Előző fejezet Következő fejezet

{356} Tárolás, földolgozás

 

 

Hagyományos tárolás

 

A hagymakertész az étkezési hagymát padláson, eresz alatt, istállóban vagy deszkaszínben tárolta. Amikor szoba-, konyha-, kamrás házban laktak a hagymások, és melléképületük nem igen volt, nemcsak a dughagymát, de a nagyhagymát is fölhordták a padlásra. Akkoriban zömmel nádtetősek voltak a házak, és ennek kitűnő volt a hőszigetelése. Ott jó helye volt a hagymának. Amikor a házak elé ereszalj épült, azt a hagymát, amelyet a tél beállta előtt el akartak adni, ott tárolták. Ilyenkor a kiskaput bezárták, és az alsó kaput használták. Amikor a kertészek már lovasodtak, vagyis lovat vettek, a hagyma betakarítása után igencsak eladták, és a nyár elején újat vásároltak. Így télen az istálló a hagyma tárolására rendelkezésre állt. Az előzöttebb kertészek a hagymának föltétlenül építettek deszkaszínt.

A szín vagy a tárolóhely falát körben és a járófelületet szalmával borították be, és szalmaágyba öntötték a hagymát. A tetejére fél méter vastagon szintén szalmát tettek. Bizonyos távolságban, néhány helyen ízékből levegőzőt, légzőcsóvát állítottak. Betároláskor a hagyma még meleg volt, gőzölgött, de a szalma, a csóva ezt kieresztette. Azt tartották: A szalma tartotta el a hagymát.1 Volt, aki a hagymaprizmát szalmával több szakaszra osztotta. Téli eladáskor csak egy-egy szakaszt bontott meg. A hagymának nem baj, ha megfagy, de a fagyott hagymát nem szabad bolygatni, mert megpuhul. Meg kell várni, míg a helyén kienged.

 

Nagyüzemi kényszertárolás

A termelőszövetkezeti gazdálkodás első szakaszában, a kézi termelés idején a gazdaságok zömmel maguk gondoskodtak a hagyma tárolásáról. Ez a szabadtéri raktározás időszaka volt, amikor hatalmas mennyiségben leöntötték a hagymát, és szalmával letakarták. Mivel nagyarányú volt a hagyma romlása, az Országos Tervhivatal tárolási „iránynormát” bocsátott ki. A tárolásra fertőtlenített, deszkapadozatú, száraz, jól szellőztethető, fagymentes és szállítóeszközzel könnyen megközelíthető tárolóhely szükséges. Az ömlesztett tárolás öntési magassága 80 cm. A falak mentén 50 cm vastag laza szalma bélelés szükséges, 2 méter szélességben és 2 m hosszúságban szellőzőket javasoltak kialakítani. Erre két szájával összefordított láda használható. A zsákos tárolás magassága 2 m; ritka szövésű, 50 kg áruval megtöltött zsákok alkalmazhatók. Rekeszes {360} tároláskor 8 kg áruval megtöltött ládák 2,5 méter magasságig rakhatók. A dughagyma tárolásának öntési magassága 25 cm. A helyiség egyik oldalán a falnál és az áru között 1 m szélességben légteret kell hagyni. Nedves időben két hetenként, száraz időben négy hetenként falapáttal forgatni kell.

265. Ömlesztett hagymatárolás a Metesz

raktár udvarán 1939-ben
266. Prizmás tárolás szalmával födve

A nagytáblás hagymatermelésre a tényleges átállás 1960-ban történt. 1958-ban a hagymatermelés 77 százalékát még egyéni termelők adták, 1961-ben már csak 14 százalékát. A hagymakertész a betakarítással gondosan megvárta a legkedvezőbb érettséget. Ennek időpontja évszázados tapasztalat alapján alakult ki. A fölszedés után gondosan átválogatta a hagymát, és otthon sérüléstől, betegségtől mentes termést tárolt be. A kereskedelem abban az időben tárolással nem igen foglalkozott, mert főleg állandóan cserélődő raktárkészletet tartott. A kertész az 1950-es években – a régi gyakorlatnak megfelelően – lófogattal, 51 kilós jutazsákokban egalizálva, kiegyenlítve hordta be a hagymát. A bejárat közelében több átvevőhely állt rendelkezésére. Itt egy zsákot kiürítettek; ha 3–4 romlóhibás fordult elő benne, visszaküldték átválogatásra. Akkor a vöröshagyma egyöntetű, arányos és acélos páncélzatú volt. A vállalat raktárában stócban tárolták. Exportszállítás előtt átválogatták. Osztályozását a holland Kampens vibrációs osztályozógéppel végezték. A válogatósornál az asszonyok a hibásakat kiszedték, és pamutból készült 25 kilogrammos, piros necczsákokba csomagolták.

A szocialista termelőszektor képtelen volt a legkedvezőbb érettségi állapotban fölszedetni a hagymát. Korábban kezdte, és lényegesen a legkedvezőbb időpont után fejezte be. A betakarítás ideje néhány hétről néhány hónapra tolódott ki. A termést durva válogatás után igyekezett a kereskedelemnek átadni.

267. Zsákos tárolás 268. Rekeszes tárolás
{361}

 

A Mezőker 1967-ig, a holland íves tárló megépítéséig szabadtérben volt kénytelen tárolni a hagymát. A prizmás raktározás 40–60 százalék tárolási veszteséget okozott.2 Legáltalánosabb a máglyás tárolás volt. A zsákba rakott hagymát 6 m széles, 100–120 m hosszú máglyákba rakták, és szalmával takarták le. A környező települések határában mindenütt előfordult legalább egy ilyen hagymamáglya. Makón a Lelei úton, az Úttörő Termelőszövetkezet későbbi gépműhelyével szemben raktározták máglyában a hagymát. 1967-ben még a nyitott csővázas tárolás volt általános.

A raktározás hihetetlen gondot okozott a Mezőkernek. Győrben kibérelték a repülőtér hangárát, Tatabányán a bányaaknát, Kiszálláson a közraktárat. Volt olyan esztendő, hogy a Budapestre fölszállított hagymát a készülő metró alagútjában tárolták, válogatták, osztályozták. 1956-ban – az 1955. évi termésből – 1000 vagon vöröshagymát Hollandiában tároltak.

A kereskedelmi vállalat a betakarításkor 500 millió forint hitelt vett föl, kifizette az átvett hagymát, a tárolási veszteség az övé volt. 1972-ben Rákoson új szabadtéri tárolással kísérleteztek. Hagymával megtöltött tartályládákkal a két szélen falat alkottak; alá nem raklapot, hanem akácfából készített, kb. 25 cm magas trepnit, alátétet helyeztek. A tartályládák közötti térbe ömlesztették a hagymát. Semmi légáramlat nem volt, így nagyarányú szártő-rothadás lépett föl.3

127. táblázat

A  MÉK szabadtéri hagymatárolása 1974. október 6-án

Helye Módja Vagon
Királyhegyesi út ömlesztve 148
Makó-Rákos zsákos 320
Makó-Rákos tárolóláda 232
Ószegedi út ömlesztve 215

(Forrás: JAMA)

Ilyen körülmények között gondoskodni kellett a készlet tárolásáról. A szegedi burgonyatárlóba 400, a nagymágocsi hűtőbe 100, a szentesi hűtőbe 50 vagon hagymát tudtak – nagy költséggel – átszállítani. Raktárral födözetlen maradt 365 vagon.

A Szövetkezeti Tervező, Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat 1973-ban átmeneti jellegű, téli tárolási módot dolgozott ki. Fóliasátorban ömlesztve tárolt áru bálázott szalma között szellőző csatornarendszerrel volt szellőztethető. A Gabonatermesztési Kutató Intézet makói telepén be is mutatták, amint az alsó légcsatornán beáramlott a friss levegő, a légcsatornákon eljutott az ömlesztett vöröshagymához, majd a fölső szellőzőn jutott ki a szabadba.4

A kézi munkára alapozott termelésben a szerződési rendszer egyik alapelve volt, hogy a termelő a fölvásárlónak szabvány szerinti minőségű, forgalmazásra alkalmas árut ad át. A hagymatermelés gépesítésével a betakarítás üteme meggyorsult, a korábbi 6–10 hétről 4–5 hétre rövidült. A géppel fölszedett termés kézi válogatása, tisztítása nem volt megoldható, ezért a termelő üzemek többsége olyan igénnyel lépett föl, hogy vegyék át {362} tőlük a termést a betakarítógéppel fölszedett minőségben, és mentesítsék őket az áruvá földolgozás folyamatától. A nagyteljesítményű tisztító és osztályozó gépek kihasználása meghaladta az üzemek lehetőségeit. Ezt központosítva, a forgalmazás igényének megfelelő ütemben, a szükséges méret és minőség szerint kell elvégezni. Ilyen föltételeket csak a MÉK vállalat tudott megteremteni.

A MÉK-nek be kellett rendezkednie meghatározott mennyiségű vöröshagyma tisztítására, tárolására, osztályozására, csomagolására és forgalmazására. Mivel ez jelentős beruházást igényelt, a termelő üzemek és a MÉK öt évre együttműködési szerződést kötöttek.

 

A „hagymabázis” kiépítése

A Zöldért jogelődei (1951-től a Mezőker, 1958-tól a MÉK) a hagyma raktározását hosszú ideig nem tudták a kívánalmaknak megfelelően megoldani. Átvették a Metesz volt kőraktárát, a mai Dégáz székháza helyén az ún. őstermelők raktárát; bérelték a MÁV-nak tizenhárom – egyenként 100 négyzetméteres – összefüggő raktárát. Az 1950-es évek közepén építették a négyszintes hagymatárolót. Ennek minden szekciója el volt látva lifttel és csúszdával. A vállalat kézi rakodásra volt berendezkedve, a vagonokat az 51 kg-os jutazsákokban tárolt hagymával csúszdán pakolták meg. Mivel ez az épület fűthető volt, 1957-ben átalakították nagyüzemi dughagyma hőkezelővé. Ebben 1600 tonna dughagyma fért el.  Három sorban föl volt rakva 22 sor 10 cm magas rekesz. A rekeszek közötti csapásokon hőellenőrök közlekedtek, és óránként naplóban rögzítették a hőmérsékletet. A pincében állt a kazán, az épület oldalán légbefúvót, fölül elszívó-berendezést alakítottak ki. Mivel ennek a befogadó képessége kicsinek bizonyult, hőkezeltek a volt Metesz raktárban és a kiszombori tornyos kastély emeleti helyiségeiben. Ekkor már 3500 tonna dughagymát hőkezeltek infúz, befúvó rendszerrel. A Békés megyei gazdaságoknak is vállaltak bérhőkezelést. A rendszer működését szakmailag Bruder János ellenőrizte, irányítója Bánfi Lajos volt.

