VII. Az iskolai drog-stratégia

A modern polgári demokráciákban felértékelődik az intézményes nevelés szerepe. A megváltozott társadalmi viszonyok következtében a szociális szféra szerepe megnőtt és feladatai kibővültek.

A mai család működése során csökken az óvó-értékközvetítő hatás, mert egyrészt a szülőknek kevesebb idejük jut a gyermekükre a szükségesnél, másrészt maguknak a szülőknek is akkomodációs problémát okoz jelenlegi feladatuknak történő megfelelés. Különösen a kábítószer-problémára igaz ez, mert olyan generáció nő most fel, aki családi modellként nem tudja átvenni az elutasítási technikákat. A szülők pedig nem tudják milyen hatásokkal és milyen személyiségparamétereket kell erősíteni a gyerekükben a megelőzés érdekében. Ezért a nevelési-, oktatási intézményeknek felelősége nőtt meg, hogy miképpen és milyen eredményességgel biztosítják az eredményes szocializációhoz szükséges hatásokat (képességfejlesztés, készségek kialakítása), többek között a drogozással kapcsolatos "immunitás" megszerzéséhez.

Ez nehéz és olykor konfliktusokkal teli folyamat, mert az iskola szembekerülhet ellentétes hatásokkal is.

A drog-prevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. A személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani, kell, hogy a segítségre szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést.

VII./ 1. Az iskolai drogstratégia fogalma

Azoknak a célirányos és konkrét pedagógiai egészségfejlesztési, feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti amely az iskolai drog-megelőzési programban konceptualizálódik és az elsődleges drog-prevenció megvalósítását valamint a másodlagos drog-prevenció elősegítését célozzák.

Az egészségfejlesztés kialakításának az ismeret átadáson valamint döntést, viselkedést valamint életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie.

A cél az, hogy olyan egészségfejlesztő programot dolgozzon ki az iskola amelynek eredményeként csökkenjenek az ártótényezők (droghívó szignálok), és erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások.

A jelenség pszichoszociális összetettsége miatt már nem elégséges a tanárok eseti megítélése és egymástól független drog-probléma kezelése. Csak szervezett és szakmai alapossággal tervezett illetve kivitelezett pedagógiai intervencióktól lehet eredményt remélni.

A legális drogok megelőzésében közismert értékközvetítési folyamat új tartalmat kapott az illegális szerek elterjedésének ugrásszerű növekedésével. Fontos rendező elv, hogy a legális valamint az illegális drogok együtt és egymást kiegészítve kerüljenek feldolgozásra. Egyes szakirodalmak a dohányzást és az alkohol fogyasztást "kapu-drognak" tekinti. Így a korábbi egészségfejlesztési szemléletnek megfelelően, az egészségnevelési program tervezésben kiemelt szerepet kell, hogy kapjon e két antihumánus szenvedély "probléma-kezelése".

A korosztály-specifikus megközelítés, az évfolyamokra lebontott konkrét feladatok egymásra épülő meghatározásában konceptualizálódik, és a tanügyi alap-dokumentumokban kell szerepeltetni.

VII./ 1. Iskolai drogstratégia kialakításának előkészítése és a segítő intézmények szerepe

Előkészítő szakaszok

Az iskolai drog-koordinátor szerepe, feladata

• A drog-koordinátor "kiválasztódása", felkészülése
  
  A Nemzeti Stratégia meghatározza a kijelölés módját és a lehetséges jelöltek körét is. Kívánatos azonban, hogy szakmai affinitásra épülő feladat vállalás alapján történjen a kiválasztás.
  Ebben az esetben nem fenyeget az a veszély, hogy a végrehajtás során, a tanulókra vetül a téma iránti ellenállás érzése, amely hiteltelenné teszi az értékközvetítési folyamatot.
  Mivel a pedagógusok többsége alapkiképzésük során nem kapott a mai drog-probléma szakmailag korrekt kezeléséhez elégséges ismereteket, módszertani ötleteket, ezért fontos szerepe van a felkészülésnek.
  A jó szándék, a lelkesedés kevés, hiszen a mai társadalmi valóság annyira összetett, hogy alapos és szakmailag korrekt prevenciós ismeretek nélkül a pedagógus komoly károkat is okozhat veszélyt jelentve a tanulókra valamint a kollégákra egyaránt.
  A szakirodalomban való jártasság megalapozásához ma már rendelkezésre állnak és elérhetők a megfelelő publikációk (lásd szakirodalmi jegyzék). Posztgraduális képzések valamint a tanári továbbképzések jelentik a szakmai tudás elmélyítését.
  A sajátélményű tréningek biztosítják a probléma-érzékenység fejlesztését valamint a tanulókkal történő konkrét foglalkozás eredményességének növelését.
  
  
• "Szövetség" az iskolavezetéssel
  
  A drog-koordinátornak elsőként az iskolai menedzsmenttel kell szakmai szövetségre lépnie, és elfogadtatni elképzelését. Ez biztosítja számára a formális elismertség mellett az informális támogatást. Munkája e nélkül veszítene mozgósítási erejéből, amely csökkentené tevékenysége eredményességét.
  A szakmai vezetés tud segíteni az egységes prevenciós szemlélet kialakításában, egyrészt a tantestületen belül, másrészt az iskola "egészében". Az osztályfőnöki-, a társadalomismeret-, a biológia-, a kémia-, a magyar irodalom tantárgy helyi tanterveibe kerülő témák meghatározásánál (később tárgyalt) a drog-koordinátor javaslata alapján a vezetés dönt.
  
  
• A szerepvállalás deklarálása
  
  Az iskola vezetésének az a feladata, hogy kijelölje a drog-koordinátort és meghatározza feladatát. A hatékony munkavégzéshez azonban ez kevés, mert a drog-koordinátornak minden hivatalos és informális lehetőséget meg kell ragadnia, a téma ismertté tétele mellett, hogy deklarálja a probléma felvállalását.
  Teheti ezt szakanyagok vagy általa készített tájékoztatók, kérdőívek terjesztésével valamint megszerzett ismereteinek továbbadásával. A tantestületi értekezleten ill. más fórumokon történő előadásoknak nem csak ismeretátadó szerepe kell, hogy legyen, hanem szemléletformáló és segítségkérő. Ma még mindig jellemző, hogy a drog-problémák "kezelése" ellenállást kiváltó, megbélyegző. Nem lehet biztonsággal kijelenteni ma már egy iskolában sem, hogy "nálunk nincs drog-probléma". A naiv és strucc-politika szemléletű reménykedés nélkülöz minden reális alapot (lásd felmérések adatait). Ezt a még meglévő ellenállást lehet fellazítani azzal, a szerepvállalással amit az iskolai drog-koordinátornak kell hirdetni különösen a kezdeti időszakban.
  
  
• A tantestület megnyerése
  
  A legfelkészültebb és legaktívabb drog-koordinátor sem tudja feladatát eredményesen ellátni a kollégák támogatása nélkül. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. Szakszerű és az iskola konkrét helyzetét figyelembe vevő iskolai drog-stratégia kialakítása a tantestület bevonása nélkül elképzelhetetlen.
  Fontos, hogy a kollégák tudják mi a feladatuk és mit kell tenni, ha szakmai kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. Tudják, hogy a drog-koordinátor saját munkájukat is megkönnyíti, hiszen olyan ismeretekkel és kapcsolatokkal rendelkezik amely birtokában megnyugtató módon tudja a tanulók szerfogyasztással kapcsolatos problémáit felvállalni és szakmailag korrekten megoldani vagy megfelelő helyre irányítani az érintettet.
  A drog-koordinátornak támaszkodni kell az osztályfőnökök jelzéseire, segítségére, a szaktanárok és munkaközösség-vezetők felvilágosító munkájára. Akkor fogják ezt egységes elvek alapján meg is tenni, ha közösen munkálták ki a programot és megfelelő segítséget kapnak a végrehajtáshoz. A szakanyagok összeállításához konkrét információkat, prospektusokat az egészségügyi, pedagógiai, rendészeti szervektől lehet beszerezni.
  
  
• Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése
  
  A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúsági felelős, az egészségnevelő valamint az osztályfőnökök és a szaktanárok jelentik.
  A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak a megelőzési munka kiszélesítésére valamint a specialisták bevonására. A másodlagos prevenciót a külső kapcsolatok segítik, hiszen ide irányíthatók az érintett fiatalok, a szülők, a kortárs-segítők és az érdeklődő kollégák.

VII./2 A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

• Szülők (család)
  
  Legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A szülők megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait.
  A veszélyeztetettek körében valamint a konkrét esetekben végzett felvilágosító, szemléletformáló munka eredményeként a szülök partnereivé válhatnak a tanár korrekciós törekvéseinek, pedagógiai interakciójának. Nehezebb az együttműködés azokban az esetekben amikor a gyermek viselkedése az otthoni hatások következménye, de ekkor is a legfontosabb társként kell kezelni a családot.
  A drog-koordinátor támaszkodhat a szülők közvetlen, illetve osztályfőnökökön keresztül eljuttatott információira is. Ezek segítséget nyújtanak a veszélyek felméréséhez, de konkrét intézkedést igénylő esetben elégséges jelzés lehet a pedagógiai lépések megtételéhez.
  
  
• Iskolaszék (szülői munkaközösség)
  
  Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet amely hidat képez az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a "szövetség" garanciája annak, hogy a szülök lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az elsődleges megelőzést.
  Az iskolaszék tagjai általában potens személyek akik egyrészt példamutatásukkal húzóerőt képviselnek, másrészt forrásteremtő lehetőséggel rendelkeznek.
  
  
• Háziorvos
  
  A háziorvosnak különösen kisebb közigazgatási egységekben lehet kiemelt szerepe, hiszen nem csak a fiatalt, hanem az egész családot ismeri.
  Segítséget tud nyújtani az orvos, szakmai továbbképzések tartásában, egészségnevelési programok szervezésében, tartásában valamint rizikócsoportok szűrésében. A másodlagos prevención belül, a szakrendelésre irányításban és más egészségügyi csatornákkal történő kapcsolattartásban tud konkrét feladatot ellátni a háziorvos.
  Ahol nincs iskolaorvos ott a háziorvos vállalhatja fel a feladatok egy részét is.
  
  
• Iskolaorvos
  
  Azokban az oktatási intézményekben, ahol van iskolaorvosi rendelés, ott a drog-koordinátornak ez jelentős segítség. Az orvos rendszeresen végez különböző szűrő vizsgálatokat, amelynek szempontjai természetesen kiegészülnek a drogfogyasztás tüneteivel is. Amennyiben az orvos úgy ítéli meg, hogy indokolt lenne a pedagógiai odafordulás vagy a konkrét intervenció akkor ebben a drog-koordinátor segítségére számíthat. Természetesen a szakmai kapcsolat mélysége és rendszeressége (amelyet ápolni kell) biztosítja az orvos közbe avatkozási lehetőségét abban az esetben, amikor a pedagógus igényli ezt.
  Az iskolai drog-stratégia kimunkálásába is feltétlen be kell vonni az iskolaorvost, aki szakmai tudásával garantálja a program egészségügyi korrektségét.
  Témaorientált biológia órák tartásában tud még segítséget nyújtani az orvos. Kapcsolati hidat képeznek a helyi és regionális gyógyító intézmények felé, azokban a konkrét esetekben amikor a tanuló valamilyen szakorvosi ellátásra szorul.
  
  
• Iskolapszichológus, szakpszichológus (klinikai, gyermek)
  
  Az iskolaorvos alapvetően a testi tünetek felismerésében és szomatikus kezelésében partnere a pedagógusnak.
  A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segítője a tantestületnek. Korábban már taglalt, hogy a szerfogyasztói magatartás mögött pszichoszociális zavar ill. érzelmi ellátatlanságból származtatható magatartásbeli gondok húzódnak meg.
  Csak a szakember tudja pszichodiagnosztikai módszerekkel pontosan feltárni, valamint pszichoterápiás eszközökkel kezelni, a drogozás lelki problémáit. Osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni a prevenciós munka didaktikai építkezését.
  Kívánatos bevonni a pszichológust a továbbképzések lebonyolításába. Elméleti előadások alkalmával ismerteti meg a pedagógusokkal a szerfogyasztás pszichodinamikai hátterét. A drogfogyasztásra utaló pszichés- és viselkedéses jellemzők felismerése teszi a pedagógus odafordulását szakmailag érzékenyebbé.
  A tréningeknek és önismereti foglalkozásoknak a drogproblémán túlmutató team-építő és szervezetfejlesztő hatása is van.
  
