{423} Népművészet

TÓTH  FERENC

Ház

208. Klasszicista gazdaház a 19. sz. közepéről

209. Klasszicista kisparaszti ház a 19. sz. végéről

A régi házvégek puritánságig egyszerűek voltak, az épület homlokzati síkját semmi sem törte meg. Ilyenek lehettek az újjátelepülés utáni sövényfalú házhomlokzatok. Ezek egyetlen ablaka – a gerendát tartó ágasfa miatt – nem középre, hanem a ház eleje felöli falmezőre került. A 20. századi putrik is őrizték ezt a tagolatlan homlokzatot. A házvéget tapasztott nádfallal, tutajfallal zárták le. Az első tagoló elem a tűzfal alá helyezett vízvető deszka vagy cserépsor volt.

210. kép. Klasszicista gazdaház

211. kép.  Klasszicista polgárház (1810)

Az oromfalas házvégeken és a  homlokzaton három építészeti stílus követhető nyomon: a klasszicizmus, a romantika és az eklektika. A klasszicizmus már olyan jellegzetes utca- és városképet hozott létre, hogy még Szekfű Gyula is megemlítette összefoglaló munkájában: „Történet nélküli városaink, melynek múltját a török uralom nyomtalanná tette, most kapnak először valami egységes képet, melynek szemlélésére legyen elég a földesúri hatalom alatt álló agrárváros, Makó példáját említenünk. Itt a 19. század első feléből való polgárházak mindegyikén van valami szerény motívum, amely évezredes európai klasszikus hagyományokat tüntet föl.”1

212. kép. A klasszicista jelleg a kapupilléreken is érvényesül

Makó nemes családjai afféle hétszilvafás nemesek voltak, de életmódjuk alapjában különbözött a köznéptől. Az egytraktusú parasztházakkal szemben a nemeseké egy keskeny traktussal szélesebbek. A 18. századvégi kisnemesi házak födém- és gerincmagasságuk alacsony volt, de az utcafrontra három ablak került. Az Úri utcai óvoda mellett, a görög katolikus parókiával szemközti oldalon a Szilvássy-ház az 1960-as évekig háborítatlanul őrizte az egykori kisnemesi háztípust. Ilyen lehetett mellette (ma Erdélyi püspök u. 2.) a Fejérváryak háza2 és jobbra, a Vásárhelyi utca sarkán a Posonyi-ház.3 A fehérre meszelt falfölület, a klasszicista oromzat, a lizénák és a párkány tömeghatásban is egyszerűséget sugárzott, de a háromablakos házvég és a szobák funkciója már kisnemesi volt.4

213. kép. Klasszicizáló gazdaház a 19. sz. első feléből {425}

214. kép. A romantikus jellegű homlokzatok régibb változata

A reformkortól a jobbágyi származású honoráciorok a nemesi életmód utánzói lettek. Faragó Ferenc megyei tisztviselő, átmenetileg polgármester, 1851-ben kisnemesi kúriára emlékeztető klasszicizáló polgárházat építtetett. Ilyenben lakott Kisvárday Papp Mihály orvos is.5 A háromablakos klasszicista gazdaházakból a Szent István tér 10. alatti ma is áll. A kisparaszti házakon a timpanonos házvéget igencsak fölváltotta a deszka oromzat, de a homlokzatot uralták a szerényebb megjelenésű klasszicista párkányok és lizénák.

A makói vármegyeházának, az ország egyik legszebb megyei székházának tervezője, Giba Antal (*1797) parasztházakat is tervezett. Kelemen Ferenc a Szent János tér 40. alatti épületről megállapította: „Ez a ház Giba tervező közreműködésével épült.”6 Ez azért is valószínűsíthető, mert az ingatlanok eladásáról vezetett jegyzőkönyv bejegy­zése szerint a főinzsellér 1830-ban a szóban forgó ház szomszédságában vásárolt lakóházat.7 Giba az ablakok mezőit ion fejes lizénákkal tagolta. Az udvar felől viszont gazdaházakra jellemző tornácot tervezett. {426}

Giba – az előbbi épülettel átellenben, a Vörösmarty u. 1. alatt – a népi hagyományokkal szakítva olyan hatablakos klasszicista paraszt-polgári házat is tervezett, amely középrizalitos, timapanonos, ion fejezetű és kannelurozott lizénájú. Ennek utánzója a városban nem akadt.

47. ábra. Műszaki rajzok 1908-ból

48. Attikás házvégek eklektikus tagoló elemekkel

A romantikus stíluselemek a 19. század végén jelentek meg. Az oromfal csúcsa kéményformát, két oldala kis pillértoldást kapott. Az utóbbiakat mázas cserépgombával látták el. Ezután a kiskapu fölé attikafalat építettek. Ezzel jelentősen megnövekedett az utcai homlokzat fölülete, rangosabbá vált a ház külső megjelenése. Az attikát párkánnyal látták el, falára fölkerült a ház építésének, átalakításának éve. Az attikára olykor szintén helyeztek mázas gombát.

Az eklektika a 19. század végén lett általános. A levéltár 1880-tól őriz építési engedélyeket, az épületek túlnyomó részük eklektikus. A parasztság köré­ben a véges házakon jelent meg, majd a tobzódó változatossággal nagygazdák fordított házain teljesedik ki.

Olykor a copfstílusú füzér vagy a szecesszió növényi ornamentikája is előfordult, de a maga szépségében inkább polgárházakra korlátozódott.

215. kép. A Szentlélek galambja a napsugaras házvégen

A marosi tutajokkal érkező szálfák földolgozására létesült fűrésztelepek olcsó nyersanyag­gal látták el a várost, így általá­nossá váltak a deszkaházvégek. A függődeszka borítású tűzfalak az ácsmesterek leleményessége szerint egyre díszesebbek lettek. Az egyszerűbbeket is legalább vízszintes párkánnyal tagolták. Ezt követték a csipkézett párkányok, a fűrészelt mintákkal áttört taglóelemek. Az arad–csanádi vasút állomásépületeinek orom­zati nyárs és fűrészelt mintázatát a népi építészet is átvette. {427}

216. kép. Szoborfülkés Máriás-ház

216/b. kép. A Napba öltözött Mária

217. kép. Eklektikus jellegű gazdaház

Igen elterjedtek a napsugaras házvégek. Az Iskola utca 15. alatti ház napsugaras oromzata egyedülálló szakrális jelleget őriz. A napsugarakat középütt lezáró egyenlőszárú háromszögű deszkára a Szentlélek jelképét, a szálló galamb bádogalakját helyezték.8 A pestis járvány idején a szentháromság jelképe bajelhárító amulettként vált általánossá.9 A Kun Béla Általános Iskola honismereti köre 1977-ben 48 napsugaras oromzatú házat vett számba. Ezeket rajzban és fényképben is megörökítették.10 A törzsökös városrészek közül a református Szentlőrincen kettőt, a katolikus Bujákon tizenegyet tartottak számon. Ez arra enged következtetni, hogy a katolikusok hitélet­ében erőseb­ben élhetett a szentháromság bajelhárító szerepe. A 19. század elején reformátusok által benépesült Aradi utcai fer­tályban a diá­kok tucatnyi napsuga­ras házat írtak össze; de ekkorra már a szentháromságnak bajelhá­rító szerepe elhomályosulhatott, ugyanis az istenszem helyett pad­lásablak került mind­egyikre. A kultuszból divat lett. {428} Erdei Ferenc Aradi utcai szülőháza is napsuga­ras volt.

A szoborfülkés oromzat az Alföldön ritka, különösen a Szűzanya alakjával. A Kálvária u. 30. alatti gazdaház 1815-ben épült, a Mária szobrot az 1895. évi fölújításkor Börcsök Ferenc százholdas gazda építtette be. Az oromzat fülkéjében elhelyezett gipszszobor Máriát, mint Napba öltözött asszonyt ábrázolja. Lába alatt a hold, megtiporja a sátánt jelképező kígyót. Fején tizenkét csillaggal díszített barokkos korona, amely nem csak a szeplőtelen fogantatásra utal, hanem arra is, hogy Mária királyné, a magyarok nagyasszonya, sőt napba öltözött asszony is. Bal kezét szívére teszi, jobbjában jogart tarthatott.

218. kép. Kovácsmester eklektikus modorú háza

219. kép. S. Bálint György nagygazda, felsőházi tag háza (Kálvin u. 3.)

Lábjegyzetek: