Előző fejezet Következő fejezet

A Széchényi család 1

 

Nagydorog legjelentősebb birtokosa a Széchényi család soraiból került ki. Országos viszonylatban is jelentős főnemesi családról van szó. A XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején élte meg ez a család a virágkorát. Először ismerkedjünk meg a család történetével, majd a Tolna megyei kapcsolatokkal.

A Széchényi család Nógrád megyéből származik, nevét Szécsény mezővárosról eredezteti. Első kiemelkedő alakja, a családi vagyon megalapozója Széchényi György (1592-1695) aki egy viszonylag későn induló papi pályán futott be hatalmas karriert. 33 éves, amikor a papnevelő intézetbe lépett, 39 évesen plébános majd kanonok, később pécsi, veszprémi, győri püspök. 1675-től kalocsai érsek, 1685-ben pedig elfoglalhatta a magyar katolikus egyház hierarchiájának csúcsát jelentő esztergomi érseki-prímási széket. Tíz éven át töltötte be ezt a magas tisztséget, 103 éves korában halt meg. Hosszú élete során hatalmas vagyont gyűjtött. Birtokainak nagyságát 400 ezer kat. holdra becsülték. A magyar grófi címet 1697-ben I. Lipót adományozta a családnak. A XVIII. sz. első felében a nemzetség meglehetősen szerteágazott, de 1777-re Széchényi Ferenc maradt az egyedüli férfiörökös, így a birtok újra egy kézben koncentrálódott. Ferenc nagyjából 230 ezer kat. hold egyedüli birtokosa volt.

Széchényi Ferenc (1754-1820) országos jelentőségű politikus. Fényes politikusi­hivatalnoki pályát futott be. Roppant bőkezű adományozásairól híres. Ő szerzi meg a „Sárvári és felsővidéki" előnevet. Széchényi Ferenc 1777-ben kötött házasságot Festetich Júliával, két évvel korábban elhunyt testvére özvegyével. Ekkor a házasságkötéssel kerül a doroghi birtok a Széchényi családhoz. Házasságából három fiúgyermek született: Lajos, Pál és István. Tehát itt újra három ág jelenik meg a családban.

Feltételen szólni kell Széchenyi Istvánról (1791-1860) a „legnagyobb magyar"- ról. Hazánk történelmében igen jelentős szerepet játszott és méltán jutott a „legnagyobb magyar" jelzőhöz. A reformkor kiemelkedő politikusa és sok elméleti és gyakorlati munka megvalósítója illetve irányítója.

Természetesen, ha településünk és a Széchényi család kapcsolatát vizsgáljuk, akkor Széchényi Ferenc első fiúgyermekének életútját kell követnünk. Széchényi Lajos 1781-ben született. Gyermekéveit a család az évszakok szerint felváltva használt különböző lakhelyein töltötte: Bécsben, Kőszegen, Horpácson és Nagycenken. 14 éves korában, Prágában ismerkedett meg - Clam-Galles Alojziával - aki hat év múlva a felesége lett. A grófkisasszony kívánatos partinak tűnt - mivel apja korai halála miatt - egyedüli örökösként jelentős vagyonnal rendelkezett. 1800. decemberében Prágában volt az eljegyzés, majd 1801. májusában sor került az esküvőre is. Iskoláztatása a kor szokásainak megfelelő volt, valószínűleg házitanítók és magántanárok oktatták. Az viszont bizonyos hogy jogi képzettséget szerzett és ügyvédi vizsgát tett. Tudjuk, hogy zenét írt, tanult és ifjúkorában versfaragással is próbálkozott. 1803-ban királyi biztosnak nevezték ki Kőszegre. A Napóleon elleni nemesi felkelésben, mindhárom Széchényi fiú, így Lajos is részt vett, majd 1811-ben tanácsossá nevezték ki a bécsi kamarához. 33 éves, amikor apja vele és a két fiútestvérével osztályos egyezséget kötött. Az apjuk által alapított 3 hitbizomány elosztásáról sorshúzás alapján döntöttek. Lajos közel 67 ezer kat. hold birtokosa lett. E hatalmas birtokot átvéve (melyek területileg elszórva 10 részből állnak) Lajos lemondott a bécsi kamaránál viselt tisztségéről és idejét uradalma irányítására szentelte. 1824-ben - elhunyt anyja után - anyai örökségként jutott a Tolna vármegyében található doroghi uradalomhoz, 8820 kat. hold föld területhez. Az 1830-as évek elejéig még nagyobb 32 ezer kat. hold földdel gyarapítja - vásárlás útján - a családi birtokot. Ekkor már több mint 107 ezer kat. holdat tudhatott magáénak. Házasságukból két gyermek született, de 1822-ben Lajos özvegyen maradt. Még fiatal ember és természetes, hogy újranősült. Második felesége Wurmbrand Francoise (1797-1873).

Gróf Széchenyi Lajos 1781-1855 Gróf Wurmbrand Francoise 1797-1873

 

Széchényi Ferenc számára még fontos volt, hogy leendő cseh származású menye - Lajos első felesége - már a házasságkötés előtt elsajátítsa a magyar nyelvet, hogy képes legyen születendő gyermekeit magyar szellemben nevelni. Széchenyi Lajos új házassága azonban mindenekelőtt gyermekeihez fűződő kapcsolatában hozott változást. Első felesége halála után tett több hónapos itáliai útjára még magával vitte az akkor 22 éves elsőszülöttjét, Jánost, később kapcsolatuk, ha nem is szakadt meg, de elhidegült. A nagyapa, az apa és az unoka portréja közül legkevésbé Jánosé rajzolható meg. Ez több mindennel is magyarázható, de leginkább kevés nyomot hátrahagyó, sikertelen életútjával.

Széchényi János (1802-1874) anyja halálakor fiatal, házasság előtt álló, felnőtt férfi, aki megkülönböztetett jogok várományosa. Törvények szerint apja halála után -mint elsőszülött - ő lesz a segesdi hitbizottmány örököse és nagyanyjának Festetich Júliának köszönhetően - aki a birtoköröklést elsőszülött ágon nemzedékekre előre megkötötte - őt illeti majd a doroghi uradalom is.

Széchenyi Lajos második házasságából hamarosan két fiú gyermek született, Imre 1825-ben, Dénes 1828-ban. Anyjuk mindent megtett érdekeik érvényesítéséért, János ellenében. Az apa-fiú viszony megromlásának valószínűleg volt egy konkrét, személyes oka is. A családi szóbeszéd szerint Széchenyi Lajos első feleségének halála után szívesen közeledett volna Erdődy Agátához, aki végül is fiának - Jánosnak - nyújtotta kezét. Erdődy Agáta és Széchényi János 1825-ben kötöttek házasságot. Házasságuk nem lett maradéktalanul boldog. Egymástól eltérő természetükön túl, ennek legvalószínűbb oka a házasságot végigkísérő állandó pénztelenség lehetett, valamint az a megalázó helyzet, ami Jánosnak apjához fűződő viszonyából eredt. Házasságukból öt gyermek (3 fiú és 2 leány) született. Utolsónak 1837-ben született Sándor, akinek életútját majd a későbbiekben végigkövetjük. Tesszük mindezt azért, mert 1872-ben Ő és családja költözik majd Nagy-Doroghra.

A család Széchényi Lajostól kap kezdetben 6000 Ft évi apanázst, majd ezt 10 év múlva 8000 Ft-ra emelik. A család Bécsben élt a szülők társadalmi rangjának megfelelő életmódot folytatva. Saját vagyon híján - a feudális reprezentáció költségeit - kölcsönökből finanszírozzák egészen 1839-ig Ekkor János az esedékes váltó kifizetésére már nem kapott kölcsönt. A botrány természetesen elmaradt, mert a család segített, de Jánoséknak el kellett hagyniuk Bécset. Jánosnak és Agátának egy nyilatkozatot kellett aláírni Széchényi Lajos segítségéért. Továbbiakban a gazdálkodásnak szenteli életét, nem vesz fel idegenektől kölcsönt - apja elvárása szerint - még Agáta is írásbeli ígéretet tett, hogy háziasán, erkölcsösen és takarékosan él, urát mindenkor mindenhová követi.

Természetesen a gazdálkodásból nem lett semmi. Eladják a birtokot és az apja - Széchényi Lajos - a horpácsi birtokot jelöli ki lakóhelyül. Lajos autokratikus személyiségként uralkodott családtagjai felett. Nemcsak ellenvetést, de véleménynyilvánítást sem tűrt. Széchényi János a gazdálkodás lehetőségétől elzárva a közügyek felé fordult. Karriert azonban nem csinált. Az akarat és a képesség is valószínűleg hiányzott, de még jobban apja pártfogása.

A forradalmi események (1848-49-ben) megosztották a Széchényi családot. Ez maga után vonta, hogy Széchényi Lajos kegyvesztett lett a császári családnál, 25 évi szolgálat után lemondott. Kapcsolatait sikerült felhasználni, hogy a bizalom helyreálljon. A bizalom helyre is állt, mert 1851-ben többször hivatalos volt udvari ebédekre, részt vett udvari vadászatokon. Ebben az évben töltötte be 70. életévét. Elismert, számon tartott tagja volt az arisztokrata társaságnak. Ferenc József forradalom utáni első magyarországi látogatása során ő kísérte végig a császárt, az apja - Széchényi Ferenc - által alapított múzeumban.

Gróf Széchényi János 1802-1874 A feleség: Gróf Erdődy Agáta 1808- 1882

 

A gazdaság ügyei iránt nagy intenzitással érdeklődött. Ekkor tapasztalta, hogy a birtokok jövedelmezősége kérdésessé vált. 1854-ben Lajos adósságai 1.800.000 Ft-ra rúgtak, ami a törzsvagyonnak kb. 1/3-át tette ki. Az átalakítás nehézségei láttán Lajos egyre fáradtabbnak érezte magát, fiai segítségére vágyott. Most sem számított elsőszülött gyermekére - Jánosra - hanem második házasságának gyermekét Dénest hívta segítségül. A birtok tulajdonjogát azonban élete végéig megtartotta. Halála előtt egy héttel - 1855. január 31-én - kötött osztályos egyezséget három fiával. Jánosnak mindössze 20.395 kat. hold jutott. Övé lett Segesd, Nagy-Dorog a paksi és a pesti hitbizományi házakkal, Egervár Égenföld és Hídvég. Minden egyéb birtokot közös és egyenlő részben a második házasságból származó két fiú, Imre és Dénes kapott meg.

Széchenyi János 53 éves volt, amikor az örökséget átvette. Egész eddigi élete az apjától való teljes függésben telt. Nem vállalt hivatalt, nem tanult meg gazdálkodni. Az uradalom vezetését gazdatisztjeire bízta, akik közül volt, aki becsalta és volt, aki rossz irányba fejlesztette a birtokot. János cél és feladat nélkül végigélt élete veszélyes példának bizonyult gyermekei számára. László és György, a két idősebb fiú egész életében a könnyű élet vonzásának hódolt, s csak a véletlenen múlott, hogy Sándornak is nem ez a sors jutott. Mint már az előbb említettük Széchényi János és Erdődy Agáta házasságából 5 gyermek született. Településünk története szempontjából a legfontosabb az utolsónak született, Széchényi Sándor életútja. Kövessük hát figyelmesen végig az Ő életét.

Széchényi Sándor 1837. okt. 27-én született Bécsben. A szülők helyzetében bekövetkezett változást a gyermek Sándor még nem érzékelte. Képzését magántanár végezte és az algimnáziumi vizsgáit Sopronban tette le. A család soproni megtelepedése új fejezetet nyitott Sándor életében. Ekkor már a főgimnázium osztályait végezte, ami komolyabb tanulást igényelt. Műveltsége megszerzésében Erdődy nagymamának volt szerepe, aki ekkor Bécsben élt, unokáját minden évben 8-10 napra magához vette, múzeumokba és színházakba vitte és a művészetekről beszélgetett vele. Széchényi Sándor 1857-ben tette le az érettségi vizsgát. Pályaválasztás előtt állt. A döntés apja kezében volt, aki végül a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldást válasz­totta. Pélre a Zichy birtokra küldte fiát, hogy gazdálkodni tanuljon.

1859-ben Sándor Alsó-Pélre utazott. 1859 nyarán id. Zichy László csődbe jutott. Végül a birtok megmenekült, de Sándor gyakorlati képzéséből nem lett semmi. A politika területén bekövetkezett változások azonban rövidesen új irányt adtak életútjának. A család úgy határozott, hogy Sándor közéleti pályára lép. Ismét Tolnába küldték, ahol előbb tiszteletbeli aljegyzővé, majd pedig a dunaföldvári járás tiszteletbeli szolgabírójává választották. Sándor megyei szereplése azonban a nagypolitika újabb fordulata miatt nem volt hosszú életű. 4 év telt el azóta, hogy iskoláit befejezte. A gazdálkodást meg sem próbálta, a közéleti tevékenységbe éppen csak belekóstolt. Félő volt, hogy életpályája vakvágányra fut. A család újabb döntése, hogy Nagyorogon telepedjen le, és ott folytasson gazdasági gyakorlatot, ugyancsak ebbe az irányba mutatott. „Néztem a gazdaságot, de mit sem tanultam ebből nem is volt tanulságos. Több vonzóerővel bírt a vadászat, kisebb-nagyobb korhelykedés".

Társasági életet élt Dalmandon, s mindenekelőtt Nagy-Dorogon, ahol mindig nagy volt a vendégjárás, sógorának és nővérének a házában. Itt találkozott először Dőry Mihály lányával, Nathalival. A kor felfogása szerint nem illettek össze. A Dőry család a köznemességhez tartozott, s még saját köreiben sem számított jó partinak. A Széchényi szülők mégis beleegyeztek a házasságba.

Gróf Széchényi Sándor 1837- 1913

 

Az idő igazolta, hogy Sándor választása helyes volt. Majd 50 évet élnek le együtt. A családalapítás gyökeres fordulatot eredményezett Sándor karrierjében is. Mire első gyermekük - Bertalan - cseperedik, megszületik Deák Ferenc műve a Kiegyezés, ami lehetővé tette az egyszer már megszakadt közéleti pálya folytatását. A családnak szüksége is volt az évi 5000 Ft-os tisztviselői fizetésre. Gyönkön bérelnek egy házat, ahol 4 évet élnek. 1871-ben úgy érezte, nem tud megfelelni a magas tisztviselői követelményeknek és lemondott állásából és a család visszaköltözött Sopronba. Ekkor is visszajárt a megyébe és Nagy-Dorogon a régi kastélyt rendezi fogadásukra - amely már egy éve üresen áll. A nagy-dorogi kastély új lakója 1872-től gróf Széchényi Sándor és családja lett.

Nem kétséges, hogy az osztozkodás kedvezményezettje Sándor volt. A szülők, de talán az egyezségre hajló testvérek is elismerték, hogy a három fiú testvér közül egyedül Sándor felel meg a főrangú családok tagjaival szemben támasztott társadalmi elvárásoknak, s gyermekei révén ő lesz az, aki a család nevét fenn fogja tartani. Házasságából ekkor már három fiúgyermek született. Elsőszülöttként az 1866-ban született Bertalan, majd a gyönki évek alatt 1868-ban Lajos és 1871-ben Domonkos. Az ő életútját végigkövetjük, mert apjuk halála után Domonkos lesz a nagy-dorogi uradalom örököse. Egy évvel a család Nagy-Dorogra költözése után megszületik a család egyetlen lánya Alice. Ő az egyetlen a népes Széchényi családban, aki Nagy-Dorogon született.

Széchényi Sándor a nagy-dorogi birtokot átvéve nem volt könnyű helyzetben. A gazdálkodáshoz nem értett, mégis maga próbálta a birtokot irányítani. Rövid időn belül rájött, hogy segítségre van szüksége. Tiszttartót vált, ám így is újabb hibák fordulnak elő a gazdaság irányításában. A tiszttartó a fő problémát a hagyományokon alapuló, szervezetlen gazdálkodásban látta. Az 1870-es években is a juhászat egyoldalú fejlesztését erőltetik, pedig ekkor már megjelent az olcsó ausztrál gyapjú és az amerikai búza. A század utolsó éveiben megtörténik a váltás, a juhászat helyett a szarvasmarha tenyésztés került előtérbe. Igaz ekkorra végleg eldőlt, hogy Széchényi Sándor életét a közéleti tevékenységnek szenteli. Virilistaként automatikusan a Tolna megyei törvényhatóság tagja lett. 1872-84 között ugyan nem viselt hivatalt, de a megyei bizottságok munkájában való részvétellel folyamatosan részese volt a helyi közéletnek.

1884. okt. 14. a főispáni székbe került, ez pedig olyan karrier kezdetét jelentette, ahol az újabb rangok és címek, a viselt tisztség természetes következményei voltak. Munkája elismeréseként Ferenc József 1895-ben belső titkos tanácsosai sorába iktatta. 1898. novemberében nevezte ki az uralkodó az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságának elnökévé. Megkapja a Vaskorona rendet és a Ferenc József rend nagykeresztjét. Széchényi Sándort házassága és szépen ívelő karrierje megállapodott emberré tette. Rangjához és a közéleti tevékenységét kísérő fogadásokhoz már nem illett a szerény méretű és külsejű lak. Széchényi Sándor több mint 21 évig volt Tolna vármegye főispánja. 1905-ben a Szabadelvű párt összeomlása után lemondott hivataláról. Elismert jó munkája után történt a nyugdíj-megállapítása.

1905-ben még egy nagyon fontos családi rendezvény volt. " Mivel a családnév írásmódja István gróf óta mind SZÉCHENYI mind SZÉCHÉNYI formában elterjedt, az 1905. febr. 16-án tartott nemzetségi ülés a család nevének egységes írásmódját így határozza meg:

Sárvár-felsővidéki gróf SZÉCHÉNYI

nem követi tehát István grófot, aki egyébként 1822-ig szintén két ékezettel írta nevét. Ez az írásmód tehát -István gróf kivételével - a család összes tagjára vonatkozik"2

 

A Széchényi Sándor nyugdíját megállapító okirat 3

 

Eddigi tevékenységét is elismerve, Ferenc József 1906-ban a főrendi ház alelnökévé nevezte ki. Ez volt utolsó tisztsége, amelyet 6 éven át viselt. Élete végén megelégedetten tekinthetett vissza a megtett útra, hiszen a megváltozott körülmények között is képes volt arra, hogy a családjával szemben támasztott követelményeknek megfeleljen. Ez nem volt könnyű feladat. Nagyapja Széchényi Lajos még több mint 100.000 kat. hold birtokon gazdálkodott, míg Széchényi Sándor már csak 6.000 kat. hold területen. Új jelenségnek számított Sándornak - a főnemességre korábban nem jellemző megyei közszereplése. Egész karrierjében döntő szerepet játszottak megyei kapcsolatai. Sándor beváltotta apjának hozzáfűzött reményét. Fenntartotta a családi ágat, s a következő nemzedéknél - jórészt ugyan a véletlennek köszönhetően - megállt a birtok további osztódása.

1913. febr. 17-én elhalálozott és 20-án Nagycenken helyezték örök nyugalomra. Széchényi Sándor halála után a nagydorogi birtokot Domonkos fia örökli. Értékét 1.672.000 K becsülik, míg maga a kastély hozzávetőleg 96.000 K értéket képvisel. Természetesen a család tulajdonában még különböző értékek vannak. A nagy dorogi téglagyárból 5 db részvénnyel rendelkezik, részvényenként 5.200 K értékben. A Tolna megyei Takarék és Hitelbanknál 30 db részvénnyel, darabonként 540 K értékben rendelkeznek. Gondoskodnak anyjuk, özv. Széchényi Sándorné életjáradékáról is.

Széchényi Sándor négy gyermeke a következő életpályát futotta be.

Legidősebb gyermekük az 1866-ban Sopronban született Széchényi Bertalan. Közéleti pályán 1912-1918-ig a magyar főrendiház alelnöke. Itt apját követte az alelnöki székben. 1927-től 1935-ig a felsőház alelnöke, majd 1935-től elnöke. Az Országos Erdészeti Egyesület elnöke 1923-1925-ig. 1907. decemberében kötött házasságot Budapesten gróf Andrássy Natáliával. Házasságukból egy gyermek született, Márton 1909. szeptemberében. Széchényi Bertalan 1943 júniusában halt meg és Nagycenken lett eltemetve.

A másodszülött gyermek Széchényi Lajos, Gyönkön született 1868. márciusában. Diplomata karriert futott be. 1892-ben lépett külügyi szolgálatba. Brüsszelben, Washingtonban, Rómában, Szentpéterváron és Londonban teljesített szolgálatot. 1909-ben nagyköveti rangban a kairói diplomáciai ügynökség és főkonzulátus vezetését vette át. Az első világháború idején katonai szolgálatot teljesített. 1916-ban Szófiában, 1917-ben Hágában és Luxemburgban volt követ. 1919. áprilisában elhalálozott.

Harmadszülött fiúgyermek Széchényi Domonkos, Gyönkön született 1871. ápr. 10-én. Nagydorogon még napjainkban is úgy emlegetik a „GRÓF". Apja 1913-ban bekövetkezett halála után ő örökli a nagydorogi uradalmat. Így jó negyven éven keresztül, 1945-ig meghatározó személyisége Nagydorog életének. Tevékenységére a különböző fejezetekben fogok kitérni.

Gróf Széchényi Domonkos 1871 - 1950

 

Apja halála után Gróf Széchényi Domonkos öröksége 4

 

A gróf közéleti tevékenységéről említésre méltó, hogy császári és királyi tanácsos és 1943-tól a felsőház tagja.

 

A Grófnak szóló értesítés, hogy a felsőház tagja lett 5

Széchényi Domonkos az 1944-es orosz bevonulás után elveszti teljes vagyonát. Kastélyát és javait elveszik, több helyre is költöztetik, ahol egy szobát biztosítanak számára. Nélkülözésben, megalázva éli le hátralévő életét. A mindennapi élelmet sokszor a falu lakói adakozással biztosítják számára, pedig fénykorában nagyon sok családnak Ő biztosított megélhetést. Utolsó éveiben élettársa Szombathy-Samu Aurélia, akit 1950. február 18-án feleségül is vett. Talán érezhette, hogy kevés a hátralévő idő, mert 1950 márc. 12-én meghalt. Nagydorogon a katolikus temetőben van eltemetve. A család egyetlen leánygyermeke Széchényi Alice 1873. június 1. született Nagydorogon, a Széchényi család egyetlen nagydorogi születésű tagja. Apja halála után ő örökölte a földesi uradalmat, 1100 kat. hold szántóval. 1930-ban Bécsben halt meg és Nagycenkre lett eltemetve.

Gróf Széchényi Alice 1873 - 1930

Özv. Széchényi Sándornét szül. Dőry Natália 1928 januárjában halála után Nagycenken helyezték örök nyugalomra.

Együttérző levél a Grófné elhunyta alkalmából 6

 

 

A Széchényi kastély

Széchényi Sándor és családja 1872-es Nagy-Dorogra költözése előtt már egy éve nem lakja senki az épületet. Széchényi Sándor nővére Ernesztina és férje Zichy László lakta 1871- ig. Ekkor a gazdaságuk után családi életük is tönkrement. Elválnak, és itt hagyják Nagy- Dorogot. 1872-ben Sándor előkészítteti az épületet családja fogadására. Földszintes, elfogadható épület van ekkor, de komoly főúri életvitelre és az ott tartott fogadásokra nem alkalmas. A birtok nem biztosít olyan jövedelmet, amelyből építhető lenne, - mind külső megjelenésében mind belső kialakításában - egy komoly kastély. A változást az 1884-es esztendő hozza meg. A Gróf Tolna vármegye főispánja lesz évi 11.600 K fizetéssel. Ez komoly jövedelem, ami mellé még a nagy-dorogi birtokból is jut. Megnövekedett tekintélyéhez és rangjához nem illett már a viszonylag szerény méretű és külsejű nagydorogi lak. Pénzzel is rendelkezik már és dönt. 1891-ben építkezésre szánta el magát. A régi földszintes, gazdatiszti házból 13 helyiséget lebontottak, majd emeletet húztak az egészre. 50 helyiségből álló, szép új kastélyt építettek, aminek összes költsége közel 70.000 Korona volt.

Kornak megfelelő, szép épület készült. Ábel Lothar bécsi építész tervezte az épületet. Wittinger Sándor építőmester kezemunkáját dicséri a szép és gondos kivitelezés. Az építkezés mértékére jellemző, hogy 274.000 db téglát használtak fel. A téglát Simontornyáról és Faddról szállították, nagyrészt szekéren és hajón. Terméskőből 800 m 3 lett felhasználva. A szuterin és a pincék kiásásakor majd 1160 m 3 földet mozgattak meg. Még jégverem is tartozott a kastélyhoz, hogy a romlandó portékákat is bizton tudják tárolni A szobákba, a kályhát Grazból szállították. Az épületben nagyon szép és míves öntöttvas korlátú csigalépcső volt. A kastélyban vízvezetékrendszert is építettek. Az épülettől kb. 50 m-re, keletre volt a kút és a víztorony. A kútból a víz a víztoronyba állati erővel lett feljuttatva, majd onnan került a kastély vezetékrendszerébe.

Wittinger Sándor építésznek nem fizették ki a munkavállalási díj teljes összegét, hanem biztosítéknak az összeg kb. 12 % visszatartották. A tetőzet fazsindelyes és kátránnyal kezelt. Maga a kastély egy szép és rendezett park közepén állott. Sok mellék épület tartozott még hozzá. Fák, növények, virágok, gondozott ágyások. Érdekesség, hogy 1920. június 4. után a kastély keleti felénél sövényből kialakították a történelmi Magyarország kontúrját. Ez igazán szép gesztus volt, ami mutatta honfiúi érzésüket. A kerítés téglából készült és az oszlopok között kezdetben nem volt drótháló kihúzva. Később, amikor Széchényi Sándor látta, hogy fiát - Domonkost - milyen sok fehérnép látogatja, akkor döntött a drótháló kiépítéséről is.

A Széchényi kastély északi oldalról

 

A kastély építését terhelő kiadások 7
A nagydorogi Széchényi kastély

 

Jegyzetek

  1. A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve XX. 291 - 303- old.
  2. A magyarországi főnemesség XX. sz. genealógiája IV. sz. 26. old.
  3. TMÖL Széchenyi iratok 3. db
  4. TMÖL Széchenyi iratok 3. dob. 31. pall.
  5. TMÖL Széchenyi iratok 3.dob. 11. pall.
  6. TMÖL Széchenyi iratok 3. dob. 31 pall.
  7. TMÖL Széchenyi iratok 3.dob. 25. pall.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet