Hunyadi vs törökök

A Hunyadi hadai egy körökre osztott stratégiai játék, amelyben a felhasználó újrajátszhatja Hunyadi János törökellenes harcait, és kellő elszántsággal, egy hosszú hadjáratban akár ki is szoríthatja a törököket a Balkánról, illetve a másik oldalról török "honfoglalóként" hódoltathatja meg a Balkánt és Magyarországot.

Mi az, amit rekonsturáltunk? A térkép természetesen követi az ábrázolt terület domborzati és vízrajzi viszonyait, megjelenik rajta a korabeli településszerkezet (fontosabb városok és várak), valamint a főbb útvonalak. A gazdasági modell két erőforrásra épül: a pénzre és az ellátmányra. A pénz az állami (uralkodói) jövedelmeket jeleníti meg: a lakosság egyenesadója a várakban gyűlik össze, amit a területileg erősen koncentrált bányabevételek (só, arany, ezüst, réz), valamint a kereskedelmi vámok egészítenek ki. A szabad királyi városok és a kiváltságos nemzetiségek (kunok, szászok, románok, zsidók stb.) különadója szintén megjelenik, illetve az egyházi jövedelmeknek a törökellenes harcra fordított része is. Az ellátmány a mezőgazdasági termelésből fennmaradó felesleget mutatja, ez az az élelmiszermennyiség, amelyet egy átvonuló hadsereg saját élelmezésére fordíthat egy adott területen. Ez természetesen télen vagy éhínség idején drasztikusan csökken. A felhasználó a rendelkezésére álló pénzforrásokkal gazdálkodhat, de azokat csak korlátozottan bővítheti: rendkívüli (és egyben rendkívül népszerűtlen) hadiadóval, városok kifosztásával, pápai segéllyel, illetve indirekt módon költséglefaragással: a drága zsoldos és lovagi egységek feloszlatásával, zsoldcsökkentéssel.

A hadseregek létszáma, összetétele, mozgási sebessége a történelmi forrásokon alapul, a csapatok fenntartási költsége szintén. Az egyes egységek egymáshoz viszonyított erősségének/gyengeségének megállapításakor követtük a hadtörténeti kutatás eredményeit.

Történelmi személyek: több mint 300 hiteles történelmi személyiség szerepel a játékban. Mindannyian saját karakterisztikával rendelkeznek, amelyet az illető teljesítménye alapján állítottunk össze – amennyiben a forrásokból ez kikövetkeztethető volt; amikor nem állt rendelkezésünkre megfelelő adat, akkor bizonyos típusok szerint formáltuk meg őket (egy akindzsi bég nyilvánvalóan jó lovastiszt, ért a gyors manőverekhez és a fosztogatáshoz, egy huszita zsoldos inkább a gyalogharcban és védelemben jó, míg egy püspök ritkán bír hadvezéri talentummal, stb.).

A politikai modell viszonylag egyszerű: különféle szövetségkötések jelentik a külpolitikát, illetve a hadiadó megszavaztatása a belpolitikát (ezekhez diplomácia-pontok állnak rendelkezésre). Ezen túl még a befolyáspont-rendszer árnyalja a belpolitikát: a seregek kiállítása, a tehetségtelen vezérek cseréje, az alakulatok átcsoportosítása befolyáspontokba kerül. A személyi döntéseknél ügyelni kell az egyes rétegek érzékenységére, mivel egy-egy sértődött társadalmi csoport jelentősen megdrágítja a hozzá kötődő katonai kontingens mozgósítását. A diplomácia-pontokat rendszeres időközönként, illetve véletlen eseményként kapja a játékos, míg a befolyáspontok áramlása jóval dinamikusabb: a rendszeres alapjuttatás mellett, véletlenszerűen lehet nyerni és veszíteni is belőlük, illetve a katonai sikerek is növelik a számukat.

A magyar fél számíthat az albánok, szerbek és havasalföldiek segítségére, akik nem lebecsülendő katonai erők felett rendelkeznek. Ezek a szövetségek viszont elég törékenyek, a török félnek ugyanis lehetősége van kiléptetni a balkáni államokat (erről a játékos egy hónappal előbb értesítést kap, de megváltoztatni nincs módjában, így később új koalíciót kell összekovácsolnia).

Történelmi események/eseménysorok: az egyes hadjáratok kezdőfelállásait igyekeztük a történelmi adatok alapján összeállítani. A játékban felbukkannak előre kódolt történelmi események, amelyek hatással voltak Magyarországra (pestisjárványok, Murád szultán halála), illetve olyanok is, amelyeknek pusztán tájékoztató jellegük van (a százéves háború vége, vagy Leonardo da Vinci születése). A játék interaktívan meséli el a történelmet, így vannak olyan fontos események, amelyeknek nem kell okvetlenül bekövetkezniük. I. Ulászló király könnyen túlélheti a várnai csatát, és nyugodtan uralkodhat akár 1456-ig, amennyiben a játékot még a várnai csata előtt kezdjük. A játékélményt fokozzák a véletlen események, amelyek a korszak hangulatát érzékeltetik (pártütés, rémhírek terjedése, tűzvész, kemény tél stb.) Az egyes hadjáratoknál a mesterséges intelligencia preferenciái történelemhűen vannak beállítva (pl. A török 1456-ban Nándorfehérvár ostromára indítja erőit, 1444-ben pedig Várnánál igyekszik összevonni csapatait), de viszonylag rugalmasan alkalmazkodik a kialakult hadászati helyzethez, hogy ezzel újabb és újabb kihívás elé állítsa a felhasználót.