Melanoma malignum

3-4 évtizeddel ezelőtt a melanoma ritka daganatnak számított, de feltehetően a bevezetőben már jelzett szabadidő-eltöltési szokások megváltozása, valamint az UV-sugárzás fokozódása miatt napjainkra a női tüdőrák mellett a legintenzívebb morbiditásnövekedést mutató daganattá vált.

A tendencia a világon mindenütt hasonló. A fent jelzett okokon kívül jelentősége van még az adott fenotípusnak és a naevusok számának. A világos bőrű egyének, valamint a feltűnően sok (50 feletti) pigmentált anyajeggyel rendelkezők a legveszélyeztetettebbek. Rizikótényezőnek számít a főleg gyermekkorban történő többszörös, hólyagos, solaris dermatitist okozó leégés.

Az anyajegyek jelentőségét azonban nem szabad túlértékelni, mivel a tumor az esetek döntő többségében az előzetesen ép bőrön keletkezik.
Mit figyeljünk az anyajegyeknél? A régen fennálló naevus megváltozása az, amire fel kell figyelnünk, legyen az akár pozitív, akár negatív előjelű. Egyaránt jelezhet rosszindulatú átalakulást az addig békés naevus alakjának megváltozása, méretének növekedése vagy csökkenése, sőt akár teljes visszafejlődése is. Ugyanígy fontos jel lehet a szín megváltozása, az anyajegyen belül sötétebb vagy világosabb színű területek kialakulása. A változást mutató "anyajegyet" tehát mindig el kell távolítani, mert az rosszindulatú átalakulásra utal.

Ugyanakkor a változást nem mutató, békés anyajegyeket csak akkor szükséges eltávolítani, ha állandó irritációnak vannak kitéve (pl. melltartó pántja stb.) A nagy kongenitális anyajegyek veszélyesebbek, mint az aquirált naevusok, preventív célú eltávolításuk indokolt. Lényeges az első ellátás módjának helyes megválasztása.

Mikor gondoljunk melanomára?

l. ha az addig megszokott küllemű naevus megváltozik,
2. ha az addig ép bőrön megjelenik egy aszimmetrikus, egyenetlen szélű és változóan színezett elváltozás.

A melanoma klinikai megjelenése igen változatos. Általában pigmentált, de léteznek a diagnosztikus buktatókat rejtő amelanotikus formák is. Férfiakon leggyakrabban a háton, nőknél a lábszáron alakul ki, de bármely lokalizációban felléphet, akár a talpon, a subungualis régióban vagy a nemiszerven is.
A melanoma a legrosszindulatúbb humán tumorok egyike. Áttétképzési hajlama nagy.
Lefolyása néha még ma is kiszámíthatatlan, pedig az utóbbi évtizedekben igen sok új ismeret birtokába jutottunk. Prognosztikai faktorai közül leglényegesebb a primer tumor szövettani metszetben mért, milliméterben megadott legnagyobb vastagsága.
A Breslow szerint mért tumor-vastagsági kategóriák közül a 0,75 mm-nél vékonyabb tumorral felismert betegek 5 éves túlélése 97-98%, míg a 4 mm-nél vastagabb daganatoknál ez alig több mint 50%. A vastagság növekedésével az áttétképzési készség is n ő.

Ezek az adatok meggyőzően bizonyítják a korai felismerés fontosságát, annál is inkább, mivel a melanoma kezelése - függetlenül a jelentős erőfeszítésektől, amelybe beletartoznak a különböző citosztatikumok, biológiai választ módosító anyagok, mint az interferon, vagy az IL-2, illetve legújabban a melanoma vakcinák - nem megoldott. A cél tehát a korai felismerés, amelyhez jó gyakorlati segítséget nyújt az ún. ABCD-szabály (angol szavak kezdőbetűiből származik: A = aszimetria, B=border, C=color, D=diameter). A korai melanoma formája aszimmetrikus, a határok egyenetlenek, az elváltozás színe heterogén, mérete általában 6 mm-nél nagyobb (bár már leírtak 3 mm átmérőjű tumort is).

Kedvező lefolyásra csak az időben diagnosztizált melanománál számíthatunk. Sajnos, hazánkban igen jelentős a magas rizikójú, vastag primer tumorral orvoshoz fordulók aránya, akiknél a betegség általában fatálisan végződik. Feltehetően ezen esetek szolgálnak alapul annak a lakosság, de időnként még az egészségügyi dolgozók körében is elterjedt nézetnek, amely szerint az "anyajegyekhez" nem szabad hozzányúlni. Valójában ezek az "anyajegyek" nem naevusok, hanem melanomák, amelyeknél hosszú ideig elodázták az orvoshoz fordulást, és emiatt a kezelés már nem lehet sikeres. Azokban az országokban, ahol évek óta nagy anyagi ráfordítással, igen széles körű egészségügyi felvilágosító kampányt folytatnak, ott ez a tendencia megfordult, és jelentősen nőtt a vékony tumorral orvoshoz fordulók aránya. Érdekes, hogy az utóbbi években már nem csupán a felnőtt lakosságot célozzák meg ezeken a kampányokon, hanem elsősorban a gyermekkorú lakossághoz szólnak.

Korai daganattal, az intenzív felvilágosító munka eredményeként Ausztráliában - ahol e téren a világon a legmagasabb a morbiditás - legtöbben fordulnak orvoshoz. Bár az egészségügyi felvilágosítás területén az utóbbi években hazánkban is észlelhető kedvező változás, mivel a rádió, a televízió és az újságok - főleg az első tavaszi napsugár megjelenésekor - foglalkoznak ezzel a témával, mégis a lakosságnak nincsen pontos elképzelése a bőrdaganatokról, ez különösen így van az esetenként igen veszélyes melanománál.

Ugyanakkor a morbiditás ijesztően nő, egyre több a fiatal beteg, aki előrehaladott tumorral jelentkezik. Mindnyájunk feladata ennek a tendenciának a megállítása.

Mit tehetünk ennek érdekében?

- Hívjuk fel a figyelmet a helyes napozási szokások betartására (ne napozzunk 11 és 15 óra között, értékeljük kritikusan a fényvédő készítmények szerepét, amelyek a solaris elastosis mértékét csökkentik, de az UVB tumor-provokáló hatását érdemben nem befolyásolják).

- A rutin belgyógyászati fizikális vizsgálat során figyeljünk a bőrön levő elváltozásra.

- Ne tartsuk hosszas megfigyelés alatt a beteget, hanem konzultáljunk bőrgyógyásszal!