- eTwinning
- Learning Events: újabb kurzusok indulnak
- eTwinning Road Show: Európa házhoz megy
- Kompetencia alapú programcsomagok
- Szolgáltatói kosár
- Sulinet Nyelvek
- Sulinova Adatbank
- Magyar Géniusz Portál
- Nemzeti Tehetség Program
- Digitális Irodalmi Akadémia
- Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
- Történelemtanárok Egylete
- Magyarország Képes Történelmi Kronológiája
- A holokauszt Magyarországon
- Jelkép és örökségtár
- Realika - Digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
- Természetbúvár labor
- A magyar nemzeti parkok honlapja
- Segítségnyújtó szervezetek

Matematikusok Erdélyből
Erdély gyakran és különböző okokból kerül szóba a médiumokban. Nézzük meg, hogy a híres matematikusok közül ki származik erről a szép tájról!
Bolyai János (1802 - 1860)
Kolozsváron született, hadmérnökként dolgozott, Az abszolút geometria korszakalkotó felfedezését közlő dolgozata, az Appendix 1832-ben jelent meg latin nyelven, atyja Bolyai Farkas Tentamen című műve függelékeként.
A Bolyai-Lobacsevszkij geometria tette halhatatlanná, de a matematika legkülönbözőbb területein dolgozott. Ismert a számelméleti munkássága, foglalkozott a komplex számok elméletével, de az algebrai egyenletek megoldhatóságával is.
Bolyai Farkas (1775 -1856)
Bolyán született. a híres és ősi nagyenyedi református kollégiumban tanult. Tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban folytatta, majd hosszabb külföldi tanulmányúton vett részt. Ekkor ismerkedett meg Göttingában Gaussal, akivel barátságot kötött. Erdélybe hazatérve előbb Kolozsváron, majd Marosvásárhelyen tanít. 1804-ben Marosvásárhelyen a református kollégium matematika, fizika és kémia szakos professzora lett. Emellett drámákat, verseket írt és különböző találmányokon dolgozott. Legfőbb matematikai munkája a Tentamen, 1832-ben jelent meg. Ez Bolyai Farkas tudományos munkáinak gyűjteménye. A Tentamen függelékeként jelent meg az Appendix, Bolyai János munkája.
Vályi Gyula (1855 -1913)
Marosvásárhelyen született. Tudományos munkássága a kolozsvári magyar egyetemhez kötődik. Projektív geometriával és légcsavarok tervezésének matematikai problémáival foglalkozott.
A kolozsvári Bolyai-kultusz egyik fő támogatója volt. A parciális differenciálegyenletek területén elért eredményei Kőnig Gyulát és Kürschák Józsefet is a témakör vizsgálatára ösztönözték. Viszonylag keveset publikált, s így hatása inkább igen gondosan kidolgozott előadásain mutatkozott meg
Wald Ábrahám (1902 -1950)
A modern matematikai statisztika egyik megalapozója, a játékelmélet továbbfejlesztője.
Középiskoláit Kolozsváron végezte. Ezután rövid ideig magánúton tanulta a matematikát, majd a bécsi egyetemre iratkozott be. Közben katonai szolgálatra hívták be a román hadseregbe, így csak 1931-ben végzett. Ugyanekkor doktorált és megjelentek első publikációi is. Bécsben dolgozott, majd. 1938-ban a new-yorki Columbia egyetem hívta meg. Ott tanított tragikus haláláig (repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett Indiában).
Irodalom:
- T. Tóth Sándor: Az erdélyi matematika kezdetei
- Az erdélyi magyarság hozzájárulása az egyetemes kultúrához
- Ponticulus
- Filep Lásszló: Magyar matematika Erdélyben a két világháború között
- Kiss Elemér: A "Bolyai-ládák" legújabb titkai
Tarcsay Tamás







