Előző fejezet Következő fejezet

Az évezred utolsó tíz éve

Rendszerváltó évek Kazáron

Sulyok László

 

A szovjet típusú politikai berendezkedés lebontása Magyarországon a '80-as évtized utolsó éve iben kezdődött. Kísérletek a modernizálásra természetesen történtek korábban is - például 1956- ban vagy 1968-ban -, akkor azonban a diktatúrán nem sikerült változtatni. Hiányoztak hozzá a nem zetközi feltételek. Megmaradt tehát az 1945 utáni demokratikus változásokat minduntalan megza bolázó - csupán néhány jellemző jegyet megnevezve - egypártrendszer, az irányított, népinek „tupí- rozott" képviseleti demokrácia, az állami és közösségi tulajdon mérhetetlen túlsúlya, a magánkezde ményezések elfojtása, a nemzeti múltat tudatosan torzító szemlélet, a proletárinternacionalizmus hamis szólama. Nemzetközi szinten mindezek versenyképtelenné tették a magyar „puha diktatúrá"-t, a „reális szocializmus"-t is. Megértéséhez elég lehet, ha csak arra hivatkozunk, hogy közvetlenül a második világháború előtt Magyarország csaknem azonos fejlettségi szinten állt a szomszédos Ausztriával vagy a rokoni Finnországgal, míg a szocializmus esztendeiben nekünk jobbára az irigykedés, az életszínvonaluk utáni sóvárgás jutott osztályrészül. A magyar többség számára ezért nem volt vitathatatlan az átfogó - politikai, társadalmi és gazdasági - változások szükségessége. Kezdet ben a rendszer megreformálásáról, az emberarcú szocializmusról szövögettünk álmokat, mígnem kénytelen-kelletlen eljutottunk a teljes rendszerváltoztatásig.

Az ország vezetői, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. július 2-i ülésén ismerték be nyilvánosan a szocializmus magyarországi csődjét: „A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasználást, az adósság és a költségvetési hiány tovább növekszik... Meg kell szüntetni a gaz daságtalan termelést..." Nem egészen egy év múlva felmentették az állampárt főtitkári tisztéből Kádár Jánost. 1989. január 28-án a Kossuth rádió 168 óra című adásában Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a KB történelmi albizottságának állásfoglalása alapján az 1956 októberi eseményeket népfelkelésnek minősítette, ami megegyezett sok millió honfitársunk évtizedekig elhallgatott magánvéleményével. Ez ütött rést azon a kierőszakolt társadalmi konszenzuson, úgymond legitimitáson, amelyen a Kádár-rendszer három évtizedes uralma nyugodott. Innentől kezdve fel gyorsultak az események. Az MSZMP kénytelen volt elfogadni a lakossági többség akaratát, a politikai rendszer teljes reformját, a többpártrendszert és a demokratikus parlamentarizmust. Tavasszal megszűnt a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a nyár elején újratemették 1956 törvényes miniszterelnökét, a kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait, megszüntették az Állami Egyházügyi Hivatalt, szeptember közepén többségi megegyezés született a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon, október elején az állampárt felbomlott (a régi MSZMP-re és a reformokat elfogadó MSZP-re), október 23-án kikiáltották az ország új államformáját, a köztársaságot, november közepére leszerelték a szocializmus „póthadseregét", a munkásőrséget.

E folyamattal párhuzamosan, több-kevesebb intenzitással zajlottak a változások a többi kelet-kö zép-európai szocialista országban is, és 1989 végére - Albánia és Jugoszlávia kivételével - mindenütt győzött a kommunisták diktatúráját felejteni akaró forradalom.

Magyarországon - 43 évi szünet után - 1990. március 25-én tartottak ismét demokratikus, több párti választásokat. Két hét múlva a második fordulón a szavazópolgárok 45,44 százaléka vett részt (a vártnál jóval kevesebben, talán félelemből, talán a lehetőség jelentőségének meg nem értéséből). A leadott szavazatok alapján hat párt jutott be a parlamentbe: a Magyar Demokrata Fórum, a Sza bad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Szocialista Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt - vagyis a keresztény-nemzeti politikai erők kerültek többségbe.

