Portál
Portál

A Bánk bán film

Jól záródott a tavalyi év, a jelenleg legnagyobb költségvetéssel készült magyar film és készítői számára. Ugyanis az első filmes rendező Káel Csaba Bánk bán című alkotása kapta a december 7-én, a lengyelországi Lodzban megrendezett Camerimage fesztivál záróünepségén az Arany Béka-díjat. A világ egyetlen filmoperatőri seregszemléjeként ismert Camerimage fesztiválon Zsigmond Vilmos, a film operatőre vette át az elismerést.

" A hallgatónak történet kell, nem készület
- ez nem tudósítást, hanem cselekedetet vár"

Katona József

A film a legjobb operaadaptációért kapta az elismerést, melyről egy öttagú főzsűri - Kovács László, Dante Spinotti, Adam Greenberg, Franco Di Giacomo és Koltai Lajos - döntött, s kiknek munkáját Billy Williams (Gandhi) és John Mathieson (Gladiátor) operatőrök is segítették.

A film pedig most már - nagy-nagy várakozás után - végre nálunk is megtekinthető a mozikban. A parádés szereposztás pedig garancia lehet a biztos sikerre. Régen nyúltak hazai alkotók operafilm készítéséhez, a Bánk-bánnak pedig régen készült már filmváltozata. Volt ugyan kísérlet rá, de majdnem száz esztendővel ezelőtt. 1914-ben Kertész Mihály - aki később Michel Curtiz néven vált Oscar-díjas rendezővé a világhírű Casablancával - a Katona mű alapján forgatott egy némafilmet. Operát azonban hanggal lehet igazán élvezni, amit jelen esetben a Dolby Digital 5.1-es hangzás biztosít, s ad lehetőséget Erkel igényes zenéjének hangképpé alakulásához. Ez a mű az opera első, egész estét betöltő nagyjátékfilm-változata.

A monumentális alkotáshoz pedig igényes alkotókra volt szükség. Volt is nagy titok, azután pedig nagy meglepetés, mikor világsztárok és az avatatlanabb szemű nézők számára ismeretlen arcok és nevek kerültek egymás mellé a plakátokon. De született egy elképzelés, majd tett váltotta valóra az álmot, dolgozni kezdtek szorgos kezek, s megszületett valami, ami vállalható, ami méltó a címhez, az alkalomhoz, ami rólunk, magyarokról szól, s amit bárhol büszkén felemlegethetünk. Így történt az, hogy Mészöly Gábor forgatókönyvét Káel Csaba instrukciói alapján Zsigmond Vilmos írta képpé, s, hogy Csikós Attila díszletei között Velich Rita jelmezeiben tudtak közlekedni a szereplők. S jó érezni azt, hogy újra vannak elvek, visszatér a szakmai alázat, s ügy lett az, hogy ez az alkotás ilyenné váljon.

Ezért ügyeltek arra, hogy a Magyar Millennium tiszteletére készített mű nagy részét eredeti helyszíneken - többnyire Erdélyben, Jákon, Ócsán, Esztergomban, Visegrádon, Bélapátfalván és Budapesten - vegyék fel. Ami egyáltalán nem mutatkozott könnyű feladatnak, hiszen a XIII. századból csak nagyon kevés épület maradt fenn épségben, és az akkori öltözködési szokásokról is meglehetősen kevés adat állt rendelkezésre. A jelmeztervező Velich Rita és lelkes csapata feladata volt az, hogy a középkornak ezen szakaszáról szerezzenek minél több ismeretet. Mivel ez a kor meglehetősen szegény a tárgy leletekben, csak freskók, síremlékek és némi történelmi leírás állt rendelkezésükre. A királyné palástja viszont eredeti darab alapján készült. A XIII: századbeli viseletek igen anyagigényesek, egy átlagos köpeny akár 10-12 méter kelmét is felemészthet. Ezért talán praktikusabb lett volna kölcsönözni, de e kor jelmezeiből a hazai színházak és a filmgyár is hiányt szenved. Ezért aztán az országban működő valamennyi varroda-kalapos, cipész, kesztyűs a film szolgálatába állt, s munkálkodtak a 120 jelmezen. Az áldozatkész, szakértői munka eredményeképp még az olyan szimbólumokra is ügyeltek, hogy Melindát tiszta színekbe, Gertrúdot pedig a vér vörös árnyalatába öltöztessék. Ottó hivalkodó jelmezeket viselt, míg Bánk egyszerűbb, nemesebb öltözetet kapott.
Azt nem tudni pontosan, hogy annak idején maga Erkel mikor látott hozzá a Bánk bán komponálásához, de Egressy Béni librettójának 1851-ben már nála kellett lennie, ugyanis a szövegíró abban az évben hunyta le örökre a szemét.

Az opera premierjére csak később, 1861. március 9-én került sor a Nemzeti Színházban, mit Szigligeti Ede rendezett, s maga Erkel dirigált. A szereposztás is felejthetetlen volt, hiszen Melindát Hollósy Kornélia alakította, a kritikák szerint évtizedekig felejthetetlenül. Gertrud megszemélyesítője a komoly énektudással rendelkező Hofbauer Zsófia volt, Bánkot pedig a magyarul már kissé csúnyán beszélő Ellinger József alakította. Az előadás elsöprő sikert aratott mind a közönség, mind pedig a kritikusok körében. A magyar zene diadala, s országos ügy lett belőle, a Nemzetiben 108 előadást ért meg, s csak a fővárosi színpadokat számítva, több mint ezerszer játszották. A Bánk bán első felvonása szerepelt az Operaház nyitóünnepségén is - 1884. szeptember 27-én -, amit Erkel Sándor vezényelt.
A zene azóta úgy nőtt hozzánk, mintha népdal lenne. S az is, hiszen a magyar nép dala. A "Hazám, hazám" ária ugyan, de mégis strófaszerű, mindenki számára könnyen énekelhető, mégis ünnepélyes. Melinda áriája pedig a cimbalompergéssel együtt vált eggyé a magyar nép kultúrájával.
A történet szerint 1213-ban járunk. A királyi várban - II. Endre király távollétében - Gertrúd királyné és meráni honfitársai dorbézolnak, amit a magyar nemesek félrehúzódva, rosszallón szemlélnek. A nemes urak Petur bán vezetésével összeesküvést szerveznek. Haragjukat csak fokozza, hogy miközben a Bánk bán az országot járja, az udvarban hagyott feleségét, Melindát a királyné léha öccse, Ottó ostromolja. Petur visszahívja Bánkot, aki azonban a felkelőket felségárulással vádolja. Mikor megtudja, hogy Ottó el akarja csábítani a feleségét, elhatározza, hogy kideríti az igazságot. Ottó eközben a királyné biztatására döntő rohamra készül. Melinda megvetően utasítja vissza, de mégis félreérthető helyzetbe kerül. Az őket éppen megleső Bánk megrendül, mikor imádott feleségét hűtlennek hiszi, a félreértésekből származó tragédia így elkerülhetetlenné válik.
A filmben a jelenlegi legnagyobb európai és világhírű magyar operaénekesek játszanak.

Szereposztás:
Bánk bán: Kiss B. Attila
II. Endre: Kováts Kolos
Gertrúd: Marton Éva
Melinda: Rost Andrea
Otto: Gulyás Dénes
Tiborc: Miller Lajos
Biberach: Réti Attila
Petur bán: Sólyom-Nagy Sándor
Írta: Mészöly Gábor
Rendezte: Káel Csaba
Hazai bemutató: 2003. március 13.
Forgalmazó: Budapest Film
Gyártó: Ezüsthajó Produkció
Játékidő: 118 perc