Előző fejezet Következő fejezet

N

 

Nagy Aladár Sándor József (Kaposvár, 1869. febr. 14.—1937. ?). Atyja Sándor megyei alispán, anyja Csorba Hermina. Katonai iskolát járt, majd a Ludovika Akadémiára ment. Ezt elvégezve címzetes őrmester, majd honvédtiszt lesz. De hamarosan kiválik a hadseregből. 1891-ben érettségi vizsgát tesz és ezt követően, 1891—1894-ig a pesti tudományegyetem joghallgatója. 1894-ben jogi doktorátust szerez és joggyakorlatot kezd mint a Budapesti ítélőtábla j oggyakornoka. 1894—1915-ig joggyakornok, 1896-ban kalocsai törvényszéki aljegyző. 1898-ban szegedi járásbírósági albíró. 1902-ben törvényszéki bíró. 1909-ben ítélőtáblai titkár elnöki beosztásban. 1912-ben szegedi kir. törvényszéki elnök. Ekkor Feketesas u. 15. sz. alatti lakos. 1917-ben kúriai bíró cím- és jelleggel ruházzák fel. 1918-ban átmenetileg megválik elnöki széktől és helyét Me-csér József foglalja el. 1921-ben nyugdíjazását kéri. Akkor a Szegedi Katolikus Kör elnöke. Ugyanezen évben a Budapesti Ügyvédi Kamaránál kéri gyakorló ügyvédkénti bejegyzését és hitbizományi jogtanácsos lesz. Budapesten I. ker. Döbrentei u. 8. sz. alatt lakott. Házasságából Aladár fia született. 279.

Nagy Antal (Hajdúnánás, 1876. márc. 25.— Szeged, 1943. júl. 27.) középiskoláinak 1894-ben történt befejezése és érettségi vizsgálat letétele után a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be 1894-ben. Elvégezvén a jogot abszolutóriumot szerzett 1898-ban és joggyakorlatra ment. ftélőbírói pályán helyezkedett el. 1899-ben a tiszalöki járásbírósági aljegyző, 1905-ben békési járásbírósági albíró, 1909-ben békési járásbírósági járásbíró. 1912—1918-ig Békéscsabán járásbíró. 1908-ban polgári jubileumi kereszt tulajdonosa lesz. 1927-ben a Szegedi Kir. ítélőtáblán bíró. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. A református egyház presbitere, majd tanácsbírája. 1932-ben mint ítélőtáblai bíró, a III. fizetési csoport címével és jellegével ruházzák fel. 1938-ban a Szegedi Kir. ítélőtáblai tanácselnöke. Földbirtokos, háztulajdonos Szegeden Madách u. 19. sz. alatt: 1941-ben még kir. ítélőtáblai tanácselnök és ezen állásából megy nyugalomba. 1948-ban örököseire szállt földbirtokát államosították. Házingatlana azonban megmaradt annak ellenére, hogy annak terjedelme meghaladta a rendeletben szabályozott minimumot. A család változatlanul e házban lakott tovább. Atyja Bökös Máté volt, aki később felvette a Nagy Ferenc nevet. Uradalmi tiszttartó volt, gazdálkodó. Édesanyja Kállay Sára. Talán Hódmezővásárhelyen kötött házasságot, 1875 körül Hódi Ilonával, amely házasságból Klára és Hanna leánygyermekei származtak. A Szeged-Bei városi Kaszinónak tagja volt. 272, 279.

Nagy Ferenc (Szeged, 1761.—Szeged, 1836. jan. 20.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Több betöltött állásából feltételezhetően egyetemet végzett és jogot hallgatott. Talán abszolutóriumot is szerzett. 1790-ben aladószedő volt Szegeden. 1809-ben az algyői uradalom ügyésze, Csongrád megyei táblabíró. Jelen van 1809. márc. 27-én Hódmezővásárhelyen József nádor érkezésénél. Nagykiterjedésű városi birtokai vannak, amelyeket „Nagy Ferenc földje" néven emlegettek. Egy részük a „Móraváros"-ban feküdt, amelyet átengedett később a városnak parcellázásra és itt létesült a Veresács-, a Remény és a Katona utca. 1809. máj. 18-tól városi kapitány, majd főkapitány. 1811-ben országgyűlési követ, Szeged város bevett polgára. 1814. júl. 9-től tanácsbéli úr. 1825-ben főügyész és táblabíró, országgyűlési követ. 1827—1830-ban ismét országgyűlési követ. 1832-ben öntött rókusi templomi harangon szerepel a neve. 75 éves korában halt meg és Szegeden temették el, a család belvárosi kriptájában. 1796. körül kötött házasságot Rad-ványi Terézzel, ki „alsónémetlaki" előnevű nemesi családból származott. E házasságból született János, Imre, Róza, Teréz és Ágnes gyermeke. 13, 13.

