Portál

A bélrendszer daganatai

A bél daganatainak többsége a vastagbélben alakul ki, a vékonybélben viszonylag ritkán fordulnak elő. Lehetnek jó- vagy rosszindulatúak. Mivel tünetek nem mindenkinél jelentkeznek, vagy már csak előrehaladott állapotban észlelhetők, meglehetősen súlyos következményekkel járhatnak.

A legkisebb gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

TÜNETEK: Körülírt hasi fájdalmak, valamint a székelési szokások megváltozása, székrekedés és hasmenés váltakozása. Fekete, véres nyákos székletürítés. Felpuffadt has, étvágytalanság, jelentős súlyvesztés és általános kimerültség kísérheti a betegséget. A daganat bélelzáródást is okozhat.

OKOK: Pontosan nem ismertek. Egyik feltételezett oka a zsírban gazdag és rostokban szegény étrend. Az életkor is szerepet játszhat a vastagbéldaganatok kialakulásában (az idősek körében gyakoribb). A bél jóindulatú polipjainak némelyike idővel rosszindulatúan elfajulhat. Olykor öröklött hajlam is kimutatható.

KEZELÉS: A diagnózis vastagbéltükrözés (kolonoszkópia), majd az azt követő kimetszés szövettani értékelése segítségével pontosan megállapítható. Minél korábban ismerik fel és kezelik a daganatot, annál nagyobb a gyógyulás esélye. A vizsgálatok során meghatározzák a típusát, majd a daganatot eltávolítják. Ha rosszindulatú volt, akkor a műtétet sugár és kemoterápia követi. Amennyiben a daganat a végbél alsó kétharmadában helyezkedik el, vagy magasabb szakaszon, de nagyobb kiterjedésű, akkor a sebész mesterséges végbélnyílást (sztóma) készít a hasfalon. Ekkor az újonnan készített végbélnyílást a hasfal belfelületéhez rögzítik, és a széklet a sztómán keresztül egy speciális, hasfalhoz rögzíthető műanyagtasakba ürül.

A féregnyúlvány heveny gyulladása jobb oldali alhasi fájdalommal jelentkezik és sürgős sebészeti beavatkozást igényel. Gyermekkorban gyakori, azonban bármely életkorban előfordulhat. A tünetek felnőtteknél nem olyan kifejezettek, mint a gyermekeknél.

TÜNETEK: Néhány óra alatt kialakulnak. Típusos esetben a fájdalom előzmény nélkül alakul ki, és az alhas jobb oldalán a legerősebb. Előfordulhatnak kevésbé típusos formái is (a fájdalom a hátba sugárzik vagy a has egész területére kiterjed). A has bőre a legcsekélyebb érintésre is nagyon fáj, hányinger, székrekedés (gyakoribb mint a hasmenés), valamint láz (38°C.) kíséri.

KEZELÉS: A gyulladt féregnyúlványt mindenképpen el kell távolítani. Az operációt appendektómiának nevezik, és ez a leggyakrabban végzett műtétek egyike. Legjobb minél korábban elvégezni, nehogy szövődmény lépjen fel, mint például a rettegett hashártyagyulladás, amit az egész hasra kiterjedő fájdalomról, a széklet és a bélgázok leállásáról, valamint a magas lázról (39 °C) lehet felismerni.

A hasi sérv voltaképpen a hasfal körülírt kiboltosulása belső szerv (általában a bél) kóros kitüremkedésével. Elhelyezkedése szerint lehet lágyéki (inguinális), mely a lágyékhajlat fölött alakul ki, lehet combsérv (krurális vagy femorális), mely a lágyékhajlat alatt helyezkedik el, valamint a köldöksérv (umbilikális), mely a köldökgyűrűn türemkedik elő. Minden életkorban kialakulhat.

TÜNETEK: A sérv rendszerint szabad szemmel is észlelhető, változatos méretű, gömbölyded vagy tojásdad képlet, többnyire fájdalmatlan. Mérete tág határok között mozog, diónyitól emberfej nagyságig terjedhet. Kialakulhat fokozatosan, néhány hónap vagy év alatt, de az is előfordulhat, hogy hirtelen keletkezik nagy erőkifejtés hatására. Ilyen a köhögés, súlyos tárgyak cipelése, kényelmetlen helyzetben való hosszas álldogálás. Fekvő helyzetben vagy egyszerű nyomásra a sérv megkisebbedhet. Az idült székrekedés kedvez kialakulásának. Amennyiben a sérv fájdalmassá válik, az már kizáródásra utal, és azonnali sebészi beavatkozást igényel.

