Erkel Ferenc

Az ismert zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője, a kiváló sakkozó 111 évvel ezelőtt halt meg Budapesten.

A Gyulán született Erkel Ferenc gyerekkorától kezdve zeneközelben élt, hiszen tanító édesapja egyházi karnagy is volt. Nagyváradi és pozsonyi tanulmányai után alig múlt tizenhét éves, amikor házi zenetanárnak szegődött Kolozsvárra. Zenei pályája zongoraművészként kezdődött, alkalmanként vezényelt és a zeneszerzéssel is kereste kenyerét. 1834-ben mutatkozott be Pesten először, alig egy évvel később fel is költözött, és Pesten telepedett le.
Több színháznál volt karnagy, majd 1837-től harminc éven át első karmester
és zenei vezető volt a Pesti Magyar (később Nemzeti) színháznál.

Első operája, a Bátori Mária 1840-ben készült. A szövegkönyv szerzője már ekkor is az az Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek az operaszerzői munkájában.

1844-ben mutatták be a Hunyadi László című történelmi operát, majd megnyerte azt a pályázatot, amelynek
köszönhetően ő zenésíthette meg Kölcsey Himnuszát. Erkel Ferenc szerzeménye azóta is a Magyar Nemzet és a Magyar Köztársaság Himnusza. A szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, többek között az ő irányításával alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, 1861-ben pedig
bemutatták leghíresebb operáját, a Bánk Bánt. Későbbi művei már nem
voltak igazán sikeresek, viszont rendkívül sokat tett a főváros zenei
életének felvirágoztatásáért.

1868-ban az Országos Magyar Daláregyesület vezető karnagyává választotta, miközben aktívan szerepet vállalt a Zenepedagógia terén is, közreműködött például a Zeneakadémia 1875-ös megalakításában is. Az 1884-ben megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatóvá választotta. 1888-ban 50 éves működése alkalmából ünnepelte a főváros, majd 1890-ben nyolcvanadik születésnapján lépett utoljára pódiumra, a Filharmóniai Társaság hangversenyén.

Nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera, mint műfaj megteremtése. Nyugati operák mintáira támaszkodva, a 19. század magyar verbunkos zenéjének felhasználásával és újraértelmezésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. A zene mellett neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör előbb alelnöke, majd egy év múlva elnöke lett. Emlékére 1952-ben állami díjat alapítottak, mellyel minden évben a kiemelkedő magyar zeneműveket és zenetudományi munkákat jutalmazzák.
111 évvel ezelőtt, 1893 június 15-én érte a halál.

A képek forrása:
www.hungary.ru
www.mek.iif.hu
palatabla.zenith.org
www.bgrg.sulinet.hu