Előző fejezet

Belterületi és külterületi földrajzi nevek

KRISTÓNÉ FÁBIÁN ILONA

 

I. Bevezetés

Üllés Szeged Belvárosához képest nyugat-északnyugatra fekszik. 1950 óta önálló község, előtte Szeged és Kiskundorozsma tanyavilágához kapcsolódott. A Szegedhez közeliség ténye azonban nem jelenti azt, hogy Szegedhez tartozott volna. Az egyházi műveltség, népi kultúra kapcsán a szakirodalom megemlíti ugyan a „Dorozsina közelében fekvő Üllés és a Csongrád szomszédságában levő Üllésmonostora" településeket, de csak mint „amelyek az Achileus nevet" rejtő nevek, és nem mint Szegedhez tartozókat.1

A falu török megszállás alatti életéről szóló említés arról számol be, hogy a Szeged környékén lévő puszták közül sokakat a "város már régóta használt", mint Csólyospálost, Asszonyszállást, Üllést.2

Mint a kiskun puszták része komoly birtokvitákra adott alkalmat, hogy ki is használhatja, és hogy köteles-e fizetni a használatért. Az 1640-es évek elejéről például ismeretes egy vita, amelynek az a célja, hogy az Esterházy Miklós nádor Szegedet adóztatásra szorítsa.3 A tulajdonjog körüli viták során nagy változást jelentett, hogy I. Lipót császár 1702-ben a Jász-Kun Kerületet eladta a Német Lovagrendnek, ennek kapcsán a szegedi "kommandáns, a prefektúra és a polgárság egy sor kiskun pusztát tart a markában", így Üllést is, sőt ez az intézkedés háborúskodást is szított.4

A falu története során többféle néven szerepel: Üllés, Ülés, Üllés-szállás, Üllés királyi helység, Üllés-puszta, Árpádközpont, Árpád-halom. A "jelenlegi (1937!) Árpádközpont nem a régi Üllés királyi helység helyén települt, utóbbi valamivel északabbra lehetett"? Egy 1783. évi katonai célokat szolgáló térképen Ullissi puszta jelöléssel szerepel.6 A falut érintő 1913-as kiskunhalasi katonai felmérés tartalmazza a település egy nevének korabeli megnevezését: Kara-homok (1. 163. szám alatti földrajzi nevet)7. A Kara-homok földrajzi név volt, a szegedi határ egy Üléssel szomszédos területének megnevezése. Nevét a szegedi határtérképek is föltüntették.

A falu neve kapcsán el kell választanunk a hasonló nevű, a Csongrádtól É-ra fekvő Elléspusztától, noha alakjuk a XVII. század végéig egyformán Ellés. A XVIII. század közepétől állandósult az Ülés, majd az Üllés alak. A hely a XIV. századból adatolt Elleus családtól kapta nevét.8 Hasonlóan foglal állást Bálint Sándor: "Üllés a régi Dorozsmai határban keletkezett tanyaközség (1950). Határa 1967-ben 8661 katasztrális hold, lakossága 3329. Ennek legalább harmada [szegedi] alsótanyai származék. Története visszanyúlik a középkorba, de nem azonos Ellésmonostorával, mert ez Csongrád mezőváros szomszédságában állott. A két helynév azonban ugyanaz: az Achilles keresztnév elmagyarosodott alakja, így személynévi eredetű, az első birtokos neve után "9 A fönti adatokkal azonos összefoglalást ad a Földrajzi nevek etimológiai szótára.10

A község adatait részletesen ismerteti egy helységnévtár, amely oklevelek, adattárak, minisztériumi törzskönyvek stb. alapján az összes Csongrád megyei település történeti statisztikai adatait bemutatja.11

A település mai adatai: belterület: 204 ha; külterület: 4777 ha; a lakosság össz­létszáma 3219 fő; belterületen 2339 fő; külterületen 880 fő.

II. Az anyaggyűjtés és a feldolgozás valamint a közzététel módszere

Az anyaggyűjtés és a névanyag közzététele nem azonos azzal a szokásos szaknyelvészeti leírással, amely esetében a leíró és a történeti adatok teljességét közöljük, illetve kiegészítjük szófejtési és egyéb megjegyzésekkel.12 Jelen falumonográfiában a hagyománynak megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk az adatközlők emlékezetében meglévő minden részletre, amely a falu mindennapi életéhez is kapcsolódik. Egyebekben (népi adatok, térképmellékletek, főbb történeti adatok stb.) egyezik a nyelvészeti szakmunkák előírásaival.

Arra törekedtem, hogy minél több, a helyi megnevezésben és hagyományban élő földrajzi nevet összegyűjtsem. A névanyagban jelöltem a zárt é hangot, a magánhangzók és a mássalhangzók helyi hosszú vagy rövid változatát, a hasonulások köznyelvitől eltérő eseteit és a helyesírásbeli ly betű j ejtését. A földrajzi nevek és a köznevek helyesírásában az AkH. szabályait meg a névgyűjtésben szokásos előírásokat13 követtem, de a forrásokból származó adatokat eredeti formájukban közlöm.

A szócikkek fölépítésében a szokásos rendet követtem: több alak előfordulása esetében a gyakoriság döntött: az előbb leírt adat a gyakoribb. Ha a gyűjtött névalak egyezik a köznapi vagy hivatalos névvel, akkor [~] jellel utalok erre. A hivatalos nevet egyéb esetben szögletes zárójelben külön ismertetem. Ezt követi a névre utaló földrajzi köznév rövidítése (pl. utca: U stb.), majd az esetleges történeti név. Végül a névhez kapcsolódó helyi magyarázatok következnek. A bel- és a külterületi neveket egy-egy számozott térképmelléklet szemlélteti.

Az adatközlők névsorát, a rövidítések jegyzékét, a szakirodalom felsorolását a tanulmány végén közlöm.

Üllés az 1960-as években

III. Belterületi nevek

  1. Kiskunhalasi út Ú. így emlegetik a Felszabadulás utca folytatását, amely Kiskunhalasra vezet.
  2. Fő utca [Felszabadulás utca] U. Ma is Fő utcaként emlegetik, közben volt Vörösmarty utca is. A Kiskunhalasra és Szegedre vezető út közti, a falun végigvezető út.
  3. Rúzsai út [~] Ú.
  4. Rúzsai bekötő út Ú. Rúzsára vezető út.
  5. Vásár utca [Vásár utca] U.
  6. Iskola [Fontos Sándor Általános és Művészeti Iskola] Ép. Régebben általános iskola és gimnázium is volt. Fontos Sándor tizenháros esztendeig ebben a község határában levő tanyai (galambosi) iskolában volt tanító. Festővé itt érlelte az idő. Erre emlékezve ajándékozta Üllésnek számos festményét az 1970-es évek végén. 1920-ban Szegeden született. 1955-ben a tanárképző főiskolán szerzett rajztanári képesítést. Ásotthalom, Pusztaszer, majd a galambosi iskola volt festői tevékenységének első kibontakozásának helye.
  7. Sportöltöző [Tornaterem] Ép. Bitumenes pálya, futballpálya, kispálya, játszóhajó is van rajta.
  8. CBA Élelmiszer Üzlet Ép. Marmon Bt. volt a helyén.
  9. Húsbolt [~] Ép. Egri Zoltán tulajdona. Az 1990-es évekig a Haladás Tsz. központi
    irodája volt.
  10. Virágüzlet [~] Ép. 2002-ben virágüzlet nyílt a régi lángossütő helyén Horváth Gábor fodrászmester volt házában.
  11. Tóth Sándor-féle ház Ép. Tóth Sándor a község utásza volt még abban az időben, amikor a Szegedre vivő út nem volt kikövezve. Az utász mai jelentése útkarbantartó lenne: lapáttal, söprűvel stb. fölszerelkezve csupán a Szegedre vivő úton dolgozott; Bordányig járt.
  12. Baromfibolt [~] Ép. Vágottbaromfit árulnak. A néhai Battancs Mátyás házában valamikor kocsma volt.
  13. Gyógyszertár [Saius Szent Pál Patika] Ép.
  14. Tari Gergej-ház Ép. Néhai Tari Gergely boltos háza. Árpádközpont (a község régi neve) egyik alapítója, és akit az oroszok 1945-ben lőttek le. Régen itt iskolai tanterem volt az 1950-es években a régi bolt helyén.
  15. Szálai-kocsma Ép. Ez a régi neve. Az 1950-es években a Kultúrház elődje volt, a nagytermében bálákat, lakodalmakat tartottak, itt voltak a "Szabad Föld téli esték". Szigorú rendszerességgel tartották ezeket, villany még nem volt, gázlámpákkal világítottak. Az összejövetelek keretében politikai és korabeli irodalmi rendezvények voltak. Ebben az épületben működik a Bálás bolt és egy Ruházati bolt. Az itt található Állatieledel-bolt kisállateledelt, horgászfelszerelést, egyéb tartozékokat is árul valamint fodrászüzlet is működik benne.
  16. ÁBC árúház [ABC Áruház] Ép.
  17. Partizán utca [Partizán utca] U.
  18. Vásár tér [~] Té. Legalább ötvenéves. Csütörtökönként heti állatpiac van rajta. Évenként itt tartják a búcsút, és egyéb falurendezvények helyszíne is.
  19. Mázsaház M Ép.
  20. Állatorvosi rendelő [~] Ép.
  21. Víztorony [Glóbusz]
  22. Vízműtelep [~] Ép. A helyi megbízottak egyik telephelye.
  23. Szennyvíztisztító-telep [~] Ép.
  24. Zsombojsz Ruházati Bolt [Zsombolysz Ruházati Bolt] Ép.
  25. Autósbolt [~] Ép.
  26. Négycsöcsű [~] Ép. Italbolt. Sörkert is van benne. Elnevezése helyi névadás. Ebben az épületben volt az első mozi, majd kocsma is volt. Később gabonafelvásárló lett 1956-ig, a beszolgáltatás befejezéséig.
  27. Vörös István-ház Ép. A néhai Vörös István bognár mesternek, a község egyik alapítójának háza.
  28. ÁFÉSZ-iroda [Üllés és Vidéke ÁFÉSZ Irodája] Ép. Az 1950-es évektől működik. A régi Hangya bolthálózat is itt működött. 1923-ban itt működött egy postafiók, ahol levelet és csomagot vettek fel, és itt volt egy telefonközpont hét előfizetővel. Ugyanebben az épületrészben árulja cikkeit a Kínai bolt.
  29. Cukrászda: Presszó [~] Eszpresszó Ép. Ebben az épületben lakott a falu első terménykereskedője, Balog Ferenc, aki az első teherautót megvásárolta. Később ebben az épületben működött a "FUTURA" állami terménykereskedés.
  30. Battancs-ház Ép. A régi Dudás-ház Dudás Imre kovács mester háza az első házak közül való volt. Később baromfifelvásárlás zajlott itt hosszú éveken keresztül.
  31. Szálai-kocsma és játékterem [~] Ép. Szálai nevű az üzemeltető. Régebben Huszár-kocsma volt a neve. Körülbelül 80 éve működik mostani funkciójában. Az I. világháború után munkavégzésre hadifoglyokat helyeztek ki özvegyekhez, hogy pótolják a férfiak hadba vonulása miatt munkaerőben hiányt szenvedő gazdaságok kiesett forrásait. Ezek közül az egyik, Levajev nevű letelepedett itt, és a kocsma tulajdonosának özvegyét feleségül vette, majd tovább üzemeltették a kocsmát. Nevéből orosz származására lehet következtetni. Egyébként orosz hadifoglyok ezrével dolgoztak alföldi parasztgazdaságokban. Később ennek az épületnek a nagytermében építették meg az első állandó mozit.
  32. Napos út [~JÚ.
  33. Kubányi-gödőr [Kubányi-gödör] Mf. A szülőotthon alapítója erre a helyre tervezett új, korszerű szülőotthont építeni, de ez nem valósult meg.
  34. Vigadó étterem [~] Ép. ÁFÉSZ-étterem is volt. Most diszkóként is működik szombatonként.
  35. Víztorony utca [Víztorony utca] U.
  36. Kondor Bt. [~] A burgonyafajta után kapta nevét. Táp- és takarmányértékesítő is működik benne, ennek van itt nagybani raktára.
  37. Tüzéptelep [~]Ép.
  38. Kondor Táp- és Takarmánybolt [~] Ép. Daráló is működik itt.
  39. Szociális bérlakások Ép. Hét fölújított, egyszobás, komfortos lakás.
  40. Gorkij utca [Gorkij utca] U.
  41. Kis utca [Kiss utca] U.
  42. Temető [~] Fr.
  43. Határ utca [Határ utca] U. Végigvezet a falu DNy-i peremén.
  44. Makarenko utca [Makarenko utca] U.
  45. Jókai utca [Jókai Mór utca] U
  46. Arany János utca [Arany János utca] U.
  47. Petőfi utca [Petőfi Sándor utca] U.
  48. Művelődési Ház [Déryné Művelődési Ház] Ép. Korábban kultúrotthonként működött. Könyvtár, házasságkötő-terem, a FONÓ Néptáncegyüttes székhelye is. A helyi együttes idén ünnepli fennállásának 25 éves évfordulóját. Tagjai diákok, főiskolai hallgatók és dolgozó fiatalok, akik munkájuk mellet vállalkoznak arra, hogy megőrizzék az egész Kárpát-medence táncait, népművészetét.A sikeres szakmai munka elismeréseként a csoport kétszer nyerte el a Kiváló Együttes címet, több Nívódíja van, és megkapta a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját is. Évekkel ezelőtt Nagy Albert volt vezetője. Az együttest megalakulása óta állandó zenekar, a ROKKA kíséri. Az épületben működik az informatikai központ. Lakodalmakat is rendeznek itt. Most van az intézmény működésének negyvenéves évfordulója.
  49. Bálásruha-bolt [~] Ép. A korábbi Tapodi-házban van. Régen, a falu önállósága előtti időkben Árpádközpont utolsó háza volt, utána a tanyavilág kezdődött.
  50. ÁFÉSZ Élelmiszerbolt [~] Ép.
  51. Pékség [~]Ép.
  52. Mező Imre utca [Mező Imre utca] U.
  53. Első törpevízmű [~] Ép. A falu onnan kapta a vizet, míg a glóbusz meg nem épült.
  54. Ruházati bolt [~] Ép.
  55. Vas-műszaki bolt [~] Ép.
  56. Polgármesteri hivatal [Üllés Község Polgármesteri Hivatala] Ép. Néha még tanácsházaként emlegetik. Az épület a Radnai utca felé bővül: házasságkötő-terem és további iroda épül.
  57. Gamesz-műhely [~] Ép. Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet nevének rövidítése. A polgármesteri hivatal intézménye, pld. karbantartó stb. tevékenységet folytatnak munkatársai. Az 1980-as években kapta elnevezését.
  58. Tűzoltószertár [~] Ép.
  59. Radnai utca [Radnai utca] U.
  60. Uj iskola Ép. A Fontos Sándor iskola Radnai utca részlege, két alsótagozatos osztály és egy szolgálati lakás kapott helyet benne.
  61. Általános iskola Ép. A Fontos Sándor iskolához tartozó többtantermes épület.
  62. Foglalkoztató [~] Ép. Nagyon régen iskola volt, utána óvoda lett. Most foglalkoztató intézmény: főzőklub, jógatanfolyam, tanácsadó stb. működik benne.
  63. Gyalogpiac: Asszonypiac [Szabadság tér] Té. Főleg asszonyok jártak ide, ezért kapta nevét. Itt található a község első nortonkútja, amely az 1950-es években készült. Ez volt a falu első ivóvize.
  64. Öregek Napközi Otthona [~] Ép. Több mint tíz éve működik. Egy kétlakásos szolgálati lakrész is van bene.
  65. Orvosi rendelők Ép. Egy épületben három rendelő működik, ebből kettő általános háziorvosi funkciójú (az egyik pl. a JoóMed. Bt.), ezeken kívül itt rendel Dr. Takács Zsuzsa fogorvos.
  66. Tanácsadó [~] Ép. Kisgyermekek orvosi tanácsadója: a volt zöldkereszt típusú szolgáltatás, tulajdonképpen védőnői szolgálat.
  67. Szülőotthon [~] Ép. Itt volt az első szülőotthon, 1948-ban már működött, de már megszűnt. Dr. Kubányi Károly nőgyógyász alapította, felesége a község orvosa volt abban az időben.
  68. Takarékszövetkezet [Partiscum Takarék Szövetkezet Üllési Fiókja] Ép.
  69. Napköziotthon [~] Ép. A Fontos Sándor iskolához tartozik. Régen 1963-ig köz pontosított szülőotthonként működött (Bordány, Forráskút, Rúzsa, Kiskunmajsa és Kígyós is ide tartozott).
  70. Pékség /-/ Ép.
  71. Fogarasi utca [Fogarasi utca] U.
  72. Fehérvári utca [Fehérvári utca] U.
  73. Posta [Postahivatal és Telefonközpont] Ép. Ezen a helyen volt a régi posta is, amely Czékus Ferenc államosított házában nyílt meg.
  74. Kultúrcikk-bolt [~] Ép. Első tulajdonosa Márton Péter volt. Az 1950-es években államosították. Itt működött a község első önkiszolgáló boltja. Most vegyi cikkeket, papírárut, ajándékot, könyvet stb. árusítanak.
  75. Cukrászda [~] Ép.
  76. Virágbolt [~] Ép. Farkasné üzlete.
  77. Buszváróterem Ép.
  78. Gyuris-ház Ép. Néhai Gyuris Illés újraépített háza. Itt volt Árpádközponton az első bolt, amely az első világháború idején leégett, a hordókban tárolt petróleum robbant fel az orosz megszállás idején.. A régi épület az első házak egyike közül való volt.
  79. Kiss-húsbolt Ép. A falu első húsboltja volt Kiss Gyula tulajdonában.
  80. Ocskó-ház Ép. Az 1900-as évek elején épült, nagy család lakta. Volt itt cipész műhely, kovács és bognár mester valamint zajlott baromfifelvásárlás az 1930-as évektől kezdve. Lovas kocsival szállították a baromfit a kiskunhalasi vágóhídra, karácsony előtt pedig a pulykát, melynek nagy részét Angliába vitte a kereskedelem.
  81. Plébánia [~] Ep. A mai parókia helyén volt a harangozóház, melyet 1931-ben bontottak le, 1933-ban épült fel a parókia.
  82. Templom [Szent Antal római katolikus templom] Ép. Két éve épült. Előtte van a régi templom, amelyet az 1900-as évek elején építettek. A régi templomot közadakozásból építették, 1900. június 16-án szentelték fel.
  83. Erdéji utca [Erdélyi utca] U.
  84. Lévai kádár mester Ép. Ebben a nagyon öreg házban dolgozott a kádár mester.
  85. Kálmán-ház Ép.Az Erdélyi utca 15. sz. alatt dolgozott Kálmán János géplakatos mester.
  86. Sportpálya [Sportpálya és sportöltöző] Ép.
  87. Piactér [~] Té. Azonos az Asszonypiaccal, Garabolyos piacnak is hívják. E nevek különböztetik meg az állatpiactól. Itt található a községi gáznyomás-szabályozó épülete is.
  88. Rendőrőrs [Rendőrőrs] Ép. Jelenleg körzeti megbízotti iroda. Régen ebben az
    épületben kocsma, húsbolt és cipész műhely is volt.
  89. Mezőgazdasági bolt [Mezőgazdasági bolt] Ép. Ónozó és társa tulajdona.
  90. Bognár műhely Ép. Kovács és bognár műhely működött itt. E házban dolgozott az első férfifodrász, illetve borbély mester.
  91. Malom söröző [~] Ép. Valamikor ennek a helyén működött az üllési malom. Előtte a Sípos-féle olajsajtoló (népi nevén sutu) és daráló volt. Czékus József hengermalma az 1950-es években még működött, ezt lebontották, itt épült egy téeszszolgálati lakás, helyén van a Malom söröző.
  92. Huszár utca [Huszár utca] U.
  93. Huszár-sarok Ép. Ebben az öreg házban a régi időkben vegyesbolt, asztalosműhely, a háború után kihelyezett temetkezési vállalat működött.
  94. Székéj Bertalan utca [Székely Bertalan utca] U.
  95. Weselényi utca [Wesselényi utca] U.
  96. Hámán Kató utca [Hámán Kató utca] U.
  97. Dózsa utca [Dózsa György utca] U.
  98. Gázkitöréses kút [Gázkitöréses kút] Kú. Itt építési tilalom van.
  99. ABC Ép. Az ÁFÉSZ áruháza.
  100. Játszótér Fr.
  101. Cukrászati sütőüzem [~] Ép. Rácz István cukrászmester tulajdona. Itt működött az első postahivatal.
  102. Töprengő kocsma [Töprengő kocsma] Ép. Ironikus jellegű népi névadás.
  103. József Atilla utca [József Attila utca] U.
  104. Fontos-iskola egyik részlege.
  105. Alkotóház [Ady Alkotóház] Ép. Háziipari foglalkozások helye: szövés, kötés, virágkötészet, különböző öntevékeny szakkörök működnek benne.
  106. Adi utca [Ady Endre utca] U.
  107. Alkotóház [Ady Alkotóház] Ép. Háziipari foglalkozások helye: szövés, kötés, virágkötészet, különböző öntevékeny szakkörök működnek benne.
  108. Nyomda [~] Ép. Korábban ebben az épületben ÁFÉSZ-bolt működött.
  109. ÁFÉSZ-felvásárlótelep [~] Ép. Már nem működik
  110. Paprika-telep [~] Ép. Házipaprika-felvásárló, -szárító és -feldolgozóüzem. Régen ezen a helyen volt a már lebontott öreg iskola, amelyet Bagolyvárnak neveztek. Leventekiképzés is folyt itt.
  111. Ipartelep és ipari épületek. Mellette van az Öregtémető [Öregtemető] Fr. Már lezárták, nem temetnek benne. A Bagolyvár is a közelben van. A település belterületének - a templom, az öreg iskola, a malom mellett - egyik legrégibb létesítménye, illetve földrajzi neve.
  112. Bozsity Bt. [~] Ép. Asztalosüzem, lakatosműhely és raktár. Építőipari részleg is van: fűrészárut is értékesítenek, több szakembert is foglalkoztatnak. Közel van a Paprika-telep [~] Házipaprika-felvásárló, -szárító és -feldolgozóüzem. Régen ezen a helyen volt a már lebontott öreg iskola, amelyet Bagolyvárnak neveztek. Leventeki
    képzés is folyt itt.
  113. Németh-műhely /-/ Ép. Németh László autószerelő kisiparos telepe. Közelében van az Ipari üzem Fr. Ipartelep és épületek. Itt működik a Tajti-féle vállalkozás is. Többféle ipari tevékenység is folyik ezen a telken. Régebben az ÁFÉSZ-é volt.
  114. Nagy-vegyesbolt Ép. Nagy Gyula magánvállalkozó vegyesboltja. Terményértékesítő és -forgalmazó is.
  115. Olajos utca Elnevezését a környéken fúrt olajkútról kapta.
  116. Móra utca [Móra Ferenc utca] U.
  117. Erkel utca [Erkel Ferenc utca] U.
  118. Benzinkút [MOL Benzinkút] Néhány éve épült.
  119. Mázsaház [~] Ép. A volt Haladás Tsz. gépparkja, mázsaháza volt. Most egy cég dolgozik benne.
  120. Szegedi út Ú. Szegedre vezető út. [Felszabadulás utca] U.

    IV. Külterületi nevek

  121. Soós-tanya. Soós János tanyája. A helynevek gyűjtésében közreműködött
  122. Pálfi-dűlő [~]dü.
  123. Balogh-tanya ta. Balogh Antalé volt, most a fia a tulajdonos.
  124. Kerekes-bolt [~] Ép. Az ÁFÉSZ 31-es vegyesboltja, a Kerekes család üzemelteti (ahol a papa kovács volt), róluk kapta nevét a bolt.
  125. Árpád-dűlő [~] dű.
  126. Tsz-major ma. Ez volt a Dózsa Tsz. központja. Most többek között növendék marha-istálló meg sertéstelep.
  127. Lajkó-tanya ta. Olajsajtoló és daráló volt. Népi nyelven olajsutunak nevezik a sajtolót.
  128. Gombosi iskola Helyesen: Galambosi iskola. Ep. Régen működött, már lebontották. A környék apraja-nagyja idejárt valamikor régen.
  129. Fasor Fr.
  130. Rózsa-dűlő /-/ dű.
  131. Árpád-dűlő [~] dű.
  132. Hódi-kereszt. A Kígyósi út szélében Hódi Istvánról kapta nevét.
  133. Rózsa-dűlő /~7 dü.
  134. Rácz Vince tanyája Ép. Fontos Sándor, a rajzművész (nevét a községi iskola viseli) is tanított itt ebben az épületben működött iskolában.
  135. Sípos-sarok [~] Fr. Sípos Mihály családjáról kapta nevét. Malomtulajdonos és cséplőgép-tulajdonos is volt. Terménydaráló és cseretelep is működött itt. Később baromfifölvásárló és zöldség-gyümölcs-fölvásárlás is volt itt, sőt vegyesbolt és italbolt is üzemelt.
  136. Papi-földek [~] Fr. Redemptio: 'visszaváltás' a jelentése. A népi nyelvben redemció és redenció alakokban él. Nagyobb terület a 137. sz. alatt említett Potyondi-saroknál, ezért négyszer szerepeltettem a 136. számok alatt. Feltehetőleg a Jászkunság 1745. Évi megváltakozása után a dorozsmai plébános javadalomföldjét illették e névvel. Itt van egy egyenes szikes út.
  137. Potyondi-sarok [~] Fr. Vitéz Potyondi Sándor ezredesnek a birtoka volt. Itt találkoznak Üllés, Rúzsa, Kígyós és Pusztamérges határai. Tulajdonképpen négyes határ.
  138. Dudás-tanya ta. A volt tulajdonos hozta be az első őszibarackot, és almást is telepített a területre.
  139. Petőfi-dűlő/~7 dű.
  140. Zádori-erdő [~] e. Zádori Kálmán volt a tulajdonos.
  141. Kőrösi-Csoma Sándor iskola Ép.
  142. Öreg-major ma. Wolf Miksának volt korábban földje és háza. A hetvenes évek
    ben az akkori öregek emlékeztek még a régi birtokosra és Wolf-majornak említették.
  143. Kondász-tanya ta. Zöldség-gyümölcs-fölvásárlás volt itt több éven át.
  144. Magai-féle új major ma. Téesz-major, új major néven is emlegetik. Régen élt szegedi gazda, Wolf Miksa volt a tulajdonos, utána örökölte Magái László főhadnagy, ekként vált a Vörös Csillag központ részévé. Az 1960-as években lett az Árpád Szö vetkezet központja. Ez is megszűnt az 1990-es évek végén.
  145. Barom-járási iskola Ép. Később Mátyás király iskola. Korábban Hudi Antal, a szegedi JATE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola igazgatója is tanított itt.
  146. Fakereszt Ke. Őskori település maradványait találták itt meg.
  147. Első vegyesbolt [~] Ép. A Lajkó Kelemen-féle első vegyesbolt.
  148. Petőfi-dűlő [~] dű. Az öregek Baromjárási dűlőnek nevezték, mert azon a határ részen volt Kiskundorozsma baromjárásának használt közlegelője.
  149. Csirketelep [~] A melegvizes kút adja hozzá a hőt.
  150. Melegvizes kút [~] Kú.
  151. Csirketelep [~J Ép. Magántulajdonú. Nem messze van tőle a régi Öreg sor.
  152. Bozsák-sarok Fr. Ott élő családról kapta nevét.
  153. Maróti-hegy [-] sző. Telepített szőlős volt.
  154. Árpád-dűlő [~] dü.
  155. Öreg sor [~] Ú. Régi út, az első települések ott alakultak ki.
  156. Csendőrlaktanya [~] Ép. Most erdei pihenőhely van itt.
  157. Sírhely [~] Két magyar katonát temettek el itt a második világháború után.
  158. Istálló Ép. 200 férőhelyes. A téesz istállója volt.
  159. Benzinkút. 2-3 évig működött, a szerkezetek ma is ott vannak.
  160. Levente lőtér és gyakorlótér Fr.
  161. Kosút-düllő [Kossuth-dűlő] .
  162. Italbolt és vegyesbolt [~] Ép. Az ÁFÉSZ egységeként működött.
  163. Jókai iskola Ép. Megszűnt. Kara-homoki iskolának nevezték 1950 előtt.
  164. Tombácz-szőlő sző.
  165. Kondász-tanya ta. Kondász István tanyája, cséplőgépe van.
  166. Horvát kocsma /-/ Ép.
  167. Sári-bót [Sári-bolt]. A Határ úton Sári József boltja.
  168. Csirketelep. Ép. Most a Rácz-féle telep, régebben a téeszé volt.
  169. Bón-major. Bón József kastélyszerű majorja. Szőlőtelep és gyümölcsös volt. A major bontási anyagából épült - részben - a tanácsháza.
  170. Faház [MOL-üdülő] Ép. Mindig így emlegetik a MOL-üdülőt.
  171. Gáztelep. Gáztelep és nyomásmérő a Kossuth-dülőben. A MOL tulajdona.
  172. Kosút-düllő [Kossuth-dűlő] dű.
  173. Halesz-düllő [Halesz-dűlő] dű, sző. A Duna-Tisza közi homokon gyakori földrajzi név. Sovány homokos területet neveztek így, ahol más, mint szőlő, nem termett meg. Neve onnan származik, hogy ha lesz termés, lesz. Régen kisparcellás szőlőültetvény volt, a Haladás Tsz. újra telepítette, de jelenleg nagy része már meg szűnt.
  174. Kómár-erdő [~] e. Kómár Anti erdeje, tanyai házak ia vannak rajta. Itt található Soós István volt tanyája, ahol nevezetes régiséggyűjteménye található.
  175. Gáztelep Fr. Gáztelep és elosztóállomás. A MOL tulajdona.


V. A belterületi földrajzi nevek betűrendes mutatója


ABC ÁFÉSZ áruháza 99
Ady Endre utca 106
ÁFÉSZ élelmiszerbolt 50
ÁFÉSZ felvásárlótelep 107
ÁFÉSZ-iroda 28
Állatieledel-bolt 15
Állatorvosi rendelő 20
Alkotóház 105
Általános iskola 61
Arany János utca 46
Autósbolt 25
Bálásbolt 15
Bálásruha-bolt 49
Baromfibolt 12
Battancs-ház 30
Benzinkút 118
Bognár műhely 89
BozsityBt. 112
Buszváróterem 77
CBA Élelmiszer 8
Cukrászati sütőüzem 101
Cukrászda 75
Dózsa György utca 97
Erdélyi utca 85
Első törpevízmű 53
Erkel Ferenc utca 117
Fehérvári utca 72
Felszabadulás utca 2
Fodrászüzlet 15
Fogarasi utca 71
Foglalkoztató 62
Pontos Sándor Általános és Művészeti
Iskola 6
Fő utca 2
Gamesz-mühely 57
Gázkitöréses kút 98
Gorkij utca 40
Gyalogpiac 63
Gyógyszertár 13
Gyuris-ház 78
Hámán Kató utca 96
Határ utca 43
Húsbolt 9
Huszár utca 92
Ipartelep 111
Játszótér 100
Jókai Mór utca 45
József Attila utca 103
Kálmán-műhely 83
Kiss utca 41
Kiss-húsbolt 79
Kínai-bolt 28
Kiskunhalasi út 1
Kondor Bt. 36
Kubányi-gödör 33
Kulturcikk bolt 74
Lévai-ház 84
Makaranko utca 44
Malom söröző 91
Mázsház 19,119
Mezőgazdasági bolt 90
Mező Imre utca 52
Móra Ferenc utca 116
Művelődési ház 48
Nagy-vegyesbolt 114
Napköziotthon 69
Napos út 32
Négycsöcsű italbolt 26
Németh autószerlőműhely 113
Nyomda 108
Ocskó-ház 80
Olajos utca 115
Orvosi rendelők 65
Óvoda 104
Öregek Napközi Otthona 64
Paprikatelep 110
Partizán utca 17
Pékség 51
Petőfi Sándor utca 47
Piactér 87
Plébánia 81
Polgármesteri hivatal 56
Postahivatal 73
Presszó 29
Radnai utca 59
Körzeti megbízotti iroda 88
Ruházati bolt 15,54
Rúzsai bekötőút 4
Rúzsai út 3
Sportpálya 86
Szalai kocsma 15
Szegedre vezető út 120
Székely Bertalan utca 94

VI. A külterületi nevek betűrendes mutatója


Árpád-dűlő 125, 131, 154
Balogh-tanya 123
Barom-járási iskola 145
Benzinkút 159
Bón-major 169
Bozsák-sarok 152
Csendőrlaktanya 156
Csirketelep 151, 168
Dudás-tanya 138
Faház 170
Fakereszt 146
Fasor 129
Galambosi iskola 128
Gáztelep 171, 175
Halesz-dűlő 173
Hódi-kereszt 132
Horváth-kocsma 166
Iskola 163
Istálló 158
Italbolt és vegyesbolt 162
Kerekes-bolt 124
Kondász-tanya 165
Kossuth-dűlő 161, 172
Kómár Anti erdeje 174
Kőrösi-Csoma Sándor Iskola 141
Lajkó-tanya 127
Levente-Iőtér 160
Magai-major 144
Maróti-hegy 153
Melegvizes kút 150
Öreg major 142
Öreg sor 155
Papi földek 136
Petőfi-dűlő 122, 139, 148
Potyondi-sarok 137
Rácz-tanya 134
Rózsa-dűlő 130, 133
Sári-bolt 167
Sípos-sarok 135
Sírhely 157
Soós-tanya 121
Téesz-major 126
Tombácz-szőlő 164
Vegyesbolt 147
Zádori-erdő 140

VII. Rövidítések jegyzéke


dű = dűlő
e = erdő
é = éves
Ép = épület
Fr = falurész
ha = hektár
Hr = határrész
Int = intézmény
Ke = kereszt
Kú = kút
L., 1. = lásd
m = major
Mf = mélyenfekvő
sző = szőlő
ta = tanya
Te = temető
Té = tér
U = utca
Ú = út

 

VIII. Adatközlők

Czékus Mihály 77 é nyugdíjas ÁFÉSZ-felügyelőbizottsági elnök

Dudás Kálmán 73 é nyugdíjas mezőgazdasági dolgozó

Bakó Jánosné Ocskó Éva 60 é nyugdíjas önkormányzati tanácsos

Deme Mihály 82 é nyugdíjas takarékszövetkezeti elnök

 

IX. Szakirodalom

  1. A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás. Akadémiai Kiadó. Bp., 1984.
  2. Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szeged. 1974/75. 2.
  3. Blazovich László: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 5. Csongrád megye. Sorozatszerkesztő: Kovacsics József.
  4. Inczefi Géza: Szeged környékének földrajzi nevei. Nyelvtudományi Értekezések. 22. sz.
    Bp., 1960.
  5. Katonai térkép 1783-ból. SZTE Természetföldrajzi Tanszék.
  6. Katonai térkép 1913. Vm. 19. SZTE Természetföldrajzi Tanszék.
  7. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. Bp., 1988.
  8. Kövér Lajos-Tóth Sándor László (szerk.): Kiskundorozsma. Tanulmányok. Szeged. 1995.
  9. Magyar Nyelvőr XCTV. 96-7.
  10. Marjanucz László (szerk.): Rúzsa története és népélete. Szeged. 2001.
  11. Szakály Ferenc: Török megszállás alatt. In: Kristó Gyula (szerk.): Szeged története. I. Szeged. 1983.
  12. Szakály Ferenc: Török megszállás alatt. In: Kristó Gyula (szerk.): Szeged története, n. Szeged. 1985.
  13. Szegfű László: Egyházi viszonyok. In: Kristó Gyula (szerk.): Szeged története. I. Szeged. 1983.
  14. Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története. Szeged 1990. (Az 1937-es kötet hasonmás kiadása.)
 
III. katonai felmérés Kiskunhalas 1913. VIII. 19-ig helyesbítve

 

Lábjegyzetek:

  1. Szegfű László: Egyházi viszonyok. In: Kristó Gyula (szerk.): Szeged története. I. Szeged. 1983. 332.
  2. Szakály Ferenc: Török megszállás alatt. In: Kristó Gyula (szerk.): Szeged története. I. Szeged. 1983. 598-9.
  3. Szakály Ferenc: Török megszállás alatt. In: Kristó Gyula (szerk.): Szeged története. I. Szeged. 1983. 681.
  4. Szakály Ferenc: Török megszállás alatt. In: Kristó Gyula (szerk.). Szeged története. II. Szeged. 1985. 41., 174-5.
  5. Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története. Szeged. 1990. (Az 1937-es kötet hasonmás kiadása.) 13,17., 34., 70-1.
  6. Katonai térkép 1783-ból. A címből kivehető nevek többek között tartalmazzák Klein-Kumanien ('Kiskunság') területének bemutatását is egy bizonyos 3. regiment számára. A térkép részletét az SZTE Természetföldrajzi Tanszékétől kaptam.
  7. Az SZTE Természetföldrajzi Tanszékének segítségével jutottam hozzá. Datálása: 1913. VIII. 19.
  8. Inczefi Géza: Szeged környékének földrajzi nevei. Nyelvtudományi Értekezések. 22. sz. Bp., 1960. 94-95.
  9. Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szeged. 1974/75. 2. 274.
  10. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. Bp., 1988. 712.
  11. Blazovich László: Magyarország történeti statisztikai helynévtára. 5. Csongrád megye. Budapest. 1995.
  12. L. pl. Kövér Lajos-Tóth Sándor László (szerk.): Kiskundorozsma. Tanulmányok. Szeged. 1995. 516- 539.; Marjanucz László (szerk.): Rúzsa története és népélete. Szeged. 2001. 244-269. stb.
  13. A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás. Akadémiai Kiadó. Bp., 1984.; továbbá: Nyr. XCIV. 96-7.

 

   
Előző fejezet