Muzsikatár - A hegedű
A vonósok közül talán a legnépszerűbb, de mindenképpen a leggyakrabban előforduló és legkeresettebb hangszer a hegedű. Rendkívül sokoldalú: mind a zenekarokban, mind szóló- vagy kísérőhangszerként megállja a helyét. Csodálatos muzsikáját számos virtuóz művész képes már évszázadok óta előidézni. Ismerkedjünk meg a hegedűvel közelebbről!
A hegedű, illetve a vonós hangszerek kialakulásának folyamata a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Bizonyára a felhúzott íj képezte az első húros hangszerek egyikét, amely a megfeszítés különböző fokával különböző magasságú hangok képzését tette lehetővé. A fejlődés másik foka, az íj eltűnése volt. Helyére egy megmunkált nyak és láb került. A rezonáló testet azonban ekkor már nem a természettől vették, hanem az emberek maguk állították elő. A húrokat egymás mellé rendezték, és a nyakhoz kulcsokkal rögzítették, ami által lehetővé vált a húrok hangolása is. Ez akkoriban következhetett be, amikor a nomád halászó és pásztorkodó népek letelepedtek és áttértek a földművelésre, majd a kézműiparra.
Mivel Ázsia volt a lovak őshazája (minden alapanyagot a lovak szolgáltattak), bátran állíthatjuk, hogy ott alkották meg az első vonós hangszereket. A mai napig találhatunk az indiaiaknál, kínaiaknál és a Belső-Ázsia fennsíkjain lakó népeknél rendkívül egyszerű vonós hangszereket, amelyek évszázadok óta változatlanok maradtak. Ilyen például az "Erh-hsien" (kéthúr), amelynek teste egy kivájt kígyóbőrrel borított nádcső, vagy a Szibériában használatos "Reba", amelynél egy dob szolgál rezonáló testként. Ezeket a hangszereket tekinthetjük a mai hegedű ősének.
Talán furcsának fogod találni, de az ókori görögök és a rómaiak nem ismerték a vonós hangszereket. Bár egyéb művészeti és tudományos ágakban rendkívül nagyokat alkottak (lásd matematika, filozófia, irodalom, építészet stb.), a hangszereik elég kezdetlegesek voltak. Ezért Európa is később, kb. a 9. században ismerkedett meg igazán a vonós hangszerekkel, ekkor kezdték egyre művészibb módon művelni őket.
A hegedű mai formája a 15. század környékén alakult ki. Alapvető alkotóelemei a kávarendszer (oldalak), boltíves tető, hát, nyak, amely csigában végződik, fogólap, húrtartó, láb, kulcsok. Formája, méretei, amelyeket az aranymetszés szabályai alapján terveztek, olyan tökéletesek lettek, hogy mind a mai napig nem változtak.
A szimfonikus zenekarokban általában 20-24 hegedűs foglal helyet. Két csoportra osztva (első hegedű, második hegedű) látják el feladatukat. Az első hegedűsök szólamvezetője, aki közvetlenül a karmester balján, az első sorban ül, a koncertmester. Ő nemcsak saját szólamáért, hanem a teljes vonóskar együttes játékáért is felel, irányítja a szólampróbákat, valamint ellenőrzi a teljes zenekar hangolásának tisztaságát.
A hegedűnek, akárcsak a vonós hangszereknek általában, négy húrja van (hangolásuk G-D-A-E), mely készülhet bélből vagy fémből. A 19. században terjedtek el a fémhúros hangszerek, melyeknek erősebb és fényesebb hangzásuk van, így jobban megfelelnek a nagyobb méretű zenekarok hangzásigényének.
A hangokat elsősorban vonóval szólaltatják meg. A vonó egy rendkívül rugalmas fából készült, körülbelül 70 centiméter hosszúságú pálca, melynek két vége között cserzett lószőrnyaláb feszül. A szálak feszességét a vonó alsó részén található csavar szabályozza. A húrok pengetve is megszólaltathatók. Pengetéssel éles, gyorsan elhaló hang keletkezik, amellyel a vonós hangszerek egy igen jellegzetes színt képviselnek a zenekari hangzásban. A húrokat a vonó fa részével megütve különleges, zörgő hangot kapunk. A húrok zengése fésű alakú hangtompítóval csökkenthető.
Nemcsak a hegedűn való játék, hanem a hangszer készítése is művészi feladat. Évszázadokon át a különböző mestercsaládok egymásnak adták át a hegedűkészítés fortélyait. Közülük talán a legjelentősebbek: Nikolaus Amati, Paolo Grancino, Andreas Guarnerius és Antonio Stradivarius, Magyarországon pedig Nemessányi Sámuel Félix. A híres hegedűművészek pedig oly sokan voltak és vannak, hogy a teljesség igényével szinte lehetetlen lenne felsorolni őket. Gyakorolj sokat, ha te is a nyomukba akarsz érni! Semmi sem lehetetlen!
A képek forrásai:
http://www.cs.dartmouth.edu/~wbc/instmnts/violin-1.jpg
http://www3.sympatico.ca/inokuchi/violin.jpg
http://carme.affordablehost.com/
http://www.miniature-art.com/images/2003%20winners/violin.jpg
http://www.nksd.net/schools/wms/music/strings/violin.gif
http://www.danarossphoto.com/files/playing_violin.jpg
http://www.sdhc.k12.fl.us/~middle.education/images/mouseonviolin.gif
