A Turai Római Katolikus Egyház

története

 

A templom

Egy helység temploma elárulja az ott lakókat és papjukat. Ha eleven hitélet van, ott az Isten háza mindig kicsinek bizonyul, ezért bővítik, felszerelését gyarapítják, ahol fogy a vallásos érzület, ott ütött-kopottá válik minden. Az ősök által épített nagy templom lassan tényleg nagy lesz, nem töltik meg a hitben és létszámban is megfogyatkozó lakosok.

Így a turai templom története, alakulása szép képet ad az ott lakók lelkületéről, vallásosságáról, hitéletéről.

Mikor épült a templom? Egyelőre nincs rá pontos válasz sehol. A kutatók Arányi Lajos véleménye szerint a mennybefelvett Mária tiszteletére épüli templomról azt állítják, hogy a XIV-XV. században készült, gótikus építmény volt.1

A török pusztítások után a XVII. század elején, vagy közepén a sok javítás által eredeti alakjából kivetkőztetve, gunyoros műszóval élve, „elcopfosították" a templomot.

Azonban így is megmaradtak a gót eredetire utaló jegyei:

    a./ jól keletelt,

    b./ dombocskán áll.

    c./ nemcsak kör, hanem bástyafallal bír, mely nyolc szögei képezvén. 8 kisded mérvű toronnyal és egy, vagy két kapuval volt ellátva, tisztán csak a déli oldalon lehet a kapufél pusztulásnak indult köveit látni:

    d./ szépen tagozott tárnok istápolják a szentélyt s a templomhajó keleti felét, a déli fél ugyan látszik a tűz által erősen szenvedvén, újból építtetett föl a XVII. sz. végén (1670) - ekkor pusztulhatott cl a csúcsíves boltozat, akkor idomították át a csúcsíves ablakokat is. De mindezen módosítások dacára a XIV. vagy XV. századból merem a templomot származtatni, melynek megnyúlt és nyolcszög felével záródó szentélye a szorgalmasan tagozódott tárnok, nemkülönben az erdélyi vártemplomokéhoz hasonló vár. vagy bástyaszerű és tornyokkal flankírozott körfal harsány hangon hirdetik az 1300 vagy 1400-as keletkezési évszámot.2

Az ősi templom alaprajza Dr. Arányi Lajos szerint

A hagyomány szerint a csehek építették a templomot. A templom igen régi. kőfallal, lövő résekkel és a szögleteken kinéző, vagy vigyázó tornyocskákkal. A fal a mai napig is lenn áll (1874) mintegy kétharmad részben.3 Vigyázzunk: csehek alatt cseh-olasz építőmestereket ért az író, nem a Griska ideje alatt 3 évig itt tanyázó huszitákat.4

Dr. Kovács Gábor plébános ezeket jegyzi le: „Építési idejét nem ismerjük. A szentély alapjai, déli megmaradt fala, a torony román stílusra mutatnak, később gótikus átalakításon ment keresztül. - fura mocsaras volta miatt földhányásra épült. A legrégibb H. D. leírása szerint a falu felső részén Észak-déli irányú volt. Fallal körülvéve, nem konszekrált. 5

A Váci Egyházmegyei Almanach 1970-es kiadásában a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomok közt 1320-as évszámmal szerepel TURA.6

Talán az 1300-as éveket bizonyítja az is. hogy először 1331-es tizedjegyzéken szerepel FUR plébánosa, Jakab pap, aki a kereszteshadak céljaira 7 garassal adózott. Egyesek vitatják, és mezőtúri papra gondolnak, de a tizedjegyzéken a pesti főesperességben felsorolt FUR, vagy Tur, minden valószínűség szerint Tura községet jelenti.7

1779-es C. V.-ból tudjuk, hogy: „Ante annos circiter centum ex piis fidelium oblatis ad duas orgián extensa est." - Kb. 100 évvel ezelőtt (tehát 1670-ben) a hívek adományából 2 öllel megnagyobbíttatott.8

MILYEN VOLT EZ A TEMPLOM ?

1697-ben, Dvornokovich püspök által tartott C. V. ezeket írja:

Tura Hévíz, filiája volt. Csak megemlíti a visitátor, hogy Túrának Mária tiszteletére épített temploma van. Jelenleg elhagyott, a gyöngyösiek felgyújtották.

3 harangja, és elegendő ruhája van minden felszereléssel jövedelme semmi sincs.

 

Az: ősi templom rekonstruált rajza

A lakosok valamennyien katolikusok, a hévízi plébánosnak 8 köböl gabonát befogadó földet adnak. Állandóan kérnek plébánost.9

1702-ben teljesül a kívánság, és Kalmár Jakab személyében plébánost kap a község. O kezdi meg az anyakönyvek vezetését, és 1702-ben volt Visitatio is, amely elmondja, hogy a falu felső részében van a templom, most már a romokból takarosán felépítve.

 

„Méretei?

A szentély hossza kelet fele 9 lépés, (6.75 m) a hajóé 24 (18 m) szélessége 10 lépés. - (7,5 m)

A sekrestye a szentély evangéliumi oldalán van. A templom bolthajtásos, valamikor a sekrestye is a/ volt.

Berendezése? 2 oltára van.

A FŐOLTÁR a mennyekbe felveti Mária tiszteletére szentelve, az oltár fából van. 2 oszlopánál egyik mellett Szent IMRE, másik mellett Szent ISTVÁN áll - Az oszlopok között Szent ANDRÁS, másik oldalon Szent JAKAB képe van. Van egy Szentháromság kép is.

A mellékoltáron ÁBRAHÁM képe. Izsák feláldozását ábrázolja. - Még egy Mária kép van egyik oldalánál Szent MÁRTON, másikon Szent GYÖRGY állnak.

Felszerelése?

Van a templomnak 8 vászonterítője, különböző sziliekben. 1 ezüst kehely paténával, 3 pixis. 4 kehelyfedő. 2 burza, 4 miseruha, egyiknek stólája és manípulusa hiányzik, a 4 közül az egyik arany egy fehér és 2 fekete, 4 antpendium. "

4 zászló, egyik nagy fehér virágokkal, másikon MIHÁLY arkangyal, a harmadikon a FÁJDALMAS MÁRIA képe, és egy fekete a halottaknak.

3 díszes karing, 3 miseing, 3 HARANG, egy csengő, 1 tömjéntartó, 1 baldachin, 8 gyertyatartó fából.

2 misekönyv, egyik halotti, és egy szertartáskönyv."

Ez a bőséges felszereltség feltehetően már a Mohács előtti időkben is megvolt, esetleg elásva vészelte át a megszállás másfél századát. Esetleg az is elképzelhető, hogy a falu földes- és kegyura (a gazdag Esterházyak!) adományozták az újraszervezett helyi egyháznak. Másképpen ezt a bőséget nem tudjuk megmagyarázni. — A török megszállás alatt ezek beszerzésére gondolni sem lehetett, más templomtól sem kaphattak, hiszen csaknem valamennyi templom szegény volt, pap pedig csak ebben az évben került Turára, ennyi idő alatt ezt a felszerelést összeszedni lehetetlen volt."10

1716-ban a szegényedés jele, hogy a 4 zászló helyett már 3-at említenek, és 2 antipendiummal is kevesebb van. Elkopott? Valószínű, de pótolni nem tudták. Ebben az időben igen nagy szegénység volt.

Egyik jelentés ezt így írja le: „Sok helyütt a plébános jövedelme nem elég a megélhetésre és a tisztességes ruházkodásra sem, és a hívek könyörülete tartja meg a papot a községekben - és felsorol 13 plébániát.11 - 1751-ben a turai tiszttartó ezt írja jelentésében: „Valkó, Szentlászló pap nélkül vannak, kéri a jószágigazgatót, hogy Vácról rendeltessen nekik. Eddig saját költségükön barátot tartottak, de „már az Barát is el unta az koplalást, mivel csak kenyerek sincsen már, hanem az mostani konkolyos termés, melyet keserűsége miatt csak nehezen ehetni, az is elment majd három hete."12

Ilyen körülmények között a hívek buzgóságát, áldozatkészségét jelzi, hogy 1742-ben és 1746-ban a templomot és felszerelését különösen gazdagnak tartja a kánoni vizsgálat:

„A templom a falu közepén áll, jó anyagból, emberemlékezetet meghaladó időben a hívek építették, zsindelyből van a teteje. A szentélyben 2 ablak van, a hajóban szintén.

Kőpadlózata van.

A tornyot 1727-ben állították helyre, jobboldalt van a falhoz építve, a költségeket tizedből és részben gyűjtésből fedezték, ugyanakkor állították a temető kerítését is.

A templom oszlopai és teteje javításra szorulnak.

8 változatú ORGONÁJA van.

A templom felszerelése lényegesen gazdagabb lett: 3 ezüst kehely és egy rézkehely, paténával, ezüst szentségtartó, közepe aranyozva, ezüst áldoztató kehely.

2 selyem miseruha aranykapcsokkal, még nem használták. Van keresztkút Keresztelő szent János szobrával, szentsír, szentmihálylova, ravatal, egy hordozható feszület temetésekre.

4 ministránsruha, ugyannyi selyem zászló. Újdonság még a gyóntatószék és 2 ampolna is.

Felsorolja a Visitatio a plébánia könyvtárat is, 22 teológiai könyvön kívül a Codex Juris Civilist, Codex Juris Hungaricit, és Bonfini Históriáját találjuk benne.

Milyen az a falu, ahol ilyen a templom?

A falu 104 házból áll. Gyónó lakosok száma 600, ebből megbérmált 45. Mindössze 4 evangélikus van közöttük.

Beszélt arról is a Visitátor, hogy 1738 óta működik a SZERÁFI SZENT FERENC TÁRSULAT. Tisztségviselőit is felsorolja: Petcze Tamás, Vida Ferenc, és Pataki Ferenc.13

Az Eszterházy család L.Rep.801.fasc.ban, 1743-ban egy különös dolgot jegyez meg: "Templum muratum cum Turri alta rubro colore picta." - azaz: Fallal körülvett templom, magas toronnyal, piros színűre festve."14

 

1766-ban, Mária Terézia által elrendelt Plébániák összeírásában ezeket tartalmazza Tura templomáról: „Igen régi, a mennybe felvett Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma van. Jó anyagból épült, kőromokból a község építette fel. Minden szükséges ornátussal és ruházattal el van látva. Földje a templomnak nincsen, 140 Ft-nyi tőkéje a község lakóinál van kihelyezve, évi kamata 8 Ft, 40 kr. Végrendeletekből évi 2 Ft, perselyből 2 Ft, összesen 13 Ft. 40 kr. a jövedelem. "15

1770-ben Esterházy Miklós kegyúr a templomot újra bővítette és egyúttal renoválták is. A kegyúr adott hozzá igát és kézi munkát.16

Két év múlva feltűnő, hogy a templom sokkal szegényebb és rosszabb állapotban van, mint gondolnánk. (Összeírás, 1772.ápr.24)

„ 1./ Vagyon Pápista Templom, melly tavali esztendőben díszesen föl építettett eo Herczegségének különös Grátiajabul, a ki is három oltárokval föl ékesétetett, rész Szerént eo Herczegsége Kegyes Grátiajabul, rész Szerént pedig a jó emberek alamisnálkodássábul, mind az által a Templomnak Pénzén kívül annyira ment a Kölcség, és hitelben föl vétetett a Mester Emberek ki füzetésére: hogy még mostis circiter 900 forintval adós, ezt kifüzetni a honnét lehetne semmi Fundus bizonyos nintsen.

2./ A Tornyok Falai jól lehet jó Státusban vannak, de a Teteje annyira el rothadott, hogy esső, hó szüntelen a Harangokat mossák, ki miánt Fái s Falai fölöttébb romlónak, mibül azt jó Státusra hozni semmi tehetség, valamint szükséges volna nagyobb Kárnak el távoztatá-sára helyre hozni, ugy kévántatna és bele telne leg alább 200 forintokban.

3./ Nagy Fogyatkozást szenved a Szükséges Eszközökbül is, mert jól lehet hat Mise mondó ruha tanálkozik, de kivévén eggyel, /:melyet ennek előtte Tiz esztendővel Kegyelmes Herczeg Asszony ajándékozott./ a többi kifótos, ki rongyos tellyességgel, és már nem haszony vevő.

4./ Vagyon egy réz Monstrantia, mellyben /:ha a kéntelenség magával nem hozná:/ tellyességgel Oltárt Szentség nem tartatnék.

5./ Nem külömben négy kehely, amellyek közül egyike ezüst, akinek is az Aranyossá naprul napra le hul, és kopik.

6./Szintén egy nagy Lámpás rézbül vagyon, amelly is összve lapult, és majdnem haszony vevő.

7./Hasonló képen egy Turibulum olly statusban tanáltatik, amellyek hetiben másik kévántatnék.

8./ Prédikáló Szék hasonló egy Szuszékhoz, amelly csak Deszkából álló, az ékesen föl épétett Templomot inkább rutittya, mint sem ékeséti.

9./ Az orgona pedig tellyességgel épen semmit sem ér, mert belső ólom Sipjai öszve görbültek, Fa Sípjai el hasadosztak, a Corpussa pedig rész Szerént össze törődött, rész Szerént A Szutól meg evődött.

10./ A Sekrestyében lévő Almárium és Gyóntató Székek hibáznak, a melyek a Templom Falainak Építésekor ki hányattattak és mind eddig föl épéteni nem lehetett, mert nincsen a Templomnak 3 Forintjánál több, aki Gyertyára is kevés.

11./Ezen Helységben Gyónáshoz való Lélek circiter 1800.

12./ Magányos Plébános Káplán nélkül, melly ha fundáltatna igen szükséges volna, mind azért, hogy a Lakosoknak nagyobb vigasztalásokra, mind pedig, amidőn a Tiszt Uraknak Censura vagy Uraság Széke tartatik, Szolgálattyára lehetne, azon kévöl ezen Helység nagy Országh Utjában vagyon, az által menő Emberek is Vasárnapokon és más ünnepeken a SZ Misék hallgatását annyiszor el nem mulatnák, következtendő az Isten Parancsolattyának is bővebben eleget tennének. " - írja Olay Mátyás tiszttartó.17

 

1779. június 30-án tartott C.V-ból részletek:

"Oltáriszentséget őriznek a templomban, minden három hétben megújítják, zárva tartják, a tabernákulum kulcsa a sekrestyében van. ÖRÖKMÉCS nem ég mindig, bár hét éve elhatározták, hogy állandóan égetni fogják, de nincs elég alapítvány hozzá.

Betegekhez, ha az idő engedi, a plébános nyilvánosan viszi a viatikumot /szent útravalót/ a hívek kísérik. Újhold vasárnapokon kiteszik misén is a Szentséget.

A keresztkút jól zárható /Nem a tolvajoktól akarja védeni a zárakozás a templom tárgyait, hanem a babonás visszaélésektől, nehogy bárki a konszekrált ostyával, keresztvízzel, olajokkal varázslást végezzen -1460-as Zsinati rendelet."

Templom az 1911-es átépítés előtt

A Társulatok közül a Szeráfi Társulat mellett működik a SS. Corporis Christi Társulat is. Említi a temetőt, a községben 4 keresztet, Nepomuki Szent János szobrot is, szertartások rendjéről szól, plébániáról, iskoláról, stóladíjakról.18

Templom barokk belső az 191 l-es átépítés előtt

A község lakói gyarapodnak, vallásosak, újra kicsi a templom. Egy Főesperesi Jelentés szerint 1788-ban: „A hívek száma nagyon megnőtt, alig tudja a templom felét is befogadni, kimeszelése is szükséges. "19

A templomot 1833-ban restaurálják.20

1836-ban tetőfelújítást végeznek 637 Ft-ért.21

A XIX. sz. egyetlen Vizitádója 1838-ból kelt, adatokban a leggazdagabb.

A templomra és berendezésére vonatkozólag ezeket jegyzi föl:

„Szentélye hétszögletű, főkapuja délnek néz. Száraz, tűzmentes helyen fekszik, fallal - mely most már romos - körülövezve. Kriptája nincs, de a kerítésromok között csontok találhatók, melyeket oda temettek. A templom kő- és téglaépület, 1837-ben fedték utoljára. Tornya van, tetején kereszt. Nepomuki Szt. János, Szent János és Pál képei vannak a templomban. A templom ajtaja, zárja jó. Ahogy a régiektől hagyományoztatott, a csehek építették. Orgonája 6 változatú, kórusa tágas.

4 oltára van: a főoltár előtt 2 lépcső fából, a többi előtt csak egy. 6 fa gyertyatartó, feketére festve, nincsenek aranyozva.

A tabernákulum állandóan zárva van, kulcsa a sekrestyében szintén zárva. A sekrestyében van a gyóntatószék, elölről zárható. A templomnak földje nincs, tökéje 1486 Ft 45 kr. alapítványokból. 4 harangja van,

- a legnagyobbat Szentmiklóssy Gábor plébános csináltatta 1731-ben, súlya: 7,5 q: a mennyekbe fölvett Mária tiszteletére megáldva, (elrepedt, újraöntötték 1825-ben)

- a másik harang 4 q, Szent Sebestyén képe van rajta, ez Horthi Sándor adománya, (plébános volt Turán 1760-1781)

- a harmadik 1 mázsás, Szűz Mária tiszteletére van megáldva, Gida Mihály plébános készíttette (plébános volt Turán 1754-1760-ig)

- a negyedik kb. 64 font, ez a halottak számára szolgál."22

A templom történetének további alakulása:

1840-ben a templomot kívülről-belülről festették.23

1847. május 25-én beleütött a villám a templomba.24

1849. júl. 20-án, a 48-as szabadságharc határunkban történt csatája kapcsán az oroszok kirabolták a templomot.25

1852-ben a jelentékenyen megrongált templomot a hercegi uradalom kijavíttatta és a templompénztár terhére kifestették.26 - Brónay Lajos örökségéből is, aki 1798. dec. 22-től vidéken él?27

1852-ben „bizonyos Ujházi, Pesti mester által festetett a B.M. Virginis kép."

A kép 100 Ft. A keret aranyozása 50 Ft. - 90 Ft. a hívek adományából, 60 Ft. a kegyúrtól.28

1853. ápr. 6-án kelt püspöki leirat szerint „Privilégiumos oltár" a turai templomban a mellékoltár, amely a Fájdalmas Szűz tiszteletére készült.29

1865-ben a hatvani Lampes Jakab készítette a szentsírt, 110 Ft-ért, Blaskovics József adományából.30

A stációs képek 1868-ban készültek, 280 Ft-ért, Hofrichter János pesti mester műve.31

Végre akadt jótevő, aki vállalta az ÖRÖKMÉCS ügyét. „1887. tavaszán Keréni Mihály és hitvese Sára Veronika a templom szentélyébe egy díszes bronz lámpát vétettek általam, melyben, hogy folyton égjen Isten dicsőségére, olajra Alapítványkép júl. 9-én letettek 200 forintot, ami Püspök Ő Exciája által kegyesen megerősíttetett."32

Magyarok Nagyasszonya

Szent Anna

1887. aug. 10-én Niedermann József plébános írja a H. D.ban

„A turai templom hajójának ivezetei repedezvén, hatóságilag aug. 10-től egészen szeptember végéig meglőn tiltva a népnek való bemenetele. Szentmise alatt a hívek künn voltak a templom körül, csakis a nagy ajtó volt kinyitva, s ezen átlátta a nép a miséző papot. - A prédikácziók künn tartattak a templom nyugati oldalán. -Októbertől kezdve, miután a nagyobb veszély elháríttatott, a nép már bátrabban ment a templomba, de véglegesen csakis adventtől kezdve lön a templom rendesen s biztosan látogatva, mert ekkor az Uraság ismét jó karba helyezé a megrongált ivezeteket."33

„Minthogy télen át a templom külseje bevakolva, s meszelve nem lehetett, ez év (1888) nyarán ez is rendbe hozatott az Uraság által, s így most belsőleg s külsőleg rendbe lett hozva az Isten háza."34

„1888. Ugyancsak most már a TORONYÓRA is rendesen jár, még a múlt év nyarán megvizsgáltatván Kaufmann Sándor, hatvani órás által, ki azt monda, hogy a sok éven át álló órát érdemes megcsináltatni, mert a szerkezete jó, csak be van rozsdásodva, piszkos, s itt ott a kerekek kopottak, úgyszinte az óramutató s számtáblák újítása s aranyozása szükséges.

Mindezekért összesen 160 forintot kívánt, s 12 évi jótállást ígért. A híveket adakozásra szólítottam fel, s nagy örömömre be is gyűlt a pénz, még az izraelita lakosok közül is többen adakoztak e czélra."35

„A FŐOLTÁRKÉP is nagyon el volt rongálódva, dísztelenítette a templomot. Egészen uj oltárkép sokba jött volna a templomnak ingatlan

vagyona nincs, híveim erszényét pedig, miután a toronyórára úgyis szépen adakoztak, nem akartam túlságosan igénybe venni, s valószínűleg czélt nem értem volna.

Akadt azonban egy vállalkozó festő Gyöngyösről, Spirai Farkas, ki azt monda, hogy ö ügyesen ki tudná javítani a képet, csak bízzam rá, úgy fog kinézni, mintha új lenne.

Megalkudván tehát vele, hogy a kép kijavíttassák, s új arany rámát a réginél szélesebbet kapjon. Az összes költség jött 134 Frt-ba, s most valóban igen szép képet nyertünk, mely emeli a templom díszét. Eme összeg is híveim jótékony adakozásából jött össze."36

1894-ben a templom belső ki lett festve.37

A templom építése 1911-ben

A sokszor átépített, bővítgetett, kicsi és repedezett falu templom már régen kicsinek bizonyult. Végre 1911 -ben a már Rákoskeresztúron, Pécelen felépített templom után, Dr. Gallovich Győző plébános mert új templom építésébe kezdeni, vagy a régit bővíteni. Ő maga írja le a mai templom építését:

„Egy pár sorral elintézhetném. Épült, ennyibe került és vége! De Bucsek prelátus-kanonok-főesperes kötelezett, hogy úgy írjam le, amint történt, a maga egészében. Ha öndicséretet fog belőle valaki kiolvasni, lelke rajta. Én röviden akartam végezni.

Évtizedes óhaj és a szükség parancsolta, hogy a templommal történjék valami. A templom keskeny, nyomott boltíves, repedezett, sötét s mint ilyen régi százados épület, ócska padjai, téglás padlózata, kormos volta mellett a tisztogatás daczára is, mindig piszkos benyomást keltett.

A hívek elfoglaltak minden talpalatnyi helyet a főoltár körül, hátul, éppenúgy a sekrestyében, a szószéki feljáró lépcsőin. Az amúgy is durva nép között a rend fönntartása képtelenség volt. A sekrestye feletti legény karzaton a fiatalság botrányosan viselkedett. Amiért a templomhoz eső nyílást már előbb, csaknem egészen fölfalaztattam, hogy ki se nézhettek rajta. Többé nem röhöghettek a lányokra, s nem köpködhettek le, a hívek egy része télen-nyáron kívül, a templom körül ájtatoskodott egyszerű vasárnapokon is, a helyszűke miatt.

...a Kegyúr, beállván itt is a megyebizottsági választás ideje, - azt mondta, ha engem, a plébánost választanak meg, ád a templom építésére 15.000 koronát. 71 szavazatom ellenében 86-tal, megválasztották az paraszt, ellenzéki bírót. A pénznek vége lett!

A templom építési óhaj továbbra is megmaradt., De hogy? - Építse a Kegyúr, a püspök! A pap! Hová tették a templom földjét? (Hogy honnan, nem tudom, de száj között mindég azt hajtogatták, hogy a templomnak a vasútnál a Bekében földje volt. Semmi nyoma ennek!)

Amennyit vitatkoztam, amennyit kiálltam, az leírhatatlan! 1911-ben, újra körül vettem a Kegyurat, meglágyítottam szívét, és ajánlott 12.000 koronát, majd a tető csatornájára újra 250 koronát.

Mikor idejöttem, volt a templomnak 3000 koronája. 6 év alatt, miután hiábavaló lett volna a templomon bármiféle javítás, elődeimtől eltérően, semmit nem reparáltattam és 191 l-ig lett a templomnak minden garast élére rakva 10.731 koronája. E két összeg már alapot adott, hogy az Iskolaszékkel érdemleges beszédbe elegyedjek az építés és gyűjtésre nézve.

A politikai KÖZSÉGHEZ fordultam, hogy azt a pénzt, amit a temetőben eladott fáért kaptak, amely fákat a hívek ültettek, adják a templom építésére. Két gyűlésen leszavaztak. Végre harmadszor, egy képviselő híjján, aki iskolaszéki tag is volt, megajánlották a felét, 1357Kr.31 fillért. A községi elöljáróság jóindulatában egyáltalán nem bízhattam. Maradt az iskolaszék. Ennek ügybuzgóságában nem csalódtam. De csak azokéban nem, akik a Katholikus Körnek voltak tagjai.

Valamennyiüknek 2-2 gyűjtő könyvecskét adtam. Kettőt, kik a Függetlenségi Körnek voltak tagjaik, csakhamar el kellett vennem, mert bár a legreményteljesebb járatot kapták, a legrosszabb eredményt mutatták fel, s inkább hátrányára, mint előnyére voltak az ügynek. A paraszt bíró meg székében beszélte, majd ha ö kidoboltatja, akkor adjanak a templomra. A többi gyűjtő járt fáradhatatlanul, bármennyi gyalázat és durvaságban részesültek is, a plébánossal együtt. Újra és újra kifejezték, hogy nem hitték, hogy ennyi romlottság legyen a község népében.

Adakozni inkább a szegény adakozott, mint jómódú. Néhányan az utóbbiaknak semmit sem adott, gyalázaton kívül.

 

Nagyobb összeggel járultak az építkezéshez:

Dr. Gallovich Győző plébános 1500 kor. A Kálvária készítésével együtt.

A Katholikus Kör orgonára 1000 kor.

Sándor József kántor-tanító a lourdesi oltár elkészíttetésével együtt 860 kor.

Fogyasztási Szövetkezet 500 kor.

Hitelszövetkezet 500 kor.

Kálmán István, gőzmalom tulajdonos 200 kor.

Tót Mátyás 155 kor.

Nagy Tóth János 150 kor.

Pázmándy István 197 kor.

Bakos Márton 150 kor.

Csörgi János, vizsori 130 kor.

Tóth János 130 kor Tóth Péter,

keresztfai 141 kor

Szilágyi Bene 120 kor.

Maczkó Mihály 120 kor

Galyó István 110 kor

Pászkay Istvánná 100 kor

Köles Gábor 200 kor, családja 100 kor

Jenéi Mihály, vizsori 100 kor

Tóth Mátyás János 100 kor

Tóth M. Jánosné 100 kor.

Kuti Márton 100 kor

Elefánty Kálmán jegyző 100 kor.

A templom kézi pénztárának volt 979 kor. 7 fill.

Eladott ócska anyagokért fizettek 383 kor., 23 fill.

A régi orgona ónsipjaiért bejött 100 kor.

Vagyis gyűjtésből befolyt 20.649 kor. 57 fill.

A többi összeg kitett 24.164 kor. 79 fill.

Összesen volt 44.817.kor.36 fill.

Az építési szerződés 1911. május 22-én PFLÉGER FERENCZ péceli lakos, építőmesterrel megköttetett és június 12-én, a régi templom bontásához fogtak. - Szerződés szerint a régi anyagot, úgy a fát, mely legnagyobb részt keményfa gerendából állott, mint a köveket felhasználhatta az építőmester.

Egyedül a torony maradt meg, de ez is emelve lett, új tetőszerkezetet és a zsindely helyett lemez fedést kapott. - Ugyancsak megmaradt a toronyrész melletti két oldalt is a fal, természetesen ez is 2 méterrel emelve. Már a a templom fala elől is 2 méter magasságban állt, midőn felszólítottam a híveket, hogy még 3,5 méterrel nagyobbítsuk a templomot a tervezettnél. Reá is álltak, és a pótszerződés 1911 Juli. 18-án hagyatott jóvá. Így az építési költség 35.630 koronát tett ki.

A toronynál, a torony jobb oldalán, hol a feljárás van, régi, alacsony, gótikus, kőből faragott bejárást találtunk, a templom alá vezető úttal.

Az építésnél SZALMA ANDRÁS 64 éves kőműves 9 méter magasról lesett és 2 napos szenvedés után, bordatörésekkel, mely tüdejét átszúrta, szeptember 20-án meghalt.

A templom 1911. deczember 19-én lett fölszentelve Matzenauer Oszkár váczi apát-kanonok úr által.

A templom berendezésekre kiadott nagyobb összegek: (ami 1972-ig állt)  
ORGONA (készítette Rieger Ottó) 4.800 kor
Nagy OLTÁRT a jámbor keresztfai Tót család csináltatta /Tirol/ 1.150 kor
A HÉTFÁJDALMÚ OLTÁRT szobor javítással    700 kor
KERESZTELŐKÚT    320 kor
A szentély két festett képes ablakát br.Schossberger Zsigmondné csináltatta    400 kor
A harmadikat Dr.Gallovich Győző    120 kor
Baldachint, lobogókat itthon magam költségén.  

A Rózsafüzér Társulat pénzéből fölhasználtam

   380 kor
A régi nagy oltárból átalakítva a mostani JÉZUS SZIVE OLTÁRA lett.  
Ez az egyetlen régi darab.  
Padok 1.500 kor.  
A kórus alatti és a szentélyben lévő kispad régi.  
 

A Kegyúrnő egy értékes selyem vélumot ajándékozott, Br. Schossberger Viktorné."38

 

Főoltár 1911-től. Csörgi István újmisés atya misézik

Dr. Kovács Gábor plébános jegyzeteiből kiegészítve: „Lebontották a barokk stílusú bolthajtásokat és pilléreket... az északi falrészt teljesen, mert a templomot nemcsak hosszabbítani, hanem szélesíteni

is akarták.

A templom lapos mennyezetet kapott, vesztett addigi szépségéből külsőleg és belsőleg. Az új fal is később gyengének bizonyult, a tetőszerkezet és a széles mennyezet hordozására. Többször kellett megerősíteni."39

A templom méretei:

Szélessége: 14,3 m

Torony fal magassága: 22 m

Magassága: 8,7 m Sisakkal együtt: 28 m
Hossza: 35 m

A templom története 1911 után

Már 1928-ban kiderült, hogy a gyorsan, és „olcsón" épített templommal komoly gondok lesznek. Herczegh János esperes már 1928-ban teljes renoválásra, vagy új templom építésére gondolt. A Patrónus azonban még nagyon elzárkózott.

Herczegh esperes úr szerette a szépet: 1929-ben rendbehozatta az orgonát, a hívek adományából vett 2 új vélumot, 2 új oltárterítőt, egy Feltámadt Krisztus szobrot. 1931-ben vették a szép ezüst Szentségmutatót 300 Ft-ért és aranysujtátos ünnepi miseruhát.

1930 tavaszán vezették be a villanyvilágítást a templomba. 144 fénylánggal látták el a templomot. Akkor javították a tornyot is, a többire, mivel fedezet nem volt, és kb. 20.000 pengő kellett volna, nem futotta. „Csak be ne szakadjon, mert a bal oldal kb. 20-30 cm-es kilengést mutat. "40

A következő évben a báró saját műépítészével ideiglenesen megerősítette a baloldalt, 2 vasgerendával is összekötve a templomtérben a két falat, majd 1933-ban a tetőszerkezeten erősítettek.41

Templom I957-es belső festése

1933-ban Nacza József építész, Takács József iparművész és SZOKODI JÁNOS templomfestő 4 hónapi munkával gyönyörű ornamentikás díszítéssel tették széppé az Isten házát.42

1933-ben készült 14 új terralithből STÁCIÓ.43 Ez került később Tóalmásra.

1934-ben építették a Jézus Szíve oltárt, kb. 400 pengő költséggel, özv. Dúsa Istvánné hozzájárulásával, gazdagon aranyozva, díszítve.

1940-ben 2 új kék lobogót vettek Tusor János és családja.

1941-ben új kelyhet adományozott a templomnak Szilágyi Benedek és családja.

1942-ben 2 új sárga lobogót, valódi aranyhímzéses vélumot, szép díszes fehér miseruhát vettek. Kúti Rozália díszes Mária szobrot ajándékozott a templomnak.44

A háború alatt a katonák részére egy ideig MOZI helységnek használták a templomot, de bizony használták azt istállónak is. A front alatti becsapódások tönkretették a templom tetőt és ablakait is. Az orgona elpusztult, a ruhák nagy része is.

A háború után a vasgerendákat kivették, új tetőszerkezetet kapott, vasbeton koszorúval megerősítve a gyenge falat.

Újabb festését Herczegh esp. idején 1957-ben SÁROSI GYULA készítette. Sok-sok képpel.45

 

Modern szentélye, keresztútja, átrendezése 1970-72

Dr. Kovács Gábor atya 1961-ben kezdte el a templom teljes rendbehozatalát, a toronnyal és a külső vakolását. Majd 1966-ban szereltek új világítást, a mennyezetről lelógó, és kovácsoltvas díszes keretű higanygőz lámpákat és a falra szerelt neonos armatúrákat.

1970-ben kezdődött el a templom liturgikus terének tervezése, majd átépítése, Dr. Nemcsics Antal festőművész, egyetemi adjunctus tervei alapján. A szentély vörösmárvány burkolatot kapott, kiemelt oltárdombon központban a hófehér carrarai fehér márvány oltár, hozzá stílusban hasonló ambó és Pasztoforium. (1971) A kőfaragás Kertész József, az ötvös munkák Kákonyi István ötvösművész, szobrász munkája, a szentély és templom zöldes árnyalatú festését Lengyel Ottó balassagyarmati templomfestő készítette.

Igen komoly értéket képvisel Nemcsics Antal által készített KRISZTUS MOZAIK A SZENTÉLYBEN.

Krisztus mozaik (Dr. Nemcsics Antal alkotása)

Az oltárkőben szent Jusztinusz és Generosa vértanúk reliquiái vannak elhelyezve, Dr. Vajda József segédpüspök úr konszekrálta oltárunkat 1971. október 31-én.

- A csempékre zománcfestéssel készített keresztút is Nemcsics Antal festőművész alkotása. - A régi keresztúti képeket (1934-ből való) az Egyházi Hatóság engedélyével a tóalmási templomba vitték. - A régen oltáron, állványon lévő szobrokat, melyek fából faragott tiroli munkák, a falon, konzolokon helyezték el.

Tető pala javítása - hajó zöldes márvány lábazat felrakása, a kórus 2 tartó oszlopának megerősítése 1972. Majd a rogyadozó kicsi sekrestye átépítése, bővítése történt 1974-ig.

Egy bp-i tanárnő véleménye a megújított templomról:

„Felemelő a szép, modern templomuk. Egyszerű, tiszta, világos, mégis az új berendezések elsőrendű és legdrágább anyaga avatja méltóvá egyrészt Isten házának, másrészt bizonyságot tesz gazdájának Isten szeretetéről. Ha a padok és az orgona festése is készen lesz, érdemes volna bemutatni ezt a templomot az ország nyilvánosságának. Talán ez is felébresztené a lakosság elmaradott ízlését, és becsülni tudnák a sajátjukat, amelyhez anyagilag hozzájárultak, és amely méltó színhelye a megújult liturgiának."

Templombelső az 1983-as felújítás előtt

Mérnök férje ezt teszi hozzá: „Számomra már unalmassá váló sok barokk templom után valóságos felüdülés az ilyen mértéktartóan modern templom látványa."46

1975-ben készült el a templom padfűtése.

1978. szept. 3-án szentelte fel Dojcsán Ernő apát, váci kanonok az új, 6,21 mázsás ,,G" hangú harangot. Gombos Lajos öntötte a turai hívek adományából.

A templom felszerelése is gyarapodott folyamatosan:

Több miseruhát, albát (miseing) vettek, 4 fekete lobogót, majd 1962-ben buzgó asszonyok minden oltárra és szoborhoz készítettek nagyon szép turai hímzéssel térítőket (liliomos) Tervezte: Tóth G. Mihályné, népművész, megszervezte egyházközségünk buzgó, sokban segítő, támogató tagja: Maczkó Istvánné Tusor Ágnes. A hímzést készítették: Szilágyi Gáborné, Lajkó Lászlóné, Széles Andrásné, Tóth G. Mária, Tóth Mária, Tóth Péterné, Gólya Istvánné, Sára Gáborné, Dusa Mária, Seres Mihályné, Kúti Mártonná, Csányi Istvánné, Dolányi Anna, Jenei Mihályné, Tóth L. Mihályné.

1962-ben készült el egy új cibórium (áldoztató kehely) Kittlinger Kálmán, rákoscsabai ötvösművész kezemunkája, ezüst. 8000 Ft-ba került. (Sajnos 1989-ben, amikor a sekrestyébe betörtek, ezt is ellopták.)

1968-ban új szekrények készültek a sekrestyébe.

 

A templom mai formáját 1987-ben kapta

 

Amikor a jelenlegi plébános, Lukács András, az 1983. szept. 1-én meghalt dr. Kovács Gábor utódaként 1983-ban Turára került, a templom újabb tatarozása már megkezdődött.

A toronysisak faszerkezete le volt bontva... a Hatvani Építőipari KTSZ-szel a külső vakolásra, festésre szerződés megkötve. A torony fa munkáját a helybeli ácsmester, Szabó László, vörösréz borítását a kartali Tóth József és fia készítette.

Majd folyamatosan következett a templom tetőzet palájának kicserélése horganylemezre, (ez az állandó beázások miatt történt) teljes alá deszkázassál. Utána az összes ablakkeretet kicseréltük eloxált alumínium keretre, külső vakolatjavítás, festés. -

A belső tér, világítás, elrendezés tervét DR. KÁKONYI ASZTRIK ferences festőművész készítette. - A mennyezet nádazott vakolatát levertük, és nikecelles szigetelő burkolást, és abból kiképzett kazettás kiképzést kapott. (Gyöngyösi mesterek)

A belógó csillárok, mintegy a nagy tagolatlan tér tagolására is szolgálnak. A csillárokat és fali karokat Fördős László bp-i ötvös készítette.

A Mária oltár felújítva és aranyozva a 2 padtömb közül a diadalív baloldalára került (ott fért el átalakítás után. Szt. Péter és Pál szobra, mint az egyház „Két oszlopa" a kórus 2 oszlopához került) a másik oldalra került a tiroli keresztkút aranyozva a kereszttel, és Kákonyi életfájának képével.

A belső festésben az vezette a művészt, hogy a meglévő színeket átvigye az egész templomra, ne legyen idegen, pl. a Mozaik narancssárga gloriolája.

Másik jelszava volt: „Ne csak díszítsen, hanem minden tanítson is. Tanít a szentély mennyezet festménye a láthatatlan, angyalok által imádott Szentháromságról, a kórus mellvértjének 7 szentséget ábrázoló szimbóluma.

Köztük az Oltáriszentségről szóló összefoglalja Tura történelmét dióhéjban: az 1510-ból való turai pecsétnyomót ábrázoló Húsvéti Bárány körül a templom XIV. századi eredetére utal, majd a mai szerkezeti formáját nyerte el 1911-ben, erre utal a dátum, valamint Tura első okleveles előfordulását hirdeti az 1220-as évszám, és 1987 a mát, amikor a megújítás történt."

Az új toronysisak 1983-ból

A felújított régi főoltár - Nagyboldogasszony képpel

 

Templomunk képileg is gazdagodott, a plébános elgondolása volt a szentek sorozata:

A színes üveg ablak mozaikokat is Dr. Kákonyi Asztrik ferences festőművész tervezte, kivitelezője Mohay Attila budapesti üvegfestő művész volt. Feliratai bibliai igék, amiket a plébános választott a képekhez:

A templomhajóban lévő színes üveg mozaik ablakok sorozata: - Szent József, az Anyaszentegyház védőszentje,

Szent József színes üvegablak képe

 

Felirat: „Mindig úgy cselekedett, ahogy az Úr parancsolta."

- Szent István, magyar Egyházunk megszervezője (ez Kovács Gábor atya aranymiséjekor Szent István szoborra szánt összegből!)

Felirat: „Sziklára épített országot és életet."

- Szent Erzsébet, a tevékeny felebaráti szeretetnek, édesanyáknak példaképe,

Felirat: „Aki szereti Istent, szeresse testvérét is."

- Szent Margit, az engesztelő, életüket szűzi módon Istennek szenteltek példája

Felirat: „Az igaz ember imája megmenti és jó útra téríti a bűnöst."

- Szent László, a hazáért küzdő

Felirat: „Legyetek állhatatosak a hitben és viselkedjetek férfiasan."

- Szent Gellért, az örök életre térítő

Felirat: „Arra kaptam küldetést, hogy hírnök és apostol legyek."

- Szent Imre,

Felirat: „Lélek szerint éljetek!"

- Goretti Mária a fiú, és a lány ifjúság tiszta életére serkentő példaképek

Felirat: „Boldogok a tisztaszívüek."

 

A szentélyben

- az ambó mögött a Bibliára, Ó és Újszövetségre utaló kép.

Felirat: „Én vagyok az út, az igazság és az élet."

- a pasztoforium mögött az oltáriszentségi motívumok kalász, szőlő

Felirat: „Én vagyok az élet kenyere."

- az Oratóriumon a 4 evangélista,

Felirat: „Boldog, aki Isten Igéjét hallgatja és megtartja"

- a páratlan szentély ablak a SZENTLÉLEK VEZETTE ANYASZENTEGYHÁZ szimbólumaival. Római Szent Péter Bazilika, Világegyház - Váci Székesegyház, a Püspökség, - Turai templom az egyházközség, ahol a Szentlélek minket tesz Isten élő templomává.

Az 1983-tól 1987-ig tartó teljes külső és belső felújításnak kb. 6,5 milliós fedezetét teljes egészében a turai hívek adományából fedeztük. A képviselőtestület tagjai, de sok férfi és asszony kemény munkájával járult hozzá a templom körüli munkákhoz.

Körmenetben az új lobogók

Közben népi hímzéses miseruhák, albák, karingek készültek. A régi lobogók felújítása is megtörtént. 16 új lobogó készült kétféle méretben a nemzeti szín, piros-fehér-zöld színeiben és Mária kékjével. Bozó Györgyné, Terka néni népművész tervezte díszítését turai motívumokkal, Szilágyi Gáborné és társai kézimunkával, Turóczi Ferenc festett szép képeivel készültek el.

Megújított templomunkat 1987. szeptember 13-án áldotta meg Marosi Izidor váci megyéspüspök úr, és ekkor volt egyben a megújított képviselőtestület eskütétele is.

1994-ben Paulusz Frigyes orgonaépítő mester Hock Bertalan orgonaművész tervei szerint bővítette orgonánkat 3 manuálosra, számítógépes beprogramozóra, és 3 nyelvsípsorral gazdagítva. A bővítés kb. 5 millió forintba került. Ennek megáldását 1994. október 22-én Katona István váci segédpüspök úr végezte.47

 

Harangjaink

Legelső feljegyzést harangjainkkal kapcsolatosan Dr. Kovács Gábor atya kéziratai között találtam, aki jó barátjától, Dr. Galla Ferenc egyetemi tanártól kapta. Ez annak a Naplónak magyar nyelvű másolata amit Benlics Máté, bosnyák származású, belgrádi ferences püspök irt, és küldött Rómába, a Vatikánba, a Propaganda Congregationak a török időben, magyar földön is tett bérmáló körútjáról. Ezt a Jegyzőkönyvet a Congregatio levéltárában őrzik.

Benlics Máté püspök 1653. szeptember 18-án jött a Gyöngyöstől 3 mérföldnyire fekvő Tura községbe „állandó félelemben a török és a hajdúk miatt. Nem is kerülhették el hogy az egyik közbe eső faluban bele ne ütközzenek egy török társaságba, és csak sok rimánkodás és borravaló segített rajtuk, hogy elérhették Túrát. "

„Megbérmált 129 férfit és 134 nőt, majd néhány buzdító szót intézett latinul a néphez -, amit a vele jött magyar jezsuita magyarra fordított.

FELSZENTELT 4 HARANGOT."48

1697-ben tett C. V. jegyzőkönyve szerint a turai templom tornyában 3 harang szólt. Nagyságukról, nevükről semmit nem jegyeztek föl akkor.(Mert a harangoknak is nevet szoktak adni!)49

Az első „leltár-szerű" adat a turai harangokról az 1838-as Canonica Visitacioból való:

Négy harangja van:

A legnagyobbat Szentmiklóssy Gábor plébános csináltatta 1731-ben, súlya: 7,5 mázsa, a „Mennyekbe felvett Mária tiszteletére megáldva. (Ez megrepedt, és 1825-ben Novotha József plébánossága idején Pesten, a Bold. Szűz tiszteletére újjáöntötték, amit ftdő gróf Nádasdy Ferenc püspök áldott meg."50

A másik harang 4 mázsa, Szent Sebestyén képe van rajta, ez Horti Sándor plébános adománya (Turán volt plébános 1760-178l-ig) - Valószínű ezt vitték el az I. világháborúban.)

A harmadik 1 mázsás, Szűz Mária tiszteletére van megáldva, Gida Mihály plébános készíttette (Turai plébános volt 1754-1760-ig)

A negyedik kb. 64 font (= 30 kg.) ez a halottak számára szolgál.

Talán a harmadikkal is baj eshetett, mert 1776-ban újra öntöttek egy kb.l mázsás harangot Szent József tiszteletére. (Ezt is az I. világháborúban vitték el.)51

A harangok sorsa is összekapcsolódott a háborúkéval, mert valószínű a harangokat máskor is megritkították, hadi célokra elvitték, vagy elrabolták. Az is előfordult, hogy megrepedt, de újraönteni nem volt anyagi lehetőség. 1847-ben villámcsapás is kárt okozhatott bennük, mert a torony tetőzete is leégett. - A régi 7,5 q-ás harang sorsáról nem tudunk semmi bizonyosat. Mivel 1916-ban a H.D. a legnagyobb harangnak a 344 kg-at jelzi, akkor már nem volt meg.

Harangszentelés - 1925

Az I. világháborúban 1916-ban elvitték a legnagyobb, 344 kg-os harangot, ami 1830-an készült. Felirata ez volt:

„Per subditalem Turaensem curata sub Jopsepho Pap notario, Josepho Benke judice, et Joanne Szabó judice ecclesiae. Fudi Henricus Eberhard Pesthini MDCCCXXX.

(A turai plébánia lakói által, Pap József jegyző, Benke József bíró, Szabó János egyházi bíró idején öntötte Eberhard Henrik Pesten 1830-ban.) Szent József és a Bol-dogságos Szűz és Szent János képeivel. 80 cm magas és 64 cm széles volt.

És elvittek egy 1776-ban Vácon készült 86-kg-os Szent József nevű harangot, amely 50 cm magas és 40 cm széles volt. Felirata ez volt:

„Me fecit Adamus Wieband, Vaciensis 1776." („Wieband Ádám készített engem Vácott 1776-ban")52

Harangszentelés - 1978.

Dr. Gallovich Győző plébános a háború után a hívek nagy örömére 1922-ben pótolta az elvitt 2 harangot, és elkészült a ma is meglévő,

KÖZÉPHARANG: A Boldogságos Szűzanya és Szent Sebestyén tiszteletére de már nem 344, hanem csak 217 kg. - 1925-ben szentelték fel.

Felirata: „Isten dicsőségére, a B. Sz. Mária és Szent Sebestyén tiszteletére újra öntötte a turai róm. kat. Egyház 1925-ben. Dr. Gallovich plébános idején. Öntötte Slezák László harangöntő Budapesten."

