Kedvenc konyhám, a magyar konyha

Ahány ember, annyiféle ízlés, ahány nemzet, annyiféle konyhaművészet! Vajon mitől más egy-egy nemzet konyhája? Talán a fűszerezéstől vagy az ételt alkotó összetevőktől? Míg a franciák előszeretettel fogyasztanak csigákat, a kínaiak kutyahúst vagy kígyót, addig mi, magyarok egészen más ételeket kedvelünk!

Vannak országok, ahol az imént felsorolt furcsa állatok fogyasztása teljesen természetes dolog, míg nekünk, nemcsak hogy nem természetes, de talán mondhatom, hogy bizarr és visszataszító. Természetesen egy-két kivételt leszámítva, ami mindig akad. Ugyanakkor egy idegen nemzet esetében az általunk fogyasztott csirke vagy disznó váltja ki ugyanezt a hatást. Ettől vagyunk másak mi, s ettől másak ők. Ezt mindenkinek el kell fogadni, s tiszteletben kell tartani, viszont semmiképpen sem szabad ráerőltetni egy ételt egy más nemzet konyháját kedvelő emberre.

paprikás csirke
paprikás csirke
Nemcsak azért, mert én magyar vagyok, hanem mert valóban ez a kedvencem, a magyar konyháról tennék ma említést. Aki rendszeresen figyelemmel követi Főzősuli című sorozatunkat, az különösen nagy érdeklődéssel vetheti bele magát ebbe a cikkbe, amit egy kis kiegészítéseként is felfoghatunk az említett sorozatnak.
A magyar konyhaművészet nem csupán az összetevőket jelenti, hanem bizony az étel elkészítésének módját is, sőt, igazán ez határozza meg a mi konyhaművészetünknek a jellegzetességeit.
Őseink ételkészítési módja még meglehetősen eltért a maitól, sok ételt átvettünk a valamilyen okból itt tartózkodó népektől.

töltött káposzta
töltött káposzta
Valószínűleg az osztjákoktól maradt ránk a bableves, az azerbajdzsánoktól a jáska, amely hasonló volt a mai gulyásleveshez, csak ők darából és marhahúsból készítették. A töltött káposzta őse az úgynevezett szárma, ami szőlő- vagy káposztalevélbe göngyölt rizzsel kevert hús volt, melyet olajban vagy zsírban megsütöttek, esetleg lében főztek meg. Mátyás király idejéből is jelentős adataink vannak az akkori ételekről, melyek bő választékban kerültek a király asztalára. Mivel a királyné olasz volt, meghatározóvá vált az olasz hatás is. Szakácsaik magyarok voltak, s a nyárson és rostélyon sült húsokon kívül az ételeket még üstökben, bográcsokban főzték, s jellemző volt, hogy bőséges lében vagy sok mártással tálalták azokat.

sertéspörkölt
sertéspörkölt
Az ételeket erősen fűszerezték. Sűrítéshez kenyeret használtak, majd a XIX. századtól vált népszerűvé a kenyér helyett a rántás, megjelent a paprika és a hagyma, mint főszereplők. A paprika, más néven spanyol bors (ők így nevezték), ma az egyik legmeghatározóbb fűszere tipikus magyar ételeinknek.
A magyar konyha az idők folyamán elvesztette ősi jellegét, s igazi világhírnévre tett szert.

Lássuk, melyek a magyar konyha igazi jellegzetességei!

gulyás leves
gulyás leves
Először is a három legfontosabb és leggyakoribb alapanyaga ételeinknek a zsír, a hagyma és a paprika.
Pörkölt és paprikás ételeink alapja ennek megfelelően a zsírban pirított hagyma, ami attól függően, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig pirítjuk a hagymát, más-más ízt ad az ételnek. Aztán fontos szerepe van a rántásnak, amit főként ételek sűrítéséhez használunk, de az étel ízét is befolyásolhatjuk vele. Nem szabad megfeledkeznünk világhírű hentesáruinkról sem, mint amilyen a debreceni- és gyulai kolbász vagy a kolozsvári füstölt szalonna, melyek egyedülálló és utánozhatatlan ízt kölcsönöznek főztjeinknek.

Szintén óriási jelentőséggel bír a sok tejföl a magyar ételekben, sok étel számunkra elképzelhetetlen lenne tejföl nélkül.

Az eredeti magyar konyha egymagában is vonzerő a hazai és a külföldi vendégek körében. Sőt, kevés olyan konyhaművészet létezik, amely ennyi ötlettel, változatossággal, kreativitással és ízkombinációval rendelkezik, mint a miénk. Ez érvényes a sültekre, a főzelékekre, az egytálételekre éppúgy, mint a cukrászművészetünkre. Sok mesterszakácsunk, akik már bejárták a világot és megismerték más nemzetek konyháit is, azt állítják, jogosan lehetünk büszkék konyhaművészetünkre és rendkívül változatos ízvilágunkra.

töltött káposzta másképp
töltött káposzta másképp
. Minden bizonnyal igazuk van! Valóban büszkék lehetünk a gulyás levesünkre, a töltött káposztánkra, a tejfölös, paprikás csirkénkre nokedlivel, sertéspörköltünkre és a vasárnapi asztalról le nem hagyható rántott szeletünkre. De még sorolhatnám sokáig! Nem akartam senkit meggyőzni, aki nem osztja a véleményemet, azt az elmondottak sem győzték meg, aki pedig szintén így gondolja, mint én, az első sor után is mellém állt. Egy dolog mégis biztos: a magyar konyhaművészet valóban csodálatos és méltán világhírű.