Mire jó a nyílt nap?

Bár még csak december elején járunk, ha idén felvételizel, már most érdemes elgondolkodnod a továbbtanuláson. A középiskolák október végén közzétették kínálatukat: például azt, milyen fakultációkat, tagozatokat indítanak vagy mik a felvételi követelmények.

Az iskolák gyakran szerveznek nyílt napokat is, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek az intézmény programjával, tanáraival, a környezettel. Ez sok helyen már le is zajlott. A nyílt nap általában több napos, a diákok és szüleik egyaránt jöhetnek, beülhetnek a tanítási órákra, és meghallgathatják az iskoláról szóló általános tájékoztatást. A nyílt nap iránti érdeklődés - bár nem teljesen megbízhatóan -, valamelyest előrejelzi a felvételizők számát. A népszerűbb iskolák nyílt napjain olykor szinte ostromállapot alakul ki: a diákok és a szülők be sem férnek a tájékoztató előadásokra és a tanítási órákra. A nyílt napok látogatottsága legtöbbször az aktuális trendek szerint alakul: aszerint, hogy éppen mik a sikerszakmák. Ma a közgazdasági és informatikai középiskolák dúskálnak a jelentkezőkben. Harcolniuk inkább az egészségügyi és agrárképzést nyújtó intézményeknek kell a diákokért. Az iskolaválasztásban egyébként fontos szerepük lehet a nyílt napoknak, hiszen felmérések is igazolják, hogy a szülők leginkább a személyes tapasztalatokra alapozva választanak gyermeküknek iskolát.

A Kurt Lewin Alapítvány 2001-2002-es tanévben végzett vizsgálata szerint a döntés meghozatalakor fontos szempont az iskola híre is: a szülők nagyban alapoznak kollégáik, barátaik vagy szomszédaik véleményére. Néhányan említik ugyan, hogy megnézték az iskola pedagógiai programját vagy internetes honlapját, a döntéskor elsődleges szempont mégis a hallomásból vagy személyesen szerzett információ. Döntő tényező az iskolaválasztásnál az is, hogy a nagyobb gyermek is oda jár vagy járt. Maguk az iskolák is támogatják, hogy az a gyermek felvételt nyerjen, akinek a testvére már ott tanul. Előfordul - többnyire kisebb településen -, hogy maga a szülő is az adott iskolába járt gyerekkorában. Egyre érzékenyebben figyelnek a szülők az iskola épületére, felszereltségére, illetve a környékére is. Sajnálatos módon azonban nem mindenki számára tényleges választás a beiskolázás. Magyarországon a közoktatási törvény szerint szabad iskolaválasztás van, vagyis a szülő a gyermeke adottságai, érdeklődése, világnézete, nemzeti vagy etnikai hovatartozása alapján maga döntheti el, hogy milyen iskolába járatja. Ez az elv azonban nem minden család esetében érvényesül maradéktalanul: a hátrányos helyzetűeknél gyakran kényszer az iskolakezdés. Csak a szülők egyik csoportja választ valóban, a családok másik, igen jelentős részének viszont a külső társadalmi kényszerek eleve kijelölik azt az általános iskolát, amelybe gyermeke járni fog. Ezek a szülők többnyire nincsenek is tudatában annak, hogy lehetőségük volna a választásra. Az ő gyermekeik és persze valamennyi iskolaválasztó számára segítséget nyújthat a Fővárosi Ifjúsági és Pályaválasztási Tanácsadó sok más intézettel, alapítvánnyal és civil szervezettel együtt .