Előző fejezet Következő fejezet

Karcag Városi Önkormányzat

Képviselő-testülete tagjainak bemutatása

 

A helyi önkormányzat a demokratikus jogállam egyik alappillére. Az önkormányzatok a hatalommegosztás rendszerében önálló területet képviselve a központi hatalom helyi ellensúlyaként működnek.

Az önkormányzatiság elsősorban a helyi közügyek autonóm, egyéb állami szervektől független intézését biztosítja, ezért az önkormányzat tevékenységét kizárólag törvényhozási döntések szabályozzák.

Az önkormányzat széles felelősségi körben látja el feladatait, és ennek megfelelően részesedik úgy az állami tennivalókból, mint az államháztartás bevételeiből, valamint a kiadásaiból. Az önkormányzat nemcsak a hatalomgyakorlás helyi autonóm intézménye, hanem a helyi közügyek legfőbb intézője is.

Működése során a helyi civil szerveződésekre támaszkodva közvetítőként is fellép a társadalom és az állam között. Az előbbieken túl alkotmányos jogaival élve befolyásolja az országos politikát, ami közvetítői funkcióját még hatékonyabbá teszi.

Az önkormányzat működését alapvetően a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. /továbbiakban: Ötv./ szabályozza, de az önkormányzatokra vonatkozó alkotmányos alapjogokról rendelkezik a Magyar Köztársaság Alkotmánya is./a többszörösen módosított 1949. évi XX. tv./

1./ Az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező választópolgárok közösségét illetik meg és ezt a jogot a választópolgárok az önkormányzat képviselő-testületébe választott képviselőik útján gyakorolják.

A 2002. októberében megtartott helyi önkormányzati képviselő választás során 18 fős testület jött létre.

Ebből férfi: 14 fő, nő: 4 fő.

2./ A képviselő testület kor szerinti megoszlása a következő:

30-40 éves: 3 fő, 41-50 éves: 6 fő, 51-60 éves: 7 fő, 60 év felett: 2 fő.

3./ Képviselők egyéb adatai:

Egyéni választókerületben megválasztott helyi képviselők, születési évük, foglalkozásuk:

1./ Molnár Pál 1967. okleveles agrármérnök
2./ Dr. Kapusi Lajos 1956. orvos
3./ Kovácsné Kerekes Katalin 1964. tanár
4./ Gyurcsek János 1955. vállalkozó
5./ Dobos László 1957. tanár
6./ Karcagi-Nagy Zoltán 1962. előadóművész
7./ Csányi Sándor 1957. tanár
8./ Pánti Ildikó 1943. nyugdíjas iskolaigazgató
9./ Dr. Fazekas Sándor 1963. jogtanácsos
10./ Varga István 1969. nyugdíjas

 

Listán megválasztott képviselők, születési évük, foglalkozásuk:

11./ Kurucz István 1950. vállalkozó
12./ Dr. Kovács László 1953. ügyvéd
13./ Szabó Sándor 1946. nyugdíjas
14./ Dr. Molnár Sándor 1948. orvos
15./ Nagy Mária 1950. postai tisztviselő
16./ Dr. Kasuba János 1938. mérnöktanár
17./ Kovács Sándor 1968. vállalkozó
18./ Johan Anna 1952. nyugdíjas

 

4./ Országgyűlési képviselők 2002-2006. időszakban:

Varga Mihály /FIDESZ-MPSZ/ a Jász-Nagykun-Szolnok Megye 8. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerület egyéni képviselője

Dr. Vadai Ágnes az MSZP Országos kompenzációs listájáról szerzett mandátum alapján

A városháza dísztermében került megrendezésre 2003. április 5-én

az Első Magyar Gazdakongresszus.

A kongresszus alkalmával avatták fel a kommunizmus parasztáldozatainak kopjafáját is

 

Beszámoló a képviselő-testület és szervei tevékenységéről

 

Képviselő-testületi ülések

A Karcag Városi Önkormányzat jelenlegi képviselő-testülete 2002. november 4-én alakult meg.

Az Ötv. alapján az önkormányzat feladatai különösen: településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában, az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, ifjúsági feladatokról való gondoskodás, a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

A felsorolt feladatok közül az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségei függvényében, - hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

Az önkormányzatnak vannak törvény által meghatározott, ún. kötelező feladatai, melyek egy részét az önkormányzati törvény határozza meg: „A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését."

A helyi képviselő-testületnek kötelező feladat- és hatáskört csak törvény adhat. A képviselő-testület hatáskörét, feladatkörét a testületi üléseken gyakorolja, mely gyakoriságát helyi rendeletben határozza meg. Az ülések nyilvánosak, de indokolt esetben zárt ülést is elrendelhet.

Az önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja - többek között - a polgármesterre, a bizottságokra is, melyek gyakorlásáról félévenként be kell számolni.

Polgármester: Dr. Fazekas Sándor
Alpolgármesterek: Dobos László és Dr. Kapusi Lajos

 

A képviselő-testület működésének mennyiségi mutatóit a következő táblázat tükrözi:

Ülései év Ülések száma Alkotott rendeletek Hozott határozatok Hozott állásfoglalások Hozott nyilatkozatok Tárgyalt napirendek
2002. XI.4-től 4 18 68 4 1 74
2003. 19 29 477 18 1 434
2004. 22 44 549 36 2 479
2005. 22 42 568 13 0 478
2006.V.31-ig 10 17 264 19 0 232
Összesen: 77 150 1926 90 4 1697

A képviselő-testület működésének általános értékmérője a hozott döntések száma, jellege, annak társadalmi visszhangja. A döntésekben nyer értelmet az önkormányzati jelleg, az önállóságnak, mint jogi fogalomnak a legkülönfélébb felfogása, de ezzel egyidejűleg az is felszínre kerül, hogy mennyire problémaérzékeny, fogékony a társadalmi értékekre, igényekre, változtatásokra, s nem utolsó sorban az egész hátteréül szolgáló tényleges lehetőségekre.

A képviselő-testület hatáskörei közül ki kell emelni a rendeletalkotást, mint a testület legmagasabb szintű döntését. Ez a testület kizárólagos hatásköre, tehát nem ruházható át. Jelentőségét mutatja, hogy a jogsértő helyi rendeletet az alkotmánybíróság bírálhatja felül.

 

Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által tartott közmeghallgatások

 

A képviselő-testület a megalakulását követően évente két alkalommal tartott közmeghallgatást, melyeken az állampolgárok közérdekű kérdésekre kaptak választ és ugyanakkor előadhatták javaslataikat, észrevételeiket.

A közmeghallgatás időpontja, témája:

a./ 2003. február 11. költségvetési koncepció, december 16. általános közmeghallgatás

b./ 2004. február 10. költségvetési koncepció, november 30. általános közmeghallgatás

c./ 2005. február 15. költségvetési koncepció, november 29. általános közmeghallgatás

d./ 2006. február 14. költségvetési koncepció

 

KIMUTATÁS

 

Karcag Városi Önkormányzat hatályos rendeleteiről

2006. május 31-i állapot

Száma: Tárgya: Módosítás:
1991. évi 1. Díszpolgári cím, valamint a "Pro Urbe" díj alapításáról és adományozásáról 21/1994.(V. 25.) 7/1997. (III. 26.) 22/1999. (XI.24.) 21/2001. (X.3.) 19/2003.(X. 29.)
6/1991.(III.19.) Karcag Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 19/1991.(V.28.) 5/1992.(11.18.) 13/1992.(IV.2.) 25/1992.(IX.29.) 32/1993.(X. 20.) 38/1993.(XII.15.) 37/1994.(XII. 23.) 1/1995.(1.25.) 19/1995.(V. 31.) 32/1996.(X.30.) 27/1996.(IX. 25.) 23/1998.(VII. 1.) 30/1998.(XI. 29.) 11/1999.(IV. 28.) 27/1999. (XII.23.) 15/2002.(IX. 25.) 21/2002.(XI. 4.) 22/2002.(XI. 13.) 8/2003.(IV. 30.) 30/2004. (X.27.) 38/2004. (XII. 22.) 22/2005. (VII.6.)
13/1991.(IV.16.) költségvetés végrehajtásáról (1990. évi)  
14/1991.(IV.16.) pénzmaradvány felhasználásáról (1990. évi)  
16/1991.(V.14.) idegenforgalmi adóról 8/1993.(III.3.) 12/1993.(III.17.) 40/1995.(XII20.) 46/2000. (XII. 21.) 32/2002. (XII. 18.) 36/2004. (XII. 15.) 41/2005. (XII. 21.) 3/2006. (II. 15.)
26/1991.(VII.9.) Kántor Sándor-díj alapításáról és adományozásáról 22/2001.( X.3.)

 

7/1992.(11.25.) költségvetésről (1992. évi) 15/1992.0V.14.) 24/1992.(IX.1.) 28/1992.(X.13.) 32/1992.(XII.9.)
16/1992.(IV.28.) költségvetés végrehajtásáról (1991. évi)  
17/1992.(IV.28.) pénzmaradvány felhasználásáról (1991.évi)  
2/1993.(I.27.) költségvetésről  (1993. évi) 15/1993.(IV.14.) 23/1993.(VI.9.) 29/1993.(IX.8.) 34/1993.(XI.17.)
10/1993.(III.17.) Karcag Város jó tanulója, jó sportolója díj alapításáról 28/1995.(XI.l.) 9/1997.(III.26.) 26/1997.(V.28.) 8/1998.(II.25.) 23/2001.(X. 3.) 37/2002.(XII. 18.) 1.§.
13/1993.(III.31.) költségvetés végrehajtásáról (1992. évi)  
14/1993.(III.31.) pénzmaradvány felhasználásáról (1992. évi)  
16/1993.(IV.14.) Karcag Város Kultúrájáért Díj alapítására 25/1994.(V25.) 8/1997.(III.26.) 24/2001.(X. 3.)
19/1993.( V.12.) településünk, környezetünk védelméről 23. §.; 24. §. (1-12), (14); 26. §.; 28. §. (1) g., h., i. pont HKH: 5/1999. (II.24.) A 37/2001.(X.26.)sz. rendelettel HKH. II. és III. fejezet 30/2000.(X. 25.) 1/2004. (I.28.)
27/1993.(VIII.25) első lakáshoz jutók támogatásáról 14/1995.(111.29.) 5/1996.(11.28.) 21/1997.(V.28.) 13/1998.(IV. 29.) 7/2001. (III. 29.) 37/2002. (XII. 18.) 2. §. 7/2004. (II. 11.) 25/2004. (VI. 30.) 13/2006. (IV. 5.)

 

1/1994.(I.12.) Karcag Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról 8/1994.(III.23.) 15/1994.(V.4.) 27/1994.(VII.13.) 17/1995.(IV.26.) 37/1995.(XII.2O.) 11/1996.(III.27.) 22/1997.(V. 28.) 9/1998.(IV. 1.) 21/1998. (V. 27.) 36/1998.(XII. 24.) 13/2000. (V. 31.) 18/2000.(VII.13.) 8/2001. (III. 29.) 35/2002.(XII. 18.) 37/2002.(XII. 18.) 3. §. 27/2003. (XII. 17.) 8/2004. (II. 11.) 44/2004. (XII. 22.) 3/2005. (II. 16.) 38/2005. (XII. 21.) 1/2006. (II. 1.)
2/1994.(I.26.) Városi Önkormányzat 1994. évi költségvetéséről 5/1994.(11.23.) 13/1994.(IV.20.) 28/1994.(IX.7.) 33/1994.(X.12.) 36/1994.(XI. 30.)
6/1994.(III.23.) költségvetés végrehajtásáról (1993) évi 14/1994.(V.4.)
7/1994.(III.23.) közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról 8/1995.(11.22.) 36/1995.(XII.2O.) 34/1996.(XII.11.) 44/1997.(XII.17.) 14/1998.(IV.29.) 38/1998. (XII.24.) 32/1999. (XII.23.) 42/2000. (XII. 21.) 47/2001.(XII. 20.) 30/2002. (XII. 18.) 23/2003. (XII. 17.) 2/2004. (I.28.) 23/2004. (V.26.) 41/2004. (XII. 22.) 34/2005. (XI. 30.)
9/1994.(III.23.) lakóépületek, ingatlanok házirendjéről 19/1994.(V. 25.) 29/2000.(X..25.)
11/1994.(IV. 20.) forgalomképességüket elvesztett járművek Karcag közigazgatási területén történő elhelyezéséről 34/2000.(X.25.)

 

12/1994.(IV. 20.) pénzmaradvány felhasználásáról (1993. évi)  
24/1994.(V.25.) Karcag Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről 29/1994.(IX.7.) 2/1995.(1.25.) 16/1995.(IV. 26.) 38/1995.(XII. 20.) 3/1996.(I.31.) 22/1998.(V. 27.) 28/1998.(X. 1.) 9/2004. (II. 11.)
31/1994.(IX.28.) Önkormányzat nevelési-oktatási intézményeiben fizetendő térítési díj és tandíj összege megállapításának szabályairól 16/1997. (IV.30.) 24/1999. (XI.24.) 17/2005. (IV. 27.)
7/1995.(11.22.) Önkormányzat költségvetéséről 1995. évi 12/1995.(111.29.) 24/1995.(VL28.) 27/1995.(XI.l.) 34/1995.(XII.2O.)
10/1995.(111.29.) Költségvetés végrehajtásáról (1994. évi)  
11/1995.(111.29.) Pénzmaradvány felhasználásáról (1994. évi)  
21/1995.(V.31.) Polgármesteri Hivatalról 24/1997.(V.28.) 33/1997.(XI. 26.) 34/1999. (XII.23.) 20/2001.(IX. 12. 29/2004. (X. 27.) 39/2004.(XII.22.) 21/2005. (VII.6.)
29/1995. (XI. 1.) fizető parkolók kijelöléséről és a parkolási díjak megállapításáról 37/1997.(XII.17.)

32/2000.((X. 25.)

6/1996.( II. 28.) személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díjának megállapításáról 38/1996.(XII. 18.) 17/1997.(IV. 30.) 38/1997.(XII. 17.) 35/1998. (XII. 24.) 30/1999. (XII.23.) 24/2000.(IX.28.) 35/2000.(XI.22.) 42/2001.(XI. 29.) 38/2002.(XII. 18.) 29/2003. (XII. 17.) 35/2004. (XII. 15.) 4/2006. (III. 1.)
7/1996.( III.13.) Karcag Város Önkormányzata 1996. évi költségvetéséről 21/1996.(VI. 26.) 31/1996.(X.30.) 36/1996.(XII. 18.) 6/1997.(III. 26.)
9/1996.(III.27.) Karcag Város Önkormányzata 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról  

 

10/1996.( III.27.) Önkormányzat 1995. évi pénzmaradványának és  
  eredményének felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról  
16/1996. (V.01.) zajvédelemről 31/2000.(X. 25.)
    38/2001.(X. 26.)
17/1996.(V. 01.) közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. tv-ben 1/2005. (I.26.)
  meghatározott egyes fenntartói hatáskörök átruházásáról 18/2005. (IV. 27.)
18/1996.(V. 01.) Képviselő Testület egyes hatásköreinek átruházásáról 26/2001. (X. 3.)
    37/2002.(XII. 18.) 4. §
20/1996.(V.29.) Nagykunságért Díj alapításáról és adományozásáról 15/1997.(IV. 30.)
    27/2001. (X. 3.)
    10/2002.(V.29.)
22/1996.(VI. 26.) Karcag Város Önkormányzatának vagyonáról és a 5/1997.(11.26.)
  vagyongazdálkodás szabályairól 27/1997.(VIII. 13.)
    42/1997.(XII. 17.)
    27/1998.(X. 1.)
    3/2000. (III.02.)
    20/2000.(VII. 13.)
    12/2001.(V. 31.)
    17/2001.(VI. 21.)
    43/2001.(XI. 29.)
    4/2002.(II.28.)
    13/2002.(VIIL15.)
    7/2003.(IV. 16.)
    32/2004. (XII. 1.)
    32/2005. (XI. 16.)
24/1996.(VI. 26.) Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulásra vonatkozó 37/2002.(XII. 18.) 5. §.
  hatáskör gyakorlása az építési eljárásban  
25/1996.(VI. 26.) egészségügyi alapellátásból és az egyéb egészségügyi  
  alapellátásból eredő önkormányzati hatáskörök átruházásáról  
30/1996.(IX. 25.) állattartásról és a lóger használatáról 18/1997.(IV.30.)
2006. július   16/2000. (VI. 28.)
1-től HKH a   14/2001.(V. 31.)
39/2005. (XII. 21.)   28/2001. (X. 3.)
rendelettel   5/2004. (I.28.)

 

1/1997.(I.29.) Karcag Város Önkormányzata 1997. évi költségvetéséről 4/1997.(II.26.) 20/1997.(V.28.) 28/1997.(IX.24.) 32/1997.(XI.26.) 4/1998. (II. 25.)
3/1997.(I.29.) bel- és külterületi földterületek haszonbérbe adására vonatkozó hatáskör gyakorlásáról  
10/1997.(III.26.) Karcag Város Közbiztonságáért Díj alapításáról és adományozásáról 29/2001.(X. 3.)
13/1997.(IV. 30.) Városi Önkormányzat 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról  
14/1997.(IV. 30.) az 1996. évi vállalkozási eredmény és pénzmaradvány felhasználásáról  
30/1997.( IX.24.) vállalkozások pályázatához szükséges önkormányzati nyilatkozat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlásáról  
35/1997.(XI. 26.) gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási hatáskörök részbeni átruházásáról 8/2006. (III. 1.)
43/1997.(XII.17.) Karcag Város Sportjáért Díj alapításáról és adományozásáról 30/2001.(X. 3.) 37/202.(XII. 18.) 6. §.
1/1998. (I.28.) költségvetésről 1998. évi 20/1998. (V. 27.) 26/1998.(X. 1.) 4/1999. (II.24.)
6/1998.(II.25.) közterület eltérő használatának rendjéről 33/2000. (X. 25.) 3/2004. (I.28.)
7/1998.(II.25.) közterület eltérő használatához szükséges tulajdonosi hozzájárulás átruházása  
10/1998.(IV. 29.) költségvetés végrehajtásáról (1997. évi)  
11/1998.(IV. 29.) pénzmaradvány és vállalkozási eredmény felhasználásáról (1997. évi)  
17/1998.( IV.29.) rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról 6/2000. (III.29.) 16/2001.(V. 31.) 12/2003.(VII. 1.) 26/2003.(XII. 17.) 10/1994.(II.11.) 9/2006. (III. 1.9
24/1998.(VII.1.) Mezei Őrszolgálatról 31/1998.(XI. 27.) 21/1999. (XI.24.) 9/2000.(IV. 26.) 15/2001.(V. 31.)

 

1/1999.(I.27.) települési képviselők, bizottsági tagok, tanácsnokok tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról, költségtérítéséről 8/1999. (III.31.) 26/1999. (XII.23.) 4/2000. (III.29.) 26/2000. (X. 25.) 2/2001.(II.28.) 44/2001.(XII. 20.) 16/2003.(X.1.) 34/2004. (XII. 15.) 42/2005. (XII. 21.)
2/1999.(II.11.) Karcag Város Önkormányzata 1999. évi költségvetéséről 14/1999. (IV.30.) 15/1999. (IX.22.) 28/1999. (XII.23.) 2/2000. (III.02.)
5/1999.(11.24.) települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatásokról 16/1999. (IX.22.) 15/2000.(VI. 28.) 47/2000. (XII. 21.) 11/2001.(IV. 25.) 20/2003. (XI. 26.)
7/1999. (III. 31.) helyi önkormányzat Iratkezelési Szabályzatának kiadására vonatkozó hatáskör átruházásáról  
9/1999. (IV. 28.) Karcag Városi Önkormányzat 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról  
10/1999. (IV.28.) 1998. évi pénzmaradvány és vállalkozási eredmény felhasználásáról  
12/1999. (V.27.) az önkormányzat közművelődési feladatairól a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról 31/2001. (X. 3.)
20/1999. (XI.24.) a helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről 11/2004. (II. 11.)
1/2000. (II.16.) a 2000. évi költségvetésről 12/2000. (V.31.) 22/2000. (IX.28.) 4/2001.(II.28.)
5/2000. (III.29.) a mezőőri járulék megfizetésének kötelezettségét tartalmazó határozatok kiadására vonatkozó hatáskör átruházásáról  
7/2000. (IV. 26.) Karcag Városi Önkormányzat 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról  
8/2000. (IV. 26.) 1999. évi pénzmaradvány és vállalkozási eredmény felhasználásáról  
14/2000. (V. 31.) Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről 27/2000.((X. 25.) 44/2000. (XII. 21.) 41/2001. (XI. 29.) 37/2002.(XII. 18.) 8.§. 15/2003. (X. 1.) 25/2003.(XII. 17.) 43/2004. (XII. 22.) 9/2005. (III. 30.) 24/2005. (IX. 28.) 5/2006. (III. 1.)

 

36/2000.(XI.22.) önkormányzati felügyeleti szervi egyetértésére, jóváhagyására vonatkozó hatáskör gyakorlásáról  
40/2000.(XII.21.) 2001. évi átmeneti gazdálkodásról  
41/2000.(XII.21.) ösztöndíjra vonatkozó hatáskörök átruházása az önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottságára  
1/2001.(II.16.) Karcag Város Önkormányzata 2001. évi költségvetéséről 19/2001.( VII. 4.) 34/2001.(X. 3.) 46/2001.( XII. 20.) 3/2002.(II.28.)
9/2001.(IV. 20.) Karcag Városi Önkormányzat 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról  
10/2001.(IV. 20.) 2000. évi pénzmaradvány és vállalkozási eredmény felhasználásáról  
18/2001.(VII.4.) Karcag Településrendezési Terv 17/2002.(X.11.) 14/2003.(X.1.) 16/2005. (IV. 27.)
32/2001. (X. 3.) Karcag Város címeréről, zászlajáról, és ezek használatáról  
35/2001.(X. 3.) Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők díjazásáról, a szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásokról, valamint a szociális és kegyeleti támogatásokról 49/2001.(XII. 20.) 33/2002. (XII. 18.) 17/2003.(X. 1.)
36/2001. (X. 26.) Karcag Városi Önkormányzat saját halottjává történő nyilvánításáról és az ezzel kapcsolatos eljárásról  
37/2001. (X. 26.) Környezet valamint a táji-természeti és művi értékek helyi védelméről 8/2002.(V.2.) 18/2002. (X.11.) 10/2006. (III. 1)
39/2001.( X. 26.) forgalom és parkolás helyi rendjéről  
40/2001.(XI. 29.) Karcag Város Önkormányzata 2002. évi költségvetéséről 7/2002.(IV. 17.) 14/2002.(IX.11.) 20/2002.(X. 11.) 27/2002.(XII. 18.) 2/2003. (III.26.)
5/2002.(111. 27.) Karcag Város Önkormányzata 2001. évi költségvetésének végrehajtásáról  
6/2002.(III.27.) Karcag Város Önkormányzata 2001. évi pénzmaradványának és vállalkozási eredményének felhasználásáról  
11/2002.(VI. 26.) Egészségügyi alapellátások körzeteinek megállapításáról 27/2004. (X. 06.) 31/2005. (X.26.)
19/2002.(X.11.) Szakmai feladatok keretében végzett szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel történő feladatellátás szabályozásáról  
26/2002. (XII. 18.) 2003. évi átmeneti gazdálkodásról  
36/2002.(XII. 18.) települési szilárd és folyékony hulladékkezelési díj megállapítására 24/2003. (XII. 17.) 42/2004. (XII. 22.) 37/2005. (XII. 21.)
37/2002. (XII. 18.) egyes Önkormányzati rendeletek módosításáról  

 

1/2003.(II.12.) Karcag Város Önkormányzata 2003. évi költségvetéséről 6/2003.(IV. 16.) 10/2003.(VI. 11.) 13/2003.(VIII. 27.) 18/2003.(X. 29.) 16/2004. (II. 25.)
4/2003.(IV. 16.) Karcag Város Önkormányzata 2002. évi költségvetésének végrehajtásáról  
5/2003. (IV. 16.) Karcag Város Önkormányzata 2002. évi pénzmaradványának és vállalkozási eredményének felhasználásáról  
21/2003.(XII. 17.) 2004. évi átmeneti gazdálkodásról  
28/2003. (XII. 17.) Helyi iparűzési adóról 40/2004. (XII.22.) 29/2005. (X. 26.)
6/2004. (II. 11.) 2004. évi költségvetésről 21/2004. (IV. 28.) 24/2004. (VI. 30.) 26/2004. (IX. 11.) 28/2004. (X. 06.) 31/2004.(XII. 1.) 8/2005. (III. 30.)
13/2004. (II. 11.) Pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról 14/2005. (IV. 16.) 25/2005. (IX. 28.) 6/2006. (III. 1.)
14/2004. (II. 11.) garancia vállalás rendjéről szóló 24/1993. (VI. 9.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről  
15/2004. (II. 11.) Belvíz által okozott károk enyhítésére nyújtandó támogatásokról szóló 13/1999. (VI. 30.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről  
18/2004. (III. 31.) Belföldi gépjárművek adójának mértékéről szóló helyi önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezéséről  
19/2004. (IV. 15.) Karcag Város Önkormányzata 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról  
20/2004. (IV15.) Karcag Város Önkormányzata 2003. évi pénzmaradványának és vállalkozási eredményének felhasználásáról  
22/2004. (IV. 28.) az egyes közbeszerzésekkel kapcsolatos önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezéséről  
33/2004. (XII. 15.) a 2005. évi átmeneti gazdálkodásról  
2/2005.(11.16.) Karcag Város Önkormányzata 2005. évi költségvetéséről 10/2005.(IV. 02.) 13/2005. (IV. 16.) 19/2005.(V.31.) 20/2005.(VII.6.) 23/2005. (VIII. 31) 33/2005.(XI. 30.) 12/2006. (IV. 5.)
4/2005. (II. 16.) Vásárokról és piacokról  
5/2005. (III. 2.) Alszámla nyitás engedélyezésének átruházásáról  

 

6/2005. (III. 2.) Értéknövelő beruházáshoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás átruházásáról  
7/2005. (III. 2.) Kulturális szakemberek szervezett képzésére vonatkozó hatáskör átruházásáról  
11/2005. (IV. 16.) Karcag Város Önkormányzata 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról  
12/2005. (IV. 16.) Karcag Város Önkormányzata 2004. évi pénzmaradványának és vállalkozási eredményének felhasználásáról  
15/2005. (IV. 16.) A Karcag város és Berekfürdő község Önkormányzatainak helyi hulladékgazdálkodási tervéről  
26/2005. (X.5.) az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő, szociális célú gyermekétkeztetésben részesülő tanulók további kedvezményéről  
27/2005. (X. 26.) a közigazgatási hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézésről  
28/2005. (X.26.) az egyes önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról 40/2005. (XII. 21.) 7/2006. (III. 1.) 17/2006. (V. 31.)
30/2005. (X. 26.) a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról  
35/2005. (XII. 21.) a 2006. évi átmeneti gazdálkodásról  
36/2005. (XII. 21.) Karcag Város menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedés hatósági árának megállapításáról  
39/2005. (XII. 21.) az állattartásról és a lóger használatáról  
2/2006. (II. 15.) Karcag Város Önkormányzata 2006. évi költségvetéséről 16/2006. (V. 31.)
11/2006. (III. 15.) luxusadó megállapításához szükséges települési átlagértékek és értékövezetek megállapításáról  
14/2006. (IV. 26.) Karcag Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról  
15/2006. (IV.26.) Karcag Város Önkormányzata 2005. évi pénzmaradványának és vállalkozási eredményének felhasználásáról  

 

Karcag Városi Önkormányzat Bizottságainak működése

 

Az önkormányzati törvény 22. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

A Karcag Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többszörösen módosított 6/1991. (III. 19.) rendelet (továbbiakban: SZMSZ) 26. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület az alábbi bizottságok létrehozásáról döntött:

 

1. Ügyrendi és Jogi Bizottság
elnöke: Dr. Kovács László Nap u. 4/a.
alelnök: Kovácsné Kerekes Katalin Kazinczy u. 10/a.
tagjai: Csányi Sándor Kisújszállási u. 137/a.
  Cs. Nagy Sándor Püspökladányi u. 13-15.II/14.
     
2. Pénzügyi Bizottság
elnöke: Kurucz István Pap Béla u.6/B.
alelnök: Molnár Pál Szegfű u. 8.
tagjai: Gyurcsek János AdyE.u.64/b.
  Dr. Kasuba János Szövetkezet u. 2.
  Kovács Sándor Táncsics krt. 23.I.lh. 1/5.
  Kovácsné Kerekes Katalin Kazinczy u. 10/a.
  Karcagi-Nagy Zoltán Kuthen u. 7.
  Örsi Csongor Kisfaludy u. 3.
     
3. Oktatásiés Kulturális Bizottság
elnöke: Kovácsné Kerekes Katalin Kazinczy u. 10/a.
alelnök: Csányi Sándor Kisújszállási u. 137/a.
tagjai: Johan Anna Táncsics krt. 15.1/1.
  Dr. Kovács László Nap u. 4/a.
  Nagy Mária Kertész J.u.1. II. lh.IV/12.
  Pánti Ildikó Erkel F. u. 3/a.
  Juhászné Zsadányi Erzsébet Széchenyi sgt. 58.
  Kovács Szilvia Rózsa u. 7.
  Örsi Zsolt Kerekes I. u. 24.
  Perge Tiborné Sport u. 25.
     
4. SzociálisBizottság
elnöke: Karcagi-Nagy Zoltán Kuthen u. 7.
alelnök: Pánti Ildikó Erkel F. u. 3/a.
tagjai: Johan Anna Táncsics krt. 15.1/1.
  Dr. Molnár Sándor Madarász I. u. 35.
  Nagy Mária Kertész J. u. 1. II.lh. IV/12
  Varga István Délibáb u. 1/b.
  Kissné Horváth Erzsébet Dózsa Gy. u. 9.III/37.
  Kovács Istvánné Szabó J. u. 30/a.
  Sántáné Karászi Julianna Liget u. 26.
     
5. Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság
elnöke: Molnár Pál Szegfű u. 8.
alelnök: Szabó Sándor Varró u. 34.
tagjai: Gyurcsek János AdyE.u.64/b.
  Varga István Délibáb u. 1/b.
  Domján Sándor Szondi u. 11.
  Hubai Imre Liget u. 25.
  Dr. Józsa Árpád Rákóczi u. 6.
     
6. Társadalmi Kapcsolatok Bizottság
elnöke: Csányi Sándor Kisújszállási u. 137/a.
alelnök: Kurucz István Pap Béla u. 6/B.
tagjai: Johan Anna Táncsics krt. 15.1/1.
  Kovácsné Kerekes Katalin Kazinczy u. 10/a.
  Nagy Mária Kertész J. u. 1. II.lh. IV/12
  Szabó Sándor Varró u. 34.
  Dr. Molnár Sándor Madarász I. u. 35.
  Cs. Nagy Sándor Püspökladányi u. 13-15.II/14.
     
7. Egészségügyi és Sport Bizottság
elnöke: Kovács Sándor Táncsics krt. 23.I. lh.I/5.
alelnök: Kurucz István Pap Béla u. 6/B.
tagjai: Dr. Kovács László Nap u. 4/a.
  Molnár Pál Szegfű u. 8.
  Varga István Délibáb u. 1/b.
  Dr. Kasuba János Szövetkezet u. 2.
  Johan Anna Táncsics krt. 15.1/1.
  Dr. Mándokiné Dr. Oszlács Judit Madarasi u. 9-11.
  Fodor Csaba Bocskai u. 6.
  Szecskó Alfréd Debrecen, Nádor u. 8.
  Dr. Bótáné Kocsis Júlia Délibáb u. 74.
     
8. Városfejlesztési és Városszépítési Bizottság
elnöke: Gyurcsek János AdyE.u.64/b.
alelnök: Kovács Sándor Táncsics krt. 23.I. lh.I/5.
tagjai: Karcagi-Nagy Zoltán Kuthen u. 7.
  Dr. Kovács László Nap u. 4/a.
  Dr. Molnár Sándor Madarász I. u. 35.
  Pánti Ildikó Erkel F. u. 3/a.
  Szabó Sándor Varró u. 34.
  Gyökeres Sándor Sarkantyús u. 4.
  Györfi Sándor Petőfi u. 10/a.
  Dr. Sántha József Kisújszállási u. 11.
     
9. Idegenforgalmi és Külkapcsolati Bizottsága
elnöke: Pánti Ildikó Erkel F. u. 3/a.
alelnök: Kovács Sándor Táncsics krt. 23.I. lh.I/5.
tagjai: Karcagi-Nagy Zoltán Kuthen u. 7.
  Dr. Kasuba János Szövetkezet u. 2.
  Molnár Pál Szegfű u. 8.
  Nagy Mária Kertész J. u. 1. II.lh. IV/12.
  Spisák Dezső Forrás u. 4.
  Tóth Irén Kazinczy u. 2/b.
  Türke Jánosné Honvéd u. 22.
  Dr. Varga László Kántor S. u. 15.

A bizottságok elnökei és tagjainak több mint fele helyi önkormányzati képviselő. Az SZMSZ 32. § (7) bekezdésére figyelemmel a bizottságok elfogadták saját működésük részletes szabályaira vonatkozó „ügyrendjeiket". Tevékenységüket éves munkaterveik alapján végzik, havi rendszerességgel, illetve szükség szerint üléseznek.

A képviselő-testület működtet olyan munkacsoportot, valamint bizottságot, amely nem az Ötv. alapján lett létrehozva, de tevékenységük igen jelentős, mivel azok működése a „közpénzek" felhasználását érinti.

A képviselő-testület a 181/2004. (IV.27.) „kt." sz. határozatával elfogadta a Karcag Városi Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát. E szabályzat 7.5. pontja alapján Közbeszerzési Előkészítő Munkacsoport alakult, melynek tagjait a képviselő-testület bízta meg a települési képviselők közül.

Közbeszerzési Előkészítő Munkacsoport tagjai:

Csányi Sándor képviselő, a munkacsoport elnöke

Dobos László képviselő, a munkacsoport alelnöke

Kovács Sándor képviselő, a munkacsoport tagja

Dr. Kasuba János képviselő, a munkacsoport tagja

Szabó Sándor képviselő, a munkacsoport tagja

A munkacsoport üléseinek száma:

2002. november 4-től december 31-ig 2
2003.   13
2004.   13
2005.   19
2006. május 31-ig 5

A szabályzat 7.6. pontja alapján Közbeszerzési Bíráló Bizottság működik a beérkezett és a Munkacsoport által véleményezett ajánlatok elbírálására. Üléseiket szükség szerint tartják.

Közbeszerzési Bíráló Bizottság állandó tagjai:

Dr. Fazekas Sándor polgármester, ajánlatkérő

Gyurcsek János a Pénzügyi Bizottság képviselő tagja, a bizottság elnöke

Molnár Pál az Egészségügyi és Sport Bizottság képviselő tagja, a bizottság alelnöke

Dr. Molnár Sándor a Városfejlesztési és Városszépítési Bizottság képviselő tagja

A bizottság üléseinek száma:

2002. november 4-től december 31-ig 3
2003.   16
2004.   12
2005.   9
2006. május 31-ig 4

Az önkormányzati törvény 9. § (3) bekezdése értelmében a képviselő-testület egyes hatásköreit - többek között - a polgármesterre, a bizottságaira átruházhatja. A feladatok mielőbbi elintézése, a gyorsabb ügyintézés, a határidők betartása érdekében az önkormányzat bizonyos feladatait átruházta a bizottságaira.

A képviselő-testület élve a hivatkozott törvényi felhatalmazással, egyes hatáskörök gyakorlásával felruházta az alábbi bizottságait:

Pénzügyi,

Szociális,

Oktatási és Kulturális,

Városfejlesztési és Városszépítési.

Ebben a feladatkörben az érintett bizottságok felelősségteljes és lelkiismeretes munkát végeztek. Az átruházott hatáskörben végzett tevékenységről, valamint a hozott döntésekről a jogosítottak félévenként rendszeresen beszámolnak a képviselő-testületnek.

 

KIMUTATÁS

 

Karcag Városi Önkormányzat bizottságainak üléseiről, határozatairól

Bizottság neve: 2002. XI.4-től 2003. 2004. 2005. 2006.V.31-ig Összesen
ülé-sek szá-ma hat. szá-ma saját hatás-körben hozott döntés ülé-sek szá-ma hat. szá-ma saját hatás-körben hozott döntés ülé-sek szá-ma hat. szá-ma saját hatás-körben hozott döntés ülé-sek szá-ma hat. szá-ma saját hatás-körben hozott döntés ülé-sek szá-ma hat. szá-ma saját hatás-körben hozott döntés ülé-sek szá-ma hat. szá-ma saját hatás-körben hozott döntés
Ügyrendi és Jogi 3 19 - 12 35 - 15 40 - 15 49 - 6 22 - 51 165 -
Pénzügyi 2 2 2 34 266 4 37 269 13 32 263 11 17 123 1 122 923 31
Oktatási és Kulturális 2 158 153 11 467 376 11 464 384 15 450 372 6 115 90 45 1654 1375
Szociális 2 22 11 12 199 84 13 208 66 12 209 85 5 104 41 44 742 287
Mezőgazdasági és Környezetvédelmi 2 5 - 9 69 - 9 79 - 15 63 - 5 35 - 40 251 -
Társadalmi Kapcsolatok 1 3 - 10 23 - 11 26 - 9 38 - 5 13 - 36 103 -
Egészségügyi és Sport 3 8 - 11 29 - 11 43 - 11 42 - 6 15 - 42 137 -
Városfejlesztési és Városszépítési 2 9 1 13 54 - 11 40 - 11 39 - 6 26 - 43 168 1
Idegenforgalmi és Külkapcsolati 2 13 - 8 24 - 10 26 - 13 19 - 5 10 - 38 92 -
Együttes bizottsági ülések   - - 6 8 - 2 2 - 5 8 - 1 1 - 14 19 -
Összesen: 19 239 167 126 1174 464 130 1197 463 138 1180 468 62 464 132 475 4254 1694

Karcag Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat működése

Az idevonatkozó törvények szerint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői kötelesek közreműködni a kisebbségi önkormányzat önkormányzásból eredő feladatainak a megvalósításában.

Településünkön 2002 októberében került sor - a helyi képviselők választásával egyidőben

- a Karcag Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselőinek megválasztására.

A testület a törvény szerint 5 tagú, a képviselők nemek szerinti megoszlása: férfi: 2 fő, nő: 3 fő.

Tagjai: Varga István elnök, Johan Anna elnökhelyettes, Kissné Horváth Erzsébet, Domokos Sándorné, Farkas Béla képviselők.

A kisebbségi önkormányzat működésének mennyiségi mutatói:

Ülései Ülések száma Napirendek Határozatok
év   száma száma
2002. XI. 14-től 3 7 14
2003. 12 28 52
2004. 16 55 85
2005. 9 28 60
2006. V. 31-ig 5 7 19
Összesen: 45 125 230

A beszámolási időszakban 3 általános közmeghallgatásra került sor.

2003 júliusában útalap készült a Tiszta utcán, amely később aszfaltburkolatot kapott

 

Beszámoló a Polgármesteri Hivatal működéséről

 

Az 1990. évi LXV. törvény úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. Az önkormányzati rendszerben a polgármesteri hivatal egységes munkaszervezet. A törvényi szabályozás megteremti a lehetőségét az összehangolt, hatékony hivatali munkának. Előbbiekből ered, hogy a hivatali struktúra kialakítása is igazodott a törvény által meghatározott feladatokhoz.

A polgármesteri hivatalról rendelkezik az SZMSZ, valamint a Polgármesteri Hivatalról szóló többszörösen módosított 21/1995. (V.31.) Ök. sz. rendelet.

A már említett két alapvető rendelet mellett a hivatal részletes feladatait a belső szervezeti egységek, valamint a köztisztviselők közötti munkamegosztást a jegyző által elkészített ügyrend tartalmazza.

Az ügyrend mellékletét képezik a következő dokumentumok:

a) a polgármester, a jegyző feladat- és hatásköri jegyzéke,

b) a köztisztviselők fontosabb adatait tartalmazó kimutatás,

c) személyre szóló munkaköri leírások

d) kötelezettségvállalás, utalványozás,ellenjegyzés, érvényesítés rendje.

 

A hivatal belső tagozódása:

1. Tanácsosi Iroda
2. Jogi és Szervezési Iroda
  a) Jogi és Szervezési Csoport
  b) Ügyviteli Csoport
  c) Technikai Csoport
3. Humán Szolgáltatási Iroda
4. Pénzügyi és Költségvetési Iroda
  a) Költségvetési Csoport
  b) Adócsoport
5. Gazdálkodási és Kistérségi Iroda
6. Építési és Műszaki Iroda
7. Igazgatási és Szociális Iroda
  a) Igazgatási Csoport
  b) Szociális Csoport
  c) Okmányirodai Csoport
8. Városi Gyámhivatal

 

A POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

 

 

Az Ötv. idevonatkozó szabálya szerint az önkormányzat polgármestere a képviselőtestület döntései szerint, és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

A hivatal egyszemélyes felelős vezetője a jegyző, aki vezeti, szervezi, egyben ellenőrzi is a közigazgatási hivatali munkát és annak végrehajtását.

A jegyzőre háruló fokozottabb munkaterhelés, az egyre szerteágazóbb igazgatási munka indokolta az aljegyző kinevezését, akinek a funkciója kettős, egyrészt ellátja a jegyző általános helyettesítését, másrészt vezeti a hivatal Jogi és Szervezési Irodáját.

Az eredményes és hatékony hivatali munkavégzés egyik legfontosabb követelménye a megfelelő együttműködés biztosítása a belső szervezeti egységek között. Alapvető célunk a folyamatos szervezet- és tevékenységfejlődés, a koordináció következetes érvényesítése. Ennek szellemében heti rendszerességgel történik a „vezetői értekezletek" megtartása, ahol sor kerül az aktuális feladatok megvitatására, a problémák folyamatos feltárására, elemzésére és értékelésére.

A hivatalvezetés permanens célja továbbra is a minőségi munkavégzés teljessé tétele, melynek a mindennapi munkafolyamat részeként kell érvényesülnie.

Ennek a vezérlőelvnek a még hatékonyabb végrehajtása érdekében hivatalunk 2001. évben megszerezte - és azóta is fenntartja, működteti - az ISO 9001/2000 minőségbiztosítás szerinti minősítést, melynek lényege, hogy a hivatali tevékenység megfelel a szigorú nemzetközi szabványnak.

A rendszer működtetése közben erősödött a minőségügyiszemlélet, kialakult a minőségügyi kultúra, amivel megvalósítható a magasabb színvonalú szolgáltatás. A minőségbiztosítási rendszer bevezetése a törvényességet és hatékonyságot azáltal szolgálja, hogy a jogszabályi előírások alapján pontosan meghatározza, ki, mikor, milyen feladatot köteles ellátni. Ebben az összefüggésben a minőség azonos a kulturált ügyintézéssel.

 

Dr. Czap Enikő

aljegyző

 

2003 nyarán a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szállították a Baross utca egyik régi, klasszicista stílusú lakóházát

 

Kimutatás a Karcag Városi Önkormányzat

Polgármesteri Hivatala kinevezett személyi állományáról

 

Tisztségviselők:

Dr. Fazekas Sándor polgármester
Dobos László főállású alpolgármester
Dr. Kapusi Lajos társadalmi megbízatású alpolgármester
   
A Hivatal személyi állománya:  
   
Rózsa Sándor jegyző

 

Jogi és Szervezési Iroda:

Dr. Czap Enikő aljegyző
   
Baranyainé Gácsi Katalin szervezési munkatárs
Győri János Sándorné szervezési munkatárs
Donkó Gábor informatikus
Szabó Tibor informatikai ügyintéző
Batáné Nagy Judit titkárnő
   
Szabó Lászlóné ügyviteli csoport vezetője
Agócsné Tüdős Edit ügykezelő
Bődi Mária ügykezelő
Juhász Gergelyné ügykezelő
Kompanekné Sánta Mária Györgyi ügykezelő
Kurucz Magdolna ügykezelő
Mészáros Istvánné ügykezelő
Simon Endréné ügykezelő
Zsolnai Lajos Zoltánné ügykezelő
   
Balaskó László rendész
Fehér Attila János gépkocsivezető
Horváthné Kecskés Anita telefonközpont kezelő
Kun János rendész
Perge Mihály kézbesítő
Pintér József hivatalsegéd
Tőkés Gyula gépkocsivezető

 

Tanácsosi Iroda:

Kapcsándiné dr. Abonyi Katalin jogtanácsos
Szatmáriné Tüdős Ilona személyügyi szervező
Csiszárné Takács Erika revizor
Elek Eszter revizor
Pandur Zoltán Benjaminné titkárnő

 

Humán Szolgáltatási Iroda:

Hodos Julianna irodavezető
   
Garai Katalin kulturális szakreferens
Nagyné Major Mária tanügyigazgatási szakreferens
Szabó Zsuzsanna városi ifjúsági referens
Vígh Julianna egészségügyi szakreferens
Szepesi Tibor városi sportszervező

 

Pénzügyi és Költségvetési Iroda:

Nagyné László Erzsébet irodavezető
   
Lajtos Jánosné szakmai főtanácsadó, költségvetési csoportvezető
Disznós Imréné pénzügyi ügyintéző
Havasi Károlyné pénzügyi ügyintéző
Kovács Sándorné pénzügyi ügyintéző
Pandur Lászlóné pénzügyi ügyintéző
Petriné Ujfalusi Ilona kistérségi ügyintéző
   
Sánta Lászlóné adócsoport vezetője
Alexa József adóügyi ügyintéző
Rápolti Istvánné adóügyi ügyintéző
Varga Lászlóné adóügyi ügyintéző

 

Gazdálkodási és Kistérségi Iroda:

Lőrincz Mária irodavezető
   
Szabóné Nádházi Valéria Tünde vagyongazdálkodási ügyintéző
Szombatné Hajdu Adrienn beruházási ügyintéző
Vadász Jánosné ipari, kereskedelmi ügyintéző
   
Dr. Karádi László kistérségi ügyintéző
Kósáné Bene Hajnalka kistérségi ügyintéző
Lászlóné Tőkés Judit Julianna kistérségi ügyintéző

 

Igazgatási és Szociális Iroda:

Dr. Csala Anikó irodavezető
Birizlóné Hamar Erzsébet hagyatéki ügyintéző
Dr. Bihari Gitta lakásügyi ügyintéző
Flach Margit szabálysértési ügyintéző
Márki Mária tájékoztatási ügyintéző
Biróné Győri Anita anyakönyvvezető
Szentesi Lajosné anyakönyvvezető
Dr. Zsembeliné Kovács Mária anyakönyvvezető
Lendér Zsuzsanna ügykezelő
   
Lódi Endréné szociális csoport vezetője
Kréz Tamás szociális igazgatási ügyintéző
Laczikó Istvánné szociális igazgatási ügyintéző
Potornai Rita gyámügyi ügyintéző
Vad Györgyné szociális igazgatási ügyintéző
Elek Sándorné ügykezelő
   
Dr. Disznós Edit okmányiroda megbízott csoportvezetője
Bencsikné Orosz Szilvia okmányirodai ügyintéző
Lajtos Lajosné okmányirodai ügyintéző
Márkus Katalin Erzsébet okmányirodai ügyintéző
Mátyus Ferencné okmányirodai ügyintéző
Tóth Károly Mihályné okmányirodai ügyintéző
Varga Béláné okmányirodai ügyintéző
Varga Erika okmányirodai ügyintéző

 

Építési és Műszaki Iroda:

Nyester Ferenc irodavezető
   
Antalné Balogh Anna építésügyi igazgatási ügyintéző és műszaki ellenőr
Pető Beáta építésügyi igazgatási ügyintéző
Szabó György János közlekedési és vízügyi igazgatási ügyintéző
Szentesi Lajos településfejlesztési és településüzemeltetési
  ügyintéző és műszaki ellenőr
Vinis Zoltán építésügyi igazgatási ügyintéző és műszaki ellenőr
Lingné Orosz Hajnalka környezetvédelmi és mezőgazdasági ügyintéző
Jenei József közterület-felügyelő
Juhász János közterület-felügyelő
Lovász János közterület-felügyelő

 

Városi Gyámhivatal:

Kissné Szendrei Judit irodavezető
Háziné Kovács Mónika gyámhivatali ügyintéző
Marosán Éva gyámhivatali ügyintéző
Tóth Mariann hivatásos gondnok
Péntek Andrea hivatásos gondnok

 

KIMUTATÁS

A Polgármesteri Hivatal személyi állományának összetételéről, végzettségéről

Megnevezés
70
férfi 20
Összesen: 90
Iskolai végzettség szerint:  
8 általános 5
középiskolai érettségi 43
főiskola 33
egyetem 9
Összesen: 90
Ügykezelői alapvizsgával rendelkezik 9
Ügykezelői alapvizsga alól törvény által felmentett 4
Összesen: 13
Közigazgatási alapvizsgával rendelkezik 56
Közigazgatási alapvizsga alól törvény által felmentett 6
Összesen: 62
Közigazgatási szakvizsgával rendelkezik 29
Közigazgatási szakvizsga alól törvény által felmentett 3
Összesen: 32
Tanulmányokat folytat, főiskolán 7
Tanulmányokat folytat, egyetemen 2
Összesen: 9

 

Tanácsosi Iroda

 

Ellátja az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal jogi képviseletét, elkészíti a különféle jogügyletekre vonatkozó szerződéseket, közbeszerzéssel kapcsolatban szakmai tanácsadást lát el.

Segíti a polgármester munkáját. Előkészíti tárgyalásait, fogadásait, bonyolítja levelezéseit.

A főépítész ellátja a településfejlesztési és település rendezési feladatokat.

Előkészíti a személyi-, szakoktatási ügyeket.

Ellátja a revizori és a belső ellenőrzési feladatokat.

 

Jogtanácsosi tevékenység

Az Önkormányzat és szervei jogi képviseletét a Hivatal jogtanácsosa látja el.

A jogtanácsos feladatai:

 

- részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében és végrehajtásában,

- közreműködik  az  Önkormányzat  szerződéseinek  előkészítésében,megkötésében, a szerződésből származó jogok és kötelezettségek-, és az egyéb igények érvényesítésében, valamint az Önkormányzat jogaira és kötelezettségeire kiható egyéb megállapodások elkészítésében,

- ellátja az Önkormányzat és szervei jogi képviseletét bíróságok és más hatóságok előtt,

- a közbeszerzési eljárások előkészítésében szaktanácsadóként közreműködik,

- ellát minden olyan egyéb jogi ügyet, amely a feladatkörébe tartozik.

 

Ingatlanokkal kapcsolatos szerződések az adásvételi - és ajándékozási szerződések. Adásvétel esetében 90 %-ban az Önkormányzat az eladó, míg 10 % esetében vevő. Évente 50-60 adásvételi szerződés készül, melyek egy része telekingatlan, más része épületértékesítés. Az utóbbi két évben jelentős ingatlanértékesítés történt a volt Laktanya területén.

Abeszámolási időszakban több ajándékozás történt azÖnkormányzat javára mezőgazdasági földterület, zártkert,illetve lakóingatlan vonatkozásában.

Bérleti szerződéseket lakás és helyiségek bérletére köt az Önkormányzat, minden esetben bérbeadóként. Az új bérleti szerződések száma évente 20-25, a bérleti szerződések módosítása ( általában a bérleti díj vonatkozásában ) évente 250-300 esetet tesz ki.

Az Önkormányzatot érintő induló perek száma évente 5-7 között van. Ezek nagy részének elintézési ideje 1-2 év, bonyolultabb ügyekben 3-4 év, felülvizsgálati kérelem esetén az 5 évet is meghaladja.

Jelenleg 5 peres ügy van folyamatban. A bírósági eljárásban való részvételünkjól előkészített, amit a megnyert perek aránya is igazol.

Az Önkormányzatot illető követelések behajtására évente jelentős számban kerül sor fizetési meghagyás kibocsátására, melyet minden esetben egy utolsó felszólítás előz meg egy csekk kíséretében. Lehetőséget adva az adósnak, hogy a bírósági eljárást megelőzően teljesítsen. Ez az esetek 10 %-ában eredményes. A fizetési meghagyás kézbesítését követően az adósok 60 %-a rendezi tartozását, 15 %-a a bírósági eljárás során részletfizetést kér , míg 25 % ellen végrehajtást kell kezdeményezni.

Az utóbbi években közbeszerzéssel kapcsolatos ügyben bírósági eljárás nem volt.

Az Önkormányzat évente 60-70 vállalkozási-, és megbízási szerződést köt gazdálkodási tevékenysége teljesítése érdekében. A vállalkozási-, és megbízási szerződések minden részletre kiterjedő tartalommal jönnek létre. Ennek eredményeként tudható be, hogy az elmúlt négy évben a szerződések bíróság előtti megtámadására egyik fél részéről sem került sor.

Ingatlanra vonatkozó szerződéseink hiánypótlás nélkül kerülnek bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba.

Az Önkormányzatnak 9 közalapítványa van. Az alapító okiratok módosítására évente 1-2 alkalommal került sor, többnyire személyi változások miatt.

Büntető feljelentésre garázdaság, önkormányzati vagyon elleni rongálás, csalás miatt évente 1-2 esetben került sor. Minden esetben az elkövetők büntetésben részesültek.

Kapcsándiné dr. Abonyi Katalin

jogtanácsos

 

Főépítészi tevékenység

A főépítész az ügyfeleknek heti egy alkalommal szerdán 8.00 - 16.00-óráig tart ügyfélfogadást. A Karcagi Építési Szabályzatból kerülnek kiadásra a beépítésekre vonatkozó előírások, mellyel útmutatást adunk a lakosoknak elképzeléseik megvalósításának lehetőségeihez.

Részt vett Karcag Város Településrendezési Tervének módosításában, melyet már Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testülete többször is módosított.

A helyi értékvédelmi rendeletet módosítottuk a helyi védelem alatt álló épületek kivétele miatt (Sándor u. 23., Csokonai u. 40/A), valamint bővítettük a DATE Arborétum védetté nyilvánításával. A helyi értékvédelmi keret felhasználása során a helyi védelem alatt álló épületek felújítása, karbantartása kerül előtérbe.

A Szikfolt Klub foltvarróinak kiállítása mindig nagy sikert arat.

(Felvételünk 2003 júniusában készült.)


Belső ellenőrzési tevékenység

 

Az érintett időszakban az ellenőrzési feladatokat 2 fő függetlenített revizor látta el.

A revizorok kiemelt feladata a volt az ellenőrzések szervezése, előkészítése, végrehajtása, írásba foglalása és a megállapítások realizálásának a bonyolítása. Munkájukat a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési szabályzata, valamint az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi - gazdasági ellenőrzésének szabályzata alapján végezték 2003. december 31-ig.

Az ellenőrzések az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználásának, a vagyonkezelés rendeltetésszerűségének és hatékonyságának, az intézményi költségvetési bevételek jogszerű kezelésének, a számviteli és bizonylati rend betartásának az ellenőrzésére irányultak.

 

Az ellenőrzések során vizsgálták és értékelték:

az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának, kapacitásának összhangját,

az alap- és a vállalkozási tevékenység ellátását és annak módját,

az előirányzatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását,

a létszám- és illetménygazdálkodást,

a  tárgyi   eszközök  kihasználását,   fenntartását   és   fejlesztését,   az  egyéb   erőforrások felhasználását,

a saját bevételek alakulását, azok feltárására, növelésükre tett intézkedések hatását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését,

a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok előirányzatokkal való összhangját és nyilvántartását,

az intézményi működés szabályozottságát, a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, valamint a vagyon védelmét, ésszerű hasznosítását,

a költségvetési beszámoló, valamint a pénzmaradvány kimunkálásának valódiságát, szabályszerűségét,

a belső ellenőrzés rendszerét, szervezettségét és hatékonyságát,

a közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét, a számviteli előírások betartását.

A konkrét ellenőrzések meghatározása a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete által megállapított munkatervben történt - revizori bontásban évenként -, melyet előzetesen minden esetben a Pénzügyi Bizottság megtárgyalt.

 

Az elvégzett ellenőrzések fajtái:

átfogó ellenőrzés

témaellenőrzés

célellenőrzés

utóellenőrzés

belső ellenőrzés

 

Az ellenőrzések megállapításait, valamint a javaslatokat minden esetben írásba foglalták.

A hasznosítás realizáló levél vagy tárgyalás formájában megtörtént, a megállapításokra tett intézkedések végrehajtását szintén vizsgálták.

A 2004. január 1-jétől hatályba lépő 193/2003. (XI.26.) Kormány rendelet új alapokra helyezte a belső ellenőrzési tevékenységet.

A megjelent Pénzügyminisztériumi útmutatók alapján 2004. június 30-i hatállyal elkészült a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve, amely szabályozta a továbbiakban a belső ellenőrzés eljárási rendjét.

 

Az elvégzendő ellenőrzések fajtái az új Kormányrendelet szerint:

szabályszerűségi ellenőrzés,

pénzügyi ellenőrzés,

rendszerellenőrzés,

teljesítmény-ellenőrzés,

megbízhatósági ellenőrzés,

informatikai rendszerek ellenőrzése.

A 2004. évtől az éves ellenőrzési munkatervek összeállításánál a vonatkozó új kormányrendelet előírásait, a Pénzügyminisztérium közleményében közzétett módszertani útmutatókat a különböző ágazati jogszabályokban előírt kötelezően elvégzendő fenntartási ellenőrzéseket, továbbá az Önkormányzati Minőségfejlesztési Programban (ÖMIP) megfogalmazott fenntartói ellenőrzési feladatokat vettük figyelembe.

Az új Kormányrendelet előírása szerint az éves ellenőrzési tervnek kockázatelemzés alapján előállított prioritásokon, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia.

Az éves ellenőrzési tervek összeállításánál a fentieken túl szempontként vettük figyelembe, hogy szükség esetén az abban nem szereplő soron kívüli ellenőrzési feladatok elvégzésére is maradjon ellenőrzési kapacitás.