Nagy Géza 1890-től 1895-ig százados volt és a Ludovika Akadémia évfolyamparancsnoka. 1899. dec. 30-án honvédezredes. A kaszinó fennállásának 70. évfordulóján a tisztikar nevében köszönti a Szegedi Belvárosi Kaszinót a dec. 20-án tartott ülésén. Felesége Polgár Sarolta volt. Nem ismeretes, hogy voltak-e gyermekei. 190.

Nagy Géza (Sárvár, 1883.—?) iskoláit katonai reál- majd főreáliskolában végezte és azután Műszaki Akadémiára ment. 1903-ban hadnagy a komáromi utászzászlóaljnál. 1909-ben főhadnagyként szolgált a szegedi utászzászlóaljnál. 1911-ben cs. kir. főhadnagy és Szegeden Boldogasszony sgt. 60. sz. alatt lakik. 1914—1915-ig résztvett a világháborúban és frontszolgálatot teljesített a szerb és az orosz fronton. 1916-ban a budapesti utászzászlóalj I. századával az olasz fronton harcolt, majd az orosz frontra került át. 1919-ben szegedi lakos. 1928-ban a Ludovika Akadémia előadó tanáca. 1929-ben magyar kir. honvéd utászőrnagy Szegeden és a Szeged-Bei városi Kaszinó tagja. 1938-ban nyugállományú honvédezredes. 1942-ben Szegeden Löw Lipót u. 10. sz. alatti lakos. Felesége zsombolyai Gugánovics Szilárdka, akitől László fia született. A Vitézi Rend tagja. 279

Nagy Géza 1885. okt. 31-én a Szeged-Belvá-rosi Kaszinó tagja és bálrendezője. 1886—1893-ig számellenőre. 1888-ban a Szegedi Csónakázó Egylet titkára. Nemesi családból származott, amely „kisfaludi" előnév használatára volt jogosult. 193, 269.

Nagy Gyula (Zsombolya, 1861. okt. 24.— Szeged, 1932. máj. 2.) atyja Lajos városi főmérnök, anyja Kovács Erzsébet özv. Csikós Jó-zsefné, majd újból férjezett Bérezi Antalné volt. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piaristáknál végzett 1871—1879-ig, majd a budapesti József Nádor Műegyetemre ment, ahol gépészmérnöki diplomát szerzett 1891-ben. Ez évtől 1898-ig erdőfelügyelő volt Szegeden. Nem bizonyos, hogy az utóbbi beosztásban lévő személy azonos az előbbivel. 1911-ben Magyar Kir. Folyammérnöki Hivatal főmérnöke volt és Szegedi, Révai u. 3. sz. alatti háztulajdonos. 1919-ben az ABC. tagja. 1924-ben a Magyar Mérnökök Nemzeti Szövetségének elnöke. 1925-ben miniszteri osztálytanácsos. A Szegedi Nemzetgyűlés kinevezett tagja. Szegeden Széchenyi tér 7. sz. alatti lakos. 1927-ben nyugalm. miniszteri tanácsos, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Háza a Tömörkény utcában állt, a városrendezés során lebontották. Kétszer kötött házasságot. Első nejét nem ismerjük, másodszor Szegeden, 1925. szept. 17-én Szuló Etelkát vette feleségül, aki „ivanóczi" előneves nemesi családból származott. Nem ismeretes, hogy házasságaiból származtak-e utódai. Második felesége elvált asszony volt. 279.

Nagy Ibolya (Szentes, 1864. febr. 9.—Budapest, 1946. aug. 22.) atyja Sándor publicista és szerkesztő, anyja Koór Flóra „jászberényi" előnevet viselő nemesi családból. Iskoláit talán Szegeden végezte. 1883. okt. 15-én színiakadémia! növendék és prológust mond a színház megnyitáson Szegeden. 1884-ben ösztöndíjas. 1884. okt. 16-án a Népszínházhoz szegődik. 1886. ápr. 29-én a Nemzeti Színházban vendégszerepel, később atyja hozzá költözik. 1886. aug. 16-án a Nemzeti Színház szerződteti. 1914-ben megy nyugalomba. 1918-ban reaktiváltatja magát. 1923-ban a Nemzeti Színház örökös tagja. 1924-ben aranygyűrűvel tüntetik ki. 238, 239.

Nagy Imre (Szatmárnémeti, 1868.—?) csécsi nemes, zempléni családból. Atyja Miklós dr. református lelkész lehetett, ez esetben anyja Horváth Katalin. A Ludovika Akadémia tanulója lett. 1896-ban huszárfőhadnagy volt Szegeden és Szabadkai út 17. sz. alatt lakott. A 3. honvéd huszárezrednek volt hadnagya. 1911-ben Nagyváradon ugyanezen ezred őrnagya. 1914-ben az északi hadszintéren harcol mint huszáralezredes. 1914-ben ezredes, a 2. népfölkelő huszárezred parancsnoka. 1915-ben a 2. népfölkelő huszárezred, majd az 1. népfelkelő lovasdandár parancsnoka. 1917-ben pozsonyi katonai parancsnok. 1918-ban Nagyváradon a románok letartóztatják és két ízben is halálra ítélik. Egy évet töltött román fogságban, majd szabadulva 1920-ban Magyarország javára optál, Budapestre jön és itt tábornok, majd altábornagyi rangot ér el. A Legfelsőbb Haditörvényszéknek elnöke lett. 1924-ben nyugalomba vonult. A Vitézi Rend tagja. Több társadalmi egyesület tagja. 1930-ban nyugállományú altábornagy. Felesége Mayer Aranka volt, akitől László és Emil gyermekei származtak. 206.

Nagy Imréné 1. Mayer Aranka. 205, 206, 254/189.

Nagy János (Szeged, 1842. máj. 6.—Szeged, 1893. aug. 10.) atyja János szegény iparos volt, anyja Farkas Klára. Szegeden négy reáliskolát és tanítóképzőt végzett. 1855-ben Hódmezővásárhelyen tanító. 1856-ban főelemiiskolai tanító Szegeden. Magyar nyelvet oktat. 1870 augusztustól Szeged belvárosi elemi iskolai tanító. 1871-ben Czímer Károlynak is tanítója volt az 5. osztályban. 1873-ban polgári fiúiskolái tanító és megbízott igazgató. 1874-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerez Budapesten. 1885-ben polgári középkereskedelmi iskolai igazgató. 1893-ban Szegeden Boldogasszony sgt. 10. sz. alatt lakik. A Tanügyi Lapok szerkesztője volt. A szegedi Dugonics Társaságnak alapító tagja. 1870. aug. 10-én kötött házasságot Kátay Idával. Ezen házasságából Sarolta Róza Irén, Erzsébet Júlia Mária és Margit Mária gyermekei származtak. 140.

Nagy József (1925.—?) iskoláit talán Szegeden végezte és lehetséges, hogy azt követően gazdasági akadémiát végzett. 1857-től szegedi földbirtokosként szerepelt. 1859. febr. 3-án Kolb Emíliának keresztatyja. Ekkor gazdász. 1859-ben oki. gazdászként szerepel. 1858-ban birtokos és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. De már 1842-ben jómódú és adakozik a Rókusi sírkert javára. 1848. május 14-én pedig szeged-belvárosi választott képviselő. 1867-ben városi javadalmak bérlője. Szegeden háza van, amely az árvíz után is áll. Valószínűleg 1857-ben kötött házasságot és felesége Csábi Veronika volt. E házasságból Veronika leánya született 1858-ban, aki Bauernfeind Nándor felesége lett. 91.

Nagy József (Szeged, 1891.—Szeged ?, 1940. ?) felsőipariskolát végzett Budapesten. Gyakorlatot szerzett Németországban, Ausztriában, majd Budapesten. Azután lejött Szegedre, itt telepedett meg és műbútorasztalosként működött. 1914—1918-ig végigküzdötte a világháborút, tűzérfőhadnagyként szerelt le. 36 havi frontszolgálata volt és számos kitüntetés tulajdonosa. 1921-ben Szegeden villanyerővel berendezett üzemet alapít tíz segéddel és négy tanonccal dolgozik. 1929-ben bútorgyáros, asztalosmester, Tisza Lajos krt. 21. sz. alatt van üzeme és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1942-ben neje már özvegy és Szegeden Tisza Lajos krt. 21. sz. alatt lakik. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja volt, állami faipari szakiskolai vizsgabizottsági tag. 280.

Nagy Károly. Talán erdélyi származású volt. Nem tudjuk, hogy hol végezte iskoláit és szerzett jogosítványt. 1849-ben vendéglős volt a Szeged-Belvárosi Kaszinó, ill. Társalkodási Egyesületben, az ún. Kiskaszinóban. Ebben az időben újságcikkben megtámadják és nyerészkedéssel vádolják. 1859-ben szegedi vendéglős, a Szeged-Felsővárosi Kaszinó tagja. 1911-ben háztulajdonos és vendéglős Kossuth Lajos sgt. 70. sz. alatt. Feltehetően azonos személyről van szó. 70.

Nagy Lajos (Hatzfeld, 1819.—Szeged, 1888. nov. 30.) iskoláit esetleg Zsombolyán vagy Szegeden végezte és utána valószínűleg ipart tanult. 1854-ben mint „geometra penes C. R. viam ferream" tartják nyilván Szegeden, amiből következik, hogy mérnöki tanfolyamot végzett. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1863-ban jelenti a Rókusi Plébánia Hivatal felépítését. 1867-ben városi főmérnöknek jelölik. 1883. június 5-től városi főmérnök. Kétszer nősült. Első felesége Henger Hermina volt, akitől úgy látszik nem származtak gyermekek. Második házasságát 1854. augusztus 2-én kötötte Kovács Erzsébettel, aki azelőtt Csikós József felesége volt és ebből az előző házasságából kiskorúakat hozott magával. Ezeket a kiskorúakat ő nevelte fel és a felesége megkívánta, hogy az ő nevét is viseljék, tehát gyermekei voltak Gyula Lajos, Lajos Kálmán Ernő, Árpád Dezső Ferenc, Gizella, akik valójában Csikós gyermekek voltak. A halotti anyakönyvben építészmérnökként szerepel és budai származásúként. Ekkor Szegeden Budapesti út 4. sz. alatt lakott. 90, 91.

Nagy Lajosné 1. Kovács Erzáébet 90.

Nagy Márton 1823-ban Patkó Ágnesnek ke-tesztapja lett és 1859—1860-as években asztalosmester volt Szegeden. Ebben az időben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, városi bevett polgár. 1850-től inasa volt Vastagh György, a későbbi festőművész. 91, 259/321.

Nagy Mihály (1812.—Szeged, 1892. szept. 25.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Később kocsis, ill. nemzetőr, javadalmi hivatalnok. Publikál is. Szegeden Sándor u. 16. sz. alatt lakott. Felesége Varga Klára volt, akitől Sándor fia született.237.

Nagy Mihályné 1. Varga Klára. 237.

Nagy Miklós (Dés, 1881. jan. 27.—Budapest, 1962. dec. 12.) atyja Miklós ügyvéd és közíró. Nemesi családból származott. Anyja Telekdy Fruzsina mezőtelekdy nemes. Középiskoláit Kolozsvárott és Szamosújváron végezte, majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be és tanulmányainak bevégzése után doktori oklevelet szerzett. Dr. Nagy Pál tanügyi főtanácsosnak bátyja volt és dr. Nagy Zsigmond kir. tanfelügyelőnek öccse. 1901-ben joghallgatóként az országgyűlés képviselőházának tisztviselője, napidijasa volt. 1907-ben segédkönyvtárnok a képviselőházban. 1917-ben főkönyvtáros az országgyűlésen. 1921—1940-ig országgyűlési könyvtári igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1928-ban az „Országgyűlési diktatúra" címen publikált dolgozatot. 1942-ben még mindig az országgyűlési könyvtár igazgatója, Bors u. 2. sz. alatti lakos Budapesten. Számos társadalmi egyesület tagja. Tartalékos zászlós. 1904-ben az országgyűlés naplószerkesztő segédtisztje, szakíró. 249/44.

Nagy Pál (Szeged, 1828.—Szeged, 1887. okt. 11.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte és ipart tanulhatott. Sütőmester volt Szegeden Somogyi u. 7. sz. alatt. 1851-ben e házban van a rendőrkapitányság. 1887-ben Szeged Somogyi u. 17. sz. alatti lakos. Pósa Lajosnak ő volt a lakásbérbeadója. Szegeden 1851. júl. 3-án kötött házasságot Mészáros Etelkával. Hogy e házasságból származtak-e gyermekei, nem ismeretes. 16.

Nagy Pál (Felsőszentmiklós, 1777. szept. 7.—1857. márc. 26.) atyja Sándor, Sopron megyei alispán. Tanulmányait részben oithon végezte, részben pedig a soproni és a pozsonyi gimnáziumba járt. Jogot a budapesti egyetemen végzett. Ezt követően joggyakorlatra ment melyet hites jegyzőként nagybátyja, Nagy Józsefnél kezdte meg és később mint ügyvédjelölt folytatta. 1804-ben tett ügyvédi vizsgát. 1797—1805-ig a nemesi felkelés kapitánya, majd őrnagya volt. 1807-ben Sopron megye országgyűlési követe. 1809—1813-ig a nemesi felkelésben őrnagy. 1825-től országgyűlési képviselője Sopron megyének, egészen 1840-ig. Egyik vezére a Haladó Pártnak, iró, a Magyar Tudományos Akadémia egyik szorgalmazója, majd igazgatósági tanácsának tagja. Pozsonyban Pálffy gróf zárgondnoka, majd pedig később Bécsben és Inzers-dorfban élt. Kétszer nősült. Első feleségétől elvált. Házasságából Pál és más gyermekei származtak. 54, 254/174.

Nagy Pál (Szeged, 1830. jan. 6.—1901.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte. 1848 előtt temesvári papnövendék. 1848-ban a 33. zászlóalj önkénteseként honvédnak állt be és a délvidéki küzdelmekben vesz részt. 1848 karácsonyán a zászlóaljával Szegeden állomásozik, 1849. jan. 19-én tiszthelyettes, azután Világos után a Neugebáude foglya. A császári seregbe kényszerbesorozás alá esik. Tüdősorvadás állt be nála és így 1849. nov. 1-én betegen elbocsátják. Pesten szegedi fuvarosokat keres, akik hazahozzák. 1877-ben folyamodik a rókusi plébániai állásért. Szegeden szüleinél lakik. 1853. márc. 14-én áldozópap Zichyfalván, Katalinfalván, Nagyszentmiklóson segédlelkész. 1860-ban Szegeden káplán, majd csorvási plébános. 1884-ben mezőkovácsházai plébános. 1872—1877-ig knézi plébános. 1883-ban koronás arany érdemkereszttel tüntetik ki. 1895-ben tb. alesperes Mezőkovácsházán. 1895. okt. 15-én vonul nyugalomba. író, helytörténész. 66.

Nagy Pál. Czítner említi, hogy szegedi gazdálkodó volt és 1859-ben az újonnan megalapított Szeged-Belvárosi Kaszinóóak tagja lett. 91.

Nagy Sándor (Szeged, 1836. nov. 30.—Budapest, 1919. dec. 23.) atyja Mihály kocsis volt, anyja Varga Klára. Iskoláit Szegeden végezte és a középiskolát feltehetően a piaristáknál. Azután a budapesti egyetem jogi karára ment és annak elvégzése után abszolutóriumot szerezve joggyakorlatot kezdett. Gyakorlatának idején kiskövet volt az országgyűlési követ mellett, „kis Petőfi"-nek hívták a társaságban. 1860-ban az ifjúság tüntetése élén szerepelt. 1859-ben a Szegedi Híradó törzskari munkatársa volt. 1863 decemberében tett ügyvédi vizsgát és irodáját Szegeden, a Tükör utcában, az Oering-féle házban nyitotta meg. 1866. ápr. 12-én ő mondotta a gyászbeszédet Bérezi Antal felett. 1866. május 3-án irodáját a Búzapiacra helyezi át, a színház sarkára. 1869— 1889-ig a Szegedi Híradó szerkesztője. Különböző álneveken is publikált mint pl. „Sárga Liliom", „Az öreg", „Senex".1888. febr. 18-án még Szegeden van, de 1889-ben már budapesti lakos és az Országos Hitel Szövetkezet pénztárnoka. 1893 után a Budapesti Hírlap munkatársa. Lányához költözött Budapestre. Jászberényben kötött házasságot Koór Flóra színésznővel. E házasságból Ibolya nevű leánya származott. 295.

Nagy Sándorné 1. Koór Flóra. 238.

Návay család. A XVII. században Hont megyében Bo-zsókon és Korponán éltek. A család három tagja 1711-ben Návay néven kap nemességet. Már Hont megyében jó anyagi körülmények között élt a család, amelynek tagjai marhakereskedéssel és pénzkölcsönzéssel foglalkoztak. A törökök kiűzetése után a család egyik tagja a kereskedelmi lehetőségektől vonzva Szegedre telepedett és leszármazottai Csongrád, Csanád megyében terjedtek el. 12.

Návay Lajos (Földeák, 1870. szept. 18.—Kiskunfélegyháza, 1919. ápr. 29.) atyja Lajos, anyja Eötvös Ilona bárónő volt. Középiskoláit Szegeden, majd Budapesten a piaristáknál végezte. Ezt követően a pesti egyetem jogi karán jogot hallgatott és folytatta tanulmányait Berlinben és Bonnban. 1891-ben politikai doktori fokozatot nyert. Földeáki nemes. Földbirtokos. 1892-ben Csanád megye tb. aljegyzője főjegyzője, majd alispánja. 1905-ben országgyűlési képviselő és a képviselőház alelnöke, 1912-ben elnöke. 1906-tól valóságos belső titkos tanácsos. 1919. április 29-én a Vörös Hadsereg katonái földeáki kastélyából elhurcolták és a kiskunfélegyházi állomás mellett kivégezték. 1920-ban a tettesek ellen eljárás indult, Engi Lajos Sándort halálra, többeket hosszabb tartamú börtönbüntetésre ítéltek. 230.

Návay Sándor (Földeák, 1868. ?—?) atyja Zoltán, anyja Biró Aranka. Neje Tóth Paula. 1929-ben földbirtokos volt Földeákon, Csanád megyében és ugyanezen esztendőben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 280.

Nemesszeghy Mária Czímer tévesen említi a nevét, helyesen Németszeghy Mária, lásd ott 48/68.

Németh József György (Szeged, 1831. ápr. 20.—Máriaradna, 1916. nov. 12.) atyja földművelő volt, anyja neve nem ismeretes. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista gimnáziumban végzett, majd papneveldébe ment Temesvárra. 1848-ban mint első éves klerikus honvédnek megy. Guyon alatt szolgál, résztvesz több csatában és ott van Világosnál. 1852. dec. 22-től püspöki irodai tolltevő, tollvivő. 1853. nov. 2-ától püspöki igazgató és levéltáros. 1854. ápr. 24-én szentelik pappá. 1854-től 1855. febr. 26-ig hidegkúti káplán. E naptól püspöki szertartásvezető és levéltárnok. 1970-ben plébános Csanádpalotán. 1874-ben címzetes püspök (isauropolosi), de már 1871 májusában a Csanádi káptalan kanonoka. 1877-ben papneveidei ideiglenes igazgató és szentszéki ülnök, majd júl. 12-től püspöki hely-nök. 1879-ben Csanádi püspök lesz és mint ilyen 1883-ban jelen van a király szegedi fogadásán. 1900-ban Szegeden bérmál. 1904-ben Máriaradnára vonul vissza. 66.

