A magyar felsőoktatás átalakításának középpontjában továbbra is a színvonal áll

A magyar felsőoktatásban véget ért a mennyiségi korszak, a színvonal ideje jött el. Az egész világ a megszerzett és alkalmazható tudásról szól, és ennek teljesítése a mi feladatunk is - jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter az országos felsőoktatási tanévnyitón szombaton a Szegedi Tudományegyetemen. A szakminiszter a rendezvényen meghirdette a felsőoktatás fejlesztésének új irányát, amelynek célja a hazai kutatóegyetemi hálózat megteremtése.

Utolsó frissítés ideje: 2009.09.08.

A miniszter beszédében a tradíció és a megújulás harmóniájának fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Szegedi Tudományegyetem a felsőoktatás megújulásának egyik oszlopa Magyarországon.
Hiller István közölte, hogy öt pontban – a felsőoktatás szerkezete és finanszírozása, a hallgatói juttatási rendszer, a minőségbiztosítás, valamint az infrastruktúra – foglalták össze a felsőoktatás átalakításának legfontosabb területeit.
A szakminiszter szerint már látszanak az eredmények, ám az oktatás nem tőzsde, hanem egy hosszú távú befektetés.
Hiller István továbbra is támogatja a felsőoktatási integrációt, amely szerinte a minőség javítását szolgálja.
Hiller István kijelentette, hogy az elmúlt években több mint 100 milliárd forintot használtak fel az infrastruktúra fejlesztésére a felsőoktatásban.
A szakminiszter elmondta, hogy támogatja a bolognai folyamatot, bár bizonyos részeit kritikával szemléli. Szerinte javítani kell, de nem szabad elvetni a bolognai folyamatot.
Hiller István hangsúlyozta: egységes, átjárható, versenyképes felsőoktatási övezetre van szükség, amelynek része Magyarország is.
A tárcavezető arra is kiért, hogy 2010-ben Ausztria és Magyarország közösen rendezi a bolognai csúcstalálkozót, amelyen 40 ország szakminisztere és vezető politikusa veszt részt.
Hiller István a felsőoktatás fejlesztésének új irányát hirdette meg: az országos felsőoktatási tanévnyitón arra kérte a felsőoktatási intézmények vezetőit, az érdekképviseleti szervezetek és a hallgatói önkormányzatok képviselőit, valamint az MTA tagjait, hogy vegyenek részt egy olyan minőségelvű pályázati rendszer kidolgozásában, amely alapján kutatóegyetemi hálózat jöhet létre hazánkban.

Miniszter hozzátette, hogy a kutatóegyetemek külön költségvetési támogatást kaphatnak majd, ha elnyerik ezt a címet. Hiller István szerint Magyarországon tíz alatt lesz ezen intézmények száma.
Hiller István kiemelte, hogy idén 9200 új hallgató kezdi meg a tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, közülük 6000 fő államilag támogatott. Ez a szám is mutatja az intézmény színvonalas oktatói munkáját, amely kiegészül a remek kutatói tevékenységgel is. Mindezekért idén a magyar felsőoktatás legmagasabb szakmai díját, a Felsőoktatási Minőségi Díjat adományozza a Szegedi Tudományegyetemnek.
Hiller István beszédében arra is felhívta figyelmet, hogy az univerzitás Európában és szerte a világon a szabadság egyik legrégibb otthona – a szólás és véleménynyilvánítás szabadságának teljes tiszteletben tartása és megvalósítási lehetősége is egyben. De minden, ami a demokratikus alapjogokat, az alkotmányosságot, a toleranciát sértő vagy azzal szembemenő kísérlet, az ellen értelmiségi és demokratikus kötelesség szólni. A miniszter arra kérte az ország minden felsőoktatási intézményének összes polgárát, hogy az univerzitás ezen legfontosabb ősi kritériumát „tartsa és tartassa”.

Felsőoktatási felvételi eredmények

2009–ben több mint 127 ezren jelentkeztek az egyetemekre és a főiskolákra. Közülük a július 23-ai döntés alapján 94301 fő kezdheti meg a felsőfokú tanulmányait. A pótfelvételi eljárás során alapképzésre, egységes osztatlan képzésre és felsőfokú szakképzésre csak költségtérítéses formában lehet jelentkezni. A pótfelvételi eljárásra 13600 jelentkező volt, és közülük vehettek fel a felsőoktatási intézmények 9–10 ezer hallgatót, amennyit még a kapacitásuk lehetővé tesz. Így az idei tanévet alap és mester szakokon, valamint az osztatlan képzésben több mint százezer hallgató kezdheti meg.

A 2008–hoz viszonyítva csaknem 30 ezerrel több jelentkező közül mintegy 12 ezer fő a 2004–ben indult középiskolai nyelvi előkészítő keretében egy évvel később érettségiző, csaknem 10 ezer fő a kibővült mesterképzési lehetőségek iránt érdeklődő, míg a fennmaradó közel 8 ezer fő a felsőoktatás iránti keresletnövekedést mutató jelentkező.

A megnőtt jelentkezési létszám azt is jelentette, hogy a felsőoktatási intézményeknek lehetőségük volt válogatni, és ennek alapján alapvetően jól felkészült, a felsőoktatási tanulmányokra alkalmas hallgatókat vettek fel, ami az emelkedő ponthatárokban is megmutatkozik. A jelentkezők érzékelték a kormányzat – nemzetközi tendenciákhoz illeszkedő – stratégiáját és idén kiemelkedően sokan jelentkeztek műszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsőoktatás által kínált felsőfokú szakképzésekre, így ezeken a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt.

A jelentkezők számának növekedése, illetve az, hogy most jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe a nyelvi előkészítő osztályokban érettségizők, azt is eredményezte, hogy mintegy 10 ponttal nőtt a felvettek által elért átlagpontszám. Az idén jóval kevesebb hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézmények 200 pont alatti eredménnyel (államilag támogatott képzésre 121 főt, költségtérítéses képzésre 1814 főt). A kormány korábbi döntése alapján 2010–ben már 200 pont lesz a minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben.

Ebben az évben teljesedett ki a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés. A tanári szakképzettségekkel együtt több mint 200 mesterképzési szakra lehetett már idén jelentkezni és felvételt nyerni. A mesterképzésekre összesen 17 ezren jelentkeztek – ebből 14 ezren államilag támogatott képzésre. A felsőoktatási intézmények döntöttek a mesterképzésre jelentkezők esetében arról, hogy milyen felvételi követelményeket írnak elő, tartanak–e felvételi vizsgát; egy jogszabályi megkötés van, hogy a jelentkezők teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni és rangsorolni.

Szeptemberben induló államilag támogatott mesterképzésekre összesen 10213 főt vettek fel a felsőoktatási intézmények, míg a februárban elindított képzésre korábban felvettek több mint 1000 főt. A fennmaradó keret terhére a jelentkezési határidő óta akkreditált képzések esetében a felsőoktatási intézmények lehetőséget kaptak mintegy 1000 hely pótfelvételi keretében történő meghirdetésére is. A várakozások szerint így kb. 12 ezer hallgatót vettek fel 2009–ben államilag támogatott mesterképzésre.

A felsőoktatási jelentkezések rögzítése, az eredmények és a szükséges vizsgák, valamint a többletpontokkal kapcsolatos dokumentumok rögzítése, a ponthatárok megállapításának előkészítése, és maga a döntési folyamat, különösebb gond nélkül lezajlott.

Az idén végeztek első alkalommal az alapfokozatú képzésekben a hallgatók és néhány képzési területen – úgy mint informatika, műszaki képzés, idegen nyelv - a végzősök iránt nagy volt az érdeklődés a munkaerőpiacon, és ez pozitív visszajelzése a többciklusú képzésnek.