OKOK: A sérv kialakulása a hasfal gyengeségének következménye, mely nem eléggé ellenálló ahhoz, hogy a beleket a helyükön tudja tartani. Az egymás után végzett hasi műtétek (pl. császármetszés, valamint számos, többnyire nőgyógyászati műtéti beavatkozás) meggyengítik a hasizmokat és ez kedvező helyzetet teremt a hasfali sérv kialakulásához.

KEZELÉS: Igazán hatásos kezelése a műtét, amit legjobb akkor elvégezni, amikor még nincs rá sürgős indok, vagyis minél előbb. Tehát nem árt, ha az orvos mielőbb látja. A nagyon kis méretű sérvek esetében haskötő viselése is elégséges lehet.

A bélelzáródás voltaképpen a béltartalom továbbjutásának akadálya. Az akadály feletti bélszakasz kitágul, majd vérellátása csökken vagy teljesen megszűnik. Ezt követően az adott bélszakasz elhal, ami életveszélyes állapot, és sürgős sebészi megoldást igényel.

TÜNETEK: A bélelzáródás jelei néhány órán belül válnak kifejezetté. A has egésze felpuffad és fájdalmassá válik. Ehhez egy nagyon fontos jel társul, megszűnik a bél perisztaltikus mozgása, vagyis az, amellyel a székletet és a bélgázokat továbbítja. Ilyenkor fonendoszkóppal sem hallhatók bélhangok. Ugyanakkor gyakori a hányás, melynek következtében a kiszáradás jelei hamar jelentkeznek.

OKOK: Lehet daganat, mely növekedése során fokozatos, végül teljes bélelzáródást idéz elő. Idősebb korban a háttérben gyakran bélfodri verőér-rögösödés vagy beékelődés áll (mezenteriális trombózis vagy embólia). Bélelzáródást okozhat bélcsavarodás, sérv, hólyagkövek kialakulása vagy egy évekkel korábban végzett hasüregi műtét területén kialakuló heges köteg is.

KEZELÉS: Az elvesztett folyadék pótlásához az orvos azonnal infúziót köt a beteg vénájába, majd elhelyezi a gyomorszondát. Ezen keresztül szívja le az elzáródás felett keletkezett béltartalmat. A műtét során a sebész megszünteti az akadályt, eltávolítja a károsodott bélszakaszt és visszaálltja a bél folytonosságát.

Az emésztés nagyon bonyolult feladat, melynek részleteiért különböző erre specializálódott szerveink felelősek. Ezek bármelyikének zavara emésztőrendszeri problémák sokaságát okozhatja, amelyek kellemetlen tünetekben vagy akár súlyos betegségekben nyilvánulhatnak meg.

A nyálkahártyával borított emésztőrendszer a táplálék útját jelentő átmenő csatorna a szájnyílástól a végbélnyílásig. A különböző élettani funkciókat betöltő szakaszok a legkülönbözőbb betegségekkel keseríthetik meg életünket, a hétköznapi enyhe panaszoktól a végzetes kimenetelű, súlyos betegségekig.

Az aerogastria levegő jelenléte a gyomorban, helytelen elnevezése az aerophágia (levegőnyelés). A gyomor légtartalmának fokozódása nagyevőknél illetve egyoldalúan táplálkozó embereknél figyelhető meg. A legkülönfélébb panaszokat okozhatja: gyomor- és bélrendszeri panaszokat (felfúvódás, böfögés stb.), szívtáji (szívdobogásérzés) és légzőrendszeri (légszomj) tüneteket, idegi panaszokat (szorongás, fejfájás).

A kezelés az életmódra vonatkozó tanácsokból és szorongást oldó gyógyszeres kezelésből áll, utóbbi a levegőnyelést okozó kényszermozgások visszaszorításában hatásos. A kiváltó okok között a továbbiakban fül-orr-gégészeti betegségek keresendők. A megfelelő diéta is hatásos lehet.

Az anorexia (az étvágy csökkenése vagy teljes elvesztése) számos betegség klinikai tünete lehet, de legjellegzetesebb idegi eredetű formájában, az ún. anorexia nervosában. Ez általában a serdülők betegsége, érzelmi sokk vagy válság következtében alakul ki. A táplálék visszautasítása jelentős alultápláltságot, kóros soványságot, lányoknál cikluszavart eredményez.

Az afta kis fekélyes folt a szájnyálkahártyán, amely miatt bizonyos fajta táplálékkal érintkezve a nyálkahártyán kifejezett égő érzés keletkezik. Egyes gyógyszerek, bizonyos - főleg savas - élelmiszerek illetve különféle más betegségek szerepelhetnek a kiváltó okok között. Kivételes esetben az afták a végbél nyálkahártyáján is megjelenhetnek. A kezelés rendszeres fertőtlenítő hatású és lúgos oldattal történő szájöblítésből áll.

A nyelőcsőrák előfordulása férfiaknál gyakoribb, mint nőknél, általában ötvenéves kor után alakul ki. A gyomorból való savas visszafolyás - gyakran hányással kombinálva - valamint a fájdalom csak a betegség késői szakaszában jelentkezik. A daganatra gyakran a nyelési zavar vagy képtelenség, a hányadékban látható vér, illetve a szurokszéklet, később az esetleges távolabbi nyirokcsomóáttét (a nyakon) hívja fel a figyelmet.

A betegség gyanúja minden olyan ötven év feletti betegnél felmerül, aki nyelési zavarra panaszkodik, akármilyen enyhék is a tünetek. A beteg sorsa alapvetően a korai diagnózison és a megfelelő terápián múlik. Az érintett daganatos rész sebészi eltávolítása és a rekonstrukció elengedhetetlen. A betegség kórjóslata többnyire kedvezőtlen.

A leggyakoribb emésztőrendszeri daganat, amely főleg az ötvenévesnél idősebb férfiaknál alakul ki. A fáradtsággal és gyomorvérzéssel kísért fogyás többnyire késői, de jellemző tünet. Ötvenéves kor felett minden emésztési probléma felkeltheti a betegség gyanúját, mert a tünetek kezdetben jóindulatúnak tűnhetnek (pl. húsundor vagy egyéb gyomorpanaszok, enyhe rosszullétek, bizonytalan, enyhe fájdalmak).

A daganat elhelyezkedése és kiterjedése röntgenvizsgálattal és gyomortükrözéssel határozható meg. Az egyetlen lehetséges kezelés a daganatos rész mélyen történő sebészi eltávolítása. A kórjóslat a korai diagnózis és a terápia függvénye.

A széklet pangása állandó ingerlő tényező a vastagbélben, és olyan nyálkahártya gyulladást eredményez, amelynek vezető tünete a hasmenés és székrekedés váltakozása és a gyakori hasi fájdalom. A vastagbélgyulladást a krónikus székrekedéshez hasonlóan kell kezelni.

Ez a megbetegedés férfiaknál hozzávetőlegesen kétszer gyakoribb, mint a nőknél. Tünetei a daganat elhelyezkedésétől függenek. A fogyás többnyire csak késői, e daganatfélére nem jellemző tünet. A jobb oldali vastagbélrák emésztési panaszokat (étvágytalanság, haspuffadás, hányinger) és hasi fájdalmakat okoz, ritkábban jár véres székletürítéssel. A bal oldali vastagbélrák (az ún. hágó ágon lévő) bizonytalan fájdalommal kísért székrekedést, hasmenést vagy a kettő váltakozását eredményezi.

Szigmabél-daganat esetén a vezető tünet az állandó, nem valódi székelési inger, majd később gyakran bélelzáródás is kialakul. Az egyetlen lehetséges kezelés a vastagbél daganatos szakaszának mélyen az ép szövetekben történő sebészi eltávolítása. Az áttétmentes állapotban operált daganatok esetében a kilátások viszonylag kedvezőek. A rendszeres szűrővizsgálatok segítenek a vastagbéldaganatok korai felismerésében. Nem kell hozzá más, csak egy kis székletminta.

A férfiaknál gyakrabban kialakuló betegség bizonyos tünetekkel korán felhívja magára a figyelmet: a végbéltáji fájdalomhoz gyakran székelési inger társul, jellemző a hasmenés és a székrekedés váltakozása és a végbélvérzés székelés közben, vagy attól függetlenül is. A sebészi megoldást a daganatos végbélszakasz eltávolítása jelenti. A végbél alsó kétharmadában elhelyezkedő daganat esetén mesterséges végbélnyílást (kolosztómát) alakítanak ki a hasfalon. A széklet a kolosztómán keresztül a hasfalra erősíthető műanyag zsákba ürül.

A gyomor nem csupán "tárolóhely", ahol a táplálék az emésztés befejeztéig marad, hanem egy nagyon összetett szerv, az emésztőrendszer egyik állomása. Az emésztés folyamata a táplálék rágásával a szájban kezdődik, majd a gyomorsav segítségével a gyomorban folytatódik. A gyomor összehúzódásai a táplálékot megzúzzák és összekeverik a gyomornedvekkel, majd a belekbe továbbítják. A gyomor után az első bélszakasz a patkó- vagy nyombél, ahol a máj által kiválasztott epe megkezdi a zsírok lebontását.
A gyomor és a patkóbél belseje rendkívül ellenálló a bennük lévő savval és emésztőenzimekkel szemben. Ennek ellenére károsodhatnak, fekélyek, szűkületek és daganatok alakulhatnak ki bennük. (A lakosság kb. egy százalékát kezelik gyomor- és nyombélfekély miatt.)

A gyomortájék jellemző tünete lehet a fájdalom. Az emésztési zavar olyan általános elnevezés, amit akkor használunk, ha evést követően gyomorégés vagy gyomortáji fájdalom, émelygés, hányinger vagy puffadás jelentkezik. Ezeket a tüneteket valójában a bélrendszer bármely részének elégtelensége okozhatja, bár a tünetek miatt leggyakrabban a gyomrot magát (vagy a májat) szokták okolni az emberek. Az emésztési zavar orvosi neve diszpepszia.

Gyomorégés, émelygés

A gyomorégés a mellkas közepén jelentkező égő fájdalom. Ez a tünet nem mindig a gyomorral kapcsolatos. Okozhatja a nyelőcső gyulladása vagy a gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe. (Normális esetben a nyelőcső alsó szakaszának izomzata ezt a visszaáramlást megakadályozza.) A gyomorégés további oka lehet a gyomor vagy a patkóbél valamilyen problémája, vagy azok alkoholfogyasztás miatt kialakuló gyulladása, valamilyen élősködő, parazita, esetleg bizonyos gyógyszerek, például az aszpirin.
A tünet oka lehet a gyomor- vagy nyombélfekély is. Az is előfordulhat, hogy a gyomorégésnek egészen más oka van, például egy kis hasfali sérv vagy gerincbántalom. A gerincvelőből ilyenkor a fájdalom érzete a gyomortájékra "vezetődik", ám ez az érzet valójában a hasüregi nyálkahártyában keletkezik. Émelygést akkor érzünk, ha a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe. Hányáskor a gyomortartalom ténylegesen távozik a nyelőcsövön át. A hasmenéssel kísért, ismételt, erős és elhúzódó hányás kiszáradást okozhat, főként gyermekeknél és időseknél. Ezért nagyon fontos a hányás mihamarabbi megszüntetése, valamint a folyadékpótlás, ha lehet hideg folyadékkal. A véres, intenzív hányás a nyelőcső súlyos betegségére utal és orvosi felügyeletet igényel. A nagy mennyiségű vér megjelenése kórházi kezelést és endoszkópos vizsgálatot tehet szükségessé.

A puffadás okai

A puffadás hasi diszkomfort érzés, amely böfögés, illetve a szelek távozása után csökken. Számos gyomor- és bélrendszeri rendellenesség kísérő tünete lehet. Ez a tünet jelentkezhet emésztési zavar, irritábilis (ingerlékeny) bélszindróma, valamint epehólyag-betegségek esetében egyaránt. Az alkalmankénti puffadásérzet azonban az esetek többségében aggodalomra nem ad okot. Ha a problémát bizonyos ételek idézik elő, ki kell tapasztalni, hogy mik azok, és ki kell iktatni őket az étrendből.

Az emésztés zavartalan működéséhez legalább három tényezőnek kell összhangban lennie. Az első, a táplálék összeaprítása és összekeverése, ami túlnyomó részt a szájban és a gyomorban történik. A második fontos tényező a táplálék szállítása a nyelőcsövön keresztül a gyomorba, majd a vékony és a vastagbeleken át a végbélen keresztül újra a szabadba. A harmadik tényező a gyomor-bélrendszerben az emésztést elősegítő folyadékok, enzimek teremlődése, mint amilyen a nyál, gyomorsav, epe és a hasnyálmirigy enzimei. Először ezek segítségével a táplálék alkotórészeire bontása és a véráram útján a megfelelő helyre szállítása. Ha a három mechanizmus egyike többé-kevésbé működik csak, akkor beszélünk emésztési zavarról.

Tünetek:

Az emésztési problémák különböző módon nyilvánulhatnak meg. A leggyakoribb tünetek közé tartozik teltségérzet, puffadás, böfögés, gyomorégés, émelygés vagy akár hányás is, gyomorpanaszok, hasmenés, székrekedés és hasfájás.

Esetleges komplikációk:

Amennyiben az emésztési problámát a gyomor-, bélrendszer megbetegedése okozza, akkor alapvetően mindig komplikációk lépnek fel, pl.: gyengeség és kimerültség a fogyás vagy belső vérzések következtében.