  
• Helyi ill. regionális iskolák drogkoordinátorai
  
  Az egyedül dolgozó drogkoordinátor nem csak az iskolában van magányosságra kárhoztatva, hanem az intézményen kívül is. Különösen kisebb közigazgatási egységek (község, kerület) oktatási intézményeinek kell összefogni. Az együttműködés egyrészt az információk cseréjét másrészt a programok egyeztetetését, közös végrehajtását jelentik. A regionális "drog-fertőzöttség" szondázására illesztett mérési módszereket kell alkalmazni.
  
  
• Gyermekjóléti Szolgálatok, Nevelési Tanácsadók
  
  A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási esetekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai.
  Az officiális kapcsolat részleteit jogszabály rögzíti, de ezen túlmutató szakmai szerepe van a kooperációnak. Veszélyeztettek körében végzett önismereti és korrekciós foglalkozások vezetése a primer prevenciós munkát míg az egyéni terápiák a szekunder prevenciót jelentik. A tréningek és a kortársképzések egészíthetik ki a pedagógiai munkát.
  
  
• Védőnő hálózat
  
  Rendszeres szűrések szervezésében és végrehajtásában valamint a prevenciós program elkészítésében tud segítséget nyújtani a védőnő. Az alsós évfolyamokban a legális drogokkal kapcsolatos előadásokat valamint a leányoknak nőgyógyászati és szexuálhigiénés foglalkozásokat vezethet. Az egészségügyi szerveken túl a államigazgatási szervekkel történő kapcsolattartása jelentheti az intézkedést igénylő esetekben a konkrét szakmai támogatást.
  
  
• Helyi kórház addiktológiai osztálya, drogkonzultációs központok, megelőzési intézmények
  
  Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben, a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a másodlagos prevenció segítő kapcsolatainak színterét.
  Ismert tény, hogy a szerfogyasztók közül kevesen fordulnak segítségért ("ez nem betegség, akkor hagyom abba amikor akarom" stb.) részint a probléma negálása, hárítása valamint a következményektől való félelem miatt. A fiatalban kialakított motivációt javítjuk azzal, hogy segítjük eljutni az adott kezelő helyre.
  A személyes kapcsolaton alapuló konkrét ismeretek (a kezelés, módja, időtartama, körülményei, eredményei, stb.) átadásával az ingadozókban erősíthetjük, esetleg kialakíthatjuk a változtatási törekvést, elérve, hogy szakemberhez forduljanak.
  A kortárs segítés jelenti a primer prevenciós hatások szélesítésének korosztály-specifikus kialakítását.
  A pedagógusok szakmai kompetenciáját meghaladó kiképzést tudnak átvállalni a drogkonzultációs központok, kezelőhelyek trénerei. Törekedni kell, hogy lehetőleg minden oktatási intézményben legyen kortárs segítő.
  Az addiktológiai osztályok orvosainak a továbbképzésekbe történő bevonása a kapcsolaterősítésén túl szakmai előnyöket is jelent az iskolának.
  
  
• Rendészeti szervek
  
  A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának.
  A tanulók körében a DADA program jelenti az elsődleges megelőzést.
  
  
• Egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek
  
  Az utóbbi időben megnőtt a drog-prevenciós munkát felvállaló intézmények, szervezetek száma. A harmadlagos megelőzést jelentő rehabilitáció területén rendelkeznek a legnagyobb forrásokkal, tapasztalatokkal. Konkrét esetekben számítani lehet azonban a primer prevenciós törekvések támogatására is.

VII./ 3. Állapot felmérés szakaszai, területei

A drog-prevenciós célkitűzéshez elengedhetetlenül szükséges a pontos és szakmailag korrekt állapot-felmérés. A szűrő és célvizsgálatokon alapuló szondázás forrásait ki kell terjeszteni az alább felsorolt iskolán kívüli intézményekre, szervezetekre.

VII./ 3. 1. A "diagnózis" színterei

• Szülők
  
  A szülők véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések szakmai szempontú értékelése valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. Az iskolaszintű témaorientált szülői értekezleteken a direkt vélemények kaphatnak hangot.
  
  
• Diákok
  
  A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. Az előbbi a diákok konkrét probléma felvetését jelenti, osztály közösség vagy a tanuló részéről. Az utóbbiak a különböző vizsgálatok és felmérések.
  
  
• Ismeretszint felmérés
  
  Kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok, TOTO-k, kvízjátékok, iskolai- és faliújság levelezési rovata, postaláda, osztályfőnöki órán téma-feldolgozás, "könnyed" magyar irodalmi vagy rajzórai témák, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei.
  