A másik oldalon: Szűz Mária és Szent Sebestyén képe.

KISHARANG: A Világháborúban elesett turai hősök emlékére kb. 100 kg. 1924-ben készült.

Felirata: „Isten dicsőségére és a világháborúban elesett turai hősök emlékére öntötte Tura község 1924." - (A felirat felett a magyar címer)

A másik oldalon: „A 1924 D. Harangmüvek R.T. öntött engem, F. W. Rincker által. Nr.4744."53

Harangszentelés -1997

Kb. Ugyanezzel helyezték fel a kis CSENGŐT, amit Slezák Rafael harangöntő készített és 29 kg.

Felirata: „A szeretet nevében hívlak benneteket. Öntötte Slezák Rafael harangöntő mester, B.Pesten."

1978. szeptember 3-án, Dr. Kovács Gábor pápai kamarás, tb. kanonok kezdeményezésére készült az eddigi NAGYHARANG, ami 621 kg súlyú.

 

Harangszentelés - 1997-ben

Felirata: „Szólj e nép szívéhez!" - Öntették a turai hívek. Öntötte Gombos Lajos Orbottyán 1978.

A másik oldalon: A Szűzanya domborműves képe, alatta felirat:

„Ha az Úr szavát halljátok,

Ne keményítsétek meg szíveteket."54

Az ÚJ NAGYHARANGOT (Lukács András plébános kérésére) 1997 augusztus 31-én KESZTHELYI FERENC váci megyéspüspök úr szentelte meg.

A harang 980 kg-os, a nevét jelzi a

FELIRATA: „MAGYAR SZENTEK HARANGJA"

Öntette a Turai Róm.Kat. Egyházközség, Gombos Lajos harangöntő mesterrel 1997

A másik oldalon a TURAI CÍMER látható, és a felirata:

„Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek."55

 

Az orgona

 

Első híradást a turai templom orgonájáról az 1742-es C. V. ad, amikor jelzi, hogy „Nyolc változatú orgonája van" a templomnak.56

1838-ban már csak 6 változatú orgonát említ a C.V., hozzátéve, hogy a templom kórusa tágas.57

A H. D. 1852. november 30-án jelzi, hogy elkészült az új orgona. Mivel a templom orgonája - amely nagyon régi volt - teljesen tönkrement, javítani már nem volt érdemes, ezért új orgonát rendelt az egyházközség. KOMORNYIK FERENC, pesti orgonaépítő mester 1000 forintért új orgonát készített, 8 változattal és pedállal. Szent András napjára lett használható.58

Ezt az orgonát 1886-ban „A püspöki s kegyúri jóváhagyás mellett javították. Az orgona fúvóját újra bőrözték és kasznival elláttatott, kijavíttatott az orgona, újra hangoltatott 210 Ft 91 krajcárért. ORSZÁGH SÁNDOR, Ferenc József rendi lovag m. kir. udvari orgona művész által egy évi jótállás mellett."59

1923-ban Dr. Gallovich Győző plébános közadakozásból hozatta rendbe az orgonát (a háborúban fölhasznált ónsípjait pótolva.60

Orgona 1957-ben

 

A II. világháborúban elpusztult az orgona, és azután készült új, a pécsi Angster (Rieger?) cég építette (1940-es évek végén) 1 manuálos nagyságban, az orgona eredeti dispositioja a következő volt:

MANUÁLMŰ

C - f-ig                      54 hang

1. Principal

8

2. Flóta

8

3. Salicional

8

4. Vox caelestis

8

5. Oktáv

4

6. Flóta

4

7. Svájci síp

2

8. Mixtúra

2 2/3

 

PEDÁLMŰ

 

C- d -ig                        27 hang

Subbass

  16

Cello

                    8

 

Ezt az orgonát később a budapesti GYŐRI JÓZSEF kisiparos (kb. 1956-1957) változtatta két manuálra az eredeti regiszterállományt, illetve készített két manuálos pneumatikus játszóasztalt.61

A dispositurája ez volt:

     
PEDÁLMŰ C- d-ig 27 hang
Subbass    16
Cello    8
 

I. MANUÁL

C- f-ig 54 hang
Principal   8
Vox caelestis   8
Salicional   8
Nyitott Fuvola   8
    I+II   I+II Sup  I+II Sub
Födött   8
Olasz principal   4
Svájci sip   2
Mixtúra   2 2/3
Tremoló    

1977. MARC. 19-EN, DR. SZIGETHY KILIÁN bencés atya, tervezte az új orgonát. Lényegében az I. Manuál az eredetit őrzi, újabb művel, a II. Manuállal bővítve elektromos trakturával, kúpszelepes rendszerben, a következő dispositiókkal:

I.MANUÁL c-g-ig 56 hang
l.Principal 8  (ÚJ)
Födött fuvola 8
Salicional 8
Vox caelestis 8
Oktáv 4 (ÚJ)
Nyitott fuvola 4 (ÚJ)
Svájci síp 2 (ÚJ)
Mixtúra 3 sor 1 2/3

 I+II - I+II sub - I+II Sup. Normál kopulák, Tutti

 

II.MANUÁL 56 hang
Födött 8 (ÚJ)
Principal 4 (ÚJ)
Csúcsfuvola 2 (ÚJ)
Quint 11/3 (ÚJ)

Cimbel3 sor

Tremoló PEDÁL 30 hang

1 + 1/2 + 1/3 (ÚJ)
Subbass 16
Cello 8

P+1   -P+II

Az új orgona a feljegyzések szerint 635.460 Ft-ba került.

 

Orgona 1977-ben

1979. jún. 10-én, Szentháromság vasárnapján áldotta meg a tervező Szigeti Kilián bencés főiskolai tanár, egyházi énekszerző, orgonaszakértő. Orgonáit Solymosi Ferenc pap-orgonaművész. Az orgonát a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Hangszerüzeme készítette, a vezető: Kovács Gábor művezető volt.62

1992-ben terveztük az orgona átépítését. Igen hiányzik komoly alap az orgona szép hangzásához. A tervezés során véleményt kértünk az építtető Orgonaüzemtől, melyben ez áll:

„Mivel magam is részt vettem a jelenlegi orgona elkészítésében, nagyon jól ismerem azokat az egyházközségi személyi és anyagi körülményeket, amelyek között az megvalósult. Azt elképzelem, hogy formailag nem mindenkinek tetszik már, és sok benne a régi anyag, azonban ha fellapozzák az orgona dokumentum anyagát, láthatják, milyen szűkös anyagi körülmények határozták meg akkor a meglévő hangszer második, jelenleg látható átépítését. Dr. Szigeti Kilián igen sokat dolgozott azon, hogy legolcsóbban a legmegfelelőbbet lehessen előállítani... Véleményem szerint, ha valóban igényes, szép és a művészi igényeket is kielégítő orgonát szeretnének, akkor a jelenlegi kétszer átépített orgonát nem szabad harmadszor is átépíteni, hanem egy új mechanikus orgona felállítására kell törekedni. A régi hangszer mindig egy keretet képez, amiből koncepcionálisan nem lehet kitörni..." (Aquincum Kft, 1993. febr. 26)

Ezek ellenére mégis a meglévő megtartását határozta el az egyházközség, és HOCH BERTALAN orgonaművész terveit, Paulus Frigyes budaörsi orgonaépítő mester valósította meg.

A lényeges változás: III. Manuállal, (redőnymű) bővült, a pedálmű nyitott 16 lábas Principállal komoly alapot kapott, 3 nyelv sípsor került orgonánkba, és 72 programos IC zeccer alkalmazásával jól alapozó, hangerejében megnövekedett, hangzásában kibővült, hangszínéiben változatosabb, játszhatóbb hangszert eredményezett. (Összesítés Paulustól)

 

ORGONÁNK JELENLEGI Dispoziturája: (27 szóló regiszter)

Pedálmű:

Principal

(új)

16

Subbass

16

Aperta

(új)

8

Cello

8

Chorall

(új)

4

Fagott

(új nyelv)

16

P+I

- P+II - P+III kopula

FŐMŰ

Principal

(részben új)

8 (Homlokzati sípok helyett új)

Flöte

(részben új)

8 (C-h régi födött, cl- g3 új, nyitott fuvola)

Oktáv

4

Flöte

4

Nasat

2 2/3 (C-H Salicional alsó oktáv levágva, többi új)

Superoktav

2 (= a régi Svájci síppal)

Terz

1 3/5 (c-g3 a Vox Coel. 8 levágva)

Mixtúra

3-4x 11/3 (A régi + cl tői negyedik terccel bővítve)

Trompete

(új nyelv)

8

I+II I+III I+IIIsup I+IIIsub

POZITÍVMŰ (II. manual)

Gedackt

8

Principal

4

Spitzflöte

2

Quinta

1 1/3

Cymbel

3x1

Tremoló

II+III -II+IIIsup.

KOPULAMŰ (III. manuál)

Bourdon

(új)

8

Gamba

(új)

8

Vox coelestis

(új)

8

Flute

(új)

4

Piccolo

(új)

2

Plein-jeu

(új)

3x2

Hautbois

(új nyelv)

8

Tremoló

III+III sup.

 

 

Orgona 1994-ben

 

Az orgona teljesen 1994 októberére készült el, de már Kómár István újmiséjén használható volt.

Megáldását Katona István váci segédpüspök úr végezte, október 22-én szombaton 5 órakor, utána a tervező művész, Hock Bertalan orgonakoncert keretében mutatta be új orgonánkat.

Az orgona összköltsége: 5.182.600 Ft. volt.

Igen sokat segített, különösen szervezésben., az import anyagok beszerzésében Tusor Péter, és Sándor Mária kedvesnővér Belgiumból.63

 

A plébánia

A plébánia épületéről

1779-ben azt állítják, hogy a plébánia épülete és az iskola új, kb. 10 éve építették, tehát 1769 táján.64

Farkasdy János plébános, aki 178l-l801-ig volt Túrán, amikor idekerült, a romokból felemelte, megújította és kibővítette.65

1833-ban Jankovich Mihály plébános restauráltatta, mert bizony elhagyatott volt. Patronus 427 Ft. 42 kr. Egyház 100 Ft értékben járult hozzá.66

1888-ban üvegeztette be az addig nyitott folyosóját Niedermann József plébános.67

A plébániára vonatkozóan Dr. Herczegh János esperes tesz említést, amikor Túrára került: „1928 december 8-án mutatkoztam be... már másnap tárgyaltam a plébánia és a melléképületek, a kerítés stb. rendbehozatala ügyében, mert oly elhagyatottság, mint ami itt volt, párját ritkítja, még a világtörténelemben is! Sok rossz, elhanyagolt, rossz karban lévő plébániát láttam, de ilyen rossz állapotban lévőt még soha. Nemcsak az épület volt düledező, a falak teljesen lemállottak, sehol egy ép ajtó, ablak, hanem kilincs se volt a házon. Csak hogy egy tényt említsek, 112 db. ablaküveget kellett azonnal bevágatnom, és 50 drb. kilincset rendelnem, hogy a borzasztó télben legalább csukott ajtók mellett tudjak pihenni.

Az épület falait teljesen letisztíttattam, kívül-belül, mind a 6 szobát teljesen átfestettem, az ablakokat-ajtókat újra festettem, zárral, kilinccsel elláttam. Úgy szintén rendbe hozattam a tetőt, a padlást, az üveg folyosó verandát, konyha, éléskamra stb. szóval a plébánia épületet kívül-belül teljesen átrenoválva minden helység kifestve és mindez a magam költségén, - úgy, hogy január hó közepén, amikor kész lettem, 6000 pengőt fizettem a sajátomból, mert senki egy nyomorult fillért sem adott...".68

Amikor Dr. Kovács Gábor atya Turára került, 1962-1963-ban kisebb javításokat végeztek, 1966-ban fúrattak 73 m. mély kutat az udvarban. A fúrást az Orosházi TSZ embere, Szlávik János végezte. 1967-ben készítették a 2 fürdőszobát.

1969-től teljes felújítás kezdődött, a Hatvani Építőipari KTSZ által. Dr. Kovács Gábor plébános atya ezt írta akkor:

„Elvesztek a plébániai iratok 1944 őszén, amikor katonai kórház volt a plébánia, a plébánost is vidékre vitték munkára a front alatt...

Jó lett volna új plébániát építtetni, - mint Galgahévízen, Hévízgyörkön, de még a régi épület erős és anyagi erő is kevés, kb. 600.000 Ft-ba kerülne egy új plébánia. De nem ilyen erős falakkal, mint a mostani. Legalább 100 évet kibír ez is. Nem is törekszem luxus épületre, az evangéliumi egyszerűség a helyesebb, másrészt a 2.Kor. 5,1 is útmutatás. ('Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakóházat... örök hajlékot a mennyben, melyet nem emberi kéz rakott.')"

Bérmálási menet, háttérben a Plébánia épülete

1969. augusztus 21-én kezdődött el a plébánia felújítása, vakolása, festése kerítés készítése, új melléképület építése. A munkálatok 1971-ig elhúzódtak. (Kerítés: 63.ooo Ft Plébánia tatarozás: 111.998.Ft)69

1988. szeptemberében határozott az Egyházközségi Képviselőtestület szeptemberben arról, hogy a felújításra szoruló plébánia épületre nem költ, hanem újat épít. Tetőszerkezete veszedelmes volt már, falak szigeteletlenek, nedvesek... A terveket Kiss Farkas Jenő bp.-i építész tervező készítette a váci Püspökség műszaki szakemberének, Dragonics mérnöknek tanácsára. Először a régi átépítését erőltették, az új tervet elvetették, mondván, hogy az „a galgamente hivalkodó építészeti stílusa az, terveztessük át fölösleges négyzet és köbméterek nélkül." A meglévő épület a 4. a plébános által átrajzolt harmadik terv kivitelezése. A Püspökség részéről kikötés volt (és ebben a műemlékes Dragonics szándéka érvényesült, hála Istennek!) hogy a régi alapjain kell építkezni, rekonstrukció, a régi jellegét megőrizve. Alap nem volt, de ugyanaz a terület épült be, a kis ablakok, folyosó, annak félkörös ablakai is mind a régi épületet idézik.

Az új plébánia - 1991

A Kallói Építőipari Szövetkezettel kötöttünk részleges szerződéseket. Ők készítették az alapokat, falakat, tetőszerkezetet. A vakolás, festés, szerelvényezés, fűtés, víz-villanyszerelés már mások munkája volt.

Bár sokan nem hitték, mégis a tervek szerint a Szentatya, II. János Pál pápa magyarországi látogatásának napjaiban, 1991. augusztus 18-án, - amikor ő Máriapócson misézett - megyés fő-pásztorunk, Marosi Izidor püspök úr, megáldotta a már használatba vett új plébániánkat.

A Plébánia épülete plébánosnak, 2 káplánnak, és házvezetőnőnek nyújt komfortos lakást, konyha, kiszolgálóhelyiség, iroda, kölcsönző könyvtár, és 2 előadó teremmel Keszthelyi Püspök úr szerint a jövő század plébániájának típusa.70

A plébánia iratai

Legfontosabbnak a H. D.-t, a Plébánia Történetet tartják. Jelenleg 3 kötetből áll, és több kötet mellékletből, amelyek az utóbbi évek eseményeit tartalmazzák képekkel, újságcikkekkel illusztrálva.

Az I. kötet írását Püspöki Rendelkezésre 1833-ban kezdte el írni Jankovich Mihály plébános. Az idősek emlékezete szerint visszanyúlik a történet elbeszélésében 1702-re, az akkor újjászervezett plébánia első plébánosára, Kalmár Jakabra. Ez a kötet a II. világháborúig írja le több-kevesebb kihagyással a fontosabb eseményeket, történéseket.

A II. kötetet Dr. Kovács Gábor atya kezdte írni, rövid summás összefoglalással az 1945-1958-ig, amely időről nem készült, (vagy eltűnt) feljegyzés. A III. kötet 1981-től tartalmazza az események sorát a mai napig.

Az Anyakönyvek 191 l-es kimutatása szerint a keresztelteké, 1702-ben kezdődött, a megholtaké 1724-től, az esketetteké 1725-től. Már akkor jelzi Chobot, hogy a kereszteltek első kötete vagy elveszett (1702-1725-ig) vagy a korábbi feljegyzéseket valaki kitépte.

A II. világháború még több kárt tett az iratokban, hiszen orosz katonai kórház volt a Plébánián.

A jelenlegi állapot ez:

KERESZT

ELTEK.

I.

1864-1890

HALOTTAK

II.

1890-1895.IX.

I.

1733-1823

III.

1895.X.-1898

II.

1823-1860

IV

1898.VU-1905.VIII.

III.

1860-1880

V.

1905-1915

IV.

1880-1894

VI.

1915-1831

hiányzik:

1895-1908

VII.

1932-1941

V.

1909-1918

VIII.

1941-1943

VI.

1919-1928

IX.

1945-1952

VII.

1929-1944

X.

1953-1958

VIII.

1944-1952

XI.

1959-1968

IX.

1953-1958

XII.

1969-1979

X.

1959-1973

XIII.

1980-1997

XI.

1974-1986. febr

XIV.

1998-

XII.

1986. II.-1997.

        XIII. 1998-

 

HÁZASULTAK

BÉRMÁLTAK

I.

1734-1851

I. 1922-

hiányzik: 1852-1894

II. 1934

II.

1895-1906

III. 1948

III.

1907-1915

IV. 1953

IV.

1916-1921

V. 1958-1963-1967-

V.

1922-1934

1972-1977-1981-1985

VI.

1935-1943

VI. 1988-1991-1993-

VII.

1945-1954.

X. 1995-1997

VIII.

1954-1969

IX.

1969-1990

X.

1991-

A régi iratokról 1833-ban a H. D. beszámol a 15. oldalon. Ugyanott katalógust is közöl a Plébánia Könyvtáráról, amely 146 könyvet tartalmazott.

1958. novemberében Dr. Herczegh János halála után az új plébános 35 plébániai könyvet vett át.

1970-ben készült könyvjegyzék már kb. 200 könyvről készült, köztük 1708-as, 1760-as, 1773-as, 1737- 1717, 1637, 1740, 1702, kiadási évvel is. Ezek vajon a régiekből vannak?

 

A Turán működő papokról

A személyi adatok összeállítása Chobot Ferenc: A Váci egyházmegye történeti névtára, II. kötet; A Váci egyházmegyei Almanach I. kötete; a Váci Egyházmegye Hivatalos Körlevelei; valamint a H. D. feljegyzései és a püspök által küldött dispozíciók alapján történt.

Első, akit név szerint ismerünk: JAKAB (1332-1337 körül).

A község nevét már az 1220-as évben említik, valószínű plébániája is megvolt.

Amikor a keresztes hadjáratok céljaira a zsinatok az egész kereszténységet megadóztatták, XXII. János pápa hazánkba küldte tizedszedőit 1331-ben. Ezek 5 év alatt bejárták az egész országot, tizedjegyzékükben pontosan följegyezték, melyik plébános milyen összeggel adózott. Mivel idegen nyelvűek voltak (Raimundus de Bonifati és Jacobus Berengarii) s latin nyelven örökítették meg a magyar falvak neveit, helyesírásuk sokszor helytelen, vagy azonosíthatatlan.

Ebben a Tizedjegyzékben olvassuk: „JACOBUS de FUR solvit VII. grossos" = Jakab, FURI pap 7 garassal adózott.71

A FUR helységen egyesek Mezőtúrt értik,72 mások TURÁNAK értelmezik.73

Akik TURÁRA gondolnak, azzal indokolják: Mezőtúrnak a Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekvő helységnek a Zokoy (szolnoki) főesperességben kellett volna szerepelnie, nem a pestiben, és az sem bizonyos, hogy akkor Mezőtúr már község volt, holott Tráról biztos, hogy már egy századdal korábban is helység, sőt vámszedő hely volt.74

A következő századok nyomorúságos viszonyai, török megszállása idején Tura lakói szétszéledtek, papjuk nem volt.

Hogy a török időben olyan sok helyen működő világi kisegítők, licentiatusok (püspök írásos engedélyével kereszteltek, eskettek, temettek...) müködtek-e Turán? Bagi boldogi, galgamácsai, hévízgyörki, zsámboki licentiatusok neve ismert. Bár turai licentiárus név szerint nem maradt ránk, semmi okunk kétségbevonni, hogy működött egy vagy akár több is a 150 év alatt. Talán a később szereplő JÁNOS DEACK-ot is annak kell tartanunk.75

György pap

A Szandzsák 1559. évi összeírásában szerepel Tura helység lakóinak, adózóinak felsorolása végén: GYÖRGY PAP.76

1702-ben a püspök elsők között szervezte újjá az egyre gyarapodó község plébániáját, és küldte Zsámbokról plébánosnak:

KALMÁR JAKABOT (Túrán 1702-1718)

Róla tudjuk, hogy a teológiát a nagyszombati szemináriumban végezte, majd pappászentelve 1693-tól zsámboki plébános volt. 1702- februárjában már Túrán volt, és ő kezdte el írni a kereszteltek anyakönyvét, néha furcsa megjegyzéseket is tett magyarul:

1703 szept. hónapja után: „Itten keveset küldöttek, azért rossz stólája volt a szegény papnak." - valamivel később hozzáteszi: „Be érte vele!"

Amikor Rákóczi hadai 1705 szeptemberében elvonultak Túráról, ezt írta az anyakönyvbe: „Ezen két holnap alatt mind szerte bujdostunk, azért a Jakab papnak nem volt jövedelme, bárányaink és akkoron mind az ő disznai is, ludai, pókái, tyúkai az jó gondos ellenségtől elfogyasztatott." - majd később hozzáteszi: „Jakab pap majdnem éhenhalt."77

Végül 171 l-es évről ezt írja: „Cum Rákóczi II-dus in summis miseriis loca occupata teneret, impossibile erat in ordone nomina baptisatorum inserere." (= „Midőn II. Rákóczi által a legnagyobb nyomorúságban tartatott e hely, lehetetlen volt a kereszteltek neveit rendben elsorolni."78

Egyébként a község gazdagsága Zsámbok, Kerepes, Dunaharasztival együtt a történet-íróknak is feltűnt. (Lancz: Dvornikovich pk) - Mutatja ezt hogy „a turai plébánosra, Kalmár Jakabra 1702-től 16 dica adó volt kivetve, ez volt a legtöbb a papok dicái között. Hogy az arányokat érzékeltessük, Osztroluczky Jánosra, Aszód földesurára 8,75 dica jutott. A dicák kivetésének az alapja a mindenkori jövedelem volt."79

Hogy a nyomorúság valós volt, azt már jelzi a kuruc világ utáni első Visitatio, 1716 febr. 17-én.80 A jegyzőkönyve egész rövid, a javadalmat, mely a visitatiók nagy részét szokta kitenni, meg sem említi.

Kalmár Jakab plébános 1718. májusában halt meg.81 Utóda:

GERGELYFFY SÁNDOR lett. (1718-1726)

Neve először a lőrinci plébánia keresztelőéinek anyakönyvében tűnik föl 1696 május 23-tól 1702-ig. Majd 1714-ben vérségi plébános, 1718-ban Tura plébánosa lett. 1726-ban galgahévizi plébános 1739-ig,82 majd nyugalomba vonult Vácra.

Az ő plébánossága idején sem volt mentes Tura a katonaságtól. 1720-ban egy granicsár szakasz Tragord főhadnagy parancsnoksága alatt tanyázott itt, eltartásukra 2 és fél porció volt minden házra kivetve, négy a lovakra. 1724-25 telén pedig a Stahremberg ezred egy szakasza egy hadnagy vezetésével; 1728-ban Mantika kapitány volt beszállásolva embereivel együtt.83 A viszony nem volt kielégítő a falusiak és a beszállásoltak között, mert a turaiak több ízben is panaszkodtak a vármegyénél a beszállásolt katonák kártevései miatt.84

SZENTMIKLÓSI GÁBOR FERENC (1726-1732)

1712-ben Csongrádon plébános, majd onnan 1719-ben Tóalmásra ment. 1726-ban került Turára és itt működött 1732-ig. További sorsáról nem tudunk.

„Az ő plébánossága alatt építették (állították helyre?) a templom tornyot 1727-ben. Jobboldalt van, középen a falhoz építve. A költségeket tizedből és részben gyűjtésből fedezték. Ugyanakkor állították a temető kerítést is. A templom oszlopai és teteje javításra szorulnak."85

Az 1838-as C.V. szerint a templom legnagyobb HARANGJÁT, amelynek súlya 7,5 q. és a „Mennyekbe felvett Mária tiszteletére van megáldva" Szentmiklóssy Gábor plébános csináltatta.86

SZABÓ ISTVÁN (1732-1739)

1660-ban született. Tanulmányait a budai Széchényi Kollégiumban elvégezve, 1715-ben püspökszilágyi, 1718-ban galgahévízi, 1726-ban tápióbicskei plébános lett.

A bicskei anyakönyvbe ez van róla beírva: „Ex miseriis Bicskensibus promotus est ob multas infamias Turam 1732. Martio." (= Sok szerencsétlen rágalmak miatt Turára helyezték, 1732. március) 1739-ig működött Turán, majd 1739-ben átment Nagykátára, onnan a következő évben, 1740-ben Ecsegre, ahol 1746 nyarán meghalt.

Itteni működése idejéről biztos, hogy 1738-ban alakult meg a Szeráfi Szent Ferenc Társulat, amelynek tisztségviselői voltak: Petcze Tamás, Vida Ferenc és Pataki Ferenc."87

ANTALICS MÁRTON (1739-1748)

Mint nagyszombati végzett teológust szentelték pappá. 1737-ben lett plébános Abonyban. 1739-ben jött Turára.

Turai tartózkodása idején az 1742-es és 1746-os püspöki látogatások szerint a környékhez képest igen gazdagnak tűnik községünk

A Plébánia könyvtárában 22 teológiai könyvön kívül a Codex Juris Civilist, Codex Juris Hungaricit és Bonfini Históriáját is megtaláljuk.88

1748-ban Lakics Ferenccel javadalmat cserélve, ismét visszatért Abonyba. Ott azonban még azon év novemberében meghalt.

LAKICS FERENC (1748-1754)

1742-ben szerepel neve először, amikor mint Szegvár plébánosát említik. 1745-ben Abonyba ment, majd 1748-ban javadalmat cserélt Antalics Márton turai plébánossal. 1755-ben újkécskei plébános lett, és ott is halt meg 1758-ban.

GIDA MIHÁLY IMRE (1754-1760)

Léván született 1714-ben. Nagyszombatban tanult, 1739-ben szentelték pappá, majd Vácszentlászló plébánosa lett. Onnan 1754. dec. 1-én jött Turára. 1760. augusztus 22-én halt meg 46 éves korában. „Aug. 22-én temették el Turán, a szentségekkel megerősítve halt meg, lelkét Jézusnak és Máriának ajánlva." - írja róla a halottak anyakönyve. - Sírja ismeretlen.

Az 1838-as C.V. szerint „az 1 mázsás, Szűz Mária tiszteletére megáldott harangot Gida Mihály plébános készíttette."

Lelkipásztori munkájában a ferencesek segítették:

1756 nov-ben P. Desiderius (Dezső) hatvani kapucinus

1757-ben P. Simon gyöngyösi ferences

1759-1760-ban P. Piacidus és P. Zsigmond hatvani kapucinusok.

 

HORTHI SÁNDOR (1760-1781)

1735 körül született a Nógrád megyei Marczalon. A gimnáziumot Vácon, a teológiát Nagyszombatban végezte. Az esztergomi egyházmegye címére szentelték pappá de gróf Esterházy Károly (volt pozsonyi prépost) magával hozta őt, amikor Váci püspök lett. 1760-ban Turai plébános, majd 1774-ben kerületi esperes lett.

Az 1838-as C.V. szerint a második harang, amely 4 q, és szent Sebestyén képe van rajta, Horthi Sándor plébános adománya.

1781-ben kecskeméti plébánossá választották, és ugyanakkor pápai kamarási címet kapott.

1783. október 31-én halt meg, mint címzetes kanonok és kunsági főesperes.

Kisegítői: 1774-ben P. Adalbert ferences Szt. Miklósi ferences prov. 1779-ben P. Bonifác, Gyöngyösről, 1780 és 1782-ben P. Didák ugyancsak Gyöngyösről

FARKASDY JÁNOS (1781-1800)

Pozsony vármegyében, Farkasdon született 1742-ben. Mint újmisés pap került 1776-ban Galgahévízre. Mint nagykátai ker. esperes jött 1781. jan. 20-án Turára plébánosnak. A gödöllői kerület főesperese is volt. Lelkipásztori buzgósága és önzetlen szeretete miatt még egy század múlva is emlegették a turaiak.89

1800. augusztus 16-án halt meg.

A H.D. nagyon buzgó papnak írja, aki a plébániát „romjaiból felemelte, megújította és kibővítette." Most már a plébániának 3 szobája van és egy káplánszoba, a község építette 1780-ban.90

Kisegítői: P. Didák gyöngyösi ferences, 1782- 1787-ig gyakran előfordul neve a házasultak Anyakönyvében P. Sándor gyöngyösi ferences atya neve.

1788 nov. 26-án P. ANZELM TURAI KÁPLÁNKÉNT SZEREPEL 1801. FEBR. 9-IG.

(Schramm Ferenc 1788-as jelentésre hivatkozva ezt írja: A káplán a községben lakik, már a negyedik házban, a plébánián kellene neki szobát építeni.91

Ez a káplán volt az első Turán, RUZSNYÁNSZKY ALFONZ, a II. József feloszlató rendelkezése következtében egyházmegyei szolgálatot vállaló ferencesek közül."92

(Talán az ALFONZ a keresztneve, az Anzelm a rendi neve?)

RAJCHER ENDRE (1801-1814)

Jászfényszaruban született 1759. július 6-án. 1780-ban szentelték pappá. 7 évig volt káplán, 1787-ben lett szentmártonkátai, 1791-ben palotási, 1800-ban Turai plébános, majd alesperes. Turán halt meg 1814. február 18-án.93

A Halottak Anyakönyvében 1814-ben ezt olvashatjuk: „Ez év febr. 18-án reggel fél 7 óra tájban Janiss István káplánja találta meg ágya mellett térdelve, holtan... 57 évesen, 33 éves papsága, 13. évi turai plébánossága idején."

A H.D. 2. oldalon így írja: „Térdeplő helyzetben, az ágyra hajolva találta holtan Janiss István káplán. A turai temetőben temették el."

Káplánjai:

1801. nov. 23. - 1802. jan. 24 között esketett PLICHTA JÁNOS Vácon született, 1778. aug. 19-én. Iskoláit szülőhelyén végezte, s 1800-ban szentelték pappá. Soroksári káplánból 1807-ben vecsési plébános lett, onnan 1815-ben Dunakeszire ment át: 1824-ben megkapta a soroksári plébániát, és ott halt meg 1829. máj. 30-án.94

1802. febr. 7. - márc. 21. között szerepel DOBOSS PÉTER. 1774-ben született. Több évi káplánkodás után 1805-ben kunszentmiklósi plébános lett. Sok kellemetlen kedés miatt 1827-ben dóczi adminisztrátor, 1830-ban csabányi helyi káplán lett, ahol 1833. júl. 8-án meghalt, 59 éves korában.95

1802. nov. 27. és 1803 júl. 24. között káplán CZINY JÓZSEF. 1776-ban született, 1799-ben szentelték pappá. 4 évig volt káplán, azután 27 évig a cs. és kir. 10. lovasezrednek tábori papja. Az egyházmegyébe visszajövén, 1832-ben csépai adminisztrátor: 1836-ban apostagi plébános lett, s ott halt meg 1837. jan. 21-én. - A Magyar Nemzeti Múzeumban van: Szentbeszédek a hadi isteni szolgálat ájtatos óráiban című, Sárospatakon 1829-ben készült kézirata.96

1803. okt. 16-tól 1804 febr. 13-ig káplán KATONA JÁNOS, Vácszentlászlón született 1779-ben. A teológiát Vácon elvégezve, 1802-ben fölszentelték. Két évig volt káplán, azután tábori lelkész: 1806-ban lett bujáki plébános, 1826-ban kerületi esperes, későbben címzetes kanonok és szentszéki tanácsos. 1848. október 24-én halt meg.97

1804. nov.25 - 1805 jún. 13-ig LACHO ISTVÁN a káplán. 1778-ban született. A teológiát Vácon végezte, 1802-ben szentelték pappá. 3 évi káplánkodás után váchartyáni, 1810-ben alsósápi, 1819-ben püspökszilágyi plébános lett, s mint ilyen halt meg 1821. október 17-én.98

1805. júl. 7. - 1806 jún. 16-ig káplánként tünteti fel a Házasultak AK: PRÓZLER JÓZSEFET. A Névtár szerint 1778-ban született és filozófiát, teológiát Vácon elvégezve, 1806-ban szentelték pappá. (Diakónusként volt káplán Túrán? - vagy a szentelés éve nem pontos?) - Mindszenti káplánból 1813-ban ányási plébános lett. Innen átment 1819-ben Alsósápra, innen 1826-ban Magyarnándorba. 1832. jan. 17-én halt meg.99

1806. máj. 15. - 1806. szept. 28-ig JANISS ISTVÁN a turai káplán (Lásd alább!)

1806. nov. 2-től 1806. nov. 22-ig szerepel a neve; BÉRES ANDRÁS káplánnak. Ányási plébános volt 1826-ban. Majd nyugalomba vonult Nagysárosra, és ott halt meg 1828. júl. 3-án, 47 éves korában.100

1807. nov. 22 - 1808. aug.-ig SALLÉR IGNÁC a káplán.

1808. nov. 25-től 1809. márc. 25-ig Nagyváli és csalticzi VÁLY ALAJOS a káplán Bujákon született 1785-ben. Tanulmányait Vácon végezte, 1808-ban pappá szentelték.
12 évig káplánkodott, 1820-ban terényi, 1835-ben csanyteleki lelkész lett, s ott halt meg 1840. dec. 13-án.101

1810. május 27-től 1812. febr. 19-ig boldogi születésű pap a káplán: KEPES JÁNOS, született 1785. júl. 20-án Boldogon. Összes iskoláit Vácon végezte, 1807-ben felszentelték, 9 évi káplánkodás után 1816-ban újszászi, 1824-ben zagyvarékasi plébános lett. Mint kerületi esperes és szentszéki ülnök halt meg 1848. febr. 5-én.102

1812. májusában csak egyszer szerepel a neve, de káplánként írják: LÓCZY ANTALT, Farmoson született 1784. szept. 16-án. Tanulmányait Vácon végezte, pappá szentelték 1807-ben. 5 évig káplánkodott, majd 1812-ben vácszentlászlói plébános lett, s mint ilyen halt meg 1855. júl. 23-án.103

1813. jan. 10 - 1814. jan. 10-ig másodízben káplán Turán JANISS ISTVÁN, Vágbeszterczén (Trencsén vm.) született 1782. jún. 3-án. A teológiát Vácon végezte, 1806-ban szentelték pappá. - Újmisésként került néhány hónapra Turára 1806. májusában. 8 évig volt káplán, 1814-ben Turáról került Palotásra plébánosnak, ahol a templomot megújította és új plébániát épített. Palotáson halt meg 1828. nov. 27-én 46 éves korában.104

NOVOTHA JÓZSEF (1814-1832)

A Trencsén vármegyei Beczkón született 1786-ban. A teológiát Vácon végezte, 1808-ban szentelték pappá. Mint váci káplán lett 1812-ben palotási plébános. Majd 1814. május 29-én jött Turára plébánosnak.

Plébánossága idején:

1817-ben emelték a Nepomuki Szent János szobrot. - Ugyanazon évben Szentlászló felé, Mitz József, majd 1821-ben a temetőben Fabricius József állíttatott keresztet.

1825-ben a megrepedt nagy harangot újjáöntették Pesten, a Boldogságos Szűz tiszteletére, amit ftdő gróf Nádasdy Ferenc püspök áldott meg. (18 és fél Ft-ba került.)

1829-ben a földesúr a falu végén lévő temetőt, amelynek délre néz a kapuja, körülarkoltatta. 1830-ban áldotta meg az esperes. Közepén feszület, lapos fémkorpusszal.

Sajnos, botrányos cselekedetei miatt 1832-ben a püspök által megerősített szentszéki végzéssel, javadalmától megfosztotta. Akkor Egerbe költözött, és ott nyomorban halt meg 1846. április 17-én.105

Káplánjai:

1818. jan. 12 - 1819. jún. 13 között LUKÁCSY IMRE, (dobrovniki) született 1784-ben. Tanulmányait Vácon végezte, 1809-ben szentelték pappá. 13 évig volt káplán, majd 1822-ben irsai, 1837-ben peregi, 1842-ben nógrádi plébános és kerületi esperes lett. Meghalt 1855. aug. 12-én.106

1819. jún. 22. - 1820. jan. 31. SERES JÁNOS (patai) Sződön született 1787. márc. 13-án. Vácon végezte tanulmányait, 1811-ben szentelték pappá. 17 évi káplánkodás után 1828-ban nagykőrösi, 1829-ben kunszentmiklósi adminisztrátor lett. 1834-ben nyugalomba vonult Veresegyházára, majd Vácra és ott halt meg 1847. jún. 7-én.107

1820. nov. 15. - 19. között káplánnak írja a Halottak Anyakönyve: GÁSPÁRY FERENC-ct. Jobbágyiban született 1791. márc. 1-én. Tanulmányait Vácon végezte. 1815- ben pappá szentelték, 8 éven át különböző helyeken működött kápláni minőségben. 1823-ban püspöki iktató, 1826-ban titkár, 1831-ben kiskunfélegyházai plébános, és kerületi esperes lett, ahol 1832. júl. 3-án meghalt, 41 éves korában.

Nádasdy püspöki körlevelében azzal búcsúztatta el: „Deliciae omnium, spebus meis et Dioecesis immortuus." („Mindenkinek öröme, a magam és egyházmegyém halhatatlan reménye.")108

1821. jan. 11. - 1822. jan. 21. között ROZSENBERSZKY JÓZSEF, 1798. ápr. 16-án született. Vácon szentelték pappá. 16 évig volt káplán, 1836-ban csépai, 1840-ben
szentmártonkátai, 1844-ben magyarnándori plébános lett. 1849. ápr. 14-én elfogták és Egerben, majd Losonczon 54 napig börtönben tartották. 1854-ben megkapta a mogyoródi plébániát, de itt is épp oly elégedetlen volt, mint előző plébániáin. Meghalt 1864. febr. 17-én, 66 éves korában.109

1822. febr. 10. - 1822. máj. 19: LIEBHARDT MÁTYÁS a káplán. Kismaroson született 1791. szept. 10-én. Tanulmányait Vácon végezte, 1818-ban pappá szentelték. 12
évig volt káplán, 1830-ban dóczi plébános lett és ott is halt meg 1852. szept. 20-án. 61 éves volt.110

1822. nov. 10.- 1824. jan. 12.: MÉSZÁROS PÁL a turai káplán. 1797. jún. 7-én Vácon született, ott is tanult, szentelték pappá, 16 évig működött mint káplán. 1838-ban lett becskei plébános és ott halt meg 1845. febr. 25-én, 48 évesen.111

1824. nov. 22. - 1826. okt. 12 között a káplán: ZELENKA (később: FEKETE) KÁROLY, 1794. jan. 9-én született Tápiószelén. A teológiát Vácon végezte, 1817-ben szentelték pappá. 12 évi káplánkodás után 1829-ben mátraszőllősi, 1841-ben herencsényi plébános lett, s ott halt meg 1848. nov. 19-én, 54 éves korában.112

1827. jan. 7 - 1827. máj. 20-ig szerepel a neve: Beniczei és micsinyei BENICZKY MÓR káplánnak. Szegeden született 1802. szept. 5-én. Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén, a teológiát Vácon végezte. 1824-ben felszentelték, 15 évig volt káplán. Mint hódmezővásárhelyi káplán kapta meg 1839-ben a csépai plébániát, s ott halt meg 1851. nov. 9-én. 49 éves volt.113

1828. jan. 18. - 1829. jan. 19.: bakthai EGRY ANTAL született 1804. márc. 31-én. A filozófiát és teológiát Vácon elvégezve, 1827. aug. 31-én pappá szentelték. 12 évig volt káplán. 1840-ben lett rákoscsabai, 1845-ben tápiósági, 1852-ben zsámboki plébános és kerületi jegyző, 1856-ban pedig esperes. Meghalt 1865. febr. 23-án, Zsámbokon, 61 éves volt.114

1829. máj. 10. - 1832. jún. 14. között a Halottak Ak-ve szerint a káplán: SZLIACSANY JÓZSEF. Rózsahegyen (Liptó vm.) született 1791-ben. Tanulmányait szülőhelyén és Vácon végezte. 1816-ban pappá szentelte Kámánházy püspök. 16 évi káplánkodás után, 1832-ben bugyii, 1841-ben pedig magyarnándori plébános lett, ahol 1844. szept. 21-én meghalt, 53 évesen.115

1832. szept. 10. - 1833. febr. 3-ig: MÉSZÁROS ISTVÁN adminisztrátor Novotha pléb. eltávozása után, majd 1833. jan. 8-án méltóságos Esterházy Miklós herceg kinevezte plébánosnak:

JANKOVICH MIHÁLYT (jeszeniczei) (1832-1854)

Szécsényben született, 1804. szept. 4-én. Selmeczbányán, Kecskeméten és Vácon tanult. A teológiát a pesti egyetemen, ahol kánonjogi doktorrá avatták. 1827-ben szentelték pappá, 6 évig volt Vác felsővárosi káplán, majd 1833-ban lett turai plébános. 1853-ban kerületi esperes és zsinati vizsgáló.

Ő kezdte el írni a História Domust. Leírta benne kinevezési okmányát latinul, beiktatási beszédét magyarul, részletes leltárt közöl a templomról, a plébániai könyvtárról, amely akkor 146 könyvből állt.

Az ő idejében volt a XIX. sz. egyetlen Canonica Visitatiója 1838-ban. A templomról szóló részen kívül ezt tartalmazza még: A községben 2601 katolikus, - 17 evangélikus, 2 református és 9 zsidó lakos él. A templomot 1840-ben kívülről - belülről kifestették.116 1846-ban Murányi János kántor-tanító halála után nagy bonyodalom támadt az új kántor választása körül. Sokan a fiát akarták, mások, a plébánossal együtt Balázs Györgyöt.117

1847. máj. 24-én a templomba beleütött a villám, igen nagy kárt okozva a tetőben, toronyban.118

 

1853-ban lett kerületi esperes. A beiktatásán 42 vendég volt.

1854. dec. 30-án Roskoványi Ágoston püspök kinevezte kecskeméti plébánosnak, megtarthatta a piros cingulumot és a kiérd. esp. címet.119

1855. febr. 22-én foglalta el kecskeméti állását, de már aug. 10-én ereje teljében kolerában meghalt.120

Káplánjai:

1832. aug. 26. - 1833. okt. 22. közt szerepel ZELLENKA GYÖRGY neve, mint kápláné. 1808-ban született. A filozófiát és teológiát Vácon végezte. Pappá szentelték 1832-ben. Aug. 26-án turai káplán, majd 1833. okt. 22-én helyezték Turáról Mindszentre káplánnak. Ott 1834. szept. 24-én 26 éves korában meghalt.121

1833. október 22-én jött Mindszentről Turára káplánnak ZIMMERMANN JÓZSEF, Vácon született, 1806. febr. 14-én. 1829-ben szentelték pappá. 16 évig volt káplán, 1846-ban lett izsáki adminisztrátor, s mint ilyen halt meg 1850. febr. 3-án, 44 éves korában.122

1835. - 1836. nov. 1.: ZIMÁNY PÁLT, 1835 aug. 30-án helyezte Verőcéről a püspök Turára. Levélben ajánlotta plébánosa figyelmébe az (ideg)beteg papot. Közben elment, majd újra visszajött.

„A turai ún. ÚJ HEGY szőlőben 1836 nov. 10-én, 8 óra tájban, papi ruhába öltözve, cingulusára felakasztotta magát. Testét hamar levágták, a Plébániára hozták, és a késő délutáni órákban a közös temetőhöz híveim jelenlétében Duschek Frigyes bagi plébános által egyházi szertartással eltemettetett."123

1837. jan. 31-1838 febr. 17-ig: BUCZKÓ JÓZSEF a káplán. 1810. nov. 6-án született. Pappá szentelték 1835. jún. 27-én. 15 évi káplánkodás után 1850-ben ányási, majd dóczi helyettes plébános volt. 1855. óta nyugalomban élt, de közben kisegítőként is működött. Meghalt Vácon 1886. nov. 11-én. 76 éves volt.124 Borsosberényból jött Túrára és innen Rékasra ment.

1838. nov. 25. - 1840. jún. 26-ig: GAJZÁGÓ LUKÁCS a káplán. Szamosújváron született 1813. febr. 14-én, örmény szülőktől. A teológiát Vácon elvégezve, 1835-ben pappá szentelték. 14 évig volt káplán. 1849-ben tószegi plébános, 1854-ben szolnok kerületi esperes lett. Szolnokon halt meg 1857. máj. 23-án, 44 éves korában.125

1838.okt. 1-én Ecsegről jött, és 1840. máj. 19-től jún. 17-ig szentmártonkátai ideiglenes adm.- Majd újra Tura, és 1841. jún. 12-én Kecskemétre helyezték káplánnak. (Kisegítő: KRIZSANÓCZY SZALÉZ ferences.)

1841. nov. 22. - 1843. máj. 16-ig: SZABÓ RICHÁRD volt a káplán. Chob. nem említi. A H. D. 23. oldalának feljegyzése szerint 1841. jún. 12-én mint újmisés papot helyezték Túrára káplánnak, 1843. május 18-án került Újhartyánba.

1843. jún. - 1844. nov. 25.: ENTZINGER IGNÁC Chob. Józsefnek írja. 1818. febr. 18-án Ihásziban (Veszprém vm.) született. A teológiát Vácon végezte, 1841. mára 22-én szentelték pappá. 17 évig káplánkodott, 1858-ban csépai plébános lett. Betegeskedése miatt 1885 óta adminisztrátort tartott, 1895-ben nyugalomba vonult, 1898. szept. 3-án Csépán halt meg 80 éves korában. - Dr. Kovács G. jegyzete szerint: 1843-ban Palotásról jött, és innen 1845-ben Csépára ment.

1845. máj. 18. - 1849. okt. 29.: OLDALL ALAJOS a káplán. Bujákon született 1810 szept. 10-én. Vácon tanult, és ott szentelték pappá 1835-ben. 14 évi káplánkodás után, 1849-ben tápiószecsői plébános lett és ott halt meg 1867. dec. 21-én. „Zelo domus Dei fragrans sacerdos" (=Isten házáért buzgóságtól emésztődő pap volt.) - mondja róla a püspöki körlevél.

1845. febr. 8-án jött káplánnak OLDALL LAJOS. 1848 máj. 18-án Szentlászlóra helyezték, de jún. 25-én újra visszakerült. Okt. 26-án a bujáki plébánia megüresedett, oda helyezték adminisztrátornak, 1849. jan. 8-án az innen elhelyezett Stéger István helyébe Oldali Lajos jött vissza Bujákról, de okt. 29-én szecsői plébánosnak nevezték ki.

1849. jan. 8-án jött Szilágyról STÉGER ISTVÁN káplán. Innen Palotásra ment, majd újra visszajött Turára, és 1850. okt. 30-án Szentlászlóra ment káplánnak. Ipolyságon született 1824. aug. 3-án. Selmeczbányán és Vácon tanult. 1847. aug. 4-én szentelte pappá Majthényi vál. püspök Esztergomban. Káplán volt Püspökszilágyon és Turán, Palotáson. Midőn a szabadságharc kitört, a nemzetőrség sorába lépett, és hadellátó kapitány lett. 1849. jún. 21-én résztvett a ceglédi conventiculumon. Ezek miatt el akarták fogni, de szerencsésen elmenekült. Ezután ismét káplánkodott Turán, Vácszentlászlón, Tápiószelén, Kecskeméten, Mindszenten, Csongrádon és Abonyban.

1858-ban lett cserhátszentiváni plébános, ahol az ő idejében új iskolát és temetői kápolnát építettek, 1868-ban átment Versegre, 1873-ban pedig Cibakházára, ahol a templomot bővítette, kápolnát épített a temetőben és a párbért megváltatta. Midőn 1907-ben ARANYMISÉJÉT tartotta, a királytól aranyérdemkeresztet, a püspöktől vörös övet kapott. 1912. febr. 20-án halt meg.126

Kisegítő: 1850. jan. 20. - máj. 23: Molnár Cirill Szt. Ferenc rendi szerzetes.

1850. nov. 5. - 1851. máj. 19.: ILLÉS ELEK, Kecskeméten született 1820. júl. 29-én. A középiskoláit helyben, a filozófiát Vácon, a teológiát pedig a Pesti Központi Szemináriumban végezte. 1845. júl. 20-án szentelték pappá. 10 évig káplán volt. 1855-ben magyarnándori, 1861-ben borsosberényi, 1872-ben tápóbicskei plébános és a nagykátai kerület esperese lett. Meghalt Tápióbicskén, 1888. dec. 18-án. Már kispap korában foglalkozott az irodalommal. Lefordította Silvio Pellico több költeményét: alkalmi költeményeit kiadta Fürtök az Úr szőlőjéből címen.127 Vácszentlászlóról jött és Tápióbicskére ment.

1851. máj. 25. - 1852. okt. 15.: POVEDÁK ISTVÁN csongrádi káplán jött Illés Elek helyére, 1852. okt. 9-én ment Hévízre. 1876-tól turai plébános volt: lásd bővebben ott!

1852. okt. 31- 1853 júl. 16: KOVÁCS JÓZSEF. Vácon született 1820. márc. 20-án. Ott tanult, 1843-ban szentelték pappá. 12 évi káplánkodás után 1855-ben a püspök vácszentlászlói plébánossá 1880-ban segédesperessé, 1885-ben tényleges esperessé nevezte ki. 1890. jan. 11-én halt meg. Turára 1852. okt. 29-én jött Szegvárról.128

1853. okt. 31.- 1856. szept. 12-ig P. URBÁN IRÉNEUS ferences a káplán.

MAJZNER SÁMUEL (1855-1864)

Vácon született 1812. december 7-én. Tanulmányait szülőhelyén végezte, s 1836-ban szentelték pappá. Kilenc évig volt káplán, majd 1846-ban lett tápiószelei adminisztrátor, 1849-ben berkenyéi plébános, majd kerületi esperes. 1855-ben turai esperesplébános. 1864-ben kinevezték váci felsővárosi plébánosnak és kisprépostnak. A király 1864-ben váci kanonokká nevezte ki, azonban december 26-án, amikorra beiktatása volt kitűzve, szívszélhűdéstől sújtva meghalt.129

„És amikor Nagy-Kartalra kellett volna mennie, december 26-án, a püspök megbízásából a megújított templom megáldására - nővére hiába zörgött ajtón és ablakon, én feltörve az ajtót és belépve, holtan találtam. Kb. 1 órával előbb adta vissza lelkét a Teremtőnek." - írja káplánja, Rózsa Béla.130

51 éves volt, amikor meghalt, Morvai Pál váci kanonok és Janikovich Alajos hatvani prépost temette.

Kisegítő 1856. szept. 21 .-1857. jan. 1. Paál Anasztáz kapucinus atya

                          1857. jan. 2. - ápr. 16.: P.Reviczky Gábriell kapucinus atya

Káplánjai:

1857. ápr. 20 - 1858 márc. 25: MRAVECZ JÓZSEF, 1826-ban született. A teológiát Vácon végezte, 1851-ben szentelték pappá. 7 évig káplánkodott. Turán halt meg 1858. május 27-én, 32 éves korában, tuberkulózisban. 1858. máj. 29-én de. 9-kor temette A.R.D. Pridavka István dányi esp. plébános.

Kisegítők: 1858. jún. 21. - aug. 14-ig: P. Vencel kapucinus

         1858. aug. 16. - szept. 16.: P. Ireneus ferences.

1858. okt. 24- 1859 jún. 1: KRENEDITS FERENC, Vácon született 1831-ben Tanulmányait szülőhelyén elvégezve, 1854-ben pappá szentelték. 6 éven át több helyen káplánkodott, s 1860 júl. 21-én meghalt Vácon.131

Kisegítő: 1859 aug. 18 - okt. 27-ig: P. Baarlam kapucinus atya

1859. nov. 8 - 1860. szept. 4: MUNKA ISTVÁN 1832-ben született Vácon. Ott tanult, és 1856. szept. 19-én szentelték pappá. 10 évi káplánkodott. 1866-ban nevelő lett gróf Szapáry István fiainál, 1871-től lelkész lett Pálmonostorán, ahol az ő idejében épült az új templom. 1882. óta plébános Kartalon, 1896 óta nyugdíjban Nagykőrösön, Aranymisés áldozópap. 1917. nov. 30-án halt meg 81 éves korában, 61 éves papság után.132

1860. szept. 30. - 1861. febr. 9.: DEMÉNY JÁNOS, Püspökszilágyon született 1832. máj. 27-én. Vácon tanult, 1858 szept. 16-án szentelték pappá. 7 évi káplánság után 1864-ben Tápiógyörgyei, 1865-ben kiskúnmajsai adminisztrátor 1878-ban mezőtúri plébános lett. 1893-ban nyugalomba vonult, Egerben élt, és ott is halt meg 1899. febr. 23-án.133

1861. febr. 21. - 1861. okt. 12.: VIDLICSKA (később: VILLÁSY) ISTVÁN, Nagyszombatban született 1833. márc. 10-én. A teológiát Vácon végezte, 1856. szept. 20-án szentelték pappá. Káplán volt Nézsán, Kiskúndorozsmán, Nagykátán, Palotáson, Mindszenten, 1865. óta Kosdon és egyszersmind Muslay Sándor fiainak nevelője. 1869-ben újpesti káplán, 1871-ben püspökhatvani plébános, s a következő évben kerületi jegyző, 1880-ban esperes lett. A király 1888-ban székesegyházi kanonokká, a püspök a számbírálószék elnökévé nevezte ki, s mint ilyen halt meg 1896. jún. 29-én.134

1861. dec. 14.-1861. dec. 25-ig szerepel a neve: ZSOLDOS JÓZSEF-nek. Esztergomban született 1838-ban. A teológiát Vácon végezte. 1861-ben pappá szenteltetvén, újmisésként turai káplán lett. De már 1862. ápr. 24-én meghalt Vácon.135

1862. márc. 25. - 1863. jan. 20.: KOSSITZKI LAJOS, Gyálán (Torontál vm.) született 1837. aug. 9-én. A teológiát Vácon végezte, 1859-ben mint diakónus papneveldei tanulmányi felügyelő lett. 1860. aug. 21-én pappá szenteltetvén, ÚJMISÉSKÉNT került Turára káplánnak, majd 1861-ben ismét tanúim, felügyelő, 1862 óta káplán Turán,
Hatvanban, Cegléden és Csongrádon. 1867-ben fóti ideigl. adm. és azután ismét káplán Kecskeméten, Fóton és Turán. 1874-ben megkapta a tóalmási plébániát, melyről 2 év múlva önként lemondott és félegyházai, majd szentesi káplán lett. Adm. volt 1876-tól Kartalon, 1888-tól Jobbágyiban. A püspök 1889-ben bujáki plébánossá s egyúttal ecseg-kerületi esperessé, 1908-van váci címzetes kanonokká nevezte ki. 1913-ban lemondva javadalmáról Gödöllőre nyugalomba vonult. 1920. jan. 21-én nyugdíj segélyt kapott.

1933. Körlevél: „Kossitzky Lajos, egykor Bujáki plébános, az egyházmegye nesztora, hosszú öregség után életének 96. és papságának 73. évében 1933. febr. 3-án Gödöllőn - ahol öreg napjait türelemmel élte-jámborul elhunyt az Úrban."136

1863. jan. 31. - 1863. okt. 9.: KUCSERA ÁGOSTON, Alsópenczen (Pest vm.) született 1835. dec. 6-án. Tanulmányait Vácon elvégezve, 1859 szept. 24-én felszentelték. 10 évi káplánkodás után 1869-ben Örkényi plébános, 1902-ben szentszéki tb. tanácsos lett. 1904-ben plébániájáról lemondva Újpestre vonult nyugalomba, és ott halt meg 1912. márc. 4-én.137

1863. okt. 12. - 1864. jan. 14.: KRENEDITS IMRE, született Vácon, 1840. aug. 20-án. A gimnáziumot Vácon és Pesten, a teológiát a pesti egyetemen elvégezve, 1863. szept. 3-án felszentelték. 5 hónapig volt újmisés káplán Turán, azután tanulmányi felügyelő és a dogmatika helyettes tanára lett a váci papnevelő intézetben: 1867-ben püspöki szertartó és iktató, 1870-ben levéltáros lett. 1873-ban bujáki plébánossá, 1889-ben hatvani préposttá neveztetett ki, s mint ilyen halt meg 1900. dec. 8-án.138

1864. febr. 17. - júl. 4.: BOZSÓ MÁTYÁS, Szolnokon született 1832. febr. 12-én. Pappá szentelték 1854. szept. 22-én. 16 évi káplánkodás után, 1871-ben jászkarajenői, 1875-ben becskei lelkész lett. 1878 óta ismét káplán volt Kecskeméten, s 1888-ban herencsényi helyettes plébános lett, 1898 óta nyugalomban élt Rétságon. Meghalt 1904. mára 24-én.139

1864. aug. 3. - szept. 3.: MILTÉNYI GYULA váci egyh. klerikus (=kispap) temetett 7 halottat.

Kónyiban (Tolna vm.) született 1845. aug. 14-én. A gimnáziumot Pécsett, Győrben, a teológiát Vácon és a bécsi egyetemen végezte, ahol 1873-ban teológiai doktorrá avatták. 1869. aug. 12-én pappá szentelték, 1 évig káplán volt Fóton, 1870-ben papneveldei spirituális, 1871-ben a dogmatika tanára lett Vácon. 1885-ben szentszéki tanácsos, 1888-ban székesegyházi kanonok, s a papnevelő intézet kormányzója lett. A király 1898-ban szobránczi címzetes préposttá, a XIII.Leó pápa 1900-ban pápai prelátussá nevezte ki. Meghalt 1902. aug. 10-én. Élt 57 évet.140

Kisegítő: 1864. szept. 5. - szept. 24.: P. Ágoston besnyői vicarius.

1864. okt. 7. - 1865. jan.: RÓZSA BÉLA, Szabadkán született 1838. ápr. 12-én. Tanulmányait szülőhelyén és Szegeden, a teológiát Vácon elvégezve, 1862. aug. 28-án pappá szentelték. 10 évig volt káplán, 1872-ben kiskunhalasi plébános lett. Onnan, az egyháztanács folytonos torzsalkodása miatt, 1884-ben Izsákra ment át és ott halt meg 1890. jan. 2-án.141

1865. jan. 3. - júl. 6.: UJVÁRY ISTVÁN, Devecseren született (Veszprém vm.) 1836. aug. 13-án. A középiskoláit Veszprémben, a teológiát Vácon elvégezve, 1861. aug. 4-én szentelték pappá. 16 évig volt káplán. Turán 1865. Jan. - aug-ig. 1878-ban plébános lett Bugyiban, s ott halt meg 1891. ápr. 30-án.142

1865. jan. 9-től febr. 24-ig Szabó Márk volt az adminisztrátor, amíg a Püspök Úr 1865-ben ki nem nevezte az új plébánost:

Jászberényben született 1833. ápr. 13-án. A gimnáziumot szülőhelyén, a teológiát Vácon végezte. 1856. szept. 20-án szentelték pappá. 10 évi volt káplán és adminisztrátor különböző helyeken. 1866-ban lett székesegyházi karkáplán, 1869-ben szentmártonkátai, 1881-ben bagi plébános. Mindkét helyen nagy gondot fordított a templomokra. Meghalt 1897. december 15-én.143

 

MAKÁRY ISTVÁN (1865-1871)

Egerben született 1833. aug. 14-én. A gimnáziumot szülőhelyén, a teológiát Vácon, majd Pesten elvégezve, 1856 szept. 20-án pappá szentelték. Két évig káplánkodott, 1858-ban egyházmegyei iktató, 1859-ben szentszéki jegyző, 1863-ban püspöki titkár, majd 1865-ben TURAI plébános lett. Febr. 1-én nevezte ki Peitler Antal püspök, augusztus 20-án volt a beiktatása.

1871-ben cserélt a ceglédi plébánossal. 1879-ben gurlai címzetes apát lett, 1898. ápr. 7- én halt meg.

Káplánjai:

1865. júl. 14. - szept. 14: KALMÁR JÁNOS, Kiskunfélegyházán született 1828. nov. 26-án. A teológiát Vácon végezte, 1857 szept. 29-én szentelték pappá. 11 évig volt káplán. 1878-ban békéssámsoni lelkész lett, ott működött 1903-ig, amikor Szegvárra nyugdíjba vonult. Aranymisés áldozópap. Szépen és szeretettel írta meg a békéssámsoni História Domust.144

1865. szept. 20. - dec. 16.: VÁGHEGYI ÁGOSTON káplán. Bp-en született 1840. aug. 24-én. 1865. aug. 12-én szentelték pappá. Káplán volt: Tápiószelén, Nagykőrösön, Soroksáron, Herencsényben, Hatvanban és Csongrádon. 1876-ban mezőtúri adm. 1878. óta ismét káplánkodott Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és Kiskunmajsán. Ez utóbbi helyen 1883-ban plébánossá választották és ott működött, míg a király 1905-ben váci kanonokká, 1907-ben pedig itebői c. préposttá kinevezte.145

1919. szept. 12-én Vághegyi Ágoston prépost, tb. váci kanonok, székesegyházi főesperes, életének 80. papságának 55. évében az örökkévalóságba hivatott.146

1866. jan. 17. - 1867. ápr. 8.: JACZÓ SÁNDOR káplán. 1838. febr. 2-án született. A teológiát Vácon végezte, s 1861. aug. 16-án szentelték pappá. 15 évi káplánkodás után 1876-ban helyettes plébános lett Bugyiban, és ott halt meg 1885. ápr. 19-én.

1867. ápr. 17. -júl. 14.: TÓTH ANDRÁS kápl. Szolnokon született 1839. ápr. 18-án. A teológiát Vácon végezte, pappá szentelték 1863. szept. 2-án. 17 évig volt káplán, majd 1880-ban kartali plébános lett és ott halt meg 1883. máj. 1-én.147

Kisegítő: aug. 20. - szept. 21.: P. Adalbert, besnyői kapucinus.

1867. okt. 19. - 1868. okt. 18.: BOGÁCS ISTVÁN káplán. 1836. júl. 23-án született, Vácon végezte a teológiát, 1864. aug. 26-án szentelték pappá. 13 évig káplánkodott, 1877-ben kúnszentmiklósi plébános lett. 1881. máj. 28-án meghalt Budapesten.148

1868. nov. 7. - 1870. aug. 1.: UJVÁRI ISTVÁN 2-szor. Bővebben: 1865. jan. 3. 1870. aug. 6. - okt. 18.: VIDA FERENC, Gyöngyösön született 1836. márc. 28-án.

A teológiát Vácon végezte, 1860. aug. 21-én pappá szentelték. 12 évig volt káplán és adminisztrátor több helyen. 1872-ben palotási plébános, 1873-ban kerületi jegyző lett. 1904. júl. 26-án halt meg.149

1870. okt. 26. - 1872. okt. 8. SZORÁLL JÓZSEF, Gyöngyösön született 1842. jan. 31-én. A középiskolákat szülőhelyén, Egerben és Nagyszombatban, a teológiát Vácon elvégezve, 1865. aug. 15-én pappá szentelték. 14 évig káplánkodott, 1889-ben lett tápióbicskei plébános és ott is halt meg 1897. jan. 10-én.150

1871. márc. 2. - máj. 20.: MORONG IGNÁC, róla semmit nem jelez a Névtár, csak a Halottak AK-ben szerepel neve, mint aki temetett.

BRUCKNER ENDRE (1871 -1876)

1812. november 12-én született. A teológiát Vácon végezte, két évig nevelősködött. Pappá szentelték 1835. jún. 17-én. Kilenc évi káplánkodás után, 1845-ben megkapta a rákoscsabai, 1851-ben a tápiósági, 1858-ban a ceglédi plébániát. Az 1854-1865. években kerületi esperes volt. A király 1867-ben zárni címzetes apáttá nevezte ki. - Kellemetlen incidensből kifolyólag, 1871-ben elcserélte javadalmát Makáry turai plébánossal, s Turán halt meg 1876. ápr. 14-én.

Haláláról Mócza Imre káplánja ezt jegyzi föl:

„1876. április 14. nagypénteken reggel 9 órakor adta vissza lelkét Teremtőjének Bruckner Endre címzetes apát és turai plébános: alig egy heti betegség vitte a sírba.

Temetése 17-én, húsvét másnapján volt nagy részvét mellett: a hatvani prépost., Janikovics Alajos temette, 18 pap volt jelent a környékből. Én Mócza Imre, mint hatvani káplán szintén jelen voltam, sőt Somogyi Károly váczszentlászlói káplánnal vittem is ki az udvarból és a temető kaputól a sírig.

Áldott jó lelkű ember, széles körben köztisztelet és szeretet tárgya volt. 22.000 Ft-nál többre ment hagyatéka, s leszámítva a kiadásokat 16 ezer forintnál több maradt testvérei gyermekeire. A hatvani prépost végrendeletileg 50 Ft-ot és minden jelenlévő pap 6-6 forintot kapott a temetésén."

„Káplánjai sűrűn változtak (5 év alatt 11 volt) A sűrű változásoknak okát nem bírom megmagyarázni magamnak - mert boldogult Bruckner angyali jó lelkű ember volt, akivel mindenki kijöhetett."151

Sírja a turai temetőben.

Káplánjai:

1872. okt. 13. - 1873. aug. 23.: MILLMANN JÁNOS, Vácon született, 1850. jan. 1-én. Tanulmányait szülőhelyén végezte, 1872. aug. 28-án pappá szentelték. Rövid ideig irattáros volt a püspöki aulában, azután káplánnak küldték Turára, ahol 1873. aug. 31-én a kolera áldozatául esett.152

„1873. aug. 9. - szept. - 14-ig dühöngött a Kolera, sokan meghaltak (Túrán 161 temetésnél a halál oka: cholera) köztük a mindenki által szeretett és méltán tisztelt 1 éves pap, Millmann János káplán is áldozatul esett, akit sok hivő követett.153

Temette Jeniczy János, esztergommegyés nyűg. plébános. (Halottak AK.)

1873. aug. 31. - 1873. okt. 9.: JENICZY JÁNOS esztergom megyés nyűg. plébános. A cholera áldozati közül sokat ő temetett el. (Neve előfordul még 1875. mára 25-én is)

Kisegítő: 1873. szept. 9. - szept. 14.: Kniczky Róbert kapucinus.

1873. okt. 17. - 1874. aug. 10.: KROMEK SÁNDOR, Horton született 1842 szept. 16-án. Vácon végezte a teológiát, majd 1868 aug. 24-én szentelték pappá. 15 évig káplánkodott, majd 1882-ben mátraszőllősi plébános lett. Vácon halt meg 1886 máj. 28-án.154 Túrán később is volt káplán, 1875-ben.

1874. febr.16. - máj. 9.: KOSSITZK1 LAJOS (Lásd bővebben: 1862. márc.-nál.) 1874. aug. 11. - 1875. jan. RÓZSAHEGYI GYULA, (Lippórózsahegyi Gyula Budán született 1845. szept. 29-én. Középiskoláit Debrecenben, Kecskeméten, Budán és Nagyszombatban végezte, a teológiát a bp-i egyetemen. Szigorlatot tett egyházjogból és egyháztörténelemből. 1867-ben mint alszerpap tanulmányi felügyelő lett a váci pap nevelőintézetben. 1868. okt. 11-én szeneitek pappá. Káplán volt Zagyvarékason, Soroksáron, Kiskundorozsmán és Alsónémediben. 1870-ben néhány hónapig Andrássy Géza gróf úti kísérője, 1871-től házi káplán Orczy báróéknál Ujszászon, majd nevelő lett herceg Odescalchi és Ürményi családnál. - 1874-ben káplán Túrán, majd Hatvanban. 1875 óta nevelő Lipthay Antal bárónál. A zsinati vizsgát letéve, 1878-ban káplán lett Kiskunfélegyházán, majd házi káplán Harasztiban. 1880-ban középiskolai tanári vizsgát tett, ekkor a püspöki szeminárium tanulmányi felügyelője és a váci gimnázium akkor felállított 2 felső osztályának tanára lett. 1882-ben a Szeminárium lelki igazgató ja. 1883-ban kapja meg az üllői plébániát, de a következő évben Vácra visszatérve, elfoglalja a gimnáziumi katedráját, melyet 1889-ig betöltött. Akkor Szentszéki ülnökké, 1890-ben papneveidei igazgatóvá, 1892-ben kormányzó helyettessé és a dogmatika tanárává, 1893-ban c. kanonokká nevezték ki. A papság 1897-ben autonómiai kongresszusi képviselővé választotta.

Betegeskedése miatt 1900-ban ideigl. nyugdíjba vonult. 1902-ben székesegyházi kanonokká, zsinati vizsgálóvá és számvevőszéki elnökké, 1905-ben albey c. préposttá, 1908-ban gimn. biztossá és az egyházmegyei ájtatos társulatok igazgatójává, 1910-ben pesti főesperessé lépett elő.

Kispap korában dolgozott a bp-i növendékpapság irodalmi iskolájának munkálataiban, 1896-ban szerkesztette a 4 hónapig a Váczi Közlönyt. Lefordította és kiadta Sir Károly életrajzát, Győr, 1895-ben.

1918-ban őrkanonok lett. 1920-ban olvasó kanonok, 1921-ben prépost lett.

Igen bőkezűen adakozott. A Migazzi papi otthonra 1921-ben a prépost kanonok 2000 Koronát adott, - a Szemináriumra 2000, építendő templomra 7000, missziókra 1000 Koronát (összesen 12.000K) adott.

1922. aug. 17-én a Pilisi építendő templomra 2000 Koronát.

„1922. dec. 31-én R.Gy. olvasókanonok úr többféle nagylelkű adományai között egyházmegyebeli templomok építési vagy javítási költségeire rendelkezésem szerint 195.000 Kor. adott."155

1876. júl. 2. - 1876. okt. 6-ig adminisztrátor KROMEK SÁNDOR Bővebben lásd: 1873. okt.-nél. Turáról 1876. okt-ben Ceglédre került.

POVEDÁK ISTVÁN (1876-1886)

Kiskunfélegyházán született 1817. október 20-án. A teológiát Vácon elvégezve, 1840. november 10-én szentelték pappá. 14 évi káplánkodás után (- Turán is volt káplán 1851-1852) 1854-ben galgahévizi plébános, 1865-ben kerületi esperes lett. 1876-ban Bruckner plébános halála után tették meg Turai plébánosnak. 1881-ben madocsai apáti címmel tüntették ki. 1886. június 22-én halt meg.

Kinevezése körül vita volt a kegyúri jog gyakorlásáról, mert a kegyúr, báró Schossberger zsidó volt. A vita megoldása: „Máté János lemondott, s az uradalom képviselője, Rolf Camil, akkori tiszttartó által Povedák István, hévízi plébános, s kerületi alesperes bemutattatván, a püspök által megerősíttetett, s hajói emlékszem, augusztus 15-én, a templom védszentjének ünnepén installáltatott is. - Minthogy még most is él, ítéletet mondani róla nem érzem magam hivatottnak. Annyit irhatok, hogy buzgó pap, jó barát, szerető rokon, szívélyes gazda - de rossz gazda...

1885 őszén már gutaütés következtében nagy beteg lett, de az isteni gondviselés megtartá őt még az életben. Azonban a javulás csak látszólagos volt, mert 1886. jún. 21-én este újra érte a guta, s pár órai önkívületi állapot után jún. 22-én elszenderült az Úrban...

Június 23-án délután volt a temetése, melyet Janikovics Alajos, hatvani prépost nagy segédlettel végzett. A holttest a plébánia udvarából papok által a templomba vitetett, s ott a kerületi esperes, Kovács József váczszentlászlói plébános hatásos beszédet mondott, mely után Libera énekeltetvén, a boldogult hívei, rokonai s szerető paptársai nagyszámú kísérete mellett a temetőben elhelyeztetett. Az örök világosság fényeskedjék neki."156

Káplánjai:

1876. okt. 14. - 1878. febr. 4.: MÓCZA IMRE, Kecskeméten született 1848. szept. 14-én. A középiskoláit szülőhelyén, a teológiát a pesti egyetemen végezte. 1870 aug. 28-án szentelték pappá. 14 éven át volt különböző helyen káplán és ideigl. adminisztrátor.

1876-ban Kiskunmajsáról jött Turára és 1878. febr. 4-én ment Szentesre. 1888-ban tápiószecsői plébános, 1902-ben a nagykáta-kerület segéd, majd 1908-ban tényleges esperese lett. 1911-ben lemondván javadalmáról, Kecskemétre ment nyugállományba. 1921 okt. 27-én halt meg életének 74., papságának 50. évében.

Halálát a körlevél így adta hírül: „Az isteni gondviselésnek úgy tetszett, hogy Mócza Imre, érdemes esperest, egykor Tápiószecsői plébánost életének 74-ik, papságának 50-ik évében az örökkévalóságba hívta."157

1878. jan. 31. - 1880. jan. 26.: LUKASSÁK (később: VÖLGYI) JÁNOS, az Árva vm.-i O Rapcsán 1847. máj. 24-én született. A teológiát Vácon végezte, pappá szentelték 1873 aug. 30-án. 12 évi káplánkodás után terényi h. plébános lett, s mint ilyen halt meg 1898 szept. 15-én 51 évesen, 25 éves papként.158

1880. febr. 8. - ZIMA FERENC, 1848. okt. 4-én született. A teológiát Vácon elvégezve, 1875-ben szentelték pappá. 7 évi káplánkodás után meghalt 1883. aug. 4-én.

1881. ápr. 14. - 1882. szept. l-ig újra: LUKASSÁK (Völgyi) JÁNOS a káplán. (Lásd: 1878. jan.-nál!)

1882. szept. 13. - 1885. ápr. 13. BODONYI MIHÁLY, Balassagyarmaton született 1856. okt. 14-én. Vácon végezte a teológiát, 1879. júl. 7-én szentelték pappá. 14 évig káplánkodott, 1893 óta Becskén h. plébános volt, s ott is halt meg 1895. júl. 11-én.159

1885. ápr. 22. - okt. 3. JÁRVÁS JÓZSEF, Kecskeméten született 1859. febr. 5-én. A gimnáziumot Kecskeméten és Szatmárott, a teológiát Vácon végezte. 1882 júl. 23-án szentelték pappá. 2 évi káplánkodás után az istvántelki kertészképző intézet lelkésze lett. 1885 óta ismét káplán, 1887-ben hittanár Kecskeméten 2 évig. 1896-ban Kunszentmiklósi adminisztrátor. 1897-ben lajosmizsei lelkész, majd plébános és ker. esperes. Később elméje elborult, 1904-ben nyugalomba tették, és 1907 márc. 4-én halt meg. - Papnövendék korában szorgalmas tollforgató volt. Több dolgozata megjelent a Pázmány Egylet által kiadott Szemelvények I., és II. kötetében.160

Kisegítő: KAASZ ANTAL kapucinus 1885. dec. 13. -1886. febr. 8-ig.

Baksay Károly, bagi káplán. 1818. jan-ban Dr. Baksay Károly nagyprépostot választott Zaculmeni püspökké nevezte ki a király. 1818. szept. 20-i Körlevél szerint „Általános helynök" lett.

1885. nov. 10. - 1886. márc. 30. BODONYI MIHÁLY (Lásd: 1882. szept.-nél.)

1886. márc. 1. - aug. 22-ig plébános helyettes volt MÓCZA IMRE (Lásd, 1876 okt-nél.)

NIEDERMANN JÓZSEF (1886-1905)

1840. jan. 9-én született Esztergomban. Középiskoláit szülőhelyén, a teológiát Vácon végezte, és 1863. márc. 7-én szentelték pappá. - Már mint diakónus püspöki iktató, majd nevelő lett gróf Szapáry Istvánnál. Felszentelése után 14 évig káplánkodott és több helyen volt adminisztrátor. 1877-ben kapta meg a tápiószecsői, 1886-ban a turai plébániát.

Október 7-én költözött, beiktatása csak 1887. május 1-én volt.

1887. szept. 14-én Ő áldotta meg az ÚJ TEMETŐT és benne özv. Tellér Veronika által állíttatott kőkeresztet.

1887-ben kellett bezárni a templomot, mert barokk ivezetei repedeztek. Kijavították, majd a toronyórát javították meg, a főoltárképet restaurálták, a plébánia folyosóját ő üvegeztette be.

„A jó lelkű plébános hosszú betegeskedés után - kinek vagy 2 éven keresztül helyettesítője volt Garancsy Péter - 1905. júl. 15-én meghalt.

Káplánjai:

1886. aug. 28. - 1887. GUTTMANN LAJOS Vácon született 1860. ápr. 3-án. Középiskoláit Vácon és Kassán, a teológiát Vácon végezte. 1883. jún. 23-án szentelték pappá. Számos helyen káplánkodott 1901. febr. 13-án bekövetkezett haláláig.161

1887. nov. 5. - 1888. júl. 30. BINGERT (Bodonyi) JÁNOS Temeskenézen 1862. aug. 10-én született. A középiskolákat Szegeden, Temesváron és Kecskeméten, a teológiát Vácon végezte, 1885. júl. 18-án szentelték pappá. Sok helyen volt káplán. Turára Nógrádverőcéről jött, innen Újpestre került. Majd 1898-ban a szendehelyi plébánia adminisztrátora lett. 1902 óta újra káplán, 191 l-ben kartali helyettes plébános.

1917-ben Pusztavacsi adm., 1921. dec.-ben Tatárszentgyörgyre került plébánosnak.

A Körlevél így adja hírül halálát: „1945. ápr. 19-én Bodonyi János Antal ny. plébános, az egyház szentségeivel megerősítve, életének 83-ik, papságának 60-ik évében megtért Teremtőjéhez."162

Lévay Mihály 1888. aug.-ban egy alkalommal végez funkciót Turán. Abonyi plébános lett 1900-ban, 1902-ben báthmonostori c. apát, 1906 óta orsz. képviselő. 1916-ban XV. Benedek pápa házi főpapjává nevezte ki. 1918-ban választott püspök. 1924-ben hatvani prépost plébános lett.163

1888. aug. 10. - 1889. jan. 22. Dr. GALCSEK GYÖRGY a Trencsén vm.-i Zsolnán született 1864. márc. 25-én. A középiskolákat szülőhelyén és Vácon, a teológiát, mint a Pázmány Intézet növendéke a bécsi egyetemen végezte, ahol 1888. júl. 23-án a teológia doktorává avatták. Pappá szentelték 1888. júl. 23-án. Káplán volt újmisésként Turán, Galgamácsán és Nógrádverőcén. 1892-ben a váci papnevelő intézet tanulmányi felügyelője, az egyházjog és történelem tanára, majd átvette a társadalomtudományok előadását. Előterjesztésére a püspök behozta a magyar magánjogot és előadásával őt bízta meg. A pk. 1895-ben a középiskolai hittanárokat vizsgáló bizottság tagjává és neveldei kormányzóvá nevezte ki. 1900-ban pápai tb. káplán és az Oltáregyesület egyházmegyei igazgatója, 1901-ben szentszéki tanácsos és zsinati vizsgáló lett. A király 1905-ben székesegyházi kanonokká, papnevelő intézeti kormányzóvá, 1907-ben Szent Miklósról nevezett madocsai apáttá, 1912-ben csongrádi főesperessé, X.Piusz őszentsége 1914-ben pápai prelátussá nevezte ki. Igen élénk tevékenységet fejtett ki az Oltár egyesület, a katolikus líceum körül, résztvett a városi és megyei ügyekben. 1917. nov. 6-án halt meg, életének 54-ik, papságának 29-évében.164

1889. jan. 23. - 1889. nov. 23. HEGEDŰS IMRE Derekegyházán született 1856. márc. 11-én. A teológiát Vácon elvégezve 1879. júl. 7-én szentelték pappá. Káplán volt

Vácszentlászlón és Magyarnándorban. 1881-ben lett algyői helyi káplán, 1886-tól ismét káplán Kecskeméten és Túrán. 1889-ben lett becskei, 1893-ban mezőtúri plébános, ott is halt meg 1906. jún. 18-án. Nyomtatásban megjelent tőle: A róm. Kath. Egyházi szertartások kézikönyve. Bp. 1891.165

Kisegítő: Jaczkó Károly bagi káplán 1889. dec. 16. - dec. 31.

Volt Dunakeszi, borsosberényi plébános, majd ismét káplán. Nyugdíjba ment. 1888-ban bagi káplán, 1891-ben bugyi adminisztrátor, ott halt meg 1899. febr. 20-án.166

1890. febr. 12. - 1891. jan. 13. POZSÁR ENDRE Vácon született 1856. febr. 24-én. Ott tanult, 1879. júl. 27-én szentelték pappá. Káplán volt Bujákon 3 ízben, Bagón, Romhányban, Kunszentmiklóson, Újkécskén, Csépán, Csongrádon, Kiskunmajsán, Dorozsmán, Túrán és Hatvanban. (Még Hatvanból is besegít Túrára 1891. márc. 30. - okt. 22-ig!). 1891-ben ideiglenes adm. Kallón. Majd ismét káplán Kiskunfélegyházán, Cegléden és Hódmezővásárhelyen. 1897-ben lett szentlőrinczkátai adminisztrátor, 1901-ben pedig plébános, ahol az ő idejében új plébánia és kántorlak épült. 1910 óta a rozsnyóegyházmegyei szentszék tb. tanácsosa.

Halálát így adta hírül a Körlevél: „Pozsár Endre szentlőrinckátai nyűg. plébános, 1930. márc. 22-én, életének 75. papságának 51. évében hosszú, súlyos betegség után Újpesten, a Károlyi kórházban jámborul elhunyt az Úrban."167

1891. nov.16. - 1892. jan. 26. TAKÁCS MIHÁLY Szarvason született 1868. okt. 22- én. A gimn-ot szülőhelyén, a teológiát Vácon végezte, 1891. márc. 1-én pappá szentelték. Mint alszerpap kisegítő volt Kecskeméten, azután káplán Nagykátán, Túrán, Alpáron, Romhányban, Kiskunfélegyházán az új plébánián. 1896-ban Nagykőrösön iskolaszéki elnök. A püspök 1900-ban szentszéki tb. tanácsossá, kocséri plébánossá és ker. jegyzővé, 1905-ben pedig esperessé nevezte ki. A kocséri templomot ékesítette és két tanyai iskolát szervezett. 1900-ban lett pápai tb. kamarás, 1912-ben nagykörösi plébános, 1913-ban söreghí c. apát.

1930-ban pápai prelátus, apát, kiskunmajsai főesperes lett.

1930. jún. 23-án résztvett az Egyházmegyei Zsinaton, és több ügyben hozzászólt: „Az elhunyt lelkészekért mondandó évenkénti ünnepélyes szentmise érdekében. Indítványára elhatározták: Halottak napját követő első szombaton minden plébánia templomban az ottani templom összes elhunyt lelkészéért requiem mondandó."

„A hitoktatók korpótlékáért is szót kért..."

„Az Utolsó Kenet szentségénél ajánlotta, hogy inkább SZENT KENET szentségének hivassák." - Ugyancsak szólt az "érvénytelen vegyes házasságok sanatiója ügyében is."

„Takács Mihály nagykőrösi plébános, pápai prelátus, kiskunsági főesperes hosszú évekig tartó súlyos betegség után, amit töretlen lélekkel viselt, 1933. aug. 21-én életének 65-ik, papságának 43-ik évében elhunyt az Úrban. A papság példaképe, nagy buzgóság jellemezte."168

1892. jan. 5. - 1892. okt. 27. BAJCSY (geczelfalvi) GÁBOR káplán Pusztvacson született 1862. okt. 20-án. Középiskoláit Vácon és Kassán, a teológiát Vácon végezte.
Pappá szentelték 1885. júl. 18-án. Mint diakónus hitoktató volt Kecskeméten, azután káplán Magyarnándorban, Lőrinciben, Rékason, Mindszenten, Csongrádon és Turán. Zsinati vizsgát tett 1893-ban. Derekegyházi lelkész volt 1892 óta, lajosmizsei plébános 1908-tól, 1913-tól rákóczifalvai plébános.169

1913-ban pápai kamarás kitüntetést kapott. 1923-ban betegsége miatt lemondott a plébániáról. 1925. jún. 30-án Rákóczifalván halt meg.

1893. jan. 5. - szept. 11. TÓTH MIHÁLY a Somogy vm-i Görgetegen született 1865. máj. 27-én. A teológiát Vácon végezte, 1888. júl. 1-én pappá szentelték. 7 éven át számos helyen káplánkodott és mindenütt szélhámoskodott. Emiatt többször volt büntetve, míg 1895-ben az egyházmegyét végleg elhagyta.170

1893. szept. 20. - KUCSERA KÁROLY Zalaegerszegen született 1866. aug. 14-én. A gimn-ot szülőhelyén és Pécsett, a teológiát Vácon végezte. 1889. jún. 30-án szentelték pappá. Kápláni állomáshelyei: Kosd, Nagykőrös, Taksony, Püspökszilágy, Majsa, Tura, Hódmezővásárhely, Szentes és Kiskunfélegyháza. Új zsinati vizsgát tett 1898-ban, és 1900 óta vácszentlászlói plébános. A templomot kibővítette, új tornyot építtetett hozzá és ebbe saját költségén egy harangot adott.

1919. okt. 1-én saját kérésére nyugalomba engedték, lemondott a vácszentlászlói plébániáról. 1920. máj.-ban ideiglenes adm. Csanyteleken, 1920. szept. 20-tól plébános Csanyteleken. - 1925-ben a Papnevelde javára 650.000 Koronát adott és miséket vállalt. 1927-ben újabb 400.000 Koronát adott a Papnevelde javára.

A Körlevél így közli halálát: „Kucsera Károly csanyteleki plébános 1937. aug. 22-én életének 72-ik, papságának 48-ik évében hosszas betegség után, a szentségekkel megerősítve elhunyt."171

1894. nov. 26. - HORVÁTH BÉLA a Komárom vm.-i Koltán született 1864. aug. 13-án. Esztergomban végezte a gimnáziumot, Vácon a teológiát, 1889. jún. 30-án szentelték pappá. Több helyen volt káplán, 1895-ben Rákospalotán ideig, adminisztrátor, majd káplán Cibakházán és Újszászon. 1896-ban az irgalmasok budai kórházába vitték, ahol meghalt.172

1895. márc. 7. - 1895. szept. 5. KISS GÁBOR turai származású káplán. Turán született 1862 jan. 25-én. Vácon tanult, ott szentelték 1885. júl. 18-án. Káplán volt Herencsényben, Újkécskén és Szegváron, ahol 1889 óta adm. is volt. Azután ismét káplánkodott Nagykőrösön, Kecskeméten, Palotáson, Turán, Zagyvarékason és Cegléden. 1896 óta adm. in spiritualibus Zagyvarékason, s 1900 óta Kiskunfélegyházán káplán. Zsinati vizsgát tett, és 1901-ben lett izsáki plébános.

1926-ban és 1927-ben is a Szeminárium berendezésére l-l millió koronát adott. 1930 okt. 1-én nyugalmazták.

1938. jan. 10-én életének 75. papságának 53 évében jámborul elhunyt az Úrban. -írja róla a körlevél.173

1895. szept. 8. - H1RLING JÁNOS a káplán. Hatvanban született 1864. dec. 28-án. Aszódon és Egerben tanult, majd a teológiát Vácon végezte. 1889. jún. 30-án pappá szentelték. Káplán volt Galgamácsán, Tápiószelén, Sáriban, Vácszentlászlón, Lőrinciben, Rékason, Turán, Félegyházán (új) és Cegléden. 1897-ben letette a zsinati vizsgát, 1899-ben abonyi ideig, adm., 1901-ben újszászi plébános, 1907-ben kerületi jegyző, 1914-ben esperes és tanfelügyelő lett.

1920. ápr.-ban lemondott az újszászi plébániáról, majd az esperességről is.

1924-ben a Papnevelő intézet javára 50.000 Koronát adott. 1929-ben, 1938-ban lelkigyakorlaton vett részt.

1949. márc. 30-án a körlevél írja: „1949. márc. 6-án, Hirling János, nyug. újszászi esperes plébános életének 85-ik, áldozópapságának 60-ik évében a betegek szentségével megerősítve meghalt. Elhunyt paptársunk temetésén, amelyet Hatvanban Dr. Kovács Vince felszentelt püspök úr végzett, egyházmegyénk sok papjával együtt, magam is résztvettem" - írja Dr. Pétery József megyéspüspök úr.174

1897. okt. 17. - 1898. jan. 13. KONTUR LÁSZLÓ 1875. máj. 15-én született Budapesten. A gimn-ot a piaristáknál, a teológiát Vácon végezte. 1897. okt. 8-án pappá szentelték. Káplán volt már diakónusként Turán, majd Vácszentlászlón. 1898-ban galgahévizi ideigl. adm., azután hatvani káplán lett. 1900-ban megbetegedvén pihenőre ment. Felgyógyulása után 1902-ben váci siketnéma intézeti hitoktató, 1905-ben egyházmegyei számbíráló, 1908-ban pápai tb. káplán, 1910-ben papneveldei alkormányzó lett. A káptalani levéltár őre.

1917-ben pápai káplán, a Szent József Intézet igazgatója lett. 1920-ban zsinati vizsgáztató, 1922. okt. 6-án titkos kamarás pápai kitüntetést kapta, az 1930. jún. 24-i Egyházmegyei Zsinat megválasztotta iudices synodalesek közé.

1940-ben lemondott a Szent József Intézet igazgatóságáról.

A Körlevél így közölte halálát 1954. febr. 19-én: „Kontúr László pápai kamarás, a Szent József Intézet nyug. igazgatója életének 79-ik, papságának 56-ik évében január 14-én szentségekkel megerősítve Vácott elhunyt."175

Kisegítő: P. Végh Anzelm Szt. Ferenc rendi áldozár 1898. május.

1898. júl. 31. - 1898. szept. 10. VÉGH ANZELM KÁLMÁN Guturon (Pozsony vm.) 1866. máj. 26-án született. Szent Ferenc rendjébe lépett, s pappá szentelték 1889. szept. 21-én. A váci egyházmegyébe átjött 1899-ben és káplán lett Palotáson, Szentmártonkátán, Vácszentlászlón, Mindszenten (ott adm. is), Pálmonostorán és Nagykátán. 1907-ben pedig lelkész Szankon.

Haláláról így ír a Körlevél 1949. dec. 15-én: „Megilletődéssel adok hírt Végh Kálmán nyug. szanki plébános elhunytáról. Kedves paptársunk szeptemberben még jó erőben ünnepelte meg Szánkon, volt hívei körében a gyémántmiséjét, melyen én is résztvettem. Akkor még derűs volt és mozgékony. Azóta üszkösödés lépett fel a lábán, amit az ő korában operálni nem lehettet. A haldoklók szentségét nagy áhítattal vette föl. Szankon halt meg, 1949. nov. 16-án, életének 84-ik, áldozópapságának 60-ik évében. Szép példát adott azzal is, hogy házát végrendeletében a szanki egyházközségre hagyományozta."176

1898. nov. 6. - 1899. máj. 15. PINTES GÁBOR Barsbessenyőn született 1874. okt. 20-án. A teológiát Vácon elvégezve, 1897. jún. 29-én pappá szentelték. Káplán lett
Tápiószentmártonban, Turán, Hódmezővásárhelyen és Nagykőrösön. 1902-ben a lazarista rendbe lépett.177

1899. nov. 6. - 1901. máj. 29. RIBÁR1K ISTVÁN Pásztón született 1874. jún. 27-én. Besztercebányán, Gyöngyösön, Selmeczbányán, Késmárkon végezte tanulmányait, a teológiát Vácon. 1898. jún. 26-án szentelték pappá. Káplán volt Nógrádverőcén, Vácszentlászlón és Turán. 1901-ben ideiglenes adm. Irsán és Csecsén, majd újra káplán Abonyban, Kiskundorozsmán, Cegléden, Félegyházán, Romhányban, Újszászon (kétszer), Apostagon, Kecskemét, (Szt. Erzsébet) és Erzsébetfalván. 1908. óta hitoktató Erzsébetfalván, a templom építő bizottság tevékeny jegyzője és a Kath.Körnek új életre támasztója. 1915-ben megkapta a tápiósági plébániát. Itt visszaszerezte az iskolák katolikus jellegét és az egyházi épületeket jó karba hozatta.

1921-ben alsónémedi plébános lett. 1926-ban önként lemondott az alsónémedi plébániáról.

„1939. márc. 12-én, Ribárik István, azelőtt Tápiósági és Alsónémedi plébános életének 65-ik, papságának 41-ik évében hosszadalmas betegség után elhunyt." - írja a Körlevél.178

1901. jún. 26. - 1903. aug. 17. ONDROVITS (=NAGY) MIHÁLY 1874. aug. 25-én született Kecskeméten. A középiskoláit szülőhelyén, a teológiát Vácon végezte, 1898. jún. 29-én szentelték pappá. Káplán volt Szentmártonkátán, Palotáson, Cibakházán és Turán. 1904 óta békéssámsoni lelkész, ahol a templomot és a lelkészlakot alakíttatta és Kath. Kört alapított

1921 áprilisában az Alsónémedi plébániát elcserélte Tápiósággal.

1924-ben a Papnevelde javára 25.000 - 1925. jan.-ban újabb 100.000 Koronát adott.

Halálát a Körlevél 1951. júl. 11-én így adja hírül: „Fájdalommal közlöm a Tisztelendő Testvéreimmel, hogy Nagy Mihály püspöki tanácsos, nyug. plébános, életének 77-ik, áldozópapságának 53-ik évében 1951. május 12-én Békéssámsonban csendesen elhunyt. Volt hívei és a környékbeli papság kísérte utolsó útján."179

1903. nov. 14. - 1905. nov. 6. GARANCSY PÉTER helyettes plébános. Nyirpilisen (Szabolcs vm.) 1871. jún. 19-én született. A középiskolákat Nagykárolyban, Szatmáron és Vácon, a teológiát Vácon végezte. 1897. jún. 29-én pappá szentelték, káplán volt Sződön, Mindszenten, Kiskunhalason és Félegyházán. 1903-ban a lelkiekben adminisztrátor Turán, 1905-ben erzsébetfalvai káplán lett. 1906-ban letette a zsinati vizsgát, s 1907-ben adm., majd 1908-ban plébános lett Tóalmáson. Az iskolák számát kettővel szaporította.

1924-ben a Papnevelde javára miséket vállalt, 1925-ben 200.000 Koronát adott.

1926. szept.-től ő a Zsámboki kerület esperese.

1946-ban felmentették esperesi tisztje alól a zsámboki kerületben.

1957. máj. 24-i körlevél így értesít haláláról: „Garancsy Péter nyug. esp. plébános a Székesfehérvári Papi Otthonban ápr. 10-én, életének 86. papságának 60. évében csendesen elhunyt. Temetése a Tóalmási temetőben volt."180

1904. aug. 31. - SZABADOS GYULA Sajóládon született 1878. ápr. 5-én. Miskolcon, Késmárkon és Kassán tanult, majd a teológiát Vácon végezve. 1904. jún. 9-én pappá szentelték. Újmisésként került Turára, 1913-ban jászszentlászlói első helyi káplán lett, ahol plébániát épített. 1915 óta pedig első péczeli lelkész, ahol a templomot részben újonnan felszerelte és villanyvilágítással látta el.

1920. szept.-ben Szelevényi plébános - 1924-ben Derekegyházi plébános, 1924-ben Aszódra kerül plébánosnak, 1928-ban pesterzsébeti hitoktató lett.

1951 aug. 28-án a Körlevél közli halálát: „Fájdalommal közlöm a Tisztelendő Paptestvéreimmel, hogy Szabados Gyula, nyug. paptestvérünk hosszas betegeskedés után, életének 73-ik, áldozópapságának 47-ik évében Putnokon csendesen elhunyt."181

DR. GALLOVICH GYŐZŐ (1905-1928)

Barsszentbenedeken született 1859. október 24-én. A középiskoláit Nagyszombatban, a teológiát Esztergomban és Vácon végezte. 1882. júl. 13-án pappá szentelték, káplán volt Herencsényben és Csépán. 1884-ben újpesti hitoktató, 1886-ban kánonjogi doktor lett. 1888-ban letette a zsinati vizsgát, s újpesti káplán, majd rákoscsabai állandó adminisztrátor, 1894-ben pedig plébános lett. 1904-ben megkapta a koronás aranyérdemkeresztet, 1905-ben Turai plébánossá, 1909-ben segédesperessé és kerületi tanfelügyelővé nevezték ki. 1913 óta királyi tanácsos.

Buzgólkodása folytán épült a rákoskeresztúri, péceli és turai templom.

Midőn Rákoskeresztúr lakossága jelentékenyen felszaporodott, 1894-ben szép és tágas templomot építettek a régi helyébe 22.400 frt. költséggel.

Sajátjából építette a rákoscsabai temetői kápolnát és kálváriát. A temetői kápolna a feltámadt Üdvözítő tiszteletére épült. 1897-ben építtette Gallovich Győző plébános, saját részére sírboltul. (Chob.227.) Rákoskeresztúron és Turán kálváriát állíttatott.

Pécelen, az 1874-ben Szent István tiszteletére épített kápolna a lakosság rohamos szaporodása következtében szűknek bizonyult, helyébe Gallovich Gy. buzgóságából 1900-ban szép templomot építettek a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, 300.000 korona költséggel.

A Pázmány Egylet Szemelvényei II. kötetében van egy költeménye. (Chob. I.k)

Turán is nagy buzgalommal látott neki a plébánia és gazdasági épületek rendbehozásának, majd a templom bővítésének.

Az ő rábeszélésére építtetett Rolf Camil az új temetőben 1910-ben kápolnával egybekötött sírhelyet.

1910-ben a község az úgynevezett Kaszinó kocsmáját átengedte iskolának, saját költségén átalakítva azt. De a tulajdonjog a községé maradt.

A község 1909-ben az egyház tulajdonát képező iskolákat újra cserepeztette, a saját költségén, még ez évben a kántor lakását födette be eternittel s cserepeztette az iskolákkal együtt. (U.o.)

1922-ben (a felirat szerint 1925-ben!) közadakozásból 2 új harang szereztetett be. A Bold. Szűz és Szent Sebestyén tiszteletére készült 217kg. - A másik a világháborúban elesett turai hősök emlékére, kb.100 kg.

1923-ban az orgonát újították fel. Templomi ruhákat, 6 új lobogót is készíttettek.

1926-ban igen nagyhatású lelkigyakorlat, misszió volt, 2 jezsuita atya tartotta. Ennek nyomán indult el a turai származású papok sora, többekben ekkor érlelődött meg a hivatás. A templom 191 l-es építéséről bővebben a „Templom tört.-fejezetben."

A Halottak Anyakönyvében ez áll: „Dr. Gallovich Győző, királyi tanácsos, koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, megyebizottsági tag, esperes, kerületi tanfelügyelő 1928. szeptember 17-én halt meg 69 éves korában, rövid betegség után, szívszélhűdésben. Előző napon buzgón meggyónt, a haldoklók szentségét is felvette.

Temetése szept. 19-én történt nagy részvét mellett, a környék papjainak asszisztenciájával, Varázséji Béla váci kanonok temette." (A temető bejárat utáni kereszt mellé, de rokonai holttestét elvitték. - Dr. Kovács G. jegyz.)

Káplánjai:

1906. okt. 21. - KINCZEL VENCZEL segédlelkész. A Szatmár vm.i Szaniszlón született 1878. jan. 20-án. A gimnáziumot Szatmáron, a teológiát a bp-i egyetemen végezte. 1904. jún. 29-én pappá szentelték. Káplán volt Nógrádverőcén, Fóton, Palotáson, TURÁN és Kiskunhalason. 1907-ben hitoktató lett Csongrádon, 1911 óta ismét káplán Abonyban, Tápiógyörgyén, Hódmezővásárhelyen, Kispesten, Turán. 1916-ban betegállományba vonult. - 1918-ban mendei adm., 1923. szept.-ben Nézsai káplán, 1924-ben tatárszentgyörgyi plébános, 1926-ban terényi plébános, 1933-ban Mendéről valkói plébános lett.

1922-ben a Papnevelde javára 5400 Koronát adott.

Haláláról a Körlevél így ír 1940-ben: „1940. jún. 16-án, hosszú, súlyos betegség után életének 62. papságának 37. évében elhunyt."

1907. jan. 13. - 1907. okt. 15. SZABÓ SÁNDOR Bars vm-i Léván született 1884. máj. 11-én. A középiskoláit szülőhelyén, a teológiát Vácon végezte, 1906. okt. 7-én
szentelték pappá. Káplán volt: Püspökhatvanban, Turán, Szegváron, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, 1915 óta hitoktató Szegváron, majd 1917. aug.-ban
Tápiógyörgyén, 1818. jan.-ban Kecskemétre helyezték.

1919. okt. 21-én hatvani káplán, 1921-ben kiskunfélegyházi káplán, 1928. okt. 1-től hódmezővásárhelyi, 1930. júl. 15-én kihelyezett káplán Mártélyon.

1918-ban a Székesegyház és Szeminárium restaurálására 150-150 koronát adott, 1925-ben a Papnevelde javára miséket vállalt.

Halálát így jelzi a Körlevél 1938-ban: „1938. aug. 18-án, Szabó Sándor, mártélyi kihelyezett lelkész életének 55. papságának 32. évében türelemmel viselt hosszú szenvedés után, szentségekkel megerősítve elhunyt."182

1908. máj. 3. - 1911. febr. 27. KISS GÉZA Vácon született 1882. júl. 26-án. Tanulmányait szülőhelyén végezte, 1907. jún. 29-én pappá szentelték. Káplán volt Csépán, Turán, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Szentesen.

1918-ban újpesti káplán, 1921. máj.-ban Csongrádi, 1921. okt.-ben kispesti, 1928-ban ceglédi káplán volt.

Halálát így adja tudtul a Körlevél: „1929. júl. 30-án, Kiss Géza ceglédi káplán rövid szenvedés után, szentségekkel ellátva elhunyt az Úrban, életének 47-ik, papságának 22-ik évében."183

1911. szept. 24-től szerepel ARANY NÁNDOR neve is.

1911. május 1.- 1911. szept. 3-ig KOVÁCS FERENC 1885. jan. 30-án született Kiskunfélegyházán. A gimnáziumot szülőhelyén, Kassán és Rozsnyón, a teológiát Vácon végezte. 1908. jún. 29-én szentelték pappá. Káplán volt Kállón, Tápióbicskén, Pusztavacson, Mezőtúron, Turán. 1911-ben a kiskunfélegyházi Constantinum hitoktatójává választották. Okleveles középiskolai hittanár volt.

1946. febr. 15-én a Körlevél így emlékezik meg haláláról: „Kovács Ferenc, a kiskunfélegyházi Constaninum leánynevelő intézet ny. hittanára hosszas betegeskedés után 1946. febr. 4-én csendesen eltávozott közülünk. 35 éven keresztül becsületes, hűséges és lelkiismeretes vezetője volt nagyalföldi intézetünk leányifjuságának. Életének 60-ik, papságának 38-ik évében hunyt el."

1912. jan. 7. - 1913. aug. 24. MIKLA PÁL a Bars megyei Léván született 1883. jún. 29-én. Középiskoláit szülőhelyén, a teológiát Vácon végezte. Pappá szentelték 1906. jún. 29-én. Káplán volt: Magyarnándorban, Lajosmizsén, Galgamácsán, Veresegyházán, Szegváron, Sződön, Úriban, Kókán, Irsán, Aszódon, Kiskunmajsán, TÚRÁN, Lőrinciben, Tápiószelén, Zagyvarékason, Turán, Kiskundorozsmán, Sáriban, Csongrádon.

1913. szept.- abonyi, 1914. aug. lőrinci, 1916. márc. Tápiószeléről zagyvarékasi káplán, júl.- turai káplán, - tábori lelkész, utána sári káplán, 1918. jan.-ban Sáriból kiskundorozsmai káplán, majd vecsési, pestszentlőrinci káplán. 1920-ban terényi plébános, 1925-ben ecseri plébános, 1926-ban erényi plébános, 1932-ben mezőtúri plébános, 1937-ben ecseri plébános.

1924-ben a Papnevelde javára miséket vállalt. 1918-ban a Székesegyház és a Szeminárium felújítására 20-20.000 Koronát adott.

Haláláról 1945. okt. 12-én ad hírt a Körlevél: „Mély megdöbbenéssel adok hírt Mikla Pál nyug. ecseri plébános tragikus haláláról. Szegény paptársunk még május hó folyamán politikai gyilkosságnak esett áldozatul. Annak idején a tettesek a holttestét az erdő szélén ásták el. - Mostanában exhumálták és megállapították, hogy hátulról 5 fejlövést kapott. 62 évet élt kedves paptársunkat szept. 29-én a kerület papságának és a híveknek részvételével az ecseri temetőben helyezték örök nyugalomra."184

1913. okt. 25. - 1915. okt. 14. KÁROLYI LAJOS Nagykárolyban (Szatmár vm) született 1888. febr. 2-án. Esztergomban végezte a középiskoláit, Vácon a teológiát. 1913. jún. 22-én szentelték pappá. Káplán lett újmisésként Tápiógyörgyén, onnan okt. 18-án jött Turára, Jászkarajenőn és Sáriban. 1915-ben bevonult tábori lelkésznek. 1916. márc. Sári káplán, 1918. okt.-ben Mindszentről (az újonnan létesített) kispesti hitoktató, 1926-ban kecskeméti káplán.

Halálhírét így adta tudtul a Körlevél 1964. febr. 28-án: "Károlyi Lajos nyug. plébánost, hosszabb gyengélkedés után szólította magához a Mindenható 1964. febr. 6-án. 1888-ban született, 1913-ban szentelték pappá. Papi életének fontosabb állomásai: Tura, Sári, Mindszent, Kispest, Kecskemét, Ágasegyháza és Alpár voltak."

1915. okt. 17. - 1916. máj. 6. KINCZEL VENCZE (Lásd, 1906.!)

1916. jún. 11. - 1916. júl. 16. MOLNÁR LAJOS Hatvanban született 1891. júl. 28-án. A középiskoláit Aszódon, Bp-en,Vácon, a teológiát Vácon végezte. 1916. máj. 21-én pappá szentelték és kosdi káplán lett. 1918-ban izsáki káplán.

1920-ban kihelyezett lelkész Orgoványban, 1926-ban farmosi káplán.

1924-ben a Papnevelde javára miséket vállalt.

1968. dec. 17-én a Körlevél így ír haláláról: „77 éves korában november 19-én fejezte be földi életét Molnár Lajos nyug. plébános. Közel 2 évtizeden át gondozta híveit Alsónémedin, nyugdíjas éveit is köztük töltötte. Gémes Mihály esp. plébános úr temette nov. 21-én."

1916. jún. 23. - 1917. nov. 18. FEKETE ANDRÁS Kiskunfélegyházán született 1892. szept. 2-án. Középiskoláit szülőhelyén és Vácon, a teológiát Vácon végezte, 1915. máj. 19-én szentelték pappá. Káplán volt Püspökhatvanban, Kosdon, Csanyteleken, 1916-1917-ig Turán, majd Cibakházán. Plébános lett Tiszavárkonyban.

1919-ben helyi káplán Bugacz Monostoron, 1929. febr. kiskundorozsmai, majd újkécskei káplán, 1930-ban nagykőrösi káplán. 1931-ben tiszavárkonyi plébános.

1947. jún. 2-án lemondott a tiszavárkonyi plébániáról. 1960-ban nyugállományba helyezték.

Haláláról 1864. máj. 14-én ad hírt a Körlevél: „Törökszentmiklóson, életének 71-ik esztendejében, a betegek szentségével megerősítve csendesen elhunyt Fekete András testvérünk. Nyugdíjas korában is belekapcsolódott a lelkipásztori munkába és mindig kereste az alkalmat, hogy másokon segítsen."

1917. nov. 25. - 1918. okt. 7. BALÁZS LÁSZLÓ Dr. 1891. júl. 11-én született Szolnokon. Középiskoláit helyben és Rákospalotán végezte, beiratkozott a bp-i egyetemre.
1911-ben Vácon papnövendék lett, 1916. jan. 27-én szentelték pappá. Nógrádi, majd magyarnándori káplán lett.

1917-ben Zagyvarékason, Turán, 1918-ban Fóton, 1919-ben Cibakházán, 1922-ben Sándorfalván, 1922. jún. Kiskunfélegyházán új pléb. káplán. 1923- betegszabadság, 1924-ben nagykökényes! káplán, 1925-ben tápiószelei kápl. 1926. szept.-ben Dr. és romhányi káplán, 1927-ben Nézsán volt káplán. 1929-ben Cserhátszentivánban adm.

1931-ben nagymágocsi pléb. 1932-ben Jakabszálláson, 1935-ben Homokon, 1938-ban Palotáson, 1941-től nyugdíjban volt.

1960-ban volt aranymisés.

Haláláról így adott hírt a Körlevél 1975. májusában: „1975. mára 24-én, Szolnokon hunyt el életének 84-ik, pappászentelésének 59. évében Dr. Balázs László, nyug. plébános. Türelemmel viselt betegsége korán, 1941-ben nyugállományba kényszerítette. Szolnokon élt. Ott temette Miháczi József c.apát kanonok, főesperes úr 1975. márc. 26-án."

1918. okt. 12,- 1920. febr. 22. PAULOVICS (=PÁLOS) PÁL, 1894-ben született. 1918. máj. 12-én Gossmann Ferenc segédpüspök Vácon szentelte pappá. Akkor újmisésként Sződre került, de már október 22-én Turán káplán. 1921-ben Kiskunfélegyházán, 1921-ben Kiskunhalason hitoktató, majd Szabadszálláson. 1929-ben Soroksárpéteriből került Hatvanba káplánnak. 1933. jan.l-től ecsegi plébános, 1935-ben ment el Ecsegről. 1938 márc.-ban jászszentlászlói adm., 1940-ben adm. Szankon.

1924-ben a Papnevelő Intézet javára miséket vállalt.

Haláláról ezt írja a Körlevél 1959. nov. 23-án: „Pálos Pál nyug. lelkész 1959. júl. 6-án, 65 évesen korában rövid betegeskedés után váratlanul elhunyt. 1918-ban szentelték pappá és 1945. nov. l-ig tényleges szolgálatban működött. Nyugdíjas korában Pestszentlőrinci Állami Lakótelepen dolgozott kisegítőként. Pestlőrinc papsága és a hívek őszinte részvéte kísérte utolsó útjára. Temetését júl. 11-én Dr. Babocsa Endre püspöki irodaigazgató végezte a pestlőrinci temetőben."

1920. febr. 26. - 1926. aug. 22. KOHLMAYER (=Kékesi) MIHÁLY Monoron született 1893. jan. 10-én. Cegléden és Vácon végezte a középiskoláit, a teológiát Vácon, 1916. máj. 21-én szentelték pappá. Káplán volt: Cegléden, Bercelen, Nézsán, Ceglédbercelen, Nógrádverőcén, Ujkécskén, 1818-ban bevonult katonának.

1920. febr. 14. Ceglédbercelről került Turára káplánnak. 1926. szept. 1- Ceglédi káplán, 1927-ben Újpesten káplán. 1933. dec. plébános Lőrinciben, 1946-ban Versegen. 1958. okt. érdemei elismerése mellett nyugállományba helyezték. 1966-ban volt aranymisés.

Haláláról így ad tudósítást a Körlevél 1968. dec. 17-én: „December 15-én hunyt el Hatvanban aranymisés paptestvérünk, Kékesi Mihály nyug. esp. plébános 75 éves korában. Több helyen működött. Plébános volt: Lőrinciben és Versegen. Hívei mindenütt a kedves, szerény, szolgálatkész lelkipásztort szerették benne s keresték fel nyugdíjas éveiben is. - Temetése Aszódon volt december 19-én a lelkiüdvéért bemutatott szentmise után. Imádságos, buzgó pap volt, kit szeretettel vettek körül hívei."

1926. szept. 5. - 1927. aug. 22. TÓTH JÓZSEF Bp-en született 1901. dec. 14-én. 1924. júl. 6-án Vácon szentelték pappá. Segédlelkész Nagykőrösön: 1924-1926 -Turán: 1926-1927 - Izsákon: 1927-1928 - Kecskeméten: 1928-1933 - Plébános Valkón: 1933-1945-ig. Tb. esp. lett 1940-ben. Plébános Lajosmizsén 1945-től. 1962-ben tb. kanonok, 1966-ban c. apát. 1972-ben vonult nyugdíjba.185

Halálát így adja hírül a Körlevélben 1991. ápr. 23-án, Marosi Izidor megyéspüspök: „Tóth József c., apát nyug. plébános, lajosmizsei otthonában 1991 márc. 10-én a szentségekkel megerősítve visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Bp-en született 1901. dec. 14.-én. A papság rendjében Vácott részesült 1924. júl. 6-án. Papi életére és lelkipásztori munkájára a pontosság, a lelkiismeretesség és a becsületesség volt jellemző. Nyugdíjba vonulása után is, amíg fizikai ereje engedte minden nap vállalt szolgálatot a templomban és a plébánia irodában egyaránt. Volt káplánjai, munkatársai mindig elismeréssel és nagy tisztelettel voltak iránta. Temetése Lajosmizsén, az érette bemutatott gyászmise után márc. 18-án volt a helyi temetőben. Gyászbeszéd helyett szellemi végrendeletét olvasta fel Asztalos József tb. kanonok, helyi plébános. A temetői szertartást felkérésemre Szlanka József tb. főesperes ker. esperes, hetényegyházai plébános végezte."

1927. nov. 3. - 1928. aug. 28. KIRCHNER ÁGOSTON Kaplonyban született. 1921-ben III. éves teológus Vácott, 1923. júl. 1-én pappá szentelték. Újmisésként 1923. szept. 1-én került Lőrincibe káplánnak, majd onnan 1924-ben Kállóra. 1927. dec. 21-én Turára, 1927. júl. 1-én Sándorfalvára, 1928-ban Kiskunmajsára, 1931. febr. 1-én nagykőrösi káplán, 1931. szept. 1-én rákospalotai hitoktató.

1936. 6.sz. Körlevél közli halálát: „1936. okt. 22-én, 37 évesen, 14 éves papság után hosszú türelemmel viselt szenvedés után Kiskunmajsán a szentségekkel ellátva jámborul elhunyt az Úrban."

1928. szept. 1.-től káplán szept. 23-tól adm. dec. 2-ig KOVÁCS FERENC Turán az Anyakönyvekben 1908-ban is, 1928-ban is szerepelt a neve.)

1921. okt. Magyarnándorból Ujhartyánba került káplánnak 1923-ban Tápiógyörgyére, kisegítő lelkésznek, 1925-ben ceglédi káplán, 1928. szept. 1-től turai káplán. 1928. nov. 25-én alsónémedi káplán, 1929. szept. újpesti káplán, 1933-ban ceglédi káplán.

 

DR. HERCZEGH JÁNOS (1928-1958)

Tápióbicskén született 1887. jún.6-án. A középiskoláit Jászberényben és Vácon, a teológiát Vácon végezte. 1910. május 5-én szentelték pappá, majd káplán lett Dr. Herczegh János esperes Kiskundorozsmán, Tápiószelén, Újkécskén, Csongrádon, 1916-ban: Hatvanban. Zsinati vizsgát tett 1915-ben. Káplán volt 1918-tól Erzsébetfalván, majd 1921-ben Kispesten.

1928. nov. 25-i körlevél szerint Turai plébános lett, c. esperes. Beiktatása dec. 8-án volt.

Dr. Herczegh János esperes

Már 1928-ban a gyenge falú templom tatarozását tervezte, sőt újat akart építtetni, ebben azonban a kegyúr nem támogatta őt. Az oldalfalakat 2 vas gerendával összekötve megerősítették. 1933-ban Nacza József építész, Takács József iparművész és Szokodi János templomfestővel gyönyörű ornamentikás díszítéssel tették széppé Isten házát.

1934-ben új Stációs képeket készíttetett terralithból, ez került később Tóalmásra.

A háború után új tetőszerkezetet kapott a templom, vasbetonkoszorúval helyettesítették a vasgerendákat. 1957-ben Sárosi Gyulával festette ki a templomot, sok-sok képpel díszítve azt.

1958. okt. 21-én agyvérzést kapott, Pestre szállították. A bérmálás már nélküle történt okt. 26-án. Nov. 26-án halt meg Budapesten a Széher úti kórházban.

Temetése előtt Turára hozták, ahol ünnepélyes réquiem volt praesente corpore (templomban volt felravatalozva) A hívek nagy számmal voltak jelen. Csík József hatvani prépost végezte a szentmisét, Kovács Gábor ideigl. adm. prédikált. Majd délután Tápióbicskére vitték, népes küldöttség kísérte. Ott temették el a családi sírboltba.

„Áldott legyen emléke. 30 évig volt itt plébános. Jubileumi ünnepség helyett temették hívei. Buzgó, okos, erélyes pap volt. Sokat órákon át imádkozott a templomban. Reggel 5 órakor már a templomban volt. Népét ismerte névszerint. A jó Isten jutalmazza meg." - írja róla utóda: Dr. Kovács Gábor a História Domusban, 1958-ban.

Káplánjai:

1929. júl. 21. - 1930. febr. 22. BATTA GYULA Abonyban született. Pappá szentelték Vácott 1929. jún. 29-én. Turára került káplánnak, majd innen Kunszentmiklósra, 1933-ban Cibakházára, 1935-ben Ceglédre, 1936-ban Ceglédbercelre hitoktatónak. 1948-ban kecskeméti káplán, 1953. szept.-ben kiskundorozsmai, októberben mint DR. soroksári káplán. 1954. okt. 19-én lett Kartalon adminisztrátor, 1958. dec.-ben Pest megyei hitoktatási felügyelő. 1961. nov.-ben bízták meg a számadások felülvizsgálatával és feljogosították a vörös öv viselésére.

A körlevél 1969. febr. 25-én jelzi halálát: „Dr. Batta Gyula kartali esperes plébános testvérünket 1969 jan. 29-én a Bp-i Széher úti kórházban szólította el közülünk az Úr.

Életének 63 évéből 35-öt lelkipásztorkodásban töltött. Az egyházmegye legkülönbözőbb helyein működött, 15 éve pedig plébános Kartalon. Betegsége ellenére, amelyet éveken át türelmesen viselt el, sokat dolgozott. Plébánosság alatt szépült meg a kartali templom és a plébánialak kívülről és belülről. A beszentelést Nagy József váci székesegyházi kanonok-plébános végezte, az érette mondott szentmise után Kartalon, közel 51 paptestvér, közöttük volt káplánjai és a hívek sokasága vette körül koporsóját. -Szülőhelyén, az abonyi temetőben febr. 5-én helyezték örök nyugalomra. A szentmisét és a temetést Cselényi József abonyi prépost-plébános végezte."

1930. aug. 2. - szept. 30. FALVAI JÓZSEF Veszprémben született 1904. ápr. 17-én. Vácott szentelték pappá 1930. jún. 22-én. Segédlelkész Turán 1930-ban, Kókán 1930-1932-ig. vic, adjutor 1932-1938-ig. Plébános 1938-1964-ig. Ugyanott kerületi esperes volt 1945-1964-ig. 1958. dec. 11-én Pest megyei hitoktatási felügyelő lett. 1961. márc. 14-én szolnoki főesperessé nevezték ki. Érd. főesp. 1964-ben. Plébános Sashalmon 1964-től, ócsai c. prépost 1964-ben.

Haláláról így írnak a Körlevélben 1981. dec. 15: „Falvai József c. prépost, érd. főesperes, nyug. sashalmi plébános, életének 77. áldozópapságának 51. évében, rövid szenvedés után 1981. okt. 3-án költözött az örökkévalóságba.

Végakarata szerint a kókai temetőben édesanyja mellett helyeztük örök nyugalomra, több mint 50 paptestvér és a falu híveinek részvétele mellett okt. 12-én. A temetési szertartást felkérésemre Marosi Izidor segédpüspök úr végezte, a hívek, volt káplánjai és a kerület papsága nevében Erdélyi Lajos tápiósápi plébános, hitoktatási felügyelő búcsúztatta."

1931. szept. 3. - 1932. jún. 26. TÚRÓCZY JENŐ Vácott szentelték pappá 1929. jún. 29-én. Káplán lett Felső Dabason, 1931 febr-ban Lajosmizsén, júl.-ban Alsónémediben, 1933-ban Abonyban, 1937-ben Hatvanban, 1939-ben Kerekegyházán, 1940-ben Kiskunfélegyházán káplán. 1946-ban Kiskunhalason kihelyezett káplán.

1954. márc. Ecsegen plébános. 1958-ban Rétságon lett adminisztrátor. Lelkigyakorlatosok között szerepel a neve: 1931-, 1936-, és 1940-ben.

Halálát így adta hírül a Körlevél 1963. aug. 23-án: „Rövid rosszullét után, 59 éves koránban vártatlanul szólította magához az Úr aug. 20-ára virradólag Túróczy Jenő paptestvérünket. Halála veszteség híveinek, paptestvéreinek és egyházmegyénknek.

Végrendelete igazi papi lélekről tanúskodik. Megható módon szól oltártestvéreihez és a híveihez. Nyilvánvaló, hogy a halál nem érte készületlenül. Több súlyos betegség lappangott erősnek látszó szervezetében. Halála napjáig vidám lélekkel, kiegyensúlyozott kedéllyel, örömmel végezte munkáját. Aug. 21-én d.u. 4 órakor mondtam érte a szentmisét, majd beszenteltem (Dr. Kovács Vince püspök). A temetőbe Cser József esp. kísérte a hívek és paptársak részvételével."

 

1932. júl. 18. - 1935. febr. 6. NAGY LÁSZLÓ 1932. szept. 1-én került Turára káplánnak. 1935. ápr. 11-én küldték innen Abonyba. 1935. szept. 1-én sashalmi hitoktató,
1936-ban pesterzsébeti káplán...

1935. febr. 10. - jún. 23. CSOLLÁK LAJOS Szentesen született, 1929. jún. 29-én szentelték pappá. Újmisésként szentesi káplán, 1932-ben bagi, 1933. dec.-ben vic.adj. Dunakeszin. 1935. ápr.-ban turai kápl. 1935. szept. 1- kihelyezett káplán Orgoványban. 1940-ben jászkarajenői káplán. 1945-ben kállói kápl. 1945. aug. kiskundorozsmai helyi lelkész, 1954-ben Szentén adm. 1956-ban Örkényben káplán. 1959. nov. 23-án nyugállományba helyezte a püspök.

Halálát így közli a Körlevél 1962-ben: „1962. febr. 2-án hirtelen távozott az élők sorából Csollák Lajos testvérünk. Békéscsabán segített ki, amikor az Úr elszólította. Temetése febr. 8-án volt Szolnokon a paptestvérek és a hívek őszinte részvéte mellett."

1935. szept. 1. - 1936. nov. 22. STOLEK ALADÁR Szepsiben született 1908. szept. 20-án. Vácott szentelték pappá 1932. jún. 29-én. Segédlelkész volt Vecséstelepen 1932-1933 - Szentesen 1933-1934 - Turán: 1935-ben, Nagykőrösön 1936-1939, Kecskeméten 1940-1947-ig. Plébános lett Solton 1947-ben. Ker. esp. 1956-tól, tb. kanonok 1962-ben, székesegyházi kanonok 1968-tól. 1975-ben érd. esp. és nyugd. plébánosként, 1983-ban olvasó kanonokként olvashatjuk nevét a Körlevelekben.

1936. dec. 8. - 1937. aug. 20. BENCSIK ISTVÁN Kecskeméten született 1907. aug. 3-án. Vácott szentelték pappá 1931. jún. 29-én. Segédlelkész Tápiógyörgyén 1931-1934 - Nagykőrösön 1934-1936 - Turán 1936-1937 - Cegléden 1938-1939. Hitoktató Rákospalotán 1939-1940 - Szolnokon 1940-1941. - Rákosszentmihályon 1941-1942 - Segédlelkész Kiskunhalason 1942-1944 - Solton 1944-1946 - Galgamácsán 1946-1947

- Hitoktató Pesterzsébeten 1947-1949 - Lelkész Monostoron 1949-1951 - Plébános Magyarnándorban 1951-1954 - Peregen 1954-1955. Segédlelkész Cegléden 1955-1956
-Nyugdíjban 1956-tól.

Haláláról így ad hírt a Körlevél 1986-ban: „Júl. 17-én a kecskeméti kórházban, hosszas betegség után, szentségekkel megerősítve elhunyt Bencsik István nyug. plébános. Több helyen volt segédlelkész, és hitoktató. 1951—1955-ig plébános volt Magyarnándorban és Peregen, de a betegsége miatt korán nyugállományba kényszerült.

- A temetést a Lakitelki temetőben felkérésemre júl. 26-án Marosi Izidor segédpüspök végezte a papság és a nagy számú hívek jelenlétében. Meghalt életének 79. papságának 55-ik évében."

1937. szept. 8. - 1939. dec. 26. Dr. VÁRNAI BÉLA 1911. júl. 12-én született Banán. Papszentelése Bécsben volt 1936. júl. 12-én. Segédlelkész Lajosmizsén 1936-1937 - Turán: 1937-1940 - Kiskunfélegyházán 1940-ben, gimn. hittanár Hatvanban 1942-1944 - lelkész Szabadszálláson 1944-1952 - Plébános Palotáson 1952-től. Ker. esp. 1961-től.

A Körlevélben 1983. febr. 18-án adták hírül halálát: „Dr. Várnai Béla érd. ker. esperes, nyug. plébános hosszú, türelemmel viselt szenvedés után 1983. dec. 30-án az örök hazába költözött. Paptestvérünk gondosan felkészült a nagy találkozásra. Isten akaratában megnyugodva viselte a betegség súlyos keresztjét.

1979-ben, egészségi állapota miatt kérte felmentését mind az esp. tiszt, 1982-ben a plébánia vezetése alól. Közvetlen, derűs egyéniségével mind a paptestvérek, mind a hívek szeretetét kivívta. Temetését - az elhunyt kívánsága szerint - régi barátja: Dojcsán Ernő prépost, kanonok végezte számos paptestvér és a hívek nagy részvételével."

1940. jan. 2. - máj. 26. STEINER GÉZA. Róla semmiféle iratot nem találtam. 1940. jan. 13-tól szerepel neve a Halottak Anyakönyvében Steiner Géza néven.

1940. jún. 16. - szept. 8. BABOCSA ENDRE Erdődön született 1915. jan. 5-én. Pappá szentelték Vácott 1937. jún. 29-én. Segédlelkész Galgamácsán 1937- Hitoktató Albertirsán 1938- Csanyteleken 1939- Turán 1940-ben, Monoron 1940. Kánonjogi doktor 1943-ban. Hitoktató Szentesen 1944, Rákosligeten 1944. Plébános ugyanott 1945-1951-ig. Budapest, Belvárosi Főplébánián 1952-1956-ig, és budapesti provikárius, c.apát 1953-ban. Plébános Monoron 1957, Sashalmon 1958. Közben püspöki irodaigazgató Vácott 1958-1960-ig. Plébános Újpest, Egek Királynője Főplébánián 1964-től.

1974-ben halt meg. Haláláról Dr. Bánk József pk. a Körlevélben így ad hírt: „Igen súlyos, hosszan tartó, de nagy türelemmel viselt szenvedés után, életének 59-ik, papságának 37-ik évében a váci kórházban hunyt el. Papi élete első éveit az egyházmegye sok fáradságot és áldozatot igénylő plébániáin mint hitoktató töltötte. Nagy hozzáértéssel és szeretettel nevelte a fiatalokat, akik fáradozását ragaszkodásukkal viszonozták. 1964-től haláláig az újpesti főplébánia híveinek felelős lelkipásztora volt. Minden állomáshelyén elsőrendű feladatának az Isten házának szépítését és felékesítését tekintette.

Temetése sok paptestvér és nagy hivősereg jelenlétében szept. 10-én volt. Kívánsága szerint szülei mellett helyezték örök nyugalomra a kunszentmiklósi temetőben. A gyászmisét és a temetési szertartást felkérésemre dr. Vajda József püspök úr végezte."

1940. szept. 28. - 1941. febr. 9. TÓTH ALAJOS. A veszprémi egyházmegyéből jött, Turán, majd Kállón és Rákoscsabán volt káplán.

1941. febr. 23. - 1942. jan. 11. SZIKLAI FERENC 1940. jún. 23-án szentelték pappá Vácott. Diakónussá nem a többiekkel szentelték, talán más egyházmegyéből jött.
Újmisésként kállói káplán, majd 1941. szept.-ben került Turára. 1946-ban bugyi kápl. 1947-ben ócsai hitoktató, 1947. nov.-ben Kállón, 1949-ben Magyarnándorban, 1950-ben Szolnok Újvárosban káplánkodott. Később nem szerepel a körlevelekben.

1942. jan. 25. - 1943. jan. 31. BERCSÉNYI LÁSZLÓ Vajdahunyadon született 1907. aug. 15-én. Gyulafehérváron szentelték pappá 1930. júl. 6-án. A ferences rendből
a váci egyházmegyébe 1941-ben jött. Káplán volt Kiskunhmajsán 1941. Nagykátán 1941-, Turán 1942-, Kiskunhalason 1943-, Hódmezővásárhely Belv. 1946-, Tiszafóldváron 1950-, Peregen 1952-, Kiskunfélegyháza Sarlós B.A. pléb. 1952-től. Lelkész Gátéron 1955- Kiskunfélegyháza. Kalmárkápolnai lelkészségen 1959-, tb. esp. 1962. 1978-ban nyugállományba ment. 1980-ban aranymisés.

Halálát így írja a Körlevél 1987. júl. 6-án: „Június 1-én, szentségekkel megerősítve a Székesfehérvári Papi Otthonban csendesen elhunyt Bercsényi László c. esp. nyug. lelkész. Temette Marosi Izidor püspök a Székesfehérvár Palota úti temető papi sírkertjében. A papság nevében Stein Ernő tb. kanonok, főesp. kiskunfélegyházi plébános búcsúzott az elhunyttól."

1943. febr. 21. - ÓCSAY GYÖRGY 1889-ben született kb. Neve először 1921. okt. 20-án tűnik fel, amikor kállói káplán lett. 1922-ben Palotáson, 1925-ben Lajosmizsén
káplán. 1926-ban kihelyezett lelkész Jakabszálláson. 1929-ben Lőrinciben káplán. 1931-ben cserhátszentiváni plébános. 1937-ben ment el onnan. 1938-ban Diósjenőn
adm. 1941-ben Jászkarajenőn kápl. 1941. dec. tószegi kápl. 1941-ben galgamácsai, 1943-ban turai, 1946-ban csanyteleki kápl. 1947-ben bugyi kápl. 1948. aug. 10-én
nyugállományba helyezte a püspök. 1961. márc. 25-én a Székesfehérvári Papi Otthonban halt meg 72 éves korában. Temetése márc. 29-én Székesfehérvárott volt."

1930. ápr. 10-én a Körlevélben a püspök ajánlja: „Ócsay György, lőrinci segédlelkész A kis oltárszolgák, vagy hogyan kell szépen minisztrálni? címmel a minisztráció megtanításához igen alkalmas füzetet szerkesztett, amelyet a lelkipásztorkodó papság figyelmébe ajánlok. (A füzet ára 40 fillér)"

1945. dec. 14. - 1947. KOVÁCS ISTVÁN Dányban született 1917. márc. 17-én, Vácon szentelték pappá 1943. jún. 20-án. Káplán volt 1943- Mindszenten, 1945-Turán, 1946- Kiskunfélegyházán, 1950- hitoktató Örkényben, 1956-tól segédlelkész Sövényházán, 1958- Bugyiban, 1959-től plébános Szentlőrinckátán, majd 1967-től Mendén. 1970-ben püspöki tanácsos.

1948. aug. 10-én a Körlevélben a püspök úr közli: „Örömmel közlöm Tisztelendő Testvéreimmel, hogy Kovács István paptársunk, újkécskei káplán, is hazatért oroszországi fogságából, s így több paptársunk már keleti fogságban nincsen."

Haláláról így írt a Körlevél: „Kovács István püspöki tanácsos, mendei plébános 1993. márc. 1-én, életének 76-ik, papságának 50. évében a kerepestarcsai kórházban elhunyt. Temetésére márc. 12-én a mendei plébániatemplomban bemutatott engesztelő szentmise után került sor a dányi temetőben. A szentmisét magam (Keszthelyi Ferenc Váci megyéspüspök) végeztem, a szentbeszédet Szo-molányi Miklós tb. kanonok, ker. esp. nagykátai pléb. mondta. A temetési szertartást felkérésemre, Dr. Katona István s. püspök általános helynök úr végezte."

Kovács István káplán

1946. jún. - 1946. szept. 24. HEGYAUAI LÁSZLÓ Kisvárdán született 1912. márc. 27-én. Pappá szentelték Vácon 1937. jún. 29-én. Káplán volt 1937- Magyarnándorban, 1938- Nézsán, 1939- Alpáron, 1942-től hitoktató Mindszenten, 1944-ben káplán Tápiógyörgyén, 1946-ban Turán, majd Újszászon, 1952-től a Rákosszentmihály Ida utcai expositurán templomigazgató, 1961-től bugyi plébános, 1968-ban tb. esperes. 1992 óta nyugállományban van, a Székesfehérvári Papi Otthonban.

1947-1949. BUDAVÁRI JÓZSEF Abonyban született 1917. szept. 20-án. 1941. jún. 22-én szentelték pappá Vácott. Káplán lett Kiskunmajsán, 1942-től Tószegen, Törtelen, 1943-ban Alpáron, 1943-tól hitoktató Kistarcsán, segédlelkész 1945-től Izsákon, 1947-től Turán, 1949-től hitoktató Kispest-Munkástelepen, 1955-ben lett Plébános Szentmártonkátán, kisegítő 1959-től Pestlőrincen. Plébános 1959-től Bugyiban, 1961-től Nagymágocson, 1964-ben Csongrád, Szent József plébánián. 1970-ben püspöki tanácsos, 1978-ban saját kérésére a pk. nyugdíjba engedi. Tápiószőllősön telepszik le, és segít a lelkip. munkában haláláig.

Marosi Izidor pk. így adja hírül halálát: „Budavári József, pk-i tanácsos, nyug. plébános, 1991. ápr. 21-én tápiószőllősi otthonában a szentségekkel többszörösen megerősítve elhunyt... Nyugdíjasként a tápiószőllősi plébánián telepedett le és látta el a plébánia híveinek lelkipásztori szolgálatát. Amíg egészsége engedte, szívesen vállalt kisegí-tést a szomszédos plébániákon. - Megfáradt testét ápr. 30-án, az abonyi nagytemetőben szülei sírjában helyeztük el. A szentmisét magam végeztem, a temetési szertartást Gémes Mihály c. prépost, főesp., tiszakécskei pléb. végezte."

1948. szept. 1.-dec. 31. RÁCZ GÁBOR GERGELY turai származású, premontrei szerzetesről adott igazolást Dr. Kovács Gábor pléb. 1974. ápr. 11-én:

„Hivatalosan igazolom, hogy Rácz Gábor (Tura, 1915. nov. 20. Anyja neve: Dolányi Anna) 1948. szept. 1 - dec. 3 l-ig óraadói hitoktatóként működött a turai áll. ált.iskolában."

1949. máj - jún. EKKER LAJOS Pusztamonostoron született, Vácon szentelték pappá 1935. jún. 29-én. 1935-ben káplán Kiskunmajsán, Kállón, 1936-ban Romhányban, 1938 - Sándorfalván, 1946-ban Nagykátán, 1947: kiskunfélegyházai hitoktató. 1949- ben Turán, Ő az, akit csak „Ekker kapitányként" emlegettek. Aszódon káplán. 1950-ben pesterzsébeti hitoktató. Palotási adm. 1954-ben Szentén adm. 1960-ban ezüstmisés volt.

Hévizgyörkön élt nyugdíjasként, 1987. nov. 27-én halt meg és itt is temették.

1949. szept. - nov. MOGYORÓSSY LÁSZLÓ született 1919. máj. 7-én Rétságon. 1942. jún. 14-én szentelték pappá. Káplán lett Lajosmizsén, Magyarnándorban, 1943-Nagykátán, 1944- Tóalmáson, 1945-ben Pesterzsébeten, majd más egyházmegyében lelkész 1948-ig. 1948-ban adm. Tiszaföldváron. 1949 aug.-ban került Turára, innen még abban az évben Nézsára, majd 1952-ben Kiskunfélegyházára, 1952-ben Galgamácsára ment. Plébános lett Kisbágyonban 1953-ban, Kosdon 1956-tól. 1971-ben Berkenyén. 1987-ben c. esp. Saját kérésére a pk. nyugállományba engedte 1994-ben.

1949-1950. TÓTH ÁRPÁD Bp-en született 1921. nov. 6-án. Pappá szentelték Vácon 1947. jan. 19-én. Hitoktató Lajosmizsén, 1948-tól Nézsán, 1949-ben Turán, 1950-től Albertirsán. Betegszabadságon 1951-1952. Segédlelkész Vácszentlászlón 1952-, 1953-tól harangozó-sekrestyés Bagon. Adm. Cserhátszentivánban és Tömörkényen. Plébános Pusztamérgesen 1954-1957-ig. Tiszaföldváron 1957-1958. Segédlelkész Szolnok, Szentháromság pléb. 1958-1959. Plébános Üllésen 1959-1968 - Lelkész Gátéron 1968-tól. 1988. c. esp. Jelenleg a Székesfehérvári Papi Otthon lakója.

1946. febr. 15-i körlevél írja róla: „Tóth Árpád, aki hosszú időt töltött orosz fogságban, f. évi jan. 19-én, házi kápolnámban szenteltem pappá és Lajosmizsére küldtem hitoktatónak."

1950-1952. ZSELLÉR GÁBOR Keszegen született 1907. jún. 2-án. Papszentelése Vácon volt 1933. jún. 29-én. Káplán: 1933- Kiskundorozsmán, lelkész Forráskúton 1935-, tábori lelkész 1942-, kis. lelkész Mindszent-Szelevényen, 1944-, lelkész Baracspusztán 1945-, 1946-ban Szank, Móricgát, s. lelkész 1948-ban Galgamácsán. Hitoktató Szolnok, Szentlélek pléb. 1949-ben. 1950-ben káplán Albertirsán, Turán, 1952-ben Csólyospálos-Kömpöcön, - 1955-1957-Tereskén. Plébános 1957-Herencsény-Cserhátsurányban. Hitoktató Rákoskeresztúron és Rákoshegyen 1958- s. lelkész 1960-ban Zagyvarékason, 1961-ben Szentes, Jézus Szíve pléb., 1962-ben Tóalmáson, 1963-ban Újpest, J. Szíve kápolna lelkésze. 1967-től Szalkszentmártonban, Kisegítő lelkész Pestlőrinc, Szűz Mária Szíve pléb. 1970-ben kisegítő Vác-Szent Kereszt 1972. 1974 jún.-ban saját kérésére egészségi állapotát figyelembe véve, köszönetem és elismerésem nyilvánítása mellett nyugállományba helyeztem. 1983-ban püspöki tanácsos, aranymisés.

Haláláról Marosi Izidor pk. így adott hírt: „1988. máj. 18-án, szentségekkel többszörösen megerősítve, a Széher úti kórházban csendesen elhunyt Zsellér Gábor nyűg. lelkész. 1974-ben nyugállományba vonult, de ezután is sok lelkipásztori kisegítést vállalt Szolgálatát mindig odaadóan végezte, talán inkább azt a Krisztust követte, aki a templomból kiűzte a kereskedőket. Az Ő életében is teljesült a Zsoltáros szava: "Házadért való buzgóság emészt engem." 1986-ról a Székesfehérvári Papi Otthon lakója lett, ahol együtt imádkozta a zsolozsmát paptestvéreivel, akik már ágyhoz voltak kötve és maguk zsolozsmázni már nem tudtak. Szenvedéseit türelemmel viselte. Temetése máj. 30-án volt Székesfehérváron a Palota úti temető papi sírkertjében. A temetést felkérésemre Dr. Ákos Géza, ált. püspöki helynök, nagyprépost végezte.

1952-1954. SZABÓ SÁNDOR Etesen született 1927. febr. 19-én. Vácon szentelték pappá 1951. jún. 17-én. Hitoktató volt 1951- Pécelen, 1952-től Turán, segédlelkész Pestlőrincen 1954-, hitoktató 1957- Soroksáron, s. lelkész Újszászon, 1958- hitoktató, 1959-ben Bercelen, s. lelkész 1962-ben Tápiószelén. Plébános Bercelen 1962-től, püspöki tanácsos 1964-ben, ker. esperes 1969-től. Jelenleg Ecseren plébános.

1954-1956. OLÁH ANTAL Bp-en született 1920. jún. 30-án. Pappá szentelték Vácott. 1945. júl. 22-én. Segédlelkész 1945- Tószegen, hitoktató 1846- Kiskunhalason, 1950-től Rákosszentmihályon, 1953-tól Nagymágocson, hitoktató Turán 1954-, 1956-1965-ig Vác-felsővárosi káplán. 1964-ben püspöki tanácsos, 1965-ben Dunakeszi-MÁV telepi plébános. 1997-ben dorozsmai c. apáti kitüntetést kapott.

 1956-1961. SOMLAI JÓZSEF Bp-en született 1928. nov. 27-én. Vácon szentelték pappá 1954. jún. 20-án. Segédlelkész Lőrinciben, hitoktató Turán 1956-, s. lelkész Hatvanban 1961- hitoktató Kecskeméten Fő pléb. 1962-, Újpest Egek Királynéja pléb. 1969- Pesterzsébeten 1970-től. Adm. a rákoscsabai Ó Plébánián. 1981-ben c. esp. 1990. szept.-től Kistarcsán plébános.

Somlai József káplán

1961-ben a H. D.-ban így ír róla Dr. Kovács Gábor pléb: „Somlai Józsefet, aki itt 5 éven át volt hitoktató Hatvanba helyezte az Egyházhatóság. Buzgó, lelkiismeretes hitoktató volt. Gyakorlati érzékű. Nagyon szépen foglalkozott a ministránsfiúkkal. Ideje, ereje javát a rábízott gyermekek javára fordította."

 

DR. KOVÁCS GÁBOR (1958-1983) Héhalomban született 1902. május 29-én. Pappá szentelték Vácon 1924. okt. 12-én majd tanulmányainak folytatására a Pázmáneumba küldték. 1925-ben teológiai doktorátust szerzett. Gödöllőn, majd 1929-ben Hatvanban lett hittanár. 1930-tól a Váci Szemináriumban prefektus és főiskolai tanár, 1938-tól spirituális. 1947-ben pápai kamarás, a Váci szeminárium államosítása után Egerben spirituális és teol. tanár 1957-ig. Akkor kisegítő lelkész lett Vác-alsóvárosi plébánián és egyházmegyei számbíráló. Dr. Herczeg János halálakor a püspök Turára nevezte ki adminisztrátornak.

Az addig főleg szellemiekkel, lelkiekkel foglalkozó „Spirituális atya" igazi lelkipásztor, híveinek gondos vezetője, templom-plébánia állandó szépítője lett. 1971-ben a püspök tb. kanonoki címmel tüntette ki.

 

Dr. Kovács Gábor pápai kamarás, plébános

1972-ben lett kész a templom teljes belső felújítása, modernül kiépítve a szentélye, amit dr. Nemcsics Antal művésszel terveztetett. (Lásd bővebben a Templom tört.)

1974-ben Aranymiséjére 45 paptestvér gyűlt össze, jelen volt Dr. Galla Ferenc ny. egy. tanár, prelátus, Dr. Félegyházi József főesperes, kanonok, akadémiai egyháztörténelem professzor, Miháczi József ált. helynök, Csík József hatvani prépost, Gergely József a bp-i szent Rita kápolna lelkésze, aki 4 éven át volt Pázmanita kispaptársa. 25 pappal együtt koncelebrált, jó barátja, Dr. Rajz Mihály mátyásföldi plébános mondott szentbeszédet. Nagy örömére volt, hogy sokan áldoztak, a hívek és az énekkar nagyon szépen énekelt.

Plébánia tatarozása, modernizálása, kerítése; templomkerítés, parkosítás, új orgona építése a régi felhasználásával, 621 kg-os nagyharang mind a jó Istenért, házáért, hívekért való buzgólkodásának jele.

Káplánjai gyakran váltakoztak, de igen nagy gondja volt a hitoktatásra. Sokat harcolt az ateista nevelés ellen, a vallásszabadság értelmében, a gyermekek vallásos nevelése érdekében.

Haláláról káplánja, Tóth Ferenc hirdette a templomban: „A balesetről már beszámoltunk. (1983. aug. 19-én a templomból Plébániára jövet egy kismotor elütötte, a hatvani kórházba került.) Kórházi magatartásáról csak annyit: ugyanaz a végtelen egyszerűség és bensőséges lelkület hatotta át, mint egész életét. Többek között azt mondta, hogy szenvedését a turai hívekért ajánlja föl - az orvosoknak pedig: Ne vele törődjenek, inkább azokkal a betegekkel foglalkozzanak, akikhez több a reményük. Szinte utolsó szavai: bocsánatot kérek mindenkitől, én is megbocsátok mindenkinek. Az utolsó napokban már oxigénnel lélegeztették, míg szept. 1-én csütörtökön hajnali 1 óra 2 perckor szomorúan vettük tudomásul, hogy meghalt."

Gyászjelentésében az Egyházmegyei Hatóság írja: „Dr. Kovács Gábor pápai kamarás, tb. kanonok, plébános életének 82. áldozópapságának 59. évében, 1983. szept. 1-én közlekedési baleset okozta sérülés következtében a hatvani kórházban - a szentségekkel megerősítve - az örök hazába költözött.

Az egyházmegye egyik legértékesebb papját, a növendékpapok évtizedeken át áldozatos spirituálisát és lelkiismeretes nevelőjét, a hívek fáradhatatlan, alkotó lelkipásztorát, Turán 1983. szeptember 9-én, pénteken délelőtt 11 órakor, az érette bemutatott szentmise után a helybeli temetőben helyezzük nyugalomra a boldog feltámadás reményében."

Róla is elmondhatjuk, amit ő mondott elődéről, hogy a turai plébánosságának 25 éves jubileuma, és az 1 évre várt gyémántmise helyett temették hívei.

Káplánjai:

1959-1960. NOVAK JÓZSEF Csongrádon született 1916. nov. 4-én. Papszentelése Vácon volt 1941. jún. 22-én. Hitoktató: Kállón, 1943- Sándorfalván, tábori lelkész 1944-1946: hitoktató Csongrádon 1946-, Gyömrön 1947-, Pesterzsébeten 1947. Lelkész Hernádon 1948- hitoktató Lajosmizsén 1950-ben. Plébános Hetényegyházán 1950-1953. Templom ig. Kecskemét Szt. Miklós templomnál 1953- 1955. Lelkész Soroksár Újtelepen 1955-1959. Hitoktató Turán 1959-1960, Üllőn 1960-1961, Csongrádon 1961-ben. 1960-ban súlyos gyomoroperáción esett át, betegszabadságon 1961-1963. S. lelkész Sashalmon 1963-1964, Máriabesnyőn Fenyvesi úton 1964-1965. Betegszabadságon 1965-1966. S. lelkész Pestlőrincen 1966-1967. Lelkész Rákosszentmi-hályon, Csömöri út 1967-1968. Plébános Pestlőrinc, Erzsébettelepen 1968-, 1972-ben Pestlőrinc Szt. Józsefben, 1972-ben püspöki tanácsos, 1974-ben saját kérésére egészségi állapotára tekintettel nyugállományba helyezve. Most a Székesfehérvári Papi Otthonban él.

1946 novemberében Pétery József püspök úr „örömmel közli, hogy Novák József káplán is visszatért orosz fogságából."

Világi hitoktatónő is segítette a hitoktatás munkájában: 1959-ben jelzi Dr. Kovács Gábor atya:

„WALTON ERIKA távozásával az Egyházmegyei Hatóság Novák Józsefet nevezte ki hitoktatónak."186

1960. szept. - 1962. aug. 31. Dr. FERENCZ ISTVÁN Borsosberényben született 1936. febr. 14-én, Vácon szentelték pappá 1959. jún. 21-én. Teol. doktor 1960-ban. 1 éves papként került Turára káplánnak a Központi Szemináriumból. Turáról 1962-ben Kiskunhalasra, majd 1965-ben Csongrád Szent József pléb-ra, 1968-ban Farmosra, 1968-ban Rákospalota, Jézus Szíve pléb., 1969-től Pestlőrinc, Szűz Mária Szíve pléb., 1970-ben Újpest Clarisseumba, 1971-ben Vecsés Andrási telepre került káplánnak. 1972 óta apostagi plébános, 1977-ben lett a Solt-kerület esperese.

1961. aug. 7. - 1962. júl. 30. MARCHESCHI KÁROLY Tápiósűlyből került Turára.

1962. júl. 31-én, Dr. Kovács G. atya így írt a Püspök atyának:

„Fájdalmas szívvel jelentem, hogy M. Károly hitoktató esdeklö kérésemre nem hallgatva, júl. 30-án este összeszedte holmiját, Tápiósűlyre távozott."

1962. szept. 1. - 1964. szept. 1. DR. SZŰCS FERENC Kovács G. atya szülőfalujából, rokonságából került Turára. Héhalomban született 1929. dec. 12-én. Pappá Vácon szentelték 1954. jún. 20-án. Hitoktató volt Gyömrön, 1956-tól Máriabesnyőn, 1958-tól Cegléden, 1960-ban lett teológiai dr. - Turán 1962-től, Monoron 1964-től, Felsőgödön 1966-, segédlelkész Újpest, Egek Királynője pléb. 1967-től. 1973-ban egyházmegyei könyvtáros.

Haláláról: „1976. május 10-én délben érkezett a néhány szavas távirat a Szűz Anya franciaországi kegyhelyéről, Lourdes-ból, mely javakorában lévő paptestvérünknek, dr. Szűcs Ferenc püspöki könyvtárosnak május 9-én Lourdesben bekövetkezett halálát jelentette.

Dr. Szűcs Ferenc káplán

47 éves volt. Ez év jún. 20-án ünnepelhette volna pappá szentelésének 22. évfordulóját. Máriabesnyői káplán korában elszenvedett súlyos és egy későbbi könnyebb baleset következtében hátgerince ismételten megsérült. Ez egy bénulási és izomsorvadási folyamatot indított el szervezetében. Sorsát, jövőjét tisztán látta, de nemes ambíciója és szép tervei mellett hősies lélekkel viselte. Könyvtárosi munkáját - amíg teljesen ágynak nem dőlt - nagy erőfeszítések árán is lelkiismeretesen és szinte szenvedélyes szeretettel végezte. Közben a szenvedés és az idős kor elesettségének keresztjét hordozó szociális otthonbeli nővérek lelki gondozásában is mély lelkiséggel és együttérzéssel fáradozott. Utolsó vágya volt, hogy eljusson Lourdes-ba. Nagy reménykedéssel tekintett a május 3-án Bécsből induló zarándokút elé. Betegségének gyógyulása helyett az örök Hazát kapta a Szűz Anya közbenjárására.

Temetése Lourdes-ban volt május 11-én délután fél 5-kor. A temetés időpontjában szülőfalujában Héhalomban pap-barátai és a kerület papsága koncelebrált szentmisét mutattak be lelkiüdvéért."187

A Hist. Domusban így ír róla Dr. Kovács G. atya: „Tiszta, szép életű, különösen szívügye a betegek és a szegények. Melegszívű. Kiváló tanuló minden iskolában, a bp-i Hittudományi Akadémián is. Pétery pk. úr Innsbrucki egyetemre küldte, de nem kapott útlevelet. Máriabesnyőn is volt - Lourdes-ban fejezte be életét. Veszteség özvegy édesanyjának, az Egyházmegyénknek. Sokat szenvedett, de türelmesen viselte a sok kórházi kezelést, s Isten akaratában megnyugodott."

Hegedűs László káplán

1962. szept. 1. - 1966. szept. 1. HEGEDŰS LÁSZLÓ Debrecenben született 1931. aug 16-án. Papszentelése Vácon volt 1955. jún. 19-én. Hitoktató Nagykátán, 1956- Tápiószelén, 1961- Szabadszálláson, 1962- Turán, 1966- Kispesten, 1974-ben mezőtúri adm.- 1978-ban abonyi plébános, 1981-ben c. esp. 1983-ban Kispest Főpléb. plébánosa, 1986-ban tb. kanonok.

Hist. Dom: „Sajnálják a hívek is, én is. Buzgó, komoly pap, minden téren lelkesen dolgozott. Fizikai munkát is szívesen végezte a plébánia és a templom Hegedűs László káplán érdekében." - írja Dr. K. G. atya.

 

Kurucz Alajos káplán

1964. szept. 1. - 1965. szept. 1. KURUCZ ALAJOS 1937. jún. 1-én Zagyvaszántón született. Pappá szentelése Vácon 1960. jún. 29-én volt. Hitoktató volt 1960- Kállón, 1963- Máriabesnyőn, 1964- Turán, 1965-Kiskunfélegyházán, Főpléb. Majd plébános lett 1969-ben Fülöpjakabon.

Halálhíre: „1971. jún. 6-án, Szentháromság vasárnapján délelőtt 11 órakor mély gyász borult a fülöpjakabi buzgó hívekre. Váratlanul meghalt lelkes, fiatal lelkipásztoruk, Kurucz Alajos. Szombat délután még elsőáldozóit gyóntatta, másnap halálának napján beszélt hozzájuk, s kezéből vették először Krisztus szt. Testét. Életének mottója volt: „Nem az a fontos, hogy meddig él az ember, hanem az, hogyan él."... Az idősek és betegek, de különösen a gyermekek melegszívű lelkipásztora volt. Megható volt, amikor idősek, fiatalok és gyermekek a plébánia és a templom körül siratták halála napján szeretett lelkiatyjukat.

Június 11-én, pénteken délelőtt a lelkiüdvéért mondott szentmisén búcsúztak tőle hívei és az egyházmegye déli részének papsága. Temetése jún. 11-én, d. u. 3 órakor Zagyvaszántón volt. Temetésén a hívek volt állomáshelyeiről, és szülőfalujából nagy számban vettek részt, több mint 100 paptestvérrel együtt. Kívánságának megfelelően a TE DEUM éneklésével kísértük utolsó nyugvóhelyére, sírjához. Bánk József pk. temette.

Hist. Dom: „Jún. 11-én Kurucz Alajos temetése volt Zagyvaszántón. 1 évig volt Turán hitoktató, buzgó, lelkes pap volt. kb. 9o-100-an voltak a turai hívek közül is a lelkipásztoruk temetésén."

1965. szept.- 1968. szept. 1. FRITZ PÉTER Kerekegyházán született 1935. júl. 4-én. Papszentelése 1958. jún. 15-én volt Vácon. Hitoktató volt: Galgamácsán, 1960- Tápén, 1962- Kiskunfélegyháza, Sarlós B.A. pléb., 1965- Turán, 1968- Tápiógyörgyén. Plébános helyettes 1970-ben Tápiószöllősön, majd adm. 1976. jún. Kunszállási plébános.

1966. szept. 1. - 1969. aug. 1. ZSÓTÉR ANTAL Sövényházán született 1940. aug. 2-án. 1963. jún. 23-án szentelték pappá Vácon. Segédlelkész lett Lőrinciben, 1966-tól Turán, 1969-től Kerekegyházán, 1972- Újpest Főpléb. Majd Közp. szolgálatból 1978-ban kiskunhalasi plébános lett, és ker. esp. Onnan Csongrád főpléb.-ra került, és a csongrádi ker. esperese. 1991-től tb. kanonok. Most a Szeged- Csanádi Egyházmegyéhez tartozik.

1968. szept. 1. - 1969. aug. 1. GESZTESI IMRE Zentán született 1935. máj. 23-án. Papszentelése Vácon 1959. jún. 21. Hitoktató Pécelen, 1960- Hetényegyházán, 1963-Csongrádon, 1964-től Tiszakécskén, 1968- Turán, 1969-től Cegléd Szt. Kereszt pléb. 1972-ben Újpest Megyer, 1973-ban nagykőrösi kápl. 1979-től káplán, kisegítő Hatvan Főpléb. 1988-ban püspöki tanácsos.

Zsótér A.-ról és Gesztesi Imréről írja Dr. Kovács G. atya a Hist. Domusban: „A 2 elment atya jó, buzgó hitoktató volt. Felkeresték a gyermekeket otthonukban, jó igehirdetők is voltak. A jó Isten áldja meg őket új helyükön is."

1969. aug. 1. - 1970. okt. 20. VÖŐ FERENC izsáki születésű, 1944. ápr. 27. Papszentelése Vácon 1967. jún.18. Káplán volt Lőrinciben, 1969- Turán, 1970-től Szolnok, Szentlélek pléb. - 1972-ben központi szolgálat Vácon, 1972-ben Újpest Főpléb. káplán, 1983 óta tápiószelei pléb. és később farmosi adm. is.

1969. aug. 1. - 1970. jún. 22. NAGY SÁNDOR Kecskeméten született 1946. aug. 3-án, papszentelése Vácon 1969. jún. 22-én volt. Újmisésként került Turára. 1970-ben romhányi, 1972-ben nyárlőrinci, 1974-ben kiskunfélegyházi Ó pléb. káplánja, majd 1978-ban soroksári hitokt. Később Szentén plébános, Debercsényben kápolnát épített. Majd elhagyta papi szolgálati helyét.

1970. jún. 22. - 1974. szept. 1. SZÁDÓCZKY KÁROLY Vácon született 1942. okt. 11-én. Papszentelése 1966. jún. 19-én Vácon volt. Hitoktató Gödöllőn, 1967-Kistarcsán, segédlelkész Máriabesnyőn 1968-, Romhányban 1969-, Turán 1970-. Innen 1974-ben Csongrád Főpléb-ra került káplánnak, majd 1975-ben Hódmezővásárhelyre. 1976-ban cserhátsurányi lelkész, 1990-ben vácrátóti plébános és a váci-kerület esperese. 1997-ben c. apát és székesegyházi plébános. - Hist. Dom: „Jó, népies szónok volt." - jegyzi meg róla Dr. Kovács G. pléb.

1970. okt. 20. - 1971. jún. 1. DABIS LÁSZLÓ született Hódmezővásárhelyen 1946. máj. 24-én. Papszentelése Vácon 1969. jún. 22-én. Ő volt az évfolyam egyetlen Közp-Szemináriumba küldött tagja. Újmisésként vác-deákvári kápl. 1970-ben szolnokújvárosi, majd turai káplán.

Hist. Domusban írja Dr. Kovács Gábor pléb.: „1971. május 29-én eltávozott Dabis László hitoktató. Nem fogadta el a Főpásztor dispozicióját a Kiskunhalashoz tartozó Boglárra. Polgári házasságot kötött. Nagy seb az egyházközség életén."

1971. aug. 1. - 1973. aug. 1. MURÁNYI MIKLÓS Cserhátszentivánban született 1946. jan. 6-án. Papszentelése Vácon volt 1969. jún. 22-én. Újmisésként Tápiószelére, majd Örkénybe, 1969-től Kókára, 1971-ben Turára, 1973-ban Dányba került káplánnak. 1975-től harkakötönyi expositus káplán, 1981-ben Szeged-tápéi adminisztrátor.

1996-ban Lukács András plébános így jelentette be halálhírét a templomban: „Szomorú szívvel közlöm a kedves hívekkel, hogy Murányi Miklós atya, akivel együtt szenteltek 1969-ben, aki itt Turán is működött 1971-1973-ig mint hitoktató-káplán, 50 évesen meghalt. Tápén volt 15 esztendeig plébános, a húsvéti nagy napokat még elvégezte, és húsvét keddjén reggel hiába várták misézni, éjszaka folyamán meghalt. - Foglalják imádságukba a hirtelen, váratlanul eltávozott atyát, különösen azok, akiket tanított, akik ismerték őt, legyenek segítségére imádságukkal, hogy a földi szolgálat 27 esztendeje után odaát is az Úr szolgája lehessen."

A közös szentmiseáldozatot 1996. ápr. 12-én pénteken 14 órakor mutatták be Tápén. Cserhátszentivánon ápr. 13-án, szombaton 11 órakor temetési gyászmise, majd temetése ezt követően 12 órakor volt. A gyászmisét, szentbeszédet a Szeged Csanádi püspök úr, Gyulay Endre végezte. Az osztálytársak és a Váci papság nevében Lukács András búcsúzott tőle.

1973. aug. 1. - 1975. febr. 1. LACZHEGYI IMRE Berkenyén született 1944. dec. 22-én, papszentelése Vácon 1970. jún. 21-én volt. Káplán lett Sándorfalván, 1971-ben Hódmezővásárhely, Szent, István pléb., 1972-ben Gyömrön, 1973-ban Turán.

Hist. Domusban 1975-ben olvasható: „Február 1-én, kora reggel Laczhegyi Imre távozott bejelentés nélkül a plébániáról. Az adm. távol volt. Nem jelentette be, hová. A Főpásztor 1 évi fizetés nélküli szabadságot adott egészségi és problémái rendezésére. Az eset nyugtalanságot keltett a hívek között. Az adm. vasárnap, febr. 9-én tájékoztatta őket, s arra kérte, ne ítéljenek elhamarkodottan. A papjaikban a papot keressék. Egyes családok ne akarjanak elvonni senkit esti vendégeskedésekkel hivatása gyakorlásától." -Sajnos, papi hivatását elhagyta.

1974. szept. 1. - 1980. szept. 1. CZOMBOS JÓZSEF Kiskunfélegyházán született 1945. aug. 6-án. Papszentelése Vácon, 1968. ápr. 21. Hitoktató 1968- Kistarcsán, 1970-től Tápiószecsőn, 1973-Csongrád, Szent József pléb., 1974-Turán, 1980- Lajosmizsén. Onnan került Berczelre plébánosnak, 1994-ben püspöki tanácsos.

K. Gábor atya így jellemezte: „Buzgó hitoktató volt, egyébként is tevékeny. Sokat és jól foglalkozott a ministránsokkal és énekeslányokkal. Ez utóbbiak a diákmisén is külön énekkarként énekelnek."

1975. febr. 5. - 1979. júl. 1. HUPKA JÓZSEF Maglódon született 1936. ápr. 17-én. Pappá szentelték Vácon 1965. jún. 20. Hitoktató 1965- Tiszakécskén, 1968- Jászkarajenőn, 1971- Csongrád Főpléb., 1974- Újpest főpléb., 1975- Turán, innen Mátyásföldre ment káplánnak, majd 1980-ban Pesterzsébet Pacsirtatelepen káplán, 1982 óta palotási plébános.

1979. júl. 1.-1981. aug. 1. SZABÓ JÁNOS Nagymágocson született 1951. máj. 5-én. A papszentelés kegyelmében Vácon részesült 1976. jún. 19-én. Hitoktató volt Nyárlőrincen, Csongrádon, 1979- Turán, 1981-től Szolnokon, 1982-ben Cegléd Főpléb., 1984-ben Gödöllőn. 1987-ben Újpest Szent József pléb-án kisegítő.

Haláláról így ad hírt a Körlevél 1988. júl. 5-én: „1988. ápr. 20-án a szentségekkel megerősítve nagy türelemmel és megnyugvással viselt hosszú szenvedés után az örökkévalóságba költözött Szabó János lelkész.... Megboldogult paptestvérünk papi munkájában magáénak érezte a szerencsétlen, kábítószerrel fertőzött emberek sorsát és mindent megtett értük, hogy visszataláljanak az emberhez méltó életre. 1986-tól a Kat. Szeretetszolgálat keretében végezte munkáját. Ekkorra már egészségi állapota meggyengült, de magát nem kímélve a deviáns fiatalok megmentésére áldozta idejét, energiáját. 1987-től az Újpesti Szent József plébánián vállalt lelkipásztori kisegítést.

Temetése május 5-én volt. Az engesztelő szentmisét magam végeztem az Újpesti Szt. József templomban. Ezen a szentmisén 70-en koncelebráltunk. A beszédet volt osztálytársa, dr. Bábel Balázs Pesterzsébet Pacsirta telepi káplán mondta. - Mise után a Szeretetszolgálat nevében Virányi Ottó kanonok, a Szeretetszolgálat Igazgatója szólt. A fiatalok nevében külön is szóltak, 2 görög kat. paptestvérünk elvégezte az ilyenkor szokásos imádságokat. A templom zsúfolásig megtelt.

Temetése d. u. 6 órakor volt az Árpádhalmi kápolna kertjében. Temetését Dr. ankó László kalocsai érsek végezte. Füles Lajos c. esp. plébános a gyászszertartás közben szólt a gyászolókhoz. Turáról, Kartalról, Gödöllőről, sőt más helyekről is buszok érkeztek. Sok kispap és fiatal pap is résztvett a temetésen."

1980. aug. 1. - 1984. aug. 1. TÓTH FERENC Kecskeméten született 1951. május 27-én. 1976. jún. 19-én szentelték pappá. Újmisésként Dabas-Sári káplán, 1977-ben dányi, 1978-ban kerekegyházai, 1979-ben lajosmizsei, 1980-ban turai, 1984-ben Pestlőrinc Főpléb. káplán. 1985-ben tatárszentgyörgyi plébános. 1993-ban bagi plébános. 1994-ben az Országos Hitoktatói Bizottság Ügyvezető igazgatója. 1994-től egy ideig Aszódot is ő látta el. 1998-ban a hévizgyörki plébániát is ő vezeti.

A templomban L. A. plébános így köszönt el tőle: „Felhasználom az alkalmat, hogy Ferenc atyától elköszönjek, a ti nevetekben is. A püspök atya aug. 15-re máshová rendelte őt. Köszönjük neki a sok fáradozását, amellyel a gyermekeket oktatta, nevelgette, de azt a készséget is, amellyel 4 éven át mindenben - azonnali betegellátástól a fizikai munkában való segítésig az egyházközség és a plébános segítésére volt."

Tóth Ferenc káplán

1981. aug. 1. - 1983. szept. 30. FEKETE PÉTER alsógödi születésű, 1981-ben szentelték pappá. Igen buzgón, lelkesen dolgozott főleg a fiatalok között. Gitáros misék, Kristályóriás előadása és más szép élménnyel gazdagították a hívek és fiatalok lelkiéletét. A paphiány miatt Turáról Új-Hatvanba helyezte Bánk érsek úr, majd megbízta a Hatvan Belv. hitoktatással, Heréd plébániai kormányzója lett, 1989-ben magyarnándori plébános. Majd civil pályán folytatta életét.

LUKÁCS ANDRÁS (1983.okt.l-) Tura szomszédságában, Boldogon született 1945. szept. 3-án. A gimnázium első 2 évét a Hatvani Bajza J. Gimn-ban, a 3-4 évet az Esztergom Ferences Gimnáziumban végezte. A teológiát az Egri Szemináriumban, mint a váci egyházmegye kispapja, 1969. jún. 22-én szentelték pappá Vácon. Újmisésként 1969-ben Fótra, majd 1972-ben Tápiógyörgyére, onnan 1974-ben Gödöllőre, 1977-ben Kerekegyházára került káplánnak. 9 évi káplánság után Ecsegre plébánosnak küldte Dr. Bánk József érsek püspök atya. 1980-ban Ecseg és Kozárd mellé hozzácsatolta a csécsei plébániát is ellátásra.

Dr. Kovács Gábor atya halála után Turára helyezte, azzal, hogy ugyanazt csinálod ott is, csak többet.
Lukács András plébános 1983. okt. 9-én iktatta be Nagy Árpád galgahévizi plébános, ker.esperes, főesperes. Az akkor már megkezdett toronysisak építésével a templom teljes külső és belső felújítása kezdődött meg. Ebben nagy segítség volt Dr. Kákonyi Asztrik ferences atya terveivel, munkájával, és a hívek adakozó készsége. 1987. szept. 13-án áldotta meg a megyés főpásztor, Marosi Izidor váci püspök, ekkor volt az új képviselőtestület eskütétele is.

Lukács András plébános

1988 őszén határozta el a testület, hogy új plébániát épít, ha plébános meri vállalni. 1989. márciusban bontottuk le a régit, és Kis Farkas Jenő bp-i építész tervei szerint készült el az új plébánia. Megáldását Marosi Izidor megyéspüspök atya II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor, 1991. aug. 18-án végezte.

Majd az orgona komoly bővítése következett Hock Bertalan orgonaművész tervei szerint, Paulusz Frigyes orgonaépítő kivitelezésében.

1994-ben 50 esztendő után újra szenteltek turai származású papot, Kómár István személyében. Ez volt plébános részére a legszebb ezüstmisés ajándék.

1997-ben, aug. 31-én Keszthelyi Ferenc megyéspüspök áldotta meg 10 mázsás új nagyharangunkat a Magyar Szentek tiszteletére.

Feladat volt, hogy folytassa Dr. Kovács Gábor atya lelkipásztori munkáját. A hitélet nem csökkent, sőt hittanosok száma gyarapodott már a rendszerváltás előtt is.

De amíg 1983-ban plébános mellett 2 fiatal káplán, és Köles István turai származású szalézi szerzetes segített, mára plébánosnak papi segítsége nincsen.

Hitoktatásban, adminisztrációban, anyagi természetű dolgokban viszont jó világi segítőtársai vannak.

Balogh József(*) káplán

1986-ban Bánk érsek úr c. esperessé nevezte.

Tóth Péter karnagy úrral TURAI ÉNEKESKÖNYVET állított össze, amit 2000 példányban vettek kézbe többnyire a turai hívek. 1994-ben ISTEN HÁZÁBAN címmel a templom és berendezése kapcsán irt elmélkedő könyvet, versekkel, imákkal, beszédrészletekkel, 32 színes fotóval a Turai templomról. Ugyanez megjelent Gyermek változatban is.

1998 karácsonyára a Váci Egyházmegye Praeoratorát adta ki a Püspökség a Szent István Társulaton keresztül, melynek összeállítója szintén ő volt. 1998-ban lelkipásztori buzgólkodását és az Egyházmegyei Praeorator összeállítását méltányolva, Szent Péterről nevezett Pétermonostori c. apáti címmel tüntette ki Keszthelyi Ferenc megyéspüspök úr.

Káplánjai:

1984. aug. 1. - 1985. aug. 31. BALOGH JÓZSEF kiskundorozsmai származású, szegedi születésű, 1955. jan. 17. Vácon szentelték pappá 1979. június 16-án. Újmisés-
ként izsáki káplán, 1980-ban dányi, 1981-ben berceli, 1984-ben turai káplán. 1985. jún. 25-én a hittudományok doktorává avatták. 1985-ben 1 év római egyetemre küldve. 1986-ban Kispest Főpléb. káplán, 1987-ben kiskunmajsai káplán. 1988-ban Szegedi Hittudomány Főiskola tanára. 1993-tól a Szeged-Csanádi egyházmegye papja.

1985. szept. 1. - 1986. szept. 1. VARGA LÁSZLÓ felsőgödi születésű, 1983-ban szentelték pappá Vácon. Újmisésként Kartalra került káplánnak, 1985-ben Túrára. 1986-ban Dr. Bánk József érsek-püspök atya aranymiséjének zenei szervezője, majd utána 1986. szept.-től a Váci Székesegyház karnagya, káplánja. 1993-ban szerzett egyházkarnagyi diplomát, A püspök tb. kanonoknak nevezte ki, 1995-től a Szent József Intézet igazgatója.

Varga László káptalan

Helyette káplánt nem kaptunk, csak ezt: „Most megvan már a mód arra, hogy hozzáértő és buzgó világi híveket alkalmazzunk lelkipásztori kisegítőként. Ennek minden bizonnyal Nagyontisztelendőséged is megta- lálja a módját."

Kisegítő: 1985. nov. 10-től Szikszay Sándor atya betegszabadságát, 1 évet itt töltött. 1939. nov. 18-án született Nován. 1964-ben szentelték pappá. Hitoktató volt: Nyárlőrinc, Kecskemét Főpléb. Kiskunfélegyháza, Abony, Rákosliget, Újpest Megyer, Kistarcsa, Új Hatvan, 1976-tól csécsei adm. Majd kisegítő 1980-ban Mátyásföldön, 1982-ben tereskei plébános. Betegszabadság Turán, 1986-ban gyóni pléb. 1990-ben a Varga László káplán Szalézi Rendbe vonult.

1985. aug. 1.- VILÁGI KISEGÍTŐ-HITOKTATÓ: BARCZI ZSOLT.

„Mezőkövesdi származású fiatalember egyházközségünkben munkatárs lesz. Egyenlőre irodai munkában, ügyintézésben - később pedig a hitoktatás terén is könnyíti munkánkat. Fogadják a K. Hívek szeretettel. - Ha nem is papként, de a teológiai tanulmányokat elvégezve, világi munkakörét lakását feladva, egészen a jó Istennek, és a turai hívek szolgálatára szenteli idejét, erejét, tehetségét. Tiszteletreméltó az ő vállalkozása. Segítsük megértő szeretetünkkel, hogy mielőbb beilleszkedjen és tevékeny apostola legyen egyházközségünknek."188

Egy év múlva áldoztatói engedélyt, és szükség esetén temetésre is megbízást kapott Dr. Bánk József érsek püspök úrtól. - A hitoktatásban, a ministránsok között, fiatalok között, cserkészekkel szépen dolgozik. Keszthelyi Püspök úr a ministráns újság, „Oltárodnál, Uram" szerkesztésével is megbízta.

Barczi Zsolt (*) hitoktató

1988.- KISEGÍTŐ: SZABÓ ISTVÁN ny. cserhátszentiváni plébános

Palotáson született 1913. jan. 4-én. Pappá szentelték Vácon 1937. jún 29-én Segédlellkész volt Nézsán, 1938- Magyarnándorban, 1938-tól Foton, 1940- Kerekegyházán 1941-től Kecskeméten, 1942-ben plébános Bugacmonostoron. 1948-ban Vagyonban, 1953-ban Zsámbokon, 1954-ben Cserhátszentivánban, 1963-ban Héhalomban, 1964-től Ecsegen.

Szabó István kisegítő

1972-ben Szalkszentmártonban, majd 1973-ban újra cserhátszentiváni pléb. Onnan aranymiséje után 1988-ban nyugalomba vonul és Túrára jött kisegítőnek. 1985. dec. 1-én bevonult a Székesfehérvári Papi Otthonba. 1997-ben Túrán rendeztük meg gyémántmiséjét. Azóta is szívesen segít nagyobb ünnepek előtt gyóntatásban.

1996. aug. 1. - 1997. márc. 1. SZABÓ LÁSZLÓ káplán. Pestlőrinci születésű, 1996. jún.-ban szentelték pappá. Galgahévizi hitoktatásban is segített. A paphiányra való hivatkozással Balassagyarmatra helyezte a püspök. Most vámosmikolai plébános.

1986-tól: TÓTH PÉTER kántor-hitoktató segít a hitoktatás ellátásában.

1996-tól Sára Éva hitoktató az Óvodások és I-II. osztályosok hitoktatója.

1997. szept.-től. TÓTH S. PÉTER ének-hittanszakos is besegít a hitoktatásban.

1998. aug. 1-vel a Zsámboki Plébániáról lemondva, nyugdíjba vonult BÍRÓ MIHÁLY kiérd., esperes, püspöki tanácsos és Turára jött, hogy a hívek lelki gondozásában segítsen.

Szabó László káplán

Bíró Mihály kisegítő

 

Turai származású papok, szerzetesek

BENEDEK ÁGOSTON

„Aki a Váci Székesegyház kriptájában van eltemetve."

TÚRÁN 1736-ban született. Vácon nevelkedett, a teológia 3 évét Nagyszombatban, a „vörösek" szemináriumában hallgatta, s onnan mint „theologiae graduatus" tért vissza. Migazzi püspök 1760-ban szentelte pappá, és azonnal Bujákra küldte plébánosnak. Ott 2 esztendeig működött. Azután az erkölcstan és pasztorális tanára lett Vácon az 1761-1772. években.

Ekkor a püspök kiskunfélegyházi plébánossá, esperessé és c. kanonokká nevezte ki. 1780-ban székesegyházi kanonok lett és a káptalant ő képviselte az 1790. és 1796. évi országgyűléseken.

Mint olvasó kanonok halt meg 1809. márc.6-án. A székesegyház sírboltjába temették el. Sírja ma is látható, a Szeminárium felőli oldalon a legbelső fülke alsó sorában. A városon kívül fekvő szép kertjét a váci nagyprépostságra hagyta mise-alapítvány fejében.

Nyomtatásban is jelent meg könyve: Manuale juris peritorum Hungariae, Jaurini, 1794.189

DOBÁK ISTVÁN

„Aki a régi turai temetőben nyugszik."

TURÁN 1739-ben született. 1765-ben szentelték pappá. 5 évi volt káplán, 1770-ben lett jobbágyi, 1775-ben szentmártonkátai, 1778-ban szegvári plébános.

A plébániáról 1795-ben lemondva, Hódmezővásárhelyre, majd Turára nyugalomba vonult, és itt is halt meg 1825. október 26-án.190

Házasultak anyakönyvében 1805. május 26-án, 1808. jún. 26-án, 1809. febr.14-én Turán esketett. (Anyakönyvek)

KISS GÁBOR nyugdíjas izsáki plébános

Turai káplán volt: 1895. márc. 7. - 1895. szept. 5. Turán született 1862. jan. 25-én. Vácon tanult, ott szentelték 1885. júl. 18-án. Káplán Herencsényben, Újkécskén és Szegváron, ahol 1889 óta adm. is volt. Azután ismét káplánkodott Nagykőrösön, Kecskeméten, Palotáson, Turán, Zagyvarékason és Cegléden. 1896 óta adm. in spiritualibus Zagyvarékason, s 1900 óta Kiskunfélegyházán káplán. Zsinati vizsgát tett, és 1901-ben lett izsáki plébános.191

1926-ban és 1927-ben is a Szeminárium berendezésére l-l millió koronát adott.

1930. okt. 1-én nyugalmazták.

„1938. jan. 10-én életének 75., papságának 53. évében jámborul elhunyt az Úrban" -írja róla a Körlevél. (1938.)

OLÁH-TÓTH ANTAL

„Aki New York mellett, Lackawanna Szent Kereszt temetőjében nyugszik"

Oláh-Tóth Antal

Turán 1905. november 11-én született Oláh Tóth Pál és Eisenhut Matild kereskedők gyermekeként. November 26-án keresztelte meg Szabados Gyula káplán. A keresztszülők: Oláh-Tóth Emil és Bartók Erzsébet voltak. Édesanyja özvegyen nevelte 6 gyermekét, Antal volt a legidősebb fiú.

1930. június 13-án szentelték pappá. A 40-es években kint volt Angliában, azután hazajött, és 1957-ben disszidált Ausztráliába. 1965-ben hazalátogatott, akkor láttuk őt utoljára. Azután Kanadában élt és New York Lackawannában volt utolsó állomáshelye. 1979. febr. 12-én írt utoljára rokonainak.

1979. március 12-én halt meg. Lackawannai Szent
Kereszt temetőbe temették, Sírján a felirat: Rev. Antal Oláh-Tóth Antal

Oláh Tóth 1905 A 1930 1979.192

KÖLES ISTVÁN szalézi szerzetespap a Balassagyarmati Rendházban

TURÁN született 1909. november 6-án, Köles Péter és Csombor Veronika gyermekeként. Már másnap megkeresztelték, Szilágyi Mihály és Meleg Anna voltak keresztszülei. A keresztelő pap: Kiss Géza káplán volt.

Életéről, hivatásáról így vallott aranymiséje kapcsán:

„Kisgyermekkoromban nagyon szerettem rajzolni, faragni. Ezt látva tanácsolták szüleimnek, hogy „Ezt a fiút iskolába kell adni, továbbtanulni." - így kerültem a szalézi rend nyergesújfalui kollégiumába 4 esztendeig. Vizsgázni a szomszéd, esztergomi bencés gimnáziumba voltunk. A felsőbb osztályokat a bencéseknél végeztem, és ott érettségiztem.

A nyergesújfalui szalézi kollégiumban szívtam magamba a szalézi szellemet, amely az ifjúság nevelésében annyira tetszett nekem, a vidám, játékos, nevelő szellem. így lettem szalézi szerzetes, 1942. június 7-én szenteltek pappá Egerben.

A nevelői munkát Mezőnyárádon kezdtem 1942-ben. Ott voltak a kispapok, továbbképezve magukat a nyolcosztályos gimnáziumban. Az újoncidőt elvégezve a következő 5-6-7-8 osztályt ott végezték. Én is tanítottam őket matematikára, fizikára, latinra, természetrajzra. Ezek voltak kedvenc tantárgyaim. A vizsga Egerben a ciszterci rend gimnáziumában volt.

1950-ben megszüntették a szerzetesrendeket, nemcsak a rendházak lettek elvéve, hanem a szerzeteseket is szétszórták. Mezőnyárádon maradtam kántornak. 1950-1970-ig voltam ott kántor. Mikor a nyugdíjat megszereztem, 1970-ben átmentem a közeli kisközségbe, Kácsra. Ott 10 évig működtem nyugdíjasként.

10 év után úgy döntöttem, visszajövök szülőfalumba, Turára 1980-ban. Itt segítek, amíg egészségem engedi."193

1992. június 7-én este volt ARANYMISÉJE, amelyen a tartományfőnök, Havasi József atya mondott beszédet. Hála legyen érte és minden papi, szerzetesi hivatásért.!

Köles István (*) szalézi atya

1994. szept.25-i hirdetésből: „Öröm és szomorúság is számunkra, hogy Köles atya itthagy bennünket. Szomorúság, mert hiányozni fog, hiányzik a gyóntatószékben, hiányoznak szentmiséi, vasárnapi lelkes buzdításai. Köszönjük a jó Istennek, hogy a Paphiány idején 11 esztendőn át segítségünkre adta. Öröm is elmenetele, hiszen ő életét fiatalon a szalézi szerzetesrendben, társaságban a fiatalság nevelésére szentelte. - Nagy csapás volt a magyar egyházban, amikor az ö rendjüket is egyik napról a másikra megszüntették, és széjjelszórták a rend tagjait... így bizony ő is életének nagy részét szinte számkivetésben töltötte. - Most a Tartományfőnök atya őt is felkérte, menjen vissza a rend kötelékébe. Hiszen egy szerzetesi közösség nemcsak aktív munkásokból áll, hanem idősebb, betegebb tagokból is, akik imádságukkal, hagyományaik átadásával idősen-betegen is segíteni tudják a rend újraéledését. Áldja meg a jó Isten és adja, hogy életének hátralévő részét ott, azok között tölthesse, akik Don Boszó rendje szerint oly sok jót tettek a világban."

Hála Istennek, ma, 2000. márciusában, 90 évesen még mindig tud misézni, gyóntatni, szentbeszédeit Balassagyarmaton a szalézi templomban ma is szívesen hallgatják.

 

 

 

DR. TÓTH PÉTER nyugdíjas tóalmási plébános

Turán Zsiga Péternek nevezik. 1910. szept. 21-én született Turán. Édesapa Tóth Zsigmond, édesanyja: Benke Ágnes volt. Szept. 25-én keresztelte őt Kiss Gábor káplán, Kúti Gábor és Pászti Erzsébet voltak a keresztszülők. Vácon szentelték pappá 1936. jún. 29-én. Segédlelkész volt Rétságon 1936-ban, abban az évben szerezte meg a kánonjogi doktorátust. Hitoktató Sashalmon 1936-1937, Tápiógyörgyén 1937-1941, Üllőn 1941-1942. Vic. adjutor 1942-1943. Hitoktató Rákospalotán 1943-1954.

Dr. Tóth Péter (*) tóalmási plébános

11 évi buzgó és eredményes ifjúsági pasztorációs munka után lett plébános Tóalmáson 1954-től. Tanítványai évtizedek után is szeretettel emlékeznek melegszívű hitoktatójukra. 1965-ben tb. esperesi címmel tüntette ki a püspök.

A kerepestarcsai kórházban 1980. szeptember 3-án hajnalban hívta haza az Örök Főpásztor, életének 70., papságának 45. évében.

„Végakarata szerint a tóalmási temetőben helyeztük örök nyugalomra, szept. 9-én. A szentmisét és a temetési szertartást megbízásomból (Dr. Bánk József érsek-püspök) dr. Lengyel Antal c. apát, székesegyházi kanonok-plébános végezte. A hívek és a kerület papsága nevében Major István püspöki tanácsos, dányi plébános búcsúztatta." (Körlevél, 1980.)

BENKE MIHÁLY, P. KONRÁD

„Aki a Máriabesnyői kegytemplom kriptájában van eltemetve."

1912. október 18-án született BENKE MIHÁLY, P. KONRÁD kapucinus atya.

Apja: Benke Mihály, édesanyja Dolányi Julianna volt. Október 20-án keresztelte Mikla J. Pál káplán, keresztszülei: Dolányi István és Tibolya Erzsébet.

A kapucinus rend tagja volt 1936-1951-ig. Örökfogadalmas. 1938. júliusában szentelték pappá. A rendek feloszlatása után először Turán, szüleinél, testvéreinél húzódott meg, az iskolában hitoktató is volt rövid ideig, majd civil tanár 1952-től Galgahévizen, később Pilisvörösváron. Ott megnősült, 2 gyermeke volt, unokái. Felesége halála után, és a Rendek 1989 utáni indulásakor Rómából kapott felmentést, és élete utolsó éveit a kapucinusok budai rendházában töltötte.

1982-ben megadatott, hogy személyesen elbeszélgethettem vele a turai plébánián. Elmesélte élete sorát, történetét. Nagyon kedves, barátságos, jólelkű idős papot ismertem meg benne.

Életének 81., áldozópapságának 55., szerzetességének 60. évében hunyt el 1993. augusztus 10-én, a budai kapucinus rendházban. Temetése a Máriabesnyő kegytemplom kriptájában volt, aug. 18-án.

 

 

KIRÁLY MIHÁLY nyugdíjas zaránki plébános

1912. október 31-én született. Apja Király Mihály, édesanyja Tóth Mária volt. November 3-án keresztelte Mikla J. Pál káplán. Lukács István és Szilágyi Erzsébet voltak keresztszülei. 1944. október 8-án szubdiakonussá szentelte Kriston Endre egri segédpüspök Egerben. Még ugyanabban az évben szentelték pappá.

1969. novemberben szép ünnepséggel tartotta meg, mint zaránki plébános szülőfalujában EZÜSTMISÉJÉT. Szónoka Szigeti Kilián bencés főiskolai tanár volt. A neves zeneszerző (aki a turai orgonát is tervezte) Magyar miséjét itt is éneklik.

1990. márc. 29-én, szentmisére és temetésre készült. Hiába várták, a fürdőszobában találták holtan. Utolsó leheletéig hűséggel szolgált Zaránkon, egy kicsi faluban, az Úr Jézus híveinek törődötten is, hogy legyen annak a kis falunak papja. Április 3-án a szentmise és beszentelése Zaránkon volt 11 órakor. Temetése Túrán d.u. 4 órakor, este fél 7-kor szentmise. A temetési szertartást Túrán Dr. Kovács Endre, egri segédpüspök végezte. Imádságos, énekes részvételünk élményt jelentett számára is. Sírja a Kápolna mögötti kereszt mellett van.

Dr. Király Mihály zaránki plébános

 

CSÖRGI ISTVÁN S.J. jezsuita szerzetespap

1913. október 10-én született, Csörgi István és Tóth G. Veronika gyermekeként. Október 12-én keresztelte meg Károlyi Lajos káplán. Pálinkás János és Tóth Veronika voltak kereszt-szülei. Gimnáziumi tanulmányait 1 évig az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban, majd a Gödöllői Premontreiben végezte. IV. év után jelentkezett a Jézus Társaságába, Mária utcába, ahol P. Bíró Ferenc tartományfőnök vette föl. Szept. 8-án vonult be a Társaságba. Teológiai tanulmányait Szegeden végezte.

1941. június 22-én szentelték pappá Szegeden.

Lelkipásztori munkára jelentkezett. 2 év után a Kalocsai Gimnázium, Internátus és Rendház gondnoka lett. Az államosításkor Ijjas József Kalocsa Szent Imrei plébános káplánjaként szerepelt. Nyár folyamán Kiskunmajsa tanyavilágában segített, Kígyós pusztán és környékén. Az egyezség után Kalocsán 1 évig káplán volt, majd az egyházmegyei hatóság állami intézkedésre elbocsátotta.

P. Csörgi István jezsuita atya

Civilként kezdte a munkát, súlyos tüdő operáción esett át, majd Kiskőrösön élt. A gimnáziumban nem volt latin. A latint tanulni akarókat tanította, akik Kalocsán vizsgáztak. Plébániákon kisegített 12 esztendeig. Majd reaktiválták, így lett örökös kiskőrösi káplán. 12 év után nyugdíjba ment, akkor Szörényi Gábor atya, a Szeretetszolgálat vezetője kérte meg, hogy a Jászberénvi Szoc. Otthonban a nővérek lelki vezetője legyen. 13 évet a Jászberényi Nővérek Szociális Otthonában, mint lelki vezető töltött.

Ott volt 1991. június 22-én Aranymiséje is, amelyen a rokonság mellett, Köles István turai szalézi atyával magam is résztvettem.

Egy hónap sem telt el, a nagyon gyenge egészségű atya 1991. július 17-én meghalt, életének 78., szerzetesi hivatásának 62. és papságának 51. évében. Július 24-én volt búcsúztatása a jászberényi Barátok Templomában, majd a budafoki temetőben temették a rendtársai közé.194

DR. LAJTOS JÓZSEF nyugalmazott dunaharaszti plébános

Turán született 1914. április 28-án. Apja: Lajtos József, édesanyja: Jenei Anna volt. Károlyi Lajos káplán keresztelte május 3-án, keresztszülei: Sára József és Lajtos Ilona voltak.

Pappá szentelték Vácon 1937. jún. 29-én. Kiskunhalason volt segédlelkész 1937-1939, majd hitoktató lett Pesterzsébeten 1939-1942. Karkáplán Vácon 1942-1943, segédlelkész Pesterzsébet Magyarok Nagyasszonya plébánián 1943-1946. Hittanár Kispesten 1947-1950. Segédlelkész Kiskunfélegyházán 1950-1951, Rákospalotán 1951-1952, Pesterzsébet Jézus Szíve plébánián 1952-1957.

Plébános Dunaharasztin 1957-től 1994-ig. Szentszéki bíró 1960-ban. Saját kérésére nyugalomba engedte a püspök úr 1994-ben.

1987-ben, mint ARANYMISÉST meghívtam a Turai búcsúra. A válaszból: „Nincs, aki helyettesítsen, de ennél még nyomósabb okom is van: nem szeretek ünnepeltetést. Ezüstmisém is csöndben volt, reggel 6 órakor édesanyám jelenlétében és a két unokaöcsém volt a ministráns Balatonfenyvesen. Még itt Dunaharasztiban sem volt „aranymise". Nem is tudott róla senki. Ilyen a természetem. Milliókat fektettem bele itt a templomba, de soha egy jelentés nem ment Vácra. Szeretek névtelenül dolgozni, de annál becsületesebben. Sok-sok jót hallok felőled a turaiaktól. A jó Isten kegyelme vezéreljen továbbra is. Szeretettel köszöntlek: Jóska." A püspöki körlevél szerint, saját kérésére engedte a püspök úr nyugalomba 1994-ben.

1998. június 28-án érkezett a hír: meghalt Lajtos József atya. Kívánsága az volt, hogy abból a templomból temessék, ahol keresztelték, és ahol első szentmiséjét is bemutatta. Kérése volt az is, hogy a szertartást latinul végezzék.

Temetési szentmiséjét, és a temetést 1998. július -én, d.e. fél 11-kor Dr. Ákos Géza, a Váci Székesegyház nagyprépostja, a Szent István Társulat igazgatója 17 pappal együtt végezte. A paptársak nevében Hagy Árpád, prépost, ker. esperes búcsúzott tőle, köszönetet mondva Istennek értékes papi szolgálatáért. A koporsónál a dunaharaszti hívek meghatódott lélekkel köszönték meg, amit 37 év alatt templomukért és lelkük üdvéért tett lelkiatyjuk. Földi maradványait a turai templomból kísérte a hívek sokasága. Temetésére eljöttek a volt Dunaharaszti hívei közül is kb. 100-an. A temetőben szeretett szülei mellett talált nyugodalmat 85 évesen, 61 papi szolgálatban eltelt év után.

RÁCZ GÁBOR P.GERGELY premontrei szerzetes-tanár.

Turán, 1915. november 19-én született Rácz Pál és Dolányi Anna fiaként. November 24-én keresztelte Kinczel Vencel káplán. Keresztszülei: Sára András és Kiss Mária voltak.

Ő maga így vall életéről: „Alvégi gyerek vagyok. Ide kötnek a csodálatos emlékek. Gyermekkorom nagyon rövid volt, hiszen már 13 évesen elkerültem itthonról, mivel kimagasló tanulmányi eredményeim arra ösztönözték szüleimet, hogy gimnáziumban folytassam tanulmányaimat.

Gödöllőre kerültem a Szent Norbert Premontrei Gimnáziumba, ahol nagyon jól ereztem magam. Ez 1928-ban volt, amikor a már meglévő gimnázium és internátus épülete mellett elkészült a rendház is. Itt érlelődött meg bennem az a gondolat, hogy teológus és egyben tanár leszek. A sikeres érettségi vizsgák után a Gödöllőn, helyben működő főiskolán teológiát tanultam, majd ennek elvégzése után budapesti lakos lettem, itt ugyanis az ELTE hallgatója lettem magyar-latin szakon. A kemény tanulással fűszerezett évek lassan elteltek, és egyszer csak azt vettem észre, hogy friss diplomával a kezemben tanár lettem ott, ahol eddig diák voltam, ugyanis a Szent Norbertbe kerültem magyar-latin tanári minőségben.

1942-ben szentelték pappá.

1948-ban megtörtént az egyházi iskolák államosítása, így elmondhatom én is, hogy egyszerűen kirakták a szűrömet a premontreiből.

Legjobban az fájt nekem, hogy az elbocsájtó levelet nem az államtól kaptam meg, hanem a váci püspöktől, hivatkozva az állam és az egyház között létrejött megegyezésre. Nem sokáig maradtam munka nélkül. Vidálkovich Aladár, egykori iskolatársam felajánlotta nekem, hogy vállaljak a halasi plébánián irodai munkát. Hamar becsomagoltam a 6 zsebkendőmet és máris jelentkeztem új munkahelyemen, ahol közel 3 évet töltöttem.

Majd a minisztériumba írt kérvény után 1951-ben megkezdhettem általános iskolai tanárkodásomat Sárosdon. Bár mindenki meg volt elégedve munkámmal, jutalmat mégsem kaphattam, mert hát szerzetes voltam. Később Velencére kerültem, ahol kineveztek igazgatóhelyettesnek az új szakközépiskolába. Majd Mórra kerültem, ahol egészen 1976-ig nyugdíjazásomig a mezőgazdasági szakközépiskola internátusában dolgoztam. Első 2 nyugdíjas évemet otthon, Turán töltöttem, majd Hatvanban sikerült lakást szereznem, itt élek.

Időnként meglátogatom az ismét működő minirendházat és Fényi Ottó igazgató urat a megnyílt, egyenlőre 2 osztályos gimnáziumban. Templomba természetesen rendszeresen járok, de egyházi funkciót nem töltök be."195

Személyesen Csörgi István atya aranymiséjén, temetésén találkoztam vele.

1994. július 5-én, életének 79. évében lakóhelyén, Hatvanban meghalt RÁCZ GÁBOR GERGELY a premontrei rend tagja, a gödöllői premontrei gimnázium volt tanára.

A gödöllői városi temető „premontrei parcellájában" temették 1994. július 8-án. A temetési szertartást a hatvani prépost úr, Pálos Frigyes végezte, aki elmondta, hogy az elhunyt a zsolozsmát haláláig hűségesen végezte. A temetés után a Fácán sori Premontrei Kápolnában végeztünk érte koncelebrált szentmisét.

SALLAI JÓZSEF premontrei szerzetes-tanár

Turán 1920. szeptember 4-én született. Apja Sallai Gáspár, anyja: Tellér Erzsébet. Kohlmayer (Kékes) Mihály s. lelkész keresztelte szept. 5-én, Kuruc András és Dolányi Mária voltak keresztszülei.

Ünnepélyes fogadalmat tett Jászóváron, 1943. szept.8-án. Szubdiakonussá szentelték Budapesten, 1943. okt. 10-én. December 1-én diakónus, majd Kassán 1944. április 11-én szentelték pappá.

Tanított, majd a rendek feloszlatása után polgári házasságot kötött Siófokon, 1957. aug.l7-én Kapeller Évával. A Római Szent Officium 941/1964. sz. alatt Róma, 1864. nov. 18. adott erre engedélyt. Házasságkötése Vácon 1965. január 13-án volt.196

Betegeskedett, majd a hatvani kórházban tragikus körülmények között halt meg.

 

KÓMÁR ISTVÁN szobi plébános

50 éves szünet után újra újmise Turán

Turán, 1969. szeptember 24-én született, Apja Kómár László (kállói származású), édesanyja: Tóth Gál Anna. Vöő Ferenc keresztelte október 5-én. Keresztszülei: Szabó Sándor, Kiss Erzsébet voltak.

Gimnáziumi tanulmányait Kecskeméten a piarista atyáknál végezte, majd a Váci Egyházmegyébe jelentkezett kispapnak. Az Egri Szeminárium növendéke volt. 1993. jún. 19-én szerpappá, majd 1994. jún. 18-án pappá szentelte Keszthelyi Ferenc váci püspök úr a Váci Székesegyházban. Első szentmiséjét jún. 26-án mondta a turai templomban.

Kómár István újmisés

Újmisésként Szolnok Fő Plébániára került káplánnak Barotai Endre atya mellé, majd 2 év múlva Balassagyarmat Főplébániára, ahonnan néhány hét múlva, a szobi plébános halála után a szobi plébánia ellátását bízta rá a püspök atya. Négy község ellátása a feladata: Szob, (2000 hívő), Ipolydamásd (390), Letkés (1100) és Ipolytölgyes (300).

 

CSÁNYI ZOLTÁN P. ÁBEL ferences

Turán, 1970. május 14-én született, Csányi Péter és Hugyi Erzsébet (tápiógyörgyei származású) fiaként. Június 14-én Kovács Gábor plébános atya keresztelte, Sztraga Imréné volt a keresztanya.

Iskoláit a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban végezte, majd jelentkezett a ferencesek közé.

A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartományban ünnepélyes fogadalmat tett, Budapest, Pasaréten 1994. szept.3-án. Diakónussá szentelték 1994. szept. 17-én. Papszentelése ugyanott volt, Paskai László esztergom-budapesti bíboros érsek szentelte 1995. április 29-én Fr. Harsányi Ottó, fr. Kovács Rafael, fr. Bán Jónással együtt.

Első ünnepi szentmiséjét Turán, 1995. május 14-én - születésnapján- mondta vasárnap d.e. 10 órakor. - Újmiséje után a Gyöngyösi Rendházba került, sajnos 2 esztendő múlva világi foglalkozásra cserélte a szerzetesi életet.

 

SÁNDOR MÁRIA - Örökimádó nővér

Turán, 1927. július 9-én született. Másnap, júl. 10-én keresztelte Tóth József káplán. Szülei: Sándor József rk. cseléd, Szarvas Rozália rk. Fekete pusztán laktak. Keresztszülei voltak: Labát Pálk rk. cseléd és Posmag Borbála rk.

Az Örökimádó Nővérek Mária Reparatrix Társaságába lépett. Háború után Belgiumba került, a rendek visszaállításakor hazajött, és a Váci Rendházban volt, mint rendi főnöknő. (Vác, Attila út 17) - Elöljárói újra külföldre rendelték.

 

SERES ILONA - Szociális testvér

Turán, 1963. június 11-én született. Apja Seres Péter vasutas, anyja Sima Ilona volt. Június 23-án keresztelte Hegedűs László hitoktató. Keresztszülei: Kánai Gyula és Bagó Erzsébet voltak.

Kiskorától érlelődött benne az Istennek való odaadás lelkülete. A rendek betiltása idején már kapcsolatban állt a Szociális Testvérek Társaságával, és ott tett örök fogadalmat 1993. május 30-án, Pünkösd napján, a Bp-i Szent Gellért templomban, Balás Béla püspök kezébe.

Egy ideig Csobánkán az Önkormányzat Információs irodájában, mint asszisztens dolgozott.

SERES ISTVÁN fr. PATRIK

Turán, 1971. szept.21-én született. Apja Seres István, édesanyja Tóth Sebes Mária. Murányi Miklós hitoktató keresztelte október 10-én. Keresztszülei: Sima Gábor és Benke Mária.

Az Esztergomi Ferences Gimnáziumban érettségizett, majd a ferenceseknél lett novicius. Egyetemi tanulmányokat végez a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

 

Fejezetek a Turai

Római Katolikus Egyház életéből

Egyesületek, társulatok a turai egyházközségben

 

Szeráfí Szent Ferenc Társulat

Az első társulat, amiről az írásos dokumentumok beszélnek, 1738-ban alakult. A SZERÁFI SZENT FERENC TÁRSULATA névvel. Tagok számáról nem tudunk, de tisztségviselőinek nevét megörökítette a püspöki látogatás jegyzőkönyve 1742-ben: Petcze Tamás, Vida Ferenc és Pataki Ferenc.197

 

Ss.Corporis Christi Társulat

(Oltáriszentség Társulata, később talán ebből lett az Oltáregylet?) 1779. június 30-án tartott püspöki látogatás jegyzőkönyve szól a társulatról, amelyik működik Turán a Szeráfí Társulat mellett.198

 

Rózsafüzér Társulat

A H. D. szerint a Rózsafüzér Társulat 1856-1857-ben alakult meg Turán. Arra vállalkoztak a tagok, hogy a Társulat szabályai szerint minden tag naponta elvégez egy tized olvasót mindegyikük más-más titokkal, így a 15 tag naponta elvégzi a teljes rózsafüzért. A Társulat hivatalos neve „Élő Rózsafüzér Társulat". A turai Rózsafüzér Társulat élő tagjaiért is, megholt tagjaiért is havonta l-l szentmisét ajánlottak fel, amelyen a tagok szép létszámmal vettek részt. A Társulat 1862-ben készült Névsora, ha hiányosan is, de különös módon megmaradt. A Társulat tagozódása ez volt:

- 3 RÓZSAKOSZORÚ, (de LOBOGÓNAK is mondja) fogta össze a 15-15 tagból álló RÓZSALEVELEKET.

A töredékes névsor szerint, amelynek I. Rózsakoszorú (=Lobogó) 11 rózsaleveléből hiányzik az 1-4 rózsalevél névsora, a II. Lobogó 11 rózsalevélből áll, a III. Koszorú pedig a 11 rózsalevélen túl 8 új rózsalevél névsorát is tartalmazza, így az utóbbi Lobogó 19 rózsalevélből áll.

A tagok nevei közül a megholtakat a következő oldalon számontartották, és helyükbe újabb tagokat szerveztek be. Ezért ha a listát nézzük, egy rózsalevélben nem 15 név szerepel, hanem a megholtak pótlásával együttesen több. Az első 15 név az eredeti

Társulati tagok neveit sorolja, a továbbiakban a kilépettek, elköltözőnek, névsorból töröltek, vagy meghaltak helyébe került új tagokét.

Ez az 1862-es névsor arról tanúskodik, hogy Turai egyházközség hívei közül 1862 és 1888-közötti időben sokan mindvégig, mások egy ideig, de összesen 1420-an imádkoztak naponta rendszeresen a Szentolvasót a Társulat keretei között.

Mintának szerepeljen egyetlen Rózsalevél névsora, a módosításokkal, és a megholtak neveivel:

„5.ik RÓZSALEVELE

1. Sára Ferenczné Lévai Mária felügyelő

Sára Gáborné Szota Viktória

(özv. Győri Mihályné Szaszkó Rozália,

Lukács Istvánné Szilágyi Ertzsébet

5. (Özv. Mackó Istvánné Ondreász Borbála)

(Mackó Terézia hajadon)

Varjú Jánosné Dobák Franciska

(Varjú Istvánné Sára Borbála,)

Sára Istvánné Batta Anna

10. Tóth Gáborné Lajtos Anna

(Király Gálné Szilágyi Anna,

(Szilágyi Imréné Dudás Rozália)

(özv. Szilágyi Mátyásné Király Erzsébet)

Szilágyi Jánosné Saára Franciska

15. (Pászti Pálné, Korsós Rozália)

Pótlás:

Csehó Erzsébet Csörgi Ignáczné

Dusa Franciska Batta Ferenczné,

(Vaskó Anna Tóth Ferenczné)

Sik Erzsébet Pászti Péterné

Galyó Istvánné Benke Viktória

Sára Jánosnö Morvai Rozália

Tóth Zsiga Verona hajadonú

Király Katalin, Morvai Istvánné,

(A sor elején lévők az akkor aktív tagok, a zárójelbe írt neveket törölték, vagy mert kiléptek, vagy meghaltak.)

Megholtak:

Özv. Mackó Istvánné Ondreász Borbála t

Varjú Istvánné Sára Borbála t

özv. Szilágyi Mátyásné Király Erzsébet t

Pászti Pálné Korsós Rozália f

özv. Győri Mihályné Szaszkó Rozália (t március 21-én 1877.)

Pecze Andrásné Kúti Ilona f május 3. 1876.

Király Gálné Szilágyi Anna, t febr. 13. 1877.

Szilágyi Imréné Dudás Rozália, t

Ezt a társulati névsort annyiszor módosították, hogy Bingert János káplán 1888-ban újra rendezte a Névsorokat.

E rendezett Névsor ezt a címet viseli:

„A győri anyatársulatba bekebelezett TURAI élőrózsafűzér-társulat tagjainak NÉV-SORA. - Újrarendezte Bingert János Antal káplány. Tura, 1888. június 5-én."

Az 1888-as Társulati nyilvántartás ugyanolyan rendszerű, mint az előző. A tagok neveit 1888-től kb. 1925-ig tartalmazza.

A halottakat, vagy azokat, akik kiléptek, vagy akiket kitöröltek, áthúzták. Ez a másolatban zárójelbe van téve.)199

Ebben a Társulati nyilvántartásban 78 „Rózsa" keretében 1170-en voltak. Később módosult, sőt bővült, 1923-ban már 118 a Csoportok száma. Ez kitűnik abból, hogy a Névsor írása egy kéz írása, a kápláné, a módosítások, és a 78-118-ig különféle írásai azt jelzik, hogy a társulat „Felügyelői", vezetői jegyezhették be azokat. Ebbe a Társulatba 1923-ban kb. 1770-en tartoztak.

Dr. Herczegh János esperes úr 1929-ben a tél folyamán megszervezte a Mária Társulatot, amely 120 koszorúban igen buzgón működött 1500 taggal.200

„1977-ben 201 csoportja volt a Rózsafüzér Társulatnak, Ebből 8 férfi csoport. A gyermek csoportok azonban nagyrészt széthullottak." - írja Dr. Kovács Gábor atya.201

1981-ben 128 Társulatról szól, majd 1982-ben 118 csoportról.

1986-tól újra bekértük a társulati vezetőktől a tagok névsorát. Igen sok hiányosság volt, akadt társulat, ahol mindössze 6-7 személy végezte a rózsafűzért de így is 100 társulat él, kb. 1300-an naponta imádkozzak a Rózsafüzért a községben.

 

Oltáregylet

Rózsafüzér társulattal egyidőben szervezték. A Bp-i Központú Oltáregyesület 1859-ben alakult, hogy az Oltáriszentség imádását ápolja, terjessze és a templomokat egyházi szerelvényekkel ellássa. Egyházmegyénkint szervezkedett, bp-i irányítással. 3 esztendő múlva 1862-ben Turán az Oltáregylet 524 tagot számlált. Talán az 1779-es Oltáriszentség Társulat maradványa, emléke is közrejátszott?

- A tagok nevén kívül jelzi a lajstrom, hogy melyik napon, melyik órában végez szentségimádást, évente milyen összeget ajánl fel az Oltáregylet céljaira, melyik kerülethez tarozik. Az észrevétel rovatba a halálozás, vagy néhány kilépés jelzése fordul elő.

Az Oltáregylet tagságának lajstroma ezt a címet viseli:

„Áldassék végnélkül s dicsőítessék a legfölségesebb Oltáriszentség".

A pesti anyatársulatba bekebelezett TURAI FIÓK-OLTÁREGYLET tagjainak

NÉVSORA 1862-ik évben.

A névsor 1862. május 11-én beirt 101 névvel kezdődik, és 1863. jan. 26-án az 524. taggal zárul.

1904-ben is van egy névsor ugyanilyen adatokkal, ez 208 személyt tart nyilván a Társulat keretében.202

A tagság által megajánlott összegekből templomok felszerelését fedezték. A H. D. 72. oldalán, 1908-ban jelzi is, hogy az Oltáregylettől a turai templom fehér ruhát (albát, karinget, kehelytörlőket stb.) viola és fekete casulát (miseruhát) kapott.

 

Katolikus Kör

1896. január 5-én alakult meg a TURAI KATOLIKUS KÖR, Niedermann József plébános, Sándor József jegyző, Király Mihály és Gólya Gábor vezetésével.

„Az Egylet célja a társadalmi élet fejlesztése, valláserkölcsi alapon, útmutatás, miként használhatja fel a polgárember az előrehaladott kor vívmányait saját jól felfogott érdekének érvényesítésére. Nyugalomhely, hol a munkában elfáradt polgár tisztes és hasznos szórakozást találjon, s az egymás iránti tisztelet és megbecsülés érzéke a gyakoribb találkozás által mindinkább kifejlődjék."203

A 73 tagot számláló névsort őrzi a Plébánia levéltára 1903-ból. Ugyanez a Jegyzőkönyveket tartalmazó írás 1904-ben 60 tagot sorol fel, és 1903-1913-ig tartalmazza a gyűlések jegyzőkönyveit is.

Gallovich Győző plébános kiemeli a Katolikus Kör segítségét, amellyel a templomépítés ügyében 191 l-ben komolyan a plébános mellett állt. Amikor sem a kegyúr, sem a községi elöljáróság nem támogatta, akkor az Iskolaszék segítette nagy vállalkozásában.

Ezeket írta:

„A községi elöljáróság jóindulatában egyáltalán nem bízhattam. Maradt az iskolaszék. Ennek ügybuzgóságában nem csalódtam. De csak azokéban nem, akik a Katholikus Körnek voltak tagjai."204

 

Mária Kongregáció

A polgári iskola évkönyve számol be arról, hogy 1929-ben az iskolában működött a MÁRIA KONGREGÁCIÓ, amelyet Nagy László hitoktató káplán vezetett.205

 

Actio Catholica

1929 őszén szervezte meg Dr. Herczegh János plébános az Actio Catholicát, amelynek vezetői egyszersmind a plébánia tanácsát is alkották.

Ezt a katolikus szervezetet abból a célból indította még XIII. Leó pápa, hogy a világiakat bevonják országosan szervezett és tervszerű katolikus tevékenységbe. Különösen

 

sürgette ezt XI. Pius pápa 1922-ben kiadott körlevelében. Ennek szellemében éledt az Actio Catholica is a községben.

 

Katolikus Népszövetség

A magyar katolikus nép szélesebb rétegeinek közös szervezetbe való csoportosítására alakult 1905-ben. A „Népújság" c. képes hetilap által a nemzetietlen és vallásellenes propagandának szegi útját és viszi szét a katolikus eszméket.

A taglétszáma országosan kb. 300.000 volt, 1000-nél több helyi szervezetben.

1929 telén Dr. Herczegh János esp. újjáalakította (tehát előbb is volt már!) „Az eddigi pár taggal karöltve és a csoportvezetőkkel bejártam a községet, s körülbelül 500 új tagot sikerült megnyernem a szervezetnek. Mikor azután a szervezés elkészült, nagyhatású népgyűlést tartottam, ahol ott volt a község minden számottevő tagja."206

 

Szent Imre Kör

A plébános dicsérőleg jegyzi föl: „Jó példával járul a szentségekhez a Szent Imre Kör ifjúsága is, amelyet egy éve szerveztem meg. A Kör nagy segítségemre van főleg az actio catholika tevékenységében, úgy a caritativ, mint a kulturális szakosztályokban."207

1936. nov.8-án kelt névsorban 51 tagot irt össze Szoó István elnök. „Az Egyesület célja: A tanköteles kort túlhaladott ifjúság kulturális, vallásos és hazafias szellemének ápolása, közhasznú ismeretek terjesztése, az ifjúságnak munkaszeretetre, tisztességes és mértékletes életre szoktatása."208

 

Katolikus Legényegylet - Kalot

Az iparos ifjúság egyesülete volt. Köln mellől, 1845-ben indult ki. Szellemi tartalmat és határozott irányt Kolping Adolf, a modern idők egyik legnagyobb szociálpedagógusa adott neki. 1929-ben Magyarországon már 61 Kath. Legényegylet működött, a tagok száma 11.956 volt. 32 egyletnek volt saját háza, 6 egyletnek iparos internátusa, 388 ifjú számára.

„1935 őszén két új egyesülettel gazdagodtunk: Megalapítottam a Katholikus Legényegyletet 220 taggal, és a Jézus Szíve leánykört 180 taggal. Mindkét Egylet nagyon szépen működik, s nagy hatással van a hitélet elmélyítésére. Előadások, estélyek, színdarabok megrendezésével elősegítik a nagy Katolikus Kultúrotthon megépítését."209

Egyházi elnök: Dr. Herczegh János esperes-plébános. Ifjúsági elnök: Batta Mihály, Titkár: Gólya András volt.210

1941 tavaszán olvadt be a 2 turai ifjúsági egylet, a Kath. Legényegylet és a Jézus Szíve Leánykör a KALOT országos szervezetbe és a KALÁSZ leányszervezetbe.

„Megtartjuk a 3 napos ájtatosságot a fogadalom szerint. Azután a KALOT és KALÁSZ lelki-gyakorlatokon, majd vezetőképző tanfolyamra jelöltük ki a tagokat."211

1943-ban a KALOT Kiképző Tanfolyamon 25-en vettek részt, azon kívül Ezüstkalászos Gazda Tanfolyam is volt. A májusi egyházmegyei KALOT napon Vácott 50 turai legény vett részt és bemutató számmal is szerepelt.212

„A háború után 1945-ben Turán is újraindult a Katolikus Legényegylet. Ifjúsági elnök: Köles András, titkár: Tóth Gábor, lelki vezető: Ócsay György és Kovács István káplánok voltak.

Új zászlószenteléssel és újabb tagokkal fellendült a társadalmi élet. Műkedvelő előadásokat, bálokat rendeztek. A szomszéd községekben lévő KALOT egyletekkel nagyon jó volt a kapcsolat, kölcsönösen jártak egymáshoz vendégszereplőként előadásokat tartani.

Az összejöveteleken a lelki vezető tartott elmélkedést.

Az új államhatalom országosan feloszlatta.

1947-ben újjászerveződött FÜGGETLEN IFJUSÁG néven, amely a Független Kisgazdapárt ifjúsági szervezete volt.

Az ifjúsági vezető: Tóth József volt. Rövidesen azonban ezt is feloszlatták.

Ezután még egy kisebb közösség alakult: Egyházközségi Szent József Csoport néven. Ennek tagjai többnyire iparos ifjak voltak, és a Katolikus Legényegylet szabályzata szerint működött. Ifjúsági elnök: Lukács Vilmos, lelki vezető: Budavári József káplán, majd Ecker Lajos káplán (Ekker kapitány) Egyházi elnöke Dr. Herczegh János esperesplébános volt. A csoport védőszentje Szent József, aki egyúttal a tagok követendő példaképe volt. Ez a kis csoport sem működhetett sokáig, mert rendőri zaklatások miatt az 50-es évek elején hivatalosan feloszlott. A hivatalos megszűnés után, mint baráti társaság még sokáig szervezett közös kirándulásokat, a mindenkori káplán részvételével."213

Jézus Szíve Leánykör - Kalász

A Kath. Legényegylettel egyidőben alakult a Jézus Szíve Leánykör 1935. őszén 180 taggal. Vezetője Dr. Molnár Pálné Mária néni volt, aki igen sokat tett a leányközösségért.

Amint a Legényegylet, ugy a Leánykör is dicséretes módon működött előadások, estélyek, színdarabok rendezésében, és a hitélet elmélyítéséhez nagyban hozzájárult. 1942-ben az országos KALÁSZ egyesületbe olvadt be.

 

Jézus Szíve Leányegylet az alakuláskor - középen Dr. Molnár Pálné (Mária néni) és Stolek Aladár káplán

„1942-ben a KALÁSZ lányok számára Otthont nyitottam, ahol teljesen zavartalanul tarthatják összejöveteleiket. Megnyílt a kis Kalász Tanfolyam, melyen 112-en vettek részt.

Létesült Leány Levente csoport is 82 új taggal.

1942-ben Róma kormányzó Hercege és Nápoly leány Cserkész Csapata látogatta meg községünk LEÁNY EGYESÜLETEIT, akiket fényes ünnepséggel és igen tartalmas előadásokkal fogadtak. A leány tábor díszruhában, az országos vezetőség teljes létszámban fogadta a vendégeket."

1943-ban a KALÁSZ lányok lelkigyakorlaton vettek részt.

Az új államhatalom a KALOT-tal együtt ezt a leányközösséget is feloszlatta.214

Cserkészet

A katolikus iskola adott otthont 1929-ben a polgári iskolának is. Ebben a polgári iskolában működött a 829. sz. BOLYAI JÁNOS CSERKÉSZCSAPAT 40 fővel Vezetőjük Gere Rezső volt.

Erről a Cserkészcsapatról szól az 1947. dec.29-én kelt kimutatás is, amely szerint a

TuraiÁltalános Iskola keretében működő ifjúsági szervezetek között felsorolja: a CSERKÉSZ-CSAPATOT is.

Egyébként a jelenleg ismert egyetlen Öreg Cserkészünk, Gólya János bácsi nem tud a turai cserkészcsapatról. Ő nem helyben, hanem a Gödöllei Premontrei Gimnázium Cserkész-csapatában ténykedett.

 

Cserkész fiúk-1993

Cserkész lányok-1993

1992-ben határozta el az Egyházközségi Képviselőtestület a Cserkészet elindítását, melynek szervezésével Barczi Zsolt hitoktatót bízta meg, aki országos vezetőképzőn is résztvett. Egy éves felkészülés után 1993. június 1-én alakult meg az 1032. KASZAP ISTVÁN CSERKÉSZCSAPAT.

59 cserkész tett ünnepélyesen fogadalmat Máthé György cserkésztiszt, (mogyoródi plébános) előtt.

Jelenleg már képzett őrsvezetőink vannak, következetesen készülnek a próbákra, a nyári táborokban való részvétel zárja az éves foglalkozásokat, mint vizsga.

Az 1990-es fordulat után a régi Egyesületek felélesztése nehezen megy. Megváltoztak a körülmények is, nemcsak a gyerekek, emberek. A régen megszakadt folyamatokat onnan indítani nem lehet. Nálunk a Cserkészet iránt van érdeklődés a gyerekek között.

Szent Margit Karitász Csoport

A KALÁSZ régi asszonycsoportja fogadalomújtással ébresztette fel a régi tagok érdeklődését, a kislány Kalász gyakorlatilag megszűnt, ennek egyik oka talán az is, hogy a Cserkészet vegyes, fiuk-lányokból áll, így részben ott megkapja azt a közösséget, amire vágyik.

A Kalász Fiatalasszony csoportja átvette a KARITÁSZ szerepét, amit kislétszámmal ugyan, de szépen, lelkesen csinálnak. Ruhagyűjtés, ruhaosztás, szegényebb sorsúak segítése. Alkalmanként a Szociális Otthon lakóit is meglepik, kis pásztorjátékkal, édességgel, aprósággal, házi süteménnyel. Nemcsak karácsonyi csomaggal, de gyermekeik tízóraiját, néhánynak ebédjét is ők fizetik, a különben táborba el nem jutók közül 2 csoportot is vittek az elmúlt évben egyhetes táborba. Ezeknek a gyerekeknek, - akikkel szüleik vagy nem törődnek, vagy anyagi lehetőségeik nem futják- igen nagy élményt, boldogságot jelentett.

Karitász múltból néhány adalék:

1929. „Megszerveztem még a tél folyamán a turai szegények segélyakcióját, amely hivatva van ellátni a szegényeket, betegeket, elhagyatottakat, különösen a tél folyamán."215

1933: „A folyó évben ismét nagy gondot adott a sok szegény ellátása. Úgy az Egyház-tanács, valamint a Szent Imre ifjúsági Kör nagy szeretettel és megértéssel támogatott Ielkipásztori munkámban, a szegények gondozásában. A tél folyamán 60 család kapott élelmet, tűzifát, pénzsegélyt, s 70-75 gyereknek nyújtottunk ruha és tankönyv segélyt."216

1934: „Az ősz elérkeztével ünnepélyes termény áldást tartottam. „Te Deum" és ünnepi szentmisével, amikoris a szegény akcióra 20 q búzát gyűjtöttem, s osztottam szét. A télen a szegény gyermekek és elhagyatottak megkapták szokás szerint a szeretet adományait, kb. 1600 pengő értékben."

Működő közösségeknek számít, ha a régi nevek szerint nem is sorolható be.

 

Ministráns Fiúk Csoportja

Az 50-es években betiltott minden katolikus szervezet helyett az egyház, lelkes káplánok más címen, a ministránsszolgálat címén foglalkoztak fiúkkal. A ministránsok létszáma Turán mindig szép volt. Somlai József káplán atya idejében, komoly képzést kaptak a ministrálással kapcsolatban, az asszisztálásban ünnepi alkalmakkor, és közben fegyelemre, pontosságra, kötelességteljesítésre nevelték őket. Hozzátartozott a futball, a kirándulások az életükhöz. - Az 1960-as években már szinte rendszerességgel vitték a nyári táborokba, különféle „vallásos tárgyú" akadályversenyekre őket az ország sok vidékén, szülők kíséretében a hitoktatók.

1983-ban az akkori politikai község vezetőjének első szava még ez volt: „Remélem tudja, hogy a gyerekeket nem lehet kirándulni vinni." - mégis vittük.

Ministránsok csoportja - 1998

Máriás Lányok - Énekes Kislányok

Ami a fiúkkal való foglalkozásban a ministránsok csapata volt, ugyanaz a lányok esetében intenzívebb foglalkozásként a Máriás lányokkal, és az Énekes lányokkal való foglalkozás. A rendszeres megbeszélések, foglalkozások, szereplések, jó nevelőeszköz volt jellemük, vallásos gondolkozásuk kialakításában, megőrzésében.

Máriás lányok csoportja -1998

 

Ifi hittanosok csoportja

Az iskolából kikerült fiatalokkal való foglalkozás egyik területe volt az IFI HITTAN. Dr. Kovács Gábor atya vasárnap délutánonként tartott a templomban számukra őket érdeklő témákban előadásokat, megbeszéléseket. - Szabó János, Tóth Ferenc, Fekete Péter atyák, majd Barczi Zsolt hitoktató heti rendszerességgel segítették őket a hitismeret elmélyítésében, és különféle előadásokkal, ünnepi megemlékezésekkel gyakorolták azt, amit annak idején a Legény- és Leánykör tagjairól jegyeztek föl.

Karácsonyi Misztériumjátékaik művészi fokúak voltak: pl. Az első szabad karácsony.

1983-ban, és a többi, amiről bővebben a Kulturális tevékenység c. alatt.

 

Énekkar

Turán már régen is komoly egyházzenei élet volt. Az 1838-as Can. Vis.: az iskolamester kiváló ember, és igen szép hangja van, Murinyi János volt a neve. A háború előtt, s után a Szent Vagy Uram énekeivel versenyeket nyertek a Dalárdák.

A jelenlegi Énekkart Dr. Bálint József jezsuita kántor atya szervezte 1970-ben, mihelyt Turára került. Nagyon gondos munkájának eredménye sok lélekemelő szereplésük.

1971-ben az oltárszentelésen igen szépen szerepeltek. 1973-ban, június első vasárnapján, az Énekkar Vácon énekelt a Székesegyházban, a Püspök atya előtt, majd szeptemberben esztergomi zarándoklaton énekeltek Bálint atya vezényletével.

1974. aug.25-én az Énekkar Pannonhalmára ment, és énekelt a Nagyboldogasszony templomban, igen nagy sikerrel.

1975. május 24-én a Váci Székesegyházban volt Bárdos Lajos, Gergely Ferenc és Werner Alajos köszöntése. A turai énekkar is szerepelt nagyon szépen, Bálint József atya vezetésével.

Bálint atya távozásával az Énekkar működött, de folyamatosan kopott. Jelenleg Tóth Péter karnagy-kántor vezetésével működik. Mint helybéli, igen sok ismerőst, rokont szervezett be az énekkarba, így nemcsak létszámban, komoly hanganyagban is gazdagodott.

A rendszeres éneklések, próbák összetartanak egy csoportot, amelyik lelkiéletében is, és a hívek buzgóságának emelésében is, zenei kultúrában is komoly tőkéje az egyházközségnek.

 

Adalékok a turai hitéletről

Tura régebben is, ma is úgy él a papság emlékezetében, hogy az egy igen vallásos hely. A már bemutatott Egyesületek, Társulatok, és ma is működő utódaik jelzik, hogy a fiatalok és felnőttek lelkében él a vágy Isten után.

A sokszor szinte elnéptelenedett község újraéledése, gyarapodása, népességének feltűnő szaporodása is jelzi: Isten szándéka szerinti családi életüket. Általánosítani soha nem jó, mert nyilván ezek ellenkezőjére volt, és van ma is példa.

Szólaltassuk meg a régi iratokat, tanúskodjanak „Őseink buzgóságáról" lelkületéről.

A török pusztulás után újjáéledt község állandóan plébánost kér. Ez a kérés teljesült 1702-ben, amikor Kalmár Jakab plébánost küldte a püspök Turára.

1746-ban már arról szólnak, hogy a 104 házból álló faluban 600-an végezték el a húsvéti szentgyónást, és 1738-től működött a Szeráfi Szent Ferenc Társulat, melynek tisztségviselőit is megnevezik.

1770-ben panaszkodik a tiszttartó, hogy „A magányos Plébános káplán nélkül van, akire nagy szükség volna, egyrészt a lakosoknak nagyobb vigasztalására, másrészt a

Tiszt urak szolgálatjára is lehetne, mert ezen helység nagy Országh Utjában vagyon, az általmenő emberek is vasárnapokon és más ünnepeken a Szentmisék hallgatását annyiszor el nem mulasztanák..."

Az is a buzgóság szép jele, hogy 1779-ben már működik az Oltáriszentség Társulata, és a faluban 4 nagy kereszttel és a Nepomuki szent János szobrával is dicsekedhetnek.

Ugyanekkor írja a C.V. „A község lakói gyarapodnak, vallásosak, újra kicsi a templom." 1788-ban: „A hívek száma nagyon megnőtt, alig tudja a templom felét is befogadni..."

Elég a Mária tisztelet élénkségéhez elolvasni a Rózsafüzér Társulatokról szóló fejezetet. 1863-ban 1420-an imádkoztak a Rózsafűzért, ugyanabban az időben 524-en vállalták, hogy a napnak 1 óráját, a vállalt beosztás szerint éjjel-nappal, szüntelenül, imádságban, engesztelésben töltik.

Persze nem mindenkor és mindenki látta csak a szépet.

A templomépítés előtt, 191 l-ben az akkori plébános a zsúfoltságra hivatkozva, nem éppen szép színekkel mutatja be a fiatalságot.

„A hívek elfoglaltak minden talpalatnyi helyet a főoltár körül, éppenúgy a sekrestyében, a szószéki feljáró lépcsőin. Az amúgy is durva nép között a rend fönntartása képtelenség volt. A sekrestye feletti legény karzaton a fiatalság botrányosan viselkedett. Amiért a templomhoz eső nyilast már előbb, csaknem egészen fölfalaztattam, hogy ki se nézhettek rajta. Többé nem röhöghettek a lányokra, s nem köpködhettek le, a hívek egy része télen-nyáron kívül, a templom körül ájtatoskodott egyszerű vasárnapokon is, a helyszűke miatt..."217

Ugyanaz a Gallovich Győző 1926-ban ezt írja:

„2 Jézus Társasági atya vezetésével népmissziót tartottunk."

Köles atya szavai szerint akkor telt meg igazán a templom elsőpéntekenként, és akkor indultak el többen, ennek a népmissziónak hatására a papi és szerzetesi élet felé.

Dr. Kovács Gábor atyának Németh Károly S.J., az egyik missziós atya ezt írta 1966-márc. 16-án erre visszaemlékezve a Pannonhalmai Szoc. Otthonból:

„Megemlítem, hogy a húszas évek vége felé Turán misszióban voltam Csák atyával. Emlékezetes esemény maradt ez számomra is. A vallásos turai nép mindennap zsúfolásig megtöltötte a templomot, csekély kivétellel meggyónt mindenki.

Érdekes volt: a nők pirossal beszegett fekete szoknyát és csizmát hordtak (január volt) a férfiak pedig vasutas egyenruhában jártak (sötétkék posztókabát piros parolinnal). Legtöbbje a pesti pályaudvarokon dolgozott nappal.

Vasárnapokon hóna alá csapott vastag énekes-imakönyvvel jöttek a templomba. Szent József pártfogása tartsa meg Családjaikban ezt a jó szokást... „Megtaláltam az adatokat: A misszió 1926. jan-3- 11-ig volt. 6000 lakó a községben, 3000-nél több gyónó. Dr. Gallovich Győző plébános. A nagykilencedet elkezdték, egykézés nem volt." (Levél befűzve a H.D-ba 1966-nál.)

Dr. Herczegh esperes úr feljegyzéseiből:

1931. „Ami a hitéletet illeti, egy kissé lanyhult a nagy nyomorúság és a sok munkanélküliség miatt."

„Tavasszal igen szépen sikerült missziót tartottam a 3 napos szentségimádással kapcsolatban."

1933. „A hitélet általában kielégítő volt, ebben az évben, bár igen sokan vannak, főleg a Vasutasság köréből, akik nem járnak templomba, vagy csak ritkán, úgy szintén szentségekhez is alig-alig jönnek. Az intelligencia ezzel szemben igen buzgón és példás jámborsággal járul a szentségekhez. Jó példával járul a szentségekhez a Szent Imre Kör ifjúsága, s amelyet 1 éve szerveztem meg. Nagy segítségemre van, főleg az Actio Catholica tevékenységeiben, úgy a karitatív, mint a kulturális szakosztályokban."218

1935-ben: „A hitélet bizony sokszor kívánnivalót hagy maga után. Sokan csupán megszokásból jönnek templomba, sokan teljesen hanyagok. A húsvéti gyónást elhanyagolta kb. 400-450 hívem."

1941. „A tél folyamán megtartott nagy MISSZIÓT - amelyet a kalocsai egyházmegye 2 papja végzett (Szabó Sándor és Nagy Gyula) óriási hitéleti eredményt váltott ki Szentgyónást végzett 3500, áldozás volt 7450 esetben."

A háború utáni években:

1947. jan.l7-18-19-én: „3 napos szentbeszéddel és szentségimádással egybekötött ájtatosságot tartottunk Szent Margit tiszteletére az összes hívek és iskolások nagyszámú részvételével."219

1947. febr-26-27-28: „3 napos, 40 órás szentségimádást tartottunk Jézus Szentséges Szívének engesztelésére, s ezzel kapcsolatban fölajánlottuk egyházközségünket Jézus Szentséges Szívének."

1947. márc. 27-28-29-én: „3 napos lelkigyakorlatot tartott egy premontrei tanár az áll. polgári és általános iskola, valamint a róm. kat. elemi és általános iskola ifjúsága részére."

„1947. május és október hónap ájtatosságai igen látogatottak voltak, mert minden nap más és más hadifogoly hazatéréséért ajánlottuk fel."

Novemberben nagy Népmisszió volt (nov. 23-30). Határkövet jelentett egyházközségünk életében. Ehhez fogható még nem volt községünkben. 2 pálos rendi szerzetes tartotta. - Minden alkalommal zsúfolt volt a templom, a felnőttek közel 4000-en járultak szentgyónáshoz és közel 8000 volt a szentáldozások száma. Naponta 800-900 ember áldozott, az iskolások is. Azt mondhatjuk, hogy az egész falu igen kevés kivétellel megmozdult a misszió alatt. A Szentlélek számtalan lélekben mélyreható munkát végzett.

A misszió végén műsoros estet tartottunk, melyen az egyik pálos atya beszédet tartott a Boldog Asszony évéről és előadtuk a „Boldogasszony Legénye" című misztériumjátékot, igen nagy sikerrel.220

Dr. Kovács Gábor atya jellemzéseiből:

1959. „Jó lelkű nép. Sok egészen buzgó. Szeretnek az Isten házába járni. Szűz Mária tisztelő nép. A falu nagy átalakulása lelkileg, erkölcsileg nagy léptekkel halad: sajnos a civilizáció külsőségeit veszik át sokan és a felszínes, modern életet.

A szép népviselet - művészi értékű - pusztulóban van. A lenézés miatt, s mert a nemzetközi ruha kényelmesebb. Fájó, hogy a jó magyar, keresztény lelkületet is egyesek kivetkőzik.

Népviseletesek Kovács Gábor atyával - 1978

Szorgalmas nép. Kertészkedik. Sokat dolgozik. Sok jómódú is van. Házak épülnek. Új telepek keletkeznek: Vasút újtelep, Zsámboki telep. Kellene templom mindkét helyen. Messze vannak a templomtól.

Szép volt a májusi és októberi ájtatosság látogatása. Fájlaljuk a közönyössé válókat, örülünk sokak hűségének a jó Isten, az Úr Jézus iránt"...

„A hitélet fejlődött. Sok híve van e községben az Úr Jézusnak. Sok szeretreméltóság van ebben a szorgalmas, lelke mélyén Istent kereső népben. Sok értékes tulajdonsága lelkének. Értelmes, jó lelkű magyar e nép."

1960. Hittanosok száma 59-cel több. De!

„Vannak fájdalmas jelenségek is a vasárnap megszentelése körül, de sok a buzgó, jó hívő is. A gyerekek nagyrésze jár templomba. Az iskolán kívüli ifjúság lelki helyzete okoz sok gondot.

Nagyon szépen támogatják a papnevelés ügyét első vasárnapi adományaikkal. Papjaikat megbecsülik. Dicsértessék a Jézus Krisztus köszöntés szépen megvan, ha egyes szülők kezét csókolomra tanítgatják is a gyermekeiket... a hívek ragaszkodnak szent hitükhöz. A szülők nagyrésze katolikus nevelést akar gyermekének. Évi áldozások száma 54.300. De a hitéletre jellemzőbb, mennyien végzik el a húsvéti szentgyónásukat. Sajnos, sok férfit nehéz megnyerni a gyakoribb szentáldozásnak."221

1961-ben jegyzi föl: „A hívek jórésze buzgón jár szentmisére. Van egyrész, amely rendszertelenül. Inkább a nagy ünnepeken ébred fel a lelkiismerete. Oka, hogy némelyek elég messze is laknak... Oka, hogy sokan egész héten napi 4-5 órát utaznak munkahelyükre, s így fáradtak. Vasárnap pihenni akarnak, otthoni munkájukat végzik el. Sokan vasárnap dolgozzák meg kis, megmaradt szöllőjüket, házat építenek, disznót ölnek. De a közöny terjedése is oka. Nem Istent tagadók, hanem magukat érdektelennek mutatják. A lelki fáradtság, élvező életszemlélet, hogy tartalmatlan, céltalan, boldogtalan emberek.

Házasságukat a fiatalok Isten oltára előtt kötötték meg 1 kivételével. Csak a cigányok nagyrésze nem köt szentségi házasságot.

Hittanra beírtak száma 893 volt. Néhány magyar hívőnek hanyagsága, s a cigányok nemtörődömsége - fájdalmas ezen a téren..."

1962-ben szomorúan jelenti a Híveknek:

„Fájdalmas a születések számának leesése. A tavalyinál 42-vel kevesebb. Van ennek több oka. A közszellem megromlása. A magzatgyilkosság lehetőségének engedélyezése. Oka a hit és erkölcs gyengülése, a lelkiismeret lazulása. „..."1964-ben újra 11-gyel kevesebb volt a születés. Ez döbbenetes dolog a magyarság szempontjából, de az igazi keresztény lelkiismeret hiányának is jele. A nemzet gyógyulása érdekében minden tényezőnek össze kellene tartania."

1963-ban volt olyan eset is, hogy nem akartak szentségi házasságot kötni... Volt szülő, aki nem engedte gyermekét az Úr Jézussal való találkozásra, elsőáldozásra... a kb. 9000 lakosú községben csupán 94 kis magyar gyermek növelte Isten gyermekeinek számát...

1 katolikus hívünket hozzátartozói nem engedték, hogy egyházi temetésben részesüljön... Hány családban zárták el az élet kapuját, és hány kis magyart ölettek meg! -íme, mennyire nem teljes igazság, hogy korunk a gyermekek százada."

De az is nagyon szép: „A TSZ-be járó asszonyok az összes hajnali miséket Mária tiszteletére foglalták le."

1965-ben az 1926-os missziós megjegyzéssel ellentétben fájlalja Gábor atya:

„Szomorú az egykézés. Sok abortus. Fogy a magyar. Önmagát öli, testét-lelkét."

1964 igen emlékezetes éve a hitoktatásért küzdő édesanyáknak. Az akkori iskolaigazgató (Harangozó László) ellen a hitoktatást kérő édesanyák tömegesen a Községháza elé vonultak, követelve a törvényben biztosított jogukat: gyermekeik vallásos nevelésének lehetőségét.

Kevés helyen álltak ki ilyen nyíltan, egészen a minisztériumig eljutva a hívek az iskolai hitoktatásért.

Idézet a Pestmegyei Hírlapnak ezzel kapcsolatos írásából 1965. jún. 27-én, Padányi Annától:

„Mit mond az ideológiai harcról a Turai iskolaigazgató? - „A tanításban nem vagyok tapintatos, és a szivárványról fizikaórán a Noé legenda miatt nem beszélek virágnyelven."-válaszolta H. L.

„De álljunk meg egy szóra -folytatja az újságíró- mert más területen viszont a harc ellenére tapintatosnak kell lenni. A vallásos szülőkkel is, a gyerekekkel is. Alig helyeselhető, hogy Túrán kategorikusan nem küldik úttörővezetőképző tanfolyamra a hittanos gyerekeket, a ministránsokat, a máriáslányokat. Hiszen, hajó tanuló, miért ne? Sőt, így érnének el nagyobb eredményt."

1975. Lelkileg szépek voltak az ünnepek. Sokan voltak, de főleg gyermekek és fiatalok többen lehettek volna. A szülőket hibáztatjuk. Nem foglalkoznak kellőleg gyermekeikkel. Oka: részben a hajszolt élet. De a hitetlen közszellem mégis csak rombol. A televízió is sokat ront. A technikai szórakoztatási eszközök egyenlőre sokak szellemi igényeit elzsugorítják és elrontják, a nagyobb lelki igények keresésétől.222

 

Zarándoklatokra rendszeresen járnak:

1947-ben, jún. 14-15-én 3000 hivővel vettünk részt a Hatvani Eucharistikus Kongresszuson, amelyet Mindszenty József bíboros úr vezetett. Ez volt községünk első nagy megmozdulása.

(NB. a Kongresszus 50. évfordulóján is sokan vettünk részt, a szentbeszédet Lukács András turai plébános mondta)

Jún. 22-én Mátraverebély Szentkutra, szept.8-án Kisboldogasszony napján Máriabesnyőre mentek a hívek 1500-an mindkét helyre.

Szeptemberben 600-an vettek részt az Egri Mária Napokon.

1960-ban szept. 1-én MÁRIABESNYŐI ZARÁNDOKLATRA 27 TSZ kocsi vitte a holmikat. Hazafelé megható volt a jövetelünk, zengett az ének. Épültek a közbeeső falvak is rajtunk, kb. 7-800-an voltak, hazafelé gyalog jöttünk.

1966. május 8-án, a Zsinati Szentévi Búcsú elnyerésére Máriabesnyőre zarándokoltunk a szomszédos helységek híveivel együtt. Túráról kb. 700-an vettek részt.

Zarándolatra később is rendszeresen mennek, de érezhető a létszám csökkenése.

1972-ben Szentkutra kb. 400-an, Máriabesnyőre még 1200-an mentek.

1980-ban már 700-ra becsülik a résztvevők számát. Később már többnyire autóbuszokkal mennek. Előfordult, hogy 4, de 8 busszal is a búcsújáróhelyekre.

1983. szept. 18-án, megváltásunk 1950. jubileumi szentévében zarándoklatra mentünk Péliföldszentkeresztre.

1985. júl. 14-én Egerszalókra mentünk zarándoklatra 6 busszal, és személyocsikkal kb. 450-en.

1987. okt. 11-én szentkúti zarándoklat 7 busz és gépkocsik, de vonattal is jöttek.

1988. aug. 6-án a Szent Jobb Vácott volt és ministránsok, Máriás lányok, népvisetetes fiatalok, vettek részt a fogadáson. Este 6-9 ig virrasztásra 3 autóbusszal mentünk.
Másnap még egy busz fiatal vett részt az ünnepségeken.

1989. szept. 3-án 6 busszal voltunk Petőfiszállás-Szentkúti búcsúban.

1989. okt. 8-án 8 busszal és sok személykocsival mentünk Szentkútra a Magyarok Nagyasszonya búcsúra.

1991. aug. 20-án kb. 500-an vettünk részt az első izben Magyarországra látogató II. János Pál pápa szentmiséjén a Hősök terén.

Zarándoklat Mátraverebély Szentkútra 1988-ban

 

Zarándoklat Szentkútra 1995-ben

 

A jelenlegi állapotokról:

Ma is sokan szeretik a templomot. Szívesen jönnek májusi-októberi ájtatosságokra, hajnali szentmisékre, hétköznapokon változó a szentmise résztvevőinek száma: 40-100 között vagyunk mindennap, szinte naponta minden résztvevő h\vő áldozik is. - Vasárnapokon 1500-1800-an lehetnek a szombat estivel együtt végzett 4 szentmisén. Nagy ünnepeken ma is 2-3000 közötti a résztvevők száma.

A gyerekek nagy többségét megkereszteltetik, iskolai hitoktatásra az iskolás gyerekeknek kb. 70%-a jár I. osztálytól legtöbbje a 8-osztályos korig. Házasságkötések száma ingadozó, de igen sok a válás, így a polgári kötések és templomi esküvők összehasonítása nem reális mértéke a fiatalok valláshoz való vonzódásának. (Elvált nem is köthet újra templomban házasságot!)

1994. januárja óta Máriabesnyőn rendeztünk Jegyesnapokat vendég előadókkal, hogy fiataljainkat komolyabban felkészítsük a házasságra. Az előadók között voltak pedagógusok, pszichológusok, családosak, orvos. 1995-től ezt helyben, a Plébánia nagy előadótermében rendezzük. Az előadók a Nagycsaládok Országos Egyesületének (NOE) tagjai. 40 körül szokott lenni a résztvevők száma.

Úgy értékelem, hogy 1983 óta igen nagy változás történt a cigányságnak a vallás iránti érdeklődésében.

1983-1998-ig a következő a statisztika körükből:

„1983-ban nem volt cigány hittanosunk, volt olyan év, amikor egy elsőáldozó sem volt közülük. Keresztelések kapcsán kezdtem el a szülőket felkészíteni, hogy legalább a minimális ismereteket elsajátítsák vallási téren, hogy növekvő gyermeküket megtaníthassák imádkozni, tudják, mi a gyónás-áldozás, és arra elvezessék. Volt, aki azt mondta (persze magyar): Minek vesződik velük, úgysem járnak azok majd a templomba. - Aki ezt mondta már meghalt. És ha élne, ma szívesen mutatnék rá néha a szentmisén résztvevő gyerekekre, mert gyakran úgy tűnik, mintha többen lennének, mint a magyarok.

A 15 év alatt a cigányok között 300 gyermeket kereszteltem, 110 felnőttet készítettem elő első gyónásra, áldozásra, és 104 pár házasságát áldottam meg templomban, sokakat gyermekük keresztelése kapcsán vezettem rá, hogy ne csak gyermekük, hanem saját leikükkel is törődjenek. - 560 iskolai hittanosunk volt az elmúlt tanévben, és 140 körül óvodás, lassan ezek negyede cigány gyermek. - Van közülük ministráns,'vannak Máriás lánykák is, és vannak rendszeresen templomba járó fiatalok, felnőttek is a „Te-lepről" 1998-ban 62 elsőáldozóból 22 cigány volt, akik rendszeresen résztvettek nemcsak a hittanórákon, de a szentmiséken is."223

Tud ünnepelni Tura. Vidékről jövő hívek és papok, megcsodálják szentmiséinket. A gyönyörűen zengő népéneket, az énekkarok művészi közreműködését, a sok ministránst, kis Máriáslányt, cserkészt, népviseletes fiatalok csoportját, gyertyát tartó képviselőtestületi fiatal embereket, a szent olvasmányok felolvasását, a Hívek padból mondott könyörgéseit, egyszerűen nemes, meleg hangulatú templomunkat, a résztvevők nagy számát, benne gyerekeket, fiatalokat, időseket, férfiakat, meg a telepi cigányokat is.

Legutóbbi alkalommal ez volt a látványra, a résztvevő egyik papnak megállapítása: „Ez egy különös szigete az egyházmegyének."

Adja Isten, hogy a sziget el ne tűnjön, de hitélete gazdagodjon, virágozzon.

 

Néhány statisztikai adat a bérmálásokról.

(Régen sokkal ritkábban történt, így több évfolyam gyerekei, fiataljai bérmálkoztak, mint ma, amikor 2 évenként van bérmálás.)

1835-ben: Nádasdy Ferenc püspök turai híveim közül 1043-nak szolgáltatta ki a bérmálást, a hévízi templomban.

1852. szept. 28-án Roskoványi Ágoston püspök 821 turait bérmáit. (+338 boldogi)

1856. júl. 15-én 266 hívőt bérmáit Roskoványi Ágoston püspök.

1931. szept. 21-én Dr. Hanauer István váci püspök 511 turait bérmáit meg.

1934-ben szintén Ő, 541 fiút és lányt bérmáit.

1943. okt.l3-án 620-an bérmálkoztak.

1967-ben 307 gyerek bérmálkozott.

1972-ben Bánk József megyéspüspök 423 gyereket bérmáit (4-5-6-7-8 osztályosok)

1977. máj. 15-én 257-en részesültek a bérmálás szentségében, Dr. Endrey Mihály püspök bérmáit.

1985. máj. 12-én Marosi Izidor segédpüsk. 140 gyereket bérmáit. (7-8. oszt.)

 

Népi vallásosságunk, vallásos ünnepeink,

ma is élő szokások

Az Egyházi évet végigkísérve:

 

ADVENT: Igen szeretik a hajnali szentmiséket, a Szűzanya iránti tisztelet szép megnyilatkozása a Várandós Édesanya iránti tisztelet ez. Vele együtt várják a Gyermek születését.

Házaknál végzik több csoportban 8-10, néha több résztvevővel a Szállást keres a Szentcsalád ájtatosságot. Az IFI hittanosok is végzik mindig más társuk házánál, bekapcsolva a családot is az imába.

Az esténként összeadott adományokból szentmisét mondatnak az ájtatosságon résztvevőkért és családtagjaikért.

KARÁCSONY: Évtizedek óta a faluban neveigetett hatalmas, 5-6 m-es fenyőfát boldogan kínálják a templom díszítésére.

A Vigilia napján d.u. a Szociális Otthon lakóival végzünk karácsonyi szentmisét. A környékbeliek is bejönnek, hogy énekükkel, imájukkal tegyék örömtelibbé az idősek karácsonyát. A Karitász csoport kis ajándékcsomaggal ajándékozza meg őket.

D.u. mindig megtelik a templom a Karácsonyi Betlehemes, vagy Pásztorjátékra, amit a hittanosok, IFIsek, ministránsok, énekeslányok adnak elő.

Januárban-Februárban már 6. éve, hogy 2. és 4. vasárnap d.u. a házasságra készülő fiataloknak tartunk a Plébánia előadótermében Jegyestanfolyamot. Az előadók a Nagycsaládosok Országos Egyesületének tagjai. 40-45 érdeklődő örömmel vesz részt.

Febr.11. A Lurdi Szűz tisztelete kapcsán a templomban végeznek Lurdi Kilencedet.

Március 19. Szent József napja, esti szentmise már hagyományosan a MINISTRÁNSOK beöltöztetésének, Avatásának napja.

Szenvedés 1. vasárnapja, Fekete vasárnap a szenvedők, a Betegek Napja, a nagymisén a Szentkenet ünnepélyes kiszolgáltatásával. Egyre több idős, megrokkant testvér részesül ebben, a húsvéti gyóntatás kapcsán a faluban lévők is. Volt év, amikor 250-en a szentmisén, és kb. 120-an háznál részesültek a Betegek kenetében.

Május utolsó napjaiban minden évben Közös Hálaadó szentmisét tartunk a 8-os Ballagókkal.

Július 2-a, Sarlós Boldogasszony napja, régi jégverés emlékeként Fogadalmi nap. Ilyenkor jóval többen vesznek részt szentmisén.

Július 26-a, szintén hasonló okból Fogadalmi nap. Ezen a napon a szentmise végén külön áldásban részesítjük azokat a nagyszülőket, akik unokáikkal együtt vesznek részt a szentmisén. A templom mindig megtelik, jó alkalom ez arra, hogy szemtől-szembe megismerhessük a családokat. 1990. júl. 26-án volt a nagyszülők megáldása unokákkal együtt első ízben.

Július 25. Szent Kristóf napja. Minden szentmise végén imádkozunk együtt az utasokért, és utána megáldjuk azok járműveit, akik kérik. Egyre többen igénylik az Isten áldását autójukra és utasaikra. Első alkalommal 1991. júl. 21-én végeztünk autómegáldást.

Szept. 8-a közelében lévő vasárnapon Máriabesnyőre zarándoklunk. kb. 150 éves hagyomány. Régen gyalog, ma vonattal, de a vasútállomástól kb. 2-300-an gyalogosan, körmenetben, imádkozva vonulunk a kegytemplomhoz.

Október 8-a közelében lévő vasárnap, Magyarok Nagyasszonya ünnepe kapcsán Mátraverebély Szentkút a zarándoklatunk célja. - Régen Pünkösdkor szoktak menni, de a paphiány miatt, a nagy ünnepen nem mehetünk. Ide busszal és személykocsikkal kb. 400-an mindig elmegyünk.

Október II. vasárnapján a Szeminárium növendékei számára terménygyűjtéssel egybekötött TERMÉNYHÁLAADÓ SZENTMISÉT TARTUNK. Kb. 200-an hoznak földjük terméséből a hívek jólélekkel, hálásan a kapott javakból.

November II. vasárnapján már Dr. Kovács Gábor atya idejétől megtartjuk a JUBILÁNS HÁZASOK HÁLAADÓ SZENTMISÉJÉT. Közösen adunk hálát a 25, illetve 50 éve együtt megért házasokért. Szentmise végén köszöntjük őket, és jubiláns áldásban részesítjük a hálás házastársakat. 1998-ban pl. 22 ezüstlakodalmas, 8 aranylakodalmas és 1 gyémántlakodalmas adott így hálát együtt.

Elsőpénteki napokon fölkeressük a faluban azokat az időseket, betegeket, akik ezt igénylik. Ugyancsak ezen a napon d.u. meglátogatjuk az Időskorúak Otthonát, ahol 30-40-en igénylik a lelki vigaszt a szentáldozásból.

Ugyancsak minden hónap 3. szombatján délelőtt a Hatvani Kórház osztályainak termeit látogatjuk végig, a szentségek vigaszát nyújtva a lelki vigaszra váróknak.

Első alkalommal 1989. okt. 28-án volt szentmise a Hatvani Kórházban. Pálos Frigyes hatvani prépost és Lukács András turai plébános volt a betegnél.

 

Terményhálaadás oltára -1997

 

Említésre méltó események egyházi vonatkozásai

 

1653-ban a török időben TURÁN BÉRMÁLT A BELGRÁDI FERENCES PÜSPÖK: BENLICS MÁTÉ.

Ibrissinovics Marin bosnyák ferencest belgrádi püspökké nevezte ki a pápa. A magyar alföldre 1649-ben indult látogatásra. Volt Árokszálláson, Gyöngyösön. Augusztusszeptember hónapban. A sok fáradság felőrülte erejét és meghalt.

1651-ben helyébe BENLICS MÁTÉ bosnyák ferences tartományfőnököt nevezte ki Róma, s 1651-ben püspökké szentelte a boszniai püspök.

Ő is vizitációs és bérmaútra indult. Útját naplószerűen írja le, s ezt megküldte a Propaganda Kongregációnak.

Mindenütt misézett, prédikált, bérmáit. Közli a bérmáltak számát is. Az illető helység egyházi helyzetét, van-e templom, pap, milyen a felszerelés, a lakosság számát, a lakóházakét is. Szlavóniát járta be, majd 1653. márciusában eljut a Pécsi Egyházmegyébe. Augusztusban Bácskában járt, majd Szeged és vidékére jut, s más helységekre, Temesvárra is. Sok viszontagság közt van. Kémnek mondják, sokszor börtönbe vetik, kivégzéssel fenyegetik. Pestis járvány dühöng. Június 15-én Pestre érkezett. Ott ferencesek vannak és náluk szállt meg, misézett és bérmáit. Budára ment. Június 20-án Esztergomban járt. Július 18-án Gyöngyösre ment, a ferenceseknél szállt meg. Misézett, de nem prédikált, mert nem tudott magyarul. Jezsuiták is voltak ott és működtek. Járt Sólymoson, Tarjánban, hol magyar világi pap működött. Szept. 6-án Árokszállásra, Visznekre ment.

Szeptember 18-án elhagyta Gyöngyöst és Buda irányában a megerősített Hatvantól fél, Gyöngyöstől pedig 3 magyar mérföldre fekvő Tura községbe érkezett, a váci püspökség területére. Állandó félelemben utaztak a törökök és hajdúk miatt, nem is kerülhették el, hogy az egyik közbe eső faluban bele ne ütközzenek egy török társaságba, és csak sok rimánkodás és borravaló segített rajtuk, hogy elérjék Turát, ahol a világi pap plébános és a hívek megható keresztény szeretettel és jóindulattal fogadták őt és társait.

Másnap, Nagyboldogasszony ünnepén (inkább Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomban, lásd Szentlászlónál, Szent László tiszteletére épült templomban misézett!) szentmisét mondott, és utána megbérmált 129 férfit és 134 nőt, összesen 263 személyt, majd néhány buzdító szót intézett latinul a néphez, amit a vele jött magyar jezsuita magyarra fordított. Megáldott 4 harangot. A templomot restaurálták és fel volt szerelve a szentmiséhez szükséges liturgikus kellékekkel Ahhoz az egyházhoz tartozott egy meg nem nevezett leányegyház. (Ez pontatlan, mert akkor Túrának nem volt plébánosa, csak a török után 1702-ben szervezte újjá a püspök és küldött plébánost, Kalmár Jakab személyében.)

Még aznap megérkezett a fél magyar mérföldre fekvő Szentlászlóra, ahol nagy szeretettel fogadta be házába a licenciátus, a néppel együtt. A Szent László tiszteletére emelt templomban misézett, megbérmált 96 férfit és 123 nőt. Latin buzdító beszédét a jezsuita magyarra fordította, végül felszentelt 4 harangot. A Templomot csak nem rég újították fel teljesen, és el volt látva minden szükséges felszereléssel.

Szeptember 20-án Kókára ment, ahol a világi plébános híveivel együtt szegénységükhöz képest nagy szeretettel fogadta és látta vendégül, amint az szokás abban az országban. Ez a határvidék állandó harcok és véres ütközetek színhelye magyar és török katonák közt, szinte napirenden a gyilkosságok, öldöklések látványa, mintha a föld telítve volna embervérrel. - jegyezte föl a püspök. Bizonytalanság, életveszély minden felé.

Szept. 21-én Szent Máté apostol és védőszent ünnepén nagy néptömeg jelenlétében, főpapi öltözékben ünnepi szentmisét mondott, résztvett a szentségi körmeneten, beszédet mondott, amelyet a jezsuita tolmácsolt. Mise után megbérmált 229 férfit és 388 nőt, összesen 617 személyt. A templomot szépen rendbehozták, két oltáron szép képek voltak. A felszerelés teljes, a plébános nagy buzgósággal végzi lelkipásztori munkáját.

„A Váci Püspökség területén - jegyezte meg a püspök- kevés plébánia van, a nép szegény. Különféle veszélyek a török részről. Mégis megtettem, amit megtehettem, ha tudnék többet tenni, megtenném azt is" - zárta le a váci és általában a magyarországi látogatásának történetét.

(Benlics Máté naplójának teljes cime: „Incipit feliciter Visitationem fratris Mathaei Benlich a Bagnaluca ordinis minorum Regularis observantiae, Espiscopi Belgradiensis et Vicarii Apostolici in Hungari inferiori sub Turcas 1651."

Kalligraficus írás, a végén a püspök sajátkezűleg írta alá. A papokról a legjobbat mondja, a felszerelésről is. Azt a képet nyújtja, ami a gyors látogatáskor szeme elé tárult.

A Propaganda Kongregáció levéltárában van. Dr. Galla Ferenc professzor közölte előadásában a fontosabb, magyar vonatkozásokat 1969-ben, a Szent István Társulat gyűlésén.224

x

II. Rákóczi Ferenc féle szabadságharc idején sokat szenvedett a község az átvonuló hadaktól, azok ellátása nagy teher volt. - A templomot a lázadó gyöngyösiek felgyújtották, így a Mária tiszteletére épített templom elhagyott. (1697)

x

1848-as Szabadságharc idején 1849. július 20-án nagy csata volt a Zsámbok felé eső részen. A csatában 17 társával együtt itt halt hősi halált Szele Andor, az ún. Honvéderdőben. 16 közvitézt egy sirba, kettőt külön sírba temettek a Csatatéren.

Ugyancsak ebben a csatában esett el Goldstein Ágoston orosz őrnagy is. A tábort vezérlő Kupredov Pál parancsnok rendelete következtében másnap azaz július 21-én a templom kerítésében sorsosai által nagy pompával eltemették.

A csata után a templomot is kirabolták.

x

„1849. szept.l2-én elképzelhetetlen orkánnak éjszak felől jött jéggel tellyes felyhők és határunkra végenyészetet és pusztulást hoztak. Az ítélet percze (mert igazán annak nevezhetni) délután mintegy 5 óra tájban nehezedett ránk, a midőn a felhőszakadásként lehullott jég mindent elvert."225

x

„1855. augusztus hónapban pusztított a KOLERA, 60 hívemet ragadott el a halál angyala." - írta Jankovich Mihály plébános, aki 1854-dec. 31-án ment Kecskemétre, de ottl 855. aug.10-én ő is meghalt kolerában.226

x

1873. aug. 9-szept. 14-ig másodszor is dühöngött a KOLERA. Sokan meghaltak, köztük a mindenki által szeretett és tisztelt Millmann János, 1 éves pap is áldozatul esett, akit sok hívő követett. Az egész országban a kolera áldozatainak száma 240.000 volt. Túrán a Halottak Anyakönyve szerint 161 halottnál jegyezték be, hogy a halál oka: kolera volt.227

Az első kolerás halott: 1873. július 28-án halt meg, Bartos Mária, Krátki János neje, utazó, 45 éves volt. Temetését júl.29-én Millmann János végezte. A Jegyzet rovat fölirta: „Keresztül utazván, fogadóban hált meg." (Hal.AK.)

x

Paphiány 1930-ban?

„Július 1-én kaptam végre káplánt, Falvai Józsefet, 2 éves presbiter, aki azonban 1 hónapi turai káplánkodás után a nagy paphiány miatt Kókára helyeztetett át. így ismét egyedül voltam egész éven át."228

x

1963. Március 11-12-13-án nagy ÁRVÍZ volt a szigorú, hosszú és nagy hóeséses tél után. A Galga keresztültört. A falu és vasút közti rész víz alá került. Útvágásokkal enyhítették az áradást. A lakosságból sok férfi, nő, buzgón dolgozott az ár korlátozásán. Homokzsákokkal emeltek gátat az árnak. A 2 hitoktató, Hegedűs Lászó és Szűcs Ferenc is az árterületen dolgozott éjjelen is, homokzsákokat hordva. A kár nagy volt, ember életben nem esett azonban kár."229

x

1966. Szomorú eset: „A templom melletti kereszten a Corpust összetörték farsang kedd éjjelén. A nyomozás nem derítette ki a tetteseket. Fiatalkorúak lehettek."230

1988. ápr. 24. A Hévízi úti keresztről ellopták a korpuszt, megújították a közellakók, és megáldottuk újra.

1989. ápr.23.-ra virradó éjjel feltörték a sekrestyét, és 3 miséző kelyhet (1 igen régi, 1 barokk, és a „kongresszusi" kehely) 2 áldoztató kelyhet, köztük a Kittiinger Kálmán
féle igen értékes ötvösmunkát, és 1 kis áldoztató kelyhet vittek el. Semmi sem lett meg belőlük.

Falumúzeum megáldása 1989. okt. 15-én

1989. október 15-én nyílt meg a Falumúzeum. A tanácselnök (Sára Ferenc) kérésére megáldottam hatalmas tömeg részvételével. Előzőleg, 1987-ben a falumúzeum szervezőjének, Szilágyi Gábornénak kérésére templomba kértem a híveket, adják oda szép, régi emlékeiket, hadd legyen az közkincs mindannyiunknak, és az idelátogatók is hadd gyönyörködjenek a turai kezek szép alkotásaiban.

1991. ápr. 28-án a Hatvani Pedagógus Kórus énekelt templomunkban. Igen nagy élmény volt a zenét kedvelőknek.

1991. máj. 4-én megb. Mindszenty József bíboros úr holttestét hazahozták Mariazellből, és Esztergomban temették el a prímások közé. A szentmisét Franz König bíboros celebrálta sok püspök és pap részvételével. Turáról is 4 busszal mentünk tiszteletadásra.

 

Kulturális rendezvények adatai

1973. aug. 26-án vasárnap a BAGI ÉNEKKAR ÉS IFJÚSÁGI CSOPORT Szent István misztérium előadást tartott templomunkban, szép részvétel mellett.

1973. okt. 21-én a VÁCI SZÉKESEGYHÁZI ÉNEKKAR Szűz Mária élete énekekben gondolatkörrel áhítatos műsort rendezett templomunkban, Huszár Dezső karnagy vezetésével. Nagyon szép volt. Hívek sokan résztvettek.

1976. május 30-án vasárnap este nagyon értékes műsorral ünnepelték meg RÁKÓCZI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 300 éves évfordulóját a templomban.

A rendezvény témája: Rákóczi a katolikus magyar.

Szép kuruckori szavalatokkal, énekekkel. Az ünnepi szónok Dr. Félegyházy József akad. tanár, apát-kanonok volt. Sokan voltak. Megható ünnepség volt. Sokan végig sirták. Utána szentmise Rákócziért, katonáiért, köztük a 28 turai kuruc katonáért.

1976. szept. 19-én, vasárnap meggyászoltuk, s könnyes szemmel emlékeztünk meg a MOHÁCSI CSATA 450 éves évfordulójáról, okairól, következményeiről. A szentbeszédek erről szóltak. Az ott elesettekért ajánlottuk fel a szentmisét.

1976. szept. 26-án ASSISI SZENT FERENCRŐL emlékeztünk meg halálának 750. évfordulóján. Az egyház igazi nagy reformálóját méltattuk.231

1980. október 12-én, KARAZAROO JÓZSEF, volt váci egyházmegyés pap, volt hittanár Hatvanban, Vácon teol. tanár, prefektus is. Régi neve, Rokonai József, még előbb. Pesztalics. Szerepel Tóth Tihamér: Vallásos Ifjú c. művében is.

Vetítettképes előadást tartott a templomban Japánról, az ottani katolikus életről, ott 22 évig működött és Brazíliáról, ahol 12 évig volt hittérítő. Sokan eljöttek meghallgatni.

1980. október 19-én SZENT BENEDEKRE emlékeztünk születésének 1500 éves évfordulóján. Dr. Sólymos Szilveszter, főisk. tanár jött el hozzánk, és beszélt a szentmiséken jelentőségéről. Hallhatták híveink, mit tett és tesz a katolikus egyház az emberiség lelki és anyagi javára.

1980. nov. 9-én este SZENT GELLÉRT SZÜLETÉSÉNEK 1000 éves évfordulóját ünnepeltük a templomban. Munkanap volt államilag, vasárnap ellenére. Ezért nem telt meg a templom. Az Új Ember írói sem jöttek el. A helyi Énekkar szerepelt, gyermekek éneke, szavalata.

A beszédet Dr. BELON GELLÉRT, jánoshalmi apát, Rómától kinevezett püspök, kiváló lelki író mondta.

Beszéde gondolata szent Gellért szavai: Boldogasszony, Szűz Mária és minden életet hordozó anya. - Pannonia nostra. - Hallod, a magyarok szimfóniáját?232

1984. ápr.8-án, Virágvasárnap Fekete Péter atya vezetésével a fiatalok újhatvaniak közreműködésével Sillye Jenő: KRISTÁLYÓRIÁS c. oratóriumát adták elő nagy siker-rel.233

1984. máj. 13-án este a FÓTI és Turai Énekkar egyházzenei áhítatot tartott.

1986. márc. 23. turai fiatalok saját saját szerzeményű KERESZTÚTI ÁJTATOSSÁGOT VÉGEZTEK gitáros zenével.

1986. máj. 17-én volt először HITTANVERSENY Vácott, 205 gyerek vett részt, köztük 5 turai, 1 első díjat nyert Sára Balázs.

1986. okt. 19-én, LISZT FERENC HALÁLÁNAK 100., születésének 175. évfordulóján Egyházzenei Áhítat volt templomunkban. Orgonáit Benedek József kántor,
szólót énekelt Barcziné, Nyitrai Mária és a turai énekkar énekelt Liszt műveket.

1987. aug. 21-én volt e bemutatója a „GAZDAG IFJÚ" c. evangéliumi zenés darabnak a Műv. Házban, Barczi Zsolt szerzeménye.

1988. júl. 3 óta működik a plébániai könyvtár kb. 2000 kötettel, vallásos, komoly és közérthetőbb irodalommal. Anyagának törzse Dr. Kovács Gábor atya által összegyűjtött könyvekből áll.

1989. jún. 4. Újhatvani fiatalok ICHTUS együttese, rock koncertet adott a Műv.Házban, „Keresd velünk Jézust" címmel.

1989. jún. 16-án volt az 1956-os szabadságharc hőseinek, Nagy Imre és társainak újratemetésre Bp-en, este mi is értük, és MINDEN HŐSI HALOTTÉRT VÉGEZTÜNK SZENTMISÉT.

1989. júl. 9-én „Az Élet Kenyere" címmel az Oltáriszentségről szóló zenés Oratóriumot adták elő fiataljaink, Barczi Zsolt szövegével és zenéjével,

1990. júl. 10-én a Művelődési Házban torjai székely fiatalok „NYITOTT ABLAKOK" c. színdarabját nézhettük meg. Ének, tánc, remek volt!

1990. aug. 19-én csíkszentimrei fiatalok műsort adtak a Műv. Házban, másnap a Szent István napi szentmisén vettek részt.

1991. ápr. 21-én „FELTÁMADT KRISZTUS ALLELUJA" címmel a Művelődési Házban húsvéti műsor volt, az Énekkar közreműködésével, ekkor adták elő az IFIsek a Gazdag ifjú c. darabot.

1991. karácsony előtt a BOLDOG HERCEG c. darabot,

1992. júl. 21-én a keresztényüldözések korát ismertető FABIOLA c. könyv alapján készült zenés darabot adták elő az IFISEK, fiúk, lányok Barczi Zsolt irányításával.

1997. ápr.12. A turai születésű szobi plébános, Kómár István atya vezetésével a szolnoki Ifisek a turaiakkal együtt adták elő az ÉLET KENYERE c. oratóriumot, Barczi Zsolt szerzeményét.

 

Világiak szerepe

a helyi egyház életében

Az 1900-as évek előtti időben az egyházközségek életében a katolikus egyházban nem nagy szerepe, feladata volt a világi híveknek. Ellentétben a protestáns egyházakkal, ahol a gondnoki, anyagi természetű ügyek intézése szinte szuverén joga, és feladat volt a presbitereknek. A kat. egyházban az anyagi természetű ügyek, renoválások, építkezések többnyire a Kegyurak feladata volt. így volt ez Turán is. Csak néhány epizód:

1770-ben Eszterházy Miklós kegyúr a templomot újra bővítette, és egyúttal renoválták is. A kegyúr adott hozzá igát és kézi munkát.234

1852-ben a jelentékenyen megrongált templomot a hercegi uradalom kijavíttatta és a templompénztár terhére kifestették.235

Niedermann plébános írja le, hogy a templom barokk ivezetei repedtek, életveszélyessé váltak. „Az Uraság ismét jó karba helyezé a megrongált ivezeteket."236

Az 191 l-es átépítés kapcsán írja Gallovich plébános: „Újra körülvettem a Kegyurat (Schossberger), meglágyítottam a szívét, és ajánlott 12.000 koronát, majd a tető csatornájára újra 250 koronát.237

Az Eszterházy birtokot 1868-ban eladván Tornyai Schossberger Zsigondnak, minthogy ez izraelita vallású, a püspök Máté János papnöveldei tanárt nevezte ki Turára plébánossá. De az uradalom abból indulva ki, hogy aki a terhet viseli, kell, hogy jogokkal is bírjon, a maga részére vindikálta a patronátusi jogot, hogy ő ajánljon plébánosjelöltet a püspöknek... Rómából kapott kiváltságot, hogy ezt tehesse, így az uradalom képviselője, ROLF CAMIL, akkori tiszttartó által Povedák István hévízi plébános, ker. esperes bemutatván, a püspök által megerősíttetett... - Később arról írnak, hogy a kegyúr, báró Schossberger Viktor felesége és gyermekei római katolikusok voltak. Megkeresztelkedésük Bécsben történt.238

A templomépítés kapcsán plébános különösen az Iskolaszék tagjainak segítségét emeli ki, különösen azokét, akik a Katolikus Körnek is tagjai voltak. Dr. Gallovich a templom elkészülte után így nyilatkozott:

„Régi szokás volt, hogy a Község elöljárói nagy ünnepeken gyertyát tartottak az oltárnál.

A községi elöljáróság a templom építésénél nemcsak szűkkeblűen, de egyenesen ellenségesen viselkedett M.P. bíró vezetése mellett, s a Kat. Iskolának jellege, s tulajdonjoga ellen törtek, az Iskolaszék pedig fáradhatatlanul dolgozott Kath. módon érzett és tűrt, ezért értesítettem az elöljáróságot, miután megszűnt a Kath. ügyek istáplója lenni, beszüntettem reá nézve a gyertyatartási tisztséget, ezúttal annyiban, hogy fele részben vehetnek azon részt, fele részben pedig az Iskolaszék fogja teljesíteni, kik különben is az egyházközség elöljárói lévén, ez a tisztség őket hivataluknál fogva megilleti. Azt felelték rá, hogy ők koldusokkal nem szolgálnak. így e tisztségből egészen kimaradtak."239

Képviselő-testület Dr. Gallovich Győzővel - 1911

A Magyar Kat. Egyház elévülhetetlen érdeme, hogy világviszonylatban elsőnek -már a múlt században- felismerte azt az alapvető igazságot, amit csak a II. Vatikáni Zsinat fogalmazott meg világosan: a lelkipásztorok egymagukban nem tudják eredményesen betölteni az egyház üdvözítő küldetését, ehhez igénybe kell venniök a világi hívek segítő közreműködését is. A felmerülő nehézségek ellenére is, 1868-ban megteremtették ehhez a jogi alapot. Az 1870. okt. 26-án megalkotott szervezeti szabályzat (amit a király, mint főkegyúr nem hagyott jóvá!) ösztönzést adott arra, hogy az országban többhelyütt meg is alakuljanak az egyházközségek. A Püspöki Kar 1929-ben rendelte el kötelezően mindenütt az egyházközség szervezetének felállítását.

A Plébánián fennmaradt jegyzökönyvek alapján

1935 febr. 2-i Egyháztanács gyűlés résztvevői voltak:

Dr. Herczegh János plébános elnök    
Volter Ferenc Batta Mihály Éliás Lajos Gólya József
Galyó Mihály Jenei István Morvai István Pászti József
Sára István Seres István Szilágyi Mihály Tóth L. Péter
Tóth Ödön Tóth M. József Sándor József Morvai János
Paray János egyháztanács tagok.    

 

 

A megszerveződött Képviselő-testület tagjai sokszor azonosnak tűnnek az Iskolaszék tagjaival, hiszen legtöbbet a Kat. iskola ügyével foglalkoztak.

1945. júl. 8-i jegyzőkönyv szerint a következők a Képviselő-testület tagjai:

Dr.Herczegh János plébános, elnök. Chikán Ernő h. jegyző  
Benke István Jenei András, Pázmándi János,
Tóth L. Péter Tóth István Tóth Mihály -
Tóth G. Mihály Tóth Péter Tóth Ödön, -
Sára József    

   

1947. ápr. 13-i gyűlés résztvevői voltak:

Herczegh János esp. plébános, elnök Volter Ferenc világi elnök
Dóra Ernő pénztáros Batta Mihály Gólya Sándor 11.14.
Gólya Elek Jenei András Meleg Mihály
Pázmándi János Pászti Mihály Pászti József
Sára József Sára János II.7 Seres Márton
Tóth Mihály 1.631 Tóth Mihály 1.536 TóthL. Péteri. 615
Tóth G. Mihály II. 500 Tóth Ödön 1.552 Tóth M.József
Pock Aladár Dr. Fekete Gergely képv.tagok
Kovács László ált.isk.igazgató-gondnok mint jegyző


  

1947. jún. 15-én választott tagok, eskütételük júl.27. (ez a névsor szerepel a Herczegh esp. úr által tartott utolsó gyűlés jegyzőkönyvében 1949. okt.23-án is)

Rendes tagok:    
Batta Mihály II.72 Benke István II. 633 Csányi József főjegyző
Dénes József II.,25 Dóra Ernő Gólya Sándor II.175
Jenei András I. 65 Jenei Péter II.393 Lukács János I.257
Marinka József II.623 Meleg István I. 459 Meleg Mihály I.22
Pázmándi János I. 604 ifj.Sára András I.493 Sára János II.7
Sára József I. 33 Sára Mihály I. 609 Szaszkó János I. 428
Szaszkó József I.3 Tóth Mihály II.404 Tóth István bíró I.15
Tóth István keresztfai I.175 Tóth Mihály I.534 Tóth Mihály I.631
Tóth L.Péter I.615 Tóth József I.71  

           

Póttagok    
ifj. Batta Mihály I.647 Basa Péter I.488 Csányi István I.358
Gólya Mihály I. 147 Gódor István II. 112 Jenei János I. 396
Juhász Péter I.914 Mácsai István I.554 Puskás László I.28
Sára János ifj.Szilágyi István II.706 Tóth G.József I.276
Tóth ZS. István (vilmérnök) I. 343    

    

Tisztségviselők:  
Vil. elnök Dóra Ernő
Gondnok: Kovács László
Jegyző: Dr. Fekete Gergely
Pénztáros: Jenei András

     

 

Az Egyháztanács tagjai (szűkebb, egyes ügyek intézéséhez elég őket hívni, velük tárgyalni).
Csányi József Batta Mihály Jenei Péter Meleg Mihály Pázmándi János
Sára János Sára József Tóth István Tóth Mihály  


 

Póttagok:      
Meleg István Tóth István I.175 Tóth Mihály I.1934 Tóth L. Péter


 

A.C. szakosztályai:      
Hitbuzgalmi      
Dr. Herczegh János esp. Batta Mihály Benke István    
Jenéi Péter Melegh Mihály Pázmándi János Sára József
Tóth M.József Tóth Mihály I.534    

 

Kulturális és Charitativ: Elnök: Csányi József
Tagok: Pock Aladár Jenei András Szaszkó József
  Tóth István bíró Tóth Mihály I.631 Tóth István I.175

 

Propaganda, sajtó: Elnök: Dora Ernő    
Tagok Gólya Sándor Lukács János Marinka József
  Meleg István Sára I. András Sára János
  Sára Mihály Szaszkó János Tóth A. Mihály

 

Számvizsgáló Bizottság tagjai:  
Jenei Péter Tóth Mihály I.631 Tóth L. Péter

(1948. szept. 12-i Képviselő-testületi ülésen az iskolák államosítása miatt Chikán Ernő és Pock Aladár c. igazgató testületi tagsága megszűnt.) Az egyházközség jegyzőjévé Szász Sándor tanítót választották.

1960-ban a következők a Testület tagjai:

Elnök:

Dóra Ernő

Gondok:

Batta Mihály

Pénztáros:

Meleg István

Ellenőr:

Pázmándi János

Csehó Pál

Számvizsgáló:

Jenei Péter

Erdélyi István

Lukács Vilmos

Igazoló Bizottság:

id.Tóth Mihály

Tóth András

Pázmándi Péter

 

Testület tagjai: Sára János Csányi István Meleg Mihály
ifj.Tóth Mihály Gólya Sándor Lörincz Kálmán Lajtos József
Köles Sándor Dusa József Pásztor Gábor Sára András
Éliás Ferenc Tóth István Németh József Pásztor János
Somlai József Ifj. Sára János Bakos István Tóth M. István
Tóth M.Sándor Tóth L. Péter Tusor János Jenei János
Sára Mihály (Rákóczi út)
1965-től Elnök: Lukács Vilmos

 

Amikor a templom nagy felújítása, szentélyének átrendezése történt, a következőket jegyezték tagokként 1972-ben:

Bakos István Bálint József (Lehel u.) Bálint József kántor atya
Batta Mihály Csányi István Csősz Gábor
Dolányi László Dusa József Erdélyi István
Erdélyi János id. Lajkó András Ifj.Tóth András
Jenei Péter Kajtor András Kiss Mihály
Kómár László Kúti József Lajkó András
Lőrincz Kálmán Lukács Gábor Lukács Vilmos
Marinka József Meleg István Pásztor János
Pásztor János (Zsámb) Pázmándi István Pázmándi Péter
Seres István Seres János Tellér Mihály
Tóth A. János Tóth András Tóth István
Tóth József Tóth L. Péter Tóth László
Tóth M.Sándor Tóth M. István Tóth Mihály
Tóth Péter Tóth Zs. István Tusor János

 

A Testület névsora 1978-ban: (45személy)

Bakos István Honvéd út 12. Marinka József Rákóczi út 70.
Batta István Thököly út 23. Medveczki István Bajcsy Zs. út 18.
Benkó József Magdolna út 20. Pásztor Gábor Madách út 20.
Bálint József Lehel út 14. Pásztor János Zsámboki út 69.
Csányi István Kossuth út 155. Podonyi János Tabán út 16.
Csősz Mihály Kossuth út 49. Seres János Kossuth út 151.
Czombor József káplán   Sima József Madách út 4.
Dolányi László Bajcsy Zs. út 24. Szabó Sándor Vasútállomás
Erdélyi István Gyóni G. u 8. Szilágyi Mihály Úttörő tér 3.
Erdélyi János Templomköz 6. Szota János Nyárfa ut 6.
Gólya József Szabadság út 5. Tellér Mihály Munkácsy ut 5.
Hupka József káplán   Teréki Mihály Vasút u 23/a.
Jenei Péter Rákóczi út 113. Tóth István Zsámboki út 64.
Kajtor András Thököly út 2. Tóth József Kossuth út 134.
Kiss Mihály Szövetség u 42. Tóth G. József Petőfi tér 44.
Kómár László Petőfi tér 30. Tóth László Kossuth út 3.
Köles József Kossuth út 41. Tóth A: János Kossuth út 51.
Köles Sándor Kossuth út 123. Tóth Mihály Kossuth út 25.
Kúti József Kossuth út 144. Tóth M. István Kossuth út 148.
Kúti János Vasút út 68. Tóth M. Sándor Táncsics út 12.
Lőrincz Kálmán Katona út 3. Tóth L. Péter Bartók tér 29.
Lukács Gábor Bartók B. tér 20. Tusor János Thököly út 6/B
Lukács Vilmos Sport út 19.    

 

1981-ben Dr. Bánk József érsek püspök atya elrendelte a Testületek újjászervezését. Átmenetileg 3 tagú gondnokságot nevezett ki 1981. febr. 19-én

Csányi István Lukács Vilmos Pásztor Gábor

 

Az újjászervezett Képviselő-testületet 1981. dec. 15-én 5 esztendőre nevezte ki a megyéspüspök:

Batta István Thököly út 23. Meleg Sándor Ságvári út 72.
Bálint József Lehel út 14. Nagy János Jenő Mártírok útja 9.
Bárány Tibor kántor Köztársaság út 8.  Pásztor Gábor Madách út 20.
Erdélyi János Templomköz 6. Pásztor János Zsámboki út 69.
Csányi István Kossuth út 155. Pásztor Mihály Táncsics út 53.
Gyurkó László Tüzér út 59. Seres János Kossuth út 151.
Kiss Mihály Szövetség út 42. Sima József Munkácsy út 4.
Kómár László Petőfi tér 30. Szota János Nyárfa út 20.
Kúti János Vasút út 68. Tellér Mihály Munkácsy út 5.
Kúti József Kossuth út 144. Teréki Mihály Vasút út 23/A.
Lörincz Kálmán Katona út 4. Tóth A. János Kossuth út 51.
Lukács Vilmos Sport út 19. Tóth G.József Petőfi tér 44.
Medveczki István Bajcsy Zs. út 18. Tusor János Thököly út 6/B.
1983. szept-re  Kúti József, nem szerepel a névsorban  Pásztor Mihály
De a meghívón szerepel:      
Tóth M. Istvánná, Kossuth út 198.   ifj.Maczkó Istvánná, Kossuth út  
Fekete Péter káplán   Tóth Ferenc káplán.    

 

 

A templom teljes felújítása után, Marosi Izidor szept. 13-án szentelte fel, és ekkor tettek esküt a Képviselő-testület 1987. szept. 1-én kinevezett tagjai:

 

Rendes tagok:(régiek)      
Bálint József Lehel út 14. Pót tagok:
Erdélyi János Templomköz 6. Csányi Péter Felszabadulás út 12.
Csányi István Kossuth út 155. Győri László Sport út 2.
Gyurkó László Tüzér út 59. Kúti András Galga út
Kiss Mihály Szövetség út 42. Pásztor László Radnóti út 1.
Kómár László Petőfi tér 30. Szabó József Táncsics út 4.
Lukács Gábor Bartók B. tér 20. Szilágyi Mihály Rákóczi út 42.
Lukács Vilmos Sport út 19. Túróczi Ferenc Vasút út 79.
Pásztor Gábor Madách út 20. Medveczki István Bajcsy Zs. út 18.
Szota János Nyárfa út 20. Tellér József Kossuth út 72.
Tóth G. József Petőfi tér 44.
Hivatalból tagok:      
Barczi Zsolt hitoktató Benedek József oki. karnagy-kántor Tóth István áldoztató Dobó út 1.
Tiszteletbeli tagok:      
Tusor János Thököly út 6/B. Batta István Kúti János
Új tagok:   Pásztor János Tóth Mihály
Diós László Bartók B. út 10/A. Seres Sándor Sima József
Köles Mihály Kossuth út 123. Tóth M. Istvánné Maczkó Istvánné
Kúti József Bartók B. tér 22. Tellér Mihály
Pázmándi Sándor Bartók B. út 12. 1987. szept. 25-én Pásztor Gábor lemondott
Sára Mihály Kossuth út 52. 1989. ápr.-ban Csányi István gondnok meghalt
Tóth M. Sándor Táncsics út

 

 

A helyettes gondnokválasztásra összegyűlt Tanács tagjainak levélben mondott le az elnök, Lukács Vilmos május 11-én.

Képviselő-testület eskütétele 1987-ben

 

 

1989. júl. 23-án

Világi elnöknek: KÖLES MIHÁLYT

Gondnoknak:

Szabó Józsefet, helyettesének Csányi Pétert választották

Csányi István helyett Sára József (Táncsics út 62)
Pásztor Gábor helyett Bakos János (Honvéd út 12)
Lukács Vilmos helyett Tóth M. József (Bartók B. tér) lett képviselőtestületi tag.

Jóváhagyásuk: Vác, 1990. febr. 6.

     

    Jelenleg a Képviselő-testület tagjai 1998. mára 13. óta:

Régi tagok      
Bakos János Verseny út 18. Boda Mihály Szabadság út 8.
Csányi Péter Szele A.út 12. Dolányi László Vörösmarty út 44.
Diós László Bartók B.út 10/a Győri László Sport út 2/a.
Kiss József Vszentlszlói út 14/a. Kómár László Petőfi tér 30.
Köles Mihály Kossuth út 123. Kuti József Bartók B.tér 22.
Lukács Gábor Bartók B.tér 20. Lukács István Rákóczi út 55/b.
Medveczki István Bajcsy Zs.út.18. Pásztor László Radnóti út 1.
Pázmándi Sándor Bartók B.út 12. Sára József Táncsics út 61.
Sára Mihály Kossuth út 52. Szabó József Táncsics út 4.
Szilágyi Gábor József A. út 4. Szilágyi Mihály Rákóczi út 42.
Tellér József Kossuth út 78. Téglás Géza Bocskai út 7.
Tóth József Bartók út 28.    
Hivatalból      
Barczi Zsolt hitoktató Köztársaság út 6.    
Tóth Péter kántor Szent István út 82.    

 

Új jelöltek

Fekete István

Honvéd út 2.

Költő Aladár

Gábor Á. út 29.

Tiszteletbeli tagok:

Bálint Jószef

Lehel út 14.

Kiss Mihály

Szövetség út 42

Pásztor János

Zsámboki út 69.

Seres János

Kossuth út 151.

Túróczi Ferenc

Vasút út 79.

Tóth István

Dobó út 1.

Tóth G. József

Petőfi tér 44.

A Képviselő-testület tagjai gyűjtik az egész községben az egyházi hozzájárulást, ami a Plébánia fenntartására, az egyházi alkalmazottak fizetésére szolgál. Ünnepeken gyertyát tartanak régi szokás szerint, ünnepségek megrendezésében közreműködnek, és a templom, plébánia körüli munkában segítenek. Többségük fiatal, így az egyházközség életében való aktív részvételükkel tanúságot tesznek hitükről, Isten és egyházunk ügyének fontosságáról.

 

Kántorok - harangozók

A kántorokat, egyben tanítókat (kántortanítók) az Iskola története c. fejezetben mutatjuk be. Itt csak a kántorokat soroljuk fel.

Sekrestyések, harangozók

1742. Sára Mihály sekrestyés

1838. A sekrestyés Tót Miklós 64 éves, végzi a templomgondnok feladatait: temetésért a hátralékos díjakat behajtja, gyertyát, tömjént szerez be.

1838. A harangozó Dobák János, 48 éves, magyarul, tótul beszél. A papot beteghez lámpával kíséri, ott tud felelni a versiculusokra. Ministránsról gondoskodni, harangozni, nagyhéten kerepelni tartozik.

1892. Palkó István harangozó.

Papp Julianna férje, iparos, harangozó, 37 évesen belső vérzésben meghalt. A torony ablakából, rövid ideig tartó szenvedés után meghalt. Temette Bajcsy Gábor káplán 1892. jún. 9.

Révész Ferenc harangozó, elődje édesapja volt.

1956. májusában pályázott kántori kisegítőnek Csukás László, de beteges lévén, a munkaszerződését a Püspökség elutasította.

1957. májusában Tóth János volt az ideiglenes megbízott kántor.

1959. jan. 9-től NÉMETH JÓZSEF S.J. atya volt a kántor 11 éven át. Egészségi okokra hivatkozva mondott le 1970. jún. 11-én, szívbetegsége miatt könnyebb helyre, Hévízgyörkre ment.

Átmenetileg Gólya József MÁV alkalmazott, és Tóth Péter zenegimnáziumi növendék látta el a kántori teendőket.

1970. november 22-én választották meg kántornak a másik jezsuita atyát: BÁLINT JÓZSEFET. Újpest Megyerről jött, buzgó, zenéhez jól értő, lelkes ember. Rögtön énekkart szervezett. 1976 aug. 27-én betöltve 60 életévét, egészségi állapota miatt kisebb fizikai megerőltetést kívánó munkahelyre cserélte fel a turai kántorságot. Rátkára ment kántornak.

1956. jún. 25- Tóth M. István

1957. júl. 22-én lemondott, „nem bír megélni jövedelméből. A plébános nem engedi meg neki, hogy a törvényes egyházi hatóság rendelkezése ellenére, külön szedje be a maga párbérét..." sajnos, „az egész község kat. lakossága a legnagyobb megnyugvással vette tudomásul, hogy állását lemondotta. "240

1959. jan. 27-től Sára János a harangozó. 1962-jan. 25-én ezt írta: „A mai napon lemondok harangozói állásomról. Indító oka az alábbi: Magasabb fizetésű állás kínálkozik számomra."

1962. jan. 3O-tól Csehó Pál a harangozó nyugdíjazásáig, 1978. márc. 31-ig.

1976. nov. 12-én, GÓLYA JÓZSEFET választotta kántornak a képviselő-testület.

1979. febr.-ban benyújtotta lemondását, ápr. 30-án vált meg állásától.

1979-ben az egyházközség kántorházat vett, Dr. Révész Sándor aszódi főorvos házát, Tura, Köztársaság út 8.

1979. dec. 2-án választották meg BÁRÁNY TIBORT turai kántornak. Jeles kántorképesítése van, jól orgonái, Ernődről jött, márc. 16-án költözött be az újonnan vásárolt kántorlakásba. Középiskolai végzettsége, jeles kántori képesítése volt. Plébánosa nagyon ajánlotta vallásos, buzgósága, szerénysége miatt. Nagy csalódást okozott, amikor 1981-ben felmondott. Plébános szerint Turát csak „ugródeszkának" használta, hogy később hivatkozhasson kántori múltjára. Felmondásában szerepel: Szüleinek egészségi állapota tartósan megromlott, közelebb akar állást, hogy segíthessen rajtuk. 1978. ápr. 1-én lesz sekrestyés Lukács Gáborné, aki férjével együtt látja el szolgálatát

10 éven keresztül. Nyugdíjba ment 1988. márc.31-én.

1982. ápr. 6-án választották meg Benedek Józsefet kántornak. Kállón született, egyházi gimnáziumban érettségizett, jó kántori oklevéllel rendelkezik, kiválóan orgonái. Feladatát szorgalommal látta el, majd közös megegyezéssel cserélt Tóth Péterrel, és Bagra ment kántornak.

1988 óta kántorunk Tóth Péter László. A sekrestyési állást pályázta meg felesége, és mivel elkészült turai lakásuk, szerettek volna hazaköltözni. A káplánhiány miatt hitoktatóra szükségünk volt, így személyében hitoktatót is nyertünk. Hivatásnak tekinti szolgálatát, és buzgón, nagy hozzáértéssel végzi teendőit, az Énekkar vezetése alatt kivirágzott.

1988. márc. 25-én választják meg Tóth Péterné, sz. Tóth L. Ilonát sekrestyésnek, aki kántor férjével együtt költözött haza az itt épült otthonukba. 1989-ben megszületett 4. gyermeke, akkor újra.

1989. máj. 1. Lukács Gáborné látja el a harangozóságot nyugdíjasként.
Jelenleg 1992. márc. 11-től Lukács István a harangozó.

 

A temető

A hagyomány 3 temetőről beszél. A még idősebbek 6-ról is tudnak.

Azelőtt temető volt a tizenháromváros környéke, - a pap kertje, - a templomkert, - a cigánysori kertek - és a mostani alatt is volt egy temető.241

A tizenháromvárosi és a cigánysori helyeket minden megkérdezett ismerte még 30 évvel ezelőtt is. A Tabán úti árok mellett a régiek nagy esőzések után többször is találtak a földből kimosott emberi csontokat.

1779. jún. 30-án a Vizitátor ezt írja a jegyzőkönyvbe: „A temető a falun kívül fekszik, körül van árkolva, mindenki ide temetkezik: a hely meg van áldva. "

1838-ban a püspöki látogatáskor feljegyezték: „3 temetője van a falunak, kettő a falu közepén, már nem temetkeznek bele, sőt elhagyatott. A harmadik a falu végén, délre néző kapuval. 1829-ben a földesúr körülárkoltatta, 1830-ban áldotta meg az esperes: közepén feszület, lapos fémkorpusszal. A kereszteletlen elhaltakat a temető árkába temetik."242 - Talán ez a harmadiknak említett temető a mostaninak Zsámbok felé eső része, délre eső bejáratával.

A temetői kápolna

A plébánia-kerti temetőt többször említik a H. D.-ban.

1830-ban a Plébános Vácra ír a püspökségre, tanácsot kérve: A régi temető megtelt, mit csináljanak?

A plébániához tartozó kertet valamikor Exc. Eszterházy, a birtokos és patrónus temetkezési helyül jelölte ki, idővel azonban betelt és bezáratott.243

1897-ben „Az Ó temető Háztelkeknek adatott el. A Püspök és a pátronus beleegyezésével a bejött összeg kamatait a plébános élvezi, a tőke Váczon kezeltetik."244

Az új temetőbe 1863-ban temettek először. Elsőként:

Sallai Rozália, Sallai János leányát, Tura, 365 sz. 2 éves. Temette, Tura, 1863. jún. 21. Majzner Sámuel pléb. „Első temetés az új temetőben" - írja a Jegyzet rovatban.

(Halottak Anyakönyvének III. kötete.)

Ebbe a temetőbe állíttatott özv. Tellér Veronika kőkeresztet, amit 1887. szept. 14-én áldott meg Niedermann József turai plébános Püspök Ő Exciája engedélyéből.245
Később, 1904-ben Szilágyi Ilona, majd Kúti András 1935-ben a temető közepén.
1948-ban özv. Benke Gáborné és családja, majd 1976-ban özv. Pászti Istvánná sz. Győri Anna.
A temető dísze, a Feltámadt Üdvözítő tiszteletére készült kápolna.
1910-ben „Rolf Camil, az új temetőben, -Dr. Gallovich Győző kérésére- a szándékolt sírhely helyett, kápolnával egybekötött sírhelyet építtetett."246
 

Mészáros Antal 48-as honvéd sírja

 Tóth Antal 1848/49-es honvédhadnagy sírja

Temetőnket már többször újra rátemettek, így a legrégibb sírok is a múlt század végéről valók. A község paptiszteletére jellemző, hogy 1864-től a papok sírjait megőrizték. Az itt temetett papok közül csak azok sírhelye ismeretlen, akiknek sírja a régebben felszámolt temetőkben volt. Jelentősebb sírok: Van két 48-as honvéd sír - A II. világháborúban elesett orosz katonák sírja.

Itt működött plébánosok, papok, és e faluból származó, de ide visszakívánkozó papok sírjai. És természetesen mindegyik sír drága, amelyik az itt élők szeretteit takarja, akiknek sírját példás odaadással ápolják a hívek a környék egyik legszebben rendbetartott temetőjében.

A Kastély felőli részén van elkülönítve az itt meghalt izraelita lakosok részére kis temető.

Újabb gond: temetőnk rohamosan telik 1-2 év, és új temetőt kell kezdeni.

Egy megjegyzés 1968-ból: „A temető kaput kicserélték. Nem volt még rossz. Az előzőn rajta volt: FELTÁMADUNK. De az újon már nincs semmi. DE AZÉRT LESZ FÖLTÁMADÁS." (H.D.)

A temető egyházi tulajdonáról, és arról, mikor került a község kezelésébe, iratot nem találtam.

Sírásókról sem, hiszen nem voltak egyházi alkalmazottak régi időtől fogva.

1838-ból jegyzi a C.V. a nevét: Ötvös Antal, 47 éves volt a sírásó, kötelessége a sírt mélyre ásni, jövedelme csak a temető füvének kaszálása volt.247

 

A turai temetőben eltemetett papok

 

A papok életéről bővebben a Turán működő papok c. fejezetben.

1760. augusztus 22-én halt meg 46 éves korában nagyontisztelendő Gida Imre Mihály egykor igen szeretett helybéli pébános, miután minden szentséggel megerősítte-tett, Jézus és Mária szentséges nevének említése közben lelkét Temetőjének átadta a délelőtti órákban. Sírja ismeretlen helyen van- (Talán a plébánia kerti temetőben?)

1836. november 10-én halt meg és még azon a napon eltemették ZIMÁNY PÁL káplánt - Sírja ismeretlen helyen van.

1814. február 18-án halt meg RAJCHER ANDRÁS PLÉBÁNOS. (57 éves)

A Halottak Anyakönyvében 1814-ben ezt olvashatjuk: „Ez év febr. 18-án reggel fél 7 óra tájban Janiss István káplánja találta meg ágya mellett térdelve, holtan... 57 évesen, 33 éves papsága, 13. turai plébánossága idején."248 - Sajnos, sírja ismeretlen helyen van

1858 május 27-én halt meg MRAVECZ JÓZSEF káplán.

Sírja ismeretlen helyen van, (a síremléke a régi hullaházhoz volt támasztva.) sírkövét onnan Lukács A: pléb. a papi sírokhoz tétette.

Felirata: JOSEPHO MRAVECZ SACERDOTI FRATRES DISTRICTUALES 1858. (=Mravecz József, egyházmegyés paptestvér 1858)

1864. december 26-án halt meg MAJZNER SÁMUEL, váci kanonok, plébános. A Turai temetőben, a kápolna mögötti kereszt közelében van a sírja, síremlékén olvashatjuk: „E keskeny sírüreg, néhai MAJZNER SÁMUEL turai plébános, váci kanonok hűlt tetemeit, kanonoki székfoglalásának napján, dec. 29-én. fogadta be. Az Úr Jézus, akit szíve mélyéből szeretett, kit a hit buzgóságával hirdetett, legyen irgalmas a sokaktól siratott, hirtelen elhunyt lelkének."

1873. szept. 1-én temették MILLMANN JÁNOS káplánt.

Sírja a temető középső részén a nagy kereszt mögött van, síremlék obeliszkjén ez a felirat:

„Itt nyugszanak tiszt- Millmann János, vácegyházmegyei áldozár és turai segédlelkész hamvai. Megh. korának 24, áldozó papságának 1-ső évében, mint áldozata az 1873. évben Túrán pusztító epemirígy alkalmával kifejtett lelkipásztori buzgóságának. Áldás poraira." - 1873 szept.l-én temették (azon a napon még 18 kolerában elhunytat temettek)

1876. árpilis 14-én, nagypénteken halt meg BRUCKNER ANDRÁS zámi c. apát, plébános.

Sírja a kápolna mögötti kereszt közelében van. A síremlékén ez a felirat áll:
 

Bruckner András vala nevem,

E siralom völgyében.

Plébános gondjait vittem

E közönség körében.

 

Volt híveim, s utódaim

Isten legyen veletek!

Istenfélők, vallásosak

Jólelkűek legyetek.

 

Nyugszom már. Te keresztény hív,

Imádkozzál lelkemért!

S szinte készülj e nagy útra,

Hogy elvehess boldog bért.

Meghalt 1876. április 14-én.

 

1886. június 22-én halt meg POVEDÁK ISTVÁN madocsai c. apát, plébános. A kápolna mögötti kereszt közelében lévő sírján ez a felirat van:

„Itt nyugszik Istenben boldogult Nagyságos és Főtisztelendő

POVEDÁK ISTVÁN, madocsai apát, turai plébános.

Szül. 1817. okt. 20, meghalt 1886. jún. 22-én. Áldás és béke poraira."

1905. július 15-én halt meg NIEDERMANN JÓZSEF plébános.

A Turai temetőben temették, s a bejárattól jobbra lévő nagy kereszt közelében van a sírja, a szürke obeliszk felirata:

„Itt nyugszik Niedermann József turai plébános.

Élt 65 évet, 1905 júl. 15. Áldás emlékére."

1983. szeptember 1-én halt Dr. KOVÁCS GÁBOR, pápai kamarás, tb. kanonok, plébános.

Sírja közel a kápolna előtt van, még 15 év után is gyönyörűen ápolva, hirdeti,

amit a felirat, „LELKIATYÁNK" volt.

1990. márc. 29-én halt meg Tura szülöttje, KIRÁLY MIHÁLY nyug. zaránki plébános.

Sírja a kápolna mögötti kereszt előtt van.

DR. LAJTOS JÓZSEF, nyug. dunaharaszti plébános.

Sírja: a kápolnától balra, az izraelita temetőtől déli irányban található.

 

Keresztek, szobrok a községben

 

A községben, utak melletti keresztekről az 1779-es C. V. szól első ízben. Megemlíti, hogy a faluban van 4 kereszt, és egy Nepomuki Szent János szobor (Ezt ugyan 1838-ban ugy jelzik, hogy 1817-ben emelték, de mivel 1779-ben már beszámolnak róla, így vagy megújításról van szó, vagy az adat nem pontos.)

1838-ban 7 keresztről szól a Látogatás jegyzőkönyve.

  1. - Matczkó Mihály jobbágy emelte 1804-ben, az erdők felé van fordulva.

  2. - A községben Tóth Zsigmond emelte 1813-ban, Hatvan felé van fordulva.

  3. - A temetőben Fabricius József 1821-ben.

  4. - Szentlászló felé, Mitz József 1817-ben.

  5. - A templom lábánál, régtől kezdve áll, a község gondozza.

  6. - Kis András, 1794-ben a falu közepén fakeresztet állíttatott.

  7. - A hetedik is fa, Fényszaru felé néz, régi, a nép sem emlékszik állíttatójára.

 

Rákóczi út 108. sz. előtti kereszt helyén már régen is állt kereszt.

Az eredetit, 1868-ban Szilágyi Orbán állíttatta, fenntartására 12 forintot hagyott.249 1930-ban Szilágyi Mihály sárközi lakos és neje a Hévízi útban lévő rozoga fa kereszt helyett állíttatott új kőkeresztet.250 Ezt 1975-ben felújították.

A mostani kereszten ez a felirat:

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Isten dicsőségre állította Szilágyi Mihály és neje Seres Rozália

Az Urnak 1975-ik évében.

Tóth János, a Hatvanba vezető úton állíttatott keresztet, fenntartására 80 koronát rendelt 1878-ban (VPL, 1529)

Úgy tűnik, hogy ez fakereszt volt, mert így írja a H.D. 72.old: 1907-ben lett a Hatvani úton lévő fakereszt kőkereszttel helyettesítve, a fakereszt alapítványból. (Alapító neje Szilágyi Ilona, ő állíttatott az új temetőben is 1904-ben egy új kőkeresztet.) A ma is meglévő kereszten ez a felirat olvasható:

„Imádunk téged Krisztus és áldunk téged,

mert a te szent kereszted által megmentetted a világot."

Jézus, Dávidnak fia, könyörülj rajtam.

ISTEN dicsőségére állította:

Tóth Zsiga Jánosné, szül. Szilágyi Ilona és gyermekei

az Úrnak 1907-ik évében.

Szilágyi Ilonáról a VPL, 3961 és 2081 jelzi, hogy 2 fakeresztet is állítatott a század elején, a temetőben és a templom előtt.(1904 és 1908)

A temetői kereszten olvashatjuk:

Imádunk téged Krisztus és áldunk téged,

mert a te szent kereszted által megváltottad a világot.

A megholt hívek Isten irgalmasságából nyugodjanak

békességben Jézus Mária szent nevében!

Isten dicsőségére állíttatta:

Tóth Zsiga Jánosné, Szilágyi Ilona. 1904.

Temetői kereszt:

1887. szept.14-én lett felszentelve az új temető, s a benne lévő, özvegy Tellér Veronika által felállíttatott kőkereszt. (H.D. 68.old) A temetőben most is áll, ez olvasható rajta:

Isten dicsőségére állította

özv. Kuthy Mártonné szül. Tellér Verona

és fia Péter 1883.

(Úgy látszik a kereszt előbb elkészült, a VPL. 2315. sz. alatt 1878-ban fogadta el az alapítványt)

A legrégibb fa kereszt napjainkban a Park út és Kossuth út sarkánál van:

Felirat ennyi:

Készült 1881. márciusán az Istennek.

1899-ben Kiss Gábor és Dusa János fakeresztet emeltettek 12-12 forintot hagyományozva rá, előbbi a falu közepére került. (VPL, 4561)

A templomkert sarkán, régebben a templom előtti keresztet Szilágyi Anna állíttatta 1907-ben.

Felirata:

„Hogy a te szenvedésednek és halálodnak emlékezetét

a mi szívünkben megtartani méltóztassál.

Kérünk Jézus, hallgass meg minket."

E keresztet emeltette ISTEN DICSŐSÉGÉRE a hívek lelki üdvére

Viz-sori özv. Tóth Andrásné sz. Szilágyi Ambrus Anna és családja

Az Úrnak 1907-dik évében.

Hatvani út 11/B. ház kiskertjében lévő keresztről a H.D. írja: „1910-ben Sima Anna, a Szent János sori háza telkén egy díszes kőkeresztet állíttatott." „Te vagy Krisztus az élő Istennek Fia, hová menjünk, nálad vannak az örök élet Igéi." ISTEN dicsőségére állította: özv. Tóth Máté Józsefné szül. Sima Anna és családja. 1910.

A postával szembeni keresztet 1929-ben áldotta meg Dr. Heczegh János esperes.

Felirata:

Isten dicsőségére állította:

Tóth Gál János és családja 1929.

Tóth János sárszögi lakos a saját háza előtt lévő, szintén rossz fa kereszt helyett egy szép új kőkeresztet állíttatott föl. Most ez a Szent István út 75-nél a kiskertben található felirata ez:

Dicsértessék a Jézus Krisztus. Mindörökké. Ámen.

ISTEN dicsőségére állította

Tóth János és neje: Tóth Veronika 1930

Temetői kereszt:

1935-ben állíttatott föl KÚTI ANDRÁS egy új kő keresztet az új temető közepén, alapítványt tett fönntartására. Felirata:

Isten dicsőségére állíttatta

idősebb Kuti András családja 1936.

Kossuth L. út 29. sz. kertjében:

Dicsértessék a Jézus Krisztus. Mindörökké. Ámen. Isten dicsőségére állította: Benke Sándor és családja 1935.

Holló köz és Gábor Á. út sarkán:

Dicsértessék a Jézus Krisztus.

ISTEN DICSŐSÉGÉRE állította:

Holló István, neje: Gábor Mária és családja. 1938.

TEMETŐBEN:

Dicsértessék a Jézus Krisztus.

Isten dicsőségére lelkek üdvösségére állítatta

özv. Benke Gáborné és családja

Az Úr 1948-ik évében. (Csontos, Gödöllő)

„Isten dicsőségére állította: özv.Pászti Istvánná sz.Győri Anna"

„Könyörülj rajtunk, Uram!" Készült 1976.

(Összegyűjtötték a mai feliratokat: Költő Aladár és Nemes András ministránsok. 1997. dec. 14-én)

 

A legújabban felállított keresztről, ami a Zsámboki út mentén, a Cigány telep mellett.

Néhány vallásosabb cigánytelepi lakónak eszébe jutott (a Lélek sugallata kezdi a jót bennünk!), hogy az egész Zsámboki úton nincsen az útszélen nagykereszt... Beszélgettek róla, majd a Lélek nemcsak megkezdte a jót, de néhány ügybuzgó asszonynak, férfinak erőt, kitartást, hitvalló bátorságot adott, hogy a kezdetet folytatás, megvalósítás kövesse.

Elkészült a Zsámboki út mentén, a telep közepén bevezető út mellett a nagy fehér kereszt. Mindennap szépült. Munkába járó férfiak esténként betonozták az alapot, takarították a körülötte lévő bozótot, majd festették a kerítést, és megindult a virágok áradata.

1998. augusztus 9-én d. u. 5-kor történt a megáldása.

Több mint 700 apró gyerek, felnőtt, és öreg, cigány és magyar vegyesen szorongott a csodálatos szép kereszt körül.

Keszthelyi Ferenc püspök úr megbízásából, Tóth Péter Domonkos, ócsai prépostplébános végezte a megáldást. Résztvett a helybeli plébánoson kívül Nagy Árpád prépost, kerületi esperes, Bíró Mihály püspöki tanácsos, esperes is.

A templom énekkara vezette és tette színesebbé énekével a megáldás ünnepségét, melynek bevezetőjében a Plébános Istennek adott hálát, aki magához vonzotta az itt lakó híveket is... Aki a szép és nemes gondolatot ébresztette és véghezvitelére segítette. Megköszönve mindazok áldozatát, akik munkájukkal, adományukkal, és most jelenlétükkel tették emlékezetessé ezt a napot. -Tanúságul ideírom a kereszt feliratát:

„Isten jóságát megköszönve,

életünkre áldást kérve

állították: 1998

Turai Cigány lakosok."

A másik feliratot egy általános iskolából kimaradt cigány ministráns választotta az Apostolok Cselekedetéből.

Ap. Csel. 10, 34-35:

Péter így kezdte beszédét: „Valóban el kell ismernem, hogy az Isten nem tesz a személyek közt különbséget. Mindenki kedves előtte, aki féli és az igazsághoz igazodik, bármely nép fia is."

Bárcsak végre mindnyájan megértenénk Istennek minden emberre kiáradó, minden embert üdvözíteni akaró szeretetét, és mind törekednénk arra, hogy „az igazsághoz igazodva" kedvesek lehessünk előtte.251

 

Nepomuki Szent János Szobor. Emelték (?) 1817-ben.

Már 1779-ben is említik, a Szent János sor bejáratánál, térség közepén volt, de a házak beépítésekor szélre szorult. Ma megújítva az út közepén lévő szigeten van, az 1996-ban felállított Ivókúttal együtt.

A Szent János szobor

 

A templomkertben található a SZENTHÁROMSÁG SZOBOR.

A H.D. szerint 1869-ban Meleg Erzsébet és a hívek készíttették, Gerendái pesti mesterrel, 500 Ft-ért.252

 

Szentháromság szobor 1869-ből

 

Plébánosok-kántorok-harangozók

javadalmázasáról

1697. C.V. szerint: Nincs plébánosuk, a hévízi plébánosnak adnak 8 köböl gabonát befogadó földet.

A plébános kap: minden házaspártól 1 köböl búzát és fél forintot. A község ad egy disznót, 1 kősót, szekér szénát, 6 icce vajat, gyertyára egy imperiálist, 2 urna misebort, a mészárszékből sabbatialisként (szombati járandóságként) nyelvet, hacsak másképp nem egyeznek meg a mészárossal. Elegendő fát a hévízi erdőből hazaszállítva. Köteles a község kender- és dinnyeföldet kijelölni és megművelni részére: gabonáját a malomban megerőltetni, ha vízhiány miatt a malom nem működnék, egy szekér gabonát kötelesek máshová szállítani megőrlésre. A gazdálkodást folytató özvegyek a fent sorolt járandóság felét adják, ha pedig nem gazdálkodnak, 3 vég vásznat. Pásztorok, cselédek szintén fél párbért fizetnek.

Plébános stólája: esküvő fél forint, egyszerű temetés 25 dénár, beszéddel 1 imperiális, beszéd nélkül énekkel 75 dénár. Keresztelő és egyházkelő 1 kakas és 1 kenyér.

Az iskolamester, a hévízi Gomkostey István földet és általában a fenti jövedelmek felét kapja. Minden fiú tanításáért negyedévre 25 dénárt, 1 évre 1 Ft-ot kap.253

1716. Vizitácio szerint:

„A javadalomban változás csak a földben van, a párbér továbbra is 1 köböl búza, ha ugyan búzának mondható" - jegyzi meg a vizitátor, bizonyára plébános (Kalmár Jakab) panaszára. Úgy látszik, még ezt sem nagyon fizették, mert Sára Mihály sekrestyés jegyzéke szerint 231 köböl követelése van a plébánosnak a falutól. A gabonát a bíró és esküdtek szedik be közegeikkel. Bár kifejezetten nem tesz említést a stola liberálisról, élt ez Turán is, mert a kovács, a mészáros, korcsmáros, szolgák, pásztorok mentesek a párbér fizetése alól, hacsak másképp nem állapodnak meg a plébánossal. Karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor a község tisztességes lakomát ad a papnak, ha valami akadály jönne közbe, 1 imperiálist fizetnek helyette.

Ostyasütéshez 2 köböl tiszta búzát, misebor céljára 3 urna bort ad a falu. Az előző vizitációban említett dinnye- és kenderföldön kívül most káposztásföldet is ad a község. 16 köblös váltság címén 510 krajcárt kap.254

1726-os összeírásban a plébános (Gergelyffy Sándor, vagy Szentmiklóssy Gábor Ferenc) földjével kapcsolatban írt kétnyomásos gazdálkodást említi. A föld minősége jó, fekete. Az ősziből 70, a tavasziból 30 mérő marad a saját szükségleten felül. A kenderföld hasznából viszont csak saját szükséglet fedezésére jut.255

1766-ban Mária Terézia összeíratta a templomokat is, ebben az összeírásban szerepel:

A plébánosnak (Horthi Sándor) a kertből 50 kr. évi jövedelme van: gyümölcsfái nincsenek, szénából és káposztából összesen 10 Ft a jövedelme. Földjéből a község bevet 16 pozsonyi mérőt befogadó földet, ebből 25-30 mérő gabona lesz, összesen 7 Ft-értékben. Tavasziból a község jóvoltából 8 mérő földet szoktak adni, ezt a plébános saját cselédségével művelteti meg, 20-25 mérő lesz belőle, összesen 7 Ft. értékben. Hajdinából 1 Ft.

Elmúlt évben 24 keresztség volt egyházkelővel együtt, összesen 9 Ft. 60 kr. Nyolc esküvő 4 Ft. Avatásért 56 kr. A 15 temetés összesen 7 Ft. 50 kr. Coledából 3 Ft. Párbérbenjelentős változás nincsen: felsorolja a karcot is: ősziből 12 mérővel kap összesen 6 Ft. értékben, 6 urna bort szintén 6 Ft. értékben. A Plébános összes jövedelme tehát: 337 Ft. 53 1/3 kr.256

1838-as C. V. szerint: (Jankovich Mihály a plébános)

A plébániának 3 szobája van, és egy káplánszoba, a község építtette 1780-ban.

Az egyházi javadalom változatlan, csak a búzánál jegyzi meg: tisztességesen kiszellőztetve és tisztítva kell adni. Özvegyek a felét adják a párbérnek vagy egy kendőt. Az évi 3 lakoma megszűnt, 1 Ft-ot fizet helyette a község.

A KÁNTOR (Murányi János) a papi jövedelmek felét kapja, koporsóba tevésért jár neki 30 krajcár, búcsúztatóért versenként 30 krajcár. Ostyasütésre 2 mérő búzát kap. Neki van kukoricaföldje is, annyi, mint egy 3/4 telkes gazdának. Ezt nem szántja meg a község.

A harangozó Dobák János, 48 éves, magyarul, tótul beszél. A papot beteghez lámpával kíséri, ott tud felelni a versiculusokra. Ministránsról gondoskodni, harangozni, nagyhéten kerepelni tartozik. A harangozó kap 7 mérő búzát, a toronyóra kezeléséért 2 pár lábbelit, 130 forintot a párbérből, harangozásért 6 Ft-ot. Egyházi ruha mosásáért 12 Ft-ot egy évre."257

A sekrestyés Tót Miklós 64 éves, végzi a templomgondnok feladatait: temetésért a hátralékos díjakat behajtja, gyertyát, tömjént szerez be.

A sírásó Ötvös Antal, 46 éves, kötelessége a sirt mélyre ásni, jövedelme csak a temető füvének kaszálása.

2 bába van, jó erkölcsűek, keresztelni tudnak.

1855-ben „a Plébánia már 5 szobából 2 kamrából, konyhából, pincéből, tehén- és lóistállóból áll. Az udvaron külön van egy kétszoba-konyhás cselédlakás. Ennél nagyobb lakása Turán csak az uradalmi provizornak volt, akié 9 szobából állt."

Felsorolja ez a javadalomösszeírás a plébános (Majzner Sámuel) földjeit, szántás, megváltása fejében kap a községtől évi 80 Ft-ot, bor, vaj, hús, só stb. helyett 74 Ft. 10 kr-ot. Tized pótlása fejében a gödöllői adóhivataltól 52 Ft. 10 kr-t. Jár még ezenkívül tűzifa és széna is. A stóla az eddigiek mellett megemlíti a koporsóba tételt is, melyért 1 Ft. jár. Anyakönyvi kivonat helybelinek 50 kr, vidékinek pedig 1 Ft.258

A káplán (P.Urbán Iréneus ferences) a plébánostól az ellátáson kívül 60 Ft-ot kap, mellékjövedelme csak misékből van, „melyeket miután a buzgó hívek majdnem naponként szolgáltatnak: az évi biztos jövedelem a fizetéssel együtt 350-400 Ft-ra megyén."

A kántor a plébános járandóságának felét kapja, azonkívül kap a községtől ostyasütésért 2 mázsa búzát. Hirdetőcédula írásáért 10 kr. „Koporsóbaszentelésért" 50 kr. „Mise kiénekléséért" 25 kr. minden egyes vers búcsúztatóért 10 kr.

A harangozó kap a községtől évi 14 Ft. 70 kr-t, minden házaspártól 10 itcze rozsot. Minden vers harangozásért 5 kr. Ha gyászmisénél a koporsó ki van téve, 50 kr-t.

1949. dec. 2-án államosították a kántor-tanítói földingatlanokat, abban szerepel: A szétválaszthatatlan kántortanítói javadalom az 1350. tvki-betét lap 1/1. szerint a következőképpen tagolódik:

1935. hrsz. alatt 357 nöl szántó

1806.hrsz. a 390 nöl

2158/1 hrsz, alatt 3 kat.hold 376 nöl rét

2541 hrsz. alatt 9 kat.hold 1235 nöl szántó

4745 hrsz. alatt 3 kat.hold 893 nöl rét

4746 hrsz. alatt 1 kt.hold 139 nöl,

4747 hrsz. alatt 5 kat.hold 1425 nöl szántó
és 4748 hrsz., alkatt 485 nöl rét.
Összesen 25. kat. hold 600 nöl.

Az ugyanezen birtoklapban 4117/446 hrsz. alatt felvett 5.5 nöl kert állami tulajdonba nem vehető, mert a község hasonló célt szolgáló ingatlanaival beleolvadt a községi közös legelőbe.259

1951-ben a Tura Községi Tanács VB. Pénzügyi Csoportja igazolta, hogy a Turai R.Kath. Egyház államosított, illetve ellenszolgáltatás nélkül átvett mezőgazdasági ingatlanainak kataszteri tisztajövedelme 516.51 K - Területe: 45 kat. hold.

Az átvétel után az Egyház birtokában 2 kat. hold 225 nöl területű, többnyire belterületi mezőgazdasági ingatlan maradt 34 K. tiszta jövedelemmel.

Egyház tulajdonában maradt továbbá a tételesen adóztatott plébániai hivatal és lakás.

Jelenleg az Egyház tulajdonában van:

Templom Petőfi tér 26 Kert: 7.452 m2
Plébánia Köztársaság út 1 Kert: 8.269 m2
Kántorház Köztársaság út 7 Kert: 2.491 m2
Cserkészház Petőfi tér 20 Kert: 862 m2
Kat. Iskola Tabán út 45 Terület: 4.457 m2

Az egyház anyagi bevétele, amiből épületeinek fenntartásáról, papjainak, alkalmazottainak ellátásáról gondoskodik, a hívek önkéntes hozzájárulása (egyházi adó), a templom-persely, a hívek egyéni alkalmi adományai, a szentmisék, temetések, esküvők kapcsán adott, egyházmegyeileg meghatározott stóladíjakból adódik.

A hitoktatási óradíjakat, a TB. járulék egy részét, a papok TB. ellátását az Állam a püspökségeken keresztül bizonyos mértékig támogatja.

 

Lábjegyzetek:

  1. Chob. I 2(18 Gödöllő és vidéke II 47.
  2. P.M.M. II- 228-229.
  3. Schram 17.
  4. Odrobenyák: Gödöllő hajdan és mostan Bp, 1875.
  5. Dr. Kovács Gábor kézirat
  6. Váci Egyházmegyei Almanach 93.
  7. Monumenla Vaticana I, 254. (Schram 12.)
  8. VPI., C.V. 1779.
  9. VPL. Liber C.V. II. 8.
  10. VPL. Liber C.V. II. 30 és 165. ff.
  11. Lancz Kálmán: Dvornikovits Mihály váci püspök, Vác, 1943. 31.
  12. VPL. Liber C.V. V.-19.
  13. Schram 23.
  14. MOL. Esterházy család L. Rep. 80. Fasc. Extractus Conscriptionis Dominii Buják Anno 743. Thura
  15. PML. Conscriptio Parochiarum 1766. Parochia mater in possessione Tura.
  16. Schram 24.
  17. Schram 31.
  18. Schram 24. Lib. C.V. VII. 894. ff.
  19. VPL. Acra Visitatione Archidiaconium 1788.
  20. 20. H.D. 17.
  21. H.D. 20.
  22. VPL. Liber C.V. 1838. Schram 32.
  23. H.D. 22-23.
  24. Uo. 26.
  25. Chob. I. 208.
  26. Uo.
  27. H.D. 42.
  28. Uo. 43.
  29. Uo. 45.
  30. Uo. 55.
  31. Uo.58.
  32. H.D. 58.
  33. Uo. 69.
  34. Uo.
  35. Uo.
  36. H.D. 70.
  37. Uo.
  38. H.D. 79.
  39. Dr. Kovács Gábor kézirata
  40. H.D. 84.
  41. Uo. 86.
  42. H.D. 88.
  43. Uo. 84.
  44. Uo. 84. 88-92.
  45. H.D. Dr. Kovács G. 1944-1985.
  46. H.D. 1961-
  47. H.D. kéziratok, 1983-1994.
  48. Dr. Kovács G. kézirata, Dr. Félegyházy József előadásából
  49. Schram 20. VPL. Lob. C.V. II. 18.
  50. H.D. 17.
  51. Schram 32. VPL. Lib. C.V. 1838.
  52. H.D. 79-80.
  53. H.D. 80.
  54. H.D. 192.
  55. H.D.
  56. Schram 23. VPL. Lib. C.V. IV. 413 és V. 711 ff
  57. Schram 32. - VPL. Lib. C.V. 1838
  58. H.D. 44.
  59. Uo. 66.
  60. Uo. 80.
  61. H.D. Dr. Kovács Gábor bejegyzése
  62. H.D. Dr. Kovács Gábor bejegyzése
  63. H.D. Lukács András bejegyz.
  64. Schram 25. VPL. Lib. C.V. VII. 894.
  65. Dr. Kovács Gábor jegyezte
  66. H.D. 17.
  67. Uo. 70.
  68. H.D. 82.
  69. H.D. 1962-1971.
  70. Plébániai iratok, Építkezés Iratok 1988-1991.
  71. Schram 12. (Monumenta Vaticana I. 254.)
  72. Schram 12. (Ortvay T: Mo. egyházi földleírása, a XIV. sz. elején, Bp. 1891. ML
  73. Chobot II. k. 781.; Félegyházi
  74. Csánki D. Magyarország történeti földrajza I. 36.
  75. Schram 16.
  76. Káldy 19.
  77. Chob. II. 758.
  78. H.D. 1-2.
  79. Horváth (1988.) 22.
  80. Schram 22. VPL. Lib. C.V. V. 19.
  81. Schram 23. MOL. Esterházy család L. Rep. 80. Fasc. O. Nr. 191
  82. Chob. II. 202.
  83. Schram 22. PML. Conscriptio diversae Act. Pol. mise.
  84. PML. Intantiae sine resolutione. é.n.
  85. Schram 23.
  86. Schram 32. VPL. Lib. C.V. 1838.
  87. Schram 23. VPL. Lib. C.V. IV. 413.
  88. Schram 24.
  89. H.D. 2.
  90. H.D. 2.
  91. Schram31. VPL. Acta Vis. Archidiaconalis 1788.
  92. Schram 31. Schematismus 1788.
  93. Chob. II. 882.
  94. Uo. 879.
  95. Uo. 729.
  96. Uo. 723.
  97. Uo. 792.
  98. Uo. 818.
  99. Chob. II. 884.
  100. Uo. 701.
  101. Uo. 958.
  102. Uo. 796.
  103. Uo. 828.
  104. Uo. 782.
  105. H.D. 3. és 17.
  106. Chob. II. 829.
  107. Uo. 909.
  108. Uo. 751.
  109. Uo. 896.
  110. Uo. 826.
  111. Uo. 843.
  112. Chob. II. 742.
  113. Uo. 695.
  114. Uo. 735.
  115. Uo. 933.
  116. H.D. 22-23.
  117. Chob. II. 209.
  118. H.D.43.
  119. H.D. 49.
  120. Uo. 51.
  121. Chob. II. 972.
  122. Uo. 974.
  123. H.D. 19-20.
  124. Chob. 11.711.
  125. Uo. 749.
  126. Chob. II. 915.
  127. Uo. 778.
  128. H.D. 53.
  129. Chob. II. 831.
  130. H.D. 53.
  131. Chob. II. 814.
  132. Chob. II. 854. VP. és Körlevél 1917. dec. 10.
  133. Uo. 724.
  134. Uo. 964.
  135. Uo. 975.
  136. Uo. 807. és VP. Körlevél 1933
  137. Uo. 817.
  138. Chob. II. 814.
  139. Uo. 709.
  140. Uo. 848.
  141. Uo. 895.
  142. Uo. 954.
  143. Uo. 922.
  144. Chob. II. 788.
  145. Uo. 956.
  146. VP - Körlevél, 1919. okt.
  147. Chob. II. 947.
  148. Uo. 705.
  149. Chob. II. 963.
  150. Uo. 935.
  151. H.D. 63-64.
  152. Chob. II. 847.
  153. H.D. 62.
  154. Chob. II. 816.
  155. VP. Körlevél 1922. dec.
  156. H.D. 65.
  157. Chob. II. 849. - VP. Körlevél 1921. nov. 21.
  158. Uo. 968.
  159. Uo. 704.
  160. Uo. 785.
  161. Chob. II. 758.
  162. Uo. 703. VP. Körlevél 1945. május.
  163. Uo. 825.
  164. Uo. 749.
  165. Chob. II. 765.
  166. Uo. 780.
  167. Uo. 883. VP Körlevél 1930. ápr. 10.
  168. Uo. 938. VP Körlevél 1930. aug. 1. és 1933.
  169. Chob. II. 681.
  170. Uo. 949.
  171. Uo. 817. VP. Körlevél 1919., 1920., 1927., 1937.
  172. Uo. 772.
  173. Chob. II. 798. VP. Körlevél 1926., 1927., 1930., 1937.
  174. Uo. 768. VP. Körlevél 1920., 1924., 1949.
  175. Uo. 804. VP. Körlevél 1917., 1920., 1922., 1930., 1940., 1954.
  176. Chob. II. 963. VP. Körlevél 1949.
  177. Uo. 878.
  178. Uo. 81. VP. Körlevél 1921., 1926., 1939.
  179. Uo. 856. VP. Körlevél 1921., 1927., 1946., 1957.
  180. Chob. II. 751. VP. Körlevél 1924., 1926., 1946., 1957.
  181. Uo. 918. VP. Körlevél 1920., 1924., 1928., 1951.
  182. Chob. II. 927. VP. Körlevél 1919., 1921., 1930., 1938.
  183. Uo. 798. VP. Körlevél 1918., 1921., 1928., 1929.
  184. Chob. II. 845. VP. Körlevél 1945.
  185. Dr. Bánk József: Váci Egyházmegyei Almanach 1940. 363.
  186. Hitéleti Jelentés, 1959.
  187. VP. Körlevél 1976.jún. 29.
  188. Templomi Hirdetések, 1985. júl. 28.
  189. Chob. II. 694.
  190. Uo. 729.
  191. Chob. II. 798.
  192. Schiller Ignácné, Lívia levele 1979.
  193. Turai Hírlap, 1992. aug.
  194. Adatok Csörgi Istvánnal készült video/interjúból.
  195. Turai Hírlap, 1993. jan.
  196. Sallai József kézzel írt 1965. márc. 9-én kelt leveléből.
  197. Schram23.
  198. Uo. 24.
  199. Kézzel írott Névsorokból
  200. H.D. 84.
  201. Po.85.
  202. Kézzel írott Névsorok
  203. Vigyázó Köri Füzetek I. 3.
  204. Turai Hírlap, 1993. május
  205. Uo.
  206. H.D. 85.
  207. Uo. 1933.
  208. Vigyázó Köri Füzetek I.
  209. H.D. 89.
  210. Vigyázó Köri Füzetek I. 4.
  211. H.D. 89.
  212. Uo.
  213. Vigyázó Köri Füzetek I. 5. (Lukács Vilmos közlése)
  214. Vigyázó Köri Füzetek I. 5. (Ujvári Ferenc közlése)
  215. H.D. 1929.
  216. Uo. 88.
  217. H.D. 79.
  218. H.D. 88.
  219. Uo. 1947.
  220. Hitéleti Jelentés 1947.
  221. H.D. 1960.
  222. H.D. 199.
  223. Új Ember cikk 1998.
  224. Dr. Kovács Gábor Kézirata
  225. H.D. 41.
  226. Uo. 50.
  227. Uo. 62.
  228. H.D. 86.
  229. Uo. 1963.
  230. Uo. 1966.
  231. H.D. 1976.
  232. H.D. 1980.
  233. Templomi Hirdetések 1984. március
  234. Schram 24.
  235. H.D. 42.
  236. Uo. 69.
  237. Uo. 79.
  238. Uo. 71.
  239. Schram 25.
  240. Kt.jkv. 1957. aug. 4.
  241. Schram 19.
  242. Uo. 32.
  243. H.D.61.
  244. Uo. 70.
  245. H.D. 68.
  246. Uo.72.
  247. Schram 34.
  248. H.D. 2.
  249. VPL. 3032
  250. H.D. 86.
  251. Keresztény Élet c. újság cikke 1998.
  252. H.D. 59.
  253. Schram 22. - VPL. Lib. - C.V. II. 36. És 195. ff.
  254. Uo. 24. - VPL. Lib. - C.V. II. 36. És 195. ff.
  255. Uo. 26. - PML. Conscriptio colonorum ex 1726. Possessio Tura.
  256. Schram 30. - PML. Conscriptio Parochiarum 1766. Parochia mater in possesione
  257. Uo. 34-35. - VPL. Lib. 1838.
  258. Uo. 35. - VPL. D. 1664/1871. ssz. fasc. Tura
  259. H.D. 22.