Portál

A világ 1600 körül

Egy korszak, amikor világtörténelmi jelentőségű változások mennek végbe Európában és az európaiak által újonnan megismert kontinenseken. A tudományok terén szintén forradalmi események kavarják fel a látszólagos állóvizet.

(Részlet Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete című munkájából.)

Az 1600 körüli éveket a súlyponteltolódás jellemzi politikai és gazdasági vonatkozásban. Európán belül és világviszonylatban, valamint az emberek tudatában. A reneszánsz olasz tűzijátéka után az egész világ felé nyitott atlanti partok országai jutnak szóhoz. A spanyol hegemónia már letűnőben van. Hollandia leszakadt (1581), az Armada elpusztult (1588); II. Fülöp meghalt (1598), de a katonai és politikai hanyatlás a spanyol irodalom és művészet virágkorának talaja.

Franciaországban még nem múlt el egy emberöltőnyi idő a Szent Bertalan-éj (1572) borzalmaitól, de IV. Henrik már kimondta a "Párizs megér egy misét" szállóigét, kiadta a nantes-i ediktumot (1598), a vallási tolerancia állami dokumentálását, és nekifogott, hogy megvalósítsa a "minden parasztnak vasárnap tyúk főjön a fazekában" programot. Ezzel Franciaország befejezte a maga vallásháborúját, amelynek válságos szakasza elé Németország csak most néz.

Anglia az erzsébeti aranykor utolsó éveit éli. Shakespeare most írja királydrámáit. Európa középső része, elsősorban Németország a vallás- és a parasztháborúk, a kereskedelem tengeri jellegének előtérbe helyezése következményeként mind a kulturális, mind a politikai életből több emberöltőre kikapcsolódik.

Világtörténelmi jelentőségű változások mennek végbe Európa keleti felén. Megalakul az orosz birodalom. Borisz Godunov már egy erősen központosított, állandó hadseregre támaszkodó országban uralkodik. Jermak kozákjai már majdnem egész Szibériát meghódították. A török birodalom, jóllehet fénykorát a XVI. században érte el, már nem jelent többé komoly fenyegetést Nyugat számára; Lepantónál (1571) az egyensúly végleg helyreállt vagy Nyugat javára billent.

Az európai látókörön kívül eső területeken még az európai kultúrával, politikai, katonai és gazdasági hatalommal a versenyt egyformán kiálló Indiában a nagy Akbar uralkodik, aki nemcsak India katonai hatalmát növeli, de a művészeteket (elsősorban a miniatúrafestészetet) felvirágoztatja és a vallási tolerancia tekintetében messze megelőzi korát. Kínában a Ming-dinasztia egyik császára, Wan-Li uralkodik, és bár a politikai és gazdasági hanyatlás jelei mutatkoznak, a művészetek, a tudomány itt is virágzik.

Európa már expandál: mind Indiában, mind Kínában megjelennek az első európaiak; Indiában az angolok és hollandok, Kínában pedig a portugálok. Makaóban létesítették az első gyarmatot, ahol a jezsuiták szellemi befolyása is hatni kezdett. Ezek a jelek éppen azt mutatják, hogy az európai kultúra egy a történelemben eddig nem látott expanzív erővel rendelkezik. Hiszen ebben az időben az európaiak már ezeken a nagy kultúrkörökön kívül eső világ legnagyobb részét bejárták. A spanyolok és portugálok már nemcsak hogy Amerikát felfedezték és körülhajózták a világot, de befejezték a Fülöp-szigetek végleges gyarmatosítást is.

Az európai dinamizmus, látókörtágulás és öntudat ok-okozat-ok körláncaként zárul. Még a vallás is - éspedig a reformáció, mind az ellenreformáció - segít az öneszméléssel együtt járó látókörtágulásban. Az egyház tekintélyének háttérbe szorulása, a Biblia közvetlen olvasása és értelmezése, a teológiai kérdésekhez kapcsolódó nemzeti nyelven írt röpiratokban zajló hitviták az általános gondolkodás, kritikai érzék kifejlesztésének eszközei.

A felfedezett új világok elmaradt népeinek megismerése csak fokozta az európaiak öntudatát, és segített abban, hogy a reneszánsz által istenített antik eredményeket kezdjék kétségbe vonni, miután a felfedezésekkel messze túljutottak az "ultima Thulén". Ezt a dinamizmust, ezt az öntudatot, sőt úgy is mondhatnánk, hogy ezt a hivalkodó öntudatot fejezi ki az éppen meginduló művészeti stílus, a barokk, a maga mozgalmas vonalvezetésével, nagystílűségével.

Webmester | Impresszum | Médiaajánlat