Astronomia nova - az új csillagászat, mely megváltoztatta a világot
Galilei a mozgás törvényeinek kutatásával a mechanikát alapozta meg, ezzel Newton későbbi életművének adta meg a kezdő lökést. A tudomány és fizikatörténet számára pedig azzal vált jelentőssé, hogy a kísérletezést, a megfigyelést, a tapasztalást, és a kételyt a pusztán tekintélyelven folyó tanítás elé helyezte! A fizika törvényeinek keresését ott folytatta, ahol Arisztotelész kétezer évvel korábban abbahagyta. Ha ezt az utat folytatja, életútja nem lett volna ily rögös, buktatókkal teli. Ám Hollandiában történt valami...
Egy optikus távcsövet épít
A holland Hans Lippershey (vagy Jan Lippersheim) Middelburgban 1608. október 2-án szabadalmat jelent be kétlencsés távcsőre. Az ezt követő évben meg is építi találmányát, az első binokuláris teleszkópot. Az elnevezést a görög tele="távoli", és a szkopein="nézni" szavakból alkotta. Lippershey úgy fedezi fel a távcső elvét, hogy megfigyeléseket végez. A megfigyelt zászló nagyobbnak látszik, ha bikonkáv és bikonvex lencséből álló rendszeren keresztül szemléljük. Azon nyomban el is készít egy ilyen elrendezésű műszert, melyet egy csőbe foglal.
Egy optikai cső, amelyet a firenzei múzeumban őriznek.
A kor valamennyi tudósa úgy látja: a távcső "olyan játék, amelynek nincs jövője". Galileinek erről más a véleménye. Már hallott a játékszerről, a Velencébe látogató holland utazók adtak hírt a lencsékből fabrikált játékról. Ekkor Galilei elhatározza, hogy ő is épít egy távcsövet. Az addig készített távcsöveknek még játékként is csak kis sikerük volt. Ennek oka az volt, hogy a lencsék a látás hibáinak korrigálására szolgáltak, és csak két, háromszoros nagyításra voltak képesek, az általuk alkotott kép torzított, elmosódott volt. Az emberek érdeklődése csak néhány napig tartott. A holland és a francia tudósok véleménye is lesújtó volt az optikai csövekről: ez egy olyan optikai eszköz, amely teljességgel érdektelen, sőt káros, mert csak illúziókat tesz láthatóvá, ámításokat, melyeknek nincs közük a valósághoz.
