Portál

SDT a fizikaórán

A fizikatanárok és a fizika iránt érdeklődők számára új lehetőségeket kínálnak az SDT fizikatananyagai, hiszen így szakmailag ellenőrzött törzsanyag áll a rendelkezésükre. Ezen kívül a már meglévő és/vagy általuk létrehozott új elemekből saját tananyagokat is készíthetnek, amelyeket a rendszer megjelenítő felületén vagy más felületeken is használhatnak az órán.

Az elkövetkező hetekben a fizikatananyag is birtokba vehető. Hogy miben is fog ez különbözni az eddig megszokottaktól? Ami talán nem szokatlan, az az elektronikus forma, de az, hogy egy tankönyvet a monitoron olvasunk, nem jelent semmi többletet, ráadásul ha például ágyban fekve akarunk elektronikus tankönyvet olvasni, akkor bizony elég kényelmetlen a monitort a hasunkon egyensúlyozni.
No, de a viccet félretéve, mit várhat az, aki használja a tudásbázist. Egy olyan eszköz birtokába jut, aminek segítségével újra megnézheti videón a tanórán elvégzett kísérletet, esetleg egy szimuláció segítségével ki is próbálhatja, hogy az egyes paraméterek megváltozása esetén a folyamat hogyan változik meg. Igen, ezt eszköznek nevezzük, mert ez egy logikusan rendszerezett tananyag egy kezelőfelülettel, és mindenféle, már megszokott keresést elvégezve rajta, mindenki megtalálja, amit akar. A talált dolgok - képek, videók, szimulációk, linkgyűjtmények stb. - használatára vonatkozó segítő információk is rendelkezésre állnak, akár diák, akár tanár akarja őket használni.

Most az SDT tesztelési időszakában azt szeretném bemutatni, hogy a pillanatnyilag rendelkezésre álló történelem-tananyagban is megtalálhatom a keresett képet, videót, szimulációt, pedig én egy fizikatananyagot akarok létrehozni.

Arkhimédész fizikatörténeti szempontból is jelentős, hiszen sok olyan dologgal foglalkozott, ami ma is csaknem ugyanolyan formában használatos. Ilyen eszköz pl. a híres arkhimédészi csavar. Az SDT keresője segítségével megkereshető a kép a csavarról, és az elmondandókat jól tudjuk illusztrálni vele.

Arkhimédész, az egyik legjelentősebb görög fizikus, matematikus és feltaláló méltatlan halált halt. Egy feldühödött római katona agyonütötte Szürakuszai bevételekor. Arkhimédész ugyanis - legalábbis a legendák szerint - túl szigorúan szólt a porba rajzolt geometriai ábráit széttaposni akaró katonára: "Ne zavard köreimet!"

Korának legjelentősebb matematikusa volt, hiszen megsejtette a differenciálszámítást, de nagyon jelentős munkákat írt a gömbbel, kúppal, hengerrel végzett számításokról. Alapos geometriai tanulmányai jelentették a görög csillagászat alapjait.

Korának technológiai fejlődése szempontjából nagyon fontos volt az arkhimédészi csavar, amely egy hatásos vízkiemelő szerkezet. Az i.e. első évszázadban élt szicíliai történész, Diodurosz feljegyzései szerint már Arkhimédész csavarjával szivattyúzták ki a vizet a dél-spanyolországi Rio Tinto ezüstbányából. Diodurosz azt is hozzáteszi, hogy Arkhimédész kifejezetten erre a célra alkotta meg a csavart.
Más források szerint Arkhimédész Egyiptomban részt vett a Nílus-delta áradását szabályozó öntözőrendszer kiépítésében.

Utólag már nehezen dönthető el, hogy melyik igaz, de tény, hogy Arkhimédész feltalált egy csavart, amit szivattyúként használtak. A Nílus-deltában a mai napig használnak Arkhimédész-csavart e célra, de hasonló elven alapul a teherautók megrakására szolgáló mag- vagy homokemelő szerkezet is.

Az öntözőcsavar legegyszerűbb változata egy cső, amelyben egy spirál formájú csavarmenet forog központi tengely körül. A használat során a cső végét a vízbe merítik. A tengely adott szögben felfelé irányul, vagyis a víz szintje fölött ér véget. A szöget úgy kell megválasztani, hogy a csavarmenet alsó vége lejjebb legyen a felsőnél. Ha a berendezést egy hajtókarral a hossztengelynél megforgatjuk, belsejében felviszi a vizet a megfelelő magasságra.

Zsigó Zsolt

Webmester | Impresszum | Médiaajánlat