Előző fejezet Következő fejezet

{591} Virághagyma

 

Elterjedése és jelentősége

 

 A virághagyma termesztése a makói kertkultúrának 20. századi képződménye. Több száz családnak részben vagy teljesen ez lett a megélhetési alapja. Főleg a jácint és a tulipán terjedt el, kisebb mértékben a nárcisz, a hóvirág és a gladiólusz. Egy időben vágott virágként is forgalmazták, de általában a hagymáját értékesítik.

Mivel a hagymatermesztés nem nyújt teljes megélhetési biztonságot – állapította meg már 1938-ban egy újságcikk: „Erdei Andrásék már tulipánt termelnek. Nem hagyma helyett, hanem hagyma mellett. Okkal és bölcs előrelátással bővítik, szélesítik Makó mezőgazdasági kultúráját, s ezzel biztonságosabbá teszik a kis földön élő emberek életét.”1 Másutt pedig ez áll: „Ennek előtte úttörők voltak makói őseik a hagymatermelésben, s erre példát adtak az országnak és világnak, azon mód indult meg most a jácint és a tulipán.”2 A város gazdasági szakemberei a világgazdasági válság idején kezdték ajánlani a korai burgonya mellett a virághagyma termesztését. A virághagymát a hollandoktól valutáért kellett behozni. Jelentős volt a belföldi kereslet, és a külföldi értékesítés távlatában is lehetett gondolkodni. Szintén már 1938-ban megállapította az egyik tulipántermesztő: „Nagy jövője van, mert még ez idő szerint is 600 mázsa tulipánhagymát importál az ország.”3

A virághagyma termesztésének jövedelmezősége nem volt kétséges. Ez később be is igazolódott. Költségszámítás 1939-ből: „Egyik újvárosi jácinttermelő 150 négyszögöles területről levett 1500 csomó virágot. Egy csomóért kapott a szőregi kereskedőtől 16 fillért, az 1500 csomóért 240 pengőt. Ezen kívül az elmúlt ősszel ugyanerről a területről jácintus hagymából is árult 80 pengőt.”4

Szalay Ferenc az 1960-as évek virághagyma-értékesítéséről jegyezte meg; „Nem hiszem, hogy volna olyan növény, amellyel hasonló jövedelmezőségre tehetnénk szert. Egy katasztrális holdról felszedhető virághagyma tiszta jövedelme – ugyanis a legszerényebb számításokat véve alapul – meghaladja a 200 000 Ft-ot. Ez az érték pedig kb. 40 katasztrális hold kukorica tiszta hozamának felel meg. Természetesen az árunak kifogástalan minőségűnek, kereskedelmi szempontból keresett fajtának kell lennie.”5

A jövedelmezőség mellett szép és nyugalmat árasztó foglalkozás is a virággal való bíbelődés. „Ha belép az ember a kapun, Fenyves Imre Vámbéri u. 9. szám alatti házának {592} kapuján, úgy érzi, hogy egy kis Hollandia nyílik meg előtte [...] otthonuk olyan, mint egy kis paradicsom.”6 Egy másik gazdaságról pedig ezt olvashatjuk: „A nyíló virágok egy katasztrális holdnyi területen körülveszik Erdei András Verebes utcai házát. Virág előtte, virág mögötte és virág minden oldalán, [...] Hangos szó, türelmetlen, ideges mozdulat, kapkodás, kapzsiságból származó cselekedet itt ismeretlen. Ahogy az ember a tulipános földre lép, valami különös békesség szállja meg a lelkét. Enélkül a lélek nélkül mondja Erdei András – nincs tulipántermelés.”7

Makó éghajlata és bizonyos talajtípusai kiválóan alkalmasak a virághagymák termelésére, sőt ilyen vonatkozásban fölülmúlják Hollandia természeti adottságait. A csapadékos ősz elősegíti a hagymák gyors és jó begyökerezését, a hótakaró gondoskodik a téli fagyvédelemről és a talaj kora tavaszi vízellátásáról. A márciusi esők serkentik a hagymák növekedését, a korán beköszöntő nyár pedig előnyös gyors és tökéletes beérésük szempontjából.8 Ezeknek a növényeknek őshazájuk Ázsia, tehát Hollandiában sem őshonosak. Náluk főként a tengertől elhódított – humuszban rendkívül szegény – több méter mélységű homokban termelik. A gyakori szél a homokszemeket fölkapva fölsebzi a növényt. A sok csapadék miatt a hagyma nem érik be, zölden szedik föl, így bonyolult utóérlelést igényel. Hazánk éghajlati adottságai sokkal kedvezőbbek. A hőmérséklet évi menetét, a napsütötte órák számát tekintve behozhatatlanok az előnyük. Viszonyaink között rendszerint már a szabad földben, a tenyészidő utolsó szakaszában a hagymák vissza tudnak húzódni, belsejükben szedésre megkezdődik a következő esztendei levél és virágkezdemények kialakulása. Természetesen a mi éghajlati viszonyaink sem egyeznek meg mindenben a jácint és a tulipán őshazájában uralkodó természeti körülményekkel, de a hollandokénál sokkal előnyösebb helyzetben vagyunk.9

Könnyű volt továbbá a virághagyma-termesztést Makón elsajátítani, hiszen munkamenete és eszközanyaga sokban hasonlít a vöröshagymáéhoz. Ugyanolyan talaj-előkészítést, elrakást és növényápolást kíván. Erdei Ferenc arra is fölfigyelt, hogy a virághagyma munkálatok ideje kitűnően egészíti ki a hagymáét: ősszel kell elrakni és tavasz végén, nyár elején kell fölszedni, éppen az aratás és hagymaszedés előtt.10 A virághagyma termelése nem igényel megfeszített testi erőt, inkább pontosság kell hozzá, így idősebbek is elboldogulnak vele.

Hazánkban a 20. század első felében több virághagyma-termelési körzet alakult ki. A főváros környékén főleg tulipán, kisebb mértékben jácint és nárcisz termelésével foglalkoznak. A piac közelsége miatt a termelés célja a virágértékesítés. Ennek megfelelően a vágásra alkalmas hosszú szárú és cserepes hajtatásra a rövid szárú fajtákat termesztik. A legnagyobb virághagyma tenyészet eredetileg Budapesten, a kertészképző iskola telepén jött létre. Az elmúlt évtizedekben a Pest környéki termelőszövetkezetek közül különösen kiemelkedett a Sasad tulipán- és a Bolgár–Magyar Barátság Termelőszövetkezet jácinttenyészete. Jelentős termelési góc Mohács környéke; ott a jácintot vágott virágként értékesítik. A dunai árvíz kipusztította virághagymájukat, de a kitartó gazdaságok Makón beszerzett jácinthagymával újra kezdték tevékenységüket. Magas szintű a tulipán és a {593} nárcisz termesztése Szőregen. Makón és környékén túlnyomóan jácintot, kisebb mértékben tulipánt termeltek, a kettő aránya az utóbbi időben a tulipán javára megváltozott.

A főváros környéki virágtermelési góccal szemben is kedvezőbbek éghajlati adottságaink. Makó és Szőreg környékén a több napfény hatására a virágzás kezdete – fólia alatt és szabad földön egyaránt – megelőzi az ország többi körzetét. Ez a szálas virág értékesítésében behozhatatlan előny, a pesti piactól való távolság viszont hátrány.11

 

Növénytani sajátosságai

 A  t u l i p á n  hagymájának keresztmetszete nem teljesen kör alakú, egyik oldalán kissé lapos. Tengelyrésze a tönk, amelynek fölső része a csúcsrügy, az alsó a gyökérkoszorú. A csúcsrügyet 4–6 egymásra boruló vastag, húsos, nedvdús pikkelylevél veszi körül. A gyökérkoszorúból ered a rostszerű, hullámos, el nem ágazó gyökér. A leghosszabb gyökerek a gyökérkoszorú közepén helyezkednek el, a külső széle felé egyre rövidebbek. A hagymát egyetlen barna színű buroklevél veszi körül. Kiültetés után a gyökereknek a buroklevelet át kell törniük. Előbb a hagyma tönkje megduzzad, fölrepeszti a buroklevél alját, majd a gyökérzet ezen a repedésen keresztül hatol a talajba.

A talaj fölött a hengeres, erős száron 3–5 egyszerű, ép szélű, szálas, lándzsás vagy tojásdad levél fejlődik, ezek alapjukkal körülveszik a szárat. A legalsó, a legnagyobb levél mindig a hagyma lapos oldalán fejlődik. Ezt – ha több hagyma kerül a cserépbe – hajtatáskor kell figyelembe venni. A hagymákat lapos oldalukkal kifelé helyezik el, hogy a kihajtó levél a cserép szélét takarja. Olykor a zöld levelek hónaljában kicsiny sarjhagymácskák képződnek. A szár csúcsát egy, ritkán több kétivarú virág zárja le.

A virág hat színes levéllepelből, hat porzóból és egy háromrekeszű magházból áll.

A porzószál, a portok és a belőle kiszóródó virágpor sárga vagy sötétlila. A magház rekeszeiben úgy helyezkednek el egymás fölött a hártyaszerű magvak, mint a tekercsbe gyűjtött pénz. A legbelső pikkelylevél hónaljában elhelyezkedő fő rügyből fejlődik ki a fő hagyma. A többi pikkelylevél hónaljában lévő mellékrügyekből keletkeznek a fiókhagymák. A tulipánhagyma az őszi kiültetés után begyökerezik, a csúcsrügy megnyúlik, a tél végén a talajból a fölszínre tör. Ez után az alsó lomblevél és az általa körülvett második levél jelenik meg. A virágzóképes hagymaszárat és csúcsán bimbót nevel. Az egyik táplálékforrása a pikkelylevelek tápanyaga, a másik a zöld részek által asszimilált tápanyag. A tulipán minden esztendőben teljesen fölhasználja a kiültetett hagymát, és május–június folyamán új hagymát fejleszt.12

A  j á c i n t  hagymájának keresztmetszete többé-kevésbé kör alakú. Alján, a tönkön a gyökérkoszorú gyűrű alakban helyezkedik el. Az innen eredő mellékgyökerek drót alakúak, olykor 40 cm hosszúságúak. Tulipánhoz hasonló buroklevele nincs; több elszáradt, hártyaszerű fehér, rózsaszínű vagy lila pikkelylevél takarja. A talaj fölött helyezkedik el a 2–7 levél, amelyek vályúszerűek, csúcsi részükön csuklyaszerűen visszahajlók.

