DÖK szabályzat

Sok kérdés érkezett hozzánk a diákönkormányzati működési szabályzattal kapcsolatban. Írásunkban a szabályzat elfogadásának rendjét ismertetjük.

DÖK SZMSZ elfogadásának rendje.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadási rendjét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 63. § (4) bekezdése határozza meg.
A jogszabály nem tér ki arra, hogy kinek a feladata az első változat elkészítése. A jogi szabályozás hiánya ez esetben azt jelenti, hogy a diákönkormányzati működési szabályzatra bárki készíthet javaslatot. Lehet erre a célra bizottságot létrehozni (például egy dunántúli iskola erre a célra egy diákokból, pedagógusokból és "öregdiákokból" álló vegyes bizottságot hozott létre), de a diákönkormányzat diákvezetője, vagy a diákmozgalmat segítő pedagógus is magára vállalhatja ezt a feladatot.
Első tervezet
Nem előírás, de célszerű, hogy az elkészült tervezetet először a diákönkormányzat operatív döntéshozó testülete, a diáktanács tárgyalja meg. Ha a diáktanács a tervezetet vitára alkalmasnak találja, érdemes megkérdezni a diákközösségek képviselőinek véleményét is. Az így begyűjtött javaslatok alapján áll össze a szabályzat első hivatalos tervezete. Ha sikerült megállapodni a tervezet szövegében, akkor ki kell kérni a nevelőtestület véleményét.
Második tervezet
A második tervezet a nevelőtestület véleményének beszerzése után alakul ki.
A nevelőtestület véleményezési joga ez esetben azt jelenti, hogy a diákönkormányzat köteles megkérdezni a tantestületet, mit gondol a tervezetről. A nevelőtestület által megfogalmazott javaslatokat a diákönkormányzat köteles megismerni, azaz például a diáktanács napirendjére tűzni és megtárgyalni. A nevelőtestület véleménye nem köti a diákönkormányzatot, tehát a javaslatokat "jó tanácsként" kezelve megfontolják, és a tárgyalás eredményeként beépítik a második változatba, vagy elvetik.
A második tervezet ezt követően a diákönkormányzatot választó tanulóközösség elé kerül. A Ktv. 63. § (4) bekezdése szerint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el.

Diákközgyűlés
A diákönkormányzatot választó tanulóközösség döntéshozatalára több lehetőség kínálkozik. Ezek egyike a diákközgyűlés. Fontos megemlíteni, hogy ez a diákközgyűlés nem feltétlenül azonos az iskolai diákközgyűléssel.
A közoktatási törvény szerint egy intézményben több diákönkormányzat is működhet. Ezen diákönkormányzatok mindegyike készít diákönkormányzati szervezeti és működési szabályzatot. Értelemszerűen az egyik diákönkormányzat működési szabályzatát tárgyaló diákközgyűlésre a diákönkormányzatot megválasztó tanulók mennek el, míg a másik diákközgyűlésre a másik diákönkormányzat választói.
A tipikus eset persze az, hogy az intézményben egy diákönkormányzat működik, amely gyakorolja az iskolai diákönkormányzat jogait is. Ez esetben a választó közösség egybeesik a tanulók közösségével, így az intézményi diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadása történhet az iskolai diákközgyűlésen is.
A diákközgyűlés összehívásának szabályait a rendelet 31. §-a szabályozza. A jogszabály szerint diákközgyűlést évente legalább egyet kell tartani, ez az "évi rendes diákközgyűlés", amelynek időpontját a tanév helyi rendjében kell meghatározni. Az időpontról szóló tantestületi döntés előtt be kell szerezni az iskolai (kollégiumi) diákönkormányzat véleményét.
Az intézményi diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadása történhet az évi rendes vagy rendkívüli diákközgyűlésen is.
A rendelet 31. § (4) bekezdése szerint az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója, kollégium igazgatója, vezetője kezdeményezheti.
A diákközgyűlés - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján - küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden választójoggal rendelkező diáknak jelen lennie. A diákok küldötteket állíthatnak, akik a képviseletükben részt vesznek a diákközgyűlés munkájában.
Fontos megemlíteni, hogy a közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét a kitűzött időpont előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni, például az iskolarádió vagy iskolaújság útján.

"Diákszavazás"
A diákközgyűlés mellett más lehetőség is van a diákönkormányzatot választó tanulóközösség akaratának kinyilvánítására. Ilyen lehetőség az intézményi "diákszavazás".
A döntéshozatal e módjának alkalmazása akkor lehetséges, ha a döntéshozatalt megelőző vita már lezárult és a szavazás szabályai rögzítettek (pl. meglévő diákönkormányzati szervezeti és működési szabályzat módosítása).
Tekintettel arra, hogy az ilyen szavazás szabályait nem rögzíti jogszabály célszerű a népszavazás jogszabályban rögzített szabályainak figyelembevételével megalkotni a diákszavazás helyi szabályait. A szabályok megalkotáskor ügyelni kell, hogy minden döntésre jogosultnak lehetősége legyen a szavazásra, hiszen a közoktatási törvény minden diák számára biztosítja a szavazati jogot.
A jövőbeni szavazásokra is tekintettel javasolt a diákszavazás rendjének rögzítése a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatában.
Harmadik tervezet
A diákönkormányzatot választó tanulóközösség döntése nyomán alakul ki a harmadik tervezet. Ez a tervezet a diákönkormányzat szándéka szerinti végleges verzió. Ahhoz hogy érvényessé váljon, már csak egy lépés hiányzik: a nevelőtestület jóváhagyása.
Fontos kiemelni, hogy a tantestület ez esetben törvényességi felügyeletet gyakorol, azaz szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével.
A diákönkormányzati szervezeti és működési szabályzat a diákönkormányzat alap dokumentuma, ezért fontos érdek kötődik a mielőbbi hatályba lépéséhez. Ezen érdekkel összhangban a jogalkotó válaszadási határidőt rendelt a tantestület döntéséhez. A Ktv. szerint a jóváhagyás megadásáról vagy megtagadásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.
Jogorvoslat
Ha a diákönkormányzat jogsértőnek érzi a tantestület jóváhagyást megtagadó döntését, jogorvoslatot kérhet. A Ktv. 84. § (2) bekezdése szerint a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A fenntartó döntése ellen bírósághoz lehet fordulni, kivéve ha a döntést a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete (közgyűlése) hozta, ez esetben a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalnál törvényességi ellenőrzést lehet kezdeményezni.

Jásper András