Ideológiák - nacionalizmus

A XIX. század meghatározó politikai eszméi között előkelő helyet foglal el az idők folyamán jelentősen átalakuló, de szerepét rendre visszaszerző nacionalizmus. Bemutatni nagyon nehéz, mert rendkívül változatos ideológia, mégis lássuk, mi fán terem!

Fogalom

A latin natio = nemzet szóból ered. A nemzet kategóriája azáltal került be a köztudatba, hogy a tradicionális társadalmak felbomlásával és a modern társadalmak kialakulásával az emberek hagyományos közösségi kapcsolatai felbomlottak, és a korábbi identitásuk válságba került. Miként a liberalizmus, úgy a nacionalizmus is egymással szoros kölcsönhatásban jelentkezett, a feudális társadalom felszámolására irányult mindkettő ideológia.
A nacionalizmus a francia forradalom idején jelentkezett először, amikor Sieyes abbé a francia nemzetgyűlésben a népszuverenitás helyett a nemzeti szuverenitás érvényre juttatását szorgalmazta, és a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavát oly módon értelmezte (át), miszerint a testvériséget nem általánosságban kell érteni, hanem a nemzet és a honfitársak szereteteként, vagyis a nemzetállam szerves és közvetlen kapcsolatrendszereként.

A transzparens felirata: Orosz rend(et)
A transzparens felirata: Orosz rend(et)

Típusok

A modern nemzetállamok kialakulásával, a nemzetté válás folyamatával együtt bontakozott ki és vált sokszínűvé a nacionalizmus eszmerendszere. Nyugat-Európa államaiban a közös történelem, a gyarmatosításban kiformálódó nemzeti nagyság tudata, a centralizált államhatalom keretében kifejlődő jogi, gazdasági és oktatási intézmények és állampolgári jogok révén egy ún. államnacionalizmus formálódott ki. A (fél)periféria országokban a rendi társadalom fennmaradása, a gazdasági elmaradottság, a dinasztikus hatalom kezdetben gátolta az egyes nemzetek önállósodását, így ebben a térségben a kultúrnacionalizmus vált mérvadóvá, vagyis a nemzeti ébredést, újjászületést szorgalmazó eszme táplálta a nacionalizmust, és a politikai nemzet kialakulását megelőzte a kultúrnemzet létrejötte. Például míg a francia nacionalizmus nemzetállamban gondolkodott, addig a német a területi és politikai széttagoltság folytán inkább kultúrnemzetben. A magyar nacionalizmus viszont a nemzetiségek nagy arányszáma miatt többnyire a francia mintát kívánta érvényre juttatni.
Megkülönböztethetünk területi és etnikai nacionalizmust is. A területi nacionalizmus a területi vagy politikai egység megteremtésében látja az érintett lakosság üdvözülésének feltételét, ezzel szemben az etnikai nacionalizmus bizonyos mítoszokkal, emlékekkel és szimbólumokkal kívánja elősegíteni a lakosok egységtudatának kialakulását és megszilárdulását, ezzel vagy valós "etnikai" kultúrát teremtenek, vagy egy fiktív, vélelmezett etnikai tudatot alakítanak ki. Ez utóbbi sokat köszönhet a rousseau-i természetkultusznak és Herder népi kultúra iránti rajongásának. A történelem folyamán egyes nemzetállamok nemzeti jelszavakat hangoztatva katonai expanzió, agresszív hódítás, gyarmati törekvések révén növelték befolyásukat, ami azonban már nem a nacionalizmus, hanem az imperializmus kategóriájába tartozó jelenség. Éppen ezen sokszínűsége és történelmi kontextustól függő értelmezési tartományai miatt nagyon nehéz definiálni a nacionalizmus lényegét.