Előző fejezet Következő fejezet

Luther-palota, az evangélikus egyház volt bérháza

 

A megrendelő evangélikus egyház eredetileg 1917-re, a reformáció 400. évfordulójára tervezte az építkezést, azonban a konkurencia, a nagymértékű kecskeméti építkezések miatt előbbre hozta azt. Az 1910. február 7-én megtartott presbiteri gyűlésen Mende Valért („aki artisztikus, szép terveivel már több ízben is sokfelé feltűnést keltett”) bízzák meg a tervek elkészítésével. A két tervváltozat közül a nagyobb kivitelezését kezdik el 1910 nyarán és a földrengés okozta károk ellenére két éven belül be is fejezik. Mende két nagyméretű kecskeméti épülete szinte párhuzamosan épült fel tehát, így természetesen stílusukban, felfogásukban is rendkívül hasonlatosak egymásra. A földszinten üzleteket is magában foglaló épület talán a funkciójából (egyházi bérház) és kisebb méreteinek megfelelően, azonban jóval visszafogottabban és harmonikusabban jelenik meg a városképben. A „Fiatalokra” jellemzően itt is az erdélyi, pontosabban a székelyföldi népi építészet (ezt tekintették a magyar népművészet ősforrásának) monumentális feladatokra való felhasználása volt a feladat, amit viszont itt jóval intimebb, festőibb módon kivitelezett megoldások, részletek (pl. meredek tetőzet, ornamentális díszű fafaragásos erkélymell-védek) kísérnek.

Csúcsíves nyílás és fafaragásos erkélymellvéd a Luther-palotáról
 
A Luther-palota egy régi képeslapon az eredeti tetőzetével

Sajnálatos, hogy 1945 után emeletráépítéssel és az üzleti portálok nagy részének átalakításával erőteljesen belenyúltak az épület eredeti összhatásába.

  
Előző fejezet Következő fejezet