Erotika a magyar irodalomban

A Petőfi Irodalmi Múzeumban nyílt, Vénúsnak szép játéka című kiállítás a Janus Pannoniusszal kezdődő magyar erotikus irodalom legjavából ad igényes válogatást. A tárlat alapkoncepciója szerint az erotika a testi vonzódást, a földi szerelmet jelenti, melynek ábrázolása kifejezetten irodalmi-művészeti célokból történik.

Ratzky Rita irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője ezzel a rövid áttekintéssel nyitotta meg a kiállítást:
"Az erotika kifejezést Vargha Balázs szerint Csokonai használta először a magyar irodalomban. Nem egészen a mai értelemben természetesen, inkább a szerelem fogalom szinonimájaként. Kiállításunk koncepciója szerint az erotika szó a testi vonzódást, a földi szerelmet jelenti. Ábrázolása irodalmi-művészeti célokból történik, nem a primér vágykeltés okán, ez utóbbit a pornográfia kifejezés foglalja magában.
Közép-európai vérmérsékletünk, vallási és erkölcsi szokásaink szemérmesebb kultúrát hoztak létre, mint amilyet, mondjuk, a latin népeknél. Az ókori irodalom és az észak-itáliai tanulmányok közvetlen hatása minden ízében átjárja a latin nyelven alkotó magyar reneszánsz költő, Janus Pannonius fiatalkori pajzán epigrammáit, ennek csak jóval később lett folytatása a magyar irodalomban. Mindazonáltal a férfi és a nő kölcsönös örömszerzése mint téma mindegyik művelődéstörténeti korszakban megkörnyékezte az írókat és művészeket. Balassi Bálint a lovagi költészet hagyományait folytatva udvarló versekbe öltöztette érzéseit; vágyait azonban örömlányokhoz írott verseiben is kinyilvánította, igaz emelkedett stílusú sorokban. Csokonai költészetében még több húron szólal meg az erotika. Van benne végtelen finomság és van diákos vaskosság, van kíméletlen szatíra és rokokó báj. A magyar romantika és a biedermeier világirodalmi rangú költői: Vörösmarty, Petőfi, Arany János alighanem "kettős könyvelést" folytattak ebben a témában: a művek az illendőség határán egy bakarasznyival sem léptek túl. A férfitársaságokban eleresztett szövegeknek nincs nyoma, a jóval később megjelentetett ál-Petőfi, ál-Deák és ál-Tompa malackodásoknak semminemű hitelessége nincsen.
A XIX. és a XX. század fordulója hozta az első földindulást az erotika ábrázolásában. Vajda János, Reviczky Gyula nyomán a költészetben Ady hirdeti meg a nagy áttörést, a prózában talán Móricz Zsigmond. Az irodalmi szövegek mellett kizárólag magyar képzőművészek alkotásai tükrözik a téma művészeti megjelenítésének alakulását. Több teremben is megjelennek a kiváló XIX. századi grafikus és festő, Zichy Mihály aktjai és erotikus jelenetei. A kiállítás látvány hatását Jovián György, Munkácsy-díjas festőművész három freskója teljesíti ki."

A kiállítás megtekinthető 2004. február 19-től augusztus 31-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban (1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.)