Előző fejezet Következő fejezet

Városunk az ezredfordulón


Tukacs István

Nyíregyháza gazdasági fejlődése

 

Ha egy hirtelen gondolattól vezérelve megkérdezne egy nyíregyházit, mi jut eszébe mindenekelőtt a városáról, valószínűleg elsők között említené: dinamikusan fejlődő.

Megszűnni látszik a városunkkal szemben országszerte kialakult előítélet, mely elsősorban a fejlődés motorját jelentő gazdaság erősödésének tudható be. Utak épülnek, infrastrukturális beruházások valósulnak meg, épületek újulnak meg, melyek minőségi változást eredményeznek az itt élők mindennapjaiban. A sikerek inspirálják a városlakókat, közösségi élményt nyújtanak, mely tovább erősíti a lokálpatriotizmust.

A rendszerváltoztatás óta eltelt időszak Nyíregyháza sikertörténete, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a felzárkózás folyamatos erőfeszítést igényel.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy alpolgármesterként tevékenykedhettem az ezredfordulóra eső választási ciklusban is, ezért alkalmam nyílt a gazdasági folyamatokat befolyásoló mechanizmusok figyelemmel kísérésére, és részt vehettem Önkormányzatunk gazdasági döntéseinek meghozatalában is. Tapasztalataimat szeretném ezennel megosztani Önökkel.

 

1. Geopolitikai helyzet

Nyíregyháza Magyarország hetedik legnagyobb városa közel 120 ezer lakossal - Kelet-Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági és kulturális központja. A város fekvése szinte egyedülálló egész Európában, 80 km-es körzetében három ország határa található. Románia, Ukrajna és Szlovákia. A város területéről 2-3 óra alatt el lehet érni olyan több tízmilliós piacokat, amelyek rendkívül gyors fejlődés előtt állnak.

 

2. Gazdaság

Magyarországon az 1998-2002 évek gazdaság fejlődése nem volt homogén, két igen jól elkülönülhető időszakot lehet megkülönböztetni. Az egyik az 1998-2000 közötti időszak, amely gyakorlatilag az előző kormány gazdaságpolitikájának folytatása volt, töretlen és egyre gyorsuló fejlődést jelentett mind a termelésben, mind a tőkebefektetésekben. A 2000. év utáni időszakban a fejlődés lelassult, sőt a mesterségesen erősített forint és a nagymértékben megemelt minimálbér egyes ágazatokban a termelés visszafogását és az export csökkenését okozta.

A negatív hatások elsősorban a kis és középvállalkozásokat (kkv) érintették, ezen belül a feldolgozást és a termelő cégeket.

Remélhetőleg a gazdaságpolitika valamilyen formában orvosolni fogja ezeket a bajokat, hiszen a kkv-k által megtermelt adóbevételek elmaradása komoly pénzügyi problémákat okozhatnak az önkormányzatok költségvetésében, melyet nem célszerű központi támogatásokkal ellensúlyozni.

 

2.1 Nyíregyháza gazdasági struktúrájának jellemzői

Az egyes települések gazdasági szerkezetének megismerésekor a termelő és szolgáltatásokat végző vállalkozások összetétele az, amely tényszerűen mutatja a gazdasági aktivitást.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország egyik legelmaradottabb és leghátrányosabb helyzetű megyéje. Azzal, hogy megyénk elsősorban mezőgazdasági jellegű, gyakorlatilag meghatározott a gazdasági lehetősége. A magyar mezőgazdaság ismert helyzete, illetve a megye tőkevonzó-képességének alacsony volta miatt, a megyében az egy főre jutó GDP 30-40 %-kal alacsonyabb, mint az országos átlag.

Nyíregyháza, mint a megye közigazgatási és gazdasági központja, jobb gazdasági potenciállal rendelkezik. A munkanélküliség, a tőkevonzás, az infrastruktúra helyzete jóval kedvezőbb, mint a megyében.

 

2.2 Nyíregyházán működő gazdasági szervezetek, vállalkozások struktúrája

Nyíregyházán a vállalkozások száma dinamikusan emelkedett 1998-2002 között. Szembeötlő, hogy míg a mezőgazdaság, energia-és feldolgozóipar, vendéglátás, építőipar és logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számának aránya a vállalkozások számán belül gyakorlatilag nem változott, addig a kereskedelemi tevékenységet végző cégek aránya az 1997. évi 43 %-ról 36 %-ra csökkent, ezzel szemben a gazdasági szolgáltatás-ingatlanügyletek szolgáltatás 23 %-ról 32 %-ra emelkedett.

 

A kereskedelem-javítás területén a vállalkozások arányának csökkenését a piac természetes „tisztító" hatása okozta. A fogyasztói igények növekedésével egyre igényesebb és nagyobb volumenű kínálati piac kellett, hogy kialakuljon, amelynek nagyon sok - főleg kis üzlet - nem tudott megfelelni. Megjelentek a tőkeerős cégek, amelyek a fogyasztói szokásokat ismerve egyre nagyobb szeletet tudtak kihasítani a piacból.

Ezzel ellentétes tendencia játszódott le a gazdasági szolgáltatás - ingatlanügyek szolgáltatási ágban. A gazdaság fejlődése és átalakulása eredményeképpen növekszik azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek a bonyolódó gazdasági szolgáltatás területen egyre több és színvonalasabb szolgáltatást nyújtanak. A fejlődés rendkívül látványos, hiszen 1998-tól a számuk mintegy 50 %-kal (!) nőtt. Az elkövetkező években a növekedés tovább folytatódik, de valószínűleg csökkenő ütemben, és kialakul egy optimális, a piaci igényeknek megfelelő szint.

Bár a mezőgazdasággal foglalkozó vállalatok száma nőtt, arányuk továbbra sem jelentős. Az ipari termeléssel foglalkozó cégek aránya kevesebb, mint 20 %, adózóképességük azonban rendkívül jelentős. A nyíregyházi cégek döntő többsége szolgáltatással foglalkozik. A mezőgazdasági típusú vállalkozások mind számuk, mind termelési értékük tekintetében nem játszanak komoly szerepet a város gazdasági életében.

 

A foglalkoztatottak száma szerint szerinti csoportosítás alapján is érdekes képet kapunk. A 250 főnél több dolgozót foglalkoztató cégek száma gyakorlatilag nem változott, 2001-ben 14 ilyen cég volt. Az 50-249 főt foglalkoztató cégek száma az 1998. évi 56-ról 67-re emelkedett. A cégek döntő többsége azonban vagy alkalmazottak nélkül, vagy csak néhány fővel dolgozik.

 

2.3 Gazdasági növekedés

Nyíregyháza gazdasági növekedését a városban keletkező jövedelem értékéből becsülhetjük meg. Az táblázatunk mutatja a SZJA alapján számított GDP értékeket:

Megnevezés 1997 1998 1999 2000 2001
Adófizető (fő) 49.495 50.404 50.515 51.124 52.000
Adóalap (millió Ft) 26.434 31.235 36.204 41.504 47.000
SZJA (millió Ft) 5.615 6.643 8.083 9.453 11.000
Becsült GDP(millió Ft) 78.000 93.000 108.000 123.000 140.000

Érdekességként megemlítjük a 2001. év SZJA-val kapcsolatos adatait. Az 51.124 adófizetőre 41,5 milliárd adóalap jutott, ebből 9,5 milliárd Ft SZJA-t fizetett be a költségvetésbe. 1.000 állandó lakosra 430 adófizető jutott, az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem 348.733 Ft volt. Az egy állandó lakosra jutó SZJA 79.428 Ft volt. A fenti számok alapján joggal feltételezhetjük, hogy a szürke és fekete gazdaság még mindig jelentős mértékben jelen van a lakosság egyes részeinél mint jövedelemkiegészítő elem.

 

2.4 Az ipari, építőipari termelés alakulása

Az ipar alapvetően export vezérelt. Az export dinamikusan növekedett, amelyet a belföldi értékesítés nem tudott követni, így 2000-ben csak minimálisan emelkedett az előző évhez képest.

Az építőipar teljesítménye évről évre dinamikusan növekszik, melynek oka a lakossági építőipari kereslet, azonban az ipari beruházások kisebb mértékben részesedtek a teljes értékből.

 

2.5 Pénzügyi szolgáltatások

A város európai szinten ellátott a pénzügyi szolgáltatások terén. A bankfiók hálózat, illetve a kiegészítő szolgáltatások megfelelő minőségben képesek ellátni a lakossági igényeket. Az utóbbi évek pénzpiac változásai, átalakulásai és fúziói városunkat sem kerülték el, ez azonban jót tett a piacnak, hiszen a legjobb cégek maradtak meg, ami a fogyasztók szempontjából mindenképpen kedvező. Mind a mai napig jelentősek a kvázi határon túl nyúló pénzügyi szolgáltatások.

 

2.6 Idegenforgalom

Nyíregyháza ugyan nem tartozik a leghíresebb idegenforgalmi látványosságokat felvonultató városok közé, azonban sajátos idegenforgalmi, történelmi és kulturális értékek találhatóak itt. Kevés olyan nevezetességünk van, amely elegendő ahhoz, hogy nagyszámú vendéget - és főleg külföldieket - vonzzanak a városba.

Férőhelyek száma 1997 1998 1999 2000 2001
Panziók 1920 2231 2290 1933 2011
Turistaszállások 421 421 471 491 4911
Kempingek 330 330 330 330 330
Üdülőházak 171 166 142 142 142
Fizetővendéglátás 66 61 62 63 62
Szállodák szobaszáma 225 211 276 291 319

A városban található szállodai férőhelyek minősége és mennyisége jelenleg elegendő arra, hogy az ide érkező üzletembereknek és turista vendégeknek biztosítson szálláshelyet. A Nyíregyházi Főiskola fejlesztése lehetőséget ad arra, hogy a konferencia turizmus terén komoly előrelépés történjen.

Az Önkormányzat feltett szándéka, hogy az idegenforgalom terén a hazai és a külföldi vendégek tartózkodási idejét növelje. Ennek a feladatnak rendeljük alá az idegenforgalmi fejlesztéseket.

Az Önkormányzat az idegenforgalmi szempontból a város legértékesebb részén, Sóstón jelentős fejlesztéseket valósított meg. A Fürdőház felújítása 2001. márciusában fejeződött be, és ezzel luxus színvonalú fürdőszolgáltatásokat tud nyújtani. Sor került a Víztorony felújítására, a központi rész új burkolatának kialakítására, a Kilátó felújítására. 2002-ben elkezdődött a Krúdy Szálló felújítása. Az Állatpark látványosságainak bővülése, a Múzeumfalu kulturális értékeinek további növelése hasonlóan ezt a célt szolgálják.

A grafikon a vendégéjszakák számát mutatja. Bár 2001. év az utolsó öt év legjobb eredményét érte el, azonban a külföldiek vendégéjszakáinak száma jelentősen nem változott, ezzel is Hajdúszoboszló és Debrecen után harmadik helyen áll az Észak-Alföldi Régióban.

2.7 Kereskedelem

Nyíregyháza regionális kereskedelmi központtá vált. A város nemcsak a közvetlen környezetét, hanem a határon túli területekről származó bevásárló turisták tömegeit is kiszolgálja.

A nyíregyházi kereskedelem fejlődése kettős. A kiskereskedelmi üzletek számának csökkenése a minőségi kiszolgálás és a fogyasztók kőkemény realitás érzékének a következménye. Azok a kis üzletek, amelyek nem képesek ezekre a kihívásokra reagálni, megszűnnek. Természetesen a nagyobb üzletek és üzletláncok is állandó fejlődésben vannak, hiszen a modernizálódott kereskedelem egy percre sem engedi meg, hogy ne reagáljon a fogyasztói igények változásaira, illetve ne próbálják ők maguk befolyásolni azt.

A nagy multinacionális cégek mellett egyre nagyobb mértékben jelentek és jelennek meg a minőségi és különleges, speciális termékekre szakosodott üzletek. Ezek az üzletek kihasználva a piaci réseket, egyre jobban megerősödve tudják felvenni a versenyt a nagyokkal.

Új és pozitív jelenség a kereskedelmi cégek kulturális rendezvényei, ahol nemcsak a kultúra könnyű szórakozási lehetőségeit támogatják, hanem az értékes produkciókat is.

 

2.8 Beruházások

A gazdaság hajtóereje, megújuló képességének alappillére a beruházások mértéke, milyensége, és ezen belül is a termelő beruházások és a termelő infrastrukturális beruházások volumene. A magyar cégek tőkeszegénysége miatt a külföldi tőkeberuházások elengedhetetlenek a gazdasági fejlődés érdekében.

Megyénk a külföldi tőkebefektetések tekintetében az utolsó helyen áll. Nyíregyháza jobb helyzetben van, egyrészt a korábbi években lejátszódó privatizáció révén áramlott be komoly külföldi tőke városunkba, de ma már a zöld mezős külföldi beruházásokra is büszkék lehetünk. (Hübner, Flextronics, Hirsch). Örvendetes, hogy magyar befektetések is egyre nagyobb számban jelennek meg városunkban. Egyik legjelentősebb a Révész Transz Kft. által elindított logisztikai beruházás.

A város azzal, hogy létrehozta az ipari parkját, elindította az egyik legfontosabb iparfejlesztési programját. A Login Parkba betelepülő cégek az elkövetkező években Nyíregyháza ipari súlypontját fogják képezni.

Nyíregyházán 2000. év végén 332 külföldi érdekeltségű cég működött. A cégek jegyzett tőkéje 4,3 milliárd Ft volt, amelyből a külföldiek részesedése mintegy 4 milliárd Ft, azaz a jegyzett tőke 93%-a. Ezeknek a cégeknek a nettó árbevétele 2000-ben 36,7 milliárd Ft volt. Ezek a cégek állítják elő a Nyíregyháza GDP-nek mintegy 26 %-át, tehát komoly szerepet játszanak a város gazdasági életében.

Nézzük meg azt is, hogy a nyíregyházi székhelyű cégek milyen mértékben végeztek beruházási tevékenységet. 1998-ban mintegy 14 milliárd Ft, 1999-ben 13 milliárd Ft és 2000-ben 15,5 milliárd Ft nominál értékű beruházás történt a magánszférában. Reálértékben még érdekesebb képet mutatnak.

Az 1998-as év után a beruházások visszaestek, 1999-ben 8,5%-kal, és még a 2000. évben sem érte el az 1998-as év értékét.

 

3. Munkanélküliség

A regisztrált munkanélküliek száma a ciklus alatt folyamatosan csökkent. Az 1997. évi 5901 főről, 2001. évre 3381 főre változott. Ez azt jelenti, hogy az 1997. évi 8 %-ról, 2001. évre 4,3 %-ra csökkent. A tartós, 180 napnál hosszabb ideig munkanélküliek száma is jelentősen csökkent, az 1997. évi 3.381 főről 2001. évben 1.654 főre. Ez mintegy 50 %-os javulást jelent. A valóságos helyzet azonban ennél rosszabb. A regisztrációból kikerült munkanélküliek száma ezt a statisztikát rontja, pontos számot azonban nem tudunk, becslések alapján a látens munkanélküliséggel együtt a munkanélküliség eléri a 10%-ot.

A nyíregyházi cégeknél a tapasztalat azt mutatja, hogy egyre nehezebben találják meg a megfelelő minőségi és mennyiségi munkaerőt a működéshez. A munkanélküliek jelentős része a bizonytalan időszakos, de viszonylag jól fizető szürke vagy fekete munkát részesíti előnyben, mint a biztos, de viszonylag kisebb jövedelmeket adó hivatalos foglalkoztatást.

A legtöbb regisztrált munkanélküli a középfokú oktatási rendszerből kerül ki, azaz a szakmunkásképző intézetekből valamint a magasabb tudásszintet jelentő gimnáziumokból és szakközépiskolákból. A munkaerőpiac egyik legfontosabb problémája, hogy a városból egyetemekre és főiskolákra kerülő fiatalok közül sokan nem térnek vissza, illetve a hazatérő magasan kvalifikált fiatalok nem találnak munkát. Ennek a negatív jelenségnek a javítása fontos feladat a város gazdasági fejlődése érdekében. A probléma megoldása kétirányú lehet: egyrészt olyan álláskínálatot kell biztosítani a diplomásoknak, amely az itthon maradásra motiválja őket, azaz a befektetések ösztönzése a feladat, másrészt a felsőfokú oktatási rendszereket abba az irányba kell fejleszteni, hogy a magas technológiával rendelkező cégek minőségi munkaerő szükségletét biztosítani lehessen. A jövőben ez fogja eldönteni egy-egy város és régió tőkevonzó képességét.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet