Kedvenc állatkertem - a Fővárosi Állat- és Növénykert

Magyarországon mindegyik állatkert vagy vadaspark gyönyörű és érdekes a maga nemében, más-más különlegességekkel tarkítva, nekem a kedvencem mégis a fővárosunkban található állatkert, ahonnan fantasztikus élményekkel mehet haza minden odalátogató állat- és növénykedvelő.

Szinte alig ismerek olyan embert, aki egyáltalán nem szereti az állatokat. Igaz, olyan esettel már találkoztam, aki irtózott bizonyos állatfajoktól, de másokat rajongásig szeretett. Egyesek az emlősöket részesítik előnyben, mások a hüllők vagy a rovarok megszállottjai, megint mások a vízi állatokért vannak oda, esetleg a számtalan papagájfajtát tanulmányozzák nagy érdeklődéssel. Akár így, akár úgy áll az ember az állatokhoz, itt, a Fővárosi Állat- és Növénykertben biztos, hogy megtalálja a számára különlegességnek számító egyedeket. Ez persze nem is csoda, hiszen ma már majd 3600 állat népesíti be azt a területet, melyet a főváros belsejében számukra a legmegfelelőbb élőhelynek alakítottak ki.

A 3600 állaton kívül természetesen még óriási számú, pontosan majd 10000 féle növény teszi hangulatossá az odalátogatók állatkerti barangolását, olykor azt a benyomást keltve, mintha nem is Magyarországon, hanem valahol Ausztráliában egy trópusi esőerdő közepén sétálnának.
Újdonságnak számít a lepkekert, ahová belépve egy teljesen ismeretlen világban érezzük magunkat. Természetes környezetben, közvetlenül mellettünk repkednek a színesebbnél színesebb lepkék a legváltozatosabb mintázattal a szárnyukon, s még annak is szemtanúi lehetünk, hogyan kelnek ki ezek a színpompás rovarok bábjukból, amikor még közel sem annyira szívfacsaró élmény a látványuk.

Aztán ott a pálmaház, ahol közvetlen közelről, rácsok és bármiféle üvegfal nélkül láthatjuk akár egy méterről a különféle kígyókat, repülő kutyákat, teknősöket, a tőlünk pár méterre a fán csüngő lajhárokat, s arra is vigyáznunk kell, hogy a körülöttünk manőverező egzotikus, még nem látott madarak nehogy nekünk repüljenek. Előfordul ugyanis, hogy pár centi választ el minket tőlük, s már csak azt vesszük észre, hogy valami félelmetes gyorsasággal "elszáguldott" mellettünk. De van itt még Fóka tó, Elefánt kifutó, Noé Aréna, ahol állatbemutatókkal szórakoztatják a közönséget, Majomsziget, Természet Ékszerei bemutató, Éjszakai állatok háza, Rovarház, Állatsimogató, ahol a gyerekek bemehetnek az állatok közé, és kedvükre szeretgethetik kedvenceiket, Pingvin kifutó és pávián kifutó.

És még nem is soroltam talán fel az összeset. S hogy melyik milyen érdekességet rejt magában, nem igazán lehet elmondani, és nem is lenne olyan érdekes szavakkal elmesélve, ezt látni kell!

Persze nem volt mindig ilyen változatos és sokszínű a főváros állatkertjének állat- és növényállománya. Hosszú és fáradságos munka és tárgyalások előzték meg a Fővárosi Állatkert létrejöttét. Nem volt könnyű dolguk az alapítóknak, Szabó Józsefnek, Xántus Jánosnak és Kubinyi Ágostonnak, ugyanis nemhogy segítőkre nem találtak az osztrák hivatalnokok személyében, de kifejezetten hátráltatták őket a munkájukban. Szerencsére azonban mindig akad valaki, akire lehet számítani, jelen esetben az országfejedelmi biztos, Gamperl Alajos állt az elszánt csapat mellé.

Hosszú munka után, melyet most nem részleteznék, 1866. augusztus 9-én megnyitotta kapuit Magyarország első állatkertje, melyben kezdetben ötszáz különböző állatot láthatott a közönség. Volt köztük barna medve, kilencféle majom, aztán még papagájok, kakaduk és arák, hazai szarvasfélék, baglyok, varjak, hollók, valamint közelről láthattak az emberek rókát, borzot és farkast is.
Ekkor a számunkra természetes állatkerti fajok, mint a zsiráf, a víziló vagy az elefánt még egyáltalán nem volt jelen.
S bár nem volt zökkenőmentes a máig megtett út, hiszen volt idő, amikor teljesen érdektelennek bizonyultak az emberek és az állatkert csődbe ment, mégis sikerült újjáéleszteni és felvirágoztatni, majd újjáépíteni ezt a helyet.

A régi állatkertnek majdnem mindegyik épületét lebontották és újakat emeltek a helyükre. Az új állatkert tervezésében fontos megemlíteni néhány nagy nevet, mint például Neuschlosz Kornélt, Kós Károlyt, Zrumeczky Dezsőt, valamint Räde Károlyt és Ilsemann Keresztélyt is.

Röviden ennyit a múltról, s még egy mondat erejéig térjünk vissza a jelenhez. A budapesti állatkertben lehetőség van arra, hogy az ott élő állatok valamelyikének te légy a nevelőszülője, vagyis örökbe lehet őket fogadni. Már sokan éltek a lehetőséggel, de még mindig akad olyan állat, aki árválkodik, arra várva, hogy valakihez ő is tartozhasson.

Természetesen az elmondottak csak töredékei annak az élménynek, melyet itt átélhetsz, azt hiszem a legjobb az, ha személyesen te magad győződsz meg arról, milyen nagyszerű helyről van szó. Végül fogadj el egy tanácsot! Erre a programra szánj rá szinte egy teljes napot, mert több óra hosszat is igénybe vesz végigjárni az egész állatkertet és megcsodálni ezeket a gyönyörű állatokat!

Képek forrása:

www.m16-music.com
www.kropla.com
www.heliospanzio.hu
www.mnzoo.com