1 9 9 3 .   É V I    L X X I X .    T Ö R V É N Y    A   K Ö Z O K T A T Á S R Ó L

(Az 1999. évi LXVIII. törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt szöveg.
A módosítások dôlt betüvel szedve.)

20. §

1. A közoktatás nevelô, valamint nevelô és oktató intézményei:

   a) óvoda;

   b) általános iskola;

   c) szakmunkásképzô iskola, szakiskola (a továbbiakban együtt: szakiskola);

   d) gimnázium, szakközépiskola (a továbbiakban együtt: középiskola);

   e) alapfokú művészetoktatási intézmény [a továbbiakban b)-e) pont alattiak együtt: iskola];

   f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény;

   g) diákotthon és kollégium [a továbbiakban: kollégium; az a)-g) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény].

2. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelôen létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztô speciális szakiskola, elôkészítô szakiskola, kollégium.

21. § A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei:

• gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztô és gondozó központ;

• tanulási képességet vizsgáló szakértôi és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértôi és rehabilitációs tevékenységet végzô bizottság;

• nevelési tanácsadó,

• logopédiai intézet,

• továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó,

• konduktív pedagógiai intézmény.

22. §

1. Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények: az önkormányzati és az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények.

2. Szolgáltató intézmények: a központi műhelyek.

3. A közoktatási intézmény több különbözô típusú közoktatási intézmény feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20-22. § alattiak együtt: közoktatási intézmény).

4. Közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó intézménnyel e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható össze.

23. § Az oktatási miniszter a 20-22. §-ban meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény elôírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program alapján nevelô és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az alapműveltségi vizsgára, illetve az érettségi vizsgára. Középiskola részére csak akkor engedélyezhetô, hogy a tanulót ne készítse fel az alapműveltségi vizsgára, ha érettségi vizsgára sem készít fel. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításával, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Ha az iskola nem készít fel az alapműveltségi vizsgára, illetve az érettségi vizsgára, e törvény 9. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 46. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

24. §

1. Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – legfeljebb hétéves korig nurier New" SIZE=3>evelô intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.

2. A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év elsô napjától kezdôdôen óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítô foglalkozáson köteles részt venni.

3. Az iskolai életmódra felkészítô foglalkozások ideje legfeljebb napi négy óra.

4. Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülôk igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggô feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehetô heti idôkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggô feladatokhoz szükséges idôvel.

25. §

1. A tanulók rendszeres nevelése-oktatása, alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történô felkészítése az iskola feladata. A szakmai vizsgára történô felkészítésben e törvény és a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint részt vehetnek a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkezô gazdasági társaságok, illetôleg egyéni vállalkozók.

2. A tanuló alapműveltségi vizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá szakmai vizsgára történô felkészítése a kötelezô tanórai foglalkozások keretében történik. Az alapműveltségi vizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá a szakmai vizsgára történô felkészülést az iskola a nem kötelezô (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti.

3. Az iskolai évfolyamok számozása – az (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – az általános iskola elsô évfolyamától kezdôdôen a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos.

4. Az iskolai oktatásban az elsô évfolyamtól kezdôdôen – az iskolatípustól függôen – a tizedik, a tizenkettedik, illetôleg a tizenharmadik évfolyamig bezárólag – az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével – a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzésérôl kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A tizedik évfolyam sikeres elvégzésérôl kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapműveltségi vizsgára történô jelentkezésre jogosít.

5. Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) – jogszabályban meghatározottak szerint – a tankötelezettség megszűnése után, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követôen, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskola érettségi vizsgára felkészítô utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követôen készíthet fel szakmai vizsgára, illetve – ha e törvény megengedi – munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a művészeti szakmai vizsgára történô felkészítés esetén nem kell alkalmazni.

6. A szakképzésben – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az iskolai évfolyamok számozása egytôl kezdôdik és törtjel alkalmazásával kiegészül a (3) bekezdés alapján soron következô sorszámmal (a továbbiakban: szakképzési évfolyam). A szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy az állam által elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok milyen iskolai, szakmai elôképzettséggel kezdhetôk meg, továbbá, hogy az (5) bekezdésben meghatározottak szerint mikor kezdôdhet a szakképzés, valamint a szakképzési évfolyamok számát.

26. §

1. Az általános iskolának – a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyolc évfolyama van.

3. Nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működhet az általános iskola akkor, ha a középtávú beiskolázási terv [88. § (2) bek.] elôrejelzése alapján a tanulólétszám nem teszi lehetôvé a hiányzó évfolyam indítását, feltéve, hogy a helyi önkormányzat a feladatellátási kötelezettségét így is teljesíti.

4. Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.

5. Az általános iskolában a tanuló az érdeklôdésének, képességének és tehetségének megfelelôen felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.

6. Az általános iskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) – folytathatja tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelelô évfolyamán.

27. §

1. A szakiskolának – a (7) és a (12)-(13) bekezdésben meghatározott kivétellel – kilencedik-tizedik és legalább két szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott esetben a szakképzési évfolyamok száma ettôl eltérhet.

2. A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá pályaorientáció, szakmai elôkészítô ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat.

3. A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

4. A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával – amennyiben a szakmai vizsga letételének elôfeltétele ennek megléte – alapműveltségi vizsgára történô felkészítés is folyik.

5. Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai elôkészítô, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés idôbeli tagolását, idôkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésrôl külön jogszabály rendelkezik

6. A szakiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelelô évfolyamán.

7. Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következô eltéréssel kell alkalmazni:

   a) a tanuló a tankötelezettség megszűnése elôtt, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe,

   b) a szakiskolában a nevelô és oktató munka – a központi program (tanterv) szerint – az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezdôdhet,

   c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás),

   d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérô évfolyamokon is teljesítheti,

   e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik évfolyam sikeres befejezését követôen tehet,

   f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló művészeti elôadásra készül fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az elôadás idejéhez,

   g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképzô évfolyamok számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az elôírt iskolai végzettséggel rendelkezôk részére kiegészítô képzésként szervezik meg.

8. Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskolában egy-két éves idôtartamú felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola elsô szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.

9. A testi, érzékszervi, enyhe és középsúlyos értelmi és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfejlesztô speciális szakiskolaként is működhet.

10. A szakiskola

    a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtthaladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket,

    b) készségfejlesztô speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetôvé tevô egyszerű betanulást igénylô munkafolyamatok elsajátítását.

11. A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) működésére, a tanulók jogállására, Munkaerô-piaci Alapból történô támogatására a szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni a készségfejlesztô speciális szakiskolára is abban az esetben, ha a tanulók a tanítási év átlagában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati képzésben vesznek részt.

12. Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztô szakiskola (tagozat, osztály) elôkészítô szakiskolaként (tagozatként, osztályként) működik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolyamon felkészülhet az alapműveltségi vizsga letételére, továbbá a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztô szakiskola szakképzési évfolyamán történô továbbtanulásra.

13. Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot.

28. §

1. A gimnáziumnak – a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – négy évfolyama van. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdôdik és a tizenkettedik évfolyamon fejezôdik be.

2. Hat vagy nyolc évfolyammal működhet a gimnázium, ha a középtávú beiskolázási terv [88. § (2) bek.] elôrejelzése alapján a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetôk meg, és fôvárosi, megyei szinten megoldható azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik gimnáziumi tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A nevelés és oktatás a hat évfolyamos gimnáziumban a hetedik, a nyolc évfolyamos gimnáziumban az ötödik évfolyamon kezdôdik, és – a hat, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumban is – a tizenkettedik évfolyamon fejezôdik be. A hat vagy nyolc évfolyammal működô gimnáziumban – ha jogszabály elôírja – a nevelést-oktatást négy évfolyamon is meg kell szervezni, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.

3. Amennyiben a többcélú intézmény gimnáziumi és szakközépiskolai feladatot is ellát – jogszabályban meghatározott esetben -, a gimnáziumi nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik évfolyamon kezdôdhet.

4. Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott gimnáziumban a nevelô és oktató munka két tanítási nyelven (magyarul és idegen nyelven, beleértve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvet is) folyik (a továbbiakban: két tanítási nyelven folyó oktatás) – a Két tanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint -, a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezôdhet be.

5. A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsôfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítô nevelés és oktatás folyik (a továbbiakban: középiskolai nevelés és oktatás). A gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdôdôen munkába állást elôkészítô, illetve segítô elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható.

6. A gimnáziumban a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsôfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra.

7. A gimnázium tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) – folytathatja tanulmányait az általános iskola, másik gimnázium, szakközépiskola, szakiskola megfelelô évfolyamán.

29. §

1. A szakközépiskolának – a (2) és a (8)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – érettségire felkészítô, általános műveltséget megalapozó – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdôdôen a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdôdôen – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdôdik és a tizenkettedik, illetôleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejezôdik be. A szakmai vizsgára felkészítô, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A gyakorlati képzésrôl külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai elôkészítô, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is.

2. Ha a szakközépiskolában a nevelô és oktató munka két tanítási nyelven folyik – a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint -, a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezôdhet be.

3. Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai elôkészítô, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés idôbeli tagolását, idôkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésrôl külön jogszabály rendelkezik

4. A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára.

5. A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsôfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és elôkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.

6. A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követôen szakmai vizsgát, illetve – ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetôvé teszi – csak szakmai vizsgát tesz.

7. A szakközépiskola tanulója – az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) – folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelô évfolyamán.

8. Ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel

   a) párhuzamos oktatás esetén – a központi programban (tantervben) meghatározottak szerint – a középiskolai évfolyamokon a nevelô és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdôdhet, és a tizenharmadik évfolyamon fejezôdhet be,

   b) a szakképzés megszervezésére e törvény 27. §-a (7) bekezdésének a) pontjában, valamint a c)-d) és f)-g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni,

   c) a tanuló a szakmai vizsgát az érettségi vizsgát követôen teszi le.

9. Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkezô tanulókat készít fel szakmai vizsgára.

30. §

1. A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelô pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdôdôen, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozást – a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függôen, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértôi és rehabilitációs bizottságok szakértôi véleményében foglaltak szerint – a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztô felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsôdei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében.

2. A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása külön – az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban – vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt – azonos óvodai csoportban, óvodai tagozatos, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók – külön vagy közös – nevelésében és oktatásában részt vevô óvoda és iskola és a fogyatékos tanuló ellátásában részt vevô kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végzô óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végzô iskolai tagozatot, osztályt, csoportot – a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezôen – a fogyatékosság típusának megfelelôen kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül.

3. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló sajátos óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülô választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértôi és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértôi és rehabilitációs tevékenységet végzô bizottság szakértôi véleménye alapján.

4. A gyermek, tanuló érdekében a jegyzô kötelezheti a szülôt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértôi vizsgálaton, illetve a szakértôi vélemény alapján gyermekét a megfelelô nevelési-oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyzô által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola].

5. Ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértôi véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezô nevelési-oktatási intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakértôi véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót elôjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani.

6. Ha a gyermek tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtôl, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év elsô napjától kezdôdôen a fejlôdését biztosító fejlesztô felkészítésben vesz részt (a továbbiakban a fejlesztô felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértôi és rehabilitációs bizottság dönt. A fejlesztô felkészítés megvalósítható otthoni ellátás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, illetôleg a gyermek hat éves koráig bölcsôdei gondozás keretében. A jegyzô a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülôt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértôi vizsgálaton, illetôleg, hogy gyermeke részére a szakértôi véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztô felkészítésben való részvételt.

7. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdô gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elôsegítô rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

8. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértôi és rehabilitációs bizottság dönt.

9. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulót, illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdô tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértôi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértôi véleménye alapján – az igazgató mentesíti – a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbôl az értékelés és minôsítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbôl mentesítik az értékelés és minôsítés alól, az iskola – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (10) bekezdésének c) pontjában meghatározott idôkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az alapműveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az alapműveltségi vizsgán, illetve az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési idôt, az írásbeli beszámolón lehetôvé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történô felváltását.

10. A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a képzési kötelezettség feladatait pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelô, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsôdei gondozó láthatja el.

11. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevô nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsôfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következôk:

    a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsôdleges célja a fogyatékosságból eredô hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz a fogyatékosság típusának megfelelô gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta, vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, fôiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett – a tevékenység folytatására jogosító – szakképzettség,

    b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmű és az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsôdlegesen nem a fogyatékosságból eredô hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.

12. Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus-munkakört a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezôvel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának megfelelô végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezô gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját.

31. §

1. Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejezô készségeket, illetve elôkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthetô, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapműveltségi vizsga letételére.

2. Az alapfokú művészetoktatási intézménynek – az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint – legalább hat és legfeljebb tizenkettô évfolyama van, melynek keretei között az oktatás elôképzô, alapfokú és továbbképzô évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követôen művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképzô évfolyam elvégzését követôen pedig művészeti záróvizsgát tehet.

3. A művészeti alapvizsga a továbbképzô évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.

32. § (1) A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak,

a) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetôségük, illetve

b) akiknek a tanuláshoz megfelelô feltételeket a szülô nem tudja biztosítani.