Olimpia - A "nyugati" bojkott

Az 1980-as olimpia színhelyéül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a kétpólusú világ keleti nagyhatalmát választotta, azaz Moszkvában rendezték meg a világméretű versenyeket. Az olimpiai eszme azonban végképp megbukott, hiszen a világ nyugati fele bojkottálta a rendezvényeket. De nézzük csak, hogyan is zajlottak ezek a játékok!

A politika már évek óta rányomta a bélyegét az olimpiára, már szinte mindenki elfelejtette a népek barátságának eszméjét, ám a nemzetek közötti ellenszenv ekkora méreteket még sportversenyen soha nem öltött, mint Moszkvában!

A "vita" azzal kezdődött, hogy 1979-ben a Szovjetunió megszállta Afganisztánt. Erre Jimmy Carter, az amerikai elnök úgy reagált, hogy felszólította a haladó világot: ne vegyenek részt a moszkvai olimpián. És szavai meghallgatásra találtak: mindössze 81 ország vett részt a játékokon és 39 maradt távol. A nyugati blokk összetartása azonban nem bizonyult olyan erősnek, mint azt az amerikaiak hitték volna, ugyanis a NATO tagállamai közül az USA-n kívül csak az NSZK bojkottálta a rendezvényeket. És mint az általában lenni szokott, nem azt büntették ezzel, aki megérdemelte volna, hanem az ártatlan sportolókat!

Wladár Sándor
Wladár Sándor
A bojkott következtében a színvonal természetesen esett Moszkvában: főleg az atlétika sínylette meg a nyugatiak távolmaradását. A férfiaknál például a kétszáz méteres futást az a Pietro Mennea nyerte, aki Montrealban 4., Münchenben pedig 3. tudott csak lenni. Ám természetesen voltak színvonalas döntők is. Hatalmas csatát vívott egymással 800 és 1500 méteren Sebastian Coe és Steve Owett. Az előbbi a rövidebb, az utóbbi pedig a hosszabb táv világcsúcstartója volt, és meglepő módon mindegyikük a másik távján tudott győzni. Az NDK női futói pedig teljes mértékben ellenfél nélkül maradtak, így hát halomra gyűjtötték az aranyérmeket.

Varga Károly
Varga Károly
Úszásban nem érződött annyira a nyugatiak hiánya. Az egyik ünnepelt csillag, a szovjet Vlagyimir Szalnyikov például elsőként úszott 1500 gyorson 15 percen belül, s ezen kívül bajnok lett 400 gyorson és a 4x200-as váltó tagjaként is.

Úszásban magyar férfi is szerzett aranyérmet, 1936 óta először. A kétszáz méteres hátúszás döntőjében Wladár Sándor és Verrasztó Zoltán vívott óriási küzdelmet egymással. Bár az utóbbit tartották esélyesebbnek, mégis a 17 éves Wladár szerezte meg a bajnoki címet.

Növényi Norbert
Növényi Norbert
A legnagyobb meglepetést azonban a súlyemelő Baczakó Péter okozta, aki a bolgár Alekszandrevet legyőzve 377,5 kilós összetett eredménnyel nyerte a hazai súlyemelés második aranyát. Ugyancsak senki nem számított Varga Károly sikerére, aki a sportlövészetben elért teljesítménye miatt állhatott a dobogó legfelső fokára.

Magyar Zoltán tovább tartotta egyeduralmát lólengésben, és a magyar birkózók is sikeresnek bizonyultak. Növényi Norbert a kilencven, Kocsis Ferenc pedig a hetvennégy kilósok versenyében szerezte meg a bajnoki címet.

A szép eredmények tehát Moszkvában sem maradtak el. És az igazságosság jegyében a következő verseny rendezési jogát Los Angeles kapta meg. A "visszavágó" azonban semmilyen tekintetben sem maradt el: az 1984-es olimpiát a "keleti blokk" bojkottálta... Ez azonban már a jövő hét témája lesz. Tarts akkor is velünk!


A képek forrásai:
http://www.mathisis.com/articles/images/Olympics/Athens%202004/Moscow_1980.jpg
http://www.loc.gov/rr/print/swann/herblock/images/s03484u-th.jpg
http://www.mob.hu/kepeslap/images/wladar_k.gif
http://www.mob.hu/kepeslap/images/varga_k_k.gif
http://www.mob.hu/kepeslap/images/novenyi_k.gif