269. A Zöldért I-es telepe


1. iroda, 2. régi kőraktár, 3. új négyszintes raktár,
4. szociális épület, 5. fa barakk sor, 6. őstermelők raktára
270. Új, négyszintes raktár
{363}

 

A gazdaságok is szárítottak dughagymát. A helyiséget körül rakták dughagymarekeszekkel, középütt fűrészporos dobkályhát állítottak be. Mivel a páraelszívást nem oldották meg, a meleg fölszökött 40–50 °C-ra, és a hagyma megfőtt. Így járt a makói Lenin, a kiszombori, a földeáki és pitvarosi termelőszövetkezet.5

A Mezőker vállalatnak ez a telepe további fejlesztésre kicsinynek bizonyult, ezért Újvároson – a Justh Gyula utcától a Margitai gödrökig – kialakították a Makó II. telepet. (A régit ettől kezdve Makó I-nek, röviden egyes telepnek nevezték.) Az új telep helyét 1954-ben jelölték ki, a teljes kiépítés több mint negyed évszázadot igényelt. Ennek a megvalósítása részleteiben és teljességében Regőczi Istvánnak, a vállalat megyei igazgatójának az érdeme.

271. Regőczi István

 

Regőczi István Aradon született 1923-ban. Középiskoláit Kolozsváron végezte. 1945-ben Makóra kerülve előbb a Közellátási Kormánybiztosságon, majd a hagymások szövetkezetében helyezkedett el. 1946-tól a makói földművesszövetkezetnél dolgozott. 1948-tól Budapesten a Burgonya és Hagyma Kereskedelmi Nemzeti Vállalat cégvezetője volt. 1949-től több vállalat összevonásával megalakult Gyümölcs és Zöldség Felvásárló és Értékesítő Vállalatnak (Gyümért-nek) Budapesten a hagyma részleglét vezette. 1950 nyarán a vállalat makói kirendeltségét irányította, ősztől a Népgazdasági Tanács kinevezte Csongrád megye hagyma ügyeket intéző kormánymegbízottjának. 1951-től 1985-ben történt nyugállományba vonulásáig a Csongrád Megyei Zöldség-Gyümölcs Felvásárló és Értékesítő Vállalatnak (Mezőkernek), illetve jogutód vállalataiknak, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Közös Vállalatnak (MÉK-nek) és a Csongrád Megyei Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalatnak (Zöldértnek) az igazgatója. Irányításával épült ki a Makó II. telep.

A telep 1957-ben előbb 3600 négyzetméteres nyitott színből állt. Még ebben az évben építettek egy 2000 és egy 1000 m2 alapterületű nyitott színt. Mivel 1958-ban kétszer lefújta a szél a hullámlemeztetőt, a nyitott színek oldalát befalazták.

1967-ben készült el a 800 vagonos holland íves tároló. Ez állt 16 – egyenként 294 m2-es – raktárhelyiségből. A tároló teljes alapterülete 4704 m2. A holland mintára épült termek hőszigetelve voltak. A hagymát 4 m magasan tárolták. Mindegyik hajó kétcsatornás, két légbefúvós volt. Egy-egy ventilátor óránként 28 000 m3 levegőt fújt be.6 1974-ben már emberi kéz érintése nélkül kerülhetett 800 vagon hagyma a tárlóba.

A gépkocsik három helyen üríthették a beszállított hagymát.

Miután a hagymatermelés gépesítése meggyorsult, a betakarítás időtartalma lerövidült. Néhány hét alatt kellett hatalmas árutömeget átvenni.

A táblázatban szereplő 2307 vagon originál hagyma mellett további 1200 vagon kézi művelésű hagymát is átvettek. Nem egészen egy hónap alatt 3500 vagon hagyma fogadása olyan dömpingszerű megterhelést jelentett, hogy a tárolás fejlesztése elodázhatatlan föladattá vált. {364}

 

128. táblázat

A zártkörzetben termelt gépes vöröshagyma napi beszállítása 1974-ben (q)

Időpont Lenin Tsz Kossuth Tsz József A. Tsz Úttörő Tsz Összesen
aug. 18. 6 393 6393
  19. 9 538 1 204 10742
  20. 7 042 2 285 9327
  21. 9 774 2 807 12581
  22. 8 610 3 824 1 608 14042
  23. 9 385 5 425 1 737  699 17246
  24. 6 280 5 564 2 562 1 615 16021
  25. 3 369 4 441 2 095  949 10854
  26. 6 894 5 772 1 898 1 832 16396
  27. 2 452 1 831  768 1 340 6391
  28. 9 478 1 947 1 839 1 453 20110
  29. 11 271 8 307 2 354 1 412 23344
  30. 10 353 6 538 2 190 1 138 20219
  31. 4 581 4 635 1 438 10654
szept. 1. 1 816 3 393 1 870 1 256 8335
  2. 2 099 1 774 3873
  3. 2 806 2806
  4. 2 458 631 3089
  5. 403 793 1196
  6. 554 562 1116
  7. 2 642 850 3492
  8. 1 900 1900
  9. 2 131 952 3083
  10. 2 065 1 120 3185
  11. 1 567 736 2303
  12. 1 128 943 2071
    107 236 63 366 38 674 24 493 230769

 

A vállalat 1973-ban elhatározta, hogy a makói II. számú telepet hagymabázissá építi ki. Fejlesztését három ütemben határozták meg. Az első ütemben megépült a hagyma-gépsor fogadóállomása, a Tervszerű Megelőző Karbantartási (TMK) műhely, a szociális épület, a kazánház, a porta, a hídmérlegház és a 700 vagonos hagymatároló. A lebontott csővázas szín helyén létesült a 700 vagonos hagyma-burgonyatároló, amelybe ömlesztve 1200 vagon hagyma fért el, alapterülete 4828 m2. Ebben háromszög alakú prizmás befúvást alkalmaztak. Noha egy-egy prizmát óránként 38 000 m3 levegővel látták el, két-két prizma között holttér keletkezett, vagyis ilyen helyeken a levegőátfúvás nem volt kielégítő. Ez a betonvázas raktár már nem volt hőszigetelve.

1976-ban elkészült a Makó II. telep hagymatárolásának technológiai leírása. A 800 vagonos tárolóban az áruhagyma alá vezetett levegőt padlócsatornában osztották el, a 700 vagonos tárolóban padló fölötti légcsatornában. Tárolás előtt fertőtlenítettek. A ventilátoraknákba két liter 40 százalékos formalinoldatot öntöttek, és – belső levegős szellőztetést alkalmazva – fél óráig járatták a ventilátorokat. Majd újabb fél óráig külső levegővel átöblítették a tárolókat. Annak ellenére, hogy az átvétel helyén már minősítették a hagymát, minden szekcióban szúrópróbaszerűen mintát vettek. A tárolás módja lehetett tartályládás, zsákos vagy ömlesztett; a makói tárolók alaprendeltetése az ömlesztett áru {365} tárolása volt. A romló hányad az 5 százalékot nem haladhatta meg. Mivel a raktárba érkező árunak – mint élő növényi szervezetnek – tulajdonságai nagymértékben függnek a termelési körülményektől, már a termelőhelyen ki kellett jelölni azokat az árutételeket, amelyek tartós tárolásra, átmeneti tárolásra vagy azonnali fölhasználásra kerültek. Figyelembe vették, hogy az árut milyen biológiai vagy fiziológiai hatások érték. Ezek a tényezők lehettek: a termelőhely adottságainak vagy az alkalmazott agrotechnikának hatása.

272. A Zöldért II-es telepe


1. ezer vagonos raktár, 2. ezer vagonos raktár, 3. Binder-szárító, 4. olajlepárló, 5. holland, íves tároló, 6. földolgozó (manipuláló) terem, 7. hétszáz vagonos tároló, 8. műhely, 9. Cer-szárító, 10. régi bejárat, 11. iroda, 12. porta, 13. szociális épület, 14. új bejárat

 

A külső levegős szellőztetést egyrészt akkor alkalmazták, ha tároláskor az áru nedves, vizes volt. A nappali telítetlen meleg levegőt átfújták a halmokon. Másrészt a száraz halmok lehűtésekor alkalmazták. Ekkor az éjszakai és hajnali órák hűvösebb levegőjét használták föl. A belső levegős szellőztetésre hosszantartó, nagy fagyok idején került sor. Télen előfordult, hogy az áru hőmérséklete – saját hőtermelése révén – fölszökött, ilyenkor kevert levegős szellőztetést alkalmaztak.7

A második ütemben 1000 vagonos hagymatároló és Binder szárító, a harmadikban az újabb 1000 vagonos hagymatároló készült el. Az ezervagonos tárolók egyenként 5–5 db ezer m2-es teremből álltak.

273. A II-es telep az íves tárlókkal

 

A dughagyma-hőkezelőt a holland íves tárolóban alakították ki. Erre a célra 8 hajót állítottak be, kettőben a kazánház működött. 2400–2600 tonna dughagyma hőkezelését tudták ellátni. A termeket szerelhető támfalakkal két egyenlő részre, szekcióra lehetett osztani. A dughagyma tárolásánál az étkezési hagyma tárolásánál alkalmazott légtechnikai berendezést használták. A dughagyma betárolás történhetett ömlesztve vagy zsákban. Billenőplatós járművel a fogadógaratba ürített dughagyma szállítószalagon és Hercules {366} típusú lengőtárlóval került egyenletes magasságba. A géplánc teljesítménye óránként 10 tonna volt. Originál dughagyma betárolása esetén december 1-ig végezték el az átfejtést, osztályozást és a méret szerint elkülönítve az újólagos betárolást. A dughagyma csávázása átfejtéskor vagy kitároláskor történt a gépláncba beépített csávázógéppel. Az 1980-ban kidolgozott technológia szerint is a munkafolyamat állt előtárolásból, fölfűtésből, hőntartásból és lehűtésből. Zsákos kitároláskor a Hercules felszedő, a TZK szalag kiegészült puffer tartállyal és zsákoló adapterrel. A kitárolást négy gépegységgel oldották meg, óránkénti összteljesítmény 20–25 tonna volt.

Amikor a Makó II. telep kiépült, Európa legnagyobb és legkorszerűbb tárolója volt. A nyolchektáros telep hossza 1080 méter, iparvágánya egy kilométeres, raktári kapacitása 4500 vagon. A Makón és a környező községekben termelt hagymát zökkenőmentesen be tudta fogadni.

 

Tárolási kísérletek

A hagymatermesztés fejlesztésére 1969-ben megindított komplex kutatási program keretében a tárolással a Raktárfejlesztési Technológiai és Üzemszervezési Iroda (Rati) valamint a Szövetkezeti Tervező, Kivitelező és Üzemszervező Vállalat (Szövterv) foglalkozott.

A Rati kísérleteket végzett a különböző tárolási módoknak a hagymára tett befolyásáról, a tárolási veszteségekről és minőségi kihozatali arányok alakulásáról 1968–1969-ben – azonos tárolási körülmények között – a makói 800 vagonos holland rendszerű, szellőzéses hagymatárolójában. A kísérlet ugyan mindössze egy szezonra korlátozódott, mégis alkalmas volt arra, hogy a kísérleteket végző Balogh Sándor bizonyos következtetéseket vonjon le. Mindenekelőtt megállapította, hogy a különböző göngyölegekben tárolt vöröshagyma egymástól eltérő technológiát igényel. Az a szellőzési intenzitás, amely alkalmas a ládában tárolt hagymánál, nem alkalmas a zsákban, tartályládában tárolt vagy a nagyhalmos-ömlesztett áru tökéletes átszellőztetésére. Továbbá arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző göngyölegekben történő tárolásnál az elrendezésnek is eltérőnek kell lennie. Ezt a tartályládás tárolás mutatta meg a legjobban, a tartályládák alatt ugyanis a rakodólapok olyan sűrű légcsatorna-hálózatot hoztak létre, hogy a befúvott levegő ezeken keresztül majdnem ellenállás nélkül távozhatott, tehát a benne lévő hagymát nem öblítette át. A használt göngyölegektől függően az elrendezésnek olyannak kell lennie, hogy a levegő a légcsatornában ne tudjon szabadon távozni, hanem csak a göngyölegekben lévő hagymán keresztül.

Azonos szellőztetési intenzitás mellett legkisebb tárolási veszteség a kisládásé, legnagyobb az ömlesztetté. A zsákos a kettő között foglal helyet. A kísérletekben az ömlesztett nagyhagymás tárolás a nagyobb veszteség ellenére gazdaságosabb, mint a kisebb veszteséggel járó kisládás tárolás. A makói szellőzéses hagymatárolóban ma már csak ömlesztett-nagyhalmos módszerrel raktározzák a hagymát. Előnye, hogy a tárolás teljesen gépesíthető, a tárolótér jól kihasználható és a láda alkalmazása nem növeli a költségeket.8 {367}

129. táblázat

Veszteségek különböző tárolási mód mellett

Tárolási mód            Apadás  Romlás  Összes veszteség
Tiszta betakarítású

korai betárolású hagyma

     

 

Ömlesztve 9,35 4,35 13,70

 

Zöldséges ládában 4,67 1,33 6,00
Tiszta betakarítású

normál tárolású hagyma

     

 

Ömlesztve 10,60 8,31 18,91

 

Zsákban 6,32 5,52 11,84

 

Zöldséges ládában 5,00 2,09 7,09

 

Tartályládában 5,84 27,49 33,33
Nyers betárolású hagyma      

 

Ömlesztve 11,20 17,40 28,60

 

Zsákban 9,10 14,40 23,50

 

Zöldséges ládában 6,30 10,60 16,90

 

Tartályládában 6,44 27,30 33,74

(Forrás: Balogh Sándor 1972. 6.) 

A Rati megbízásából 1971–1972-ben öttagú munkaközösség (Lévaváry Béla, Balogh Sándor, Mile Imre vezette; jelentéstevő Balogh Sándor) végzett a vöröshagyma érettségének meghatározásáról kísérleteket.

A vöröshagyma érési folyamatában nem lehet közömbös, hogy a betakarítás milyen érési állapotban történik. A konzervipari és a nyers fogyasztású hagyma akkor a legértékesebb, amikor legmagasabb a szárazanyag-tartalma, és a legharmonikusabb a beltartalmi összetétele. A kereskedelem és az ipar frissen betakarított hagymát vesz át, további szárításáról a kereskedelemnek és az iparnak kell gondoskodnia. A betakarítási időpont megállapításához fontos az érettségi állapot meghatározása. A hagyma érése hosszantartó folyamat; két jellemző szakasza a biológiai és fiziológiai érettség. A biológiai érés többnyire a termőterületen kezdődik és fejeződik be. A fiziológiai érettséget általában a fölszedés utáni szárítással érik el. Az eddig alkalmazott érettségi mutatók (szármegdőlés, elszáradt szár, behúzódott nyak) nem alkalmas a teljes érettség megállapítására. Kísérleteik során vizsgálták a Makói hagyma külső buroklevelének színét, a beszínesedett buroklevelek számát, a tönkrész alakulását, a tönk keresztmetszetének alakulását, a vágási fölületek nedvesedését és a szárkeresztmetszet alakulását. Úgy találták, egyedül a szárkeresztmetszet alkalmas az érettségi fokozat meghatározására. A szárkeresztmetszet és egyéb fiziológiai jellemzők szerint öt érési fokozatot állapítottak meg.

Főzőhagyma I. A szár teljes keresztmetszete zöld. A friss vágási fölület bőséges, sűrűtejszerű nedvet bocsát ki. A szár még nem dőlt meg, nem fonnyadt. A zöldrész és teljes keresztmetszet aránya 1:1. A hagymafej külső buroklevele zöld, húsos.

Főzőhagyma II. A szár átmérőjének 75%-a zöldtömör, 25%-a szürkészöld, egymástól elváló levelekkel. A friss vágási fölületen a zöldrész bőségesen, sűrűtejszerűen, a szürkészöld részen erősen vizestejszerűen nedvedzik. A szár nyakban elvékonyodó, esetleg megdőlt, fonnyadó. A zöldrész és teljes átmérő aránya 1:1,3. A hagymafej külső buroklevele szürkészöld, elvékonyodó. {368}

I-es érett. A szár átmérőjének 50%-a zöldtömör, 50%–a barnássárga, egymástól elváló levelekkel. A friss vágási fölületen a zöldrész erősen, tejszerűen nedvesedik; a barnássárga rész pedig nedvesedik. A szár megdőlt, fonnyadt. A zöldrész és teljes átmérő aránya 1:2. A hagymafej külső buroklevele barnássárga, hártyaszerű.

II-es érett. A szár átmérőjének 25%-a zöldtömör, 75%-a sárgásbarna, egymástól elváló levelekkel. A friss vágási fölületen a zöld rész gyengén, tejszerűen nedvesedik, a sárgásbarna rész pedig nyirkosodik. A szár megdőlt, száradó. A zöldrész és teljes átmérő aránya 1:4. A hagymafej külső buroklevele sárgásbarna, pergamenszerű.

III-as érett. A szár teljes keresztmetszete sárgásbarna, a levelek egymástól elváltak. A friss vágási fölület legfeljebb a középrészen nyirkosodik. A szár megdőlt, száradt.

A hagymafej külső buroklevele barnapergamen-szerű.

274. A hagyma érettségi fokozatának meghatározása szárkeresztmetszet alapján (mm-ben)

1. főzőhagyma I., 2. főzőhagyma II., 3. I-es érett, 4. II-es érett, 5. III-as érett

 

Az érettségi fokozat biológiai jellemzőit laboratóriumi vizsgálatokkal is meghatározták. A hagyma légzésintenzitását és beltartalmát (cukor, sav, C-vitamin, szárazanyag) vizsgálták. A légzésintenzitás értékei tendenciájában augusztus 18-ig meredek csökkenést, majd enyhe emelkedést mutattak. A légzés intenzitása a csapadék után fölszedett hagymákban emelkedett. A C-vitamin fölhalmozódás augusztus második feléig (augusztus 18.) tartott, amikor elérte a 7 és 8 mg % értéket. A cukor fölhalmozódás augusztus végén érte el a legnagyobb értéket, ezt hirtelen csökkenés követte, és elérte a mélypontot. A savfölhalmozódás állandóan emelkedett. A szárazanyag fölhalmozódás tendenciájában hasonló volt a cukoréhoz, csak az értékek 5–10 nappal korábban mutatkoztak meg. A dughagymáról termesztett Makói vöröshagymának biológiai érettsége 1971-ben augusztus második felében következett be, a légzésintenzitás mélypontját ugyanis augusztus 18-án, a C-vitamin és a szárazanyag 19-én, a cukor 30-án érte el a legnagyobb értékeket.

A vizsgálat kimutatta a fiziológiai és a biológiai jellemzők közötti összefüggéseket. A légzésintenzitás a biológiai éréssel folyamatosan csökkent, ezután állandósult, majd emelkedett. A csökkenés a főzőhagyma stádiumára esett. Az I-es érettség időszakában a légzés nagyjából egyenlő értéket mutatott, a II-es érettség kezdetével emelkedni kezdett.

A C-vitamintartalom a teljes biológiai érettségig egyenletesen nőtt, ezután pedig egyenletesen csökkent. A fölhalmozódás a főzőhagyma érettségi stádiumában történt; a csökkenés és lebomlás az I-es érettség elérésétől kezdődött.

A szárazanyag-tartalom a C-vitaminhoz hasonlóan a biológiai érettségig emelkedett, ezután csökkent, majd ismét emelkedni kezdett. A cukortartalom – a szárazanyag-tartalomhoz hasonlóan – egymástól elkülönített két szakaszban halmozódott föl, ami természetes is, hiszen a szárazanyag-tartalom több mint 60%-a cukor. {369}

275. A Makói hagyma légzésintenzitásának és beltartalmi értékének alakulása 1971-ben
 
276. A hagymafej cukor és szárazanyag-fölhalmozódása (Makói, 1969)

 

130. táblázat

Beltartalmi értékek alakulása a szárkeresztmetszet szerint meghatározott érettségi

Szárkeresztmetszet zöld részének %-os aránya Érettség Száraz anyag Cukor C-vitamin Légzésintenzitás
  % % mg % mg CO2/1000

gr/24 óra
80–70 Főzőhagyma  II. 16,83 10,05 5,10 231
70–60 Főzőhagyma II. 16,42 11,22 6,25 203
60–50 I-es érett 17,20 10,96 7,22 123
50–40 I-es érett 16,53 10,55 6,65 142
40–30 I-es érett 16,18 9,40 5,46 133
30–20 II-es érett 15,07 10,63 5,28 127
20–10 II-es érett 16,76 11,03 4,58 159

(Forrás: Balogh Sándor 1972. 24. b.) {370}

Tárolhatósági kísérleteket is végeztek. A dughagymáról termelt Makói hagyma korai betakarítással tárolható a legjobb eredménnyel. A méret szerinti tárolási kísérletek kétséget kizáróan igazolták, hogy az 5 cm alatti hagymák lényegesen kevesebb veszteséggel tárolhatók, mint a nagyobbak. A magról termesztett fajta-összehasonlító kísérletek egyértelműen mutatták, hogy a Makói mind beltartalom (szárazanyag, C-vitamin, cukor stb.), mind tárolhatóság szempontjából a legjobb hagyma. Két bonitálást tartottak: február 15-én és március 29-én.9 A Makói hagyma elállóságáról hasonló eredményre jutott Füstös Zsuzsa is.10

277. Magról termelt hagymafajták tárolási eredménye (1972. márc. 29-i kitárolás)

 

A vöröshagyma szárkeresztmetszetén belül a zöld rész százalékos aránya jól jelzi az érettségi fokozatot, összefüggésben van a tápanyag fölhasználással, alkalmas a tárolásra és ipari fölhasználásra legkedvezőbb érettségi állapot meghatározására. Beigazolódott, hogy a tárolhatóság függvénye a vöröshagyma betakarításkori szárazanyag-tartamának. Minél magasabb a hagyma szárazanyag-tartalma, annál jobb a tárolhatósága. A magról termelt vöröshagyma februárban meginduló csírázása rohamosan növeli a veszteséget.

Alapos és szerteágazó vizsgálatnak köszönhetően sikerült olyan fiziológiai érettségi mutatót találni, amelynek segítségével egyszerű méréssel vagy ránézéssel megállapítható a hagyma érettségi foka, amely összefüggésben van a beltartalommal. {370}

Mivel a 800 vagonos tárolóban a levegő befúvásakor keringési holttér keletkezett, a Csongrád megyei MÉK vállalat fölkérte a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetet a hagymatárolás korszerűsítésének kidolgozására, valamint az építendő raktárak tervezéséhez a legkedvezőbb tárolási föltételek megteremtéséhez szükséges paraméterek megadására. A kísérleteket a MÉK szentesi hűtött tárolójában végezték, mert ott a levegő fűtésére is volt lehetőség.

278. 1971-ben betárolt magról termelt hagyma súly szerinti %-os vesztesége 1972. márc. 28–30-án
{372}

A megfigyeléseket folytató Mészáros Ferencné és Jakovác Frigyes az alkalmazott tárolási módot nem tartotta megfelelőnek, az egészséges hagymának ugyanis kéthetes tárolás után 10 százaléka, másfél hónapos tárolás után 20 százaléka romlott el. A vágott, kopasz és az originál hagymánál ez általában majdnem kétszerese volt; az apadási veszteség két hét után 2 százalék körüli volt, másfél hónap után elérte a 28 százalékot; a vágott hagyma romlási vesztesége meghaladta az 55 százalékot.

E kísérletekből azt a következtetést vonták le, hogy az egészséges, tiszta, sérülésmentes hagyma tárolásában sem elegendő a hideg levegős szellőztetés, mert a föllépő rothadás csak korlátozott mértékben csökkenthető. Ezért a meleg levegős tárolást javasolták. A hideg levegős szellőztetésű tárolóban százszoros légcserét kívántak meg (1 köbméter hagymára 100 köbméter levegőt); meleg levegős szellőztetéshez 130–150-szeres légcserét.11

279. Sugárkezelt Makói vöröshagyma térfogatának változása nem hűtött tárlóban

 

Később matematikai modellezéssel légtechnikai vizsgálat is folyt. Mindez azért volt fontos, mert a betakarítás gépesítése megnövelte a sérült hagyma mennyiségét. Kiderült, hogy a hagyma légellátása nem kielégítő, ami egyrészt az alulméretezett ventilátorkapacitásból, másrészt az egyenlőtlen légelosztásból adódik.12

A vizsgálatok alapján a két újabban épült ezervagonos tároló minden hajójának villanymotorja óránként kétszázezer köbméter levegőt termelt. Bármilyen rossz minőségű is volt a hagyma, a tárolástól nem kellett félni, a rossz egyedek kiszáradtak, mumifikálódtak.13

A hagymát a lakosság ellátására csaknem kilenc hónapig kell tárolni. Tavaszra a csírázás és a romlási veszteség megnő. A kihajtás mesterségesen ionizálással gátolható. A Csongrád megyei MÉK vállalat 1976-ban 20 mázsás, 1977-ben 370 mázsás, 1978-ban 200 mázsás mennyiségben végeztetett ionizálási kísérletet. Ehhez a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet az Akadémia izotóp intézetének sugárforrását alkalmazta. Azt vizsgálták, hogy a radioaktív besugárzásnak milyen hatása van a belső csíra növekedésére és a hagymák térfogatsúlyának csökkenésére. A belső csíra nagyságát a (csíra hosszúság osztva a hagyma magasságával) hányadossal fejezték ki. Makón nem hűtött körülmények között tárolt hagymából történt a mintavétel. {373}

280. Sugárkezelt Makói hagyma csírájának változása nem hűtött tárlóban

 

A kezeletlen hagyma csíranövekedése – a sugárkezelttel szemben – márciusban és áprilisban volt erőteljes. A kihajtás megindulása a hagyma szerkezetét föllazítja, és ezt a külső szárazlevelek összenyomásával lehet érzékelni. A kísérlet során megmérték a hagyma súlyát, majd térfogatát határozták meg úgy, hogy mérték a hagyma által kiszorított mák térfogatát. A kezeletlen hagyma térfogatsúlya a tárolási idő végére számottevően csökkent.

281. Sugárkezelt Makói hagyma csírájának változása hűtőházban tárolva

 

A hűtőházban tárolt mintáknál is látható volt a sugárkezelés kedvező hatása a belső csíranövekedés és a térfogatsúly változása tekintetében, de az alacsony tárolási hőmérséklet a változásokat időben lelassította. A sugárkezelt vöröshagyma-szárítmányok előállítására kedvezőbb, mert különben a színes csíra megjelenése rontja a termék minőségét. {374} 14

 

Manipulálás

A makói hagymakertészek a tiszta betakarítást alkalmazták, ezért eladáskor csupán válogatni és osztályozni kellett a hagymát. Gépes termesztéskor a raktárakba originál hagyma került be, ezt kereskedelmi termékké kellett átalakítani. A manipulálásnak nevezett műveletsor magában foglalja a termék fogadását, adagolását, a rögök leválasztását, a szárrészek és laza fedlevelek eltávolítását, a termék tisztítását, osztályozását, utóválogatását, csomagolását.

Az íves, holland tárolóban tizenkét helyen fogadták az árut. Két vége fix fogadóval volt ellátva, a termekben mobil fogadó működött. Volt nap, amikor 12 óra alatt 12 fogadóhelyen 2200 tonna vöröshagymát vettek át, de átlag 1500–1800 tonnát. A betároláskor is volt tisztítás. A billenős fogadó fölhordó szalagnál volt görgős rögleválasztó. Itt kihullott a szemét, csak a szára maradt rajta, az anyag tisztán került be a tárolóba. A mobil fogadónál szalagra került a hagyma, itt is alkalmaztak görgős válogatót. Ezek saját tervezésű és kivitelezésű gépek voltak.

A raktározott hagymát manipuláló géppel dolgozták föl áruvá. Az ezervagonos tároló prizmájából a Herkules kitároló az anyagot TZK jelű szalagra rakta, onnan kocsiba került, és tengelyen vitték át a manipuláló gépsorra.

282. A hagyma sérülése manipuláláskor (%)

 

A makói MÉK-telep 1974-ben Holaras–Bijlsma típusú holland manipuláló gépet vásárolt. Előbb két, majd három – egyenként 6 tonna/óra teljesítményű – gépsort üzemeltetett. A fogadógaratba fölhordók szállították a hagymát. A fogadó-adagoló garatok után előválogató szalagok voltak elhelyezve. E szalagok mellett válogatták ki a hagymában található idegen anyagokat, elsősorban rögöket. A leszedett anyagokat a gépsorok alatt húzódó közös szállítószalagra dobták. Az előválogató szalagok után helyezték el a tárcsás-vágókéses szártalanító berendezéseket. A szártalanított hagyma fölhordó segítségével a válogatóasztalra került. Itt a dolgozók a nem megfelelő minőségű terményt gyűjtőszalagra dobták. Az ipari minőségű hagymát külön szállítóhevederekkel gyűjtötték össze. A minősített hagyma két húros-réses rendszerű gépre került, és itt méret szerint osztályozták. Innen a hagyma a kihordó-válogató szalagokra, majd a zsákológépek garatjába került.15 {375}

283. Ép hagymák alakulása a tárolás során (100%-os szárdőléskor szedett)
 
284. Holland manipuláló gépsor fogadó része

 

Hazai hagymamanipuláló gépsort is kifejlesztették. A Kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat a Mezőgazdasági Gépfejlesztő Intézettel (MEFI) közösen alakította ki a HMG jelű hagymamanipuláló gépsort. Mivel a Holaras-Bijlsma gép a makói hagymára nem vált be, a kaposvári gyártmányból 1979-ben egyet, 1982-ben három gépsort vásároltak. A négy géplánc naponta 250–300 tonna áru kidolgozását tudta elvégezni.16 {376}

285. A kaposvári manipuláló gépsor technológiai vázlata
 
286. A kaposvári manipuláló gépsor előválogatója

 

A fogadógaratból az anyagot a fölhordószalagok a 3 m3 befogadóképességű adagolóhoz juttatták. Innen az anyag négyzethálós rögrostára, majd sima, két hevederből álló előválogató szalagra került, ahol hat kezelő kézzel válogatta. A rög, a romlott hagyma, a gyom stb. a szennyeződést gyűjtő szalagra került. Az előválogatott hagyma tovább jutott a tisztítóegységre, amely sima és spirál hengerpárokból álló szártalanító gépből és kefesorból tevődött össze. Innen a hagyma a válogatóasztalra került, amelynek két oldalán elhelyezkedő 12 kezelő gondosan, minőségi szempontból ismét kiválogatta. Ezután az anyag az osztályozógép vályúsorába jutott, amelyben a hagyma továbbítására posztószalagok szolgáltak. A gépsorhoz csomagoló vagy zsákoló illeszkedett.17

A manipulálás során sérül a hagyma. A HMG gépsoron a héjsérülések összege 3% alatt volt, a hússérüléseké 10% körüli.18 {377}

 

Földolgozás

Vöröshagymából szárítmány, olaj, festék stb. állítható elő. Nagy jelentősége jelenleg a  szárítmánynak van, a kereslet ugyanis a nyers értékesítésről fokozatosan áttolódik a konzerv szárítmányokra.

Szalay Ferenc 1969-ben konzervipari értékelés szempontjából végzett – az érési folyamattal párhuzamos – beltartalmi vizsgálatokat, egyebek között cukor- és szárazanyag-fölhalmozódás tekintetében.

A makói hagyma beltartalmi értéke cukortartalmában is megnyilvánul. Hazánkban termelt néhány hagymafajtához hasonlítva is a Makóiban igen nagy a  cukorfélék mennyisége.

131. táblázat

Az egyes cukorfélék mennyisége néhány hagymafajtában (%)

  Glükóz Fruktóz Redukáló cukor Szaharóz
Makói 1,8 1,4 3,3 2,6
Zittaui 1,4 1,7 3,1 2,4
Stuttgarti 1,4 1,4 2,8 2,2

(Forrás: Bátyai Jenő 1985. 45.)

A Makói fajtánál a szárazanyag fölhalmozódás május második felében kezdődik, és tart július végéig, a megdőlésig. A fölhalmozódás intenzitása szorosan összefügg a napi megvilágítás időtartamával, ennek küszöbértéke 15 óra. Szalay Ferenc a kísérletekből megállapította, hogy a hagymafejek nedvességtartalma a szárazanyag-fölhalmozódás időszakában fokozatosan csökken, július végére stabilizálódik.19

132. táblázat

A hagymafej szárazanyag-tartalmának fölhalmozódása

Időpont  Szárazanyag Cukor Nedvesség Fejképződés üteme
g g % %
V. 10. 0,14 0,04 91 0
  17. 0,24 0,07 88
  24. 0,28 0,07 89 17
  31. 0,40 0,16 90 39
VI.   7. 0,51 0,22 90 31
  14. 1,31 0,71 88 155
  21. 3,04 1,70 89 134
  28. 4,51 2,60 87 48
VII.  5. 6,70 4,30 86 49
  12. 8,50 5,60 86 27
  19. 10,78 6,50 86 27
  26. 10,77 6,90 85 0

(Forrás: Szalay Ferenc 1970 a. 244.) {378}

A konzervipar elsősorban a nagy szárazanyag-tartalmú és fűszerező értékű fajtákat igényli. A makói hagymáról korábban is tudták, hogy kitűnő a beltartalmi értéke. A Zöldségkutató Intézet makói állomásán a vöröshagyma fűszerező értékét vizsgálták a fajták konzervipari minősítésében. A vöröshagyma ízanyag mennyiségét kéntartalomban fejezték ki. A hagyma ízét adó szulfidokat szerves kénvegyületek desztillálásával határozták meg. A vizsgálatok igazolták, hogy az ízanyag és a szárazanyag-tartalom között kölcsönös összefüggés áll fönn. Nyolc hagymafajta illékony kéntartalmának vizsgálatát végezték el. A kísérletek azt mutatták, hogy a hagymafajták ízanyagtartalmában lényeges különbségek mutatkoznak. Beigazolódott, hogy a hagyma fűszerező értéke fajtához kötött tulajdonság.20

133. táblázat

Különböző hagymafajták szárazanyag- és illékony kéntartalma

Fajta    Szárazanyagtartalom Kéntartalom mg/100 g
  % nyers szárított
Bermuda Yellow 16,6 8,5 51
Chioggia 10,4 7,3 70
Southport Yellow Globe 13,7 12,3 90
Sweeth Spanish 10,8 3,8 35
Trimontium 12,9 7,2 56
Vertus 15,6 7,2 46
S 6 A X St. 67/71 16,1 9,3 58
Makói 17,7 17,7 100
SzD1% = 0,9     SzD1% = 12

(Forrás: Seresné–Szalay–Börcsök 1977. 54.)

Hagyma szárítására az első adatot Petrovics György közli. Ezt a földolgozási módot „még a tergovácok ideje előtt Gömör, Hont és Szepes vármegyékből Makóra jött felvidéki asszonyok végezték. Ezek aratási munkában itt járt földieiktől értesültek arról, hogy Makón milyen jó hagyma terem, és ide lejövén, s a hagymát megvásárolván, azt felvagdalták, háztetőkön és aszalókon megszárították, és úgy vitték el kocsin a Felvidékre”.21

Az 1873. évi bécsi világkiállításon a földeáki Návayak szárított zöldséggel szerepeltek. 1897-ben a Csanád Megyei Gazdasági Egyesület nagyobbszerű zöldségaszaló fölállítását határozta el, mert így – mondták – nem lenne kitéve a város hagymás társadalma, hogy rossz ár esetén közprédává tegye egyébként értékes terményét. E módszerrel a hagyma évekig eltartható, és olcsóbb a szállítása is. A várost kérték, hogy a vasútállomás közelében jelöljenek ki telket szárító építésére.22 Tőkey Jenő, az egylet titkára aszalás végett három mázsa hagymát küldött Világosra Bohus László zöldségaszalóhoz. A próbaszárítás kitűnően sikerült. A karikába vágott hagyma „szinte tisztán tartotta meg eredeti színét és szagát”. Ha a további kísérletek is beválnak, fölállítják Makón az aszalót.23 A kezdeményezést akkor tett nem követte. {379}

1915–20-ban kezdődött a hagyma ipari fölhasználása. A Wertheimer és Klein hagyma- és zöldségszárításra kapott iparengedélyt. Később a Guttmann, Stein, Ehrenfeld és Kertész cég szerzett iparengedélyt tarhonya, zöldség, gyógynövény és hagyma szárítására. Az 1930-ban létesült tarhonyagyár hagymát és egyéb terméket szárított.24

Hazánk legnagyobb szárítóüzeme Kecskeméten a Platter cégé volt. A konzervgyárat 1921-ben Platter János alapította. Dél-Tirolból települt Magyarországra, a magyar állampolgárságot 1930-ban vette föl. A gyár részvénytársaság volt, Platter János 90%, Platter Henrik 10%-kal volt érdekelve.  A cég hagyma és zöldség fölvásárlásra 1939-ben a Deák Ferenc u. 1-ben irodát nyitott Makón. Platter Henrik át is költözött a hagymás városba. Fölvásárló hálózatuk Békés megyére és – a Délvidék visszacsatolása után – Újvidékre is kiterjedt. A nagyobb haszon végett 1941-től a cég Makón termeltette meg a földolgozásra szükséges hagymát. A termeltetés különféle formában történt. A harmados részesművelő földet és magot a cégtől kapta; a feles megmunkáláshoz a magot a termelő, a földet a cég adta; haszonbéres termeléshez a magot a termelő adta, a földet a termelő kereste és vette ki, a haszonbért a cég előlegezte; saját földdel bíró gazdák a vetőmagot a cégtől kapták, a termést a cég szerződésileg megvásárolta. A megtermelt hagyma egy részét a gyár udvarán, lécekből készült, szalmával bélelt épületben; a városon kívül – szalmával és földtakarással – prizmában tárolták.25

287. Az Arovit szárító üzem

 

1939 szeptembertől üzemelt az Almásy u. 78–80. alatt az Arovit, helyi szóhasználata szerint a Hangai szárítóüzem.26 Tulajdonosa a budapesti illetőségű Hanyi Zsolt, dr. Ternák Gábor és a makói Hangai József volt.

288. Hangai József

 

Hangai József 1904. február 16-án született Makón. Kereskedőnek tanult. Inasként, majd segédként különböző helybeli cégeknél, többek között Zeitler Gusztáv vaskereskedőnél és budapesti kereskedésekben dolgozott. Az 1930-as években Makón fűszerüzletet nyitott. A szárító üzem pesti társtulajdonosai a vállalkozást főleg tőkével segítették, ügyvezetője Hangai József volt, aki az üzemet gyárrá fejlesztette. A háború alatt korszerűsítésre 1,5 millió pengő állami segélyt kaptak. A szociális gondolkodású Hangairól a szegedi Kerületi Iparfelügyelőség műszaki főtanácsosa 1946. május 25-én írta: „Munkásainak ő fizetett [Makón] legtöbbet. Többször rendezett munkásainak bálat, vacsorát és teaestet díjtalanul. Nagyobb ünnepek alkalmával [karácsony] dupla fizetést és még külön ajándékokat osztogatott”. A front közeledtekor, 1944 szeptemberében Makóról elmenekült. Hazaköltözésekor a Maros hídnál feleségével együtt letartóztatták, és hat hónapra Mezőhegyesre internálták. A Csanádmegyei Földbirtokrendező Tanács 1946. április 23-án 6885/1946. számú határozatával az üzemet elkobozta, és 1946. november 2-án a Makói Földműves Szövetkezetnek adta. A megváltás becsértékét 2 762 405 mázsa búzában állapították meg, amelyet húsz év alatt kellett volna letörleszteni. Hangai József az internálás után Budapestre költözött, ott halt meg 1968. szeptember 18-án. {380}

Az egy holdon fekvő üzem gyógynövényt, hagymát és zöldséget szárított; 150–200 munkást foglalkoztatott. A nyersanyag egy részét maguk termelték. (1940-ben pl. tíz hold sárgarépa vetésterületük volt. Az egyik leltárban ötven hagymakaparó is szerepel, tehát olykor ennyi napszámossal dolgoztattak.) Az üzem állt nagy- és kis tisztítóteremből, dörzsölő-teremből, nagy- és kis szárítóteremből, daráló helyiségből, csomagolóból, mérlegházból, raktárból és kiszolgáló épületrészekből (tíz kotárka, motorház, kazánház, ebédlő, iroda, asztalos műhely, szín, pince, szertár, férfi- és női mosdó). A gyár Silber szárítógéppel üzemelt.27

1940-től működött a Debreczeni–Mészáros–Király cég is. 1941-ben a Metesz megépítette a makói konzervgyárat. Nyersanyaggal a szövetkezet – Kiszombor és Ferencszállás között elterülő – 300 holdas mintagazdasága látta el. A II. világháború idején – a makóiakon kívül – az alábbi szárító gyárak működtek az országban: Első Kecskeméti Konzervgyár, Hangya Cooparativa (Bp.), Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek (Paks), Első Orosházi Konzervgyár, Gróf Andrássy Mihály (Szigetvár), Sárközi Konzervgyár (Öcsény), Vitafix (Bp.).