A hagymákból nagyságuktól függően egy vagy több virágzati szár tör elő. Ezek végén helyezkedik el a fürt. Rajta a virágok, harangok száma elérheti a hetvenet is. A porzók száma hat, a magház háromszögletes–gömb alakú. {594}

A jácint nem éli föl teljesen a hagymájának pikkelyleveleit. Tavasszal petyhüdtekké válnak ugyan, később azonban újra tápanyaggal telítődnek. A hagyma belsejében újabb pikkelylevelek alakulnak ki, ezek a meglévőket kifelé tolják, és a hagyma évről évre nagyobb lesz. Míg a tulipánhagyma évenként újraképződik, a jácintnál a meglévő hagyma évenként tovább gyarapodik.13

 

A termesztés múltja

A makói virághagyma-termesztés kezdetére írásbeli följegyzés nem áll rendelkezésünkre. Szerencsére Nagy Sándor (1913–1994) levéltáros, maga is kiemelkedő virághagyma-termelő 1975-ben még meg tudta szólaltatni az első termelőket vagy közvetlen leszármazottjaikat, így adatgyűjtése alapján családokhoz kötve képet nyerhetünk a termelés kezdeteiről.

A  t u l i p á n  hazánkban a 17. század első felében terjedt el. A főúri kertekből a polgárság, majd az egyszerű emberek kertjeiben is meghonosodott. Holland mintára a tulipánhagyma módszeres termesztése az első világháború után bontakozott ki. 1922 és 1925 között a Nagytétényi Állami Zöldségtermesztési Telepen, valamint a várkertészet gödöllői telepén, 1926-ban a Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskola zuglói telepén. A kertészeti iskola Dunabogdányra, Tahitótfaluba és Makóra helyezett ki tulipánhagymát.14

Kovács Károly gimnáziumi tanár, a Makó és Vidéke Hagymatermelők Egyesületének elnöke 1929 szeptemberében a kertészképző iskolából tíz, egyenként 4–4 kg-os csomag tulipánhagymát hozatott Makóra: Bartigon, Inglecombe, Yellow, Fantasy, Krelages Triumph, Comeforus, Orange Nassau, Prinz von Oesterreich és Vermillion Brillant fajtákat. Ezeket tíz önként vállalkozó hagymakertésznek – az egyesület vezetőségi tagjainak – próbatermelésre kiadta.15

234. táblázat

A kertészképző iskola bizományos termelői

Börcsök Sándor Kőrösi Csoma S. u.
Erdei Ferenc (Tulipántos) Aradi u.
Erdei Ferenc (Kopasz) Kígyó u.
Erdei András Verebes u.
Juhász Péter Liget u.
Koczkás Ferenc Aradi u.
Márton Sándor Kőrösi Csoma S. u.
Mészáros József Huszár u.
Szilágyi József Rákóczi u.
Szilágyi Sándor Paradicsom u.

(Forrás: Nagy Sándor 1975. 18.) {595}

Minden kertészhez csak egyfajta tulipánhagyma került. Az elütő vagy satnya virágot meg kellett semmisíteni. A virágot egy centis szárral le kellett vágni, hogy a növény tápláló ereje a hagymát nevelje. Az egyes termelőknek föl kellett jegyezni: a virágzás kezdetét, a kivirágzás idejét, az egyforma, a korcs, az idegen színű virágok számát, az esetleges fagykárt.16 A zuglói iskolával kötött szerződés értelmében a termelt tulipánhagymákat az iskola meghatározott áron fölvásárolta, a szaporulat a termelők tulajdonában maradt. Elméleti ismereteket Kovács Károlytól kaptak. A kertészképző iskola évenként újította meg a szerződést, de közülük néhányan lemorzsolódtak. „Az induló emberek közül – olvashatjuk a korabeli lapban – többen türelmüket vesztették. Esetleg kimerültek. De heten még állanak. Közülük első helyen Erdei András és fia, József és Erdei Ferenc, a hagymás elnök. Azután Koczkás Ferenc, Börcsök Sándor, Szilágyi József, Szilágyi Sándor és Mészáros József.”17 Az utolsó termelési szerződést Fekete Mátyás iskolaigazgató Tulipántos Erdei Ferenc Aradi utca termelővel 1935. október 17-én három évre kötötte meg. Ennyi időre volt szükség, hogy a kisméretű hagymából hajtatásra alkalmas virághagyma legyen. A termett 19 700 tulipánhagymát háromfilléres darabonkénti áron vette át az iskola.

A Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskolával kilencévi termeltetés után, 1938-ban megszakadt az együttműködés. Mivel a szaporulat évenként a termelőké lett, időközben kiépültek a makói tulipángazdaságok. A korabeli újságcikk megállapította: Erdei Andráséknak „9 évi türelmes és nehéz munkájuk után már 500 ezer hagymájuk van. – Íme: tetemre és igazlátásra hívom a nagybirtokot. Erdei András kis földecskéjében (az éves és kihányásos hagymákat is figyelembe véve) legalább 10 ezer pengő értékű hagyma húzódik meg. Ezt csinálja utána a nagybirtok!”18

379. (Tulipános) Erdei Ferenc vendégeivel a tulipán táblán
{596}

Már ebben a korai időben a termelők kiállításokon is részt vettek. Az 1935 októberében Makón megrendezett emlékezetes hagymabemutatón oklevelet kapott a „két úttörő és legszebb eredményeket felmutató virághagyma-termesztő”: Tulipános Erdei Ferenc Aradi utcai és Erdei András Verebes utcai lakos, továbbá Szilágyi Sándor Paradicsom utcai és Szilágyi József Rákóczi utcai lakos.19 Az Országos Magyar Kertészeti Egyesülés 1939. április 19-én meghívta a szokásos tavaszi kiállításra az ekkor már bizonyos hírnévre szert tett makóiakat: „A kiállítás igen alkalmas helye lenne a makói virághagyma-termesztőknek az általuk termesztett virághagyma propagálására. Igazgató úr ezt az alkalmat is fel akarja használni arra, hogy a virághagyma értékesítésénél segítségükre legyen.”20

A második világháború alatt is mutatkozott érdeklődés a virághagyma iránt, de a belvíz kárt okozott benne. A vármegyei gazdasági fölügyelő jelentette: „Makó környékén is foglalkoztak a múlt évben virágtermesztéssel, de a sok csapadék és a magas vízállás miatt igen kis területre szorítkozott. Tulipánhagymát termeltek igen szép eredménnyel. Külön értékesítették a virágokat és a hagymákat is igen jó áron.”21 A második világháború után egyre többen kapcsolódtak a tulipántermelésbe. A Makói Városgazdálkodási Vállalat 12 holdas kertészetében más virágok mellett tulipánt is termesztettek.22 A makói Kossuth Termelőszövetkezet 300 négyszögölnyi területen 8–10-féle tulipánt termelt.23

A külkereskedelem javulásával jobb fajták kerültek be. Az 1970-es években a termesztés főleg a Darwin-hibridekre irányult.

A  j á c i n t  hazánkban évszázadok óta kedvelt virág. Lippay János 1664-ben megjelent munkájában nemcsak megemlíti, de részletesen le is írja az igen szép, borillatú virágot. Előbb főúri kastélyokban díszlett, a 18. század második felétől a városi polgárság körében is terjedt. Makón minden valószínűség szerint a püspöki rezidencia kertjében jelen lehetett, hiszen ezt a virág- és dísznövényparkot szakavatott kertész kezelte.

A városban 1871-ben telepedett le főfoglalkozású virágkertész.24 A 19. század végén már három virágüzlet élt meg városunkban.

Makón minden valószínűség szerint a 19. század végétől termeltek piaci célból jácintot. Siket Andrásné (Révai u. 8.) 1910-ben 1000 m2 körüli területen állított elő apró harangú, korai fehér, krém és azokban az években Aradon beszerzett piros jácintot és más virágot. Az első világháború alatt holland eredetű fehér jácintot is szerzett. Dégi János (Kürt u.) Mühle Árpád temesvári kertészetéből 1905 körül szerzett be rózsaszín jácinthagymát, amelynek nevét nem ismerjük. (Fia, Dégi János ügyvéd haláláig őrizte az árjegyzéket.) Fenyvesi Imre (Vámbéri u.) is az úttörők közé tartozott. Eredményes tevékenységéről a korabeli sajtó is beszámolt: „Az első hagymákat 1906-ban hozatta Hollandiából. Persze, hogy senki sem vette akkor komolyan ezt a dolgot. Jácintból megélni, ki hallott már ilyet? De bizony, valóra vált Fenyvesi bácsi álma, és utat mutat arra nézve is, hogyan lehet megélni egy holdnál is kisebb földön.”25Takács Jánosné (Bárány utca) {597}

1910 körül kezdett apró harangú fehér jácintot termelni. Nacsa Ferenc újvárosi római katolikus harangozó az első világháború idején Pestről kapott eredeti fehér L’Innocence és Gertrude hagymát; ennek jó része Takácsékhoz került.

Az első világháború után egyre szélesebb körben terjedt el a jácinthagyma termelése. Csindó János (Búza utca) 1921-ben a Nagytétényi Állami Zöldségtermesztő Telepen dolgozó rokonától, Herczeg Istvántól kapott háromkilónyi fehér L’Innocence, kék Bismarck és rózsaszín Gertrude fajtákat. Olyan sikerrel termelte, hogy 1940-re a L’Innocence már kb. 1000 m2 területen díszlett, a másik két fajta a fele területet sem érte el. A negyvenes évek végén földjén talajuntság lépett föl, állománya leromlott; halála után fia fölhagyott a jácinttermeléssel. Leánya, Gaál Tamásné Toldy-, majd Tisza utcai házában kisebb területen tovább termelte az apjától kapott fajtákat.

