Előző fejezet Következő fejezet

8. Városunkban működő egyházak és felekezetek:

 

8.1. A sarkadi Római Katolikus Plébánia története

Plébániája 1138-ban már említve van. 1836. június 16-án áldotta meg Fejes József gyulai plébános esperes az első templom alapkövét. A sarkadi római katolikus iskola 1833-ban épült, 2 szobából állott. Egyik szoba a tanító lakása, másik a tanterem volt. Az első fennmaradt pecsétjének felirata "AD S: IGNAT: C 1838: SIG: ECCL: ROM: CAH: PAROCH: SARKAD".

1895-ben az életveszélyessé vált az épületet Schlauch Lőrinc bíboros, püspök bezáratta.

1897-ben a sarkadi egyház megvásárolja a 752 négyszögöl területű beltelket és rajta lévő házat templomépítés céljára. (A jelenlegi helyén)

1901. február 20-án vállalja Országh Antal nagyváradi orgonakészítő 800 koronáért a régi orgona felújítását. Július 26-án kéri a sarkadi plébános a bíboros püspöktől az elkészült új templom fölszentelését. A bíboros felhatalmazza Grócz Béla prépost-kanonokot, hogy 1901. augusztus 11-én pünkösd után a 11. vasárnapon a sarkadi új templomot Loyolai Szt. Ignác hitvalló tiszteletére megáldással felavassa. Augusztus 28-án a bíboros írja, hogy 1.000 koronát fizet az új toronyóráért. Műszaki vizsgálatot és 5 év garanciát kér. Szentsimonyi Lakatos Ilona ezüst kupájú kelyhet és paténát ajándékozott a templom részére.

1911-ben a templom leltárában többek között 4 ezüstkehely, 1 szentségtartó, 3 harang (a nagy repedt) és 12 változatú orgona szerepel. 1912-ben a nagyharangot újra öntik, Rácz Pál plébánossága alatt. 1913-ban a plébános engedélyt kapott a templomban elhelyezett Szt. Antal szobrának a megáldására. Elkezdik építeni és a következő év elején be is fejezték az új plébánia épületének építését Nagy József nagyszalontai építész közreműködésével.

1917-ben a plébánost fölkérték a Vöröskereszt helyi szervezetének a megszervezésével. 1917-ben az orgona sípjainak egy részét is be kellett szolgáltatni hadicélokra, két haranggal együtt.

1922-ben bevezették a templomba és a plébániára a villanyvilágítást.

1925-ben új iskolát épít az egyházközség. 1927-ben új orgonát vásárol az egyházközség az Angszter cégtől. 1935-ben a templomban elkészül a Jézus Szíve oltár.

1962-ben villamosítják az orgonát. 1963-ban eladják a vadkerti régi temetőt. 1973-ban elkészült a szembemiséző oltár. 1975-ben újrafestik a templom toronysisakját és villamosítják a harangokat.

1978. szeptember 11-én kezdődött el a sarkadi templom tatarozása. Id. Rapport István és ifj. Rapport István gyulai mesterek vezetésével. Leverték a vakolatot, a tornyot és a hajót nemes vakolattal vonták be. A templom tetőzetét átrakták. Közben bádogos munkák is folytak. November 5-re elkészült a templomban az üvegfal a kórus alatt. Így télire fűthetővé vált a kisebb légtér. A szentmiséket itt tartották vasárnap és hétköznap.

1979-ben a templomkert új kerítést kapott. A felújított templom megáldását július 29-én Udvardy József püspök úr végezte. Galántai Mária az Új Ember újságírója augusztus 19-én megjelent cikkében, melynek címe: "Köszönet Sarkadról", közvetítette a sarkadi hívek köszönetét az ország minden részéből történt adakozók felé a szépen felújított templomból.

A templom stílusa neogót kereszthajós. A főoltár képe Loyolai Szent Ignácot ábrázolja Pilncz Jósef Gelc 1836 szignóval. Az előző templomból származik. Az oltár melletti színes üvegablak Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal, a bal oldali Szent György ábrázolással, mindkét kép alatt az adományozó család címere. A jobboldali kereszthajóban a Szent István oltár tabernákulummal, fölötte képpel, melyen Szent István fölajánlja a koronát Máriának. Az oltár bal oldalán a Szent József szobor. A jobboldali kereszthajó első színes üvegablaka Szent Józsefet ábrázolja a kis Jézussal, mellette Szent Lajos színes üvegablaka. Alatta a falon az Almássy család négy emléktáblája helyezkedik el. A kereszthajó tartópillérén Kreznerich György templomépítő plébános emléktáblája.

A szentélytől balra a fából készült keresztelőkút fatetővel. Fölötte az őrangyal képe. A bal oldali kereszthajóban a Jézus Szíve oltár tabernákulummal és szoborral. A színes üvegablak Gonzága Szent Alajost ábrázolja, mellette Szent Erzsébet üvegablaka. Alatta Szent István emléktáblája. Mellette a Lourdes-i oltár szoborral. A tartópilléren a missziós kereszt. A hajó többi ablaka is színes, de nem figurális. Körbe a falon keresztút. Az első padszakasz végén két templomi zászló. A hajó közepén üvegcsillár függ. A kóruson orgona. A kórus alja üvegfallal van elválasztva a hajótól. Itt van Szent Antal és Szent Klára szobra, valamint a körmeneti kereszt. A bejárati ajtótól jobbra oldalkápolnában a Lourdes-i Szűzanya szobra.

1996-tól a gyulai Római Katolikus Plébánia filiája. Mivel felszentelt áldozópap jelenleg nincs kinevezve városunkban, így Karsai Károly akolitus végzi a szertartások bizonyos részeit a  napi hitéleti gyakorlatban.

 

8.2. Belvárosi Református Egyház

Sarkad neve a pápai tizedjegyzékekben — Gargad, Garkad formában — már 1108 után felmerül, s ,,papja 1332—37 között évi tizennégy-tizenöt garas pápai tizedet fizetett”. Néhány évszázad — egyháztörténeti szempontból is viharos — történésein átlépve tudjuk: ,,A hajdani ősi egyház helyén áll a mai református templom, mely 1700 körül épült, 1866-ban azonban leégett, és két évvel később újra felépítették.” (Borovszky) 1994-ben a templom felújítása során előkerült egy 1880. június 20-án keltezett Emlékirat, amelyből az alábbiakat tudtuk meg: ,,Sarkad városa népére nézve, sajnosan emlékezetes az 1866-ik évi május hava 1. napja déli 12 órája, mivel ekkor ütött ki dúló vihar közepette a nagy tűzvész, mely több lakosok házaival a reformált gyülekezet templomát s szépen díszlő tornyait is lángok martalékává tette”. A tűzvészben 73 házzal együtt égett le a fatorony. ,,...Későbben a templom sok nemes keblű honfiak és leányok könyör adományából, s külföldiek gyámolításából az 1868-ik évben a kor kívánalmainak megfelelőleg díszesen felépült...”, s az újjáépítés mestere Veres Károly nagyszalontai építész volt Csaba Jánossal együtt.

S azidőben ,,... kegyelmesen uralkodott I. Ferencz József őcsászári, királyi, apostoli felsége. A Sarkadi uradalom örökös birtokosa jelenleg gróf Almássy Kálmán úr, tiszttartó Márki János úr”, s ,,... a torony építésének idején az atyafiak Linzbe szekereztek, hogy az ott katonáskodó sarkadiak által feldicsért linzi templomtorony mintájára építsék meg a sarkadi templomtornyot. A tervrajzokat megkapták, és így építették fel a nyolc fiatornyos templomtornyot”. A linzi torony 1880-ban a lángok martalékává vált, így a sarkadiak igen büszkék arra, hogy a toronysisak két szintjén négy-négy fiatoronnyal — 44 méter magas nyugati homlokzati toronnyal — ékesített templomuk egyedülálló a világon. Ugyancsak az Emlékiratból derül ki: ,,E nagy szerencsétlenség után a torony kőfalának lépcsőzete id. Kesztyűs János ács mester által rövid idő alatt elkészíttetvén, s az Aradon egészen újból öntetett 3 harang, vaspálya ekkor még nem lévén, Ölyüs István, Szegedi János és Buzi András polgártársak által hazaszállíttatván, a toronyba felhúzatott, s ércz hangjaikkal a gyülekezetet az Isten tisztelet helyére — mely ekkor szabad ég alatt, 2 évig a lelkészlak udvarán tartatott — egybe hívták.”

A falsarkok előtt pilaszterek futnak fel a toronytörzset lezáró órapárkányig, melyben óra van. A 14X40 méteres belső térben sík, vakolt mennyezet, két nagyméretű fa karzat és 1200 ülőhely van.

A szószéket a koronával és a Mózes-székkel együtt Czigler György pesti asztalosmester készítette 1869-ben. A Mózes-székkel egybeépített szószék rejtett feljáróval készült, díszesen aranyozott, koronája alul csipkézett, tetején pelikánnal ékesített. A szószék baldachinján lévő pelikánszobor a református templomok kedvelt szimbóluma, az önfeláldozás jelképe, a város címerének is része.

A templom kétmanuálos orgonáját Rieger Ottó építette 1912-ben, huszonöt változattal. A 2003-ban felújított padok 1880-ban készültek. Jelenlegi három harangja közül a 802, illetve 460 kilogrammosat 1922-ben Szlezák László budapesti mester öntötte, a 134 kilós 1905-ben Hőnig Frigyes műhelyében Aradon született.

 

8.3. Újteleki Református Egyház

A Sarkad-újteleki Református Egyházközség Sarkad város kicsiny, közel hat évtizedes önálló múltra visszatekintő anyaegyházközsége. A Sarkad-belvárosi Egyházközségtől vált le 1948. október 1-én.

A tősgyökeres telekiek elmondása szerint az I. Világháború után osztották ki ezen a vidéken a házhelyeket. Már a telkek osztásakor gondoltak arra, hogy majdan ezen a városrészen is lesz templom. Így előre kijelölték a templom helyét is, s ehhez képest adták a tervezett templomtérnek a Kálvin tér nevet.

A teleki rész a feketeéri részhez hasonlóan szórvány volt, ahol csak a nagy ünnepeken tartottak istentiszteleteket az iskolában. Ilyenkor hol segédlelkész, hol egy legátus jött ki istentiszteletet tartani.

1938-ban kezdett itt szolgálni Kovács Imre (későbbi nyírségi esperes) és Józsa László.

Az épülő, növekvő gyülekezet hamarosan kinőtte az iskolai tantermeket. Már a harmincas évek végén határozott igény mutatkozott egy megfelelő méretű templomra. Közben az is kiderült, hogy a templom építésére szánt Kálvin tér távol van. Az iskolával majdnem szemben a sarkon volt két kimért házhely, ahova valami oknál fogva addig nem építettek. Ezt a helyet cserélték el a Kálvin téren kijelölt templomhelyre. S megkezdődött a templomépítés szervezése. Még Kovács Imre pásztorkodása idején termésköveket vásároltak és hordtak az új templomtelekre. Közbe jött azonban a háború, ami megakadályozta az építést. Idővel az összegyűjtött terméskövek is gazdát cseréltek…

1943-tól a gyakran itt szolgáló Józsa László lett az újteleki egyházrész felelős pásztora.  Ő indította el az újteleki gyülekezet önállósulásának folyamatát 1948-ban.  A gyülekezeti természetes határt az ún. Kiskörös biztosította.

A Sarkad-újteleki Református Egyházközség 1948. szeptember 19-én tartotta alakuló közgyűlését, melyen megválasztották a gyülekezet első gondnokát és presbitériumát. Az Egyházközség 1948. október 1-től önálló anyaegyházközség. Első lelkipásztorának Józsa Lászlót hívta és választotta meg az Egyházközség.

Ekkor még a Sarkad-újteleki Állami Általános Iskola tantermeiben tartották az istentiszteleteket, presbiteri gyűléseket.

Az újteleki egyházközség kizárólag önerőből épült templomát 1952. június 15-én, a gyülekezeti termet 1957. november 17-én szentelték fel.

1959. júniusától 1983. áprilisáig Dr. Benke Imre volt a gyülekezet lelkipásztora. Utána Gúthy László lett a lelkipásztor, akinek szolgálati idejében épült fel a parókia a templom mellett. 1987-ben épült fel az egyházközség új parókiája, a templom mellett megvásárolt telken. Tulajdonképpen ekkor állt fel Sarkad-újteleki Református Egyházközség egységes szerkezete. Gúthy László 1988. október 23-án mondott le a sarkad-újteleki lelkészi állásról.

1996-ban, Nagy Zoltán lelkipásztorsága idején (1992–1998) teljesen felújították a templomot. A torony magasabb, díszesebb lett, s a templom belsejének kinézete is jelentősen megváltozott, megszépült. A templom belsejét erdélyi fafaragók munkái díszítik.

Jelenleg Futó Zoltán lelkipásztor végez szolgálatot.

 

8.4. Magyarországi Baptista Egyház Sarkadi Gyülekezete

1888-tól lényegében önálló gyülekezetként létezett, akkori területi központhoz betagozódva – Nagyszalonta, Gyula - majd körzetközponttá is válik. A gyülekezet taglétszáma az 1950-es évekig folyamatosan emelkedett, családtagokkal együtt ekkor közel 200 fő volt. A bekövetkezett politikai fordulat, az –ateizmus-, majd a nyolcvanas évektől a munkahelyek folyamatos megszűnése a gyülekezet lelki életére épp úgy kihatott, mint a taglétszám csökkenésére. A 2005-ös aktív taglétszám 47 fő, ezen kívül a családtagok és a gyülkezettel valamilyen kapcsolatot tartók száma 100 körül van. A gyülekezetet – a tagság által megválasztott – elöljárók vezetik. A vezetőség a feladatát a lelkipásztor és/vagy a gyülekezet vezető irányításával végzi. A gyülekezetnek jelenleg három avatott diakónusa van.

A mai helyén (Veress F. u. 1.) 1928-tól működik a gyülekezet, ekkor épült fel az első imaház, amelyből néhány szerkezeti elem mind a mai napig megmaradt, az újjáépítések ellenére is. Első újjáépítés 1948-49. A gyülekezet első függetlenített lelkipásztora Rusz Demeter volt.(1949-1957)A homlokzat és a belső átépítés 1978, az imaház bővítése, felújítás 1980-ban és utána 1989-ben volt. Jelenleg Stelkovics Lajos a gyülekezet lelkipásztora. 

A gyülekezet önfenntartó, sőt a régi hagyományként működik a segítségnyújtás legkülönbözőbb formája is. Gyűjtések- az Egyházközpont és a Baptista Szeretetszolgálat által meghirdetett célokra- vagy pl. a sajátos nevelési igényű gyermekek, nehéz körülmények vagy betegségben élők anyagi, lelki megsegítése.

 

8.5. Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sarkadi Gyülekezete

A Sarkadi Pünkösdi Gyülekezet története visszanyúlik az 1934-es évre, amikor a házi istentiszteletek voltak az akkori tagoknál. Ekkor még nem volt helyi vezető, hanem főleg Békésről, néha Budapestről jöttek prédikátorok igét hirdetni.

1939-től nehéz 5 év következet, hiszen hivatalosan nem lehetett Pünkösdi Gyülekezet, ezért a helyi Baptista Gyülekezet szárnyai alatt élték meg a pünkösdi hívők hitüket.

1944 Karácsonyán nyílt meg újra a Pünkösdi Gyülekezet, ekkor még mindig háznál, a Veress Sándor utcában. Ekkor már Halász Lajos lett a gyülekezet vezetője, aki több mint negyven évig hirdette Isten Igéjét.

Az 1940-es évek végére a gyülekezet létszáma 60 fő körül volt.

Az 1950-es évek elején elindult egy csökkenési tendencia, ami mélypontját az 1990-es évek végére érte el, amikor a gyülekezet hivatalos tagjainak létszáma már csak 8 fő volt.

1983-ban a helyi közösség tagjai fontosnak látták, hogy vásároljanak egy telket, ahol felépítik az első sarkadi Pünkösdi Imaházat. Ez meg is valósult a tagok nagy áldozatvállalásával és sok-sok munkával: 1984-ben felavatták az új imaházat.

A jelenlegi hivatalos taglétszám: 13 fő. Ezen felül van egy négy tagú tini csoport és 4-5 látogató. 1999-től jelenleg is Adamik László a helyi közösség vezetője, ő a Békéscsabai Pünkösdi Gyülekezetből jött Sarkadra.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet