Diákönkormányzat szabályozása


Az iskolák és kollégiumok életében meghatározó szerepe lehet a diákönkormányzatoknak. Találkozhatunk olyan példákkal, amikor az intézmény működését az iskola vezetősége a diákönkormányzattal közösen alakítja ki, megteremtve ezzel az "együttműködés iskoláját". Mindennek persze nagyon sok előfeltétele van, de talán az első és alapvető feltétele, hogy mind a tanárok, mind a diákok tisztában legyenek azzal, hogy a jogalkotó milyen szerepet is szán a diákönkormányzatoknak az iskolákban.

Most induló sorozatunkban körbejárjuk ezt a kérdést és hétről-hétre sorra vesszük a diákönkormányzatokra vonatkozó szabályokat.


Elsőként fontos kiemelni, hogy a bemutatásra kerülő szabályozás egységes, minden iskolatípusra, sőt a kollégiumokra is ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak. Ennek tisztázása azért is lényeges, mert az 1996. évi módosítást megelőzően más jogok illették meg az általános és a középiskolai diákönkormányzatokat.

A Közoktatási törvény szerint a diákönkormányzat feladata a tanulók, azok közösségeinek érdekképviselete. Ezen rendelkezés alapján a diákönkormányzatok kötelező feladata az érdekképviseleti tevékenység folytatása.
Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozzanak, ami a tanulókat érinti. Tehát a diákönkormányzat döntésétől függ, hogy az érdekképviseleti tevékenységen kívül milyen feladatokat vállal fel. A gyakorlat azt mutatja, hogy a diákönkormányzatok tevékenységének jelentős részét inkább a szabadon választott, a tanulók szabadidejének eltöltésével, programszervezéssel kapcsolatos tevékenység tölti ki. Pedig a későbbiekben majd látni fogják, hogy a törvény az érdekképviseleti feladathoz jelentős jogokat rendel.


Ma már a diákönkormányzat léte szinte minden iskolában természetes, ami jó hír. A törvény egyébként diákönkormányzat létrehozását nem teszi kötelezővé, a tanulókra bízza ennek eldöntését. De szigorúan a tanulók döntése ez, nincs senki másnak beleszólása. Sőt abban az esetben, ha a tanulók eldöntik a diákönkormányzat megalakítását, az iskola vezetőségének több kötelezettsége is keletkezik.

Ezek között az első az igazgató azon kötelessége, hogy együttműködjön a diákönkormányzattal. Ez azt jelenti, hogy ha megalakul a diákönkormányzat, akkor ezzel az iskola vezetőségének feladatai keletkeznek, méghozzá az, hogy a kezdeményezéseikkel, kérdéseikkel foglalkozniuk kell. Ez egy általános szabály, amely pontosításának a helye az iskolai szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ). Itt kell szabályozni a diákönkormányzat, szervei, illetve diákképviselői, valamint az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formáját és rendjét.

Az általános együttműködési kötelezettségen túlmenően az iskola igazgatóját, illetve az adott kérdésben intézkedésre jogosult személyt, szervet a diákönkormányzattól érkezett kérdéssel, javaslattal kapcsolatban válaszadási kötelezettség terheli. A megkérdezettnek 30 nap áll rendelkezésre, hogy érdemi választ adjon a diákönkormányzatnak. Érdeminek pedig az a válasz tekinthető, amelyből a diákönkormányzat számára új információk derülnek ki a kérdéssel kapcsolatban, illetve amelyből megállapítható a megkérdezett véleménye, döntése, annak indoka.


A diákönkormányzat működését biztosítja még az a rendelkezés, amely szerint feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit. Egyetlen kikötés van ezzel kapcsolatban, hogy a diákönkormányzat ezzel ne korlátozza az iskola, kollégium működését. Ez szintén egy olyan szabály, amelynek szükséges a pontosítása, az intézményi specialitásoknak megfelelően. A pontosítást az intézmény szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ-ben) kell megtenni, a használat pontos rendjének szabályozásával.

A fenntartót terhelő kötelezettség szerint az iskola költségvetésében gondoskodnia kell a diákönkormányzat működési feltételeiről. Intézménytípustól függetlenül érvényes minden fenntartóra. A szabály annyit jelent, hogy a költségvetés kialakításakor - önálló tételként feltüntetve - egy összeget kifejezetten a diákönkormányzat működésére kell szánnia a fenntartónak. Mértéke nem meghatározott, de az összegnek el kell érnie azt a minimumot, ami elegendő a rendelkezés céljának megvalósítására: a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítására. A költségvetési támogatás természetesen az iskola számlájára érkezik, de az iskolai SZMSZ-ben meghatározottak szerint azt a diákönkormányzathoz el kell juttatni.


Az előzőekben ismertetett szabályok alapvető garanciát jelentenek arra, hogy mind az iskola vezetőségének, mind a fenntartónak párbeszédet kell folytatnia a diákönkormányzattal, létét és működését támogatnia kell.

Kapcsolódó jogszabályi helyek


Ktv. 55. § (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen
e) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés;

Ktv. 63. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.
(6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését.

Ktv. 83. § (9) A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára, harminc napon belül, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni.
Ktv. 121. § (1) E törvény alkalmazásában
8. érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka;

Ktv. 102. § (8) A fenntartó - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében - gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség), továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.


Vhr. 4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni
d) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),

Rövidítések:
Ktv. - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
Vhr. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. évi MKM rendelet.