A rendszerváltoztatás utolsó lépcsőfokát a szeptember-októberi önkormányzati választások je lentették, szintén két fordulóban. Október 14-e után megszűnt a régi tanácsrendszer, s a tanácsok helyébe a helyi lakosok többségének akarata szerint felépülő önkormányzatok léptek. Jóllehet a szovjet rendszer egyik fő sajátosságának, a centralisztikus államépítkezésnek a maradványai - kivált képpen az emberek gondolkodásában és viselkedésében - még tovább éltek. Okkal, érthetően. Ugyanakkor az esetenkénti diktatórikus szervezési és ügyintézési módszerek az önkormányzatiság lényegét már nem tudták ellehetetleníteni, még ha a településeken olykor-olykor a kelleténél is jobban kiélezték az ellentéteket.

 

Szabó István szobrának leleplezése alkalmával sokan fejezték ki tiszteletüket

 

Az elmúlt évtizedben valamennyien, kivétel nélkül, a rendszerváltás tanulói voltunk. Hogyan szerepeltünk, miként feleltünk meg az egyes „vizsgákon"? Milyen vitákat folytattunk, milyen eredményeket jegyezhettünk fel? Adott esetben itt, Kazáron. Ebbe pillanthatnak bele olvasóink a követ kező, kronologikusan összeállított oldalakon.

 

1990

Ez a magyarországi rendszerváltás kezdő esztendeje. Tavaly végleg eldőlt, hogy merre, milyen irány ban indul el a politikai, gazdasági-társadalmi modernizáció, ebben az évben pedig már a demokratikus választásokkal gyakorlatilag is elkezdődött. Teljesen át kellett alakítani az addigi diktatórikus struktú rát. Ekkor hetek és hónapok alatt több történt, mint korábban két-három évtized alatt. Amit az emberek megváltoztathatatlannak hittek, szinte pillanatok alatt semmivé lett. Lebontották a régi „épületet", és kezdték felépíteni az újat. Kazáron ez egy kissé sajátosan alakult. Persze itt is mozogni kezdett minden, s egyetlen bizonyosság borzolta szüntelen a kedélyeket: a bizonytalanság. Például, és ez különösen érintette a falut: Nógrád megyében a XIX. század közepe óta mindjobban prosperáló szénbányászat a csőd szélére jutott. Nem először, de most - úgy tűnik - véglegesen. A szénre épülő vagy a bányászattal szoros összefüggésben megszületett gyáripar ugyancsak nehéz időszak elé nézett. Ebben az évben azonban az emberekre ereszkedő súlyos gondokból még nagyon kevés látszott; ekkor az állampolgárok még a be ígért és a többség által nagy reményekkel várt szociális piacgazdaság eufóriájában éltek. Olyan jó volt hinni, hogy hamarosan mi is úgy - vagy legalábbis nagyon hasonlóan - fogunk élni, mint az irigyelt nyugatiak.

Vegyük sorra mi történt ebben az évben Kazáron - egy-egy fontosabb eseményt emelünk ki idő rendi sorrendben:

A testület alakuló ülésére alig pár szavas meghívót kaptak az érdekeltek, napirend nélkül. Az ülé sen döntöttek az alpolgármester személyéről, a megyei közgyűlés delegáltjáról, a számvizsgáló bizottságról. Czecze László volt polgármesterjelölt az alakuló ülésen elmondta, hogy a független képviselők mit szeretnének megvalósítani a faluban, mi volt az ő polgármesteri programja. Kérte a munkáspárti képviselőket, hogy az alpolgármester választásnál Kovács József személyét részesítsék előnyben, mert a megválasztott képviselők közül a legtöbb szavazatot ő érte el. Ezen a testületi ülésen vált egyértelművé, hogy Kazár 4/9-ed része igazából nem érvényesítheti akaratát a közösséget érintő kérdésekben.

 

1991

Az igazi nagy változások éve ez az esztendő. Emberek százai lesznek munkanélküliek máról holnap ra a kazáriak közül is. Sem a helyi, sem a környékbeli üzemek, hivatalok nem tudnak már munkát ad ni. A „munkakerülés" kifejezést törlik a polgári büntetőtörvénykönyvből, és egyre több embernek fizet se gélyt az állam. A helyzet különössége, hogy megfelelő dokumentumokkal alátámasztva éppen erről az esztendőről tudunk a legkevesebbet. Az önkormányzat ugyan dolgozott, rendszeresen ülésezett, de hogy pontosan mikor miről cseréltek eszmét, arról helyben nem kerültek elő feljegyzések.

A Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület alapítói a következők:

 

 

Az egyesület elnökévé: Molnár Katalint, titkárává Czecze Lászlót, gazdasági felelőssé Zsidai Anet tet választották.

A falu szülöttjének, Szabó Gáspár festő- és grafikusművésznek a kiállítását barátja, Kicsiny Miklós, a bátonyterenyei művelődési ház igazgatója nyitotta meg. Jelen volt a rendezvényeken a TESZ akkori elnöke, dr. Gyúró Ferenc, a kertészeti egyetem professzora is.

A Kazári Búcsú alkalmából avatták fel azt az emléktáblát, amely a II. világháború kazári áldozatainak a névsorát tartalmazza. Az ünnepi beszédet dr. Várkonyi József, a Köztársasági Megbízott Nógrád Megyei Területi Hivatalának vezetője tartotta. A második világháborúban elesett katonák névsorát Kapás Imre történelemtanár vezetésével a kazári általános iskolások gyűjtötték össze.

 

1992

A képviselő-testületben kemény, személyeskedésekkel tarkított viták folynak. Ahogyan a testület, ugyanúgy a falu is két részre szakad.

 

Újra turul díszíti az emlékművet

 

 

Hagyomány őrző együttesek sora látogatja évente a kazári fesztiválokat

 

1993

A két nagy, erős tábor között nem csökken a feszültség, sőt... Mindent és mindenkit - aki a közélettel valahogyan kapcsolatba kerül - áthat a bizalmatlanság. Ekkoriban már valóban szállóige lett: Kazáron mindig történik valami.

Ekkor hoztak határozatot, hogy - öregségi nyugdíjkorhatárának közeledtével, egészségi állapo tára való tekintettel - augusztus 15-ével felmentik munkavégzési kötelezettségei alól Pék Tibor isko laigazgatót, aki 19 éven át állt az intézmény élén. Utódját, Rados Lászlóné helybeli tanárnőt a júni us 24- i ülésen bízták meg ötéves időtartamra.

Ekkor szervezték meg a heti kétszeri fogászati rendelést. A törvényi előírás alapján bevezették a közgyógyellátást. Megtárgyalták és elfogadták az Északkelet-Nógrád Térségi Önkormányzatok Társulásának alapszabályát. Lassan pont kerül az évek óta húzódó vagyonmegosztási vitára is: a bíróság úgy döntött, hogy Kazár és Mátraszele is készítsen vagyonmérleget, és az alapján egyezzenek meg.

 

A búcsú minden évben nagy tömegeket vonz

 

 

1994

A második szabad, többpárti, demokratikus választások éve. Ez nyomja rá bélyegét, hónapról hónapra erősödőén, a helyi politikára is. S ha pedig szokás lett valahol az egymást lejárató, úgynevezett nega tív, sőt durva kampány, akkor itt kijut bőven a közélet szereplőinek.

A január 28-i falufórumon ismét kiéleződtek az ellentétek, bevonva ebbe immáron az egyszerű falubelieket is.

 

Indul a gázprogram

 

Június elején el is határozták, hogy 16 millió forint hitelt vesznek fel. Ekkor már csaknem 350 családtól (a hónap végén már 400-tól) érkezett be a gázbevezetés kérelme. A Váci Kötöttárugyár is tett egy ajánlatot: ha a gázvezeték csonkját beviszik a gyárba (mintegy 3-4 millió forintos kiadást jelent), akkor átadják a kultúrházat a község tulajdonába.

Elhangzott az is, hogy az emberek egy része ódzkodik a gázigényléstől, mert attól tart, hogy ugyanúgy jár, mint a telefonigényléssel: csak ígéreteket kap.

A Munkáspárt választási csalásra hivatkozva megismételtette a választást annak ellenére, hogy a választás estéjén senki, egyetlen munkáspárti szavazatszámláló és megbízott sem talált semmi sza bálytalanságot. Magának a „választási csalás"-nak az indokai sem voltak igazán helytállóak, annak ellenére, hogy a megyei bíróság elfogadta (dr. Beke Márta bírónő).

Megtörtént a második választás is, amikor a rendőrség tájékoztatót adott ki eljárásáról, amely kizárta a bűncselekmény alapos gyanúját. „A szavazás során készített jegyzőkönyvek, nyomtatványok megfeleltek a választási törvény előírásának. A felhasznált - érvényes, valamint érvénytelen -szavazólapok száma megegyezett a szavazók számával, hamis vagy hamisított szavazólap nem került a szavazólapok közé. Többlet csak a kitöltetlen hiteles űrlapokból mutatkozott, amely a jegyzőkönyvvezetők pontatlan munkájának a következménye, ami viszont nem befolyásolta a választások eredményét" - olvashatjuk a rendőrségi dokumentumokban.

A február 5-re elrendelt második választáson megismétlődött a decemberi eredmény, csak még nagyobb különbséggel, miközben mindkét jelölt növelte szavazatainak számát. Molnár Katalin 633, Tőzsér Tibor mindössze 538 szavazatot kapott. Ezután már értelmetlen volt minden tiltakozás.

 

1995

Fordult a kocka. A faluban sokan a mostani választásokat tekintették az igazi rendszerváltásnak, ál lításukat arra alapozták, hogy a diktatúra hangadóit végre sikerült kisebbségbe szorítani, és elkezdődhetett Kazáron is az igazi demokratikus alapozó-alkotómunka. Az új önkormányzatnak rengeteg fontos, korábban időhiány, vagy más ok miatt elodázott dologban kellett állást foglalni, intézkedni. Az önkor mányzatban úgy is nyilván tartják ezt az esztendőt, mint a „gáz évét".

 

Ülésezik a képviselő -testület

 

A márciusi ülésen betöltötték a jegyző megüresedett helyét. Egyhangúlag választották meg a 62 éves dr. Szita Andrást, akinek óriási tapasztalatai sokat jelentettek a napi ügyes-bajos problémák szakszerű intézésében.

Bizottságot hoztak létre, hogy tárgyaljon Oroszország budapesti nagykövetségével az emlékmű áthelyezés ügyében. Az Orosz nagykövetség - mivel az emlékmű alatt halottak nincsenek - nem gör dített akadályt az emlékmű áthelyezés elé. A munkáspárti tiltakozás ellenére a testület 7:1 arányban a korábbi határozat érvényessége mellett döntött.

Kiállítást nyitottak meg Kazári értékeink címmel.

A néptáncfesztiválon görög, lengyel, szlovák, mihálygergei, magyarnándori és a kazári hagyományőrző együttes szerepelt.

 

A diákok megválasztják saját képviselőiket

 

1996

A tudatos, tervszerű és jól átgondolt faluvezető-fejlesztő politika kezdte beérlelni gyümölcseit. Nagyon sok aprónak nevezett dologban sikerült előbbre lépni. Természetesen ezek a munkák viszonylagosan ne vezhetők aprónak, nevezetesen a gáz- vagy a telefonberuházáshoz képest azok, tartalmilag, a lakosság közérzetére, hangulatára gyakorolt hatása szempontjából nagyon is nagy dolgoknak számítanak. A fa luszépítő munkálatok révén mindjobban kezdett kirajzolódni a külsejében és szellemében is megújho- dott Kazár, egy élettelibb és még élhetőbb falu képe.

A címer: jobb oldala a magyarsághoz való tartozást jelképezi, s vörössel és ezüsttel hétszer vá gott mezőből áll, míg bal oldalán egy honfoglaláskori, két kézzel fogott, úgynevezett visszacsapó íj látható, a testszínű kezekben egy-egy, hegyével felfelé néző nyílvessző is megfigyelhető. Az íj a Ka zár Birodalomból kivált és a honfoglaló magyarokhoz csatlakozó, harcos kabar törzset, az íjat és a nyílvesszőt markoló két kéz a magyar-kabar szövetséget jelképezi, utalva ezzel a falu nevére is. A zászló harmadolt piros, fehér, zöld színű textíliából készül, 150x75 centiméter kiterjedésű téglalap, körbeszegve arany rojttal, s egyik oldalán a község címere látható, és a falu neve aranyos nagybetűk kel hímezve, követve a pajzs lágy hajlatát.

Ekkor avatták fel a Kossuth úti kiállítóházat, amelyben Szabó Gáspár kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.

A búcsú programja ebben az évben díjugrató lovasversennyel bővült, Kazár-Stenno Kupa néven.

A néptáncfesztivál szereplői ebben az évben a következők: Fumone olaszországi néptáncegyüttes, Hóvirág Néptáncegyüttes, Gyergyószentmiklós, a Mihálygergei Hagyományőrző Együttes, Urpin Néptáncegyüttes (Szlovákia), Vidróczki Néptáncegyüttes (Gyöngyös), a Kistarcsai Asszony kórus és a Kazári Hagyományőrző Együttes.

A művelődési házban Handó József és felesége, Nyári Magdolna alkotásaiból nyílt kiállítás.

A Jákó Vera Alapítvány „Legszebb magyar népviselet" 1996. évi versenyén idősebb asszony kategóriában Telek Balázsné második helyezést ért el.

 

1997

Ez az év kedvező fordulatot jelent az önkormányzat életében. Pénzügyi helyzete stabilizálódott, s en nek következtében biztonságosabbá vált a település működtetése, nőttek a fejlesztési és felújítási lehető ségek. Kitűzött céljaikat lépésről lépésre haladva teljesítették. Ez volt az első esztendő, amikor nem egy szerűen csak válságkezelésre fordíthatták az anyagi erőforrásokat. Ugyanakkor azt fájlalhatták egy ki csit, hogy az előrelépés nem volt elég látványos, hogy ez a fejlődés, ez a fordulat a lakosság számára régen várt, szinte természetes következménynek számított.

 

A kiadós játék után biztos meleg várja a kisebbeket is

 

Ezen a búcsún kiállítás nyílt Az én falum címmel a megyei gyermekrajzpályázat nyertes munká iból. A kiállítóházban láthatták az érdeklődők a Nógrád megyében alkotó művészpedagógusok mun káiból készített kiállítást.

Ugyanekkor nyitották meg Szabó István tudós pap emlékszobáját.

A néptáncfesztiválon a Bunyevatyko Kolo szerb néptánccsoport, egy katalán néptáncsegyüttes Spanyolországból, a kazári Bokréta Hagyományőrző Együttes, egy szlovákiai néptáncegyüttes Ragyolcról, a Muzsla néptáncegyüttes (Pásztó), a bodonyi ifjúsági néptánccsoport és a Ki mit tud? néptánc kategóriájának első helyezettje, az Ötkölök lépett fel.

 

1998

Újra a választások évébe léptünk. Alig negyven fővel kevesebb a lakosok száma, mint négy esztendő vel ezelőtt; most 2116 fő. Talán furcsának tűnik, de az ülések jegyzőkönyvei abszolút nem érzékeltetik, hogy választások előtt állunk. Szinte semmi jele nincsen a politikai harcoknak. Ezúttal nem szólnak új ságcikkek a különböző szekértáborok elszánt csatározásairól. Mintha megnyugodtak volna a kedélyek, mintha a politika szereplői belenyugodtak volna adott helyzetükbe, amit a választók akarata teremtett. Természetesen ez csak a látszat; az ellenérzések élnek, és nagyon mélyen gyökereznek. Mostanra azonban kulturált mezbe öltöztették őket. Az új vezetés toleranciája, demokratikus vezetési stílusa példaként hatott széles körben. Aztán az elért eredmények is mellette szóltak. Bebizonyították, hogy nem egy-egy párt és politikája szerint döntenek, kormányozzák a falut, hanem az ellenfeleket, az ellenvéleményt is meghallgatva, egymással is vitatkozva, együtt dolgoznak.

 

Emlékmű , márványtábla és könyvhirdeti az elődök hősiességé t

 

Az óvodában felavatták a Bagi András fafaragó által készített játszóudvart, és az intézmény fel vette a Napraforgó Óvoda nevet.

A Palóctáj szerelmese címmel Réti Zoltán festőművész kiállítását nyitották meg.

A néptáncfesztiválon fellépett: a Tanac Néptáncegyüttes (Pécs), a Nógrád Néptáncegyüttes (Salgótarján), a Vasas Művészegyüttes (Budapest), a Le Tradizioni Tánccsoport (Olaszország), a Hont Folklórcsoport (Szlovákia) és a Bokréta Hagyományőrző Együttes (Kazár).

 

A környezet kiválóan alkalmas lótartásra, lovasversenyek rendezésére

 

A III. Kazár-Stenno Díjugrató Kupa után Lagzi Lajcsi szórakoztatta a nagyérdeműt.

Milyen programmal politizált az MSZP, az SZDSZ és a KDNP helyi szervezete? Íme:

  1. Kiépítjük Kazáron és Mizserfán a szennyvízcsatornát, de a beruházásnál figyelembe vesszük a lakosság teherbíró képességét.
  2. A szennyvízcsatorna megépítése után rendezzük Kazár és Mizserfa belterületi útjait.
  3. Járdát és buszmegállót építünk Mizserfán.
  4. Kiépítjük a kábeltévérendszert.
  5. Gyógyszertárat alakítunk ki, ami folyamatosan áll majd a lakosság rendelkezésére.
  6. Törekednünk kell arra, hogy minél több új munkahely, új munkalehetőség adódjon az embe rek számára.
  7. Biztosítanunk kell, hogy intézményeinkben tartalmas, színvonalas munka folyjék.
  8. Javítani és könnyíteni kell a falu lakóinak életkörülményeit. Javítanunk kell az egészségügyi alapellátást, új orvosi műszereket kell beszereznünk.
  9. Szociális földprogramot indítunk az arra rászorulóknak.
  10. A község lakóit bevonjuk az önkormányzati munkába, és folyamatosan tájékoztatjuk a döntésekről.
  11. Elkészítjük a kultúrház felújítási tervét, és pályázatokat nyújtunk be az anyagi eszközök meg teremtésére.
  12. A község területén a rendet és a fegyelmet szigorúan betartjuk és betartatjuk.

 

Polgármesternek ismét Molnár Katalint választották, aki alpolgármesternek újból Kovács Józse fet javasolta. Koalíciós képviselők lettek: Kovács József, Molnár Béla, Rados Lászlóné, Kovács D. Ferenc, Kapás Imre, Czecze László. Munkáspárti képviselők: Dr. Domonkos Imre, Szabó Lászlóné, Tő-zsér Tibor. A képviselőtestület pénzügyi, szociális, sport, kulturális bizottságokat hozott létre, mely ekben mindkét képviselő csoport tagjaiból szerepeltek.

 

1999

Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal folytatta az apró lépések taktikáját, és nagyon átgon dolt községfejlesztő politikát valósított meg. Megkönnyítette munkájukat, hogy egyértelműen maguk mögött érezhették a lakók többségének - most már esetenként szóban is kimondott - akaratát. Pénzből általában mindig kevés van, ez az év mégis pénzügyi szempontból emelkedik ki a többi esztendő sorából: 1999 volt az első, amikor az önkormányzat költségvetése 200 millió forint fölé emelkedett, s 46 millió forint pluszpénzzel gyarapították azt, főként nyertes pályázatok révén, ez volt az első év amikor az önkor mányzatnak egyetlen fillér hiteltartozása sem volt.

 

Elkészült a felső tagozatos iskola felújítása

 

Balogh Erzsébet festőművész kiállítását nyitották meg a Kiállítóházban.

A néptáncfesztiválon a Rozmaring Néptáncegyüttes (Szlovákia), a Baranya Néptáncegyüttes (Pécs), a Bokréta Hagyományőrző Együttes (Kazár), a Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes (Leányvár), a Nógrád Néptáncegyüttes és Női Kórusa (Szlovákia) és a Méra Néptáncegyüttes (Erdély) lépett fel.

A IV. Kazár-ÁB-AEGON Országos Pontszerző és Díjugrató Lovasverseny után Délhúsa Gjon lépett fel.

 

Helyben is intézhetők a pénzügyek

 

1999. évben jutott pénz: a Béke út aszfaltozására, a mizserfai temető korszerűsítésére, az iskola udvarának aszfaltozására, a polgármesteri hivatal csinosítására, egymillió forint értékben számítógépet vásároltak az iskolának és a lakosság gyorsabb, kulturáltabb és hatékonyabb ügyintézéséhez ügy félszolgálatot hoztak létre.

1999-ben hatvanadik házassági évfordulóját ünnepelte Tőzsér László és Tőzsér Lászlóné. Ötvene dik házassági évfordulóját ünnepelte Bakos Ferenc és Bakos Ferencné, Telek Balázs és Telek Balázsné, Bakos Pál és Bakos Pálné, Kovács Elemér és Kováa Elemémé, Kovács Vilmos és Kovács Vilmosné (Tő zsér Piroska), Csonka Pál és Csonka Pálné.

 

2000

Ez az esztendő a jelenkor történetét írja, megannyi korábbról áthozott és újonnan megfogalmazott tennivalóval. Ez a XX. század, egyben a II. évezred utolsó éve. Valami végérvényesen lezárul az életünkben - és valami elkezdődik. A pillanat egyszerre felemelő és félelmetes. De azért a bizakodás, a hit legyen bennünk az erősebb. A jövő jobbat hozhat a számunkra, ha sikerül valóra váltani a plurális, de mokratikus társadalomszervezés lehetőségeit. És miért ne sikerülne? Évről évre ügyesebben, sőt okosab ban politizált a helyi önkormányzat is, aminek a faluban sétálva, szembetűnőek a látható - tárgyi - és láthatatlan - szellemi, érzelmi -jelei... Még sok szép dolgot tartogat az esztendő. Szabadjon csak a millenniumi eseményekre utalnunk. Az önkormányzat részt vesz Az élet szép... című országos programban, meghirdette az ófalu-programot, amelynek keretében skanzen jellegű településrészt hoznak létre a község központjában, bemutatva a ma élőknek, hogyan éltek elődeik. S méltóképpen kívánnak megemlé kezni a Kazárt Búcsú jubileumi, tizedik rendezvényéről: az ezeréves évforduló tiszteletére csak magyar együtteseket hívtak meg, Erdélyből, Szlovákiából és a Vajdaságból, és ezen a napon fogadják az ország emlékzászlaját is. Aki teheti, ne maradjon otthon. S talán az alkalomra félreteszik ellentéteiket a legko- nokabb ellenfelek is, és békejobbot nyújtanak egymásnak. Ha végre így történne, még látványosabb fejlődés következhetne be. Mert nem egyszerű retorikai fogás, valóságos tartalma van Molnár Katalin polgármesterjelmondatának: összefogás=fejlődés. És akkor tényleg nincs mitől félni az új évezredben.