  
• Attitűd vizsgálat
  
  A diákok körében az egészségfejlesztéssel ezen belül a szerfogyasztással kapcsolatban meglévő pozitív változtatási törekvések illetve a várható kooperáció motivációs bázisának felmérése szakember bevonásával.
  
  
• Veszélyeztetettek célvizsgálata
  
  Egészségügyi, szociális szempontú vizsgálat, csak szakember által végezhető.
  
  
• Tanárok
  
  Az előkészítő munka keretében tantestületi értekezleten, ismeretszint felmérés, problémakezelési módszerek, ötletek kérése a kollégák körében. A problémaérzékenység és veszélytudat "szondázása" a várható kooperáció mértékére ad választ.
  Feltétlen tisztázni kell kik azok akikre számítani lehet, illetve kik azok akik a későbbiek során különböző részprogramok szervezésébe, végrehajtásába részt vehetnek .
  A munkaközösség-vezetők osztályfőnökök ill. szaktanárok (biológia, testnevelés, társadalom ismeret) bevonása az előkészítő munkába kiemelt jelentőséggel bír.
  
  
• Egészségügyi szervek (szakhatóságok, kórházak, ambulanciák, drogkonzultációs központok)
  
  Információ gyűjtés majd naprakész informálódás a régió "drog-fertőzöttségének" egészségügyi hátteréről. Tájékozottnak kell lenni a kezelések lehetőségéről, a felvétel rendjéről. Meg kell ismerni azokat a személyeket akiknek a támogatására a különböző egészségügyi szűrésekben, diákprogramok szervezésében lebonyolításában számítani lehet.
  
  
• Polgármesteri Hivatal szakszolgálatai, ill. általa működtetett intézmények, gyermekjóléti szolgálatok
  
  Információ gyűjtéssel majd folyamatos kapcsolattartással naprakész informálódás a régió "drog-fertőzöttségéről", trendekről, változásokról. Az Oktatási-, az Egészségügyi- valamint a Ifjúsági és Sport Minisztérium illetve a megyék és nagyobb városok önkormányzatai készítenek felméréseket a drogfogyasztásról.
  Az adatok viszonyítási alapot képeznek és segítik meghatározni az iskola helyzetét. Ismerni kell továbbá az adott régióban működtetett drog-prevenciós programokat valamint azok intézményi támogatóit is.
  A fenntartónak kötelessége, hogy segítséget nyújtson az állapotfelméréshez, és biztosítania kell az adatok elérhetőségét. Az adott régión belül önállóan is kezdeményezhet felméréseket (szakemberek bevonásával), továbbá szervezhet a téma feldolgozását segítő konferenciát vagy más szakmai rendezvényt.
  
  
• Rendészeti szervek
  
  Jogi, bűnügyi tájékozódás valamint régió konkrét drog-problémáinak pontos ismerete jelenti az informáltságot.
  A DADA- program elérhetőségének ismerete is kívánatos.

VII./ 4. Célmegfogalmazás

A célmegfogalmazás jellemzői

Legyen: konkrét, a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, regionálisan illeszkedő, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani algoritmusokat felsoroló, feladatokat lebontó, forrásokat meghatározó valamint határidőket és felelősöket kijelölő.

A célmegfogalmazásnál a tantestületeknek a jellemzőkben körülírt meghatározottságon túl mértéktartónak is kell lennie.
Későbbi kudarc elkerülése miatt nem szabad a vágyakat irreális mértékben beépíteni a programba. Egy tanév rendszerint csak egy korrekt állapotfelmérésre és átgondolt kapcsolatépítésen alapuló célmegfogalmazásra elégséges.

VII./ 5. A végrehajtás színterei módszerei

A drog-prevenciós tevékenység, mint ahogyan azt korábban már kifejtettem összetett személyiségfejlesztő munka. Így módszerét és színtereit nagyon nehéz meghatározni, mégis megkísérlem rendszerbefoglalni.

VII. 5. 1. Színterek

A drog-prevenciós feladatok nem csak az iskola területéhez kötöttek, erre utalt a segítő kapcsolatok színterei valamint az iskolák közös rendezvényei illetve egyéb programok. A Nemzeti Stratégiai is különválasztja az órai munkára tervezett és ahhoz kötött módszereket az egyéb hatásrendszerektől, így az iskolához kötött programok további két csoportra oszthatók:

• Iskolai programok
  
  
  • Tanórai foglalkozások
    
    
    • szaktárgyi órák témafeldolgozása
      (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drog-prevencióhoz. Külső előadókkal lehet színesíteni az ismeretátadó órákat.)
      
    • osztályfőnöki órák
      (Az iskola jellegétől, a drogfertőzöttségtől függő konkrét témakörök feldolgozása mint ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, valamint az esetelemzések tartoznak ide.)
      
      
  • Tanórán kívüli foglalkozások
    
    
    • napközis foglalkozások
      ("Rásegítője" lehet a tanórai programnak illetve a konkrét esetfeldolgozásnak. A játékoknak gyakorlatoknak kiváló színtere lehet a napközi.)
      
    • délutáni szabadidős foglalkozások
      (Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok.)
      
    • egészségnap vagy drog-prevenciós nap
      (Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok, komoly szervezést, felkészülést igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión belül.)
      
    • hétvégi iskolai programok a megelőzés jegyében
      (Sportrendezvények, kulturális programok, és az anti-drog diszkó, ez utóbbi csak kiváló szervezéssel és a garantált szermentes voltával biztosítja a deklarált célt.)
      
    • szülői értekezlet, szülőcsoport
      (Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó pld. orvos, pszichológus, rendőr, volt drogos.)
      Igény esetén vagy megfelelő létszámú érintett (esetleg fertőzöttebb városokban) szülő esetén szakemberek bevonásával szülőcsoportot lehet szervezni, például drogos gyerekek szülei vagy iskolaszéki tagok között.)
      
    • szakmai tanácskozások, tréningek
      (Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését célozza meg, de a DÖK képviselőket is meg kell hívni amikor csak engedi a program illetve a téma.)
      
      
• Iskolán kívüli rendezvények
  
  
  • kortárs-segítő képzés
    (Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesetét jelenti, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe. A legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a kiképző intézmény.)
    
    
  • kirándulások, túrák, sportprogramok
    (Vannak központi és regionális rendezvények amelyeket jeles sportolók, popsztárok tesznek népszerűvé. Elindító programja lehet a helyi rendezvénysorozatnak ill. témát adhat tanórai feldolgozásra.)
    

VII./ 5. 2. Módszerek

Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már kimeríthetetlen gazdagságot biztosít a képzett szakemberek számára. A témával kapcsolatos metódusok kiemelése tetszőleges és csak a legáltalánosabb formákat képes csoportosítani jelen munka keretében.

Ajánlom viszont az olvasó szíves figyelmébe az irodalomjegyzéket, ahol önálló alcsoportban ismerhetik meg a szituációs vezetést, a drámapedagógiát és más csoportos módszereket, amelyek adaptációs lehetőséget biztosítanak a pedagógus számára.

Leghatékonyabbnak az iskolai ötletre épülő, önálló szervezésű programokat (egymásra épülő rendezvénysorozatok) tartom, amelyek mögé az iskola fel tudja sorakoztatni a tanári kart, a diákokat és a szülőket. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni. Több tucat hazai intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy saját fejlesztésű egészségfejlesztési és drog-prevenciós programjait.

Melyik legjobb? Nehéz kérdés mert könnyen szubjektívvé válhat az ember, ha állást kellene foglalnia. Most sem teszem, mert majd a szakmai kontrol kiépülése és az "eredményesség piaca" fogja eldönteni hosszútávon, hogy melyik program milyen hatékony és mennyit ér. Név nélkül magam csak egy fél tucatra teszem azoknak a programoknak a számát amelyet igazán jónak tartok. A "Droginfó pedagógusoknak" című kiadványban megtalálhatók a programok mellett a továbbképzések elérhetőségei is.

Program-formák:

• Klubok
  
  Több iskola összefogásával, önkormányzati és egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni és működtetni. A programok közvetett módszerként szolgálják az elsődleges prevenciót a tanárok, a diákok és a szülők számára egyaránt.
  
  
• Filmvetítés
  
  A szerfogyasztással kapcsolatos oktató ill. élettörténeti filmek valamint a sikeres kezelésekhez kapcsolódó tájékoztató filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődéslélektani szempontokat is érvényesíteni kell.
  
  
• Versenyek, vetélkedők, pályázatok
  
  Regionális, iskolai vagy osztály szintű pályázati kiírások drog-témák tanulói feldolgozására (elbeszélések, versek, poszterek, rajzok, plakátok, fotók, filmvázlatok lehetnek a kiírások témái). Vetélkedők, Ki-Mit-Tud-ok részei is lehetnek a témával kapcsolatos kérdések.
  
  
• Szakkörök, kortársképzés
  
  Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok lehetnek a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei.
  
  
• Kiscsoportos beszélgetések
  
  Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses téma feldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak.
  A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést.
  
  
• Iskolarádió, iskolatévé
  
  A témához kapcsolódó televízió vagy rádióinterjúk iskolai és külső szakemberekkel, valamint népszerű sportolókkal, zenészekkel. A pozitív mintát nyújtó személyek állásfoglalásai segítik a stigmatizáló, elutasító szemlélet megváltoztatását.
  
  
• Dramatikus játékok
  
  Osztályfőnöki órán esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere. Alapvetően a nemet mondás algoritmusát valamint a segítségnyújtással kapcsolatos esetek dramatikus jellegű feldolgozását jelenti (lásd gyakorlatok fejezet).
  
  
• Színjátszó kör
  
  A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló hatásával kapcsolatos darab kiválasztását (esetleg diák pályázaton győztes munka) bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diák társulat esetén.
  
  
• Drogellenes sportprogramok és túrák, kirándulások
  
  Ma már Magyarországon is elfogadottak és népszerűek a megelőzést felvállaló sportrendezvények. Bevált forma a 24-órás foci vagy kosárlabda program, de a különleges sportok is számításba jöhetnek.
  
  
• "Gyógyult drogos megszólaltatása"
  
  Csak ellenőrzött és a fiatalokkal történő irányított kommunikációban jártas szermentes állapotú anyagozót szabad felkérni. Az elvárások megfogalmazásánál a csábító szituációk csapdahelyzeteinek felismertetését valamint a fogyasztóvá válás stációinak ismertetését kell hangsúlyozni.
  Drogkonzultációs központok, addiktológiai osztályok vagy kortársképzést szervezők tudnak segítséget nyújtani.
  
  
• Könyvtár sarok
  Azokban az iskolákban, ahol tárgyi feltételek adottak, létre lehet hozni olvasó sarkot a témát feldolgozó könyvekből a diákok számára. Külön kell természetesen elhelyezni a tanári kézikönyveket, szakanyagokat.
  
  
• Tematikus előadás
  
  A tanulók korrekt ismeretanyagának kialakításában van szerepe a tematikus előadásoknak, amelyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni.
  
  
• Internet
  Az informatikai világháló és a honi sulinet információs lehetőség valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér.
  
  
• Anti-drog diszkó
  
  Hagyományokkal rendelkező és a tanulók között népszerű program lehetőség.
  Magas színvonalú szervezést és végrehajtást valamint komoly biztosítást igényel a lebonyolítás. Garantáltan drogmentesnek kell lennie mert csak így van az az üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni".
  
  
• Diák önkormányzati programok
  
  Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget.
  Gyakoroljon a pedagógus kellő önfegyelmet és ne sajátítsa ki, de ne is tegye tönkre a diákok ötleteit, kivitelezési elképzeléseiket.
  

VII./ 6. Értékelés, újabb célkitűzés

VII./ 6. 1. Értékelés

Az időszaki értékelés, a célkitűzés megvalósításának időszaki felülvizsgálata. Célszerű kiemelt programonként és legalább tanévente átfogó értékelést végezni a megvalósulás arányát vizsgálva. Az elmaradt programokat ne "ideologizáljuk" hanem újabb egészségfejlesztési feladatként kezeljük.

Az ellenőrzés, értékelés klasszikus szempontjait és módszereit lehet illeszteni és alkalmazni a prevenciós programok értékelésénél.

VII./ 6. 2. Újabb célkitűzés

Az értékelés eredményeit valamint az új információkat és tapasztalatokat is figyelembe vevő módosított célkitűzés valamint végrehajtási terv elkészítését jelenti.

Az újabb célkitűzést célszerű egy ismételt állapotfelméréssel kezdeni. Ez egyrészt méri az eddig sikeresen megtartott programok hatékonyságát, másrészt valós kiindulási alapot jelent az újabb célmeghatározásnak mutatva, az esetleges hangsúly eltolódásokat.

- vissza -