Az 1930-as évek végére Újvároson az Attila, Bárány, Hosszú és Justh Gyula utcákban már sokan termeltek kisebb-nagyobb területen jácintot. Ekkoriban kiemelkedő termelő volt Bíró Jánosné és Mészáros Jánosné a Kőrösi Csoma utcában, Mágori József a Tinódi utcában, Kolumbán Gergely a Toldy utcában. A belvárosi részeken soha nem tudott olyan mértékben elterjedni a jácinttermelés, mint Újvároson. 1935 után föllendülés állt be, ekkoriban vált ismertté belföldön a makói jácint. Saitos Gyula újságíró szerint 1939-ben a jácinttal beültetett terület öt hold, és ez csaknem 80 makói kert között oszlik meg.26

Mivel 1944–45-ben a vidéki szállítás elakadt, 1946-ra a tenyészanyag megtöbbszöröződött. A főváros környékén azonban a nagyobb kertészetek állománya tönkrement, Hollandiából pedig szünetelt a behozatal, így igen kapós lett a makói vágott virág és a jácinthagyma is. Az önállóságukhoz ragaszkodó kertészek a termelőszövetkezetek szervezésekor – amennyire lehetett – ellenálltak, nem adták föl önállóságukat, és többen ekkor láttak a jácinttermeléshez. Voltak, akik üzletüket fölszámolva, földjüket eladva, minden pénzüket a jácinttermelésbe fektették. Takács Lajosnak (Bárány u.) az 1950-es években fél hektárt meghaladó területén díszlett jácint. Állományának 80 százaléka L’Innocence, a többi Gertrude, Anna Marie, Lady Derby, Bismarck, Ostara. A holland színesekre nagy összegeket áldozott. A Hosszú utcai Csávás József 1949-ben kezdett a jácinttermeléshez. Állományának 90 százaléka L’Innocence, és bár tekintélyes összeget fordított holland hagyma vásárlására is, színes állományát mégsem sikerült kellő mértékben fejlesztenie. A termelők többsége a kevesebb anyagi befektetést igénylő fölfejlesztést választotta. Közöttük is szép számmal akadtak, akik kiemelkedő eredményeket értek el.27

A makói fajtaválaszték igen szűk volt, noha 1961–65-ben Hollandiából évi ötvenezer hajtatásra alkalmas, különböző színű jácinthagymát hoztak be a makóinál olcsóbban, és ez lényegesen szebb és nagyobb virágot nevelt.28 Végül mégis sikerült az állomány jelentős gazdagítása. A budapesti Vetőmag Vállalat békéscsabai jácinttermelő gazdaságát 1969-ben megszüntették. A teljes jácinthagyma készletet a Makói Virágtermelők Társulása – Zsikai Lajos elnök javaslatára – fölvásárolta. Ezzel nagymértékben följavult az állomány.29 {598}

235. táblázat

A békéscsabai gazdaságtól megvásárolt jácint fajták

Fehér Arentine Arendsen
  Camegie
  Edelweiss
  L’Innocence
Kék Bismarck
  Myosotis
  Queen of the Blues
Piros Jan Bos
  La Victoire
Rózsaszín Anna Marie
  Lady Derby
  Pink Pearl
Sárga City of Haarlem

                                               (Forrás: Nagy Sándor 1975. 30.)

 

 

Az 1980-as években megcsappant az érdeklődés a jácint iránt; a hagymájának ára annyira leesett, hogy a termelők jelentős része fölhagyott a vele való bajlódással.

A  n á r c i s z  termesztése Makón nem tudott megfelelően elterjedni, pedig agrotechnikai szempontból kevésbé munkaigényes; hagymáját elég 3–4 évenként fölszedni, betegségekkel szemben ellenálló. A közönséges költőinárcisz és a csupros nárciszok néhány fajtája a makói kerteknek olyan régen ismert virága, hogy termelésüknek kezdetét visszaemlékezések alapján meghatározni nem lehet. A makói virághagymások hosszú ideig értéktelen virágnak tartották, de alacsony ára és a kereslet hiánya is háttérbe szorította.

A nárcisz meghonosításában ugyancsak a székesfővárosi kertészképző iskolának van érdeme. 1933-tól 1936-ig Fekete Mátyás igazgató szerződést kötött (Tulipános)

Erdei Ferenc (Aradi utca) virághagyma termelővel a Sir Watkin N 4/3 nevű fajta termelésére. A kifejlődött hagymákból az iskola évente 2 filléres darabonkénti áron kétezret vásárolt föl, a szaporulat a termelő tulajdonában maradt. Az iskola a termesztés folyamatát virágnyíláskor és a virág eltávolítása után ellenőrizte a táblán; a virág értékesítését nem engedélyezte. A szerződés lejárta után Erdei Ferenc még néhány évig termelt nárciszt, de azután fölhagyott vele. Nagyobb nárcisztermelő volt a Bercsényi utcában Miklán György: 1940 óta 400–500 m2 területen költőinárciszt termelt. A Szőregi Virág és Dísznövény Áfész 1970-től minden mennyiségben fölvásárolta a nárcisz hagymáját 50–80 filléres darabonkénti áron. Ugyanakkor az import nárciszhagyma tízszeres, 7–9 forintos áron volt beszerezhető. Nem volt ösztönző az import nárciszhagymák beszerzése, ugyanis ennek a szaporulatát is a fenti áron vásárolták föl.

 Az újabb nárciszok elterjesztésének úttörője Zsikai Lajos (Liget utca) virág-

hagymatermelő volt. 1970-ben állományát jelentősen fölújította. Előbb a Mergatot és Edvaro Buntont termelte, majd a Jeanne Deret, Lady Bird és Redrarley fajtákat mintegy 500 m2 területen. A Tinódi utcai Mágori József kisebb területen ugyanezekkel a fajtákkal foglalkozott. A Hold utcai Nagy István, Szilágyi Imre, a Tinódi utcai Czina Sándor említésre méltó területen Rembrandot, a Hold utcai Nagy Sándor Magnificencet termelt.

 A fentiek és még sokan mások foglalkoztak  h ó v i r á g  termesztésével is, de ennek mennyisége olyan kis mérvű, hogy ezt jórészt a helyi piac fölveszi.30 {599}

 

A termesztés módja

 

 A virághagyma jó termőerőben lévő és alapos talajmunkával előkészített földet igényel. Eredetileg termesztésük kizárólag házi kertekben folyt. Itt vetésforgót nem tudtak alkalmazni; előfordult, hogy egy évtizednél tovább is ugyanabba a földbe rakták el a hagymát. Az 1940-es évek végén kezdett megmutatkozni a talajuntság, amely néhány helyen az állomány nagyfokú leromlásához vezetett. Mivel virág alá nem lehetett trágyázni, Lukács Pál (Úri utca) kertjét évente televényes iszappal hordatta meg. Ezzel a talajerőt valamelyes meg tudta őrizni, de előbb-utóbb a föld elszennyeződött. Volt, aki csak saját kárán jött rá, hogy fonálféregtől, sárgakukactól, fuzáriumtól mentes talajban szabad csak virághagymát termelnie. Ma már ugyanabba a földbe 4–5 esztendeig virághagyma nem kerül, de van, aki azután két egymás utáni évben virághagymát rak. Egyre többen végeznek talajfertőtlenítést is. Ilyenkor a kertész arra törekszik, hogy egy-egy fajta ugyanarra a területre kerüljön. A virághagymát búza, zab vagy – lucerna kivételével – pillangós után ültetik, előző évben trágyáznak.

Eredetileg ásták a földet, ma már ugyanúgy készítik elő a talajt, mint a vöröshagyma alá, vagyis tárcsázzák, sekélyen (15 cm) ugarolják, majd 25–30 centiméter mélyen megszántják. Előtte száz négyszögölenként legalább 10–15 kg vegyes műtrágyát szórnak ki. Végül a talajt rotázással simítják el.

380. A virághagyma csávázása

 

A hagymák ültetés előtti csávázását 10–15 év óta városszerte végzik, többnyire egy héttel a rakás előtt. Agrocitot vagy Chinoin Fundazol 50 WP szert használnak. Általában zsákban vagy permezéssel csáváznak, de egyéni módszerek is kialakultak. Szabó István (Erdei Ferenc tér) kádban elkészíti a vegyszeres folyadékot, tapadót is alkalmazva 15 percig benne tartja a műanyag ládába helyezett hagymát, hogy a vegyszer a haja alá is behatoljon. A fürdőből kiemelve – állandó keverés közben – még külön is megszórja Agrocittal. Végül ládában megszárítja. {600}

381. A tulipánhagyma kötőbe öntése 382. A tulipánhagyma rakásához

a talaj rónázása

 

A rakás szeptember közepétől október közepéig húzódik el. Ha a tulipán gyökérzónája megduzzad, nem lehet halogatni az ültetést. A virághagyma rakásának különféle módjai alakultak ki. Eredetileg a maghozó vöröshagyma ültetési technológiája szerint végezték: útallóval meghúzták a sorokat, és hagymaásóval vagy inkább a mélyebben járó fokhagymaásóval egyenként elrakták a hagymát. Ezt teljesen kiszorította a barázdás ültetés. Ennek hagyományos formája, hogy a zsineget a sortávolságnak megfelelően egymástól 26–28–30 cm távolságba kihúzzák, mellette ásóval barázdát alakítanak ki. Ennek mélysége jácintnak 15–20 cm, tulipánnak, nárcisznak, hóvirágnak 10–12 cm. Ebbe egyenként rakják be a virághagymát, egy kicsit belenyomva a laza talajba, hogy ne mozduljon el a következő borozda ásásakor. Ahány cm a hagyma kerülete (körmérete), annyi a tőtávolság. A zsineg áthelyezése után ásóval a földet a hagymával berakott barázdába borítják. Szabó István (Erdei Ferenc tér) rakóvillát használ, amelyet sűrű fogú, kavicshányó vasvillából alakítottak ki. Az ültetés után a talajra már nem lépnek; csak taposott földről gereblyéznek.

383. A tulipánhagyma ültetéséhez

kiborozdált tábla
384. A tulipánhagyma rakása hagymaásóval

 

Van, aki a barázdát kb. 25 cm széles lapáttal alakítja ki, ennek a két oldalába helyezi a hagymát. A zsinór áthelyezésével az újabb barázdából átlapátolja a földet. Mészáros József (Teleki László utca) kapával húzta ki a borozdát, aljába homokot szórt. Más termelők deszkát fektettek le a húzandó borozda mellé, hogy ne tapossák meg a földet. {601}

385. (Tulipános) Erdei Ferenc (jobbról) hagymaásóval rakja a tulipánhagymát 386. Jácinthagyma rakása

Vass József gazdaságában

 

Ezek a módszerek igen haladatlanok voltak, ezért a nagyobb termelők lóval vagy kerti traktorral húzták ki a borozdát, ám a virághagymát továbbra is kézzel ültették. Mások a vöröshagymában alkalmazott dughagymaszórógépet használnak. Az 1980-as évek végén terjedt el a gépi rakás. A traktorvontatású, házi készítésű asztalszerű vetőgépet hárman kezelik; a sűrűséget kézzel szabályozzák. A mélységet hidraulikával állítják be. A három-három csatlakozó sornál a sortávolság nem föltétlenül pontos. Három óra alatt 500 négyszögöl területet tudnak beültetni. A gép húzta láncborona egyúttal el is simítja a földet.

387. Rakóvillával húzott borozdába egyenlő távolságra helyezik a tulipánhagymát

 

A növényápolás háromszori dikkelésből (tolókapázásból) és hagymakaparóval való kaparásból állt. Egy évtized óta az ültetés után 3–4 hét múlva – amikor a talaj már megülepedett – háti permetezőgéppel Afalonnal irtják a gyomot. Amikor a fajtaazonosság megállapítható, az idegen egyedeket ásóval kiszedik. Makón minden termelő megpróbálkozott a vágott virág értékesítésével, de amikor elismert virágosok lettek, áttértek a virághagyma előállítására, és ezután a virágképződményt eltávolították. Ez a fejelés: a jácintot lehúzzák, leharangozzák, a tulipánt lepattintják. Az eltávolított darabokat sohasem szórják szét, hanem összegyűjtve elássák, vagy a háziszeméttel a szeméttelepre vitetik. Az Országos Vetőmagtermesztő és Ellátó Vállalat illetékese 1965. nyarán megállapította: „Sajnos a makói termelők elég kapzsiak: nem elégszenek meg a virághagyma árával; tőből levágják a virágot, s a szakemberek szerint ez is oka, hogy a következő évben kevesebb harangú, ritkább virágú lesz a virágzat.”31 {602} Újabban az aszályos időjárás miatt a vegetáció időszakában néhányszor öntöznek is.

388. Virághagyma szórógép munka közben 389. A vetőgépen a virághagymát

három személy adagolja

 

390. A tulipánhagyma szedése hagymaásóval

 

A szedést viaszérésben kezdik, amikor a gyökér elhal, üvegesedik, a lomb elsárgul, a lomb a hagyma csúcsán könnyen letörik. Ha a jácint levélzetének színe erősen fakul, rugalmasságát kellő talajnedvesség mellett is elveszti, hegye, valamint a tulipán szárrésze szintén barnulni kezd, a teljes levélzet megdől, a szedés nem várhat, mert megkezdődhet a baktériumos rothadás. Késői szedés esetén a tulipánhagyma héja megvastagszik, könnyen fölreped, az apró sarjak leválnak, és a növény gombás fertőzésre hajlamossá válik. A hóvirág kései szedése nem jár ilyen veszéllyel; csupán nehezebb megtalálni a hagymákat, vagy megrághatja az egér. Sarjhagymái a gyökérzet összefonódása miatt nem válnak le. Régebben virághagymát évente fölszedték, ma már némelyek a jácintot csak két-, ritkán háromévente szedik föl; a tulipánhagymát a földben megenné az egér.

A szedést régen soronként ketten végezték: egyik ásta, a másik szedte. Más gyakorlat szerint elásták a hagymasor mellől a földet, lehetőleg úgy, hogy a hagyma feje kicsit látszódjon, beletérdeltek a borozdába, és fokhagymaásóval kiszedték a hagymát. Ma a szántóföldi termelésben traktor vontatta ekével kiszántják a hagymasort. A traktor 8–10-es lovasekét húz, egyszerre egy sort borít ki, és ezt a sorok hosszától függően 10–20 munkás szedi föl. Nemcsak a talaj fölszínén látható hagymákat, hanem a mélyebben lévőket is, tehát kézzel bizony meg kell kavarni a földet. Általában összeszokott gárda szedi a hagymát, a gazda sohasem ösztönözi őket gyors munkára, csak lelkiismeretességre. (1994-ben egy jácinthagyma 15 forint, a napszámosok órabére 120 forint volt.) {603}

391. A tulipánhagyma szedése (Tulipános) Erdei Ferenc (balról) gazdaságában

 

392. A jácinthagyma szedése ásóval 393. A tulipánhagyma szaporulata

 

Szedés alatt a nap sugaraitól óvni kell a hagymát: a jácint fölső pikkelylevelei a nap sugarai által ért oldalon megfőnek. A hagyma ilyen károsodása 8–10 napi raktározás után mutatkozott meg. Régebbi gyakorlat szerint a sérült részt folyamatosan fertőtlenített, éles késsel eltávolították, és a vágás helyét mész- vagy faszénporral behintették. A nap sugarai a tulipánhagyma héját azonnal fölrepesztik; az ilyen hagyma tisztításkor és osztályozáskor teljesen elveszítheti héját.

A virághagymát padláson tárolják. (Tulipános) Erdei Ferenc kezdetben a fölszedett hagymát utóérlelés végett gödörbe helyezte, és földet hányt rá. Ez a holland módszer hazánkban szükségtelen, mert viszonyaink között a szedés idejére a növények vegetációs szakasza teljesen befejeződik.32 Szabó István (Erdei Ferenc tér) a tulipánhagymát a szár {604} ledarabolása után 10–12 napig ládában, szellős helyen tárolja. Ezt a föltisztítás és szemmérték szerinti osztályozás követi. A hagyma ismét visszakerül a szárítóba, a tiszta utóérlelésre. A hagymát a ládában többször átforgatják, hogy héja (haja) színesedjék, majd 8–10 napos érlelés után a kertész a tárolókamrába helyezi el. Az eladás idejére (június–júliusra) itt fejlődik kész áruvá, itt alakul ki benne a virágképződmény, az eladásra kész áru. Ez a kamra ventilátorral, páratartalom- és hőmérővel van fölszerelve. A tulipán a hűvös tárolást kedveli.

394. A tulipánhagyma osztályozása

 

 A termelők nagy része mindkét tárolást a padláson végzi. A tisztítás (pucolás) nagy asztalon vagy valamire fölfektetett nagyméretű ajtón történik. A tisztítást osztályozás követi. Eladásra kerül a tízes, tizenegyes, tizenkettes körméretű tulipánhagyma, elrakásra a kilences, nyolcas és hetes. A repedt hajú és a kopasz hagymát is elrakják.

A hagyományos virághagyma termesztésben a vöröshagyma-művelésben alkalmazott munkaeszközöket használják. A föld előkészítéséhez ásót, gereblyét, kisboronát; a rakáshoz útallót, hagymaásót; az ápoláshoz hagymakaparót, dikkelőt; a virágszállításhoz utazókosarat; a szedéshez fokhagymaásót, ekét; a tároláshoz krumplisládát. Vannak, akik hosszúnyelű kaparót, rakóvillát és rakóásót alakítottak ki.

395. A tulipánhagyma tárolása

 

A hagymakertészektől nem volt idegen a virághagyma-termesztés, de hamar rájöttek, hogy ehhez bizonyos különleges termesztési eljárásokat is el kell sajátítaniuk. A tulipántermesztőket 1929-ben dr. Kovács Károly látta el hasznos tanácsokkal. A Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskola szakemberei rendszeresen ellenőrizték a szerződő felek állományát és folyamatosan szaktanácsokkal látták el tagjaikat. Az 1960-as években a helyi hagymakutató állomás tudományos kutatója, majd igazgatója, Szalay Ferenc rendszeresen tartott előadást erről a szakcsoport tagjainak, több írását Szundy Jenő buzgalmából sokszorosítva a termelők meg is kaptak. 1970-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem Növényélettani Tanszékének tanárai a kártevőkről az ellenük való védekezés {605} módját ismertették.33 A Kertészeti Egyetem Dísznövény Tanszékének adjunktusa, a makói születésű Fodor Béla is rendszeresen tartott előadást. Minden nagyobb termelő kézikönyvként forgatta Sárszegi Évának a jácintról, Sipos Eleknek a tulipánról szóló könyvét. A károsítók és kórokozók nagyobb mérvű jelentkezésekor Kiss Imre növényvédő fölügyelő adott szaktanácsokat. Tapasztalatcserére a Kertészeti Egyetemre és a Hermészhez látogattak el, többen Hollandiába is kiutaztak. Mindezek ellenére nem lett egységes a termesztési mód, mindenki a maga eljárására esküdött.

 

Agrotechnika

 

Kialakultak hazánkban a virághagyma termesztő tájak, eredményesen megindult a termelés is, ezért szükségessé vált a hazai viszonyainknak megfelelő tulipán és jácint termesztési eljárás kidolgozása. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Makói Üzemegységében Szalay Ferenc több mint másfél évtizedig folytatott ilyen irányú kutatásokat. Vizsgálódásának célja: „Ki kell emelni és el kell szaporítani azokat a legértékesebb fajtákat, melyek a legkeresettebbek, és melyek termesztési igénye leginkább megfelel az itteni viszonyoknak. Az egyes fajták morfológiai, valamint fenológiai megfigyelése lehetővé teszi, hogy megismerjük azoknak szaporodó képességeit, virágzási idejét, betegség-ellenállását, vírus-rezisztenciáját és más tenyésztési szempontból fontos tulajdonságát.”34

A  t u 1 i p á n nemesítése és agrotechnikai kísérletek végett a helyi kutatóállomáson negyven tulipánfajtából álló fajtagyűjteményt alakítottak ki; gondosan elvégezték ezek morfológiai és fenológiai fajtaleírását.35

Ültetésimélység-vizsgálatot 5, 10 és 15 cm mélyen végezték; legelőnyösebbnek a 10 cm mélység mutatkozott, ez a másik két kezeléssel szemben katasztrális holdanként 5–10 mázsa hagymatöbbletet hozott.36

 

236. táblázat

Tulipán ültetési mélység vizsgálat

Mélység   Átlagsúly Termés
cm dkg   q/kh 
5 4,3 82,5
10 4,8 92
15 4,5 86,5

(Forrás: Szalay Ferenc 1957. ) {606}

Az ültetési idő tekintetében előnyös a kora őszi, lehetőleg szeptemberi ültetés; így a hagymák hamarabb begyökereznek, ezért jobb a télállóságuk és a fölszedett hagymák átlagsúlya – három év átlagában – 1 dkg-mal haladta meg a decemberi ültetésű hagymákat.37

237. táblázat

Tulipán ültetési idő vizsgálat

Kiültetés Beállás (%) Átlagsúly (dg)
Szeptember 95 5,1
December 87 4,0

(Forrás: Szalay Ferenc1957.)

 

238. táblázat

Tulipán tenyészterület vizsgálat

Tenyészterület Átlagsúly  Hozam
  (dkg)   (q/kh)
30×30 5,0 19,2
30×20 4,5 24,0
30×15 4,2 29,2
30×10 3,9 36,5
 30×5 2,9 26,7

(Forrás: Szalay Ferenc 1957.)

396. Tulipán tábla
{607}

 

A várhatóan megvalósuló gépi virághagyma-ültetés (szórás) végett kísérleteztek az oldalukon fekvő tulipánhagymák ültetésével. Sem küllemileg, sem átlagsúly tekintetében eltérés nem mutatkozott a kontrollal összehasonlítva.38

Az öt évig folytatott virágeltávolítási kísérletekből megállapították: káros, ha a növények magot termelnek, mert a magképződés tápanyagelvonó hatása miatt a hagyma növekedésben visszamarad. Ugyancsak káros a virágok eltávolítása szárral együtt, mert elesünk az asszimiláló virágszár előnyétől. Legelőnyösebb, ha a kinyílás utáni napon a virágszár csúcsáról távolítjuk el a virágot.39 Végeztek még kísérleteket többek között műtrágyázás, tenyészterület, terméshozam, szedésidő, tárolás, vírusfertőzés tekintetében is.40

239. táblázat

Tulipán virágeltávolítási vizsgálat (5 év átlaga)

Tenyészterület Átlagsúly  Hozam
  (dkg)   (q/kh)
Virág meghagyva 3,4 65,5
Virág eltávolítva 3,9 75,0
Virágszál kivágva 3,4 65,5

(Forrás:  Szalay Ferenc 1957.)

A  j á c i n t  ültetési mélységének kutatása a begyökerezésre, az áttelelésre, a hagymák súlygyarapodására, a fiókhagyma-szaporulatok alakulására, valamint a virágzás kezdetére irányult. Mindezt sekély (5 cm), közepes (10 cm) és mély (15 cm) ültetéskor vizsgálták. 1953-ban a rendkívüli kemény tél a mélyültetés előnyét igazolta, a sekélyen ültetett jácinthagymák nagyobb része elpusztult. A sekély ültetésűnél a fiókhagyma szaporulata majdnem négyszerese a mély ültetésűnek. Virágzás szempontjából viszont a mélyültetés bizonyult a legjobbnak.41

397. A virágzó jácint

 

 A legkedvezőbb ültetési idő kikísérletezésére három őszi és két tavaszi kiültetést végeztek I. és II. osztályú hagymával. A kora őszi ültetés után jobb lett a növény télállósága; a késő őszi ültetéskor fokozódott a hagyma pusztulása.

Tavaszi kiültetés után, bár több hagyma maradt meg, súlya azonban erősen csökkent. A kora őszi kiültetés előnyei főként a jobb áttelelésben, fokozottabb hagymanövekedésben és dúsabb virágzásban érvényesülnek.42 {608}

A szaporítási mód vizsgálata alapján a magról szaporítás nem jött számításba, mivel a virágzóképes növény nevelése hosszadalmas, és az utódokban föllépő genetikai hasadások miatt az egyöntetűség elvész; ezért fiókhagymákról szaporítottak. A kutatási cél: mesterséges hatásokkal elősegíteni a fiókhagymák képződését. Különösen fontos ez a lassan elszaporítható értékes fajtáknál, mint pl. L’Innocence. Az alábbi kezeléseket alkalmazták:

– Tönkkivágás gyökérkoszorúval,

– Tönkkivágás gyökérkoszorú nélkül,

– Keresztvágás,

– +30 oC-on két hétig hőkezelt,

– Sekély ültetés,

– Kontroll.

 A tönkkivágást fiatal, kb. kétéves hagymákon végezték. A fölszedés után, tönkjüket alulról tölcsérszerűen kivágták, a sebfelületet mészporral beszórták, és +20–25 °C hőmérsékletű száraz helyiségben, sebfelületükkel fölfelé fordítva két hétig tárolták, majd természetes helyzetükbe visszafordítva tartották kiültetésig. A tönkbemetszést 18–20 cm körméretű hagymákon végezték a fölszedést követően néhány napi szikkasztás után. Tönkjüket 3–4 irányban csillag alakban oly mélyen metszették be, hogy a hagyma közepén lévő főrügyet megsemmisítsék. Ezután kiültetésig természetes helyzetben 20–25 °C-os helyiségben tárolták. A kést minden hagyma után alkoholos vagy formalinos oldatba mártva fertőtlenítették.

240. táblázat

100 db jácinthagyma szaporulata (db)

  O   s   z   t   á   l   y
  I.   II. III. IV.
 Tönkkivágás gyökérkoszorúval 0 12 266 960
 Tönkkivágás gyökérkoszorú nélkül 9 39 400 290
 Keresztvágás 0 0 148 282
 + 30 oC-on hőkezelt 67 36 12 112
 Sekély ültetés 76 40 18 48
 Kontroll 64 24 42 227

(Forrás: DMKI évi jentése. 1954. 40.)

 A tönkkivágás hatékony fiókhagyma szaporulatot eredményezett; a sekély ültetés és a hőkezelés gátolta fiókhagyma képződését.43

A jácinthagymát hajtatásra, téli növényházi virágoztatásra megfelelő módon elő kell készíteni. A hollandok módszerének szolgai átvétele nem tanácsos, nálunk ugyanis a növényzetet illetve a hagymákat lényegesen nagyobb hőmérsékleti hatások érik, mint a nyugati államokban. Ez a hő-többlet a hagymák beérését elősegíti ugyan, de káros a hajtatásra történő raktári tárolás szempontjából. A szedés időpontjának előrehozása sem tanácsos; {609} bár a növény hamarabb hoz virágot, de a virágzati fürt harangszámainak rovására. A viszonylag korai (augusztus 17.) becserepezés 10–17 napos előnyt jelenthet a későbbiekkel szemben. A kései (február) hajtatásra alkalmas tulipánfajtának (Coleur de Gardinal) túl korai cserépbe ültetése károsnak bizonyult: a virágok nem színesedtek meg. Kifogástalan eredményt csak a novemberi becserepezés hozott. Az előtárolás időszakában a jácinthagyma belsejében szerveződő virágzat porzóinak kialakulására előnyös a +30 °C-ról fokozatosan +20 °C-ra csökkenő hőmérsékleti lépcső. A virágzati fürtdúsító kezelés nem járt eredménnyel. A száraz tárolás időszakában, egészen a cserépbe ültetésig ajánlott hőmérséklet +12 °C.44

Virághagyma-termelő társulások

Dr. Erdei Ferenc 1938. augusztus 26-án hozta létre a Tulipán Szövetkezetet, a makói hagymás virágok termelő és értékesítő szövetkezetét. „Erdei Ferenc elnökölt az alakuló ülésen. Miután megállapították, hogy az összes tulipános emberek jelen vannak, kimondották az alakulást. Megállapították, hogy a most zárult termelési szezonban hét magyar holdon termeltek tulipánt a makói határban. Az új szövetkezet céljául tűzték ki a termelést és értékesítést. Közelebbről: a nemesítést, a hagymák beszerzését, új fajtaságok kitermelését és az értékesítést minden vonatkozásban. A szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak a szövetkezet alapszabályainak pontos betartására, amiben benne van az is, hogy a nemesítést együttesen végzik, közösen elhatározott fajtákat termelnek, a hagymákat egymás közt cserélik és értékesítik, s az új fajtákat közösen vásárolják meg, értékesítést együttesen intézik. Megállapították, hogy eddig 17 fajtát termelnek, és pontosan meghatározták azt az újabb 20 fajtát is, aminek a termelését az elkövetkező években fogják bevezetni. Kimondották, hogy a tulipánon kívül kiterjesztik működésüket az összes hagymás virágokra. Mindezt sok okos és megfontolt szóval, de ellenkezés nélkül határozták el.”45

398. Dr. Tóth Ferenc és (Tulipános) Erdei Ferenc a virágzó tulipán táblán
{610}

 

Elnöknek (Tulipános) Erdei Ferencet, a hagymaegyesület elnökét választották meg, az igazgatóságot ifj. Erdei András, dr. Erdei Ferenc és (Tulipános) Erdei Ferenc képezte; a felügyelőbizottság tagja: Erdei András, Szilágyi József és Saitos Gyula (hírlapíró) lett. Az üzletrészjegyek árát 10 pengőben állapították meg.46 A kis szövetkezet 1939 tavaszán eredményesen értékesítette a pesti piacon a makói vágott virágot. A vesszőkosarakat T SZ jelzéssel (Tulipán Szövetkezet) látták el. Kisebb súrlódások ekkor már előfordulnak. „Nincs meg mindig az összhang” – jegyezte meg „Tulipános” Erdei Ferenc.47 Máskor meg a dr. Erdei Ferenc levelére való utalásból tudjuk meg: „Mind a két standon baj van.”48 A két stand bizományosa Jankovich és Sárkány volt. A szövetkezet  1942-ben szűnt meg.

Dr. Erdei Ferenc is foglalkozott virághagyma termesztéssel. Szigetszentmiklósra költözésüktől, 1938-tól 1944-ig ez lett megélhetésének egyik alapja. A falubeliek körében is sikerült elterjesztenie. Az 1956. évi forradalom leverése után, szovjet fogságából szabadulva H Szabó Imre makói újságíró kérdésére, hogy mihez kezd, azt válaszolta: virághagymát termel.

Több mint két évtizedig semmiféle társulás nem működött Makón. Szundy Jenő ny. állami kertészeti főintéző, a Makói Kertészeti Munkaközösség ügyvezetője 1964. augusztus 2-án ankétra hívta a virágtermesztőket. A 35 résztvevőnek Szalay Ferenc tudományos kutató a jácint- és tulipántermesztésről tartott előadást. Az ankét résztvevői elhatározták új fajták behozatalát, az értékesítés megszervezését és Szalay Ferenc tanulmányának kiadását.49

A Makó és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet keretében 1965. július 18-án megalakították a Makói Virághagyma-termelők Szakcsoportját. Három célt kívántak megvalósítani: a város területén a jácinthagyma-termelők érdekvédelmi szervezetbe tömörítését, fajtiszta hagymák termelését és egységes árkialakítás alapján kifogástalan, továbbtermesztésre alkalmas virághagyma előállítását. Az első elnök, Zsikai Lajos az állomány fölújítását, a fajta- és színváltozat bővítését tűzte ki célul.