A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásával 2005. február 15-től a belső ellenőrzési feladatokat is a kistérség keretén belül szervezzük meg.

A társulás a székhely település, a Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát bízta meg a belső ellenőrzési feladatellátás megszervezésével.

A társulás területén az alábbi összetételű költségvetési szerv belső ellenőrzéséről kell gondoskodni:

Település Gazdálkodási jogkör Összesen
Önálló Részben önálló
Karcag 5 15 20
Kisújszállás 3 12 15
Kenderes 3 6 9
Berekfürdő 1 3 4
Kunmadaras 2 6 8
Összesen: 14 42 56

AZ ÁHT módosítása, illetve az új kormányrendeletben megfogalmazott új elvárásoknak megfelelően ahatékony és költségtakarékos feladatellátás követelményénekfigyelembevételével szerveztük meg a belső ellenőrzési feladatok ellátását.

A Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál a megnövekedett ellenőrizendő költségvetési szervek száma miatt jelentkező kapacitáshiányt külső erőforrás bevonásával kellett pótolni.

A hiányzó kapacitás pótlására a Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megállapodást kötött Kisújszállás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával, illetve a Kunmadaras Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával, hogy az általuk foglalkoztatott 1-1 fő belső ellenőr 2005. február 15-től a kistérségi feladatellátásban vegyen részt.

A fentiek alapján kistérségi szinten, 4 fő végzi a belső ellenőrzési feladatokat a megállapodásnak megfelelően.

A belső ellenőrzési feladat kistérségi szinten történő ellátásának előnyeit elsősorban azon települések esetében látjuk, ahol eddig nem tudtak megfelelő felkészültségű ellenőrt foglalkoztatni, abelső ellenőrzési feladatok végrehajtása ezen települések esetén is megoldódott, illetve hatékonyabbá vált.

Másodsorban a pályázati lehetőségek kihasználásával javultak a munkavégzés tárgyi feltételei is.

Az elvégzett ellenőrzések típusonként 2002-2003.

Átfogó ellenőrzés 10 db
Témaellenőrzés 6 db
Célellenőrzés 6 db
Utóellenőrzés 1db

 

2004-2006 május

Szabályszerűség ellenőrzés 2 db
Rendszerellenőrzés 5 db
Pénzügyi ellenőrzés 14 db

Valamennyi ellenőrzésről ellenőrzési jelentés készült, amelyet záradékkal ellátva az ellenőrzött intézmények vezetői átvettek.

A megállapított hiányosságokat az intézmények vezetői nem vitatták, a szükséges intézkedések meghozatalára Intézkedési Tervet készítettek, illetve készítenek.

Ezen túlmenően a belső ellenőrök javaslatokat fogalmaztak meg jelentéseikben az intézmények vezetői számára a működés racionalizálása és hatékonyabbá tétele érdekében.

Csiszárné Takács Erika

 

Jogi és Szervezési Iroda

 

Sajátos feladatkörű belső szervezeti egysége a hivatalnak. Az iroda vezetését az aljegyző látja el.

Az iroda további alrendszerként csoportokra tagozódik, melyek az alábbiak:

 

Jogi és Szervezési Csoport

Folyamatosan közreműködik a képviselő-testület napirendjét képező írásbeli előterjesztések, jelentések, tájékoztatók, stb. törvényességi ellenőrzésében, az önkormányzat bizottságainak érdemi döntést igénylő írásbeli előterjesztéseinek ellenőrzésében. A csoport köztisztviselői biztosítják a képviselő-testület és a bizottságok működéséhez szükséges feltételeket.

Jegyzőkönyvet készít a képviselő-testület, a bizottságok üléseiről, megszervezi, lebonyolítja a közmeghallgatásokat, fórumokat.

A csoport feladata a képviselő-testület /települési és kisebbségi/ üléseinek megszervezése, azokról jegyzőkönyv készítése, döntéseiknek /rendeletek, határozatok, állásfoglalások, nyilatkozatok/ nyilvántartása és a lejárt határidejű határozatok végrehajtására vonatkozó jelentések elkészítésének megszervezése.

A csoport koordinálja az önkormányzat bizottságainak üléseit, szervezi a meghívók, írásbeli előterjesztések elkészítését, postázását.

A csoport köztisztviselői eredményesen működtek közre a 2006 áprilisában megtartott országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos feladatok lebonyolításában.

 

Az informatika szerepéről:

A közigazgatásban jelenleg nagyobb szerepet kap az informatikai rendszerek használata, mint az elmúlt évek során bármikor. Ez abban is jelentkezik, hogy az önkormányzatok mintegy 90%-ának saját internet elérésű honlapja, azaz „website"-ja van.

A fejlesztések jelenleg azt az irányt követik, hogy a lakossági szolgáltatások interneten keresztül elérhetőek legyenek. Így például az önkormányzatok által használt adatlapokat (pl.: iparűzési adó adatlapja) ki lehessen tölteni webes felületen.

Az e-önkormányzat alapjainak megteremtése folyik jelenleg országos szinten. Ennek jelentőségét abban látjuk, hogy a település lakosai minél kevesebb ügyintézési idővel érjék el céljukat.

Karcag Város Polgármesteri Hivatala informatikai területen 2002-től jelentős fejlesztésen ment át. A teljes rendszer struktúrája alapjaiban változott meg, legfontosabb változások az adatbiztonság területén jelentkeztek. Hivatali munkavégzés során az adatvédelmi szabályzat teljes reformjára került sor.

A hivatal informatikai infrastruktúrája is jelentős fejlődésen esett át az elmúlt időszakban. A szerverek (hálózati kiszolgálók) a lehető legnagyobb adatvédelmi és adatmentési biztonsággal vannak ellátva. A kezdeti PC lecserélése megtörtént egy valóban a szerver követelményeinek megfelelő szerver számítógép beszerzésével. A napi, heti, havi illetve éves mentések biztosítják a biztonságosabb működést. Amennyiben a szerver sérülne, körülbelül 72 óra alatt vissza lehetne állítani a sérülés előtti mentett állapotot. A polgármesteri hivatal internet elérése is áttért a korszerű szélessávú internet használatára, ezt egy korszerű Linux operációs rendszerrel rendelkező korszerű szerver számítógép biztosítja.

Mivel a közigazgatásban jelenleg nagyobb szerepet kap  az informatikai rendszerek használata, mint az elmúlt évek során bármikor, ennek következtében Önkormányzatunk is ezt a vonalat követi. Saját korszerűbb honlappal rendelkezik, ahol bárki letöltheti az ügyintézéshez szükséges adatlapokat, információt találhat az aktuális pályázatokról, valamint bármikor elérheti a helyi rendeleteket, közleményeket, testületi jegyzőkönyveket az egyéb közérdekű információk mellett. A hivatal dolgozói saját e-mail címmel rendelkeznek, így a lakosság ezen keresztül is tud kapcsolatot teremteni az ügyintézővel.

A hivatalban folyamatosan fejlesztésre kerültek a munkaállomások, mára már több mint 70% a korszerű számítógépek aránya.

Több jelentős szoftver beruházása is megtörtént. Néhány kivételtől eltekintve (DOS-os programok, melyek központi fejlesztések) a mai korszerű grafikus felülettel rendelkeznek.

Bevezetésre került új iktató program, a mezőőri járulékokat kezelő új program, több a Gazdálkodási és Kistérségi Irodát segítő speciális program, mint például a telepengedélyek, működési engedélyek kezelésére szolgáló programok, továbbá a Jogi és Szervezési Iroda munkáját segítő helyi rendeletek elektronikus nyilvántartását biztosító program. Folyamatos fejlesztésre került sor az Adócsoport Önkadó programrendszerében, az Igazgatási és Szociális Iroda WINIOP programjában, a szabálysértési ügyek kezelését segítő programban, a Költségvetési Csoport programrendszerében, a Műszaki Iroda munkáját segítő térinformatikai rendszerben.

Az Önkormányzat pályázat keretében elnyert jelentős vírusvédelmi rendszerrel rendelkezik.

 

Ügyviteli csoport

Ellátja a hivatal ügyiratainak iktatását, irattározását, postázását. Végzi a gépelési feladatokat.

A közigazgatási feladatok növekedésével az ez irányú tevékenység is folyamatosan növekszik, melyet az alábbi diagram szemléltet:

 



Technikai csoport

Biztosítja a Városháza funkcionális működéséhez szükséges feltételeket, az épület tisztán tartását, a tárgyi, technikai eszközökbeszerzését. Végzi a küldemények postai átadás-átvételét, a telefon, telefax, fénymásoló kezelését, sokszorosításokat.

Biztosítja a hivatali gépkocsik üzemeltetését és a „rendészeti" tevékenységet ellátók által a Polgármesteri Hivatal vagyonvédelmét és rendjének fenntartását.

Dr. Czap Enikő

aljegyző

 

Többek között Karcag város Önkormányzata rendezésében került sor a madarasi repülőtéren, a Duatlon Diákolimpia országos döntőjére 2003. október 12-én

 

Igazgatási és Szociális Iroda

 

A hatósági ügyintézés jelentős részét az Igazgatási és Szociális Iroda végzi. A hatósági ügyek közül a legfontosabbakat emeljük ki és mutatjuk be.

Az Igazgatási csoport végzi az ún. klasszikus hatósági feladatokat, melyekkel az állampolgárok életük során gyakran találkoznak ( pl. anyakönyvi igazgatás, hagyatéki ügyek, lakásügyek, szabálysértések, stb.).

A Szociális csoport tevékenysége átível a gyermekvédelemtől a felnőtt szociális ellátások biztosításáig. A sok empátiát nagy szakértelmet kívánó munkánkat igyekszünk ügyfeleink megelégedésére, törvényesen ellátni.

Az okmányirodai tevékenységgel 2000. január 1. napjától foglalkozunk, mely időponttól kezdődően - köszönhetően a megfelelő technikai és informatikai felszereltségnek - folyamatosan bővül az iroda feladatköre ezen a területen.

Irodánk feladata, hogy valamennyi állampolgár felé nyitott és könnyen elérhető szolgáltatásokkal álljon rendelkezésre, ami megkönnyíti a mindennapi ügyek intézését.

 

Igazgatási csoport

Anyakönyvi igazgatás

A születések és a halálesetek anyakönyvezése tekintetében Karcag, és a Kátai Gábor Kórház vonzáskörzete kiterjed a környező Jász-Nagykun-Szolnok Megyei településeken kívül Békés és Hajdú- Bihar megyére, valamint - nem általánosan - az egész ország területére is.

Legnagyobb a születések anyakönyvezésével kapcsolatos bejegyzések száma és az ezzel összefüggő ügyiratforgalom.

A születések száma az elmúlt négy év tekintetében csökkent.

Külön említést érdemel a családi jogállás rendezése.

A rendezetlen családi jogállású születések száma még mindig magas, annak ellenére, hogy apai elismerő nyilatkozatot lehet tenni a még meg nem született gyermekre (méhmagzatra) is és a szülők közül egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel. A születendő gyermekre tett elismerő nyilatkozatok számának növekedése azért is lenne kívánatos, mert így a gyermek születésének anyakönyvezése után a születési anyakönyvi kivonat, a lakcímkártya, a TAJ kártya egyből a közösen megjelölt névre kerül kiállításra.

Rendezetlen családi jogállású születések száma:

2002-ben: 185, 2003-ban: 162, 2004-ben: 173, 2005-ben 180, 2006. 06. 15-ig: 56

Az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről értesítjük a lakóhely szerint illetékes gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtétele céljából. Az anya hozzájárulásával jegyzőkönyvben rögzített elismerő nyilatkozatot tehet az apa, a gyermek születési helye szerinti anyakönyvvezető, valamint az anya lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságon és anyakönyvvezető előtt.

A házasságkötések száma sajnos csökkenő tendenciát mutat (lásd melléklet), ehhez képest még mindig sok válásról érkezik adatlap a bíróságoktól.

2002-ben: 70, 2003-ban: 66, 2004-ben: 67, 2005-ben: 75, 2006. 06. 15-ig: 22 válás tényét jegyeztük be az anyakönyvbe.

A házasságkötés ügyintézése a házasulók jegyzőkönyvben rögzített bejelentkezésével kezdődik. Ezt követően az anyakönyvvezető a házasság megkötéséig az azt megelőző eljárásban vizsgálja a törvényes feltételek meglétét.

A jegyzőkönyv felvételétől számítva 30 napos várakozási idő elteltével lehet a házasságot megkötni. A várakozási idő alól indokolt esetben felmentést lehet kérni.

Az anyakönyvvezetőnél indul az eljárás, ha külföldi állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy ha magyar állampolgár szeretne külföldön házasodni. A szükséges iratok becsatolása után a jegyzőkönyvet a Megyei Közigazgatási Hivatalnak küldjük meg engedélyezésre. 2002-ben: 2, 2003-ban: 2, 2004-ben: 5 2005-ben: 2 2006. 01. 15-ig: 2 alkalommal volt olyan házasságkötés, ahol az egyik fél, vagy mindkettő külföldi állampolgár volt.

A hétköznapi házasságkötések száma növekszik, ma már eléri a rendezvények 50%-át.

Sajnos egyre kevesebb család tudja magának megengedni azt, hogy ezt a szép eseményt méltó módon ünnepelje meg. Feladatunknak érezzük, hogy az ügyfelek anyagi helyzetétől függetlenül mindenki számára biztosítsuk a színvonalas rendezvény megtartásához szükséges feltételeket.

Nagy létszámú esküvői rendezvények alkalmával a hivatal lehetőséget nyújt a tanácskozó terem igénybevételére terembérleti díj ellenében.

A névadó és a házassági évforduló tartozik azon nem hivatalos családi események közé, amelyek megrendezésében az anyakönyvvezető közreműködik a hivatal keretein belül.

A névadó ünnepségek száma ingadozó: 2002-ben 25, 2003-ban 14, 2004-ben 17, 2005-ben 26, 2006. 06. 15-ig 6 gyermek névadó ünnepségére került sor hivatalunkban. Szűk körben ünneplik ezt a családi eseményt a szülök és itt is tapasztalható a hétköznapok közkedveltsége.

Harmadik nagy terület a halálesetek anyakönyvezése.

A mellékelt számadatok alapján mondhatjuk, hogy a Karcagon anyakönyvezett halálesetek száma az utóbbi négy évben változatlanul magas, nem csökken a helybeli halálesetek száma sem. Összevetve a helybeli születések és halálozások számát pedig nyilvánvaló, hogy az eltelt években több karcagi lakos halálesetét anyakönyveztük, mint ahány karcagi baba született azonos időszakban.

A névváltoztatások közül Belügyminisztériumi hatáskörbe került teljes egészében a születési családi és utónevet érintő változtatás. Az ügyfél kérelmét a csatolt iratokkal együtt a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezető továbbítja a minisztérium felé, engedélyezés után pedig az anyakönyvi bejegyzést követően adatot szolgáltat a központi nyilvántartásnak.

A megkülönböztető betűjel visszavétele továbbra is anyakönyvvezetői hatáskör, valamint a házassági név változtatása is, amely most már történhet házasság felbontása után és fennállása alatt egyaránt.

2004. január 1. után a férjek is élhetnek a házassági névmódosítás lehetőségével ugyanúgy, mint a feleségek illeték lerovása után korlátlan alkalommal.

Honosítás, visszahonosítás: külföldi állampolgárnak a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelme a BM BÁH Állampolgársági Igazgatóságához kerül felterjesztésre.

Előrelépést jelent a 2005. évi XLVI. tv., melynek 2006. január 1-je utáni legjelentősebb változása, hogy a lakóhely-létesítést követően nincs várakozási idő a honosítási kérelem benyújtása előtt és kibővült azon személyek köre, akik mentesülnek „az alkotmányos alapismeretek" vizsga alól.

A eljárási határidő a honosítási ügyek tekintetében 21 hónapról 12 hónapra, visszahonosítási ügyek tekintetében pedig 12 hónapról 6 hónapra csökkent.

Állampolgársági esküt, ill. fogadalmat a lakóhely szerint illetékes polgármester előtt tesz a honosított személy, ezzel szerzi meg a magyar állampolgárságot. Igen gyakran az egész családot érinti ez a nem mindennapi esemény.

Állampolgársági esküre 2002-ben 2, 2003-ban 2, 2004-ben 4, 2005-ben 10, 2006. 06. 15-ig 1 alkalommal került sor.

Kérelemre a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél indul a hazai anyakönyvezés, amely a külföldi anyakönyvi események magyar anyakönyvekbe való bejegyzését jelenti a magyar állampolgárokra vonatkozóan. Így érinti a honosított, visszahonosított személyeket is.

Az utólagos bejegyzések mindhárom anyakönyvi típust érintik.

Jelenti mindazokat a bejegyzéseket születési, házassági és halotti anyakönyvekbe, amelyek a változásokat regisztrálják az eredeti bejegyzés óta.

Az 1980. december 31-ig anyakönyvezett események utólagos bejegyzéseiről külön jegyzék is készül, melyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárnak küldünk meg.

2002-ben 673, 2003-ban 714, 2004-ben 625, 2005-ben 644, 2006. 06. 15-ig 282 ilyen bejegyzésre került sor, de a tényleges bejegyzések száma lényegesen több az 1980 utáni időszakkal együtt.

Az okmányirodák által kiállított okmányok (személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, útlevél, vezetői engedély, forgalmi engedély, vállalkozói igazolvány) kiállítása előtti adategyeztetés az anyakönyvi bejegyzésekkel - írásban és szóban - az okmányirodák felállása óta igen komoly megterhelést jelent az anyakönyvi munkában.

Legtöbb esetben ezek az ügyek soron kívüli intézkedést igényelnek.

Növekedett az adategyeztetés során tapasztalt eltérésekhez kapcsolódó adatjavítás.

Az anyakönyvi kivonatok kiállítására irányuló írásban benyújtott kérelmeket a lehető legrövidebb - általában 1-8 nap - időn belül igyekszünk teljesíteni.

A kiadott anyakönyvi kivonatok száma is mutatja az ügyfélforgalom növekedését, hiszen minden személyi adatot tartalmazó nyilvántartásnak alapja az anyakönyv.

A belügyminiszter 2/2006. (I. 13.) BM rendeletével módosította a 6/2003. (III. 7.) BM rendeletet, melynek következtében 2006. március 1-től új típusú anyakönyvek és anyakönyvi okiratok kerültek bevezetésre. Az új anyakönyvi kivonat A/4-es méretben készült, a rovatok megnevezése háromnyelvű (magyar, angol, francia).

Munkánkat segíti az ASZA rendszer, amely egy új okirat-kiállító és szolgáltató informatikai rendszer, melynek segítségével a már berögzített adatokat még egyszer nem kell rögzíteni, bármikor előhívhatóak és az anyakönyvbeli adatokkal való összehasonlítás után azonnal kiállítható az anyakönyvi kivonat.

Rendelkezésünkre áll az ESZF (Egységes Szolgáltató Felület), mely az országos személyi adat és lakcímnyilvántartás adatait teszi könnyen elérhetővé számunkra.

 

 

 

 

 

 

  Kia-dott anya-könyvi kivo-natok szá-ma Születés Házasság Halálozás Állam-pol-gársági eskü-tételek száma
anyakönyvi

bejegyzések

száma

Helybeli szüle-tések száma Néva-dások száma Háza-sság-köté-sek

száma

Hétköz-napi házasság-kötések

száma

Válá-sok száma Anya-könyvi bejegy-zések

száma

Helybeli halál-esetek száma
Újbóli anya-köny-vezés Előszón bejegy-zés
2002 3500 20 851 256 25 107 33 70 748 259 2
2003 3800 26 781 215 14 95 31 66 814 299 2
2004 3550 27 780 210 17 109 49 67 711 259 4
2005 3150 17 765 202 26 103 53 75 727 282 10
2006. 06.15-ig 1542 11 329 83 6 45 23 27 358 127 1

 

 

Legnépszerűbb utónevek

1993-1995 2003-2005 1993-1995 2003-2005
Fiú   Leány  
1. Sándor Sándor 1. Nikolett Viktória
2. László László 2. Viktória, Alexandra Vivien
3. Dávid Bence 3. Dóra Petra
4. István István, János 4. Erzsébet Fanni, Bianka
5. Attila Zoltán 5. Vivien Alexandra, Noémi
6. Zoltán Dávid 6. Mária, Kitti Éva
7. Tamás Zsolt 7. Adrienn Mária
8. Zsolt Krisztián 8. Ildikó Dorina
9. János Imre , Tamás 9. Tímea, Barbara Anna
10. József Levente 10. Katalin, Anita Dóra

Szabálysértés

Évek óta leggyakoribb a tulajdon elleni szabálysértések elkövetése (pl.: a lopás, szándékos rongálás). A tulajdon elleni szabálysértési eljárásoknak körülbelül egyharmada ismeretlen elkövető ellen indult. Ilyen esetekben az eljárás megszüntetésére került sor. A határozat egy példányát meg kell küldeni az ügyészségnek, hogy a megszüntetés megalapozottságát, törvényességét az ügyész felülbírálhassa.

Évente közel száz szülő, gondviselő ellen érkezett feljelentés a közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek (tankötelezettség megszegése) szabálysértés elkövetése miatt. Ezekben az ügyekben minden esetben meg kell hallgatni az eljárás alá vont személyt. Emiatt gyakran a figyelmeztetés intézkedéssel is kellő nevelő hatás érhető el. Néhány esetben azonban büntető eljárást kellett kezdeményezni a szülő ellen kiskorú veszélyeztetése miatt, mert az igazolatlan hiányzások miatt osztályt kellett ismételni a tanköteles gyermekének.

Gyakran követik el a köztisztasági és az önkormányzati rendeletbe foglalt szabálysértést.

Ezeken kívül számtalan szabálysértési tényállás fordul elő, csak kevesebb esetben (becsületsértés, magánlaksértés, ár- és belvízvédelmi, közlekedésügyi, fogyasztóvédelmi, tűzvédelmi stb.).

Leggyakrabban elkövetett szabálysértések miatt feljelentett személyek száma:

Év tulajdon elleni tankötelezettség köztisztasági önkormányzati
  megszegése rendeletbe foglalt    
2002 117 91 26 13
2003 96 98 12 8
2004 138 68 11 14
2005 110 65 9 15
2006I. félév 62 31 17 6

 

Tájékoztatási csoport tevékenysége

A Tájékoztatási csoport ügykörébe tartozik a marhalevelek, közterület foglalási engedélyek, a fakivágási engedélyek kiadása, illetve a hatósági bizonyítványok kiállítása. A hagyatéki ügyekkel kapcsolatos teendők, a hirdetmények, közhírek kifüggesztése, valamint a talált tárgyak átvétele mellett az általános tájékoztatási feladatokat is ellátják ügyintézőink. A csoport előző négy éves időtartam alatti munkáját az alábbi táblázat adatai mutatják.

Ügykör megnevezése 2002. június 01-től 2003. 2004. 2005. 2006. május 31-ig
Fakivágási engedély 25 21 21 31 14
Hagyatéki ügy 377 395 390 469 208
Hatósági bizonyítvány 156 59 43 107 53
Hirdetmény 340 510 454 368 94
Közterület foglalási engedély 100 119 100 104 36
Marhalevél 959 1984 402 61 9
Talált tárgyak 16 22 16 29 8

 

Lakás- és helyiséggazdálkodási iroda

A lakás-és helyiséggazdálkodási ügyekkel, az első lakáshoz jutók támogatásával, a lakáscélú állami támogatásokkal, a lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezésével kapcsolatos ügyintézés az Igazgatási és Szociális Iroda Igazgatási Csoportjához (Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal fsz. 53. számú irodahelyiség) tartozik.

 

I. Lakás- és helyiséggazdálkodási ügyek

A Karcag Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Karcag Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 1/1994. (I. 12.) rendelete szabályozza az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokkal és helyiségekkel kapcsolatos feladatokat.

1) Lakásgazdálkodás

A Karcag Városi Önkormányzat tulajdonában jelenleg 156 db önkormányzati bérlakás és 16 db férőhely van.

Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások gazdálkodásával kapcsolatos feladatok rendkívül széles körűek.

Körültekintően elkészítjük a lakások bérbeadásáról; a lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról; a lakás, pályázat útján történő hasznosításáról; a lakáspályázatot benyújtott pályázók személyének kijelöléséről szóló előterjesztéseket.

A képviselő-testület a fenti kérdésekben kikérheti a Szociális Bizottság javaslatát, véleményét. Ilyenkor előkészítjük a javaslatkéréseket és a Szociális Bizottsági ülésen megtárgyalásra javasoljuk.

Ezekben a kérdésekben a Képviselő-testületnek van döntési jogköre. Azonban a rendeletben meghatározott bizonyos esetekben a Szociális Bizottság saját döntési jogkörrel van felruházva (pl.: lakás-cseréhez kért hozzájárulás megadásáról).

A megüresedő vagy újonnan épült lakások bérlőjét nagy többségben pályázat útján kell kiválasztani. A határidőben beérkezett pályázatokat minősítjük, aszerint, hogy a pályázat tartalmazza-e az elbíráláshoz szükséges adatokat, információkat, valamint, hogy a lakásügyi törvény és a fent megjelölt helyi rendelet alapján az igénylővel köthető-e törvényesen bérleti szerződés, majd elbírálásra előterjesztjük.

Vannak olyan - a rendeletben meghatározott esetek - amelyeknél nem kell pályázat útján kijelölni a lakás bérlőjét: (Pl.: ha az Önkormányzat szakember lakáshoz juttatása céljából kívánja a lakást bérbe adni, városi, intézményi, munkáltatói érdekből; ha a lakást életveszélyessé válása miatt kellett kiüríteni; ha elemi csapás vagy a lakás életveszélyessé válása miatt szükséges család elhelyezése, s a család lakhatási lehetőségét más formában megoldani nem tudja; ha a lakás bérleti jogviszony időtartama lejárt és a hatáskörrel rendelkező annak meghosszabbításáról dönt; ha a pályázat eredménytelenül zárult, dönthet a lakás más irányú hasznosításáról, a költség elven megállapított lakbér alkalmazása mellett bérbe adott lakás esetén).

A kiírt lakáspályázatokra átlagosan - annak ellenére, hogy nem mindegyik ingatlan volt központi fekvésű - 15-40 pályázat érkezett.

A megüresedő lakások másik részét leginkább városi, munkáltatói, intézményi érdekből tanároknak, orvosoknak adta bérbe a képviselő-testület.

A lakásbérlet lehet szociálisan rászorult (szociális jellegű), nem szociális jellegű és költség elven megállapított.

A képviselő-testület bérbeadásról szóló döntését követően előkészítjük a bérleti szerződést, amelyet a polgármester - mint bérbeadó - megköt a bérlővel. A bérleti szerződésben megállapodnak a jogokról és kötelezettségekről, a fizetendő bérleti díj és külön szolgáltatások díjainak összegéről, lakás karbantartását, felújítását érintő kérdésekről, a bérleti jogviszony időtartamáról.

A lakásbérleti jogviszony időtartama legtöbb esetben határozott időre szól. A bérleti jogviszony lejártakor a bérlő írásban kérheti a bérleti joga időtartamának meghosszabbítását.

A meghosszabbításról szóló kérelmet iktatjuk, megvizsgáljuk (szociális jellegű lakásbérletnél különösen a család egy főre jutó jövedelmét). Ismételten kikérjük a Szociális Bizottság véleményét, majd a bérleti jogviszony meghosszabbításáról a képviselő-testület dönt. A határozatnak megfelelően módosítjuk a lakásbérleti szerződés vonatkozó részeit, majd a polgármester aláírására bocsátjuk.

Az önkormányzati lakások üzemeltetője a Városgondnokság. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az ottani ügyintézővel, egyeztetjük a lakbérhátralékosok adatait és az önkormányzati lakások, helyiségekkel kapcsolatos feladatokat (karbantartás, felújítás). Havonta küldik a lakbérhátralékosok listáját.

Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét és az önkormányzati lakbértámogatást önkormányzati rendelet állapítja meg.

A lakbér mértéke függ az ingatlan korától, komfortfokozatától, valamint attól, hogy a bérlakás szociális vagy nem szociális kategóriában (figyelembe véve a bérlő anyagi és szociális helyzetét) adható bérbe.

A költség elven megállapított lakbért a Széchenyi-Terv keretében épült, 2001. évben a Nagyvénkertben átadásra került 2 X 6 db található lakás esetében alkalmazzuk.

A lakbér mértékét évente emeli a képviselő-testület. Figyelembe veszik a környező települési önkormányzatok által alkalmazott lakbérek mértékét, illetve az évenkénti inflációs változásokat. A képviselő-testület utolsó alkalommal 2006. január 01. napjától módosította a helyi rendelet vonatkozó részeit. A rendelet módosítását előterjesztjük a Szociális Bizottságnak és az Ügyrendi Bizottságnak, amelyet végül a képviselő-testület fogad el. Idén a lakbér mértékét 4 % -kal növelték.

A lakásbérleti jogviszony megszűnhet a bérlő bérleti jogáról való lemondásával, a bérlő halálával vagy a bérleti szerződés felmondásával.

A bérleti szerződés bérbeadó általi felmondására legtöbb esetben a lakbér nem fizetése miatt kerül sor. A Városgondnokság - mint üzemeltető - beszedi és nyilván tartja a bérleti díjakat, továbbá a külön szolgáltatások díjait.

A lakbérhátralékosokat a Városgondnokság felszólítja lakbérhátralékuk rendezésére, dönt a részletfizetés engedélyezéséről, a díj hátralékok behajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi. Ha a felszólításban előírt határidőn belül a bérlő a fenti kötelezettségének nem tesz eleget, javaslatot tesz a bérbeadónak a jelentős hátralékkal rendelkezők esetében a bérleti szerződés felmondására. Ilyen esetben a bérbeadó nevében felszólítjuk a bérlőt a lakbértartozása - 8 napon belüli - rendezésére. Amennyiben a hátralékos a kötelezettségének nem tesz eleget a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással élhet. A felmondásról szóló értesítést kiküldjük a bérlőnek és erről értesítjük a Városgondnokságot.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a vizsgált időszakban megkötött lakásbérleti szerződéseket és a lakásbérleti jogviszony meghosszabbításáról rendelkező lakásbérleti szerződésmódosításokat.

  2002. októbertől 2003. 2004. 2005. 2006. májusig Összesen
Önkormányzati lakás bérbeadása (lakásbérleti szerződés megkötése) 1 3 6 9 2 21
Lakásbérleti jogviszony meghosszabbítása (Lakásbérleti szerződés módosítása) 2 24 37 22 10 95

2) Helyiséggazdálkodás

Az Önkormányzat tulajdonában jelenleg 108 db nem lakás céljára szolgáló helyiség van.

A helyiségek hasznosításáról minden alkalommal megadja véleményét a Gazdasági Tanácsadó Testület. Előkészítjük, majd a képviselő-testület elé terjesztjük a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásáról, a helyiség bérleti jogviszony meghosszabbításáról, a helyiség pályázat útján történő hasznosításáról, a helyiségre pályázatot benyújtott pályázók személyének kijelöléséről szóló előterjesztéseket.

A megüresedő - vagy újonnan épült - nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőit föszabály szerint pályázat útján kell kiválasztani.

A képviselő-testületnek lehetőséget ad a rendelet a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének pályázaton kívüli kijelölésére. (Pl.: életvédelmi célokat szolgáló /pl. polgári védelmi/ helyiségek; a tevékenységet átvevő és azt a korábbi bérleményben folytatni kívánó új szervezet, vagy személy által igényelt helyiség esetén; vagy, ha a helyiséget a Képviselő Testület írásbeli kérelemre közösségi, városi érdekből adja bérbe; ha a képviselő-testület a bérlő kérelmére a bérleti szerződés lejárta után azt meghosszabbítja; a helyiség bérleti jogának átruházása esetén; ha a bérlő az általa bérelt helyiség valamelyik határoló fala melletti, vagy az épület belső udvarában lévő raktár, pince vagy garázs helyiséggel bérleménye kiegészítését kéri.)

A képviselő-testületi döntés megszületését követően aláírásra előkészítjük a helyiség-bérleti szerződéseket, amelyet a Polgármester - mint Bérbeadó - megköt a bérlővel. A helyiségbérleti szerződésben megállapodik a bérlővel a jogokról és kötelezettségekről, a fizetendő bérleti díj és külön szolgáltatások díjainak összegéről, a bérleti díj az infláció mértékének megfelelően történő évenkénti emeléséről, helyiség karbantartását, felújítását érintő kérdésekről, a bérleti jogviszony időtartamáról.

A helyiség-bérleti jogviszony időtartama a legtöbb esetben határozott időre szól. A bérleti jogviszony lejártakor a bérlő írásban kérheti a bérleti joga időtartamának meghosszabbítását. A benyújtott kérelmet megvizsgáljuk. A meghosszabbításról ismételten kikérjük a Gazdasági Tanácsadó Testület véleményét, majd a képviselő-testület dönt. A meghosszabbításnak megfelelően módosítjuk a helyiség-bérleti szerződés vonatkozó részeit, majd aláírásra bocsátjuk.

A helyiség-bérlőjének a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehetősége van a helyiségbérleti jogának másra történő átruházására, albérletbe adására, elcserélésére, cégtársánakbefogadására. A kérelmező jogosultságát megvizsgáljuk, majd előterjesztjük a képviselő-testületnek, amely dönt a hozzájárulás megadásáról.

Az önkormányzati helyiségek üzemeltetője a Városgondnokság, amely az alábbi feladatokat látja el:

Beszedi és nyilvántartja a bérleti díjakat, a külön szolgáltatások díjait, felszólítja a bérleti, külön szolgáltatási díjat határidőben nem fizető bérlőket a hátralék rendezésére, a díj hátralékok behajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi, javaslatot tesz a jelentős díj hátralékosok esetében a bérleti szerződés felmondására.

A helyiség-bérleti jogviszony megszűnhet a bérlő bérleti jogáról való lemondásával, a bérlő halálával vagy a bérleti szerződés Bérbeadó általi felmondásával.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a vizsgált időszakban bérbe adott helyiségekkel kapcsolatban megkötött helyiség-bérleti szerződéseket és a bérleti jog meghosszabbítása alapján történt helyiség-bérleti szerződés-módosításokat.

  2002. októbertől 2003. 2004. 2005. 2006. májusig Összesen
Önkormányzati helyiség bérbeadása (helyiség-bérleti szerződés megkötése) - 7 10 6 7 30
Helyiség-bérleti jogviszony meghosszabbítása (helyiség-bérleti szerződés módosítása) - 2 27 9 7 45

 

II. Első lakáshoz jutók támogatása

A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló többszörösen módosított 27/1993. (VIII. 25.) sz. rendelete alapján az első lakáshoz jutók támogatásával kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint látjuk el:

Karcagon 1984-ben vezettük be az első lakáshoz jutók támogatását. Az ügyfeleket a támogatás igénybevételének feltételeiről és módjáról teljes körűen tájékoztatjuk.

A támogatást azok a házaspárok, gyermekes egyedülállók, nagykorúvá vált egyedülálló volt állami gondozottak vehetik igénybe, akiknek - az igénylés benyújtásakor - együttesen vagy külön-külön 1.000.000.-Ft-ot meghaladó forgalmi értékű lakásuk nincs és nem is volt, azzal az eltéréssel, hogy a jogosultság elbírálásánál figyelmen kívül kell hagyni az értéktől függetlenül az olyan tulajdoni részarányt, amely nem kezelhető önálló lakásként, vagy az önálló lakást (olyan tulajdoni hányadot, mely önálló lakásként használható) haszonélvezeti jog terheli és az a haszonélvezeti jog a tulajdonszerzéssel egyidejűleg keletkezett. Pénzbeli támogatás igénylése esetén a jogosultság elbírálásánál figyelmen kívül kell hagyni értékétől függetlenül a tovább már nem osztható beépítetlen lakótelket.

Az első lakáshoz jutók támogatásában azok a jogosultak részesülhetnek, akik első önálló lakásukat az igénylést megelőző év január 01. napját követően kezdték építeni, vagy vásárolták és még a teljes vételárat nem fizették ki, vagy telket vásároltak és arra beépítési kötelezettséget vállalnak, továbbá összes körülményeik figyelembevételével valószínűsíthető, hogy a támogatással a tervezett építkezés, vásárlás megvalósul.

Nem jogosult e támogatások egyikére sem, az az igénylő, aki önkormányzati bérlakását kívánja megvásárolni, vagy azt már korábban megvásárolta, ill. tulajdonjogát más formában megszerezte.

A támogatás igényelhető az önálló lakótelek, vagy lakás, lakható lakrész építéséhez, vásárlásához, továbbá az igénylést megelőző év január 01. napját követően kötött kölcsönszerződés alapján vásárolt, épített első lakáshoz, telekhez felvett pénzintézeti kölcsön összegének csökkentésére.

A vásárolni kívánt ingatlannál vizsgálnunk kell, hogy az ingatlan Karcag város közigazgatási területén belül helyezkedjen el, lakható állapotban legyen és a támogatás összege az ingatlan vételárának (bekerülési költsége) 50 % -ánál ne legyen magasabb arányú.

Építeni kívánt ingatlan vagy telek vásárlása esetében a telek beépítésre alkalmas legyen.

A támogatást igényelni az - általunk elkészített és nálunk átvehető - e célra rendszeresített formanyomtatványon, annak kitöltésével és az elbíráláshoz szükséges mellékletek csatolásával lehet.

A Szociális Bizottság a jogosult kedvezményezettek részére - az első lakásuk megvásárlásához/építéséhez, telek vásárlásához vagy a lakás vásárláshoz/építéshez igényelt pénzintézeti kölcsön összegének csökkentésére - 245.000.-Ft vissza nem térítendő támogatást és 5.000.-Ft kamatmentes kölcsönt biztosíthat.

Továbbá a támogatások formájáról és mértékéről; tárgyévi kiegészítéséről, módosításáról; visszafizetésének elrendeléséről, vagy elengedéséről; visszavonásáról; a részletfizetési kedvezmény biztosításáról az Önkormányzat Szociális Bizottsága zárt ülésen minden esetben határozattal dönt.

A bizottság a kérelmeket az éves költségvetés elfogadását követően - a július és augusztus havi ülésszünet kivételével - havonta a konkrét lakás megjelölése nélkül meghozott határozatával bírálja el.

A kedvezményezettekkel - akik részére a bizottság biztosította a támogatást - a polgármester megköti az általunk előkészített támogatási szerződést.

A támogatási szerződés tartalmazza, hogy a kedvezményben részesített vállalja, hogy az így megszerzett ingatlanát 3 éven belül nem idegeníti el. Ennek kapcsán az Önkormányzat javára 3 év időtartamra jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Továbbá megállapodnak a kamatmentes kölcsön 1 éven belüli visszafizetéséről, a támogatás utalásának módjáról, a felek jogairól és kötelezettségeiről.

A jelzálogjog, valamint az ennek biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetéséről gondoskodunk.

A szerződésben kikötött egy év leteltével ellenőrízzük, hogy a támogatott visszafizette-e a kamatmentes kölcsönt (5.000.-Ft.). Amennyiben ez nem történt meg, írásban felszólítjuk a kötelezettsége teljesítésére.

A határozat keltétől számított három év leteltével gondoskodunk a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom töröltetéséről.

Az alábbi táblázat a támogatott családok számát és a felhasznált összegeket tartalmazza a vizsgált időszakban:

  2002. októbertől 2003. 2004. 2005. 2006. májusig Összesen
Első lakáshoz jutók támogatása (támogatott család/év) - 73 63 80 38 254
A biztosított támogatás összege (ezer Ft.) - 18.250. 15.750. 20.000. 9.500. 63.500.

 

III. A lakáscélú állami támogatások (szociálpolitikai kedvezmény)

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 30.) Kormányrendelet alapján ellátott feladataink:

A lakáscélú állami támogatást igénylők száma az elmúlt egy évben nagy mértékben megnövekedett. Ennek legfőbb oka, hogy a 2005. február 01. napjától hatályba lépő kormányrendelet módosítás enyhítette az igénybevétel feltételeit. (Pl.: Az előtt csak házastársak igényelhették.)

A kormányrendeletben meghatározott közvetlen támogatások a következők: lakásépítési (vásárlási) kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása, akadálymentesítési támogatás.

A közvetlen támogatásokat új lakás felépítéséhez, új lakás vásárlásához, lakásszövetkezet tulajdonában lévő, újonnan épített lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez, lakás bővítéséhez, használt lakás vásárlásához lehet igényelni.

A jegyzői igazolás kiadásához szükséges nyomtatványokat átvesszük, az igénylők személyi feltételeinek meglétét igazoljuk a folyósító hitelintézetnek.

A jegyzői igazolást a fiatalok otthonteremtési támogatásának igénybevételéhez a gyermeket nevelő, 35 év alatti házastársak, legalább egy éve közös háztartásban élő élettársak vagy egyedülálló személyek, használt, legalább komfortos lakás vásárlásához adhatjuk ki. Ingatlan építése vagy új lakás vásárlása esetén nem kell az életkort figyelembe vennünk.

A közvetlen támogatások igénybevételi feltételeink meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni.

A vizsgált időszakban legtöbb esetben használt lakás vásárlásához adtunk ki igazolást, de az utóbbi időben egyre több a lakás építésére vonatkozó kérelem. A kiadott jegyzői igazolások száma az alábbiak szerint alakult:

  2002. októbertől 2003. 2004. 2005. 2006. májusig Összesen
Kiadott jegyzői igazolások (db.) 7 54 44 188 36 329

Ha a kedvezmény igénybevételével épített vagy vásárolt lakást - építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő - 10 éven belül lebontják illetőleg elidegenítik, akkor a lakás tulajdonosa köteles a kedvezmény folyósított összegét visszafizetni. E szabályt a fiatalok otthonteremtési támogatása körében (használt lakás vásárlása) is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az elidegenítési tilalom időtartama 5 év.

Ha a lakás tulajdonosa a lakásigényét másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki (építési szándék esetében 3, vásárlási szándék esetén 1 évig) a tulajdonos írásos kérelme alapján a visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettségét felfüggeszthetjük.

A határidő lejártával az újabb lakás megszerzését vizsgálnunk kell, ezért bekérjük az adásvételi szerződést és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést tartalmazó hiteles tulajdoni lap másolatot, építkezés esetén pedig a használatbavételi engedélyt.

Továbbá vizsgálnunk kell, hogy a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes bevételt számlával, vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás megszerzésére fordította-e.

A támogatás visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt intézkedünk.

 

IV. Egyes lakáscélú állami támogatások rendezésével (adósságrendezés) kapcsolatos ügyintézés

Az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Kormányrendelet alapján az alábbi feladatokat látjuk el:

A Kormány e rendeletet a szociálisan hátrányos helyzetű családok lakhatási feltételeinek megőrzése érdekében, az egyes lakáshitel-adósságok rendezése céljából alkotta. A Magyar Állam a rendeletben meghatározott feltételekkel az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnak az 1988. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján megkötött lakáscélú hitelszerződésből eredő egyes követeléseit - a törlesztési kötelezettség felfüggesztése mellett - a központi költségvetés terhére megvásárolja.

Az OTP a feltételeknek megfelelő adóst a törlesztési kötelezettség felfüggesztésének lehetőségéről levélpostai küldeményben tájékoztatja.

Az adós a törlesztési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelmét a meghatározott határidőn belül az igénylőlap rá vonatkozó részeinek kitöltésével hozzánk nyújtja be. Az igénylőlaphoz az adósnak mellékelnie kell a maga és a vele egy háztartásban élők jövedelmi helyzetére, valamint az ingatlanra vonatkozó iratokat.

A kérelemről határozatban döntünk.

Amennyiben a kérelmező a rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, a törlesztési kötelezettség felfüggesztésének feltételeként az ingatlanra a Karcag Városi Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési-és terhelési tilalom feljegyzését rendeljük el 10 év időtartamra.

A határozatot tárgyév augusztus 31-ig megküldjük az OTP-nek. Ezt követően az OTP követeléseit a Magyar Állam megvásárolja.

Vizsgálnunk kell a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelmet, amely nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és nyilatkoztatnunk kell, hogy nem rendelkezik olyan egyéb értékesíthető ingatlannal, járművel, vagyoni értékű joggal, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke meghaladja az adósság összegét.

A törlesztési kötelezettség felfüggesztésének időtartama alatt legalább kétévenként ellenőriznünk kell, hogy a megjelölt feltételek fennállnak-e.

Az időtartam leteltével töröltetjük az elidegenítési-és terhelési tilalmat.

2005. évben 7 esetben került sor a törlesztési kötelezettség felfüggesztésére.

 

Szociális csoport

Szociálpolitikai tevékenység

A szociális segélyek formáit tekintve lehetnek pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, melyek irányulhatnak a jogosultak jövedelmének kiegészítésére, pótlására, ill. átmeneti nehézségek enyhítésére. A segélyek alapvető célja - az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségén túl - egyrészt, hogy a megélhetést veszélyeztető élethelyzetet helyreállítsa, másrészt a jogosult személy vagy család jövedelemének alacsony szintjét ellensúlyozza, illetve, komfortosabb életszínvonalat biztosítson.

A szociális ellátások rendszere nagy változásokon ment át az elmúlt négy évben. Új, a szociális biztonságot szolgáló rászorultsági támogatások jelentek meg, illetve a nem hatékony ellátások a háttérbe szorultak. A jelenleg hatályos jogszabály alapján a pénzbeli ellátások típusai; az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti segély és a temetési segély. A természetbeni ellátások; a közgyógy-ellátási igazolvány, köztemetés, átmeneti segély, ezen belül a gyógyszerutalvány, élelmiszerutalvány.

Az időskorúak járadékának feltételei a szociális törvény szabályozásában 2006. január 1-től változtak. A járadékot azok a 62. életévüket, illetve a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyek kaphatják meg, akiknek havi jövedelme, vagy a vele együtt lakó házastárs, élettárs havi jövedelmét is figyelembe véve nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimum 80%-át. A változást követően az ellátás összege emelkedik az életkor előre haladtával a törvény által meghatározott három kategória alapján. A 62. életévüket betöltött rendszeres szociális segélyben részesülő személyek ezen támogatási formát vehetik igénybe.

A rendszeres szociális segélyt a törvény 2006. július 1-től teljes egészében megreformálta. Ennek megfelelően a felnőtt korú, jövedelemmel nem rendelkező személy és egész családja részére nyújtott támogatássá alakul át. A segély összege nem azonos, hanem a család kiadási szerkezetéhez igazodó, háztartásoktól függően specifikus. A megállapítandó összeg függ a család szerkezetétől, összetételétől, egyéb forrásból származó jövedelmeitől, rendszeres pénzellátásaitól. A változás fontos eleme, hogy a segélyezettek foglalkoztatásának elősegítése érdekében, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő nem folyamatos munkavégzés időtartama alatt a segélyt változatlan összegben kell folyósítani. Az újraszabályozás következtében a segélyezett részére, amennyiben munkaviszonyt létesít (kivéve az önkormányzat által szervezett közhasznú, közcélú foglalkoztatásban részt vevőket), a munkába állástól számított három hónapon keresztül a támogatás összegének 50%-át, és további három hónapig annak a 25%-át folyósítja az Önkormányzat. A segélyezetteknek továbbra is meg kell felelniük a törvény által megfogalmazott egyéb feltételeknek, kötelezettségeknek.

A családokat terhelő, az általuk lakott ingatlannal kapcsolatos költségek enyhítésére az Önkormányzat korábban átmeneti segély formájában nyújtott támogatást. Ezt a nem hatékony, kiadást kompenzáló segítségnyújtást leváltotta a normatív lakásfenntartási támogatás. Az Önkormányzat a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújt segítséget. Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. Ezen túlmenően az Önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást is megállapít a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló Önkormányzat a Karcag Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (II.11.) sz. rendelete alapján.

Az ápolási díj anyagi hozzájárulást biztosít a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére. Jogosultság annak a személynek állapítható meg, aki önellátására nem képes, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan beteg vagy 18 éven aluli tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. Az Önkormányzatnak joga van ápolási díjat folyósítani annak a hozzátartozónak is, aki a 18 éven felüli tartós beteget gondoz. 2005 évtől a szociális törvényben bevezetésre került a fokozott ápolási díj. A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző hozzátartozó kérelmére megadandó ápolási díj megállapításának feltétele; hogy az ápolt mások segítsége nélkül képtelen étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül -segédeszköz igénybevételével sem- közlekedni, feltéve, hogy legalább a felsoroltak közül három cselekvési formára nem képes. Az egészségi állapotról a Megyei Módszertani Intézet munkatársa személyesen meggyőződik, és szakvélemény formájában nyilatkozik.

A tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos kiskorút, a súlyosan fogyatékos nagykorú személyt ápoló hozzátartozók ellátásának havi összege azonos a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével.

A súlyosan fogyatékos, fokozott ápolást igénylő személyek után járó ápolási díj összege azonos az öregségi nyugdíjminimum összegének 130%-ával.

A 18 éven felüli tartósan beteg személyt ápolók ellátásának összege azonos az öregségi nyugdíjminimum összegének 80%-ával.

A közgyógyellátás a jogosult egészségi állapotának megőrzéséhez, ill. visszaállításához kapcsolódó kiadásainak a fedezetére irányul. Típusai szerint adható alanyi, normatív vagy méltányossági alapon. Az alanyi jogosultság igen széles körre terjed ki: bentlakásos intézményben élő fiatalok, átmenteti gondozottak, nevelésbe vett kiskorúak, 67%-os munkaképesség-csökkenéssel bíró rendszeres szociális segélyben részesülők, pénzellátásban részesülő hadi gondozottak és nemzeti gondozottak, központi szociális segélyben részesülők, rokkantsági járadékosok, első és másodfokú rokkantságból eredő nyugdíjasok, személyek, aki, vagy aki után a hozzátartozó magasabb összegű családi pótlékban részesül. Az Önkormányzat a felsoroltakon kívül kérelmező és családja befolyó jövedelmére, gyógyszerköltségére figyelemmel, normatív, illetve a helyi rendelet alapján, méltányossági alapon is megállapítja a köz-gyógyellátást.

2006. július 1-től a törvényváltozásnak köszönhetően a közgyógyellátás rendszere is módosításra került, melynek eredménye az egyéni gyógyszerkeret, illetve az eseti keret bevezetése. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) a háziorvos igazolása alapján összegszerűsített egyéni gyógyszerkeretet állapít meg. A közgyógyellátási igazolványra kiváltott gyógyszerek költsége nem haladhatja meg a MEP által meghatározott havi összeget. A korábbi szabályozásokkal ellentétben, könnyebbséget jelent az ellátottaknak, hogy megszűnt az ún. „közgyógy-lista", így a gyógyszerkeret minden TB támogatott gyógyszerre kiterjed.

A temetési segélyre az a személy jogosult, aki saját költségen gondoskodott egy elhunyt személy eltemettetéséről annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy ha az is volt, a temetés költségei saját és/vagy a hozzátartozóinak létfenntartását veszélyezteti. A támogatás megállapítható annak a személynek, akinek az egy főre eső jövedelme nem magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülállók esetén annak 150%-ánál, feltéve, hogy az elhunyt nem rendelkezett életbiztosítással, készpénz tulajdonnal, nem kötött eltartási szerződést senkivel.

A köztemetést rendel el az Önkormányzat a halálesetről való tudomásszerzést követően 30 napon belül, ha nem található vagy nincs erre köteles személy, vagy, ha a hozzátartozó nem képes gondoskodni az eltemettetésről.

Súlyos mozgáskorlátozottakat megillető közlekedési kedvezmények fajtái:

1. személygépkocsi szerzési támogatás;

2. személygépkocsi átalakítási támogatás;

3. közlekedési támogatás.

A súlyos mozgáskorlátozottság igazolásán túl egységes elbírálási szempont még, hogy kérelmező és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250%-át. Attól függően, hogy a mozgáskorlátozott a kérelem benyújtásakor munkaviszonyban áll-e, illetőleg a 62. életévét betöltötte-e, illetve kiskorú ellátásáról gondoskodik-e háztartásában, a kormányrendelet négy kategóriát állít fel, mely alapján a közlekedési támogatás összege a körülmények alapján eltérő.

Szerzési támogatásra az a mozgáskorlátozott jogosult -az előbbiekben említett jogosultsági feltételeken túl-, aki rendelkezik érvényes gépjárművezetői engedéllyel, vagy a kormányrendelet által meghatározott, jogosítvánnyal rendelkező hozzátartozója vállalja a szállítását, továbbá a kérelmét megelőző 7 éven belül nem részesült a támogatásban.

Az elmúlt négy év Igazgatási és Szociális Iroda Szociális Csoportja által megállapított és nyújtott ellátásairól

Ellátás megnevezése 2003. (fő) 2004. (fő) 2005. (fő) 2006 júniusáig (fő)
Rendszeres szociális segély 391 584 726 710
Időskorúak járadéka 15 13 12 11
Ápolási díj 113 128 149 162
Lakásfenntartási támogatás     726 772
Átmeneti segély 913 910 302 171
Temetési segély 104 35 32 17
Közgyógyellátás 1410 1593 1978 2106
Köztemetés 23 17 11 9
Közlekedési támogatás 1093 1136 1156 1098
Szerzési támogatás 429 391 395 386

 

Gyámhatóság (jegyzői)

A gyermekvédelem - a szociálpolitika részeként vagy attól elkülönítetten - történelmileg változó tudományág. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997-ben megszületett 1997. évi XXXI. törvény valódi mérföldkő a magyar gyermekvédelem történetében, amely új keretet teremt a gyerekek védelmének és a róluk való gondoskodásnak.

A gyermekvédelmi törvénnyel a gyermekvédelem intézményi struktúrája átalakult, kialakul a gyermekvédelem „háromlépcsős" rendszere.

A veszélyeztetettnek látszó kiskorúval, illetve annak családjával elsőként a Gyermekjóléti Szolgálat találkozik, feladata eldönteni, hogy valóban fennáll-e a gyermek veszélyeztetettsége, és az kiküszöbölhető-e az alapellátás keretében, vagy szükséges a hatósági intézkedés, beavatkozás a család életébe.

A „második lépcső" a települési önkormányzat jegyzője, kinek intézkedése még mindig a gyermek családban tartására irányul, amikor is a gyermeket védelembe veszi, egyidejűleg a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóját kirendeli a családi problémák megoldásában való közreműködésre. Ilyen intézkedésekre akkor kerül sor, amikor a szülők önként nem kívánják igénybe venni a szolgálat segítő közreműködését, de még remény van arra, hogy kötelezéssel sikeres lehet a segítségnyújtás. A másik jegyzői hatáskörbe tartozó gyermekvédelmi hatósági intézkedés a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése. A gyermek csak akkor kerülhet intézménybe, ha „egyéb" elhelyezési lehetőséget nem találunk számára (külön élő másik szülő, rokon, vagy a gyermek nevelésére alkalmas más személy).

A gyermekvédelem „harmadik lépcsője" a Gyámhivatal (30 nap elteltével) dönt az ideiglenes elhelyezés szükségességéről, majd határoz a gyermek végleges átmeneti vagy tartós nevelésbe vételéről, arról is, hogy mely intézmény (vagy nevelőszülő) lesz a legmegfelelőbb a veszélyeztetett gyermek számára.

Intézkedéseink során arra kell törekednünk, hogy csak a legvégső esetben kerüljön sor a gyermekeknek vér szerinti családjából történő kiemelésére.

Az önkormányzat a gyermekvédelmi feladatok körében a pénzbeli támogatások közül biztosította a rászorulók részére a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében pedig működteti a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde, óvoda, napközi). A gyermekek átmeneti gondozása körébe tartozó helyettes szülői hálózat (önálló helyettes szülő) szervezése, kialakítása megtörtént. Két önálló helyettes szülő rendelkezik működési engedéllyel, illetve velük a megállapodás megkötése folyamatban van. 2005. évben ismét pályázatot adtunk be a gyermekek átmeneti otthonának szervezésére, kialakítására a többcélú kistérségi társulás keretében. A pályázaton nyert 48.000.000.-Ft pénzösszegből Kunmadarason kerül kialakításra a gyermekek átmeneti otthona 2007.01.30-ig.

A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések közül szükség esetén gondoskodunk a kiskorú gyermekek védelembevételéről és az ideiglenes hatályú elhelyezésekről. Önkormányzatunk biztosította az arra rászorulók részére a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, melynek szabályait a képviselő-testület a módosított 17/1998. (IV.29.) sz. rendeletében állapított meg, a hatáskör gyakorlását a 35/1997. (XI.26.) sz. rendeletével átruházva a polgármesterre. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás a gyermekek elsősorban anyagi okból történő veszélyeztetettségének megelőzését szolgáló egyik leghatékonyabb pénzbeli ellátás volt. Önkormányzatunk a kiskorú gyermekeken túl a 18. életévét betöltött fiatal felnőttet is, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítette. Ezt a támogatást a nagykorú saját jogán is igényelhette, ha egyébként megfelelt a Gyvt. előírásainak.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatát (melyet a törvény évenként írt elő) folyamatosan végeztük. A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény módosította a Gyvt. egyes rendelkezéseit. 2006. január 01-től megszűnt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, fenti időponttól rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot lehet megállapítani, ha a törvényi feltéte leknek a kérelem megfelel. 2005. évben nagykorúvá vált közép- és felsőoktatásban nappali tagozaton tanulók részére legfeljebb 2006.08.31-ig továbbfolyósítható a rendszeres gyermekvédelmi támogatás (140 főt érintve). Gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot 1439 fő gyermek után állapítottunk meg 2006.VI.30-ig.

A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (átlagosan):

  2002 2003 2004 2005 2006
családok 1257 1274 1154 1172 721
gyermekek 2633 2560 2443 2437 1594
Gyvt. által előírt egyszeri támogatásban részesült gyermekek 1789 1670 1595 1758 1594

 

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására elsősorban akkor van lehetőség, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma:

  2002 2003 2004 2005
kérelemre 46 18 18 22
beiskolázás - általános 2.434 2.292 2.232 2.145
  - közép 1.017 1.097 1.080 1.183
  - felső okt.   296 282 329
mikuláscsomag 3.989 3.984 3.979 3.918

A gyermekek viselkedésével kapcsolatos gondok, problémák szoros összefüggésben vannak a család, a szülők mindennapos nehézségeivel. A felgyorsult életvitel, az értékrendbeli változások miatt egyre többen vannak azok, akik magatartászavarral, pszichés gondokkal küszködnek.

A gyermek énképének kialakulásában a család, a szülői háttér nem kis szerepet játszik. A gyermek problémája mögött legtöbbször a család funkciózavarai állnak, melynek okai többek között a szülők nemtörődöm életviteléből, megromlott párkapcsolatából, a munkanélküliség, a munkahely megtartása miatti szorongásból adódnak. E tények hatással vannak arra, hogy nem csökken a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek száma.

Jegyzői gyámhatóságunk

2002-ben 2.504 fő
2003-ban 2.560 fő
2004-ben 2.439 fő
2005-ben 2.102 fő
veszélyeztetett kiskorút tartott számon.

Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett gyermekek után, a szülők részére gondozási díjfizetési kötelezettséget állapít meg a Gyámhivatal. A megállapított gondozási díj felülvizsgálatához évente környezettanulmányt készítünk a Gyámhivatal részére. Negyedévenként a gondozási díj hátralék és esetleges túlfizetés összegéről jelzéssel kell élnünk a Gyámhivatal felé, illetve közre kell működnünk a be nem fizetett gondozási díj behajtásában

Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátás önkéntes igénybevételével nem tudja megszüntetni, vagy nem akarja, de feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyermek védelembe vételére kerül sor.

A védelembevételt, a védelembevétel felülvizsgálatát tárgyalás előzi meg, melyre meg kell hívni a gyermeket, a szülőt, a családgondozót, a jelzőrendszer érintett tagjait. A gyermek védelembe vételével egyidejűleg a gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében az első fokú gyámhatóság, a gyermek részére a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóját rendeli ki, és szükség esetén szabályokat állapít meg, mind a gyermek, mind a szülő részére. A védelembe vétel indokoltságát évente felül kell vizsgálni hivatalból - vagy a kirendelt családgondozó kezdeményezésére - továbbá a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére- bármikor -. A felülvizsgálat iránti eljárás során a felülvizsgálat eredményéről - a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről - határozatban kell rendelkezni. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani (családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti illetve tartós nevelésbe vétel).

Nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma: (december 31-ei állapot szerint)

2002. év 2003. év 2004. év 2005. év
7 fő 18 fő 20 fő 27 fő

A számok azt is mutatják, hogy ha egy gyermek védelembe vételére kerül sor, annak időtartama több évig is eltarthat, mivel a szülő(k) a védelembe vétel okait évekig nem képes vagy nem akarja még a családgondozó segítségével sem megszüntetni.

Ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.

Ideiglenes hatályú elhelyezések száma:

2002 2003 2004 2005 2006
8 5 13 5 2

Az elmúlt évek során a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szociális és Gyámhivatal teljes körű szakmai ellenőrzést végzett Karcag Város Polgármesteri Hivatalánál, s megállapította, hogy a „jegyző hatáskörében végzett gyámhatósági munka magas színvonalú, az ügyintéző szakmai felkészültsége átlagon felüli, az ügyfelekkel történő foglalkozása, a gyermekvédelem iránti elhívatottsága elismerésre méltó". Munkánk során jó kapcsolatot alakítottunk ki és azt fenn is tartjuk a jelzőrendszer tagjaival, a Családsegítő és Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálatával, társhatóságokkal, a Városi és Megyei Szociális és Gyámhivatallal.

A jegyzői gyámhatóságon az alábbiak szerint alakultak az ügyiratforgalmi adatok

- iktatott ügyiratok száma: 2002 2003 2004 2005 2006.I.félév
alapszámmal: 1560 1840 1648 1614 1360
alszámmal: 3265 2825 2441 2495 2101
Összesen: 4825 4665 4089 4109 3461

Az ügyirat forgalom mellett ügyfélfogadási napokon 25-50 ügyfél fordult meg gyámhatóságunkon (hétfő, szerda, csütörtök 8-16 óra), de kedden és pénteken is (nincs ügyfélfogadás) fogadunk ügyfelet. Nagyon sokszor olyan ügyben keresnek fel bennünket, ami nem tartozik hatáskörünkbe, ilyenkor csak felvilágosítással tudunk szolgálni.

 

Az Okmányiroda tevékenysége

2000. január 1-jétől a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzatok jegyzői a polgármesteri hivatalok részeként okmányirodákat működtetnek. Ekkor jött létre Karcagon is az Okmányiroda, amihez napjainkban a következő települések tartoznak: Berekfürdő, Karcag és Kunmadaras. A három település lakosainak száma jelenleg 29.450 fő.

Az Okmányiroda szervezetileg a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodáján belül, önálló egységként (csoportként) működik. Szakmai munkájáért, illetve szervezéséért az irodavezető felelős.

Az okmányirodai feladatokat négy irodahelyiségben 8 fő végzi, a Polgármesteri Hivatal más irodáinál bővebb ügyfélfogadási időben. Az ügyintézők mindegyike rendelkezik OKJ. szakszámmal ellátott „Nyilvántartási és okmányügyintéző" szakmai bizonyítvánnyal.

Az Okmányiroda tevékenységi köre az alábbi feladatkörökből áll:

  1. 2000. január 1. napjától a személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyazonosító jelet és lakcímet tartalmazó hatósági igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés;

  2. 2000. november 1. napjától az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés;

  3. 2001. január 1. napjától a közlekedés-igazgatással kapcsolatos ügyintézés;

  4. 2003. március 1. napjától az úti okmánnyal kapcsolatos ügyintézés;

  5. 2004. március 1. napjától az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszerrel kapcsolatos adminisztratív feladatok intézése;

  6. 2004. július 1. napjától a mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványával kapcsolatos ügyintézés;

  7. 2005. április 1. napjától az ügyfélkapu-nyitással kapcsolatos feladatok intézése;

  8. a népesség-nyilvántartással összefüggő ügyintézés;

  9. valamint - bár a klasszikus tevékenységi körökhöz nem kötődően - az országgyűlési

    és a helyi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó lebonyolítási és feldolgozási feladatok elvégzése.

Az Okmányiroda működésének hatodik éve után elmondható, hogy a feladatkörökkel kapcsolatos ügyintézések menete mind informatikailag, mind gyakorlatilag folyamatosan alkalmazkodik a mindennapok elvárásaihoz, melyet nagyban segítenek a felmerülő problémákra választ adó jogszabályi változások.

Az iroda működéséről évente tájékoztató készül a képviselő-testület és a város lakossága részére, így folyamatosan nyomon követhetőek a változások az ügyfélforgalom alakulását és az iroda egyre bővülő feladatkörét illetően.

A 2002 és 2006 között eltelt időben számos újítás került bevezetésre az okmányiroda tevékenységi körében, melyek közül ügytípusok szerint érdemes kiemelni néhányat. Ezek egy része biztonsági jellegű vagy egyszerűen az okmányiroda feladatkörének bővüléséből adódó, más része az ügyintézők és az ügyfelek terheinek csökkentését szolgálja. Más szempontok alapján csoportosítva: vannak olyan változások, amelyek csak néhány ügytípust érintenek, de vannak olyanok, melyek az egész okmányiroda működését érintik.

Karcag Város Önkormányzata a földszinten található 41. és 43. sz. irodahelyiségek átalakítási és felújítási munkálatainak elvégzése, valamint az akadálymentes közlekedés kiépítése érdekében pályázatot nyújtott be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanácshoz területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás elnyerésére. A munkálatok 2003. június 30-án kezdődtek, a kivitelezés 2003. szeptember 30-án fejeződött be. A teljes beruházás összege 6.033.000,-Ft volt.

A felújítást az indokolta, hogy korábban két irodahelyiségben végezték munkatársaink munkájukat, azonban a folyamatosan bővülő feladatokhoz megfelelő dolgozói létszámnövekedés is tartozott. Ügyfélfogadási idő alatt irodáink túlzsúfoltakká váltak.

A felújítás eredménye, hogy ma már külön irodákban történik a közlekedés-igazgatással, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal és a népesség-nyilvántartással, a személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, valamint az útlevéllel kapcsolatos feladatok ellátása. Ettől kezdve ügyfeleinket gyorsabban és kulturáltabb körülmények között tudjuk fogadni.

Az akadálymentesítéssel ekkor már a jövőre gondoltunk, mivel 2004. július 1-jétől a mozgáskorlátozottakparkolási igazolványának kiadása is az okmányirodához került.

A karcagi okmányiroda illetékességi területén élő majdnem 30.000 lakosból kb. 2.000 fő mozgáskorlátozott. A részükre kiállított parkolási igazolvány olyan közokirat és biztonsági okmány, amely alapján a mozgásában korlátozott személyt rendeletben meghatározott kedvezmények illetik meg, például a „Mindkét irányból behajtani tilos" vagy a „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos" jelzőtábláknál a mozgáskorlátozott személy a tilalom ellenére behajthat, továbbá a járdán a mozgáskorlátozott személy járművével akkor is megállhat, ha a megállást vagy várakozást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

A hazánkban kiállított parkolási igazolványokat az Európai Unió területén egyenértékűnek fogadják el az adott államban biztosított parkolási kedvezmények igénybevétele során.

A 2005. január 1. napját követően kezdeményezett eljárásokban megemelkedett az államigazgatási eljárásokban fizetendő illetékek mértéke. Az állampolgárok erre a változásra előre felkészültek, ezért azokat az ügyeket, amelyek esetében lehetőségük volt, a 2004. év utolsó hónapjában elintézték. Januártól megváltozott az illeték megfizetésének módja is, ugyanis az okmányirodában kezdeményezett illetékköteles államigazgatási eljárásokban illetékbélyeg helyett az illetéket készpénz-átutalási megbízás útján kell megfizetni. A befizetés a Magyar Posta Rt. karcagi központi postahelyén, illetve kihelyezett fiókjaiban lehetséges

2004.  márciusától működik irodánkban az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR), melyen keresztül ügyfeleink elektronikus úton kezdeményezhetnek eljárást, illetve foglalhatnak időpontot okmányirodai ügyeik intézéséhez. Az ügyfelek a Kormányzati Portálon és az XR rendszeren keresztül nyújthatják be kérelmeiket. Az elektronikus ügykezdeményezés a jelenlegi lehetőségek szerint nem váltja még ki a kérelmező személyes megjelenését, de mindenképp tehermentesíti az eljárás során. Sajnos a lakosság körében még nem kellőképpen biztosítottak az elektronikus eljáráshoz szükséges technikai feltételek, azonban ezen a területen igen gyors fejlődésre számítunk a jövőben.

Ezt elősegítendő, 2005. áprilisától megkezdte működését az elektronikus ügyfélkapu-rendszer. Az ügyfélkapu olyan eszköz, amely biztosítja, hogy a használó egyedileg azonosított módon, biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus közigazgatási ügyintézést, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatást nyújtó szervekkel. Annak érdekében, hogy az ügyfelek ügyeiket elektronikus úton is kezdeményezhessék, illetve intézhessék, személyes ügyfélkaput kell nyitniuk. Ezt megtehetik személyesen az ország bármelyik okmányirodájában. 2005 évben nem volt még számottevő a megnyitott ügyfélkapuk száma (10), azonban a 2006-os év első felében ez a szám gyorsan emelkedett (199). Eddig főként például könyvelők, illetve az adóbevallásukat elektronikusan benyújtani szándékozók éltek a lehetőséggel, hiszen az elektronikus adóbevallás benyújtásának lehetősége nemcsak megkönnyíti munkájukat, hanem a jövőben kötelező is lesz.

Szintén a 2005-ös évhez kapcsolódóan számolhatunk be - a mind az ügyfelek, mind az ügyintézők mindennapjait megkönnyítő eszköz - egy második kamera beszerzéséről, melynek segítségével már két irodánkban is lehetőség van az okmányok kiállításához szükséges fényképfelvételek elkészítésére. A Belügyminisztérium által biztosított eszköz azért nagyon fontos a számunkra, mert jelentősen lerövidíti a teljes ügyintézés idejét azokban az ügytípusokban, ahol fényképfelvételezés szükséges, hiszen a feladatmennyiség két kamera között oszlik meg.

2005.  márciusától az okmányirodák az ország területére kiterjedő illetékességgel látják el feladataikat, kivéve az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést, illetve azon ügyeket, amelyekre vonatkozóan jogszabály kifejezetten így rendelkezik. A hivatalból indult ügyekben továbbra is azon okmányiroda illetékes, amelynek területén az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye (székhelye, telephelye) van.

2005. nyarától bevezetésre került az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla, amelyet a mezőgazdasági erőgépek tulajdonosai (üzembentartói) kérelmezhetnek a körzetközponti okmányirodákban. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező mezőgazdasági tevékenységet végző ügyfél, három éves időtartamra szóló rendszámtáblával, indítási naplóval és ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel vehet részt mezőgazdasági erőgéppel a közúti forgalomban.

További széles kört érintő újdonság, hogy 2005. november 1. napjától hatályos a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, amely a több mint ötven éves - bár ezen időszak alatt számtalanszor módosított - államigazgatási eljárásról szóló jogszabályt váltotta fel. Ez a változás is mutatja a közigazgatási eljárás megújítására törekvő, a kor követelményeinek megfelelő modernizálási szándékot a közigazgatásban tevékenykedők részéről. Eljárásaink során ma már következetesen érvényesül a Ket. új szemléletmódja, céljai és alapelvei.

Az elmúlt négy év során az Okmányiroda működését többszörös ellenőrzésnek vetették alá az azt felügyelő szervek, többek között a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség és a Belügyminisztérium két-két alkalommal, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal szintén két alkalommal tartott ellenőrzést, de vizsgálta munkánk színvonalát a Karcag Városi Ügyészség és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Illetékhivatal is. Az ügyészségek az adott alkalommal meghatározott ügytípusok helyes eljárását vizsgálták, a Belügyminisztérium főként a szervezeti felépítettséget, a létszám és -technikai feltételek meglétét, valamint az ügyfélfogadáshoz kapcsolódó kérdéseket, a Közigazgatási Hivatal pedig általános, mindenre kiterjedő vizsgálatokat folytatott az irodában. Elmondható, hogy a vizsgálatokat végző szervek az Okmányiroda munkáját minden tekintetben pozitívan értékelték.

Néhány szóban a számokról

A következő táblázatból jól látható, hogyan alakult az okmányirodában indított ügyek száma az elmúlt négy év folyamán. A 2006. évi adatok még csupán várható adatok, melyeket az első félévben indított ügyek száma alapján számítottunk ki:

ügytípus/

év
szig lig útlevél evig parkig ukapu ven összes ügyszám
2002 3016 5211 0 696 0 0 804 9055
2003 3814 5422 1399 1340 0 0 2079 11988
2004 2912 5252 3075 608 544 0 2272 16808
2005 2584 5321 797 475 364 10 3242 13645
2006 3510 5402 828 630 360 199 3864 16504

A táblázat az adott ügyintézés során használatos program, illetve az iktató iroda adatainak felhasználásával készült.

szig: személyazonosító igazolvány ügyintézés

lig: személyazonosító jelet és lakcímet tartalmazó hatósági igazolvány ügyintézés

evig: egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés

parkig: parkolási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés

ukapu: ügyfélkapu ügyintézés

ven: vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyintézés

Az elmúlt években bizonyos ügytípusokat illetően folyamatosan emelkedett az indított ügyek száma, más esetekben csökkent vagy évekig hasonló számadatokat mutatott. Ezek a számadat-változások különböző okokra vezethetőek vissza. Például illetékváltozás előtt ugrásszerűen megnő az adott ügytípusokból az indított ügyek száma, új feladatok jelentkezése esetén pedig kezdetben kevesebb, majd egyre növekvő számú ügyünk van. A nulla értékek azt mutatják, hogy abban évben még nem lehetett az adott ügytípust kezdeményezni az okmányirodában, például az ügyfélkapu-ügyintézés 2005-ben, a parkolási igazolvány ügyintézés 2004-ben indult el. Sajnos a gépjármű-ügyintézés statisztikai adataival nem rendelkezünk, de az összes ügyszámból - mely az iktatás alapján megállapítható - jól kikövetkeztet-hetőek ezek az adatok is. El kell mondanunk, hogy tapasztalataink alapján - kihasználva az országos illetékesség előnyeit - illetékességi területünkön kívülről is szép számmal érkeznek ügyfelek. Elmondásuk szerint azért választanak bennünket, mert irodáinkban gyorsabban, eredményesebben tudják intézni ügyeiket, annak ellenére, hogy sokszor Karcagon is hosszabb várakozási idővel kell számolniuk az aznap megjelentek számától függően.

Az Okmányiroda technikai és személyi feltételei révén továbbra is megfelelően tudja teljesíteni feladatait és felkészült a következő évek kihívásaira.

Népszavazás, Országgyűlési és -Európai Parlamenti képviselők választása

Komoly feladatot jelent az Igazgatási és Szociális Iroda számára az országgyűlési, -a helyi önkormányzati és az -Európai Parlamenti képviselők választásával, valamint a népszavazásokkal összefüggő lebonyolítási és adatfeldolgozási feladatok pontos elvégzése, hiszen az ügyintézőktől szokásos napi munkájuk elvégzése mellett igen nagy figyelmet igényel annak érdekében, hogy hozzájárulhassunk a választások törvényes és eredményes lebonyolításához. Beszámolhatunk arról, hogy az országgyűlési képviselő választáson már sikeresen túl vagyunk ebben az évben, mind számítógépes rendszerünk, mind pedig köztisztviselőink megállták helyüket.

Az elmúlt négy év folyamán két népszavazás, egy országgyűlési képviselőválasztás és egy Európai Parlamenti választás zajlott le. Népszavazások:

  1. 2003. április 12-én az Európai Uniós tagságra mondott „igen"-t az ország, mely alap

    ján a választás eredményes volt.
  2. 2004. december 05-én volt az úgynevezett két kérdéses népszavazás az egészségügyi

    közszolgáltató intézmények és kórházak tulajdoni viszonyival és a kedvezményes honosítás kérdéskörével kapcsolatban. A választás mindkét kérdés tekintetében eredménytelen volt.

Európai Parlamenti és -Országgyűlési képviselők választása:

  1. 2004. június 13-án került sor az Európai Parlamenti képviselők választására, mely

    nek eredményeképpen 24 képviselő dolgozik az ország érdekében az Európai Parlamentben.
  2. 2006. április 09-én az országgyűlési képviselőválasztás alkalmával Varga Mihályt

    választották meg továbbra is országgyűlési képviselőnek.

Az iroda kiemelkedő célja a jövőben is az marad, hogy az illetékességi területéhez tartozó és a bennünket választó távolabb élő lakosság megelégedésére szolgáljon, melynek érdekében az itt dolgozó köztisztviselők mindent megtesznek. A város lakosságától a jövőben is számítunk munkánk támogatására.

Dr. Csala Anikó

irodavezető

2003 októberében befejeződött a Deák körúti csatornaépítés

 

A Karcag Városi Gyámhivatal

 

Gyámhivatalunk az l997. november l-jei megalakulása óta már megfelelő gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezik azon gyermekvédelmi hatósági ügyek jogszerű elintézésében, melyek a gyámhivatalok megalakulását megelőzően bírósági hatáskörben voltak (gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése), illetve megyei szinten (hazai és külföldi örökbefogadás) kerültek elintézésre.

Hivatalunk a Karcag városi Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúrájába beépülve, önálló irodaként végzi feladatait.

Gyámhivatalunk tárgyi feltételei adottak, hiszen a működéshez szükséges irodahelyiségek (3 db), számítógépek, hatályos jogszabályokhoz való hozzáférés - biztosítottak.

A személyi állományt illetően változás annyiban történt az előző önkormányzati jelentésben foglaltakhoz képest, hogy a korábbi kettő helyett három ügyintéző látja el Kunmadaras, Berekfürdő és Karcag területét érintően a gyermekvédelmi hatósági ügyeket, akik közül egy ügyintéző az irodavezetői feladatokat is ellátja.

A jogszabályban előírt képzésen részt vett két hivatásos gondnok is a gyámhivatalhoz tartozik, akik azon cselekvőképességükben korlátozott vagy kizárt személyek felett látják el a törvényes képviselői és vagyonkezelői jogokat, akiknek ezen feladat ellátására alkalmas hozzátartozójuk nincs vagy pedig van, de nem vállalják ezen feladat ellátását.

Gyámhivatalunk kötelező nyilvántartási rendszerének naprakész vezetését és az abban foglalt adatok gyors alkalmazását az elmúlt négy év során beszerzett számítógépes program segíti.

Az állandó jogszabályváltozások határidőben történő betartását, alkalmazását azon komplex CD-tár segíti, melyet minden munkatárs saját számítógépén érhet el, ezáltal meggyorsítja annak használatát és nem akadályozott így a gyámhivatali ügyintézők általi együttes alkalmazása sem.

Gyámhivatalunk feladat- és hatásköre a megalakulása óta nem bővült, csak a feladatellátás mikéntje változott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény értelmében 2005. november l. naptól.

A gyámhivatal illetékességi területéhez tartozó állandó népességszám fenti időszakot érintően Kunmadaras vonatkozásában 113 fővel csökkent, Berekfürdő községé 75 fővel nőtt és Karcagé pedig 513 fővel szintén csökkent.

A 18 év alatti kiskorúak és fiatalkorúak száma mindhárom települést érintően csökkent, Berekfürdő vonatkozásában 13 fővel, Karcagon 318 fővel, Kunmadarason pedig 72 fővel.

Ezen számadatok ellenére az ellátandó feladatmennyiség nőtt.

2002-ben a hozott határozatok száma 846 volt, az iktatott gyámhatósági ügyiratok száma pedig 5.609.

2003-ban a hozott határozatok száma 1110-re nőtt, az iktatott iratok száma pedig 6.563-ra.

2004-ben pedig szintén növekedés történt 1128 hozott határozatra, valamint 7.477 darab iktatott iratra.

2005-ben pedig 1103 határozatot hozott a gyámhivatal, melyben nincsenek benne a végzések, a gyámhivatali eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben hozott döntések, amelyek korábban szintén határozati formában kerültek meghozatalra. A növekedés, - amely egyébként ezen évre is igaz -, így nem szembetűnő. Az iktatott iratok számában azonban a növekedés észrevehető, hiszen az elmúlt évihez képest az 27-el több.

Gyámhivatalunk a 2002-2005. közötti időnek összehasonlító adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Megállapítható, hogy az emberek egyre inkább számítanak a hatósági együttműködésre, beavatkozásra a család életébe, és a legbensőbb családi probléma megoldását is a hatóságtól várják, mely tény igaz valamennyi területre.

Év   Gyámhivatali feladat- és hatáskörök    
  Ideiglenesen szakellátásba (intézetbe) utalt gyermekek száma Családi jogállás rendezése Családba fogadási ügyek Kapcsolattartás Átmeneti neveltek adatai Tartós neveltek adatai
2002. 10 12 1 21 61 18
2003. 6 24 6 16 81 18
2004. 20 18 14 10 84 14
2005. 11 23 5 23 83 11

 

Év   Gyámhivatali feladat- és hatáskörök        
  Utógon-dozás elren-delése Utógon-dozói ellátás elren-delése Gyámol-tak száma Gondno-koltak száma Vagyonos kiskorúak Vagyonos gondno-koltak Engedélyezett örökbe-fogadások Gyermek-tartásdíj megelő-legezése, gyermekek száma Otthon-teremtési támogatás
2002. 5 6 142 204 399 181 2 15 1
2003. 3 6 155 209 498 231 2 6 4
2004. 12 5 156 247 476 262 3 28 4
2005. 4 7 180 255 503 299 2 32 5

 

A gyermekek avagy fiatalkorúak szakellátó rendszerbe kerülésének az oka elsősorban a szülők elhanyagoló magatartása, illetve fiatalkorúak esetében a fiatal magaviselete, amely a nevelését, eltartását biztosító család és környezete számára már elfogadhatatlan, a társadalomra káros.

Valamennyi évre igaz, hogy a bekerülés általában végleges (nagykorúságukig tart), vagyis a szülők nem tesznek a gyermekük saját családjába való mihamarabbi visszakerülése érdekében semmit.

A más szervek (rendőrség, helyi gyámhatóságok) általi beutalásokat 30 napon belül gyámhivatalunk vizsgálja felül.

2002-ben a 10 beutalt gyermekből 2 került átmeneti nevelésbe, 8 beutalás pedig megalapozatlan volt, vagyis a beutalást követő vizsgálat eredményeképpen hazakerülhetett az intézetből a gyermek a vér szerinti családjába vagy pedig közeli hozzátartozóhoz.

2003-ban 6 bekerült gyermekből 5 került átmenti nevelésbe, egy pedig haza.

2004-ben a 20 bekerült gyermekből 12 lett átmeneti nevelt, 6 esetben gyermekelhelyezés iránti perindításra került sor, 2 gyermek pedig hazakerült.

2005-ben a ll gyermekből 8 átmeneti nevelt lett, 1 gyermek esetében került sor gyermekelhelyezés iránti perre harmadik személynél, míg két hazaengedés történt.

A gyermekeiről véglegesen lemondó szülők száma 2002-ben volt a legtöbb, 13 szülő mondott le gyermekéről, vagyis járult hozzá gyermeke általa ismeretlen személyek útján történő örökbefogadásához. Öt szülőnek pedig jogerős bírói ítélet alapján szűnt meg a felügyeleti joga gyermeke felett.

2003-ban 12 szülő járult hozzá gyermeke titkos örökbe adásához és 6 szülő felügyeleti joga szűnt meg ezt kimondó jogerős bírói ítélet alapján.

2004-ben 9, 2005-ben pedig 7 titkos örökbe adást elősegítő szülői felügyeleti jogról történő lemondásra került sor és 5, illetve 4 szülői felügyeleti jog megszüntetésére irányuló perindítást történt.

Anyagi veszélyeztetettség miatt gyermekek nem kerülhetnek el családjuktól a gyermekvédelmi törvény értelmében, ami önmagában okként nem is szokott megjelenni.

A gyámhivatal, ezzel együtt a gyermekvédelmi szakemberek célja, hogy a gyermekek saját családjukban nevelkedhessenek. Ennek érdekében a probléma feltárásakor a családot, mint komplex egészet kell tekintenünk, hiszen általában a családi problémák hordozója, majd kivetítője a gyermek.

Az utóbbi években ezért a családterápia alkalmazása és ezen terápia alkalmazhatóságának (mindkét szülő önkéntes részvétele) előmozdítása áll a középpontban, amely által a kezelendő probléma könnyebben felismerhető, ezt követően pedig jól és hatékonyabban orvosolható.

A célunk tehát, hogy ezzel, illetve a gyermekvédelmi szakemberek megfelelő együttműködésével, a jól működő jelzőrendszerrel egyre jobban megvalósítható legyen a gyermekek mindenek felett álló érdeke, a családban történő nevelkedésük.

Zalaegerszeg NB I-es bajnokcsapatával mérkőztek a karcagi focisták 2003 októberében

 

A Gazdálkodási és Kistérségi Iroda

2003 - 2006 között végzett tevékenységéről

 

1.) Benyújtott, nyertes pályázatok
2.) Gazdaságpolitikai célok és azok megvalósulása
3.) Városfejlesztés (beruházás fejlesztés)
4.) Az Önkormányzat vagyona, vagyongazdálkodás
5.) Ipar és kereskedelemmel kapcsolatos feladatok
6.) Karcagi Laktanya Kft. tevékenysége
7.) Ipari Park Kft. tevékenysége

1.) Benyújtott nyertes pályázatok

Támogatás éve Forrás és beruházás megnevezése Megítélt támogatás

(eFt)
2003. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (VICE támogatás -Szennyvíztisztító-telep fejlesztése) 121.923
2003. Központi támogatás (Céltámogatás - Szennyvíztisztító-telep fejlesztése) 406.411
2003. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (KAVIC támogatás -Szennyvíztisztító-telep fejlesztése) 80.000
2003. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (TEKI támogatás - Reumatológia kialakítása) 22.868
2003. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (TEKI támogatás - Deák krt.-Bocskai u. szennyvízcsatorna hálózat megépítése) 36.800
2003. Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Hivatala (VÖC támogatás - Út-aszfaltozás) 16.032
2003. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (TEKI támogatás - Okmányiroda felújítása) 4.223
2003. Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM-ITP-17/B. pályázat Gyomaendrőddel együtt) 1.472
2004. Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanács (Hátrányos helyzetű tartós munkanélküliekre vonatkozó települési közösségi célok) 10.080
2004. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (CÉDA támogatás - ESSEN konyha felújítása) 7.441
2004. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (TEKI támogatás - Borjúdűlő temető ravatalozójának felújítása) 28.000
2004. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (Vis Maior támogatás - 2004.07.27-30. között lehullott csapadék miatt keletkező többletkiadás) 10.000
2004. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (Akadálymentesítési közmunkaprogramban való részvétel) 8.088
2004. Műemléki támogatás (Szélmalom vitorlázatának helyreállítása) 4.128
2004. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (TEKI támogatás - Szennyvízgerincvezeték építése) 17.820
2004. KVVM „Zöld Forrás" (Szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése Karcag-Berekfürdő településeken) 6.075
2004. Gyermek-, Ifjúsági és Sport Minisztérium (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működése) 1.000
2004. Belügyminisztérium (Önkormányzati társulások közbiztonságának bűnmegelőzési program támogatása) 2.200
2005 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (Kunlaposi csatornahálózat felújítása-AVOP 3.2.11) 79.953
2005. Központi támogatás (Céltámogatás - Kátai Gábor Kórház egészségügyi gépműszer állományának fejlesztése) 19.150
2005. Központi támogatás (CÉDA támogatás - Kátai Gábor Kórház egészségügyi gép-műszer állományának fejlesztése) 13.370
2005. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉA-TEHU támogatás -Szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítése - decentralizált "települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés" 2.873
2005. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (Speciális szelektív hulladékgyűjtő jármű beszerzése - decentralizált "települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés) 20.859
2005. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (TEKI támogatás - Zeneiskola bővítése - könyvtárépület kialakítása) 13.913
2005. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (TEKI támogatás - Kováts Mihály Általános Iskola külső felújítása) 10.842
2005. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (TEKI támogatás - Lehel-Kátai Gábor utcai szennyvíz-gerincvezeték megépítése) 8.813
2005. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (TEKI támogatás - Berekfürdői Ifjúsági Tábor részbeni felújítása) 2.519
2005. JNSZ Megyei Területfejlesztési Tanács (Vis Maior támogatás - 2004. május 18-19. között lehullott csapadék miatt keletkező többletkiadás - Csokonai Könyvtár) 2.808
2005. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (UFCE támogatás - Kacsóh és Reggel utcák teljes felületének felújítása) 12.877
2005. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács (vis maior támogatás - ÉNO épületének felújítása, 2005. július 9-i heves esőzés) 509
2005. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács (vis maior támogatás - 2005. augusztus 15-17-1 rendkívüli esőzések következtében szükségessé vált belvíz elleni védekezés) 4.537
2005. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács (TEKI támogatás - A volt Laktanya területén új villamos-energia fogyasztás mérőhely kialakítása) 700
2005. Idegenforgalomhoz kapcsolódó, illetve azt elősegítő rendezvények támogatására meghirdetett, a Tisza-tavi turisztikai régióban 2005-ben megvalósuló rendezvény keretében: VII. Karcagi Birkafőző verseny 2.400
2005. Kétlépcsős felnőttképzési program-modell kialakítása Karcagon (Déryné Művelődési Központ) 48.503
2005. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (2005-2006. évi közmunkaprogram) 18.900
2005. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (2005-2006. évi közmunkaprogram (kiegészítés)) 4.639
2006. Hivatásos Tűzoltóság részére (7 db) szivattyú felújítása 2.900
2006. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (TRFC támogatás - Kátai Gábor Kórház címzett támogatással megvalósuló beruházás saját forrásának részbeni kiváltása) 66.000
2006. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács (TEKI pályázat Karcag-Berekfürdő kerékpárút I. ütemének megépítése) 10.000
2006 Központi támogatás (címzett: Kátai Gábor Kórház rekonstrukciója) 1.251.662
2006. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (céltámogatás - Kátai Gábor Kórház egészségügyi gép-műszer állományának fejlesztése) 6.950
2006. Mobilitás Észak-Alföldi Regionális Ifjúsági Tanács (Ifjúsági Közösségfejlesztés) 350
2006. Iskolai szegregáció csökkentése (HEFOP 2.1.7. támogatás -Diszkriminációmentes közoktatás Karcagon) 47.050
2006. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közalapítvány (Taneszköz fejlesztés) 1.300
2006. Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (ICSSZEM támogatás - KEF működése) 350
2006. Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács (VIII. Karcagi Birkafőző Verseny) 2.999
2006. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (Berekfürdői Tábor felújítása) 4.300
2006. Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter (vis maior támogatás - A 2006. február 17-én lehullott nagy mennyiségű csapadék és hirtelen hóolvadás következtében keletkezett belvíz védekezési munkálatainak megtérítésére, lakhatatlan épületekből kitelepítettek átmeneti segélyezésére) 21.697

 

2.) Gazdaságpolitikai célok és azok megvalósulása

Karcag Város Önkormányzata 2003 őszén fogadta el a 2006. december 31. időszakig tartó gazdasági programját.

A gazdasági program alapeleme, hogy Karcagnak meg kell őriznie a Kistérségi központi szerepét, gazdasági stabilitását, turisztikai vonzerejét, és kulturális gazdagságát.

Szükséges megfelelően kezelni a természeti erőforrásainak sokaságát (termőföld, termálvíz, tiszta levegő).

A programban általános célkitűzésként szerepel, hogy az előnyök erősítése mellett szükséges a gyengeségek folyamatos háttérbe szorítása, felszámolása.

A beszámolási időszakban az alábbi jelentős fejlesztések valósultak meg Karcag városában összhangban az elfogadott Gazdasági Programmal.

Karcag városában 17 db, Berekfürdőn pedig 3 db, egyenként 4-4 gyűjtőedényes hulladékgyűjtő sziget kialakítása történt meg. A 13.500 ezer Ft összegű beruházáshoz mindösszesen 8.948 ezer Ft. összegű (KÖVICE és TEHU) támogatást kapott az Önkormányzat. Karcag Város Önkormányzatának lehetősége van arra, hogy a volt Laktanya területén új villamos-energia fogyasztás  mérőhely kialakítására területi kiegyenlítést szolgáló beruházási támogatás elnyerésére pályázatot nyújtson be. Az 1.000.000.-Ft. összegű beruházáshoz 700.000.-Ft. összegű támogatást biztosított a Területfejlesztési Tanács. 2005. tavaszán került benyújtásra a 2006. évben induló Kátai Gábor Kórház rekonstrukciójának II. ütemére vonatkozó beruházási koncepció. A 2006. évi XXIV. törvény értelmében Karcag Város Önkormányzata 1.251.662 ezer Ft címzett támogatásban részesült a beruházás megvalósításához. A tervezett, illetve ma már törvényben kihirdetett támogatásban részesített beruházás műszaki tartalma a következő:

Főépület

A főépület  még fel nem újított belső  épületrészének (hotelszárnyának)  részleges rekonstrukciója

a.) belső burkolatok és nyílászárók (ajtók) részleges cseréje

b.) festési munkák

c.) belső villanyszerelési munkák

d.) belső gépészeti munkák részleges kivitelezése

e.) tűzjelző hálózat kiépítése (tűzgátló ajtókkal) és menekülési utak kivitelezése

f.) épület-felügyeleti rendszer bővítése

Főépület  (hotelszárny)  külső  szakipari,  homlokzati függönyfalának  (üvegfalának) cseréje a főépület külső nyílászáróinak cseréjével

a.) meglévő szakipari szerkezet visszabontása

b.) új hőhídmentes szakipari szerkezet beépítése, mely megfelel az érvényben lévő hőtechnikai szabványnak

Főépület tömör homlokzatának rekonstrukciója

Meglévő tömör homlokzatok utólagos hőszigetelése és festése állványozással (Rendelő, Hotel és volt Fertőző osztály épülete).

Gép-műszer beszerzés

Ameglévőgép-műszerekrészlegespótlása, fejlesztése azelőírásszerintiminimumfeltételek részleges biztosítása érdekében összesen 16 db gép-műszer beszerzése valósul meg.

A mindösszesen 1.472.544 ezer Ft összköltségű beruházás 220.882 ezer összegű saját forrásának részbeni kiváltása érdekében az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett decentralizált területfejlesztési program keretében ez év februárjában TRFC pályázatot nyújtott be Önkormányzatunk. A pályázatot 66.000.000.-Ft összeggel támogatta a Fejlesztési Tanács.

1.) Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény könyvár-építése (támogatás összege: 13.913 ezer Ft)

2.) Kálvin 5. épület homlokzat felújítása (támogatás összege: 10.842 ezer Ft)

3.) Lehel-Kátai G. úti szennyvíz-gerincvezeték megépítése (támogatás: 8.813 ezer Ft)

4.) a Berekfürdő Ifjúsági Tábor részbeni felújítása (támogatás: 2.519 ezer Ft)

Az Önkormányzat számára kiemelt feladatokkal a Képviselő-testület folyamatosan foglalkozott, és igen jelentős eredményeket ért el, pl. a munkahelyteremtés elősegítésében a karcagi Laktanya hasznosítása során.

Magán- és társas vállalkozások munkahelyteremtő elképzeléseiket, szándékaikat itt kedvező feltételek mellett valósíthatták meg.


3.) Városfejlesztés (beruházás fejlesztés), kiemelt fejlesztések

A Városi Strandfürdőhöz kapcsolódó beruházásokról

A városi strandfürdő 1962-ben létesült, felhasználva az 1959-ben, szénhidrogén kutatás céljából fúrt 1.497 m talpmélységű kút 70 °C-os hévizét. Ezen időponttól 1992-ig három medencével üzemelt, melyek vese alakú betonmedencék és kiemeltek a terepszinttől. 1992-ben megépült egy 33,3 x 16 m-es tanuszoda, mely 7 db szűrő-forgatóval üzemel. 2004-ben pedig élménymedencét adtak át a standon, elsősorban a fiatalabb korosztályok igényeinek kielégítésére.

A létesítéstől 1996. március 04-ig a városi tulajdonú fürdőt a Karcag Városgazdálkodási Vállalat, illetve jogutódja a Városgondnokság üzemeltette. 1996. március 5-től az Önkormányzattal kötött vállalkozási szerződés alapján az üzemeltetői feladatokat a Nagykun Víz- és Csatornamű Kft. látja el.

Az idényszolgáltatások nyújtása május 01. és szeptember 30. között történik, melyek az alábbiak:

- gyógymedencében 36-38° C-os gyógyvíz, napernyők.

- strandmedencében 32-34° C-os termálvíz, 4 db csúszda, 4 db dögönyöző

- pancsoló medencében 30-32 °C-os termálvíz, 3-10 éves korú gyermekek részére, 2 db

csúszda

- tanuszodában 22-28 ° C-os termálvíz, úszásoktatás, gyógyúszás, versenyek

- sportolási lehetőségek: röplabdapálya, asztalitenisz

- pihenési lehetőségek: női napozó, napozó padok, 1,5 ha fás, bokros, füves terület

- 60 db kabin, 21 db zuhanyzó, 10 db WC, zárt öltözők (melyben hajszárítók, zuhanyzók,

WC-k találhatók, külön férfiak és külön nők részére)

Idényen kívüli szolgáltatások nyújtása október 01. és április 30. között történik, az alábbiak szerint:

- gyógymedencében 36-38° C-os gyógyvíz

- tanuszodában 30° c-os termálvíz sátor fedéssel, úszásoktatás, gyógyúszás, versenyek

- sportolási lehetőség: asztalitenisz

- 60 db kabin, 5 db zuhanyzó, zárt fűtött öltözők (melyben hajszárítók, zuhanyzók, WC-k

találhatók, külön férfiak és külön nők részére)

A fürdő és a térség adottságait elemezve az alábbiak állapíthatók meg:

Erősségek:

- gyógyvíz

- olcsó belépőárak, különösen olcsó bérletárak

- jegy- és bérlettípusok széles skálája (5 féle napi jegy, 10 féle bérlet)

- nyitva tartás (egész évben, naponta 13 ill. 14 órán át)

- szakképzett, szolgálatkész személyzet

- ingyenesen igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások röplabdapálya, focipálya, csúszdák, dögönyöző, női napozó, szabadtéri zuhanyzók és öltözőfülkék)

- 1,5 ha parkosított, fás terület

- jó megközelíthetőség (500 m-en belül buszmegállók, vasúti megállóhely, kerékpárút,

aszfalt út)

- jó infrastruktúra (a fürdő közvetlen szomszédságában Alfa bevásárló központ,

500 m-en belül kórház és benzinkút, a fürdő területén nyilvános telefonállomás valamint 3 vendéglátó egység)

Gyengeségek:

- 40 éves beton medencék töltő-ürítő rendszerrel

- a gyógyvizes vezetékben jelentkező nagymérvű sókirakodás

- kiszolgáló és szociális helyiségek korszerűtlensége (új öltöző kivételével)

- új öltöző épület magas páratartalma

- beléptető rendszer hiánya

- a személyzet idegen nyelv ismeretének hiánya

- kismértékű parkolási kapacitás

- fürdőt körülvevő terület egy részének elhanyagoltsága

Lehetőségek:

- sóskútból feljövő metángáz hasznosítása

- használt meleg víz hőhasznosítása

- gyógyszolgáltatások (OEP szerződés)

- fürdőt körülvevő szabad területek hasznosítása (kemping, gyógyszálló)

- 110 ezer fő ellátását biztosító kórháznál jelentkező balneológiai igények

Veszélyek:

- tőkehiány fokozódása, fejlesztések ütemének lassulása

- szociális problémák erősödése

- a kistérségben meglévő társadalmi, gazdasági, jövedelmezőségi gondok fokozódása.

A fenti tényezők figyelembevételével Önkormányzatunk évek óta folyamatosan pályázott különféle fejlesztések megvalósítása érdekében. Nyertes pályázatokból jelenleg az alábbi fejlesztések vannak folyamatban:

Gyógyvíz gyógyászati célú hasznosítása:

A városi strandfürdő vizének gyógyvízzé nyilvánítása során, az elvégzett elemzések alapján bebizonyosodott, hogy a víz igen nagy ásványi anyag tartalmú (6520 mg/L/ nátriumkloridos, bromidos, jodidos, metabórsavas), 75 Celsius fok hőmérsékletű. A paraméterek figyelembevételével megállapítást nyert, hogy a víz igen értékes, országos viszonylatban kiemelkedő minőségű. Karcag város turisztikai fejlesztésének kitörő pontja lehet a gyógyturizmus meghonosítása, a meglévő lehetőségek kihasználása.

A város turisztikai fejlesztési tervéhez tartozott és megvalósult a fürdőhöz kapcsolódó meglévő volt TÜZÉP épület átalakítása, benne a gyógyturizmus alapját megteremtő gyógyászati funkció kiépítése.

A bevezetésre tervezett kezelések és funkciók a következők:

- thermál gyógyfürdő (medencében)

- thermál kádfürdő

- súlyfürdő

- gyógymasszázs

- víz alatti sugármasszázs

- víz alatti csoportos gyógytorna

- 18 év alattiak csoportos gyógyítása

A fenti tervek megvalósításához 33.840 ezer Ft kellett, melyhez a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanácstól 22.868 ezer Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el Önkormányzatunk.

Kemping kialakítása:

Karcag Város kiemelten fejlesztendő területe a Madarasi út - Forrás út által behatárolt rész, valamint a fürdővel szemben a Liget útig terjedő terület. E területre nagy zöldfelület igényű kulturális, szabadidő és sporttevékenység létesítményeit lehet elhelyezni.

Mindezekre tekintettel készült el 2001. tavaszán a Forrás utcai kemping tanulmányterve, amely alapját képezte a sportminisztérium által megítélt 130.000 ezer Ft vissza nem térítendő támogatásnak.

A tervek alapján meghirdetett közbeszerzési eljárás eredményeként kialakult, hogy a tervezett fejlesztés (tervezési költséggel együtt) minimálisan 167.043 ezer Ft összegből valósítható meg.

Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete vállalta, hogy a hiányzó 37.043 ezer Ft-ot a 2004. évi költségvetésből biztosítja.

Mindezek alapján megkezdődhetett a beruházás, melynek keretében megépült a fogadóépület, ahol a földszinten került elhelyezésre a recepció, a tetőtérben pedig 4 vendégszoba került kialakításra. A reumatológia-épület vonalának meghosszabbításában épült az új medence. Átalakításra került a meglévő csarnoképület, benne a kempingezők részére konyha, étkező, mosoda és szociális blokk kerül kialakításra. Megépült a kerítés, elkészül a talajrekultiváció. A lakókocsis kempingezők részére 18 db csatlakozóhely épült meg, valamint az azt körbevevő szórt útalap a feltáró úttal együtt, de aszfalt nélkül. A közművek és a térvilágítás ennek megfelelően épült ki. Megkezdődött a terület fásítása, füvesítése.

Uszoda szociális épület páramentesítése:

A Sportminisztérium támogatásával 2000. május 01-jén került átadásra az uszoda sátras lefedése, valamint a hozzá kapcsolódó szociális épület (öltöző, zuhanyzó). A kivitelezés során nem készült el az épület páramentesítését szolgáló berendezés, így az épület műszaki állapota már jelentősen megromlott, helyenként felújításra szorult. A páramentesítő berendezés költsége több, mint 6 millió forint, melynek megvalósítására - a Gazdasági Minisztérium Széchenyi terv programja keretében közzétett pályázati felhívásra - pályázatot nyújtott be Önkormányzatunk, de sajnos forráshiány miatt nem támogatták.

Időközben az épület kivitelezőjével folyamatos tárgyalásokfolytak a hiányosságokkijavítása érdekében, aki hibáit részben elismerve 2,5 millió forintot fizetett Önkormányzatunknak. A Nagykun Vízmű Kft. mint üzemeltető a fenti összeget saját költségvetése terhére kipótolta és a páramentesítést megoldotta.

Cédulaház:

A Cédulaház épülete 1832-ben épült, jelentős helyi építészeti értéke miatt helyi védelem alatt áll.

Az egykori vásártéren a hivatalos adminisztráció helyszínét biztosította, ez volt a vásárbíró székhelye, a vásárra felügyelő személyek pihenőhelye, itt folyt az árusítási engedélyek kiadása, a járlatlevelek kitöltése. A karcagi vásárok fénykorának letűnését követően lakóházzá alakították át. A bérlők a lakások műszaki állapotát nem védték, nem javították, így lassan lakhatatlanná vált.

A városi fürdőfejlesztési tervek kialakítása során felmerült, hogy a felújítást követően alkalmas lehet turisztikai célú hasznosítása. A felújítás megvalósítása érdekében pályázat került benyújtásra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési célelőirányzatára, ahonnan Önkormányzatunk 15.024 ezer Ft vissza nem térítendő támogatást nyert el.

A felújítás során a homlokzat eredeti állapot szerint került visszaállításra, elkészült a talajnedvesség elleni védelem, lábazatfelújítás, szellőzővakolat alkalmazásával. Megtörtént a nyílászárók cseréje, a tetőszerkezet megerősítése, gomba, rovar és lángmentesítővel való kezelése. A málladozó hódfarkú cserépfedés helyébe új csornai hódfarkú cserép került. A kijavított homlokzat festése elkészült.

A felújított épület hasznosítását több önkormányzati bizottság is megtárgyalta és egyhangú állásfoglalás született abban, hogy a több, kis helyiségből álló épület nem alkalmas az eredetileg tervezett idegenforgalmi bemutatóterem és információs központ céljára, benne azonban optimálisan kialakítható turisztikai fogadóbázis.

A döntés előkészítéseknek megfelelően az épület a Nagykun Víz- és Csatornamű Kft. üzemeltetésébe került.

A fenti, folyamatban lévő, fejlesztéseken túl nagyon fontos lenne a medencék, öltözők modernizációja, a strandfürdő infrastruktúrájának és szolgáltatásainak általános minőségi fejlesztése (pl. a medencék és a higiénés helyiségek burkolatának korszerűsítése). A töltőürítő rendszerű medencék vízforgató és szűrőberendezéssel történő ellátása a strandfürdő családbarát környezetének kialakítása. A fejlesztésekre a KEVITERV AKVA 2001-ben elkészítette a projekt megvalósíthatósági tanulmányát és a pályázat alapját képező kiviteli terveket.

Reméljük, hogy a jövőben mind hazai, mind EU-s forrásból lehetőség lesz támogatás elnyerésére a további fejlesztések megvalósítása érdekében.

Rendőrség

Több évre visszanyúlnak a Belügyminisztériummal történő tárgyalások a Karcagi Rendőrkapitányság elhelyezéséről. Az előzetes ígéretek szerint, amennyiben az Önkormányzat a belvárosban területet biztosít egy új rendőrségi épület megépítésére a Belügyminisztérium vállalta, hogy felépíti és a Városházában használt irodahelyiségeket az Önkormányzat részére visszaadja.

Az új épület helye a József Attila utca - Széchenyi sgt. kereszteződésében került kijelölésre.

A magánszemélyek tulajdonában lévő épületeket az Önkormányzat megvásárolta és vállalta, hogy mintegy 3.084 m2 alapterületű ingatlant a megjelölt céllal a Belügyminisztérium részére átadja. A Belügyminisztérium 2006. évi költségvetéséből a tervezésre 10.000.000.-Ft-ot biztosított.

Szennyvíztisztító telep

Az Önkormányzat a beruházást 2004. augusztus 30-án kezdte meg. Az átalakítás és bővítés után a szennyvíztisztító telep névleges kapacitása: 4000 m3/nap. A bővítés folyamán a meglévő műtárgyak kerültek átalakításra, kevés új műtárgy építésére volt szükség.

Megvalósított új építmények:

- Folyamati szivattyúház

- Légfúvógépház

- Szippantott szennyvíz kezelő műtárgy: - Ülepítő akna: V=2x6 m3

- Levegőztető (előkezelőakna): V=50 m3

Átalakításra került a meglévő eleveniszapos levegőztető medence, melyben a membrán reaktor lett kiépítve. A meglévő eleveniszapos medence 312 m3-es zónájában alakították ki a denitrifikáló medencét. A levegőztető medence 585 m3-es zónája maradt funkciójának megfelelően levegőztető zóna. Az utóülepítő felhagyásra kerül.

A technológia főbb gépegységei:

- Finomrács: 1 db, kapacitása: 100 l/s

- Finomszűrő: 1 db, Q=100 l/s

- Rácsszemét mosó-tömörítő: 1 db, kapacitása: 0,5 m3/h

- Habtörő szivattyú: 2 db, Q=25 m3/h, H=10 m

- Recirkulációs szivattyú: 2 db, Q=250 m3/h, H=5 m

- Anoxikus medence keverője: 2 db, fordulatszám: N=475 1/min

- Folyamati fúvó (szennyvíz levegőztetés): 3 db, ebből 1 db rendelkezik frekvenciaváltóval

- Levegőztető rendszer: (finombuborékos levegőztető elemek) 2x115 db

- ZW membrán fúvó, 1+1 db

- ZeeWeed kazetta

- ZW berendezést működtető gépcsoport

- Kompresszor állomás, 500 literes légtartály komplett műszerezéssel

- Vezérlő egység és műszerezés

- Szalagszűrőprés: 1db, teljesítmény: 10 m3/h (A meglévő 2 db kiegészítése)

- Polielektrolit adagoló szivattyú: 2db, teljesítmény: 1000 l/h (A meglévők cseréje)

- Rácsszeméttároló konténer. 1 db, V=4m3 (A meglévőkön kívül)

- Klórgázadagoló rotamétercső injektorral: 1 db 2000 g/h (A meglévő cseréje)

1 db 900 g/h (A meglévő cseréje)

 

A komposztáló elhelyezése a telep területén lett megoldva. A komposzt elhelyezésére a lehetőségek:

- városi hulladéklerakó takaróanyaga

- mezőgazdasági hasznosítás

A kiépítésre került technológia rövid leírása:

A településről beérkező, tisztítandó szennyvíz a központi átemelő, míg az előkezelt szippantott szennyvíz a telepi belső átemelő segítségével az osztóaknába jut. Az osztóaknából rácsszűrőn, majd a hosszanti átfolyású homokfogón keresztül halad gravitációsan a finomrácsra, a finomszűrőre, melyet követően a szennyvízhez vas(III)-klorid oldat adagolása történik a kémiai foszforeltávolítás végett. Innen a levegőztető medence anoxikus zónájába továbbítódik, ahol a szimultán denitrifikáció-nitrifikáció játszódik le. A bioreaktorba épített bemerülő membránok végzik a szennyvíz szűrését. A permeátum (szűrt, tisztított szennyvíz) a fertőtlenítő medencén és a Parshall csatornán keresztül a befogadóba folyik.

A beruházás 2006. június 27-én átadásra került.

4.) Az Önkormányzat vagyona, vagyongazdálkodás

Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testületének programja célkitűzésként tartalmazza az önkormányzati vagyon gyarapítását, a vagyonállag megóvását, a vállalkozói vagyon mobilizálását és átcsoportosítását jövedelmező és kis fenntartási költségű területekre. Irodánk a program végrehajtása érdekében az elmúlt időszakban az alábbiakat hajtotta végre:

Hrsz m2  
2644 904,00 (76.000.-Ft)
2738 60,86 (ajándék)
2703 1.258,00 (130.000.-Ft)

5.) Iparral és kereskedelemmel kapcsolatos feladatok

Az iroda hatósági ügyintézést fenti feladatok ellátásában végez, így különösen:

- Kis- és nagykereskedelmi üzletek működésének engedélyezése, a működési engedélyek

adataiban bekövetkezett változások, módosítások ügyintézése.

- Üzletek vásárlók könyvének hitelesítése, a bejegyzett vásárlói kifogások intézésének ellenőrzése.

- I. és II. kategóriába  tartozó  játéktermek  engedélyezéséhez  előzetes  szakhatósági

hozzájárulások kiadása.

- Ipari és szolgáltató tevékenységek folytatásához telepengedélyek kiadása.

Az elmúlt években a városban működő üzletek számának alakulását az alábbi táblázat mutatja:

Üzlettípus 2002 2003 2004 2005
Kiskereskedelmi üzlet 291 299 304 303
Nagykereskedelmi raktár 20 21 20 22
Kereskedelmi szálláshely 1 2 4 3
Vendéglátóegységek 109 102 98 102
Idegenforgalmi iroda 1 1 1 2
Szolgáltató egységek 14 12 12 13
Összesen: 436 437 439 445

Városunk kereskedelmi ellátottsága teljes mértékben biztosított, településünk - a már korábban betelepült multinacionális cégek, valamint a folyamatosan fejlődő kis- és középvállalkozásoknak is köszönhetően - megőrizte korábbi kereskedelmi körzetközponti szerepét.

Szálláshelyek vonatkozásában az igényeknek megfelelő kínálat található, a munkavállalói szándékkal érkezőktől kezdődően, az üdülni, pihenni vágyókig, mindenki megtalálhatja a megfelelő színvonalú szolgáltatást, számára elérhető áron. 2004-ben került átadásra a Strandfürdő területén található kétcsillagos kemping, apartman és üdülőház, mely kényelmes szálláslehetőséget kínál az üdülővendégeknek.

6.) A Karcagi Laktanya Kft. tevékenysége

Karcag Város Önkormányzatának 2002 márciusában a módosított 2327/2001 (XI.16.) Korm. határozat alapján térítésmentesen tulajdonába került a 4. sz. főút mellett található, 5376 hrsz.-on nyilvántartott 14 ha 6.163 m2 alapterületű ingatlan, ezzel egy időben az ingatlant az ÁPV Rt. részére teljes egészében bérbe adta. A bérlő, használónak a HM Elektronikai Logisztikai és Vagyonkezelő Rt.-t jelölte ki, illetve engedélyezte, hogy a laktanya egy részét a Magyar Honvédség használja.

Az ingatlan tulajdonba vételével egy időben az önkormányzat tudomásul vette, hogy az ingatlant öt évig (2007. április 25-ig) nem idegenítheti el, egyben vállalta, hogy az ingatlant foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai és iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítése érdekében használja.

Az átadási megállapodás alapján az ÁPV Rt., 2003. április 30-ig, ingyenesen használta az ingatlant, 2003. május 1-től bérleti díjat fizetett érte. Innen felgyorsult az ingatlanban tárolt ruházati és egyéb katonai készletek felszámolása és elszállítása. Az épületek 40%-a kiürült, ezeket az épületeket az ÁPV Rt. a kiürítés első ütemében 2003. december 1-jén (15 épület) átadta a hozzá tartozó mintegy 7 ha területtel együtt, ami a laktanya közel 50%-a. Az átadott terület üzemeltetésére az Önkormányzat a Városgondnokságot jelölte ki.

Az épületek hasznosításával és kezelésével kapcsolatos feladatok az átadott épületek számával és a területek arányával folyamatosan növekedtek, ezért a Képviselő-testület a 2004. március 30-i ülésén döntött arról, hogy 100%-ban önkormányzati tulajdonú, 3.000.000.- Ft. törzstőkével önálló Kft.-t alapít. A döntésnek megfelelően 2004. április 01-től határozatlan időre megalapította a Karcagi Laktanya Korlátolt Felelősségű Társaságot, (130/2004/III.30. „Kt." sz, 1/2004/III.30. „tgy" sz határozat) melynek feladata az üzemeltetés mellett az ingatlankezelés és hasznosítás is.

A Kft. feladatait a 132/2004 (III.30.) „Kt" sz. határozattal jóváhagyott üzemeltetési szerződés határozta meg. A Kft. első ügyvezetőjeként Kis László került megválasztásra 2004. április 01-től 2007. április 25-ig terjedő időszakra. Az alapítással egy időben a Felügyelő Bizottságot is kijelölte az önkormányzat Gyurcsek János, Szabó Sándor, valamint Kovács Sándor önkormányzati képviselők személyében, akik Kovács Sándort választották a Felügyelő Bizottság elnökének. A Felügyelő Bizottság, a Kft. indulását segítve, az első hat hónap időtartamára lemondott a tiszteletdíjról. Ezt a megbízást 2005. június 1-jén meghosszabbítva, 2007. május 31-ig látják el.

