Portál
A Balaton "szabályozásának" története
A "magyar tenger" egyre kisebb vízállása a napi híradásokban rendszeresen felbukkan, s a tudósítások szerint e tény komoly fejtörést okoz a vízügyi szakembereknek. Vannak, akik a vízpótlás mellett hoznak fel érveket, mások nem tartják jónak a természeti körforgásba való beavatkozást.
Szerző: Farkas Judit
A kezdet
![]() |
| Az űrből nézve ... |
A honfoglaló magyarság is a folyóvölgyek kijárataiban, a vízpartokon és a mocsaraktól védett területeken települt le. Az Árpádok alatt kezdődtek a várépítési munkálatok. (pl. Székesfehérvár, Simontornya, Agárd stb.) A mohácsi csatavesztés után a lakosság a terület elmocsarasításával igyekezett kirekeszteni innen a törököt, ekkor zárták el a Siót, ami a berkek elárasztását és a tó vízszintjének megemelkedését eredményezte.
A mellékfolyók mederelzárása végül olyan mértékű mocsarasodással járt, aminek eredményeképp minden eddiginél nagyobb lett a tőzegláp területe. E tény a mezőgazdasági termelés szempontjából igen hátrányos változást jelentett, nem véletlen tehát, hogy a török kiűzése után, a 18. században merült fel a környékbeli folyók és a Balaton vízszabályozásának a kérdése.
Az első szabályozási lépés a Fejér és Veszprém megyei hatóságok kezdeményezésére a Sárvíz vizeinek összegyűjtése, és a Dunába való elvezetése lett volna. A Bőhm Ferenc vezetésével 1767-ben elkezdett munkálatok azonban megszakadtak, és csak 1819-1826 között valósította meg az eredeti terveket Beszédes József.
- Korábban a Sulineten
- Átszakadt a gát - kisért a múlt
- A Duna szabályozása
