A bölcsészek forradalma

1956 októberében a bölcsészeknek meghatározó szerepük volt az események alakulásában. A tanárok és a diákok körében számos, egymástól lényegesen különböző elképzelés merült fel egyidejűleg. Jelenlegi írásunkban a Kolhoz-kör szerepét mutatjuk be.

Az ELTE hallgatói a Bem-szobornál
Az ELTE hallgatói a Bem-szobornál

I. Bevezetés

1956 október-novembere körül október 23-a címeres ünneppé válásával kialakult a forradalom központi narratívája. A téma tucatnyi jól ismert, gyakran emlegetett mozzanatát ismerhettük már meg. Ezek közé tartozik az egyetemi ifjúság kezdeményező szerep, a Műegyetemisták tevékenysége is. Érdekes módon viszonylag keveset tudunk azokról, akiktől társadalmi döntőkérdésekben általában az első lépést várnánk: az ELTE Bölcsészettudományi Karáról. Milyen helyzetbe került a kar az 1956-os eseményeket megelőzően? Milyen szerep, tevékenység, aktivitás jellemezte az akkori bölcsészeket, milyen szervezeteik voltak? Ki hogyan viszonyult az eseményekhez a tanári kar és a hallgatóság akkori közismert személyiségei közül? Cikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ.