Olimpia - Játékok a világ legnagyobb városában

Az 1964-es olimpiát a világ legnagyobb városa, Tokió rendezte. Az ezerarcú metropoliszban a sporteseményeken kívül nagy vendégszeretettel és rengeteg látnivalóval várták az odaérkező sportolókat és turistákat. De nézzük, hogyan, milyen légkörben is zajlott ez a világméretű verseny az egzotikus szigetországban!

Az a történelmi időszak, amelybe az 1964-es olimpia beköszöntött, az előzőekhez hasonlóan nem volt viharmentes. 1963-ban gyilkolták meg John F. Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét, és ezidőtájt zajlott a vietnámi háború is, valamint a hidegháború az USA és a Szovjetunió között. Ebben a nyomasztó időszakban az olimpiai eszme újra kimúlóban volt. Hol van már a népek barátságának és a sport összetartó erejének gondolata! A sportolókat már régen nem a részvétel és a játék, hanem kizárólag csak a győzelem érdekelte, és erejüket megfeszítve küzdöttek a dicsőségért.

Bob Hayes
Bob Hayes
Az olimpiát szervező Japánnak tehát nem volt könnyű dolga, ám mindent megpróbáltak, hogy feledtessék az odaérkező emberekkel a múltat, a kíméletlen háborúk sorozatát. És maguknak, a japánoknak is volt mit felejteniük. Még igazán nem is tértek magukhoz a II. világháború okozta veszteségekből, mégis a béke gondolatát sugallták. Ezt egy nemes gesztussal is kifejezésre juttatták: utolsó fáklyavivőként Yoshinoro Sakai gyújtotta meg az olimpiai lángot, aki 1945-ben pontosan abban az órában született, amikor az atombombát ledobták Hirosimára. Ezt a megrendítő pillanatot a műholdak újdonsága révén az egész világ megcsodálhatta.

Dawn Fraser
Dawn Fraser
És nem a műholdas közvetítés volt az egyetlen újszerű a tokiói olimpián! A japánok rengeteg pénzt áldoztak ezekre a játékokra. Monumentális sportlétesítményeket építettek, amelyek merész építészeti megoldásaikkal mindenkit bámulatba ejtettek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke az uszodát a "sport templomának" keresztelte el, és az építész olimpiai kitüntetést kapott a terveiért.

És hogy milyen sikerek születtek e luxuskörülmények között? Bob Hayes a világon elsőként futott 100 méteren 10 másodperc alatt. A szovjet tornásznő, Larissza Latinyina itt fejezte be sportpályafutását, amelyet 9 arany-, 5 ezüst- és 4 bronzéremmel zárt.

Az ausztrál Dawn Frasernek súlyos balesete után végre sikerült 100 méteres gyorsúszásban 1 percen belül maradnia. A verseny után a győzelemtől elvakulva átúszott egy csatornát, és a császári palotáról elcsent egy zászlót. Ezért a szövetség tíz évre eltiltotta a versenyzéstől.

A magyarok leginkább a labdajátékokban jeleskedtek. A vízilabdacsapat aranyérmén talán nem csodálkozunk, ám a labdarúgás hasonló sikerei ma már szinte hihetetlennek tűnnek. Pedig a magyar focisták győzelemmel távoztak Tokióból.

És ez volt az utolsó olimpia, ahol még együtt szerepelt az össznémet csapat. Ám hogy hogyan szerepeltek a szétválasztott NDK és NSZK német sportolói, az már a következő hét, és egy újabb olimpia témája lesz! Tarts akkor is velünk!


A képek forrásai:
http://www.aldaver.com/Posters/1964.jpg
http://user.tninet.se/~hhn738e/Sport/Idrott/Longjump/saltoscan/olympics/SaltoScan-og_15_Tokyo_1964.jpg
http://pobladores.lycos.es/data/pobladores.com/de/io/deion/channels/nfl/images/2614415sprinter.jpg
http://sportsillustrated.cnn.com/events/1996/olympics/daily/july20/images/flashback.jpg
http://www.origo.hu/nyar/vizilabda/image/010621biros.jpg

Erről a témáról részletesebben Edwin Klein Olimpiák az ókortól napjainkig című könyvében olvashatsz (Tessloff és Babilon Kiadó, MI Micsoda sorozat).