Így is lehet...

(egy teszthadjárat története)

Beállítások: várnai hadjárat (1444), magyar oldal, lovag fokozat, automatikus csaták, felderítés van, haladó szabályok.

1444. szeptember második hetében indult a hadjárat, a kincstárban 100.000 arany van. Két magyar sereg a Duna mentén, a havasalföldiek Bukarestnél gyülekeztek. A vlachok nem lelkesednek a háborúért, és 1000 könnyűgyalogos inkább az otthonülést választja. Ez azonban nem töri meg a lendületet: Ulászló Bodony alá menetel, Hunyadi Nikápoly, Mircea Kisnikápoly felé. A harmadik héten jó hírek terjednek el a seregben (+3 morál). A helyi török erők Nikápolynál gyülekeznek, amely várhoz elért Hunyadi is, a király had megkerüli Bodonyt, és szintén odasiet. Hírek érkeznek arról, hogy a szultán átkelt a Boszporusznál Európába. Sietni kell! A hónap végén Hunyadi megütközik Azab béggel Nikápolynál. 4600 magyar küzd 4000 törökkel, és győz (veszteségek 275 illetve 1000 fő). A megvert törökök a Dunán át menekülnek, ahol Mircea hada (4000 lovas) várja őket, a végkimenetel nem kétséges, újabb 330 török mondhat búcsút ennek a világnak (a havasalföldiek is vesztenek 200 embert). A megvert sereg ismét átkel a Dunán, és Nikápoly alá menekül.

1444. október első hetében immár Ulászló király is Nikápoly alá ér, és Hunyadival együtt csap le a szétzilált törökökre: a 12000 magyar elsöprő túlereje szétzúzza Azab bég 2700 főre olvadt hadát, amelyet menekültében Kisnikápoly alatt a havasalföldiek is megtépáznak, végül Hunyadi még  harcképes egységei adják meg a kegyelemdöfést: a három összecsapás mérlege 1050 ellenséges halott (340 saját árán), és két nagyobb akindzsi egység is megadja magát. A következő hét döntő lesz: egy újabb győzelmet követően Nikápoly vára a magyarok kezébe kerül. Hunyadi fáradt hada a vár alatt pihen, míg a király a Duna jobb partján menetel tovább. A hónap végén a kipihent Hunyadi-had elindul a király után, aki már Szilisztránál jár.

1444 november elején Mircea felszámolja a maradék török erőket Kisnikápolynál és elfoglalja a várat is. Ulászló hadának nincs elegendő ellátmánya, ezért átkel Havasalföldre és megpihen, Tallóci Matkó 1000 lovassal továbbvonul, hogy elfoglalja a védtelen Konstancát és Babadagot. A török fősereg átkelve a Balkán-hegységen a hadszíntérre érkezik, erre Hunyadi is visszahúzódik a Duna mögé. A keresztény seregek Gyurgyevó környékén gyülekeznek, köztük és a török fősereg között ott a Duna, amely komoly akadály a támadónak. Egy kisebb török sereg (6000 lovas) Bodonynál átkel a Dunán és megszállja Craiovát. Gyurgyevó ostromához több gyalogos kell, ezért a király hadba hívja a szászokat és székelyeket (6000 gyalogos és 2500 lovas). A török főerő már Gyurgyevóig tör előre, de a folyó mögött álló magyar fősereggel nem tesznek próbát. A győzelmeknek köszönhetően magas a magyar morál, a kincstár viszont kiürült, így itt az ideje a hadiadó kivetésének (+30.000 arany, -5 morál). A beköszöntő tél jelentősen megnehezíti a helyzetet: a csapatok éheznek.

1444 decemberében fokozatosan beérkeznek az erdélyi hadak Gyurgyevó alá. Hunyadi és Mircea a Craiovát megszálló törökök ellen indul. Tallóci 3000 lovassal követi őket. Zajlik Gyurgyevó ostroma, de az ellátási gondok miatt lassan. Újabb hadiadó kerül kivetésre. Husziták dúlják a Felvidéket, ezért több egység feloszlik (2000 gyalogos, 600 lovas), de így legalább a zsoldjukra nincs gond. A törökök kitérnek Hunyadi elől és Pitestihez vonulnak vissza.

1445 januárjában Pitestinél Hunyadi túlerőben lévő, de rosszul ellátott hada vereséget szenved Szarudsa pasától (7000 lovas állt szemben 5500-al, 1200 magyar esett el, és csak 780 török). Járvány pusztít a magyar seregben, amely újabb 340 életet követel. A vereség ellenére a magyar hadak több oldalról fenyegetik Pitestit. Szilágyi Mihály vezetésével 2000 lovas elhagyja a Gyurgyevót ostromló sereget, hogy csökkentse az ellátási gondokat (a Kárpátok felé vonul vissza, hogy szükség esetén segíthesse Hunyadi hadműveleteit). Közben Nándorfehérvár előtt 400 magyar lovag (Szlavóniából érkezett önkéntesek: Frangepán és Cillei bandériuma) vereséget szenved 6000 akindzsitól, de azok nem törnek be az országba, hanem Szerbiában maradnak. Szarudsa pasa serege betör Erdélybe és a Székelyföldet dúlja,  a magyar hadműveletet nehezíti, hogy Fogaras várában tűz ütött ki, és az ott raktározott készletek fele megsemmisül. A magyar kincstár kong az ürességtől, a csapatok morálja rohamosan zuhan.

1445 februárban rossz hírek miatt tovább romlik a morál, a törökök kifosztják, majd elhagyják Szentgyörgyöt, az utóvédet Mircea serege megveri. A kemény tél miatt a csapatok készenléte a felére csökken, a hadműveletek leállnak, csak Hunyadi vonul Fogarasról Székelyvásárhelyre, hogy elvágja  az Udvarhelyen álló törököket.

1445 márciusában beköszönt a tavasz. Az erdélyi megyei hadakat mozgósítja  a király (3000 lovas). A Tallóci Frank által vezetett 1500 megyei lovas Kolozsvárnál szétver 250 szpáhit. A többi mozgósított egység megpróbálja elzárni a törökök útját, sikertelenül, így azok elfoglalják Debrecent. Az egyesült megyei hadak Tallóci vezetésével támadnak, de súlyos vereséget szenvednek (2900 magyar csatázik 4800 törökkel, 670-en halnak hősi halált, a törökök mindössze 76 embert vesztenek). Időközben Hunyadi és Mircea serege is Debrecen alá ér, de sajnos értesítés jön, hogy Havasalföld heteken belül kilép a háborúból.

A hadjárat 1445 április elején véget ér. Éppen idejében egy magyar győzelemhez (4852 pont – 3763 pont, veszteségek: 3320 – 6000). Fél év alatt a magyar haderő elfoglalta Nikápolyt és Kisnikápolyt, valamint körülzárta és ostromolja Gyurgyevót. A pénzügyi helyzet katasztrofális, egy kisebb török sereg megsemmisült, egy másik Debrecen környékén elég reménytelen helyzetben van, de a Gyurgyevót ostromló magyarok helyzete se sokkal jobb, mivel bármikor megindulhat a török ellentámadás, Havasalföldre pedig már nem lehet számítani. A tesztelő elégedett - egy tipikus középkori hadjáratot sikerült összehozni.