Curta - a miniatűr csoda

A képen látható eszköz egy közel 500 éves technikai fejlesztés csúcsaként és egyben lezárójaként született meg. Mondhatni, hogy készítője az életét is ennek a tökéletes kis eszköznek köszönheti. Hogy miért? A cikkből kiderül....

A XX. század közepén megjelent egy olyan mechanikus számológép - a Curta -, amely egy több évezredes igényt elégített ki a legmagasabb fokon, közel ötszáz éves fejlesztő munka lezárójaként született meg, jóllehet alig vált ismertté. A tervezője már igen érdekes életútja miatt is megérdemli, hogy megemlékezzünk róla, túl a zseniális fejlesztési munka eredményén.

Curt Herzstark 1902. január 26-án született Bécsben, kikeresztelkedett zsidó apa és keresztény anya gyermekeként. Az első számológéppel kapcsolatos élményeit hamar megszerezte, mivel édesapja 1905-ben számológépgyárat alapított, ahol akkortájt fejlettnek számító Thomas-féle kalkulátorokat kezdtek gyártani, különböző saját fejlesztésekkel kiegészítve. A kis Curt ígéretes zenei tehetség volt, de érdeklődése a technika iránt is hamar megnyilvánult: 8 évesen a vásárok csodagyerekeként apja készülékein szorzásokat végzett, a nézők nagy bámulatára.

Az első világháborúban, mint majdnem minden gyárat, a Herzstark gyárat is katonai célra használták, tüzérségi lövedékeket gyártottak.

A világháború után, mikor Curt elvégezte a gimnáziumot, finommechanikai szerszámkészítőnek kezdett tanulni apja gyárában. Szerencsés volt, mert apja gyárában találkozhatott a legkorszerűbb technikákkal, és sokat tanult már John Hayardtól, mentorától, aki korábban Glashüttében tanult, a század eleji finommechanika oktatás fellegvárában.

A húszas évek közepétől a régi monarchia területén értékesítette a gyár termékeit. 1928-ban jelent meg a cég legnagyobb sikert aratott terméke, amely 8 új szabadalom alapján működött és nagy táblázatok sorait és oszlopait is képes volt összegezni. Az egy irodában 3-5 ember munkáját kiváltó készülék nem terjedhetett el, mert egy autó árába került!

1934-től kezdett Herzstark egy olyan zsebben is elférő készüléken gondolkodni, amellyel az alapműveletek egyszerűen elvégezhetőek. Erre a vevők és a kor is sarkallta, hisz ezidőtájt egy magára valamit is adó technikus vagy mérnök logarlécet hordott magával, ami viszont nem adott minden esetben megfelelő pontosságú eredményt.

A kezdetben Liliputnak nevezett modell alapgondolata az volt, hogy nem a hagyományos készülékek miniatürizálását kell megpróbálni, mert ezeket nem lehet közvetlenül az ujjakkal beállítani, hanem egy teljesen új konstrukciót kell alkotni, amely

  • nem tartalmaz kiálló alkatrészeket, hogy zsebben is lehessen hordani;
  • tenyérben elfér, de mégis stabilan fogható, aminek a henger forma felel meg a legjobban;
  • az eredményt a tetején jelzi ki, ahol a műveletvégző kar is elhelyezkedik, a bemenő számokat a paláston kelljen beállítani;
  • kellően könnyű, ami könnyűfémből való készítést feltételez.

1937-ben a cégalapító apa elhunyt, Curtnak kellett átvennie a gyár vezetését. 1938 márciusában a nácik megszállták Ausztriát. A Herzstark technikai tudását elismerő nácik Hitler győzelmi ajándékaként tekintettek a készülő gépre, így hagyták, hogy dolgozzon a terveken.

A gép vázlata
A gép vázlata

1943-ban tartóztatták le, mert segítséget nyújtott a zsidó menekülteknek.

A buchenwaldi koncentrációs táborba került, de technikai tudása miatt dolgozhatott számológépén, majd később a V1 és V2 rakéták vezérlését is megoldó Gustloff-Művekbe került. A bombázások miatt a gyár a föld alatt 600 méter mélységben volt egy régi sóbányában, amelynek állandó 21 °C-os levegője lassította a sokak korai halálát okozó tüdőbetegség elhatalmasodását. Anyja élelmiszercsomagjai és a meghagyott megfelelő ruházat is növelte túlélési esélyeit.

A buchenwaldi tábor felszabadításáig dolgozott náci felügyelet alatt a számológép tervén. A felszabadítás előtti utolsó napokban sikerült is befejeznie a Liliput névre keresztelt számológép terveit.