Portál

Egy kis vallásföldrajz - Egyistenhitű vallások

Sajnos manapság gyakran összekötik az iszlám hitet a nemzetközi terrorizmussal. Természetesen ez tévedés, hiszen ebben az esetben is csak a vallás és a politika összekeverésével, illetve emberek manipulációjával van dolgunk.
Az iszlám bölcsője az Arab-félsziget és Izrael területén volt, (az iszlám legszentebb helyei: Mekka, Medina, Jeruzsálem). Kialakulása egy történelmi személyiséghez, Mohamed Alihoz köthető. Nem sokkal Mohamed halála után a vallás két irányzatra szakadt: síitákra és szunnitákra. Előbbiek szerint a legfőbb vallási vezetők, a mohamedán közösség elöljárói, csak Mohamed vérszerinti leszármazottai lehetnek, míg utóbbiak szerint ez nem annyira fontos, inkább a személyes tudás, rátermettség és hitbuzgalom a döntő. A két nézőpont természetesen nem csak egy ilyen egyszerűnek tűnő probléma, illetve vita során alakult ki, hanem történelmi-politikai okokra vezethető vissza, minthogy a keleti és a nyugati kereszténység sem csak a Szentháromság különböző értelmezése miatt fordított hátat egymásnak.

A szunnita mohamedán vallás ma jóval elterjedtebb, mint a síita. Utóbbi központja, a legnagyobb síita ország: Irán. Irán támogatja a többi ország síitáit is, akik legnagyobb számban az Iránnal határos országokban találhatók: Azerbajdzsánban, Irakban, Afganisztánban és Pakisztánban, de Szíriában, Jemenben, Libanonban és Szudánban is találni síitákat. Főként az iszlám szunnita vonalát követik a többi muszlim országban, néhány szakadár szektát leszámítva. Az közismert tény, hogy az arab országokban (Észak-Afrika, Közel-Kelet) a mohamedán vallás a legjellemzőbb, talán az is, hogy az egykori Perzsián (ma Irán) keresztül Indiába is eljutott ez a vallás, (jelenleg India lakosságának 11%-a az iszlám követője). Brit-Indiát vallási alapon osztották fel - egyértelmű következménye ennek, hogy Pakisztán mellett Banglades is iszlám ország.

Kevesebben tudják azonban, hogy Malajzia is iszlám országnak számít, a világ legnagyobb lélekszámú muszlim országa pedig Indonézia: kb. 180 millió iszlámhívővel!
Malajzia lakosságának 53%-a szunnita mohamedán, Indonéziáé pedig 85 %.

Kevésbé ismert az is, hogy vannak mohamedán kínaiak is. A hajdani Kelet-Turkesztán ugyanis ma Kína része (Hszincsiang Ujgur Autonóm Tartomány), és az itt élő nemzeti kisebbségek, pl. az ujgurok és a kirgizek az iszlám követői.
Közel Kelet-Turkesztánhoz, a volt szovjet tagköztársaságokban is megerősödött az iszlám a szovjet idők elmúltával: Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Kirgízia és Üzbegisztán mellett Kazahsztán is a közép-ázsiai iszlám egyik fellegvárának számít.
Ma már természetesen Észak-és Latin-Amerikában is vannak mohamedánok, (az európai mohamedánokról itt most nem beszélünk), illetve a bevándorlások révén Ausztráliában és Óceániában is, de ezeken a területeken jelenlétük nem meghatározó. Kivétel ez alól egy dél-amerikai ország: Suriname. A brit-indiai bevándorlók hozták magukkal a vallást, ma a lakosság 22%-a mohamedán.

Az iszlám nemcsak arab-, hanem fekete-Afrikában is hódít. A Szaharától délre, a Száhel övezetben, a nyugat-afrikai országok (pl. Nigéria, Benin, Togo, Ghána) északi részét is beleértve, mindenhol Mohamed követőit találjuk. Az itteni iszlám építészet alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz: a világ legnagyobb sárból készül mecsetje Maliban található. Egyiptomtól délre szintén hatalmas területek tartoznak az iszlám világhoz: Szudán nagyobbik ésszaki része (a lakosság 73%-a), Etiópia (a lakosság 45%-a) illetve Szomália (a lakosság 99%-a). A kelet-afrikai országok területén (Tanzánia, Kenya, Uganda), már nem uralkodó vallásként, de egészen Mozambikig húzódik az iszlám világ déli határa Afrikában.

Érdekes irányzata a szunnita mohamedán vallásnak a vahabizmus. A vahabiták az "eredeti", Mohamed korában követett iszlám visszaállítására törekednek, szigorúan és mereven betartva a vallás középkori szabályait. Legnagyobb táboruk ma Szaúd-Arábiában van.

A szufizmus az iszlám meditatív, misztikus irányzata. A szufi hit az engedelmesség helyébe a szeretet erényét állítja. Követői olyan rituális szertartásokon vesznek részt, ahol gyakran transzba esnek, de az aszkézis, a magányos elvonulás sem ritka. Dervisrendjei az egész iszlám világban gyorsan elterjedtek. Az egyik leggyönyörűbb szertartást a törökországi "kerengő dervisek" tartják: forgás közben fehér ruhájuk meseszerűen kering, miközben a dervisek egy másfajta tudatállapotot érnek el: meditálnak. Ezt a szertartást ma Törökországban helyenként idegenforgalmi szolgáltatás keretében is meg lehet tekinteni.

1. oldal KereszténységAz iszlám

Webmester | Impresszum | Médiaajánlat