A Kft. könyvvizsgálója a MORÁL Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Kft., akinek a megbízása cégjegyzés módosítással szintén 2007. május 31-ig szól.

A Kft. közvetlen szakmai felügyeletét Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Gazdálkodási és Kistérségi Irodája látja el.

A Kft.-t 2004. április 20-val a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.: 16-09-007830/4 számon bejegyezte. Ebben az időszakban a Kft. bankszámlaszámot nyitott, megbízási szerződést kötött Kis Mária könyvelővel, birtokba vette a térítés nélkül biztosított irodát. Ezzel kialakította a működéséhez szükséges feltételeket, és megteremtette a bérlők, később a tulajdonosok felé szerződésben vállalt kötelezettségek végrehajtási rendszerét. Támogatta és támogatja a bérlők, és az új tulajdonosok működéséhez szükséges feltételek kialakítását, az alapfelállásból eredő foglalkozáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai és iparfejlesztési célok megvalósítását, elkészítette üzleti tervét, közüzemi szerződéseket kötött a szolgáltatókkal (E.On, TIGÁZ, VG) és tisztázta a továbbszámlázás feltételeit.

A Gazdálkodási és Kistérségi Iroda, a Felügyelő Bizottság, és az ügyvezető kidolgozta, a Képviselő-testület pedig jóváhagyta a bérbeadás feltételeit.

- A bérlő a szerződéskötéssel egy időben köteles háromhavi bérleti díjat biztosítékként (kaució) befizetni.

- A bérlő saját költségén köteles gondoskodni a bérleménye közmű mérőrendszere kialakításáról, felszereléséről, épületen belüli közművek kiépítéséről.

- A bérlő saját költségén alakítja ki a tevékenységéhez szükséges feltételeket a bérleményen

belül.

- A bérlő köteles karbantartani, felújítani, szabványosítani a bérleményt.

- A bérbeadó nem végez karbantartási, felújítási feladatokat. A bérlő által elvégzett értéknövelő beruházásért a bérleti jogviszony megszűnését követően az önkormányzat kártalanítást nem fizet.

- A bérlő a felújítások miatt bérleti díj csökkentésére (beszámításra) nem jogosult.

- Az önkormányzat a bérelt épületre, és az alatta lévő földterületre - előszerződés keretében - vásárlási lehetőséget biztosít a bérlők részére.

- Az eladási ár a vagyonérték, nyilvántartás szerinti érték alapján kerül megállapításra.

- Az értékesítés feltétele (bérlő esetén), hogy csak abban az esetben élhet a vásárlási lehetőséggel, amennyiben nincs tartozása sem az önkormányzat, sem az önkormányzati tulajdonban lévő Laktanya Kft. felé, valamint nem indult ellene felszámolási- vagy csődeljárás.

- A bérlő tudomásul veszi, hogy a jelenleg szolgáltatott víz csak technológiai célra használható.

- A bérbeadó a bérleményhez alapellátásként 6 Ampert biztosít világítási célra, az ezen felüli fejlesztési költségei a bérlőt terhelik. (csatlakozási díj 12.000.- Ft/KVA)

- A kulcsátadás, illetve visszavétel a birtokba vételi jegyzőkönyvben foglalt feltételek megléte estében megtekintés után, helyiségleltárral együtt történik.

A Felügyelő Bizottság és az ügyvezető a fentiekben felsoroltakról egységes szerkezetbe foglalt tájékoztatót állított össze, (adatlap, szerződés, TMSZ) melyet minden jelentkező bérlő részére biztosított.

Minden bérlővel személyes elbeszélgetés történt. A szakszerűen, teljes körű tájékoztatás alapján készített előterjesztéseket kivétel nélkül elfogadta, illetve jóváhagyta a Képviselőtestület.

2004-2005. évben összesen 26 db épületre vonatkozóan, 18 bérleti szerződés került megkötésre, melyből 16 karcagi illetékességű volt és ennek alapján 2005. április hónapban 100-110 fő részére biztosítottak munkalehetőséget.

A 2005.04.20-i állapot

Használó megnevezése, jogcíme TERÜLET ÉPÜLET
m2 % db. m2 %
üzemi terület (Laktanya Kft.) 1 ha 8032 12 6 241 1
18 db. bérleti szerződés alapján bérbe adott 6 ha 0970 42 20 9271 46
ÁPV által bérelt (EI. Rt. használatában) 1 ha 4782 10 6 9782 48
Jelenleg üres, ill előkészítés alatt 5 ha 2379 36 3 951 5
Összesen: 14 ha 6163 100 35 20.245 100

Az első esetben elfogadott feltételrendszer igazolta a várakozásokat, minek alapján 22 bérleti szerződés került megkötésre, melyek közül 6 db, azóta különböző bérlői megfontolásokból, megszűnt, illetve új szerződéssel folytatásra került. (Kunsági Rehabilitációs Bt. - Karcagi Rehabilitációs Kft., CZA Kft. - Radex Man Kft., Gerei István egyéni vállalkozó - Dobrai és Dobrai Kft., Gerei István egyéni vállalkozó, Szabó és Társa Bt.,)

Az épületekkel együtt átadott épület-felszerelések és állóeszközök nagy része (funkciói hiányában) kibontásra került és hirdetés alapján városi intézmények részére biztosításra került térítés nélkül. Az intézmények által nem igényelt, főleg nagykonyhai berendezéseket és fűtőberendezéseket kibontásra, illetve értékesítésre javasolta a Kft., amit a tulajdonos önkormányzat elfogadott és 784.000 Ft. összegben a pályázók felé kiszámlázott.

A jogszabályi változásokból adódóan lehetőség nyílt az eredetben megjelölt, 2007. április 25-i dátumot megelőző értékesítésre, ami alapjaiban határozta meg az elmúlt év feladatait.

2005. október hónaptól kezdődően megtörtént a telekalakítás, ami az 5376 hrsz-ot 5376/1- 5376/29-ig számú célszerűen kialakított helyrajzi számra osztotta fel és jegyezte be 36364/2005 számon a Földhivatal. A Felügyelő Bizottság és az ügyvezető kidolgozta az eladási feltételeket, melyek a következők:

- az épületek eladási árának kiinduló összege, a vagyon-nyilvántartásban szereplő - felértékelés szerinti - összeg;

- épületek esetében a meghatározott vételárból 15% kedvezmény illeti meg azt a vevőt, aki 2005. december 31-ig a vételárat egy összegben megfizeti;

- a burkolatlan földterület árát 1.500.- Ft/m2 + ÁFA,

- a burkolt földterület árát 2.000.- Ft/m2 + ÁFA összegben javasolja megállapítani;

- a földterületekre meghatározott árból 30% kedvezmény illeti meg azt a vevőt, aki a vételárat 2005. december 31-ig egy összegben megfizeti;

- vevőt terheli a telekkialakítási költségek arányos része (40.000.- Ft + 25 % ÁFA/helyrajzi szám)

- vevőt terheli továbbá 1% kezelési költség és annak 25% ÁFA összege.

- Az épület bérleti szerződésében biztosított 6 KVA elektromos energia csatlakozási díja 90.000.- Ft (6 x 12.000.- KVA/Ft + 25 % ÁFA), mely összeg a teljes vételárba beszámításra kerül.

A feltételrendszerben meghatározott határidők - a hitelfolyósítások időigényét figyelembe véve - meghosszabbításra kerültek.

Első ütemben a meglévő bérlők kapták meg a lehetőséget az általuk bérelt ingatlan megvásárlására a megkötött előszerződések alapján. A személyes tárgyalás eredményeként 2005. évben 7 db végleges adásvételi szerződés aláírása történt meg bruttó 62.500.000.- Ft összegben.

A 2005. évben beindított értékesítési kedvezmények folytatását - további kedvezmények (pl. részletfizetés) biztosításával - 2006-ban is támogatta a Képviselő-testület.

2006. március 31-gyel az ÁPV Rt. az összes épületet átadta és kivonult a laktanya területéről. Ezzel a laktanya hasznosításának jelenlegi helyzete a következőképpen alakul.

Megnevezés %
üzemi terület (Laktanya Kft.) 21
bérbe adott terület 29
értékesítve 7
értékesítés alatt 6
jelenleg üres terület 37
Összesen: 100

Ahol a 100% az 5376 hrsz. összesenre vonatkozik, (14 ha 6.163 m2 terület és 20.245 m2 épület bruttó alapterület) mely terület 60-70 főnek biztosít munkalehetőséget.

A laktanya műszaki állaga és az ingatlanban lévő infrastruktúra állapota korlátozza a teljes körű hasznosítást. A fejlesztéshez elengedhetetlen beruházás megvalósításához Karcag Város Önkormányzata az Ipari Parkhoz kapcsolva 2 pályázatot, a belső közmű és úthálózat kiépítéséhez egy önálló pályázatot nyújtott be, melyekhez a tervek engedélyezési terv szinten elkészültek, eddig sajnos eredménytelenül. A laktanya és az Ipari Park ivóvíz- és szennyvízvezeték csatlakoztatása a városi rendszerre (TRFC) pályázat szintén benyújtásra került, amely ugyancsak eredménytelen volt. A laktanya és az Ipari Park közúti elérhetőségének megvalósítása felfüggesztésre került forráshiány miatt. A laktanya belső közmű (út, ivóvíz, szennyvíz, villamos hálózat, földgáz ellátás, távközlési hálózat) felújítás (Laktanya rehabilitáció, barna mezős pályázat) 2007 évben kerül újra kiírásra.

Általános, minden bérlőre kiterjedő problémát jelent a közművekre történő rácsatlakozás lehetősége, illetve a meglévő, elavult közműrendszerek állapota.

A Kft. - az önkormányzat támogatásával - az elektromos energia ellátás területén tudott javítani. A rendelkezésre álló szerény keretből - sikeres TEKI pályázat alapján - megoldásra került a transzformátor cseréhez kapcsolódó mérőhely kialakítása. (700.000.- Ft + 300.000.-Ft saját erő) A jogszabályoknak megfelelően megkezdődött az igénybe vett elektromos teljesítmény utáni csatlakozási díjak kiszámlázása, amelyet az önkormányzat előlegezett meg 5.055.000.- Ft összegben, melyből a mai napig 2.917.500.- Ft bevétel realizálódott (58%). Megjegyzendő; értékesítés csak a csatlakozási díj rendezése után történhet.

Az elektromos hálózat, különösen a légvezetékes szakaszon többször okozott üzemzavart, amit csak kisebb javításokkal, de nem végleges megoldásokkal sikerült elhárítani.

Az elmúlt időszak legpozitívabb eredményének ítélhető meg a bérlők, illetve az új tulajdonosok beruházási tevékenysége. Pl.:

- Lab-Ka Kft. épület komplett felújítása

- Böszörményi Sándor egyéni vállalkozó javító műhely működésének beindítása

- Roll-Lux 2003 Bt. épületfelújítása

- Antenna Torony Rt. földkábel fektetése

- Dobrai és Dobrai Kft. épületfelújítása

- Karcagi Rehabilitációs Kft. épület belső tér átalakítása, elektromos mérőhely kialakítása

- Sebők Csaba egyéni vállalkozó épületfelújítása

A betelepült vállalkozások „civil szerveződése" garanciát jelent az elkövetkező időszak együttműködésére és a további hasznosítás eredményességére.

A laktanyában jelenleg is 60-70 fő dolgozik, s ez a létszám folyamatosan növekszik.

A bérlők névsora 2006. május hónapban:

AGROSPRINT Kft.

ANTALKAR Bt.

ANTENNA TORONY Rt.

Disznós Mihály egyéni vállalkozó

KARCAGI REHABILITÁCIÓS Kft.

NAGY ÉS TÁRSA Bt.

Sebők Csaba egyéni vállalkozó

SZABÓ ÉS TÁRSA Bt.

Szopkó Tibor egyéni vállalkozó

TETRA PEN Bt.

ZÁDOR INTERTRANS Kft.

A 2006. május hónapban a tulajdonosok névsora:

Böszörményi Sándor egyéni vállalkozó

DOBRAI ÉS DOBRAI Kft.

LAB-KA Kft.

RADEXMAN Kft.

Ifj. Rábai Sándor

ROLL-LUX 2003. Bt.

SZOPKÓ ÉS TÁRSA Kft.

7.) Ipari Park

A karcagi Önkormányzat által ipari park céljára kijelölt iparterület 1998-ban nyerte el az Ipari Park címet. Az Ipari Park cím javítja a település vonzerejét a befektetők szemében, hiszen előnyöket jelent a befektetők számára, de az igazán jelentős vonzerőt az jelenti, ha az adott terület infrastruktúrával (ivóvízellátás, szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, gáz és villamos energia biztosítása, úthálózat és telefonhálózat fejlesztése) való ellátását sikerül megoldani. Az Ipari Park cím elnyerése a korábbiakban feltétele volt annak, hogy a közműfejlesztési pályázatokon a terület állami támogatás elnyerésére irányuló pályázatot nyújtson be. A támogatásokra való jogosultság további feltétele még, hogy a közműfejlesztési tervek elkészüljenek, valamint hogy rendelkezzünk a szükséges hatósági engedélyekkel, illetve hogy a terület mezőgazdasági művelés alól kivonásra kerüljön.

Mivel az Önkormányzat rendelkezett a szükséges földterülettel és mind gazdasági, mind foglalkoztatási okokból fontosnak tartotta az Ipari Park infrastruktúrájának fejlesztését, hiszen enélkül a vállalkozók nem tudnak tevékenységet folytatni a területen, nem tudták volna biztosítani a fejlesztéshez szükséges saját erőforrásokat. A szükséges többletforrások biztosítása érdekében megállapodás jött létre az Infó Kft. (mely egy ipari parkok fejlesztésében jártas, saját ipari parkkal rendelkező budapesti székhelyű ingatlanfejlesztő cég) és az Önkormányzat között. A megállapodások (melyeket az Önkormányzat Képviselő-testülete is jóváhagyott) lényege, hogy az Infó Kft. biztosítja a szükséges pénzforrásokat a fejlesztéshez, és ennek arányában jogosultságot szerez a fejlesztések eredményéből. Az ingatlanfejlesztésre alakult kft., az Önkormányzat és az Infó Kft. részvételével, 30-70 % tulajdoni arányban, kezdetben 10 millió Ft alaptőkével, majd a társaság alaptőkéjét 30 millió Ft-ra emelte.

Karcag Város Önkormányzata az elmúlt években folyamatosan pályázott a Karcagi Ipari Park és Laktanya Infrastrukturális fejlesztése érdekében az alábbiak szerint:

A Laktanya és az Ipari Park közúti elérhetőségének biztosítása címmel.

A beruházás tervezett bruttó értéke 312.112 eFt

Nyertes pályázat esetén az alábbiak kerülnének megvalósításra:

- 40t teherbírású bekötő út a Bucsai úti kanyartól a laktanya hátsó bejárójánál kialakítandó

körforgalomhoz csatlakozva,

- a Bucsai úti kanyarnál csomópont kialakítása,

- gravitációs szennyvízcsatorna építése az út alatt,

- középfeszültségre csatlakozva, 2 db trafóház és 220 V-os vezeték építése, járda építése,

- közvilágítás kialakítása.

 

A Laktanya és azIpari Park ivóvíz- és szennyvízvezeték csatlakoztatása a városi rendszerre címmel.

A beruházás tervezett bruttó értéke_84.950 eFt

Nyertes pályázat esetén az alábbiak kerülnének megvalósításra

- az ivóvíz körösített bekötése a Laktanya, és az Ipari Park ellátására, Penny Market és a MOL külső benzinkút melletti rácsatlakozással,

- 250 m3-es tűzi víztározó építése, valamint,

- a laktanya hátsó kijáratától a Pennyig tartó nyomott szennyvízvezeték megépítése

Pályázataink sajnos forrás hiány miatt évről-évre elutasításra kerültek, de az új NemzetiFejlesztési Terv újból lehetőséget ad pályázat benyújtására.

 

A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás és tevékenységének bemutatása

 

Jász-Nagykun-Szolnok megye területileg hét kistérségre tagozódott, melyeknél a statisztikai kistérség területi, földrajzi behatárolást jelent. A kistérségek területét a hozzájuk sorolt települések területe és azok közigazgatási határa szabja meg. A Karcagi Statisztikai Kistérség öt települést foglal magában: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás és Kunmadaras településeket, területi mérete alapján a megye legnagyobb kistérsége.

Az Országgyűlés megalkotta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényt, és ezzel célirányosan meghatározta azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén a kistérség önkormányzatai önkéntes társulást hozhatnak létre, ahol a Társulási Tanács irányításával közszolgáltatási feladatokat láthatnak el. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a többcélú kistérségi társulás gyakorlatilag önálló szervezetként láthassa el azokat a kötelező és szabadon választott feladatokat, melyeket az egyes önkormányzatok önállóan, vagy gazdaságosan nem lennének képesek ellátni. A többcélú kistérségi társulások támogatási rendszere arra ösztönöz, hogy a kistérségi közszolgáltatási rendszerébe valamennyi önkormányzat részt vegyen, és közösen lásson el közszolgáltatási feladatokat. A többcélú kistérségi társulások támogatást igényelhetnek a közszolgáltatások magasabb színvonalon történő, hatékonyabb ellátására, részben központi költségvetési forrásból, részben pedig pályázati úton jogosultak a többlettámogatásra.

Valójában két nagy feladatcsoport közös ellátására szerveződik a többcélú kistérségi társulás. Egyrészt a területfejlesztési feladatok ellátására - valamennyi kistérségi önkormányzat részvételével -, másrészt - az oktatási, szociális és egészségügyi feladatok ellátására -szolgáltatásszervezés vagy intézmény fenntartás útján.

A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulást 2004. június 29-én a Karcagi Kistérség mind az öt településének önkormányzata hozta létre karcagi székhellyel.

A Társulás vezető, közös döntéshozó szerve a Társulási Tanács, melynek tagjai az öt tagtelepülések polgármesterei, azonos szavazati joggal. A Társulási Tanács elnöke Karcag város - mint társulási székhely - polgármestere Dr. Fazekas Sándor, a Társulási Tanács választott elnök helyettese Palágyi Gábor, Kisújszállás város polgármestere. További tagja Berekfürdő polgármestere, Dr. Hajdu Lajos, aki egyben a Pénzügyi Bizottság tagja is, Kunmadaras polgármestere, Márki Sándor, aki szintén a Pénzügyi Bizottságnak is tagja, valamint Baranyi Mihály, Kenderes város polgármestere, aki egyben a Társulás Pénzügyi Bizottságának Elnöke is.

A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének működéséhez a személyi és tárgyi feltételeket a Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala biztosítja. A Kistérségi Társulás munkaszervezete a Hivatal Gazdálkodási és Kistérségi Irodáján belül három fő munkatárssal végzi feladatait.

A Társulásnak a többcélúság biztosítása érdekében kötelező jelleggel három közszolgáltatási feladatot kellett vállalnia, valamint a területfejlesztési feladat ellátását, mely feladat minden kistérség számára kötelezően ellátandó.

- A Társulás a közoktatási feladatok közül szakszolgálati területen, azon belül a logopédiai

ellátással és a nevelési tanácsadással kapcsolatos feladatokat vállalta.

- Az  egészségügyi  feladat  ellátását  a  kistérségi  központi  ügyelet  kialakításával  és

megszervezésével biztosítja.

- A gyermekjóléti alapellátáson belül a gyermekek átmeneti otthonának kialakítását és működtetését tűzte ki célul a Társulás.

A kötelező feladatokon kívül a Társulás vállalta a belső ellenőrzési feladat ellátását a Kistérség egész területére kiterjedően.

A Belügyminisztérium pályázati kiírása alapján 2004. évben a vállalt feladatok ellátására pályázat került benyújtásra. Az elbírálás eredményeként több mint 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás.

2005. év elején normatív állami támogatás igénylésére volt lehetőség, statisztikai adatok alapján. Az elbírálást követően, feladat ellátás működési támogatása címén 33 millió forint felhasználására nyílt lehetőség.

Közoktatási feladat

E feladaton belül két szakszolgálati feladat ellátását vállalta a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás: logopédiai és a nevelési tanácsadói feladatok.

A településekkel a megállapodások megkötésre kerültek, miszerint a nevelési tanácsadói feladatokat kistérségi szinten Karcag látja el a Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat közreműködésével.

A logopédiai feladat ellátásával a Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa Karcagon a Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálatot bízta meg Karcag város közigazgatási területén tanuló gyermekek ellátásával, Kisújszálláson a Kossuth Lajos Általános Iskola látja el Kisújszállás és Kenderes közigazgatási területét, valamint Berekfürdő és Kunmadaras tekintetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat kapott megbízást a feladat ellátására.

Pályázati pénzeszközből minden településen kialakításra kerültek a logopédiai szobák, amelyek felszereltségükben is megfelelőek és így az új, korszerű környezetben kezdődhetett meg a szakmai munka a 2005. tanévben.

Egészségügyi alapellátás

A 2004. évben nyert pályázati pénzből még tavaly novemberben beszereztünk 1 db Suzuki Grand Vitara gépkocsit és minden településre 1-1 számítógépet. A Társulási Tanács több ízben egyeztetett a központi alapellátási ügyelet működtetéséről, az egyeztetések eredményeként a társult önkormányzatok mindegyike döntött arról, hogy a továbbiakban az ügyeleti szolgálatot a Karcag Városi Önkormányzat Háziorvosi Intézményén, mint a Kistérségben a központi alapellátási ügyeletet biztosító működtetőn keresztül kívánja biztosítani.

A kistérségi központi alapellátási ügyelet kistérségi ellátásáról szóló megállapodás 2005. május 18-án került aláírásra a Társulási Tanács és a Háziorvosi Intézmény között. Ez a szerződés - az időközbeni intézményi átszervezés miatt - a Kátai Gábor kórházzal módosításra, aktualizálásra került. A kistérségi központi ügyelet két telephelye - Kunmadaras és Kisújszállás -, ahol közvetlen szolgáltatók látják el a feladatot. Berekfürdő ellátását e tekintetben közvetlenül a karcagi székhelyről, míg Kenderes ellátását a kisújszállási telephely biztosítja.

2005. évi pályázat keretében került benyújtásra egy, a központi diszpécser szolgálat kialakításának tervezete Karcagi központtal, a mentőszolgálattal együttműködésben, 2006. január 1-től kezdődően. Ez azt jelentené, hogy egy telefonszámot kell tárcsázni a kistérség bármely településéről, és minden hívás a központba futna be, ahol egy szakember döntené el, hogy a betegnek milyen ellátásra van szüksége (orvos, mentő vagy éppen rohamkocsi).A kistérségi központi diszpécser szolgálat kiépítéséhez szükséges összeg 2,5 mFt. A Belügyminisztérium - 2005. júliusi döntése alapján - a feladatellátáshoz megpályázott összeg 100 %-át megítélte vissza nem térítendő állami támogatásként. A karcagi mentőszolgálat épületében lenne egy helyiség biztosított, ahol kialakítható a feladat ellátáshoz szükséges feltételrendszer.

Gyermekjóléti alapellátás

E feladaton belül gyermekek átmeneti otthonának megvalósítását vállalta fel a Társulás. A gyermekek átmeneti otthona a Társulási Tanács döntése alapján, Kunmadarason a volt Petőfi Filmszínház épületéből kerül kialakításra.

A 2005. évben - több mint 48 millió Ft összegű támogatásra - pályázat került benyújtásra a Belügyminisztériumhoz, amely tartalmazta az épület átalakítását, valamint teljes berendezését is. Az átalakított épület 12 gyermek befogadására, elhelyezésére és ellátására alkalmas átmeneti gyermekotthonná válik.

A Belügyminisztérium 2005. júliusi döntése alapján a feladathoz megpályázott összeg 100 %-át megítélte vissza nem térítendő állami támogatásként. A közbeszerzési eljárást követően a beruházás elkezdődött. Az intézmény várható műszaki átadása 2006. novemberében fog megtörténni, ebből adódóan 2007. januárjától a funkcionális működése is beindulhat.

Területfejlesztés

A Társulás a területfejlesztésről és területrendezésről szóló módosított 1996. évi XXI. törvény 10/G §-ban foglaltak alapján ellátja a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait.

A területfejlesztési feladat ellátása az elmúlt évben a Társulás térségére vonatkozóan komplex területfejlesztési koncepció kidolgozását célzó, annak megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet biztosítására irányuló pályázat benyújtásával kezdődött. A Kistérségi Társulás sikeres pályázatának eredményeként még az elmúlt év végén megkezdődhetett a területfejlesztési koncepció és stratégiai program megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás. Az eljárás nyertesével 2005. I. negyedévében szerződést kötött a Társulás, így megkezdődhetett a települések fejlesztési terveivel összhangban lévő, az országos, az északalföldi, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési koncepcióhoz szervesen kapcsolódó területfejlesztési koncepció kidolgozása.

Az időközben elkészült, az érintett települések szakértői, és a Kistérségi Társulás Tanácsa által már véleményezett tervezetben természetesen a jövőbeli fejlesztési elképzelések alapjai is megtalálhatóak.

A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és stratégiai program elfogadását követően, annak végrehajtására elsődlegesen a Társulás székhely településén működő munkaszervezeten keresztül, minden érintett településen a Polgármesteri Hivatalokban kijelölt személyek közreműködésével kerül sor.

A fentieken kívül a Kistérség rendszeresen képviselteti magát a megyei, a régiós, illetve az országos területfejlesztéssel kapcsolatos tanácsüléseken, rendezvényeken, és szükség szerint véleményt is nyilvánít.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Stratégiai Fejlesztési Program előkészítése során a Kistérség együttműködési megállapodást kötött a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség KHT.-val, melynek keretében eddig 18 fejlesztési elképzelés került beküldésre a KHT részére. Ez a szám még a jövőben valószínűsíthetően nőni fog.

Belső ellenőrzés

A Társulási Tanács 2005. I. negyedévében döntött arról, hogy a belső ellenőrzési feladat ellátását kistérségi szinten biztosítja. Tekintettel arra, hogy a Társulásnak önálló munkaszervezete nincs, ezért a Tanács a feladat ellátásával a Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát bízta meg. A hatékonyság és költségtakarékosság követelményének figyelembevételével valamennyi önkormányzat, valamennyi intézményére kiterjedően - ami 2006-ban összesen 52 intézmény - a Kistérség látja el a belső ellenőrzési feladatokat 2005. február 15-től kezdődően.

A Társulás pályázati pénzből, a hatékonyabb feladatellátás érdekében biztosított minden belső ellenőrnek 1 notebook-ot és 1 mobil telefont.

A kötelező és vállalt feladatokon kívüli tevékenységek

- A Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a Földművelési és

Vidékfejlesztési Minisztériumhoz a parlagfű-mentesítés érdekében beszerezhető fűkaszák és GPS helymeghatározó készülékek beszerzésére. A pályázat nyertesként lett elbírálva, így 5 db fűkasza beszerzése megtörtént, összesen 1 millió forint összegben. Lehetőség nyílt még 2 db GPS készülék beszerzésére, összesen 200 ezer Ft összegben. A fűkaszák minden településre el lettek juttatva, ahol szolgálják a szebb, kulturáltabb és nem utolsó sorban parlagfű-mentesebb környezet kialakítását.

- A Belügyminisztérium Országos Bűnmegelőzési Központ által kiírt „Önkormányzati Társulások közbiztonsági, bűnmegelőzési programjainak támogatására" című pályázatán is támogatást nyert a Társulás 2,2 mFt összegben, plusz 25% önerő biztosítása mellett. A pályázati pénzeszközök felhasználása, a rendezvények lebonyolítása a települési Polgárőrségek bevonásával sikeresen befejeződtek.

- A Magyar Fejlesztési és Hitelbank Rt. - szponzori támogatásként - felajánlott a Kistérség

részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatást, 400 ezer Ft összegben. Ezt a támogatást kulturális rendezvények megszervezéséhez, színvonaluk emelése érdekében lehetett felhasználni. A kapott támogatás - a Társulási Tanács döntése alapján - lakosság arányosan került felosztásra a települések között.

- A Magyar Területi és Regionális Fejlesztési Hivatal, a Magyar Köztárság 2005. évi

költségvetéséről szóló CXXXV. törvény alapján, a Kistérségi Tanácsok és munkaszervezeteik számára - működési célra - állami hozzájárulást biztosított. A Karcagi Kistérség 5,3 millió forint összegű támogatásban részesült, melyből az MTRFH 2 millió forint pénzeszközt a munkaszervezet tárgyi eszközeinek, berendezéseinek a beszerzésére engedélyezett fordítani.

- A kistérségi társulás a feladatainak folyamatos ellátása érdekében 2006. évre állami normatív támogatást igényelt a közoktatási, gyermekjóléti alapellátási, belső ellenőrzési és a társulások általános feladatainak ellátására. Mindösszesen 40.107.000.- Ft normatív támogatásra volt jogosult.  Ebből 9.865.000.-  Ft-ot,  ami a gyermekjóléti alapellátáshoz kapcsolódik, nem tud felhasználni, mert az ellátás várhatóan 2007. januárjában indul be. A közoktatási feladatra megítélt 8.712.000.- Ft támogatás sajnos nem nyújt teljes mértékben fedezetet  a logopédiai és  a nevelési tanácsadói feladatokra.  Belső  ellenőrzésre szintén lényegesen kevesebb támogatást ítéltek meg, mint az elmúlt évben. A kistérségben található 52 intézményre 1.530.000.- Ft normatív támogatást biztosítottak 2006. évre. A feladathoz kötött normatív támogatások kiegészítésre kerültek az általános normatív támogatásból, melynek alapján készült el a társulás 2006. évi költségvetése, amelyet a Tanács határidőre elfogadott.

- Az elmúlt évben az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató ZRt.-vel több alkalommal tárgyalt a Társulás annak érdekében, hogy a ZRt. a lakossági és önkormányzati fogyasztói részére személyes képviseletet biztosítson a kistérségben. 2006. márciusában megállapodás jött létre az E.ON ZRt.-vel, a felek közösen megoldást találtak az ügyfélfogadás biztosítására, melynek alapján heti egy alkalommal Karcagon és ugyancsak egy alkalommal Kisújszálláson fogadóórát tart a Társulás és az E.ON ZRt. által közösen kiválasztott személy. Az ügyfélfogadás költségeit, amely magába foglalja a megbízási díjat, internet használatot, irodahasználatot, gépkocsi-használatot az E.ON ZRt. vállalta. Az ügyfélfogadáson túl kapcsolattartó feladata a kistérségben lévő önkormányzatok rendszeres támogatása (a városokat havonta, a községeket negyedévente) a fogyasztói igények megismerése az ügyféllátogatások során, az ügyfélkörrel kapcsolatos   piaci   információk  gyűjtése,   dokumentálása,   településfejlesztések  követése, ügyfél elégedettség növelése. Fentieken túl figyelemmel kíséri a közvilágítással kapcsolatos feladatokat,  hibacím felvételt végez,  és  figyelemmel kíséri  a hibajavításokat.  Kezeli a lakossági, műszaki jellegű bejelentéseket (gallyazás, gólyafészek, hiányzó szerelvények, stb.) és továbbítja a területgazda felé. Nyomon követi az önkormányzati beruházásokat, közvetít a polgármesteri hivatalok és a régió központ között. Tájékoztat a tervszerű meghirdetett áramszünetekről. Tájékoztat a díjszabásokról, fogyasztói igényekhez műszaki, gazdasági adatokat szerez be, szervezi a teljesítmény-lekötések módosításának ügyintézését, és minden egyéb szerződéskötési tárgyalásokat előkészít.

Az ügyfélfogadások 2006. március végén megkezdődtek, igen kedvezőek a lakossági visszajelzések.

- 2006. tavaszán a Belügyminisztérium pályázatot írt ki sportpályák felújítására. A maximális támogatás kistérségenként 8.000.000.- Ft volt, melyhez 40 % saját forrást kellett vállalni a benne résztvevő önkormányzatoknak. Négy település, Kisújszállás, Berekfürdő, Karcag,  Kunmadaras jelezte, hogy szeretne részt venni a pályázatban,  és biztosítja a szükséges pénzügyi fedezetet. Az anyag határidőre benyújtásra került és összesen 7.500.000.- Ft támogatásban részesítették a kistérséget. Kisújszálláson a futópálya rendbe tétele, valamint gerelyhajító, távol- és magasugró pálya kialakítását tervezték. Berekfürdőn lelátókat, padokat javítanak, a korlátokat festik, pótolják és a füves pályát teszik rendbe. Karcagon megvalósul az öltöző épület felújítása. Kunmadarason futópálya, futófelület felújítására és a röplabda pálya aszfaltozására kerül sor. Egyes településeken a felújítási munkálatok már elkezdődtek és várhatóan őszre minden településen be is fejeződnek.

Lőrincz Mária

irodavezető

 

Pénzügyi és Költségvetési Iroda

A költségvetések összehasonlító elemzése 2002-2006. között

 

Karcag Város Önkormányzata éves költségvetéseinek fő bevételi- és kiadási előirányzatai - megalakulása óta minden évben - folyamatosan növekedtek, melyet - az inflációs hatáson kívül - évente több más elem (forrás- és kiadási előirányzat) változása motivált. Az alábbi diagram segítségével bemutatom az elmúlt évi önkormányzati költségvetések főösszegeinek változását, az arra ható legfontosabb tényezők ismertetésével. (A diagramban szerepeltetett adatok 2002-2005. között, az éves beszámolókban rögzített módosított előirányzatokat, míg 2006. vonatkozásában a költségvetés I. félévi végrehajtásáról szóló beszámoló szerinti, módosított előirányzatot tartalmazzák.)

évek

A számadatokból jól látható, hogy a 2002. és 2003. között a költségvetés bevételi- és kiadási oldala ugrásszerűen, több mint 1,2 milliárd Ft-tal növekedett.

Ez alapvetően abból adódik, hogy a korábban (1999-2002 között) elnyert támogatások jelentősebb részének felhasználása 2003. évre tolódott. Ilyen volt például a Városi Gyógyvizű Strandfürdőhöz kapcsolódó Kemping kivitelezésére biztosított 130 millió Ft összegű támogatás, a Kátai Gábor Kórház rekonstrukciója I. ütemének megvalósításához jóváhagyott címzett támogatás, mely utóbbi esetében az összes (akkor még önkormányzati saját forrást nem igénylő) 2.020 millió Ft összegű beruházási érték több mint 30%-ának (624.113 ezer Ft-nak) a felhasználása 2003. évre lett ütemezve. A növekedés harmadik legjelentősebb összetevője pedig a szennyvíztisztító-telep rekonstrukciójához kapcsolódik, hiszen a fejlesztés több mint 800 millió Ft-os bekerülési értékéből - az előzetes tervek alapján - 406.412 ezer Ft szerepelt a 2003. évi költségvetésben ezen a kiadási címen.

Mindezekből az a következtetés is levonható, hogy a két év viszonylatában az intézményi működéshez jóváhagyott kiadási előirányzatok - az ilyen célra biztosított központi (állami) támogatásokkal összhangban - csakis minimális mértékben növekedtek.

Az elmúlt négy év viszonylatában, az Önkormányzat évenként tervezett, összes bevételeinek forrásonkénti összetevőit a következő diagram szemlélteti.

 

Az Önkormányzat saját bevételeit (működési bevétel, helyi adó bevétel, átvett pénzeszközök, vagyonértékesítési bevétel stb.) évről évre folyamatosan növelte. Ez, részben a működéshez, intézmény finanszírozáshoz biztosított állami támogatás szükségszerű kiegészítését, részben pedig a tervezett városfejlesztési elképzelések megvalósítását szolgálta. A tervezett saját bevételek összege 2004-2006 között elérte, illetve meghaladta a központi költségvetésből átengedett bevételek (gépjárműadó, termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó és a részben átengedett személyi jövedelemadó) összegét.

Az egészségügyi ágazatba tartozó intézmények (a Kátai Gábor Kórház és - a 2005. június végéig önálló intézményként működő - Háziorvosi Intézmény) bevétele éves szinten, az Önkormányzat bevételének mintegy 30%-át teszi ki. Ezzel együtt természetesen az összes kiadáson belül az ágazat kiadása ugyanilyen részarányt képvisel.

A központi költségvetési hozzájárulások, egyéb támogatásokelőirányzata az önkormányzaton keresztül finanszírozott intézmények működtetéséhez biztosított normatív, és egyéb kiegészítő támogatásokon túl, tartalmazza a központi költségvetésből származó, fejlesztési célú (pl.: címzett, cél, TEKI, CÉDA, ÖNHIKI stb.) támogatásokat is. Ebből adódik, hogy 2002. és 2003. években, a Kátai Gábor Kórház rekonstrukciója I. ütemének megvalósításához kapcsolódóan, valamint a 2002. évben még közel 80 millió Ft összegben biztosított ÖNHIKI támogatás eredményeként, az Önkormányzat forrásainak mintegy 30%-át a központi költségvetésből származó támogatások tették ki.

Ez a tendencia azonban (mint azt a diagram ábrájából is szembetűnő) 2004. évtől megváltozott, az önkormányzati fejlesztésekhez, felújításokhoz, valamint nem utolsó sorban az intézményhálózat működtetéséhez szükséges források összetétele megváltozott.

A bevételeken belül 2004. évtől jelentős mértékben emelkedett a saját bevételek és az egyéb bevételek részaránya. A saját bevételek között a működési bevételek, melynek éves szinten 50-60%-át az intézményi térítési díjak és a helyi iparűzési adó együttesen teszik ki, további emeléséről, illetve ez utóbbinál az alkalmazott kedvezmények, mentességek megszüntetéséről az Önkormányzat - a csökkenő központi támogatás ellenére - nem döntött. A működtetés folyamatos finanszírozásához, a tervezett, és több esetben szükségszerű fejlesztések, felújítások megvalósításához azonban elkerülhetetlen volt a vagyonértékesítési bevétel, valamint az egyéb bevételek előirányzatainak megemelése. Így a forrásokon belül a saját bevételek, valamint az Önkormányzat által vállalt kötelezettségek (visszafizetendő hitelek) növelése.

Az egyéb bevételeken belül elsősorban az idegen források, működési- és fejlesztési célú hitelek előirányzata növekedett. A forrás-kiegészítő, működési célú hitel összegét 2002. évben (év végére) még sikerült az eredeti előirányzatként tervezett 646.355 ezer Ft helyett, 399.000 ezer Ft-on tartani. Ezt elsősorban a 2001. évben biztosított ÖNHIKI támogatásból adódóan 2002. évben még ún. „előlegként" igényelhető, közel 80 millió Ft-os ÖNHIKI támogatás, valamint a helyi iparűzési adó címén év közben érkezett, az eredeti előirányzatot 82 millió Ft-tal meghaladó bevétel, és az előző évi pénzmaradvány igénybevétele tette lehetővé.

A címzett- és céltámogatásokról szóló törvény, valamint a végrehajtását biztosító rendeletek 2004-2006. közötti időszakban történő módosításai igen kedvezőtlenül érintették az önkormányzati szférát, hiszen pl. a címzett támogatások biztosításhoz minimálisan 15% saját forrás meglétét írták elő a korábbi „0%"-hoz képest. A Kátai Gábor Kórház rekonstrukciójának folytatásáról tehát már csakis ilyen, jelentős önkormányzati „teher", illetve kötelezettségvállalás mellett dönthetett a Képviselő-testület. A mintegy 1,5 milliárd Ft-os beruházást 2006. évben csakis úgy áll módjában megkezdeni az Önkormányzatnak, hogy az idő közben elnyert 66 millió Ft összegű TRFC támogatással együtt több mint 220 millió Ft saját forrást biztosít a 3 év alatt megvalósuló fejlesztéshez. A Képviselő-testület a különbözetet 153 millió Ft összegben fejlesztési hitel igénybevételével, és közel 2 millió Ft összegben saját bevételei terhére fogja finanszírozni.

A bevételi lehetőségek gyakorlatilag minden önkormányzat számára korlátozottak:

- a tulajdonban lévő ingatlanok (melyek egy része a törzsvagyon eleme pl.: utak, csatornák,

intézmény ingatlanok stb.) hasznosítása (pl. bérbe adása) csak részben, és jelentős bevételt nem eredményező feltételekkel lehetséges;

- a működési hiteleket egy év futamidőn belül, visszafizetési kötelezettséggel biztosítják

a pénzintézetek, és az önkormányzatokról szóló törvény alapján, az összes bevétel függvényében számszakilag is meghatározható felvételi korlátja van;

- a vagyon értékesítése elsősorban abban az esetben célszerű, ha ezen tőke jellegű bevételből nem  működést,  hanem felhalmozási jellegű kiadást  finanszíroz az önkormányzat (megjegyzendő, hogy több települési önkormányzat már a működéshez is felhasználja ezen forrásait, hiszen pl. az ÖNHIKI támogatásnak ma már feltétele, hogy ez a tény az éves költségvetések számszaki adatai alapján kimutatható legyen).

A fentiekben nem teljes körűen részletezett bevételi lehetőségeken túl megjegyzendő, hogy a helyi adók közül a városunkban nem alkalmazott építményadó, telekadó, és a kommunális adó bevezetése, mint lehetőség olyan terheket róna a helyi lakosságra, vállalkozókra, melyet Karcag Város Önkormányzata nem tartott célszerűnek és indokoltnak.

Mindezek alapján Karcag Város Önkormányzata - több más azonos helyzetben lévő önkormányzathoz hasonlóan - a 2003. és 2006. közötti időszakban szükségszerűen növelte a működési- és a fejlesztési célú hitelének összegét ezzel biztosítva az intézményhálózat folyamatos működtetését, a város lakossági igényeinek a közszolgáltatások, a közoktatás, a közegészségügy stb. területén történő ellátását. A működés- és a fejlesztések finanszírozásához igénybe vett, illetve tervezett hitelek előirányzatait évenkénti és hitel fajtánkénti bontásban az alábbi táblázat tartalmazza.

Adatok: 1.000.-Ft-ban

Hitel fajta megnevezése 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Működési célú hitel 399.000 529.000 543.200 695.000 695.000
Fejlesztési célú hitel 149.570 12.036 337.293 88.430 305.150

A hitelműveletek tekintetében fontos megállapítás, hogy Önkormányzatunk a korábbi évekhez hasonlóan 2002. és 2006. között is minden évben eleget tett vállalt kötelezettségeinek, így a felvett hitelek, és járulékaik törlesztését mindig határidőben teljesítette, adósminősítése ma is kiváló.

Kiemelendő tény, hogy Önkormányzatunk vagyona 2002. és 2005. között (és a tervek szerint 2006. évben is) a tervezett és végrehajtott vagyonértékesítések ellenére, a beruházásoknak, fejlesztéseknek, illetve felújításoknak köszönhetően nem csökkent, hanem jelentős mértékben emelkedett. Ezt az éves egyszerűsített mérlegek szerinti, saját tőke alakulásán keresztül, az alábbi diagrammal mutatjuk be.

 

A vagyongyarapodás, az eszközök, azon belül is a befektetett eszközök tekintetében elsődlegesen a tárgyi eszközök állományának, és értékének növekedésében nyilvánult meg. Ez, a részben már említett beruházások (Kórház rekonstrukció, Kemping kialakítás, „Cédulaház" felújítás, átalakítás, Zádor Úti Általános Iskola új épületszárny kivitelezés, út-, járda és parkoló építések, felújítások, egészségügyi gép-műszer és a Hivatásos Tűzoltóság részére történő eszközbeszerzések stb.) eredménye, és nem utolsó sorban a volt Laktanya ingatlan tulajdonjoga megszerzésének eredménye.

Itt kívánom megjegyezni azt a nem elhanyagolható tényt is, hogy Önkormányzatunk gazdálkodását a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az eltelt négy évben is folyamatos könyvvizsgálói véleményezés mellett végezte és éves beszámolóinak könyvvizsgálatát követően a hitelesítő záradékot minden évben megkapta.

Az Önkormányzat finanszírozási körébe - és az azon kívül eső, de felügyelete alá tartozó -költségvetési szervek folyamatos, zavartalan működése biztosított volt, intézmény bezárására ebben az időszakban sem került sor.

Karcag Város Önkormányzata az éves költségvetéseiben tervezett, kötelező és vállalt feladatait, a szükséges kiadási előirányzatok biztosításával mindig teljesíteni tudta. Az egyes fejlesztésekhez, felújításokhoz megítélt központi támogatásokat felhasználta, azokról egy alkalommal sem mondott le olyan hivatkozással, hogy „a saját forrás nem áll rendelkezésre". A támogatásokkal kapcsolatos elszámolási kötelezettség teljesítése is mindig határidőben, és pontosan megtörtént, a vonatkozó közbeszerzési eljárások a törvényben előírtaknak megfelelően lebonyolításra kerültek, melyet bizonyítanak az Állami Számvevőszék 2004. évben végrehajtott több támogatás (címzett- és céltámogatást egyaránt érintő) elszámolásával kapcsolatban végzett ellenőrzéseiről készített írásos ÁSZ jelentések is.

Az Önkormányzat 2002-2006. közötti költségvetéseiben szereplő kiadási előirányzatok fő kiadási címenkénti bontásban a következők voltak. (A 2006. évi előirányzat - a bevételekhez hasonlóan az I. félévi beszámolóban szereplő módosított előirányzat.)

Adatok: 1.000.-Ft-ban

Kiadási cím 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.
Intézményi működési kiadások 5.413.719 6.273.372 6.485.860 7.034.160 6.809.837
Cigány Kisebbségi Önkormányzat kiadása 1.226 1.548 1.896 2.610 1.344
Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás kiadásai - - 41.815 - -
Kiemelt feladatok kiadásai 1.688.485 2.060.023 2.031.756 2.107.104 1.768.407
Tartalék (céltartalék) 8.592 11.366 - 26.635 8.036
Összesen: 7.112.022 8.346.309 8.561.327 9.170.509 8.587.624

Az intézményi működési kiadások előirányzata az Önkormányzat által alapított intézmények költségvetéseinek összesített adata. Ez a kiadási előirányzat tartalmazza a működtetéshez szükséges személyi juttatások (rendszeres és rendkívüli juttatások stb.), munkaadót terhelő kötelezettségek (járulékok stb.), dologi kiadások (szolgáltatási díjak, készlet beszerzések, karbantartások stb.), speciális célú támogatások (pl.: segélyek stb.), valamint az intézményi költségvetésen belüli, feladattal kötött, kisebb volumenű felújítások, felhalmozások és egyéb kiadások előirányzatait.

A táblázatból jól látható, hogy a működési kiadások előirányzata - az ilyen célra biztosított központi támogatás változásától eltérően, illetve azt meghaladó mértékben - az utóbbi 4 évben folyamatosan emelkedett.

Megjegyzendő, hogy a 2005. évi, módosított előirányzathoz tartozó teljesítési adat -elsősorban a költségtakarékos gazdálkodásnak és a szükségszerű felújítások átütemezésének köszönhetően - 6.638.985 ezer Ft volt. Így, ezen teljesítési adathoz viszonyítva, a 2006. évi költségvetésben szereplő módosított előirányzat mindössze 2,6%-os emelkedést mutat.

Az utóbbi négy évben az intézményi működési kiadások összetételének alakulását kötelező, kiemelt előirányzatonkénti bontásban a következő diagram szemlélteti.

Szembetűnő, hogy - többek között - a központi intézkedések hatására a személyi juttatások előirányzata 2002. és 2003. között, valamint 2004. és 2005. között jelentősen növekedett, és ezt a tendenciát követte a járulékok változása is. A dologi kiadások tekintetében csakúgy, mint az intézményi költségvetéseken belüli, azok jóváhagyott előirányzatának felhasználásával végrehajtandó felújításra, felhalmozásra fordított összegek vonatkozásában, minimális mértékű növekedés tapasztalható.

 

Az elmúlt években, részben az intézmények költséghatékony gazdálkodásának, részben pedig a végrehajtott átszervezéseknek és nem utolsó sorban a felújításoknak (pl.: intézményi belső világítási rendszerek korszerűsítése) köszönhetően a dologi kiadások növekedésének mértéke jóval alatta maradt a személyi juttatás és járulékai előirányzatok emelkedése mértékének. Az intézmények, a folyamatos önkormányzati felülvizsgálat és segítségnyújtás mellett, a részükre jóváhagyott kiemelt kiadási előirányzatokon belül gazdálkodtak, és -lehetőségeikhez mérten - mindent megtettek bevételeik maximalizálása érdekében. Ezzel is segítve az önkormányzati támogatás csökkentését.

A táblázat adataiból látható, hogy 2005-ig a Cigány Kisebbségi Önkormányzat költségvetése, azon belül is a központi támogatása, évről évre növekedett, mígnem 2006. évre - a folyamatosan, minden évben biztosított önkormányzati támogatás ellenére - visszaesett. A tavalyi év kiugróan magas, 2.610 ezer Ft összegű előirányzatából 1.117 ezer Ft a CÖK által elnyert közmunkaprogram pályázathoz kapcsolódik, melyet a köztisztasági tevékenység keretében használt fel a Kisebbségi Önkormányzat.

Az időközbeni jogszabályi változások hatására 2004. évben Karcag város és négy környező település (Berekfürdő, Kunmadaras, Kisújszállás és Kenderes) önkormányzata úgy döntött, hogy Karcag székhellyel létrehozza a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulást. A Társulás térségi feladatainak ellátását részben a tagönkormányzatok által biztosított hozzájárulásból, részben feladatmutatóhoz kötött (normatív) állami támogatásból, valamint pályázatok útján elnyert pénzeszközök bevonásával biztosítja. Karcag Város Önkormányzata - csakúgy, mint több ilyen jellegű társulás székhely település szerinti önkormányzata - 2004. évben még saját költségvetésében kellett, hogy szerepeltesse a 2004. július 1-vel létrejött Társulás költségvetését. A Kistérségi Társulás ma is hatékonyan működő szervezet, mely - a jogszabályváltozásokból adódóan - 2005. január 1-től kezdődően gazdálkodását tekintve is önállóvá vált, külön költségvetéssel rendelkezik.

A kiemelt feladatok kiadási előirányzata az összes önkormányzati kiadáson belül évente mintegy 20-24%-os mértékű részarányt képvisel. Ebből is látható, hogy az intézményhálózat működtetéséhez, a közszolgáltatási tevékenységhez (pl.: közvilágítás, közterület-gondozás stb.) évente szükséges kiadási előirányzatnak csak mintegy 25 %-a áll rendelkezésre a különböző kiemelt, önkormányzati szintű fejlesztésekre, felújításokra, valamint a korábbi években vállalt kötelezettségek (pl.: hitelek) adott évben esedékes törlesztő részleteinek és járulékainak (kamatainak) visszafizetésére.

Tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű kiemelt - jórészt a sikeres pályázatoknak köszönhetően - vissza nem térítendő támogatás igénybevételével megvalósult, és megvalósuló beruházásokat e könyv más fejezetrészében részletesen is ismertetjük, jelen fejezetrészben csak azokra az eredményekre kívánom felhívni a figyelmet, melyeket a Karcag Város Önkormányzata saját forrásai, illetve fejlesztési célú hitel igénybevételével, saját kötelezettségvállalása mellett valósított meg.

Ilyen beruházások, fejlesztések - a tejesség igénye nélkül - a következők voltak:

- az Önkormányzat minden évben - lehetőségeihez mérten - támogatta az önerős

szennyvíz-gerincvezeték- és útalap építéseket;

- az elkészült útalapok leaszfaltozásával, az utak forgalomba helyezésével, a közvilágítási

rendszer korszerűsítésével fejlesztette a város infrastruktúráját;

- a városi Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping működtetését folyamatosan figyelemmel

kísérve, szükség esetén önkormányzati támogatással segítette a folyamatos fejlesztéseket, felújításokat, nem utolsó sorban a város idegenforgalomban betöltött szerepvállalásának növelése érdekében;

- az Önkormányzati tulajdonú, és a Megyei Önkormányzat fenntartásban működtetett

„Gólyafészek" Egészségügyi Gyermekotthon felújításához, korszerűsítéséhez önkormányzati támogatást biztosított;

- az idő közben tulajdonába került Laktanya ingatlan infrastrukturális fejlesztésére,

az ott letelepülő helyi vállalkozókat is segítve, a városi szintű munkahelyteremtés megvalósítása érdekében, a fejlesztéshez kiadási előirányzatot hagyott jóvá;

- az intézmények szükségszerű felújításához MFB refinanszírozású, fejlesztési célú hitel igénybevételével forrást biztosított;

- az elnyert, és sajnos sok esetben a sikertelen pályázatokhoz szükséges terveket is

többségében saját bevételei terhére készítette el (pl.: ma már az új városi Sportcsarnok engedélyes terve is rendelkezésre áll);

- az első lakáshoz jutók támogatására minden évben jelentős összegű kiadási előirányzatot különített el stb.

Ezeken a beruházásokon túl, véleményem szerint, kiemelendő az a képviselő-testületi döntés is, mellyel Karcag Város Önkormányzata az idei évtől tovább segíti a helyi alapítványok, közalapítványok, egyesületek működését, hiszen a helyi iparűzési adó 1%-áról a külön képviselő-testületi döntésben meghatározott karcagi ún. kedvezményezettek javára „lemondott" az Önkormányzat.

A kiadási címek között tartalék (céltartalék) címen szereplő előirányzatok államilag előírt, kötelező előirányzatok. Első ízben, a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényben került rögzítésre feladattal nem kötött kötelező tartalék képzés. Ennek lényege abban rejlett, hogy év végével, a havonta leutalt állami támogatás éves szintre összegzett összegéből, ez a támogatásrész hiányzott. Ez azt jelentette, hogy a központi költségvetésből 26.635 ezer Ft-tal kevesebb összegű támogatást kapott önkormányzatunk a működési kiadásainak finanszírozásához. Várhatóan ugyanez fog érvényesülni a 2006. évre is, a hasonlóan céltartalékként, de „cím nélkül" tervezett több mint 8.000 ezer Ft összegű tartalék esetében.

Véleményem szerint kijelenthető, hogy 2002. és 2006. között, csakúgy, mint az azt megelőző években, Karcag Város Önkormányzata az állami támogatások igénybevételével megvalósuló beruházásait minden esetben (az előírás szerinti közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően) megvalósította, az előzetesen által vállalt saját forrás, mint pénzügyi fedezet mindig időben rendelkezésre állt.

Intézmények átszervezése, a feladatok integrálása

A 2002-2006. közötti időszakban az intézményhálózat színvonalas működtetésének érdekében folyamatosan növekedtek a kiadások, s ezzel együtt az éven belüli lejáratú, működési célú hitelek összegei. A lehetőségek ismeretében Karcag Város Önkormányzata az elmúlt időszakban több alkalommal döntött intézményi átszervezésekről, létszámleépítésről, és a feladatintegrálás érdekében egy, részben önálló, gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény - a Háziorvosi Intézmény - megszüntetéséről.

Létszámleépítésre - a végrehajtandó feladatok maradéktalan ellátása mellett - két alkalommal került sor. Egyrészt megszüntetésre kerültek a Karcag Városi Önkormányzat Városgondnokságánál a portás-éjjeliőr álláshelyek, másrészt a Szociális Otthon karbantartói álláshelyei csökkentek.

A Képviselő-testület az elmúlt évben döntött a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ önálló gazdálkodási jogkörének év közbeni megszüntetéséről, így az Intézmény, és a korábban hozzá tartozó Városi Csokonai Könyvtár gazdasági feladatait 2005. II. félévében már a Karcag Városi Önkormányzat Városgondnoksága látta el.

A korábban önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szervként alapított Háziorvosi Intézmény feladatait-a költségtakarékos döntések, és az ezekalapján végrehajtott intézkedések eredményeként - 2005. június 30-tól a Kátai Gábor Kórház látja el. Zavartalan biztosításához a személyi- és tárgyi feltételek adottak.

A 2006. január 1-vel hatályba lépett önkormányzati szintű átszervezésből adódóan, az ún. városi kiskincstári rendszer bevezetésével, a korábbi 12 önálló és 8 részben önálló intézmény helyett ma már 4 önálló és 16 részben önálló önkormányzati intézmény működik városunkban.

Ez utóbbi, a racionalizálást messzemenőkig szolgáló intézkedés jelentős változást hozott úgy az intézmény-finanszírozás, mint a gazdálkodás területén. Ez év január 1-től ugyanis mindössze a Kátai Gábor Kórház, a Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, valamint a Polgármesteri Hivatal és - az új intézményként alapított - Karcag Városi Önkormányzata Pénzügyi Szolgáltató Intézménye (PSZI) rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel, és így önálló gazdasági szervezettel. A költségtakarékos átszervezés lényege, hogy ez utóbbi intézmény látja el az összes többi önkormányzati alapítású, részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait, továbbá a közbeszerzéssel összefüggő és nem utolsó sorban a belső ellenőrzéssel kapcsolatos, jogszabályok által előírt teendőit. Így ma már a korábbi 12 gazdasági szervezet helyett csak 4 gazdasági szervezet biztosítja az önkormányzati intézmények ezen feladatainak zavartalan ellátását. Megjegyzendő, hogy a PSZI-t az önkormányzati létszámon belüli átcsoportosítással, valamint egy meglévő ingatlan részbeni átalakításával úgy alapította a Képviselő-testület, hogy annak működése a korábbi évekhez képest önkormányzati szinten többletköltséget nem igényel.

Az ún. „városi kiskincstári rendszer" bevezetésének egyik lényeges eleme - a 2006. január 1-i átszervezéshez kapcsolódóan - az, hogy a négy önálló gazdálkodási jogkörű intézmény végén jóváírásra kerül az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának költségvetési elszámolási számláján, ezzel csökkentve a számla működési hitelkeret folyamatos igénybevétele miatti negatív egyenlegét, és így a mindenkori hitel, valamint az igénybevétele után fizetendő kamat összegét.

A fenti, önkormányzati szinten végrehajtott átszervezéseket tehát elsősorban a költségek csökkentése motiválta. Fontos megjegyezni azonban, hogy az előző időszakokban végrehajtott racionalizálásokhoz hasonlóan, ezekben az esetekben sem jártak feladatelmaradással a költséghatékony intézkedések.

Nagyné László Erzsébet

irodavezető

2004. február 2-án, a rekonstrukció első ütemének befejezése alkalmából, Orbán Viktor

 

   
Előző fejezet Következő fejezet