A folyók felszínalakító munkája

A folyó munkavégző-képessége különböző az egyes folyószakaszokon. Így különböző folyószakaszjellegek jöhetnek létre attól függően, hogy a folyó építi vagy pusztítja a medrét. Tekintsük át a jellemző folyószakaszjellegeket!

V alakú bevágódó folyóvölgy
V alakú bevágódó folyóvölgy
A folyó sebességétől (munkavégző-képesség) függően pusztítja és építi a medrét. Ha a sebessége annyira lecsökken, hogy hordaléka egy részének továbbszállítására már nem képes, ott hordaléklerakás és fölhalmozás, idegen szóval akkumuláció történik. A folyó pusztítja, erodálja medrét, illetve hordalékát lerakja, azaz akkumulálja is. Az erózió és az akkumuláció térben elkülönül egymástól, az egyik vagy a másik dominanciájától függően különböző szakaszjellegek alakulnak ki a vízfolyáson belül.

Felső szakaszú vízfolyások esetében az erózió a meghatározó. Itt a meder esése és a víz sebessége elég tekintélyes ahhoz, hogy a folyó a hordaléka legnagyobb részét továbbszállítsa, és a meder pusztítására is maradt bőven energiája. Így ezeken a (általában hegyvidéki, forrásközeli területeken, tehát felső szakaszon) térszíneken kialakult folyók nagy energiájukkal mind mélyebbre és mélyebbre fűrészelik be mederágyukat, s keskeny V alakú völgyeket formálnak, amelyeket egészen a völgytalpig domború lejtők határolnak. A felsőszakaszú vízfolyások különböző típusú eróziós völgyeket vájhatnak maguknak a kőzetminőségtől, a szerkezeti viszonyoktól, az éghajlattól, az erózió sebességétől stb. függően, így a V alakú völgyek megjelenési formája lehet hasadékvölgy, szurdok vagy kanyon is. Közös bennük azonban a folyamatos medermélyülés és a hordalék továbbszállítódása.

A Duna torkolatvidéke - az alsószakaszjelleg
A Duna torkolatvidéke - az alsószakaszjelleg
A felső szakaszú vízfolyások ellentétét képezik az alsó szakaszjellegű folyók, amelyek a torkolatok, erózióbázisok közelében helyezkednek el, sebességük lecsökkent, ellenben szállított hordalékmennyiségük megnövekedett, amelyet már nem képesek továbbvinni, így azok lerakására kényszerülnek. A leülepített hordalék szigetek, zátonyok formájában halmozódik föl, míg a folyó folyton elhagyni kényszerül hordalékkal elrekesztett medrét, ágakra szakadozva halad lassan tovább a saját maga által lerakott hordalékkúpon.



Tisza - tipikus középszakaszjelleg az Alföldön
Tisza - tipikus középszakaszjelleg az Alföldön
A két szakaszjellegen kívül a folyók munkavégzésének szempontjából egy további szakaszjellegről is beszélhetünk. Erre szokták mondani, hogy a folyó munkavégző-képessége éppen annyi amennyi a hordaléka elszállításához szükséges. Valójában e szakaszjellegnél az erózió és az akkumuláció egyszerre lejátszódik, s az ilyen típusú vízfolyásokat középszakasz-jellegűnek szokták nevezni.
Ezek a folyók kanyarogva haladnak, s a kanyarulatok külső oldalán pusztítják medrüket, míg a belső oldalon lerakják hordalékukat. A magyarországi (alföldi) folyók nagy része - így a Tisza is - ebbe a kategóriába tartozik.


A képre kattintva egy animációt lehet megtekinteni.
A képre kattintva egy animációt lehet megtekinteni.


Juhász Zsolt