Kiváltó okok:

Minden egyes zavar a gyomor-bél területén vezethet emésztési problémákhoz. Mivel a máj, az epehólyag, az epeutak és a hasnyálmirigy együtt csatlakozik az emésztő rendszerbe, így ezen szervek megbetegedései is együtt fordulnak elő. Az emésztési probélmák leggyakoribb okai:
nyelőcső- és gyomorgyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás, gyomor- és bélbetegségek, epekő, daganatok a gyomor-, bélterületen, a májban vagy az epeutakban. Gyakran külső tényezők is kiválthatnak emésztési probémát, mint pl.: helytelen táplálkozási szokások, stressz, túlzott alkohol- és cigarettafogyasztás, pszichés problémák.

Mit tehet Ön:

Lásd puffadás, hasmenés, gyomorégés, hányinger és hányás, székrekedés.

Mit tehet az orvos:

Az orvos az emésztési probléma okát keresi. Ehhez számos speciális vizsgálat elvégzésére van szükség. Vér- és székletvizsgálat, gyomor-bél tükrözés (endoszkópia), hasi ultrahang-vizsgálat. A kezelés a panaszokat előidéző októl függ. Túlzott gyomorsav termelés esetén, jobb gyomorürülés elősegítésére vagy felfuvódás, puffadás ellen gyógyszerek is segíthetnek.
Megelőzés:
Visszatérő emésztési problémák esetében az alkoholról, a kávéról és a cigarettáról le kell mondani. Bizonyos evési szokások megváltoztatása segíthet az emésztési problémák megelőzésében: nem kapkodva enni, rendszeresen kisebb evéseket kialakítani, nagyon zsíros és fűszeres ételekről lemondani, lehetőleg sok teljes kiőrlésű terméket, zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket fogyasztani, alkohol- és szénsavtartalmú italok helyett inkább teát, gyümölcslevet vagy tejet inni.

GYOMORÉGÉS

A gyomorégés a túlzott gyomorsavtermelés által kiváltott kellemetlen tünet. Fontos orvosi-diagnosztikai feladatot jelent az anginától és a szívrohamtól való elkülönítése, mert egyes esetekben a gyomorégés és az említett szívbetegségek által kiváltott tünetek összetéveszthetőek.

Tünetek:

Égető érzés a mellkas alsó, vagy a hasüreg felső részén, amely hullámszerűen felfelé és lefelé mozoghat. Súlyos esetben a tünetek átterjedhetnek a mellkas oldalsó részére és a nyakra is. Savanyú (savas)/keserű (epe) ízérzet a szájban.

Kiváltó okok:

A nyelőcső egyes részeinek a savas gyomortartalom nyelőcsőbe jutása következtében kialakuló irritációja és gyulladása. Ezt a visszajutást kiválthatja ill. elősegítheti az étkezéseket követő hajolgatás, lefekvés, vagy böfögés. Hiatus hernia, amely olyan állapotot jelöl, melyben a gyomor egy része a rekeszizom gyengesége miatt a mellüregbe türemkedik. Ez az állapot főleg időskorban, túlsúlyos embereknél és terheseknél fordul elő és a gyomortartalom nyelőcsőbe áramlását gátló mechanizmusok gyengülésével jár.

Mit tehet Ön:

Igyon 1-2 korty vizet! A tünetek esetleg már ez esetben is megszűnnek. Vegyen be savközömbösítőket (antacid készítményeket)! Látogassa meg orvosát, ha először van gyomorégése és a tünetek alapján nem tud különbséget tenni a gyomorégés és az angina/szívroham között, továbbá, ha a gyomorégés hosszabb időn át visszatérő jelleggel jelentkezik!
Mit tehet az orvos:
Kizárja az angina/szívroham lehetőségét. Nagyhatású savtermelést csökkentő gyógyszert rendel. Ritka esetekben műtéti úton korrigálja a hiatus herniát.

Megelőzés:

Fogyasszon sok zöldséget, gyümölcsöt, kivéve a savanyúakat (citrom, narancs, savanyú almafélék, savanyúuborka, savanyúkáposzta)! Éjszakára ne egyen sokat, főleg ne nehezen emészthető, zsíros-húsos ételeket! Kerülje a szénsavas italok fogyasztását! Kerülje az étkezést közvetlenül követő időszakban a hajolgatást, ill. a lefekvést! Fogyjon le, ha túlsúlyos! Ez sokszor már önmagában is elég a hiatus hernia miatti panaszok megszüntetésére.

Webmester | Impresszum | Médiaajánlat