A háború után a Debreczeni–Mészáros–Király cég megszűnt, Hangaiét a hagymakutató állomás kapta meg, a makói konzervgyárat előbb a kecskeméti konzervgyár üzemeltette, 1950-től a Szegedi Konzervgyárhoz tartozott, később a Szegedi Paprikafeldolgozó makói telepeként működött. A telep Schilde-féle szárítógéppel napi 7–10, majd a csőrendszerű melegvizes hőkezeléssel huszonnégy óra alatt 10–12 mázsa hagymát dolgozott föl.28

134. táblázat

A makói konzervgyár termelése

  Termelési Létszám  Szárított hagyma Savanyúság
  érték (Ft) (fő)  (vagon) (vagon)
1950 6,1 66 12 10
1951 7,3 81 16 16
1952 11,6 98 18 9
1953 8,4 73 11 11
1954 12,2 118 15 18
1955 14,5 126 14 23
1956 11,7 108 10 32
1957 9,8 92 19 15
1958 16,1 173 32 39
1959 24,2 261 38 56
1960 22,3 236 34 73
1961 25,1 251 41 62
1962 20,8 222 39 69
1963 19,7 165 21 54

(Forrás: Orkonyi Ede 1968. 161.) {381}

A földolgozás menete: kézi vagy gépi tisztítás, pneumatikus mosógépben mosás, 70 °C hőfokon szárítás, válogatás, osztályozás (durva, finom, pehely), keverés (50% lila + 25% fehér + 25% barna), kénsavas oldattal fehérítés. A porítást dörzsgép (daráló) végezte, az esetleges fémes szennyeződést mágneses válogatóban választották ki. A hagymaport szitagépen megtisztítva 5–10 kg-os polietilén zsákokba, fémdobozba csomagolták. Termékei közül a hagyma szárítmány exportcikk volt, főleg Svájcba és Hollandiába szállították.

A Kecskeméti Konzervgyár a Platter Rt.-ből és az 1900-ban alapított Első Kecskeméti Konzervgyárból (az utóbbinak két utódvállalatából: az Alföldi Konzervgyárból és a Kinizsi Konzervgyárból) alakult.

 

135. táblázat

A Kecskeméti Konzervgyár nyershagyma fölhasználása 1960–65-ben

Év     tonna
1960 5940
1961 3170
1962 3850
1963 6530
1964 3080
1965 2440

 (Forrás: Orkonyi Ede 1968. 170.)

A makói kutatóállomást nemesítés szempontjából érdekelte, hogy a konzervgyárak milyen minőségi követelményeket támasztanak az általuk fölhasznált vöröshagyma iránt. A Nagykőrösi Konzervgyár: jól szeletelhető, fehérhúsú, tároló képes vöröshagyma legyen. Különösen a fehér húsúság nagyon fontos. A Békéscsabai Konzervgyár: a hagymaméret minimum 5 cm; alakja gömb, nem nyújtott, nem lapított; szerkezete tömör, a pikkelylevelek nem szétesők; színe fehér, zölderezetmentes; szárazanyag-tartalma minimum 14%. Kecskeméti Konzervgyár:  Külső tulajdonságok: tárolhatóság: 6–8 hónapig tárolható legyen állagának, belső értékeinek minimális csökkenésével; tisztíthatóság: héja könnyen eltávolítható legyen, egyaránt alkalmas legyen kézi, mechanikus vagy vegyi tisztításra; a héj ne simuljon szorosan a sziromlevelekre; méret és alak: 50 mm fölötti átmérőjű legyen, alakja gömbölyű, a hús színe fehér; szeletelhetőség: a hagymafejek legyenek kemények, tömöttek, az a jó, ha szeleteléskor vagy utána a szelet karikákra esik szét, nem maradnak benne ún. lepkék, amelyek nem jól száradnak. Belső tulajdonságok: víztartalom: a nyersanyag nedvességtartalma stabilan beálljon 85%-ra; szárazanyag-tartalom: a vízben oldható szárazanyag-tartalom 13% legyen, az összes szárazanyag-tartalom 15%, ezen belül a fehérjetartalom 3% fölé ne emelkedjék, főleg szénhidrát gyarapodással érjék el a hasznos anyagnövekedést.29 Többek között ezek figyelembevételével nemesítette ki Szalay Ferenc és Pintér Hermina a Makói fehér fajtát, amely kiváló szárítmány-ipari alapanyag. {382}

Mivel az ország konzervgyárai az alapanyagot a makói vállalattól szerezték be, és a szárítmány értékesítését is a Hungarofruct bonyolította le, amelyhez a MÉK vállalat is tartozott, kézenfekvő volt a cégen belüli szárítórészleg létrehozása. A makói Cer szárítóüzem 1967-től működött. A Cer jugoszláv gyártmányú gyümölcsaszaló volt, ezt alkalmazták a hagyma szárítására.

136. táblázat

A makói Cer-szárító termelése

  Mennyiség (t) Létszám (fő)
1968 170,6 60
1969 402,6 70
1972 345,2 70
1973 252,6 52
1974 219,2 43
1975 295,0 40
1976 182,3 40

(Forrás: MÉK Hírlap 1977. ápr.)

A Cer szárítók légbefúvásosak, ráfűtésesek voltak, ezért a szárítmányban sok volt a kéndioxid-tartalom, a megengedett négy–ötszöröse. A Zöldért vállalat előbb Szegeden, majd Makón megépítette a Binder szárítóüzemet. 1974-ben a Binder-féle szárítóüzem 265 vagon nyersanyagot dolgozott föl, ebből 286 tonna szárítmányt állított elő. A tisztított vöröshagymára vonatkoztatott fajlaga éves szinten 8,1. Egy kilogramm szárítmány előállításához 0,131 köbméter vizet, 0,79 Kwh villamosenergiát, 2,8 Ng köbméter gázt használt föl. Egy kilogramm szárítmány előállítási költsége 4,55 forint volt. A jóval korszerűtlenebb és már hét éve működő Cer szárító 1974-ben 157 vagon nyersanyagból 223 tonna végterméket állított elő. Tisztított vöröshagymára vonatkoztatott fajlaga 7,05. Egy kilogramm szárított termék előállításához 0,09 köbméter vizet, 0,6 Kwh villamos energiát és 1,35 kilogramm fűtőolajat használt föl. Ezek összegzett forint kihatása 3,36 forint volt kilogrammonként.30 A Binder gépnek ez volt a beüzemelő éve, ezzel is összefügghetett a nagy üzemköltség.

A makói Binder-üzem naponta 80–90 tonna nyers hagymát dolgozott föl. A folyamatos üzemeltetéshez nem kis gond volt a tisztított hagyma előteremtése. Különféle tisztítási móddal kísérleteztek. Angliából tucatnyi tisztító gépet vásároltak. A gép a hagyma két végét levágta, és a héját lefújta. Minden fej hagymát kézzel vízszintes állapotban fölvonószalagra kellett tenni. Csak 50–70-es méretű hagymát tisztított meg, a más méretű hagymával nem tudott mit kezdeni a vállalat. A tisztítási veszteség meghaladta a 30 százalékot. Lángtisztítást is alkalmazták, de ez megpörkölte a hagymát. Vegyszeres úton is megpróbálták lesodorni a héjat, ez volt a lúghámozás. Egyik módszer sem vált be, maradt a kézi pucolás. Makón és a falvakban, sőt Dunántúlon is tisztító telepeket hoztak létre. A jó minőségű szárítmány föltétele volt, hogy a tisztított hagyma négy órán belül földolgozásra kerüljön. Különben a vágófölület betokosodott, beszáradt. Minél később került földolgozásra, annál több volt belőle az ipari minőség. A kézi pucolásnál a tisztítási veszteség 15–19 százalék. {383}

289. Binder-szárító

a makói II-es telepen
290. A szárítmány utóválogatása, fillérezése

 

A tisztított hagyma raschelzsákban került az üzembe. A földolgozás menete: négy–öt szakaszos mosás, válogatás, szeletelés, a szárítószalagra automatikus terítés. A szárítószalag sebességét beállították, általában hat óra alatt ment át a szárítószekrényen.

A csomagolás 5, 10 kilogramos nejlonzsákokba történt. Makón az 1980-as években 1200, Szeged 800–900 tonna szárítmány készült.

291. A szegedi és a makói Binder-szárító termelési értéke 1972–1980-ban

 

Makón főleg szeletelt hagymát állítottak elő, de kockát és porítottat is gyártottak, sőt szeleteltből pirítottat is forgalmaztak. A szárítmánynak külső hagymahéjtól, idegen növényi anyagoktól mentesnek kellett lennie. A szárított hagymaszelet egyenletesen vágott karikákat, szeleteket, szeletdarabokat tartalmazhatott. A hagymapor egyenletes finomságú őrlemény volt. A pirított hagymaszelet egyenletesen világos barna színű, íze nem keserű, a szeletek vastagsága 2–2,5 mm. A szárítmány egy évig eláll, azután elöregszik, oxidálódik, megbarnul, az aroma elpárolog, csak a rost marad vissza.

Hazánkban 1970-ben az állami iparban 22 szalagszárító, 42 Schilde, 11 GZS alagút, 10 lebegtető és 1 porító üzemelt. A makói készítményeken kívül gyártottak durva morzsolt, finom morzsolt, pirított morzsolt hagymát és pirított hagymaport. {384}

A szárítmányokat főleg a Német Szövetségi Köztársaságba, Hollandiába és Japánba szállították. Előállítása évekig jól jövedelmezett, a Makói hagymából készült szárítmány beltartalmi értéke miatt keresett termék volt. Amikor a makói szárítmány 4 márkáért ment el, az egyiptomiért 2–2,20, az amerikaiért 2,80–3 márkát adtak. A makóiból intenzív aromatartalma miatt a konzervipari termékbe kevesebb is elég volt. Utóbb a levesporgyárak a térfogat–súly arányhoz már nem annyira ragaszkodtak. 1979-ben a világpiacon túlkínálat mutatkozott belőle, ezért akkor önköltségi szint alatt tudták csak eladni. Az exportminőségű hagymaszelet kilogramonként 74,3 forint áron értékesült a garantált 80 forintos ár helyett. 1970-ben mintegy 600 tonnát megsemmisítettek.31

292. A szegedi és a makói Binder-szárító termelési mennyiségének alakulása 1972–1980-ban

 

A Makói hagyma szárítmányként kiváló volt, a hollandok saját szárítmányaik följavítására használták. Ez tűnik ki Bruder Jánosnak 1969. szeptember 10-én Erdei Ferenchez írt leveléből: „Néhány nappal ezelőtt a kecskeméti konzervgyárban jártam, ahol a termelési osztály vezetője legnagyobb meglepetésemre elmondta, hogy szárított hagymát többek között Hollandiának is szállítanak. És ami a legmeglepőbb, a hollandok a Makói hagyma szárítmányt a holland szárítmány minőségi feljavítására használják fel. Mindezeket a hollandok nem titkolták, mert a kecskeméti gyár igazgatója előtt állították össze a keveréket.”32  

A vöröshagymaolaj a gyógyszervegyészetben játszik fontos szerepet.

A hagymaolaj-előállítás Makón a II. világháború alatt kezdődött meg. Szabó János tollkerekedő és „hagymavegyész” 1940-ben S 12 862 IV/e szám alatt szabadalmaztatta folyékony vöröshagyma-kivonatát.33 Maros István makói gépészmérnök szintén fölfedezte a folyékony hagymát.34

A Csongrád megyei Zöldért vállalatot különösen foglalkoztatta, hogy a vöröshagyma hulladékot miként lehetne hasznosítani. A vöröshagyma-nyersáru forgalmazása és szárítóipari földolgozása során évente mintegy tízezer tonna hulladékanyagot hozott létre, amelyből 5,5 ezer tonna tisztítási hulladék, 4,5 ezer tonna kisebb átmérőjű, 30 mm-nél kisebb hagyma. Ennek hasznosítását tűzték célul. A Zöldért vállalat technikai főmérnöke, Bátyai Jenő (1933–1994) szorgalmazására tudományos intézetek bevonásával kutatás {385} indult, hogy a fölvásárolt (100 százalékot jelentő) vöröshagyma mennyiségből 90 százalék fölötti végtermék hasznosuljon. A Csongrád megyei Zöldért Vállalat a makói vöröshagyma-hulladék hasznosítására 1985-ben kutatási szerződést kötött fővállalkozóként a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézettel (KÉKI), továbbá a Konzervipari Kutató Intézettel (KPKI) és a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztési Vállalattal (ZKIFV–Kecskemét) mint alvállalkozókkal.

A KÉKI a makói vöröshagyma (apró és nagyhagyma), valamint a hulladékba kerülő hagymarészek (első és második húsos levél, páncélhéj és tönk) illóolaj tartalmának, összetételének, megoszlásának vizsgálatára analitikai módszerek kidolgozását, a hagymaolajok érzékszervi minőségének megítéléséhez megfelelő vizsgálati módszerek kiválasztását végezte el. A páncélhéjról megállapította, hogy illóolajat nem tartalmaz, sőt csökkenti az olajkihozatalt, rontja az olaj minőségét. Földolgozás előtt tehát célszerű a páncélhéjat tökéletesen eltávolítani. Ez a hagymarész fontos gyógyászati alapanyagot, quercitint tartalmaz. A nagyméretű vöröshagyma első külső húsos levelének illóolaj-tartalma, összetétele és érzékszervi minősége a hagymatárolás kezdetén (szeptemberben) hasonló volt a teljes nagyhagymáéhoz. A novemberi és januári mintavétel idején illóolaj-tartalma stagnált, majd a tárolás végére (márciusra) mintegy 35%-kal csökkent. A második húsos levél kezdeti illóolaj-tartalma szintén megközelítette a teljes hagyma olajét, de összetétele és érzékszervi minősége eltért. Aromája kellemetlen, illóolaj-tartalma ingadozó lett. A tönk illóolaj-tartalma – a nagyobb szárazanyag-tartalom miatt – csaknem kétszerese volt a nagyhagymáénak. A tárolás szeptemberi, novemberi időszakában stagnált, januártól növekedett, márciusban már mintegy 10%-kal haladta meg a kiindulási értéket. Az olaj íze, szaga kellemes, vöröshagymára emlékeztető, de lényegesen gyöngébb volt. A vizsgálatból kiderült, hogy illóolajkinyerés szempontjából nem minden hagymarész egyformán értékes; az első húsos levél januárig jól hasznosítható, lehetőség szerint el kell kerülni, hogy a második húsos levél a hulladékba kerüljön; a tönk fölhasználása növeli a kihozatalt, de csökkenti az aromaintenzitást, ezért külön kell földolgozni. A makói vöröshagyma analitikai vizsgálata során azt is megállapították, hogy az illóolaj kihozatal – különösen a tárolás első időszakában – növelhető, ha a földolgozásra kerülő nyersanyaghoz meghatározott mennyiségű csírázott vöröshagymát vagy csírát kevernek.

A KPKI a nyersanyag kezelési módokat és a desztillációs technológiát dolgozta ki. Az utóbbiban arra törekedett, hogy a kapott új termék emberi fogyasztásra is alkalmas legyen. A ZKIFV az illóolaj hatékony és kíméletes kinyerésére alkalmas technológiát dolgozta ki.

A vizsgálatok egybehangzóan megállapították, hogy a makói hagyma illóolaj- és szárazanyag-tartalma a világátlagnál mintegy 70%-kal jobb minőségű.

 

137. táblázat

Az 1985. évi Makói vöröshagyma kémiai összetétele

Víztartalom 81,2 – 82,9 (%)
Szárazanyag-tartalom 17,1 – 18,8 (%)
Illóolaj-tartalom (nyers súlyra vonatkoztatva) 24,1 – 30,2 (mg %)
Illóoalaj S –tartalom 49,7 – 51,4 (%)
Szénhidrát tartalom 10,0 – 12,6 (%)

(Forrás: Bátyai Jenő 1996. 18.) {386}

Az 1985. évi termésű Makói vöröshagymából 12 vízben oldható szénhidrátot sikerült szétválasztani. Két triszacharidot, három tetraszacharidot, két pentaszacharidot, valamint két egyéb oligoszacharidot találtak. Igen kedvező, hogy a makói vöröshagymában létezik pentaszacharid, és bennük a fruktóz/glükóz arány 4 : 1.

A szénhidráttartalmat tekintve döntő a kívánt tenyészidő betartása. A nem strukturális cukrok (a fruktóz, glükóz, szacharóz) mennyisége az érés folyamán növekedik. A nem strukturális cukrok átlagos összes mennyisége a hagymagumó szárazanyag-tartalmának mintegy 80%-át teszi ki (fruktozánok 45, fruktóz 18, szacharóz 12, glükóz 5%).

A makói hagyma átlagában 1,6–1,7% fehérjét és kb. 22 féle aminósavat tartalmaz (0,30–25,0 mg % koncentrációban). Fontos a fenol- és fenolsavtartalom (az összes fenoltartalom 1,8%).35

A vöröshagyma komponensei hatnak az emberi szervezetre. Könnyeztető hatását, csípős ízét fő összetevője, a szulfid okozza. Hatására javul a fölületi és a mélyebb rétegek vérellátása. A szövetekben a gyulladás lefolyására gyorsítólag hat. Reumatikus fájdalmak, lumbágó és neuralgiák enyhítésére is alkalmazzák. Belsőleg légúti, húgyúti és tápcsatorna fertőzések ellen használják. Mivel a vöröshagymában jelentős mennyiségű allicin található, erős antibiomikum. Hatóanyagai jól alkalmazhatók érelmeszesedés, magas vérnyomás, általában szív- és érbetegségek ellen. Vizeletelhajtó hatásával is befolyásolja a szív működését, a keringést. Fokozza az étvágyat. Kedvezően hat a májműködésre és az epe elválasztásra. Az illóolajok gátolják az epekőképződést, föllazítják a meglévő köveket, és elősegítik távozásukat. Gátolják a vesehomok és vesekő képződését. Nagy Si-tartalma révén a támasztószövetek, izomszövetek, vérkeringési szervek védekezőképességét nagymértékben fokozzák. Hatásukra a szervezet védekezésében vezetőszerepet játszó nyiroksejtek, plazmasejtek és falósejtek fölszaporodnak. A vöröshagyma baktériumölő, rothadást és csírázást gátló hatóanyagával természetes konzerváló szerként is használható. A vöröshagymának öregedést gátló hatása is van.36

A KKI vizsgálati eredményeiből megállapítható, hogy a tisztítási hulladék összes szárazanyag-tartalma (21,7 g/100 g) nagyobb, mint az egész hagymáé (19,3 g/100 g), melynek jelentős hányadát a nyersrost – az összes szárazanyag 26,7%-a – adja, ami több mint kétszerese az egész hagyma szárazanyag-tartalmára vonatkozó rostmennyiségnek (12,7 g/100 g). Cukortartalma jelentős ugyan (8,1 g/100 g), az összes szárazanyag 38,9%-a, ez azonban megközelítően csak fele az egész hagymában mért összes cukor mennyiségnek 64,2%). A pektinanyagok és az összes titrálható sav aránya a tisztítási hulladékban csaknem azonos mennyiségű. A tisztítási hulladék pH értéke a nagyobb savtartalom miatt kisebb (4,14), mint az apró hagymánál (4,55).37

Illóolajnak a növények vízben nem vagy rosszul oldódó, zömében terpén származékait nevezik, amelyeket 100 °C hőmérséklet fölött vízgőzzel desztillálnak. Az illóolaj előállításának módja apró méretű hagymából: tisztítás (a páncélhéj eltávolítása kézzel, kés használata nélkül; ipari szinten légbefúvásos szelektorral vagy mosógéppel); aprítás (3–5 mm-es szemcseméret Fryma őrlőmalomban; az illóolaj-veszteség elkerülésére vízfedés közben aprítják); desztilláció, lényerés, létisztítás, derítés, szűrés, pasztőrözés. 900 mázsa vöröshagyma-hulladékból 3 kiló hagymaolajat nyernek.38 {387}

293. Az egész hagyma  és a tisztítási hulladék minőségének összehasonlítása

 

A kísérletek során három terméket állítottak elő: vöröshagymaolaj-koncentrátumot, vöröshagymaolajat paradicsommag-olajban oldva és aromátlanított hagymalésűrítményt.

