NAT
A Nemzeti Alaptanterv szerepe, alapdokumentuma, valamint felülvizsgálatának eredménye.
A Nemzeti alaptanterv (NAT) a Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló - az 1993. évi LXXIX. törvényben, valamint annak 1995. évi módosításában meghatározott alapdokumentuma.
A törvény 9. §-a kimondja, hogy az iskolai oktatás első tíz évfolyamán folyó "nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit e törvény preambulumával, a 4. § (1)-(3) bekezdésében, a 10. § (1)-(3) bekezdésében és a 13. §-ban foglalt elvekkel és jogokkal összhangban a Nemzeti alaptanterv határozza meg".
A NAT - építve az óvodai nevelés országos irányelveire - a magyarországi közoktatás tizenkét (tizenhárom) iskolai évfolyamán belül a tankötelezettség tíz évfolyamára állapítja meg a nevelő- és oktatómunka minden hazai iskola számára előírt közös követelményeit. Szakít a központi tantervi szabályozás azon formájával, amely részletesen meghatározta az iskolai pedagógiai tevékenység ideológiai, nevelési céljait, feladatát, tananyagát, tantárgyait, óraszámait, szoros kapcsolódását az iskolaszerkezethez, a különböző iskolatípusokhoz, -fokozatokhoz.
Ehelyett alap a tantervek, a tantárgyi programok, a tankönyvek és más taneszközök, valamint az alapműveltségi vizsgakövetelmények kidolgozásához. A középiskolák tankötelezettséget követő felső évfolyamainak tartalmát elsősorban az érettségi vizsgakövetelmények szabályozzák.
- Korábban a Sulineten
- Az alapdokumentum