 

241. táblázat

A Makói Virághagyma-termesztő Szakcsoport tagjai (1965)

  N  é  v  Lakhely  Telep helye  o-öl J, T*
1 Baranyi Béláné Széchenyi u. 58. uo.   50 J
  Dobsa Mihály Verebes u. 41. uo. 100 J
  Kardos László Tisza u. 7. uo.    50 J
  Győri Mihályné V.hadsereg u. 107. uo. 150 J
5 Kardos Mihály Állami kislakás 21. uo.   70 J
  Czina Mihályné Toldi u. 5/a uo. Lesi 100 J+T
  Varga Bálint Váradi u. 70. uo. Gerizdes 150 J {611}

 

Csávás József Hosszú u. 83 uo. 200 J

 

Kovács Mihály Búza u. 30. uo.   60 J
10 Mágori József Tinódy u.  2. uo. Lesi 400 J+T
  Zsikai Lajos Liget u. 32. uo. 200 J
  Lantos János Gizella u. 5. uo.   70 J
  Mészáros János Szabadság tér 3. Makón 200 J
  Erdei Sándorné Április 4 u. 6. uo. 100 J
15 özv. Szalai Mihályné Búza u. 36. uo.   30 J
  Horváth István Búza u. 44. uo. 150 J
  Balázs Pál Búza u. 25. uo.   50 J
  Széll Lajosné Április 4 u. 57. uo.   50 J
  Török Sándor Búza u. 23. uo.   40 J
20 Szabó Antal Töltés u. 27. Ingó 400 J
  Sipos István Váradi u. 20. uo. 150 J
  Vass József Váradi u. 22. uo. 150 J
  Szilágyi Imre Hold  u. 7. Makón 200 J
  Katona István Sírkert u. 46. uo.   20 J
25 Füleki Miklós Kiszombor uo.   30 J
  Diós Sándor Dózsa Gy. u. 1. uo. 100 J
  Szilágyi János Toldi u. 37. uo.   15 J
  Kádár József Nagycsillag u. 26. uo. 155 J
  Kurusa Ferenc Kossuth u. 14. uo. 150 J
30 Alexi János Lenin tér 3. uo. 200 J
  Papp Sándor Kőrösi Cs. S. u. 13. uo. 150 J
  Teleki Vendel Szemere u. 13. uo.   60 J
  Bene Józsefné Hold u. 9. uo. 150 J
  Nagy István Hold u. 20. uo. 100 J
35 Martonosi Mária Kossuth u. 38/b uo.   10 J
  özv. Espersit Jánosné Felszabadulás u. 9. uo. 100 J
  özv. Szirbik Péterné Búza u. 21. uo.   15 J
  Veréb András Farkas I. u. 3. Ingó 100 J
  Veréb István Kölcsey u. 12. uo. 100 J
40 Nagy Sándor Hold u. 4. uo. 200 J
  Szalma Zsigmond Szent Anna u. 32. uo. 100 J
  Koczkás Ferenc Csokonai u. 27. Lesi 400 J+T
  K. Kiss Imre Arany J. u. 15. uo. 150 J
  K. Kiss Imre Búza u. 19. uo. 100 J
45 Baranyi Jenő V.hadsereg u. 83. uo. 300 J
  Bartha Imre Csokonai u. 10. uo. 100 J
  Czene Jánosné Kiszombor uo.   50 J
  Bíró Sámuelné Kiszombor uo.   50 J
  Kardos Zoltán Vöröscsillag u. 62. uo.   50 J
50 Kardos Jenő Kossuth u. 31. uo.   50 J
  B. Szűcs János Toldy u. 11. uo.   50 J
52 Hódi István Kiszombor uo.   50 J
{612}

*J = jácint          T = tulipán

(Forrás: ML Marosmenti Áfész. Jácinthagymatermelők iratai.)

A virágtermelőknek mintegy negyede lépett a szakcsoportba. A tagok bevallotta terület csak töredéke a tényleges állapotnak, mégis rendkívül értékes a kimutatás. A termelők zöme jácinttal foglalkozott, csupán hárman termesztett tulipánt is. Arra is fény derül, hogy a termesztők nagyobbik fele újvárosi. A virágtermesztés házi kertekben folyt, alig néhányan húzódtak ki a veteményes kertekbe. Mivel a vetőmagboltokban csak olyan virághagymát volt szabad árusítani, amelyet a Földművelési Minisztérium virághagymaellenőrző bizottsága forgalmazásra alkalmasnak minősített, vizsgálatot kértek, jelezve, hogy a tagoknak egy millió hagymája van elültetve.50

A szakcsoport új elnöke, Varga Bálint egy sikeres év után belebukott az értékesítésbe, ezért ismét Zsikai Lajost vette át az irányítást. Ő 1969-ben megvásárolta a Vetőmag Vállalat békéscsabai jácinttelepének teljes állományát. A Vetőmag Vállalat a Hollandiából behozott, de el nem adott jácinthagymát a békéscsabai telephelyen kívánta átmenteni a következő évekre. A csabai talaj azonban erre nem volt alkalmas, itt a hagyma és a levélzete fejletlen maradt. Ezt a selejthagymát a szakcsoport 1–2 forintos darabonkénti áron fölvásárolta. A makói talajban a jácinthagymák rendbe jöttek; sokáig ez a színes állomány alkotta a makói törzsanyagot.

A helyi múzeumban évente megtartott virágkiállítások igen látogatottak voltak.

A szegedi ünnepi hetek alkalmával rendezett virágkiállításokon virághagymáikkal rendszeresen elvitték a pálmát; 1969-ben különdíjat nyertek.51 1970-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Mágori József, Nagy Sándor és Zsikai Lajos jácinthagymával ezüst-, tulipánhagymával bronzérmet nyert. 1971-ben az Erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállításon a jácinthagymával – ebben a kertészeti kultúrában kiadott legnagyobb díjat – ezüstérmet nyertek.52

399. Diós Ferenc (1899–1980) feleségével a jácint virágzásakor
{613}

1971-ben régi hagymásvezetőt, Diós Ferencet (Kisfaludy u.) választották meg a társulás elnökévé. Az 1970. évi árvízkor keletkezett fakadóvizek a virághagyma nagy részét elpusztították Verebes, Szentlőrinc, Lesi, Szuszogó, Ingó és Kortyogó veteményeskertjeiben. A veszteség pótlására az apátfalvi út menti járandóban a Csongrád Megyei Téglagyári Egyesüléstől három évre haszonbérbe vettek hat hektár kitűnő minőségű földet. Két év múltával a téglagyár fölbontotta a szerződést. Az 1963/64. gazdasági évben a legeltetési bizottság jángori területén, majd a téglagyári egyesülés Rákosi úti telepén három évre béreltek két hektárt. Fölosztották 40–300 négyszögöles parcellákra. A bérleti díj száz négyszögölenként mindössze 80 forint volt.53 1974-ben Papp Sándor (Kőrösi Csoma u.) vette át az elnöki tisztet.

A társulatnak 1975-ben 149 tagja volt. A társadalom legkülönbözőbb rétegeiből kerültek ki: volt közöttük mezőgazdasági termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti tag, egyénileg gazdálkodó paraszt, kisipari szövetkezeti tag, magán kisiparos, munkás, alkalmazott, nyugdíjas és járadékos.54

1967-ben megalakult a Szőregi Virág-Dísznövény Áfész, és hamar vonzóvá vált a makói virágtermesztők körében. Gyakran előfordult, hogy a házastársak egyike a makói, másikuk a szőregi társulásnak lett a tagja, és odavitték hagymájukat értékesíteni, ahol kedvezőbben vásárolták föl. A szőregi szövetkezet fő tevékenysége: termeltetés, kereskedelem és szolgáltatás. A termelőkkel szerződést köt a termények fölvásárlására; a termesztés föltételeinek előteremtésére holland virághagymát hoz be; termelési és növényvédelmi szaktanácsadást tart; gépeket és vegyszereket szerez be.55

 

Értékesítés

 Sok kertész régebben úgy tartotta, ha a virágból a ráfordítást kitermelte, már nem fizetett rá a termelésre. Akinek tenyészanyaga volt, általában virágot értékesített, de a nagy termesztők inkább a hagymát vitték a piacra.

A jácint és tulipán értékesítése vágott virágként 1934-ben kezdődött. Takács Lajos (Bárány u.) az előző évben nyert hagyma- és zöldségkereskedői iparigazolványt, és 1948-ig maga hordta föl Pestre a saját termelésű és a fölvásárolt vágott virágot.56 1938-ban a Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskola saját szárnyukra bocsátotta a makói termelőket. Ettől kezdve hosszú időn át a szőregi Lengyel testvérek vásárolták Makón a virágot. A korabeli lap arról tudósít: „a virágot egy szőregi kereskedő veszi meg, aki mind Pestre szállítja, ahol már neve van a makói jácintnak.”57 A termelés mennyiségére is lehet következtetni a Tulipános Erdei Ferencnek dr. Erdei Ferenchez 1939. április 20-án írt leveléből: „Az öreg Lengyel [István] holnap akar átjönni és kb. 100 000 db virágot szeretne vinni.”58 A fővárosi kereskedőkkel is kiépült a kapcsolat: „Fenyvesiék dobozokban {614} szállítják a virágot Pestre, a kereskedő címére. Naponta adják vasútra a csomagokat. Este kilenckor, ha feladják, hajnalban már Pesten, a vásárcsarnokban vannak a virágok. Most éppen szüret van. Húsvétig mindig mennek a dobozok és a dobozok nyomában jön a pénz.”59 A Makói Újság képes mellékletének tulipán- és jácintfölvételei országos visszhangot keltettek. Fenyvesi Imre Debrecenből, Kassáról, Gyöngyösről kapott rendeléseket.60

A Tulipán Szövetkezet 1939 tavaszán eredményesen bonyolította le a vágott virág értékesítését. A fővárosban két standot tartott fönn, ott dr. Erdei Ferenc irányította és ellenőrizte az árusítást. Tulipános Erdei Ferenc naponta tájékoztatta a föladott virág mennyiségéről. Pl. 1939. április 27-én: „Tőlem 4 kosárral megy, Kockástól [Koczkás Ferenc] rózsaszín 1 kosár, Kopasztól [Kopasz Erdei Ferenc] 1 kosár sárga, a címkéken rajta van, melyik kosárban mennyi és milyen szín van. Szombat reggelre is küldök 6–8 kosarat, akkor már én is fent vagyok.”61 Volt esztendő, amikor a Tulipán Szövetkezet közvetítésével 30 000 virághagymát értékesítettek.62 A szőregi Lengyel testvérek63 állandó fölvásárlók lehettek. 1939. április 24-én pl. arról tájékoztatták Erdei Ferencet, hogy Erdei András virágát teljes egészében lekötötték. A gyors nyílású lila tulipánból másoktól 6000 darabot vettek meg.64 A Mauthner cégnek is szállítottak. Dr. Erdei Ferenc írta 1941. szeptember 4-i levelezőlapján: „Mauthneréknek nem kell több virághagyma, én adtam nekik 500 Ingl. Yellowt. Nagyon hencegnek a maguk termelte portékával. Láttam anyagukat, valóban szép.”65 A pesti piaci viszonyokról rendszeresen tájékoztatta a makóiakat. 1941. április 24-én pl. azt írta: „Kint voltam reggel a piacon, délben Tétényben, a helyzet a következő:

1. A piac árban jó, forgalomban gyenge. Árak: a Wiliam Cepland 1,80–2,0, a R. H. Ewleank 1,50–2,0 P 10-es csomóként. Viszont a tanácsos Bartgondja 3,0 P. Eddig elment a W[iliam] C[epland]ból mind 870 szál, ami van, az 1000 hagymából, az már másod r[endű]. A R. H. Ewleankból elment 530 szál, a többi teljesen nyílt, holnap jön.

A Clara Buttcsak épp hogy kezd nyílni.

2. Tétényben a helyzet: nagy üveghodályokban van a virág, sem fűtés, sem takarás nem volt, tehát ezért késett. Különben a W[illiam] C[epland] karriert csinál: hosszúszárú, világos pikáns lilás rózsaszín; rá se lehet ismerni, ezt tehát nem hajtatni érdemes. A lila R. H. Ewleank már nem ilyen jó, túl fakó, viszont a sárga késik: még 2–3 szál nyílt csak.

3. Most a köv[etkező] napokon jön a lila és a rózsaszín, tehát lesz virág, s miután a forg[alom] nem nagy, mértékkel küldjetek […] különben még kevés szabadföldi van a piacon.”66

Jó volt a propagandájuk: országos lapokban adtak föl hirdetéseket, a mozik filmhíradójában virágról készült fölvétel kíséretében a következő hirdetést közölték: „A tavasz {615} legszebb virága a jácint és a tulipán. Legszebb fajták, holland eredetű virághagymák beszerezhetők a makói virágtermelők szövetkezeténél. Makó. Hagymaház.”67

A második világháború után maguk a termelők értékesítették a virágot. A magánkereskedelem megszűnése után az ingyen utazó vasutasnék kapcsolódtak be a szállításba. Varga Bálint társulati elnöksége idején az egyik fővárosi vállalat napi piaci áron, készpénzfizetéssel Makón vette át a virágot. 1968-tól két szezonban Zsikai Lajos elnöksége alatt a társulat Budapesten, a Batthyány téri csarnokban standot bérelt, és bizományi alapon árulta a virágot. Egy évben a Mezőgazdasági Értékesítő Központ (MÉK) Makói Kirendeltségével olyan megállapodást kötöttek, hogy a vágott virágot minden mennyiségben, azonnali fizetéssel átveszi, de a termelők sokallták a 25–30%-os közvetítési díjat. Diós Ferenc elnöksége idején a társulat fölhagyott a virágértékesítéssel. Ezután a termelő maga gondoskodott virágjának eladásáról.

400. Nagy Sándorné válogatva szedi a jácintot 401. A jácint szedése Mészáros József

kertészetében

 A virágnak frissen kellett érkeznie a fogyasztói piacra. Hajnalban megszedték, napközben tízesével csomózták, kosarakba, bőröndökbe, dobozokba rakták; este gyorsáruként föladták, vagy kézipoggyászként fölszállították Budapestre. Évekig csak Békéscsabán át lehetett Pestre megfelelő időben följutni. Voltak, akik hetente ötször-hatszor megjárták a fővárost. Nagy Sándor érzékletesen írja le a nagy törődéssel, tülekedéssel járó árusítást: „Pesten a virág nagybani értékesítése az e célra kijelölt vásárcsarnokban történik. A jobb áruhely megszerzésének reményében a termelők már hajnali 2 órakor kezdenek sorakozni a kapunál. A csarnok az eladók és a vállalati beszerzők részére 5 órakor nyit. Ez időre a termelők áruját a csarnokhordárok érkezési sorrendben beszállítják. A piaci rend betartása és az áru elhelyezése az ő feladatuk. Nyitás után a termelők árujukat megkeresve, a nagykereskedelmi vállalatok részére az értékesítést megkezdik. Ezt követően 6 órakor a pesti és a vidéki kiskereskedők – keleti tülekedés és hangzavar közepette – rohanják meg a piacot. A több száz kiskereskedő bevásárlása egy szűk óra alatt megtörténik. Itt mindenki siet, rohan. A kereskedők azért, hogy legalább 8 órakor már standjukon árulják a virágot. A termelők pedig azért, hogy a 7.20-kor induló szegedi expresszt elérjék. Újabban ugyan egyre többen vannak, akik saját autóval járnak {616} piacozni, azonban a piac áradata ezeket is ugyanúgy sodorja, de hazautazásuk már kötetlenebb.”68

A pesti virágpiac keresletét nagyban meghatározta a nőnap, a húsvét, az anyák napja és néhány női névnap. Makón – kedvező földrajzi viszonyai következtében – két héttel korábban nyílik ugyanaz a virág, mint Pest környékén. Ezt a lemaradást az ottaniak melegházi, majd fólia alatti termesztéssel hozták előre; mire a makóiak is hozzáláttak a fóliázáshoz. Ezzel a vágott virág szezonja meghosszabbodott. A fűtés mértékével ugyanis valamelyest lehetett szabályozni a virágzás időpontját.

402. A jácint csomózás előtti mérése

403. A jácint csomózása

A második világháború után addig soha nem észlelt virághagymakereslet kezdődött. A belkereskedelemben a virághagymaellátást a fővárosi 1. sz. Földművesszövetkezet, majd a Hermész és a Vetőmagellátó Vállalat végezte. A virághagymát szabadon vásárolták föl készpénzfizetéssel. A Sasad és a Rozmaring Termelőszövetkezet szerződéses alapon termeltetett. Ez az időszak volt a makói virághagyma termelés és értékesítés fénykora; 1960-as évek közepén fejeződött be. Az 1970-es évektől a bizományi értékesítés terjedt el. A kereskedelem bizonyos százalék ellenében ügynöki teendőt végzett, a rizikót, sőt a forgalmi adót is a termelő viselte.

A külkereskedelemben a virághagyma értékesítését a Hungaroflor Virág és Dísznövény Export és Import Iroda végezte. A társulás megbízása alapján fölkutatta a piacot, a vevővel megkötötte a szerződést, lebonyolította a kiszállítást és a valuta átutalását. Az értékesítési szerződés még nem volt biztosíték a virághagyma átvételére, a ki- és beszállításhoz ugyanis mindkét állam külkereskedelmi szervének hozzájárulása is kellett.

A Makói Virágtermelők Szakcsoportja az üzletkötés lebonyolításában jogi személyként nem szerepelhetett, mivel a Marosmenti Áfész keretében működtek. A Hungaroflor ugyan érdemben tárgyalt a szakcsoport képviselőjével, de a szerződést már az Áfész megbízottja írta alá. Az ügylettel kapcsolatos adminisztrációt, az áru átvételéhez a raktárhelyiséget, a göngyöleget és az elszállított áru értékének kifizetését – előre kialkudott százalék ellenében – az Áfész végezte. A csomagban a termelő neve vagy termelői száma föl volt tüntetve, így, ha a szállítmányt nem vették át, minden termelő saját hagymáját kapta vissza. {617}

404. A csomózott jácint tárolása hűvös, sötét helyiségben

 

A jácinthagyma értékesítése céljából Zsikai Lajos, a szakcsoport első elnöke kapcsolatot teremtett a Hungaroflor vállalattal, de akkor még az idő rövidsége miatt nem tudtak forgalmazni is. Varga Bálint kétéves elnöksége idején, 1966-ban volt az első, 30 ezer darabból álló bulgáriai jácinthagymaexport. 1967-ben még nagyobb exportkötés történt. Szállítottak virághagymát Hollandiába, Dániába, Belgiumba, Németországba, Ausztriába és Csehszlovákiába is.69 1967-ben az előző évi sikeres szállítás alapján a földművesszövetkezet azonnal fizetett, de a növényegészségügyi szolgálat a kiszállítást letiltotta, így a hagyma a szövetkezet nyakán maradt. Kénytelenek voltak tovább termesztésre részesművelésbe kiadni, ám az üzlet így is ráfizetéssel zárult. 1971-ben 210 000 virághagymát értékesítettek 950 ezer forint értékben. A jácinthagyma darabjáért 3,50–5, a tulipánért 1,50–2,30 forintot fizettek.70

 

Virághagyma-termesztés

(Összefoglalás)

Makón a virághagyma-termesztés környezeti föltételi kitűnők, sokban fölülmúlják Hollandia természeti adottságait. A csapadékos ősz elősegíti a hagymák gyors és jó begyökerezését, a hótakaró gondoskodik a téli fagyvédelemről és a talaj kora tavaszi vízellátásáról. A márciusi esők serkentik a hagymák növekedését, a korán beköszöntő nyár pedig előnyös a gyors és tökéletes beérésükre. {618}.

Könnyű volt nálunk a virághagyma termesztését elsajátítani, hiszen munkamenete, eszközkészlete sokban hasonlít a vöröshagymáéhoz. A virághagyma-munkálatok ideje kiegészíti a hagymáét. A legnagyobb virághagyma-tenyészetet az 1920-as években a kertészeti egyetem hozta létre. Jelentős termelési góc jött létre Pest környékén, Mohács vidékén, Szőregen és Makón. Szálasvirág-értékesítésben Szőreg és Makó vidékének behozhatatlan előnye, hogy itt több a napfény, a virágzás kezdete megelőzi az ország többi körzetét; a pesti piactól való távolság viszont hátrány.

A termesztés múltja. A fővárosi kertészképző iskola 1929-ben tíz önként jelentkező hagymakertésznek termesztésre kiadott egyenként négy kilós csomag tulipánhagymát. Mivel a szaporulat a termelőké lett, ebből épültek ki a makói tulipántermelő gazdaságok.

Jácintot Makón a 19. század végétől termeltek. 1910-ben már volt olyan kertész, aki 1000 m2-en állított elő apró harangú fehér változatot. Országosan 1935-re vált ismertté a Makón termelt jácint. A helyi fajtaválaszték szűk volt, 1961-től évi ötezer hagymát hoztak be hajtatásra Hollandiából. Békéscsaba jácinttermő gazdaságát 1969-ben fölszámolták, 13 fajtából álló készletét a makóiak megvásárolták. A nárcisz és a hóvirág termesztése Makón nem vált általánossá.

A termesztés módja. A virághagymát elejében a – a maghozó vöröshagymához hasonlóan – útallóval meghúzott sorokba hagymaásóval rakták el. Később a barázdás ültetés terjedt el. Zsinór mellett tulipánnak 10–12, jácintnak 15–20 cm mély barázdákat ástak, ebbe egyenként rakták a hagymát. Ahány centi volt a hagyma körmérete, annyi a tőtávolság. Ezt a következő barázda ásásakor takarták le. A nagyobb termelők a barázdákat lóval vagy kistraktorral húzatták ki. Az utóbbi időben a gépi vetés általános lett. A növényápolást dikkelővel és hagymakaparóval végezték. Ma már általános a vegyszeres gyomirtás. Mivel Makón a virágot hagymájáért termesztik, a virágképződést eltávolítják. Hagyományosan ásóval szedték, ma már általános a traktorral való kihúzatás. A fölszedett virághagymát sokan padláson, ládában tárolják, a kereskedelem igénye szerint osztályozzák.

Agrotechnikai kutatások. A makói hagymakutató állomáson negyven tulipánfajtából fajtagyűjteményt hoztak létre. Az ültetési mélységre, ültetési időre és virágeltávolításra, jácintnál szaporítási módra kísérleteket végeztek.

Társulások. Az első virághagyma-társulás 1938-ban alakult Tulipán Szövetkezet néven. A vágott virágot Pesten értékesítették, két standot hoztak létre. A szövetkezet 1942-ben szűnt meg. A Makó és Vidéke Körzeti Fölművesszövetkezet 1965-ben alakította meg a Makói Virághagyma-termelők Szakcsoportját; 1975-ben 145 tagjuk volt. Az 1967-ben létre hozott Szőregi Virág-Dísznövény Áfész igen népszerű lett a makói termelők körében.

Értékesítés. A szálas virágot Pesten egyénileg, majd a Tulipán Szövetkezet szervezett formában vagy magánkereskedők részvételével értékesítették. A második világháború után a vágott virágot nagyban Pesten, a vásárcsarnokban értékesítették. A virághagyma forgalmazását belföldön főleg a Vetőmagellátó Vállalat, külföldön a Hungaroflor bonyolította. A külföldi szállítás 1966-ban kezdődött; Bulgária 30 ezer darabot rendelt. Azt követő években a makói virághagyma eljutott Hollandiába, Dániába, Belgiumba, Németországba, Ausztriába, Csehszlovákiába. 1971-ben 210 ezer virághagymát szállítottunk külföldre, a jácint darabját 3,50–5, a tulipánt 1,50–2,30 forintért. {619}

 

Flower bulb growing

(Summary)

The environmental conditions for flower bulb growing are excellent in Makó and surpass the natural endowments of the Netherlands in many respects. The rainy autumn promotes the quick and good rooting of the bulbs. The blanket of snow protects them from winter frosts and takes care of the early spring water supply. The rains in March stimulate the growth of the bulbs; the early summer is advantageous to quick and perfect ripening.

It was easy for the people of Makó to learn bulb growing as its methods and tools of production are similar to those of onion growing in many respects. The period of bulb work completes the period of onion work. The University of Horticulture established the largest bulb stock farm in the 1920s. Significant growing centres came into being in the outskirts of Budapest, in the surroundings of Mohács, in Szõreg and in Makó. The region of Szõreg and Makó has an incomparable advantage in cut flower marketing: it is sunnier here and the beginning of blooming precedes that of the other regions of the country, but the disadvantage is that the Budapest market is far away.

The history of growing. In 1929 the gardener training school in the capital city gave out four kilograms of packed tulip bulbs to each of 10 gardeners who had volunteered grow them. The growers kept the produce and the tulip growing farms developed in this way.

Hyacinths have been grown since the end of the 19th century in Makó. There was a gardener in 1910 who produced the little-belled white variety on an area of 1000 m2. By 1935 the hyacinths of Makó were known on a countrywide scale. The local choice of varieties was limited and from 1961 five thousand bulbs were imported annually from the Netherlands for forcing. When the hyacinth-growing farm of Békéscsaba was liquidated in 1969, the stock, consisting of 13 varieties, was bought by the growers of Makó. The growing of narcissi and snowdrops, however, did not become common in Makó.

The method of growing. The bulbs were planted, using onion spades, into the rows drawn by row rulers - similar to onion planting. Later furrowed planting became popular. The furrows drawn along a string were 10-12 centimetres deep for tulips and 15-20 centimetres deep for hyacinths. The bulbs were put in them one after the other. The plant density depended on the circumference of the bulb. Drawing the next furrow they covered the bulb with soil. The large-scale growers had the furrows drawn by horses or small tractors. Recently machine sowing has become general. The plants used to be tended using push-hoes and onion-scrapers (short handled hoes). Nowadays chemical weed control is widespread. In Makó the flower is grown for the bulb, so the flower formation is removed. Traditionally the bulbs were harvested by spade, but now the lifting is mainly done by tractor. The harvested bulbs are usually put into crates, stored them in lofts and graded according to the requirements of the trade.

Agro-technical research. A collection of forty tulip varieties was created at the Makó research station. Propagation experiments were carried out on hyacinths concerning the planting depth, the planting season and flower removal.

Associations. The first flower bulb growers’ association was founded in 1938 under the name of Tulip Co-operative. They sold cut flowers in Budapest, where two stands were set up. However, the co-operative closed down in 1942. Later, the Makó and Region District Agricultural Farmers’ Co-operative founded the Makó Bulb Growers’ Specialist Group, which numbered 145 members in 1975. The Floriculture Co-operative of Szõreg, founded in 1967, also became very popular among the growers in Makó.

Marketing. Originally, the cut flowers were sold personally in Budapest. Then the Tulip Co-operative sold them with the participation of private merchants, or in an organised form. After the Second World War the cut flowers were sold wholesale in the market-hall in Budapest. At home the marketing of the bulbs was handled by the Seed Supply Company and was managed by the Hungaroflor Company abroad. Exports started in 1966, when Bulgaria ordered thirty thousand bulbs. In the following years, bulbs from Makó reached the Netherlands, Denmark, Belgium, Germany, Austria and Czechoslovakia. In 1971, 210 thousand bulbs were exported with hyacinths selling for 3.50 - 5.00 forints per piece and tulips for 1.50 - 2.30 forints per piece.

 

 

1. Előbb volt a hagyma, aztán jött a tulipán és most egészítsük ki a paradicsompaprikával. MFÚ 1938. jún. 5.

2. Húsvét napján köszöntjük [...] a makói jácintföldek művelőit. MFÚ 1939. ápr. 9.

3. Írás a makói tulipánmezőről. MFÚ 1938 máj. 8.

4. Húsvét napján köszöntjük [...] a makói jácintföldek művelőit. MFÚ 1939. ápr. 9.

5. Szalay Ferenc 1965.

6.  Hagyma ez is, de virágot szüretel róla Fenyves bácsi. MFÚ 1937. április 5.

7.  Írás a makói tulipánmezőkről. MFÚ 1938. máj. 8.

8.  DMKI 1958. évi jelentése.

9.  Szalay Ferenc 1965. 3–4.

10. MTA Kézirattár 5797/103.

11. Nagy Sándor 1975. 6.

12. Szalay Ferenc 1965. 4–5. Sipos Elek 1966. 16–17.

13. Szalay Ferenc 1965. 5–6. Sárszegi Éva 1970. 28–29.

14. Sipos Elek 1966. 11.

15. Erdei Ferencné 1971.

16. Dr. Kovács Károly: A tulipántermelők. MV 1931. ápr. 30.

17. Írás a tulipánmezőkről. MFÚ 1938. máj. 8.

18. Uo.

19. MTA Kézirattára. Erdei  Ferenc hagyatéka. 5797/92.

20. MTA Kézirattára. 5797/190.

21. MOL 1941. K 184. gf.

22. CSMH 1958. okt. 15.

23. CSMH 1962. máj. 6.

24. ML PH 1930. 1970. Idézi Nagy Sándor 1975. 7.

25. Hagyma ez is, de virágot szüretel róla Fenyvesi bácsi. MFÚ 1937. ápr. 5.

26. MFÚ 1939. máj. 8.

27. Nagy Sándor 1975. 9–17.

28. ML Marosmenti Áfész. Jácinthagyma-termelők ügyiratai.

29. Nagy Sándor 1975. 30.

30. Nagy Sándor 1975. 22–25.

31. Levél a földművesszövetkezetnek 1965. aug. 14-én. ML Marosmenti Áfész. Jácinthagyma termelők

ügyiratai.

32. Szalay Ferenc 1960a. 11. sz. 14.

33. CSMH 1970. jan. 18.

34. DMKI MÜ 1955. évi jelentés. 160. Szalay Ferenc 1960a.

35. DMKI MÜ évi jelentése. 1956. 58–76.

36. DMKI MÜévi jelentése. 1957. 54–55.

37. DMKI MÜ évi jelentése. 1957. 54.

38. DMKI MÜ évi jelentése. 1957. 54.

39. DMKI MÜ évi jelentése. 1957. 42–48.

40. Szalay Ferenc 1959.

41. DMKI MÜ évi jelentése. 1954. 42. 1955. 164.

42. DMKI MÜ évi jelentése. 1954. 41.

43. DMKI MÜ évi jelentése. 1954. 38–42.

44. DMKI MÜ évi jelentése. 1954. 138–140. Szalay Ferenc 1969b.

45. A hagymaház egyik szobájában meghalt a régi szövetkezet, a másikban megszületett az új szövetkezet. A Tulipán Szövetkezet. MFÚ 1938. aug. 30.

46. MÚ 1938. aug. 30.

47. MTA Kézirattár. Erdei Ferenc hagyatéka. 5823/422.

48. MTA Kézirattár. Erdei Ferenc hagyatéka. 5823/423.

49. Beszámoló a makói jácinttermesztési ankétról. A Makói Kertészeti Munkaközösség 11. sz. kiadványa. JAM. – A makói tulipántermesztés útja. A Makói Kertészeti Munkaközösség 13. sz. kiadványa. É. n.

50. Uo.

51. CSMH 1970. jan. 17.

52. Nagy Sándor 1975. 28–32.

53. CSMH 1972. október 5.

54. A névsort közli Nagy Sándor 1975. 50–54.

55. Nagy György László: A Szőregi Virág Dísznövény Áfész marketing tevékenységének értékelése [...] Szeged, [1983.] Kézirat a szerző tulajdonában.

56. Nagy Sándor 1975. 42.

57. MFÚ 1939. máj. 8.

58. MTA Kézirattár. Erdei Ferenc hagyatéka. 5823/419.

59. MFÚ 1935. ápr. 5.

60. Országos híre-neve lett a makói jácintnak a MÚ révén. MÚ 1939. máj. 26.

61. MTA Kézirattár. Erdei Ferenc hagyatéka. 5823/419–425.

62. Szundy Jenő: A makói tulipántermesztés útja. É. n. 1.

63. Lengyel Mátyás (1893–1964), Lengyel István (1883–1958)

64. Tulipántos Erdei Ferenc levele dr. Erdei Ferencnek. MTA Kézirattára. 5824/198.

65. Címzett Tulipántos Erdei Ferenc. JAM Tört. dok. gyűjt.

66. Dr. Erdei Ferenc levele Tulipános Erdei Ferencnek. Bp. 1941. IV. 24. JAM Tört. dok. gyűjt.

67. Nagy Sándor 1975. 21.

68. Nagy Sándor 1975. 45.

69. CSMH 1970. okt. 25.

70. CSMH 1972. máj. 9.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet