Következő fejezet

XII. A termelőszövetkezet

 

1. A (Kis) 345 Béke Tsz

A termelőszövetkezet alacsonyabb fokozatával a tszcs-vel Szurdokpüspökin először 1949-ben találkozunk. A tagok száma 12. Volt 9 hold gyümölcsös és 34 kh szántó a csoport birtokában. 346 További sorsáról, alakulásáról nincs adatunk.

A tanácsülési jegyzőkönyv 1951 augusztusában tett említést egy másik tszcs-vel kapcsolatban, amint olvashatjuk a jegyzőkönyvben 1951. aug. 25-i bejegyzéssel: „F. hó 18-20-án a szombati népnevelői értekezlet, és a vasárnapi tszcs látogatás, valamint a 20-i tszcs szervezés miatt a vb ülés nem volt megtartva, mivel a tagok ezen fontos központi feladattal voltak elfoglalva." 1952. február 11-én a vb elnök jelentette, „hogy az állami gazdaság igényt tartana az úgynevezett Nyilas-féle istállóra", de a tszcs szintén igényt tartott erre az épületre. A kiutalást a tszcs kapta meg. „A vb egyhangú határozattal kimondja, hogy a Nyilas-féle istálló(t) a Béke tszcs részére kell biztosítani. "A tszcs elnöke Juhász József Ezek után a vb üléseken gyakran téma lesz a tsz, illetve annak megszervezése. 1952. február 4-i ülésen Juhászné kifejtette, hogy a tsz szervezése fontos volna, s ha pl. a tanácselnök is beszervezne valakit a hozzátartozói közül, mások is jobban belépnének. Nagy Sándor, aki majd 1958-tól elnöke lett a tsz-nek, nehezményezte, hogy a vb keveset foglalkozik az üggyel. Kiss Lajos állandó bizottsági tag, aki mint mondta: „állandóan végez népnevelő munkát, a tsz szervezést illetően azonban a népnevelő munka eredménytelen". 1953. augusztus 19-én adta hírül a vb hogy a „Béke tszcs mindenféle gabonaneműből maradéktalanul teljesítette beadási tervét, s megkapta a szabadpiaci értékesítést." 1956 után 1957 márciusában a vb elnök az egyéniek állapotát így kommentálta, mondván: „Az elmúlt 12 év alatt az egyéni kisgazdaságok nem tudtak belterjes gazdálkodást folytatni, mivel állandó bizonytalanságban voltak. A termelőszövetkezetek sokszor erőszakos szervezése, a szerződéses növények és a kenyérgabona kötelező termesztése, mind olyan megkötöttséghez vezetett, ami a kisgazdaságok szabad kibontakozását akadályozta." Ugyanakkor olvashatjuk az 1957. márc. 28-i vb ülés jegyzőkönyvében: "A Béke termelőcsoport, a vetési ültetési munkálatokat a vöröshere kivételével befejezte. Bár a termelőszövetkezet nem rendelkezik nagy létszámmal, de minden munkát időben el tud végezni, ugyanis egyes munkák gépesítve vannak, a burgonyát pedig géppel ültették, a kapások nagy részét is géppel fogják megművelni. "Nézzük meg a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján milyen területtel, taglétszámmal és állatállománnyal rendelkezett a már többször említett szövetkezet. A termelőszövetkezet 1957. III. hó 31-én 151 kat. hold területtel bírt, ebből szántó 130 kh. A beírt tagok száma 18, ami 14 családból állt össze. Állatállományuk 22 szarvasmarha, ebből 12 tehén. A sertések száma 40, melyből anyakoca 5. A lovak száma öt. 347 Ugyanakkor 1957 áprilisában az egyéni parasztok 550 sertést 395 szarvasmarhát, és 65 lovat tartottak. A sertés mind házitenyésztésű mangalica, a szarvasmarhák és lovak fajtája jónak mondott, de fajtájukat nem jelölték meg pontosan.

1958. VI. hó 21-én összeírt statisztika szerint Szurdokpüspöki aratási statisztikája a magán és szocialista szektor között az alábbiak szerint oszlott meg:

Vetésterület Szurdokpüspökiben egyéni és tsz megoszlásban 1958-ban

A kalászosok neve Az összes ter. Egyéni Tsz
Őszi búza 532 500 32
Őszi árpa 20 14 6
Rozs 45 42 3
Tavaszi árpa 240 220 20
Zab 10 5 5
Mindösszesen: 847 781 66

Az aratás az egyéni gazdaságokban nagyrészt kézzel történt, a tsz "gépi aratásra szerződött"- amit 98%-ban kombájnnal el is végzett a gépállomás. Ugyanakkor a 847 kat. hold egyéni kalászosok learatásához — egy pár,1/2 kat. holdat képes rendbe tenni egy nap alatt tapasztalat alapján —. 1700 aratópár munkanap kellett ahhoz, hogy learassanak. Tehát 180-200 aratópár 8-10 nap alatt végzett az aratással.

A tsz-elnök ekkor Nagy Sándor. A behordást két fogattal végezték. A cséplési eredmények alapján az alábbi termésátlagokat mutatták ki.

Termények és termésátlagok a Szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezetben 1958-ban

Termény Kataszteri h. Termett q Átlag q./lk.h.
Őszi búza 31 293.34 9.78
Rozs 3 24.04 8.01
Őszi árpa 6 51.80 8.63
Tavaszi árpa 25 214.77 8.59
Zab 2 16.24 8.12
Zabosbükköny 5 41.80 8.29

Ez a 72 kataszteri hold egy táblában volt, mert az állami gazdaságnak és a termelőszövetkezetnek 1951-ben tagosítottak. 1958 januárjában a tanácselnök a tsz-szel foglalkozva az alábbi gondolatokat osztotta meg hallgatóságával:

"Az MSZMP egész népünk egyetemes érdekét szem előtt tartva egyik legfontosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan nagyüzemi gazdaságokká alakuljon át. A szocializmust építő államokban és Magyarországon a kisüzemek nem mennek tönkre, hanem erőiket önkéntes szövetkezés útján összefogják, és saját elhatározásukból a kisüzemi formát, a több és olcsóbb termelésre képes bővített újratermelést sokkal inkább lehetővé tevő szövetkezeti nagyüzemekre cserélik fel. Államunknak, megfelelő gazdaságpolitikával és mindenek előtt hitelpolitikával kell elősegíteni, hogy a szövetkezeti gazdaságok minél előbb jelentős fölényt harcolhassanak ki a kisárú-termelő gazdaságokkal szemben. "A továbbiakban nemcsak azt taglalta, hogy a szövetkezet állami hitelhez juthat, esetleg el is engedik nekik, hanem azt is, hogy az állami gazdaságok szolgáltatásait is olcsóbban vehetik a szövetkezetek igénybe. Erre egy példa. A gépállomás a gépi munkadíjat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére jóval alacsonyabban állapította meg, mint az egyéni parasztságnak. Például a ,,középmélyszántás" a tsz részére 95 Ft, az egyénieknek 140 Ft holdanként. Továbbiakban a tsz előnyeinél utalt a várható nyugdíjaskor lehetőségére, ami a nőknél 60, a férfiaknál 65 év volt ekkor. Az 1956/57-es évben a munkaegység pénzbeli értéke 30 Ft és 32 fillér, a készpénz 11 Ft 30 fillér. Egy munkaegység összértéke 41 Ft 62 fillér volt. Ezt az értéket sokáig nem tudta produkálni a nagy tsz sem.

Az 1959-es zárszámadás szerint a tsz területe 181 kat. holdra nőtt, amiből a szántóterülete 148 kat. hold volt. A tsz-tagok száma 18 fő (9 férfi és 9 nő). Időközben belépett 9 fő és kilépett 5 fő. A munkaegység értéke 36 Ft. 92 fillér volt. Legnagyobb problémája a tsz-nek a munkaerőhiány. A 18 főnek kellett megmunkálni, betakarítani a 60 kh kalászost, 33 kh kapást, 10.5 kh ipari növényt a 35 kh évelő pillangóst és a 9.5 kh egyéb földterületet.

A termésátlagokat illetően viszonylag jó évet zárt a tsz.

Termelt kalászosok, területe és kat. holdra eső termésátlag Szurdokpüspöki Béke Tsz-ben 1959-ben

Termény Vetett terület Termett termény Adag q/kh
Búza 33 515.38 15.17
Őszi árpa 10 102.17 10.21
Tavaszi árpa 11 124.74 11.34
Rozs 5 1315.71 27.14
Zab 5 58.00 11.60

Az állatállomány nem sokat változott, 44 szarvasmarha, ebből 23 tehén, 91 sertés, melyből 10 a koca és 4 ló.

Hogy milyen volt a közhangulat és a tsz megítélése, idézek egy pár véleményt, melyek a tanácsülésen hangzottak el. A cél, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, illetve a Béke tsz megerősítése, amit tanácsülésen tárgyaltak.

Patai János: A vb 1958-ban sokat foglalkozott a tsz-szel, de pozitív eredményeket nem tudott felmutatni. Ezzel kapcsolatban a vb egy részletes intézkedési tervet készített. Majd rátért a jövedelem ismertetésére, mely szerint a tsz-ben az adagos jövedelem 1800 Ft volt. Egy munkaegységre 45 Ft jutott (pénz és termény együttes értéke). Erre kérdezett rá Lajtrik Miklós. A tsz hogyan érte el ezt az eredményt? És miért léptek ki a meglévő tagok? Miért nem férnek össze, mikor nincsenek is sokan. 348

Nagy Sándor tsz elnök a volt elnökről szólt egy pár szót. Egy évvel ezelőtt lett leváltva. Brigádvezető lett, de sajnos mindent maga felé és a rokonság felé kezelt. „Es ha nem leszek elnök - mondogatta - elmegyek kanásznak." Boháti József hozzászólásában azt fejtegette, hogy „olyanok dolgoznak az iparban, akiknek 10 hold földjük van. Ezek harácsolnak." Húber József - aki a vasútnál dolgozott -, így vélekedett: „Én harmadmagammal élek az 1000 Ft-os fizetésemből. Természetesen jobban jönnék ki, ha 1800 Ft lenne a jövedelmem. (Itt a tsz átlagjövedelemre utalt.) De az 1800 Ft bizonytalan. Ha ezt biztosítják nekem, akkor a vasutat ma otthagyom, és itthon belépek a termelőszövetkezetbe." Gáspár József iskolaigazgató statisztikát csinált a VIII. osztályosok szüleinek munkahelyéről. A statisztika szerint 21 tanuló közül 18-nak szülei az iparban dolgoztak. A községben sok volt az olyan család, akiknek 3 kat. hold földjük volt. Ebből megélni nem lehetett. Az egyetlen út a szocialista mezőgazdaság(!) átszervezése felé vezetett. Kovács Pál mondta az alábbiakat: "Nekem az a véleményem, hogy én 10-ed magammal is belépnék (a tszbe), ha látnám azt, hogy a tsz-nek egy rendes vezetője van, és rendes tagok vannak köztük. A hozzászólásokból azt kell tapasztalnom, hogy a meglévő Béke tsz-nél hiányosságok vannak. Alapító tag lépett ki, ami hátráltatja a szervezést."

Az 1960-as év a nagy agitáció, a nagy meggyőzés éve. Húber József mondta: „Községünkben a tsz átszervezése, illetve a nagyüzemi gazdálkodás átszervezése megindult. A tanácstagoknak kötelességük, hogy családtagjaik belépéseikkel példát mutassanak. Szeretném, ha mindenki megértené a pártunk és kormányzatunk politikájának ezen nemes célját. " 349

1961. január 19-i tanácsülésen Patai János vb-elnök bejelentette, hogy addig 450 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyilatkozatot. A belépők által bevitt földterület nagysága 1430 kh volt, ami az akkori határban lévő szántóföld mintegy 80%-át tette ki. A továbbiakban megemlítette, hogy „vannak még községünkben olyan termelők, akik még nagyobb földterülettel rendelkeznek, de olyan termelők is akadtak, (akiknek) egy hold vagy annál kevesebb szántó volt birtokukban, és ezidáig nem írták alá a belépési nyilatkozatot. A tavaszfolyamán oda fogunk hatni, hogy ezek a termelők is aláírják a belépési nyilatkozatot. "A tszszervezők közül külön megemlítették Mátrai Imre, Gáspár József és Kerekes Jánosné nevelőket, „mint akik becsületesen kivetté(k) részüket a szervezésből". E "győzelmi hang"mel lett a beszámolóból kitetszik az aggodalom hangja is, mondván: „Községünkben nagy mértékben elharapódzott a fakitermelés." Ez annál is aggályosabb, mert nem az erdőt, hanem a gyümölcsöst vágták egyesek, mert attól tartottak, hogy a tagosítás során a területük a „ködösbe" esik. Így termelték ki a termőképes gyümölcsfák - főleg cseresznye— egy részét.

A fentebb bejelentett belépés után, a tsz alakuló közgyűlését 1961. január 14-én tartották, melyen a meghívottakon kívül 250 tsz-tag, a tagságnak több mint a fele jelen volt. 350 A napirendi pontok a következők voltak: A termelőszövetkezetbe felvételt kérő tagok megerősítése, majd ismertették a tsz alapszabályzatot, megválasztották a tsz vezetőségét, illetve az állandó és ideiglenes bizottságok tagjait. Az első napirendi pont után a tagságában megerősített tsz-parasztság az alábbiakat szavazta meg: Azok a tsz-tagok, „akik továbbképző iskolára vannak kirendelve, napi 0.5 munkaegységet kapjanak. A férfitagoknak évente 150, a nőknek 120, a kisgyermekes anyáknak 80 munkaegységet kell évente teljesíteni. Földjáradék címén aranykoronánként (bevitt föld után) évente 6 kg búzát kell kapniuk."

Ezek után megválasztották az öt bizottságot „igazgatóságot" az alábbi tagokkal. Az igazgatósági tagok száma 9 volt: Kiss János, Menus András állattenyésztő brigádvezető, Menus Mihály, Nagy Sándor, Szappan Gábor, Lajtrik Miklós, Oravecz Sándor, Szappan Gáborné, és Tamás István növénytermesztési brigádvezető.

Az ellenőrzési bizottságba 7 tagot választottak: Kosik Miklós, Hegedűs Lajosné, Holecz István, Vojtek Pál, Hajdú Istvánná, Buda József és Mihalovics János.

Öt főből állt a fegyelmi bizottság. Lajtrik József, Zohó Miklós, Kelemen József, Delicsán István, Kupecz Pálné.

A szociális bizottság hét tagja a következő: Zohó Mihály, Kovács Mihály, id. Gajder Gábor, Kosik István, Csirke Ferencné, Buda Andrásné és Mihalovics József.

Tíz főből állt a gazdasági felszerelésekért felelős leltározási bizottság. Menüs Mihály, Oravecz Sándor, Buda József, Kiss József, Lajtrik Miklós, Mihalovics István, Kelemen József, Kosik Pál, Mitro Mihály, Kosik István.

A mezei leltár-bizottságnak 15 tagja volt: Zohó Miklós, Lajtrik József, Hugyecz Gábor Juhász Gábor, Vojtek Gábor, Tamás István, Mázán Mihály, Kiss András, Tamás András, Kelemen Ferenc, Kovács Mihály, Krasznai József, Lőrinc Sándor, Szappan András. A tsz elnökének egyhangúlag Szappan Gábor tsz-tagot választották meg.

Hogy milyen sikerrel járt a már korábban beharangozott teljes beléptetési akció, arról a február 27-én megtartott közös MSZMP taggyűlésen és tanácsülésen hangzottak el a bejelentések: „1961. január 14-én lényegében befejeztük a mezőgazdaság szocialista át szervezését. A termelőszövetkezetből hat család maradt ki 1 kh-án felül(i) birtokkal, 16 kat. hold földdel. "A tsz-tagság nemek szerinti megoszlása: 122 férfi és 326 nő. Belépett 446 család 448 taggal.

Ezen az összejövetelen elhangzott hozzászólásokból kiemelnék hármat. Húber József javasolta, hogy a fiatal szakembereket, iparhoz értőket vissza kell csábítani, úgy, hogy a munkaegységük 80%-át kapják meg pénzben. Kondás György szerint „Vannak olyan hangok, hogy a tsz-en belül különbséget tesznek szegény és gazdag között. A tsz-ben mindenkinek biztosítva lesz a megélhetése, csak dolgozni kell. "És végül: „Bízzák meg a KISZ vezetőséget, hogy a 25 kőműves KISZ-tag társadalmi munkában építsen fel egy 50 férőhelyes istállót."

A tervteljesítésnek, illetve a tervszámoknak a tsz-en belül is nagy szerepe volt. így búzából 11 q, árpából 13 q, kukoricából 30 q termést vártak a betakarítás után.

Az állattenyésztésnél a legfontosabb feladat az volt, hogy a lovakat közös istállóba vigyék. A szarvasmarha-állománynál a szaporulatot is tenyésztésbe kell fogni. Évi 2600 liter legyen egy tehén tejhozama. A sertésállomány esetében fajtaváltást határoztak el. A mangalicát fehér hússertéssel (angol) helyettesítik, mert ez hamarabb vágásérett, mint a mangalica.

A munkakedvet erősítő intézkedések között említették a „premizálást". Amennyiben időben és minőségben jó munkát végeznek, a munkaegységre 20 —25 százalékos kiegészítést kapnak az ilyen növényápolást végző tagok.

Nagy gondot okozott a közös állatállomány takarmányozása. A régi és új termelőszövetkezet állatállományának különböző helyekről kellett összekéregetni a takarmányt. Összegyűjtötték a határban hagyott kukoricaszárat. A Hatvani Cukorgyártól 937 q répaszeletet vásároltak, de időben nem tudták szállító eszközök hiányában a faluba szállítani, a pásztói állami gazdaság nem sietett a segítséggel. — Ugyancsak vásárolni kellett 82 q takarmányszalmát, 195 q takarmányszénát. Az állami gazdaság a szarvasgedei határból 60 q alomszalmát ajánlott fel a tsz-nek.

A termelőszövetkezet összterülete 2065 kh volt. Ebből szántó: 1417 kh, rét 107 kh, szőlő 23 kh, gyümölcsös 6 kh, erdő 13 kh, legelő 13 kh. Volt még 250 kh zártkert, 35 kh flanet és 182 kh belsőség. (Ez utóbbi összetételét nem sikerült azonosítani.)

A tervezett vetésterület és az ezen termett termények átlagát az alábbi táblázaton szemléltethetjük.

A Béke MGTSZ vetésterülete 1961 végén

Termény
megnevezése
Vetett
terület
kh
Átlag-
termés
q
Termés
összesen
q
Termény
megnevezése
Vetett
terület
kh
Átlag-
termés
q
Termés
összesen
q
Őszi búza 426 9 3834 Lucerna 115 20 2100
Tavaszi búza 25 5 125 Here 104 18 1737
Rozs 16 7 112 Zabos bükköny 5 16 80
Őszi árpa 4 12 48 Csalamádé 40 150 6000
Tavaszi árpa 256 9 2304 Szarvaskerep 4 10 40
Kukorica 236 12 2832 Cukorrépa mag 5 7 35
Burgonya 20 70 1400 Siló kukorica 25 150 3750
Cukorrépa 60 150 9000 Paprika 8 ? 320
Takarmányrépa 5 180 900 Paradicsom 5 X 250
Napraforgó 15 7 105 Uborka 4 X 80
Dinnye 6 8 ?        

A tervezett vetésterület nagyságát és a bele vetett terményeket meghatározta az a tény, hogy mezőgazdasági szempontból a termelőszövetkezet félidőben alakult, az őszi vetésterület nem jöhetett számításba. Az is megfigyelhető, hogy a kertészet azonnal 22 kh területen alakult meg, ami majd a továbbiakban a szövetkezet húzó ágazata lett a savanyító üzemmel együtt. A termésátlagok, melyeket beterveztek, igen szerények, a korábbi évek jobb átlagát jelölték meg célnak. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy alig 10-15 év alatt ezek az átlagok három-négyszeresére növekedtek az agrotechnikai eredmények alkalmazása során.

Nézzük az állatállományt.

A Szurdokpüspöki termelőszövetkezet állatállománya 1961 év elején és a tervezet szaporodás év végére.

A tényleges és tervezett állatállomány 1961-ben

Megnevezés Jelenlegi db Év végi db Megnevezés Jelenlegi db Év végi db
Tehén 36 43 64 60
Üszőborjú 14 7 Csikó 1 -
Növendék 23 18 Tenyészkoca 1 -
Borjú 3 h. a. 14 26 Süldő 10 40
Ökör 16 2 Malac - 200
Tinó 2 20 Hízó 3 86
A sertésállományhoz tartozott még 1 kan, év végére kettő.

Az állatállomány esetében a lovak és az igavonó ökrök számát igyekeztek visszaszorítani, így a számuk stagnál, hiszen a terv szerint gépekkel kell majd dolgozniuk, s az istálló trágyát fel fogja váltani a műtrágya, mint ahogy a kisparaszti vetésforgót követi majd a táblás termelés a kalászosok esetében, ahol négyévenként váltják majd egymást a búza és a kapások, vagy takarmánynövények. A sertésállománynál a 200 db-ra emelkedő malac-szám mutatja a fajtaváltás szándékát, és azt az óhajt, hogy nagyüzemi hizlalásra térnek át, amihez a kellő kukorica és árpaterméssel rendelkezni fognak. A szálastakarmány hiányát a csalamádé és egyéb szálastakarmányok termesztése biztosítja.

1961 szeptemberében a tanácsülésen a termelőszövetkezet első nyári munkáiról az elnök alábbiakat mondta: „609 kh várt aratásra. Ezt képtelenek lettünk volna saját erőnkből betakarítani. Így a tsz vezetősége felettes szerveken keresetül igénybe vette a honvédség segítségét. ... A gépállomás gépei learattak 229 kh-t. A többi 480 holdat a termelőszövetkezetünk tagsága ipari munkásokkal és a honvédséggel karöltve aratták le." Az átlagtermés kataszteri holdanként búzából 8.57, tervezett 9, árpából 10.7, tervezett 9, tavaszi búzából 12.3, tervezett 7, rozsból 9.37, tervezett 7, őszi árpából 12, tervezett 12 q volt holdanként. A termést két helyen - a filimesi és a Nyilas-féle raktárban - tárolták. 1961 augusztusáig 22.000 munkaegységet használtak fel. Ezen munkaegységekre előlegként osztottak munkaegységenként 2.1 kg búzát és 1.4 kg árpát. A munkafegyelem továbbra sem volt megfelelő. Sok tag nem, vagy csak részben vett részt a szövetkezeti munkában. Az időjárás sem volt adagos, hiszen az 1961-es év nyara aszályos volt.

1961 májusában a szurdokpüspöki tanács köztisztasági szabályrendeletet alkotott. A trágya szakszerű kezelése, illetve kihordatása is szerepelt benne. Erre hivatkozva hoztak egy tanácsi határozatot a tsz-elnök javaslatára, a „trágyatelepeken összegyűjtött trágyák kihordásáról, melyhez " termelőszövetkezet megadja a segítséget". Májusban arról szólt az elnök, hogy a gazdálkodás általános problémája a férfi munkaerő hiánya. Sürgősen kellene egy főkönyvelő, s „be kellene állítani" egy agronómust. Az állattenyésztés színvonalával elégedett, bár a „talajerő fenntartása érdekében feltétlenül növelni kell a szarvasmarha állományt". A szükséges építkezések jól haladtak. Ebben az évben elkészült egy 300 férőhelyes hizlalda tetőszerkezete. 1962 decemberében a vb elnök, Patai János foglalkozott a tsz helyzetével. „Én mint az államhatalmi szerv vezetője, aki felelős a községben a termelőszövetkezet működéséért, az alábbiakban kívánok beszámolni a termelőszövetkezet helyzetéről."- Túlzás volna azt mondani, hogy a szövetkezet a követelményeknek megfelelt. A hibák okaként a vezetőség „hibás intézkedéseit" említette. A munkaegység várható értéke 22-24 Ft. A betervezett munkaegységet (39.000), már alaposan túllépték, mintegy 7000 egységgel. A silózásra, az építkezésekre nem terveztek munkaegységet. Az első negyedévben a silózásra, a 8 forintos előleget nem fizették ki a tagoknak. Ezzel kapcsolatban az alábbi megjegyzést tette az elnök: "Az új vezetésnek ebből feltétlenül okulnia kell. A megígért szónak legyen foganatja." A főkönyvelőtől is körültekintőbb munkát várnak. Az állam segítése most sem maradt el. A munkaerőhiány pótlására két erőgépet kapott a tsz. Óv a tanácselnök azonban azoktól a hangoktól, hogy az erőgépek kiszorították a lófogatokat. Azokra továbbra is szüksége van a szövetkezetnek. A vezetőségnek be kell tartania a pontos „anyaggazdálkodást", a tagoknak pedig az alapszabályzatban foglaltakat. Sok a panasz a fogatosokra. Van aki azt javasolja, hogy be kell vezetni a fogatosoknál is a „menetlevél-rendszert".

Említést tett arról is, hogy egy tag ki akart lépni a termelőszövetkezetből, de ezt a kérést a közgyűlés egyhangúlag elutasította.

Ugyan ezen ülésen Szappan Gábor tsz elnök „hivatkozva elfoglaltságára (!) és egyéb dolgaira", kérte, hogy az elnöki beosztása alól(!) mentsék fel. A közgyűlés ezt a „kérést egyhangúlag megszavazta." A szövetkezet új elnöke Húber József lett A mezőgazdász állást Vámos Béla kapta meg. Végezetül egy hozzászólás: "Meg kell szüntetni azt, hogy a vezetőségen belül sógor és rokoni-kapcsolat elvén (való) bírálatot és kritikát a vezetőség tagjai mellőzzék." Az 1962/63-as év tele nem igazán kedvezett a vetéseknek, 50 kh őszi árpát ki kellett szántani. Tetézte a bajt - a tavaszi árvíz - hogy a Zagyva kilépett a medréből és a leendő burgonya és cukorrépa földeket tönkretette, a kihordott trágyát kilúgozta. A Budai-domb melletti lucernásból is ki kellett mintegy 15 holdat szántani. A Hosszak és a Kurta-völgyben iszapolta, és kimosta a nagy csapadék a magyar és „orosz" búzavetések egy részét. A veszteségeket már csak kukorica-vetéssel lehetett pótolni, lévén már április vége. A Pajorba 127 kh kukoricát már eddig sikerült elvetni. A tavaszi munkák elvégzését segítette a 18 fogat és 8 kis vetőgép mellett 3 Utos, egy 30-as Zetor, egy Super Zetor és egy DT traktor. Nincs 24 soros traktor után kapcsolható vetőgép. Ennek ellenére elvetettek 10 kh mákot, 20 kh napraforgót, 20 kh borsót, 129 kh tavaszi árpát. A további vetésterületektől eltekintve megemlítjük, hogy 12 munkacsapatot sikerült szervezni két brigádba 105 fővel. Ők állandó munkások. Munkájuk biztosíték arra, hogy előlegként munkaegységenként 10 Ft-ot ki tudtak fizetni. Baj van a munkaerkölccsel, a munkaegységről alkotott véleményükkel. A tagság a minél nagyobb munkaegység-számban érdekelt, nem értvén meg, hogy annak értéke, a mögötte lévő munka lehet szilárd alapja a bérezésüknek. Három évvel a tsz szervezés után ez probléma. A munkaerő kevés volt ehhez a területhez. Olyan kézimunka-igényes kultúrák, mint a mák és a borsó termesztése, a kertészet, a cukorrépa termelése megfelelő géppark nélkül problémákat jelentett. A vezetésnek pedig a nagy területen megszervezendő munka, az irányítás megfelelő szakemberek hiányában okozott nehézséget. Az 1945-ös évben végrehajtott földosztás egy sor jól képzett gazdatisztet tett földönfutóvá, munkanélkülivé. A nagybirtokok munkaeszközei nem voltak alkalmasak a kisparcellás művelésre, mint ahogy a kisgazdaságok egyszerű kisgépei sem a nagytáblák művelésére. A „maga ura" parasztság nehezen szokta meg, hogy mindennap megmondták, mit csináljon, azt pedig még nehezebben, hogy olyan parancsolt nekik, aki nem értett hozza, illetve a közösség előtt nem bizonyított. Mindenki a másikat figyelte. Ki kap előnyösebb helyen, közelebb a faluhoz munkát, háztáji földet. A legirigyeltebb rétege volt a tsz-nek a fogatosak csapata. Többször érte jogos bírálat őket, hogy saját társaik háztájon termett, vagy munkaegységként kapott termények hazaszállításáért borravalót kértek, maszek fuvart végeztek, oly mértékben, hogy be akarták vezetni a fuvarlevelet a fogatosoknál is.

Bizonyos konszolidáció jegyei mutatkoztak az 1964-es zárszámadási adatokban. Az 50.000-re tervezett munkaegységből csak 46.900-at használtak fel. Egy munkaegység értéke 32 forint volt, melyből a pénzbeli juttatásként 20.68 Ft-ot terveztek. A zárszámadáskor ez az összeg 22 forint kézpénzre nőtt. A természetbeniek egy munkaegységre az alábbi terményekből tevődtek össze. Egy munkaegységre járt 2.5 kg búza, 0.5 kg árpa, 1 kg májusi morzsolt kukorica, 0.22 kg mák és 30 fillér értékben pálinka. Az értékelhető munkában 212 termelőszövetkezeti tag vett részt az alábbi intenzitással. A tagok közül 27 fő 1-100 munkaegységet, 22 fő 101-150 munkaegységet, 59 fő 151-250 munkaegységet, 34 fő 251-350 munkaegységet, 20 fő 351-450 munkaegységet, 20 fő 451-550, és 20 fő 550 munkaegységet gyűjtött össze. A tagok közül hét, egyeden munkaegységet nem gyűjtött. Ez utóbbiból kitűnik, hogy az eredetileg 400 fölötti taglétszám 229-re csökkent.

Végezetül közlöm az a 1965-re tervezett munkaegységek számát és az ágazatok közötti megoszlást. Az összes betervezett munkaegység 76.600, ebből a növénytermesztésre 34.450, az állattenyésztésre 12.400, a segédüzemekre 9.100, a beruházási munkákra 5.000, a mellék-és kiegészítő üzemegységekre 2.500, az egyéb tevékenységekre 6.040 és a vezetésre az adminisztrációval együtt 7.110 munkaegység volt betervezve. Az egy munkaegység értéke a tervezet szerint 33 Ft volt. Ha tehát egy termelőszövetkezeti tag egy hónapban 26 napot dolgozott, és naponta egy munkaegységet kapott, akkor havi jövedelme 858 Ft. Az iparban ennek a dupláját lehetett megkeresni.

A Béke termelőszövetkezet területe 1965-ben 2923 kat. hold, amiből 1982 kat. hold volt a szántó. Ebből 1805 kat. holdon az alábbi megoszlásban és eredménnyel folyt a szántóföldi termelés.

A legfontosabb szántóföldi termények területi megoszlása
és termésátlaga q/kat. hold 1965-ben

Termény Vetett terület
kat. hold
Átlagtermés
q/kat. h.
Kenyérgabona 670 12.9
Takarmánygabona 376 9.1
Kukorica 276 14.0
Cukorrépa 100 204.5
Burgonya 60 69.9
Takarmány 323 18.8//112.9*
*= árpa-lucerna/ /siló-kukorica

Fontos volt a termelőszövetkezetben a takarmánytermelés. 1963-ban 309 kat. holdból 158 hold volt a lucerna, 3 hold a csalamádé, és 37 hold a silókukorica. Minden évben termeltek cukorrépát — 1964-ben pl. 85 kat. holdon. Zöldségfélét 72 holdon. 1965-ben a kertészet 62 holdján 20 kh-on paradicsomot, 15 kh-on paprikát, 7 kh-on káposztát, 5 kh-on egyéb zöldséget és 15 kh-on uborkát termeltek. A kézimunka igényét fokozta az 50 kat. holdon termesztett borsó is, amit egyre inkább géppel takarítottak be.

A termelőszövetkezet másik fontos ágazata volt az állattenyésztés. A fajtaváltásról már szóltunk a sertés esetében, most nézzük meg hogyan változott az állatállomány létszáma és összetétele a termelőszövetkezet meglétének második öt évében.

A termelőszövetkezet állatállománya összetétele szerint 1964 -1969 között 351

Év Szarvas-
marha
Ebből
tehén
Sertés
összesen
Ebből
anyakoca
Juh Baromfi
1965 551 179 473 52 74 551 5800
1966 581 171 588 44 79 25 10600
1968 649 187 625 34 55 11300
1969 547 182 103 - 52 5800

A termelőszövetkezetek keresik a lehetőséget arra, hogy tagjaiknak nagyobb és biztosabb jövedelmeket biztosítsanak. Így a szövetkezet egyre több „kiegészítő tevékenységet'' 'vállalt. Erre, illetve ennek bemutatására szolgál az alábbi táblázat.

„BÉKE" MGTSZ Szurdokpüspöki kiegészítő tevékenységének főbb adatai 1975 -1980

Megnevezés 1975
m/Ft
Aránya az
összesből %-ban
1980
m/Ft
Aránya az
összesből
1980
1975
Kieg. tev. árbevétel Létszám: /fő/ 12.801
-
47%
-
18.101
59.000
37.6
20.6
141.0
Kieg. tevékenységből Ipari tev. árbevétel 9.216 72% 13.568 74.9 147.2
Epítőip. tev. árbev. 1.220 9.5 % 666.000 3.7 54.6
Szállítási árbevétel 1.200 9.4 % 1.012 5.6 84.4
Belker. tev. árbevétel 746 5.8 % 2.815 15.8 382.7
Egyéb tev. árbevétel 419 3.3 % 5.000 - 1.2

Ipari tevékenységből 1980-ban: Élelmiszeripari tervezett árbevétel (savanyító üzem) 13.215.000 Ft. Kőbánya árbevétele 353.000 Ft. A kiegészítő tevékenységgel a tsz-tagság 20 %-a, 59 fő foglalkozott, de az árbevétel jelentős, több mint 18 millió. Hasonló jó árbevétellel bírt az ipari tevékenység, a kertészeti ágazatból pedig a feldolgozással foglalkozó savanyító üzem.

A termelőszövetkezet 30 éven keresztül egyik meghatározó gazdasági tényezője volt a falunak, mint a legnagyobb termelő gazdasági egység. 30 év alatt olyan fejlődésen ment át, amelyet rövid terjedelemben megbízhatóan nem lehet megírni. A továbbiakban ezért tekintettem el a történtek felelevenítésétől, mert egy falutörténet, nem ipartörténet, nem nagyüzem története. A kezdetek megírása azonban kellett, mert enélkül nem lehet megmagyarázni, érthetővé tenni, hogy a falusi társadalomból hogyan tűnt el a paraszti osztály, a „maga ura" parasztság eszközeivel, termelési tapasztalataival, hagyományaival együtt. Miért kellett hajnalok hajnalán a vonathoz szaladni, vagy szerződéses buszra várni, hogy mindennap másutt találjon munkát több bérét és nagyobb kenyérért.

 

Lábjegyzet

345 Az 1951-ben megalakult tsz helybeli elnevezése, megkülönböztető neve volt a „Kis Béke" Tsz.

346 NML V. 703. Bizalmas iratok 1596/1949.

347 Nógrád megye Statisztikai Évkönyve 1956-2002 között. KSH Nógrád Megyei Igazgatósága. 1957. 119. ill. 124. p.

348 NML XXIII. 818. 1959. II. 23.

349 NML XXIII. 818. 34/1960 sz. hat.

350 Csoór József a Járási Tanács Mezőg. oszt. dolgozója, Pásztor József a Járási Tanács pü. o. vezetője, Ádám Sándor ig. oszt. vez., Krizsanyik Jánosné országgyűlési képviselő, Szircsák András MSZMP helyi titkár és Patai János tanácselnök.

351 Statisztikai Évkönyv(ek) Nógrád megye megfelelő évek. A traktorok száma 18. Az 1967-es évre nincs adat

 

 

   
Következő fejezet