Némethy Etelka Adél (Szeged, 1831.—Szeged, 1863. jún. 11.) atyja valószínűleg Imre és ez esetben anyja Ábrahám Erzsébet. Jó nevelésben részesült. 1848. szept. 26-án férjhez ment Joó Ferenc szegedi festőművészhez. Ekkor Szegeden Palánk 243. sz. alatt lakott. Házasságából Ilonka, Erzsébet Vilma, Etelka, Irén, Rozália, és egy fiú származott, ki utóbbi Amerikába vándorolt ki és ott nyoma veszett. 174, 373

Némethszeghy Mária (1821. szept. 8.—1902. nov. 9.) almásy nemes. Jó nevelésben részesült és tehetős család leánya volt. 1846-ban a Szegedi Jótékony Nőegylet elnöke és egyik szervezője. 1848-ban a katonai betegápoló egyesület tagja. Rónay Mihály zombori nemeshez ment feleségül (1840?) és e házasságból Erzsébet, Alajos, Emma, Ilona, Dezső, Juliska, József, Ágnes, Johanna, László és Margit Izabella Júlia Ágnes gyermekei születtek. 48, 68.

Neskovics György (Szeged, 1824.—?) atyja Demeter városi polgár, anyja Szubics Perszida volt. Iskoláit feltehetően Szegeden, középiskolát az itteni piaristáknál végzett 1835— 1842-ig. Utána a budapesti egyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be és megszerezve az abszolutóriumot, joggyakorlatra ment. Ennek letöltése után, 1848. szept. 2-án szerzett Budapesten ügyvédi oklevelet, azt Szegeden hirdettette ki és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. A szabadságharc leverése után, 1853-ban folyamodott az ügyvédi gyakorlat folytatásának engedélyezéséért. Később városi tanácsnoki állásra is pályázik. 1854-ben ideiglenesen engedélyezik ügyvédi gyakorlatának folytatását. 1856. okt. 5-én képviseli Szeged városát a Sövényházi-Szegedi Ármentesítő Társulat ülésén. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1875-ben az ügyvédi kamarák megalakulásakor a Szegedi Ügyvédi Kamara Szeged székhellyel bejegyzi az ügyvédi lajstromba. 1879-ben az árvíz elől elmenekül Szegedről Temesvárra. 1884-ben még Temesváron él és ott gyakorolja ügyvédi hivatását. 1885-ben törlik a kamarai névjegyzékből. 1879-ben elszegényedett és a Szeged-Belvárosi Kaszinóban hált. 36 évig volt Szegeden ügyvéd. 91, 100, 269, 269.

Neskovics József. A Szegeden újjáalakított belvárosi kaszinónak 1859-ben tagja lett. 91.

Neubert József A név Czímernél_ elírás, helyesen Neuberg József, aki nevét Újhegyi Józsefre változtatta, lásd ott. 116.

Nikolics Lyubomir. Joó Etelka volt a felesége, annak harmadik házasságában. Házasságot kötött valószínűleg 1880 körül. Kruzsevá-con téglagyáros volt ebben az időben. 174.

Novak József (Ányáspuszta, 1848. szept. 17.—Budapest, 1913. nov. 2.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd a budapesti egyetemenjogot hallgatott és Bécsben, majd Nagyváradon egészítette ki tanulmányait. 1872. febr. 26-án szerzett oklevelet mint köz- és váltóügyvéd. Ekkor már Szeged város tb. aljegyzője volt. Az ügyvédi kamarák megalakulása után 1875-ben a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte bejegyzését gyakorló ügyvédként Szeged székhellyel. 1878-ban Szeged város tiszti főügyésze 1879-ben az árvízvédelemben részt vállal, melynek során Herrich Károllyal vitába keveredett. 1879-ben Reizner János ellen megindult fegyelmi ügynek ügyésze volt. 1882-ben a Pallavicini uradalom jószágigazgatója. 1882. febr. 4-től Sövényházán lakik. 1887-ben országgyűlési képviselővé választják Tápén. 1897. nov. 6-tól Sándorfalva községben lakik. 1898-ban sándorfalvi uradalmi főintéző. 1901-ben szegvári kerületi országgyűlési képviselő. Még ezt megelőzően, 1872-ben a Szegeden lefolyó várbeli perekben védő a Szegedre delegált törvényszék előtt. 1897—98-ban színházi páholybérlő. Az 1879-es árvíz idején a percsorai véd-töltés oltalmazója volt és félelmet nem ismerve védte a gátat, hetekig egy lajmás hajón élt a kubikusokkal együtt a helyszínen. Munkálkodásáért a Ferenc József Rend lovagkeresztese lett. 1891-ben gróf Tisza Lajos társaságában érkezik a kaszinópalota megnyitási ünnepségére. 1895. okt. 9-től a mindszenti uradalom ügyésze. A Pallavicini őrgróf mindszenti uradalmának már korábban is ügyésze volt, ill. főintézője. 1912-ig sándorfalvi bejegyzett ügyvéd, de ezen állásáról ebben az esztendőben lemond. A Tiszavölgyi Társulat Központi Bizottságának tagja. A Szabadkai sugárút és Földvári utca saroképülete volt eredetileg a háza és ebben az épületben volt elhelyezve 1898-ig a Szegedi Felső Leányiskola. Felesége Götz Adél volt, akitől Béla Jenő és Olga gyermekek származtak. 155, 156, 168.

Nóvák Zsigmond. 1874-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó ügyésze volt. 268.

Nováky Bertalan (Szeged, 1852. aug. 24.— Szeged, 1939. nov. 14.) atyja György városi főmérnök, anyja Csikós Julianna. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1873-ban Budapesten tanári oklevelet szerzett. 1874-től a szegedi polgári leányiskola rajztanára. A Szegedi Csónakázó Egylet tagja. Élénken résztvett az árvízvédelemben. A Szeged Belvárosi Kaszinónak, és már az Ifjúsági Körének is tagja volt. 191 l-ben földbirtokos és a városi gimnázium rajztanára. Szeged, Árpád u. 13. sz. alatti lakos. 1913-ban ünnepelte 40 éves tanári jubileumát. 1920-ban még mindig a gimnázium rajztanára. Az ifjúság — kecskeszakállára tekintettel — egymás között „a kecske" becenévvel illette. 1923-ban ünnepelte tanári 50 éves jubileumát. 1925-ben ment nyugalomba. Felesége Vadász Ida volt, akit Szegeden 1878. júl. 16-án vett feleségül. Házasságából Ilona Jolán, Gizella, Sarolta, Erzsébet Olga, Erzsébet Szerén Alojzia, Aranka Ida Anna, Ida Mária, Margit Julianna és Rózsa gyermekei születtek. 140,155,159.

Nováky Bertalanné 1. Vadász Ida. 260/323, 296/323.

Nováky György (?—Szeged ?, 1876. márc.) atyja talán György kovácsmester, ez esetben anyja Karg Anna volt. 1856-ban „Spectabile Dominus Geometra Civitatis Szeged Secundus" megjelöléssel emlegetik. 1856. márc. 26-án násznagyként szerepel az egyik szegedi családnál. Ezt megelőzően telekbíró a városnál. 1861-től Szeged város főmérnöke. 1879-ben háza Szegeden Felsővároson, a Dugonics utcában áll és az árvíz után is megmaradt. 1865-ben a Széchenyi tér rendezésére kiírt pályázat egyik nyertese volt. Felesége Csikós Julianna, akitől György, Kornélia, Erzsébet és Bertalan gyermekei származtak. 91.

Nyáry György (Szeged, 1882. okt. 16.— Szeged, 1942. szept. 11.) atyja György földbirtokos, anyja Braun Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, felsőkereskedelmi iskolai tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. 1907-től a szegedi felsőkereskedelmi iskola tanára. Később 1912-ig a túrócszentmártoni felsőkereskedelmi iskola tanáraként működött' megbízott igazgatóként is. 1912-ben a szegedi városi felsőkereskedelmi iskola igazgatója lett. 1914-től 1918-ig a 46-os gyalogezred keretében résztvett a világháborúban és a déli hadszíntéren harcolt. 1921-ben Boldogasszony sgt. 29. sz. alatt lakott. 1927-ben címzetes főigazgató. 1936-ban Szegedi Tankerületi Kereskedelmi Iskola női szaktanfolyamának és a kereskedelmi tanonciskolák általános tanulmányi felügyelője és szak előadója. 1940. körül nyugalomba vonult. Szegeden 1907. szept. 12-én kötött házasságot Czvip Jolán oki. tanítónővel, mely házasságból György, Jolán gyermekei származtak.220,280.

Nyáry István (Szeged, 1823.—Szeged, ?) Szeged város bevett polgára volt és Szegedalsóvárosi, majd pedig később Szeged-felsővárosi polgár és 1139. sz. alatti lakos. 1854-ben „Quaestor"-ként tartják nyilván. 1859-ben városi tanító volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1841. febr. 15-én Szegeden kötött házasságot Zombori Teréziával, majd neje elhalálozása után, ugyancsak Szegeden 1854. márc. 20-án Zombori Máriát vette feleségül. 91.

Nyáry János (Szeged, 1847.—Szeged, 1896. máj. 16.) atyja János korcsmáros volt, anyja Vőneki Rozália. Iskoláit Szegeden járta, középiskolát a piaristáknál 1857—1865 között. Majd a nagyváradi jogi akadémiára ment jogot hallgatni, részben mint magántanuló 1868—1871 évek között. 1871. okt. 26-án bírói államvizsgát tett. 1871 novembertől 1874 novemberéig ügyvédjelölti gyakorlaton volt. Közben az aradi törvényszék Szegeden működő tanácsának tollnoka. 1875 szeptemberben tesz köz- és váltójogi ügyvédi vizsgát. 1875. okt. 2-án, az ügyvédi kamarák megalakulásakor a Szegedi Ügyvédi Kamarában Szeged székhellyel kéri fölvételét. 1879-ben a Szegedi Csónakázó Egyletnek és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Ügyvédi kamarai ügyész, honvéd hadbírószázados. A Szeged- Belvárosi Kaszinó épületében lakik és innen temetik, amikor váratlanul meghal 49 éves korában szatymazi birtokán. A Szeged-Rókusi Népkör elnöke volt. Szegeden 1876-ban kötött házasságot Hankis Ilonával, amely házasságból Béla János Mária, Viktor, János és Irén Ilona gyermekei származtak. 159, 189, 194.

Nyéky Mihály (1789.—Pest, 1862. dec. 21.) nyéki nemes. Középiskoláit talán Pozsonyban végezte, majd a pesti egyetemen folytatta tanulmányait és ügyvédi vizsgát tett. A család nemessége 1349-re megy vissza és 1817-ben újból elismertetett. 1827-től helytartótanácsi titkár. 1832-től helytartósági tanácsos. 1844. dec. 30-ig Szeged királyi biztosa a tisztújításon. 1849. jan. 14-étől helytartósági számvevőségi kegyes és egyéb alapítványok igazgatója. Az Egyetemi Nyomda és zálogházak felügyelője. 1856-ban a Pesti Nemzeti Színház egyik igazgatója. 1860-ban udvari tanácsos. 1854-ben kir. tanácsos. Meleg kapcsolata volt Széchenyi Istvánnal, akit többször fölkeresett és vele ebédelt. 55.

Nyilassy Pál Gyula (Szeged, 1846. .jún.13.— Szeged, 1919. márc. 8.) atyja Pfeilschiffer Pál kádármester, anyja Jenovai Terézia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál. Azután a budapesti egyetemen jogot hallgatott. 1868 júniusáig Pfeilschifter néven szerepelt ekkor névváltoztatást kért. 1872-ben ügyvédi oklevelet szerzett és diplomáját Szegeden 1872. szept. 20-án hirdettette ki. 1872. aug. 9-én nyit irodát Tükör u. 14. számú Reiner-féle házban. A szegedi és Szeged környéki betyárvilág fölszámolására Szegedre kiküldött törvényszék előtt számos esetben látott el védelmet, amely magatartásáért igazságügyi elismerésben és köszönetben részesült. Szegedi „Árpád" Szabadkőműves Páholynak tagja volt, majd főmestere. A Szegedi Csónakázó Egylet elnöke. Fiatal korában a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének volt tagja, később pedig kaszinótag és annak titkára. Az 1876-os árvízveszélykor cselekvőleg működött közre a veszély elhárításában, mint a Szegedi Csónakázó Egylet tagja. Az 1879-es árvíznél résztvesz a mentési munkálatokban. Amikor 1875-ben megalakultak az ügyvédi kamarák a szegedi kamarába kérte fölvételét Szeged székhellyel. A Sszeged-Csongrádi Takarékpénztár kapualjában tábla említi nevét. A Takarékpénztárnak felügyelőbizottsági elnöke volt. 1897—98-ban színházi páholybérlő. 1906. okt. 27-én ő is fogadta II. Rákóczi Ferenc hamvait, amelyet Szegeden keresztül szállítottak haza. 1906-ban lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról. Felesége Kerék Berta Leona Adrienn Etelka Terézia volt. 140, 155, 159, 191, 192, 219, 237, 268, 955.

Nyilassy Sándor (Szeged, 1873. dec. 2.— Szeged, 1934. jan. 6.) atyja Ferenc asztalosmester, anyja Telbisz Anna. Atyja nevét 1863-ban Pfeilschifterről Nyilassyra változtatta. Neve Nyilasy és Nyilassyként is szerepel. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban 1884—1891-ig s ez évben érettségi vizsgát tett. 1891—92-ig Mintarajziskolát látogatott. 1893-ban Münchenben képzi magát tovább. Kisgyermek korában 1879-ben az árvíz elől egy évig Nákófalvára menekült. 1894-ben a Művészeti Akadémiát látogatta Münchenben, majd Hollósynál tanult tovább 1894—1895-ben és egy évvel később Parisban festett. Szegeden és Szeged vidékén működött. 1920 után a Szeged-Bel-városi Kaszinó tagja lett. 1929-ben megfesti az első kaszinói elnök Götz János és az akkori elnök Kiss Ferenc arcképét. 1897—1898-ban Nagybányán, 1899-ben Szegeden, Horgoson és Tápén dolgozott. Hagyatéka dr. Telbisz István birtokába került, aki azt eladogatta. Nőtlen maradt. 226, 233, 280.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet