A siker kulcsa a motiváció
A címben megfogalmazott kijelentés az egyik kulcsfontosságú megállapítása annak az OECD-tanulmánynak, amely A retorikán túl: Felnőttoktatási politika és gyakorlat címmel jelent meg a közelmúltban. A tanulmányban átfogó stratégia körvonalazódik.
E rövid válasz az alábbi tényezők és teendők felsorakoztatásával válik operatív, cselekvésre ösztönző ajánlássá (természetesen a következtetéseket a tanulmány konkrét, a vizsgálatban részt vevő kilenc országból vett példákkal is alátámasztja):
A felnőttek - érhető módon - nem akarják eltékozolni az idejüket azzal, hogy újra megtanulják mindazt, amit egyszer már megtanultak. Ezért a munka-, otthoni és közösségi környezetben megszerzett készségeket mielőbb fel kell ismerni, ezeket reálisan kell értékelni, és hivatalosan is el kell fogadni. A tanulási lehetőségeket kell hozzáigazítani a felnőttek körülményeihez, időbeosztásához és tanulási sebességéhez, nem pedig fordítva. A tartalom és a módszertan legyen tanulóközpontú, és olyan kontextusban jelenjen meg, amely jól hasznosíthatóan kapcsolódik a felnőttek tapasztalataihoz.
A jövőben jobb tervezést igényelnek a vállalatoknál folyó foglalkoztatásösztönző képzések és a munkanélküliek átképzése: az idősebb dolgozók és az átszervezések miatt munka nélkül maradtak vegyenek részt készségfelmérésen, és kapjanak lehetőséget készségfejlesztésre. A munkaerő-politikai céllal szervezett (át)képzőprogramok esetén is figyelembe kell venni a résztvevők egyéni igényeit. Rugalmas felvételi rendszert kell kialakítani, a felvételinél mindenképpen előny a már megszerzett képesítés.
A egyéneknek és a vállalatoknak szánt pénzügyi forrásokat, amelyek az átfogó stratégiában igen lényeges tényezők, egyértelműen meg kell határozni mindenki számára.
A minőségbiztosítás és az értékelés alapvető részét képezi a tervezésnek. E tekintetben jelenleg még nagyon sok a hiányosság. A felnőttoktatás oktatáspolitikai tervezettségének értékelése a legtöbb esetben ma még kimerül a mennyiségi adatok felsorakoztatásában. Ezért a jövőben szélesebb spektrumban értékelő eszközöket kell kifejleszteni az oktatáspolitika hatékonyságának mérésére. A jó gyakorlatot terjeszteni kell országos és nemzetközi szinten. Ez jelentős előrelépést eredményezne a politikák és programok minőségének javításában.
Mindez alapján kulcsfontosságú teendő a jó koordináció mind a tevékenységek, mind a partnerek között. Ezzel együtt kiegyensúlyozott interakciónak kell megvalósulnia a felülről lefelé és az alulról felfelé jövő kezdeményezések között. A felülről lefelé jövő kezdeményezés azt jelenti, hogy a kormányok határozzák meg a struktúrát és a finanszírozási eljárásokat, az alulról felfelé jövő kezdeményezések pedig lehetővé teszik a integrált értékelési koncepciók kifejlesztését. Az integrált megközelítés középpontjában az egyén és a vállalat áll. Ebben a szövetségben valósítható meg jó hatékonysággal a formális és a nemformális tanulás, az első szakképesítés megszerzése, a vállalati továbbképzés, és ezen az alapon tarthatók egyensúlyban a gazdasági fejlődés célkitűzései a szociális és személyes fejlődés céljaival.
