A nagycsaládosok 60 százaléka létminimum alatt él

Elkészült egy országjelentés a szegénységről és az ellene folyó küzdelemről. A rendszerváltás óta eltelt 15 év társadalmi fejlődését, gazdasági átalakulásának következményeit a társadalomkutató intézet munkatársai vizsgálták

Bár a tanulmány nem tartalmaz megrendítő újdonságokat, mégis, így összefoglalva tisztább képet kaphatunk arról, ki tekinthető ma Magyarországon szegénynek, milyen lehetősége van az egyénnek és a családnak a kitörésre. A társadalomkutatók szerint a rendszerváltás legnagyobb vesztes csoportja a gyermekes családoké. Szakadék tátong a gyermekesek és a gyermektelenek között, és az sem mindegy, hány gyermeket nevel egy család.

Cser Károlyné, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese a műsorban elmondta, hogy a szegénységi határt részben a KSH húzza meg, amikor megállapítja a létminimumot. Ez tavaly ötvenezer forinttal indult, és ahogyan egy családban a gyermekek egyre fiatalabbak, úgy csökken egészen 50 százalékig. A KSH adatai szerint ma Magyarországon a kétgyermekes családok 35%-a, a három vagy több gyermekes családok pedig 60%-a él létminimum alatt.

Medgyesi Márton szociológus, a Tárki kutatója szerint az Európai Unióban standardnak használt és elfogadott szegénységi mutatónak az értéke Magyarországon 13 százalék, ami azt jelenti, hogy körülbelül 1 millió 300 ezer ember tartozik a szegények közé. Kelet-európai összehasonlításban ez közepes számnak tekinthető, mert vannak olyan országok, ahol ennél jóval magasabb az arány.

A társadalmi egyenlőtlenségekről szólva a szakértők kifejtették, hogy a gazdasági és társadalmi különbségek növekedése valószínűleg folytatódni fog, de bízhatunk abban, hogy a gazdasági növekedés lesz akkora mértékű, hogy a nehezebben alkalmazkodó, gyenge munkaerőpiaci lehetőségekkel rendelkező csoportok is részesüljenek belőle. Ez persze leginkább a magyar társadalompolitikán, területfejlesztési politikán, foglalkoztatáspolitikán múlik, viszont számíthatunk támogatásra az európai uniós alapokból is.