A Makói természetes vöröshagymaolaj-koncentrátum világossárga színű, átlátszó, szaga és íze intenzív vöröshagymára emlékeztet, enyhe kellemes főtt vöröshagyma jelleggel. Sűrűsége 1,187, törésmutatója 1,601, kén-tartalom 54,0%, gázkromatogramja 40–45 csúcsértékkel.

Makói természetes vöröshagymaolaj paradicsommag-olajban oldva. A tömény hagymaolaj erős aromája miatt (1 ml-je kb. 4 kg vöröshagymával egyenértékű) rosszul adagolható, ezért semleges oldószerben oldva hozzák kereskedelmi forgalomba. Választásuk azért esett a paradicsommag-olajra, mert aromája gyönge, zöldségre emlékeztet, így a vöröshagyma aromájától nem idegen. A keverék vöröshagymaolaj tartalma: 1 ml egyenértékű 0,5 kg vöröshagymával.

Aromátlanított hagymalésűrítmény értékes beltartalmú és kedvező érzékszervi minőségű termék. Érzékszervi jellemzői: barna színű, enyhén opálos, viszkózus folyadék, kellemesen édeskés, gyöngén vöröshagymára emlékeztető ízzel. A kísérlet során kémiai összetételét és ásványi anyagait is összeállították.39

 

138. táblázat

Az aromátlanított hagymalé-sűrítmény kémiai összetétele (g/100 g)

Összes cukortartalom 65,2
Ebből redukálható (főként fruktóz) cukor 24,5
Fehérje tartalom 7,1
Sav tartalom (almasavban kifejezve) 1,5

(Forrás: KÉKI témajelentés. 1986. 10.) {388}      

139. táblázat

Az aromátlanított hagymalé-sűrítmény ásványi anyagai (mg/kg)

Na 1,25 HG 0,10
K 12,20 Al 16,40
Ca 1,72 Mn 18,80
Mg 1,31 Cu 2,61
P 3,07 Ni 9,80
Fe 47,50 B 15,20
Co 0,45 Ti 0,29
Zn 20,70 Li 0,16
Se 0,20 Ba 1,43
Mo 0,20 Pb 0,59
V 0,09 As 0,15
Ga 0,08 Sr 6,03
Cr 1,35 Sn 21,30
Cd 0,02    

(Forrás: KÉKI témajelentés. 1986. 11.)

 

140. táblázat

100 kg hagymából előállított aromátlanított sűrítmény anyag mérlege

  kg     %
Hagymazúzat 98 Aprítási veszteség 2
Préselt lé 63,7 Préselési veszteség 35
Szűrt lé 58,6 Szűrési veszteség 8
Sűrítmény 13,9 Sűrítési veszteség 67
Késztermék 13,85 Elkendőzési veszteség 1

               (Forrás: KKI témajelentés. 1986. 26.)

A Zöldért vállalat Sándorfalván 1978. szeptember 19-én mobil hagymaolaj-lepárlót helyezett üzembe. A Makó II. telepen is elkészült a lepárló épülete, de berendezésére beruházási keret már nem állt rendelkezésére. Az energiaár-robbanás következtében nem lett volna gazdaságos az üzemeltetése; közben a külpiaci kereslet is visszaesett.

A Zöldért makói telepén az 1970-es években angol megrendelésre tejsavas hagymát gyártottak. Nyersanyaga 25–35 mm átmérőjű hibátlan vöröshagyma, amelyet rozsdamentes acélkéssel kellett faragásmentesen simára tisztítani. Ezt fél óráig a levegőn bekövetkező oxidáció elkerülésére – négy százalékos sókoncentrációjú előkészítő oldatban tárolták. Innen só- és tejsav koncentrációjú tároló oldatba vitték. A felöntőlével ellátott terméket hordóban tárolták és szállították.

A vöröshagymahéj vöröses színét a quercitin szerves festőanyag okozza. A Zöldért vállalat tervezte a festékanyag hasznosítását.

A Makói hagyma beltartalmi értékeinél fogva földolgozva is kitűnően hasznosult. {389}

 

Tárolás

(Összefoglalás)

A hagymakertész a hazaszállított étkezési hagymát padláson, színben tárolta.

A hagyma alá és fölé vastagon szalmát tett. A fagyott hagymát nem bolygatta, meg kellett várni, míg a helyén kienged.

A termelőszövetkezetek megalakulásakor a gazdaságoknak nem volt megfelelő tároló helyük, ezért szabadtéri tárolásra kényszerültek. Ömlesztett, zsákos, ládás tárolást alkalmaztak.

Mivel az illetékesek úgy döntöttek, hogy a kereskedelmi szervnek kell gondoskodnia a tárolásról, az értékesítő vállalat 1973-tól fokozatosan kiépítette Európa akkor legnagyobb telepét. 4500 vagon hagyma raktározására és 2500 tonna dughagyma tárolására és hőkezelésére készültek föl. A gépes termelésű hagymát kereskedelmi termékké kellett alakítani, ezt különböző manipuláló gépekkel végezték. Kidolgozták a nagyüzemi tárolás és hőkezelés technológiáját. 1976–77-ben a radioaktív besugárzási kísérletekből egyértelmű lett, hogy a tavaszi hónapokra a kezelt hagyma  később csírásodik.

A makói hagyma nagy szárazanyag-tartalma miatt különösen alkalmas szárítmányipari földolgozásra. A külföldi kereslet fokozatosan áttolódott a szárítmányok területére. Főleg szeletelt hagymát gyártottak, de kockát és pirítottat is gyártottak.  A makói szárítóüzem naponta 80–90 tonna nyers hagymát dolgozott föl.

 

Storage

(Summary)

 

The onion gardeners stored their table-onions in the loft or in the shed. They placed a thick layer of straw under and over the onions. They did not touch the frozen onions until they had thawed out.

When the co-operatives formed, the farms did not have sufficient storage space, so they had to use open-air storage. This included storage in bulk, in sacks and in crates.

As the competent authorities decided that the commercial firms should take care of the storage, the commercial company developed the largest storage establishment in Europe by 1973. It could hold 4500 wagonloads of onions and was equipped for the storage and heat-treatment of 2500 tons of onion-sets.

The mechanically cultivated onions had to be processed for commercial needs; this operation was done by different kinds of manipulating machines. This is how the technology of mass storage and heat treatment was developed.  From 1967-77, radioactive irradiating tests revealed that the treated onions sprouted later in the spring.

Makó onions are especially suitable for dehydration because of their high dry-matter content. Foreign demand gradually spread to the field of dehydrated products. Sliced onions were the main product, but diced and toasted onions were also produced. The drying company of Makó processed 80-90 tons of raw onions per day.

 

1. Bereczki Sándor 1997.

2. Balogh Sándor 1972. 5.

3. Bánfi Lajos 1997.

4. CSMH 1973. márc. 22.

5. Bánfi Lajos 1997.

6. Bánfi Lajos 1997.

7. Hagymatárolás 1977.

8. Balogh Sándor 1972. 6–9.

9.  Balogh Sándor 1972.

10. Füstös Zsuzsa 1987. 172–178.

11. Mészárosné–Jakovác 1975.

12. Fenyvesi–Jakovác–Lack 1980.

13. Bánfi Lajos 1997.

14. Kálmán Béla 1979. Bátyai Jenő 1968. 92–101. Kálmán Béla 1987. 185–188.

15. Borka–Zöldi 1978. 59–60.

16. CSMH 1980. szept. 27. 1982. febr. 6. 1985. aug. 12. ZH 1979. szept.

17. Jakovác–Bajnóczy 1982.10–11. Jakovác Frigyes 1987b. 190.

18. Jakovác Frigyes 1987b. 192.

19. Szalay Ferenc 1970a.

20. Seresné–Szalay–Börcsök 1977.

21. Petrovics György 1922. 12.

22. M 1897. szept. 23.

23. M 1898. jan. 6. CSML Csanád Megyei Gazdasági Egyesület iratai 1901. ápr. 18. jún. 27.

24. Orkonyi Ede 1967. 158.

25. Sipos István 1987. 4–16.

26. Az Arovit üzemnév aroma (ízesítő anyag) és a vitamin kifejezésből alakított betűszó.

27. A Hangai családra és az Arovit üzemre vonatkozó adatokért köszönetemet fejezem ki Tamási Aladárnak.

28. Orkonyi Ede 1967. 158–160.

29. ZKIK

30. MÉK Hírlap 1975. febr.

31. Bánfi Lajos 1997.

32. JAM gyűjteménye.

33. MÚ 1940. ápr. 28.

34. MÚ 1940. ápr. 27.

35. Bátyai Jenő 1986 c. 18–19.

36. KÉKI zárójelentés. 1986. Stepper–Tóthné 1996. Pintye János 1996.

37. KKI Témajelentés. 1986. 15. 1. ábra.

38. Mék Hírlap 1970. máj. 15.

39. KÉKI témajelentés. 1986. ZKIFV témajelentés. 1986. KKI témajelentés. 1986. Bátyai Jenő 1986. Kiss Zoltán 1996. Bátyai Jenő 1996.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet