Kályhamúzeum

Akinek Törökbálintra vezet útja, biztosan észreveszi azt az eklektikus kastélyt, mely tornyával a Vajdahunyad várára, ezzel együtt pedig az erdélyi templomépítészetre hasonlít. Ez a kastély ad otthont több mint nyolcvan darab különleges öntöttvas kályhának.

A kastély
A kastély
Ha a járókelő valakit megkérdez, azonnal megtudhatja, hogy ez a Walla-villa, melyet Walla József, az iparosból nagypolgárrá emelkedett mozaiklap- és cementgyáros építtetett 1895-ben. A településen az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején öt épület fűződött id. Walla József nevéhez. Közülük három (az Árpád utcai villa, a Kastély utcai kastély és a régi temetőben lévő családi kripta) ma is áll, s műemléki védelmet élvez. A család egykor az Árpád utcában lakott. A telek Kastély utcai végén, a Tükörhegy tetejére Walla József eklektikus stílusú, leginkább középkori lakótoronyra emlékeztető várat építtetett, amely elsősorban kilátói funkciót tölthetett be.

Az épületben a II. világháború után lakásokat alakítottak ki, majd az eredeti tulajdonos leszármazottainak sikerült visszavásárolniuk a házat, ami ma is magántuljadonban van, és lakásként szolgál.

Ez a felújított kastély ideális otthonául szolgál az ott berendezett kályhamúzeumnak, mely a felújított Walla-kastély tornyának alsó szintjén kapott helyet. A kiállításon több mint 80, a monarchia korából származó öntöttvas kályha tekinthető meg.

A múzeum magánkezdeményezésből jött létre, több mint tíz évvel ezelőtt. Két lelkes fiatalember látott a kályhák megmentéséhez, s akkor még maguk sem gondolták, hogy több száz kályha fog hozzájuk kerülni. Gyűjteményük legszebb darabjai képezik a kiállítást.

A gyűjtemény tulajdonosai, Pintér Péter és Vaszkó Ernő, hobbiból kezdték gyűjteni az öntöttvas kályhákat. Foglalkozásukat tekintve - egyikük elektronikus műszerész - nincs sok közük kedvtelésükhöz, de az idők során remekül beletanultak ebbe a szakmába is.

A kályhák persze nem jelenlegi állapotukban kerültek hozzájuk, kezük nyomán nyerték el régi pompájukat, s idézik újra a korabeli magyar mesterek szakértelmét, szépérzékét az 1800-as évekből.

A restaurálás első lépése a rozsda eltávolítása homokfúvással és drótkefével történik. Miután a mintákat gondosan letisztították, a kicserélik a használat során szétégett alkatrészeket, és ha más lehetőség nincs, akkor újragyártják. Gyakran három-négy kályha is szükséges egy kiállításra méltó darab összeállításához. Ha egy-egy kályhatípusból több példányt is sikerült beszerezni, akkor azok közül eladásra is készítenek, melynek árát a gyűjtemény fenntartására fordítják.

A kályhák többségének múltját viszonylag jól lehet ismerni. Az akkori öntödék többsége rendelkezett katalógusokkal, melyekből ki lehetett választani a kívánt példányt. Az esetek többségében még a különleges igényeket kielégítő darabok elkészítését is vállalták, bár akkor a megrendelőnek néhány hónapra türelmét kérték, amíg a díszítőmotívumokat a fafaragó mesterek kifaragták. A kastélykályhák többségének tűztere a fűtendő helyiségben nem is látszott, ajtajuk is egy külső helyiségre (szomszédos szobára, folyosóra) nyílt, ahonnan a személyzet ügyelt rá. A kastélyban található kályhák többsége a XVIII. században, valamint a Monarchia idején készült a kaláni, a nadrági és a frigyesfalvai vasgyárban.

A különleges darabok között szerepel egy tornyos kályha, mely hadi jelenettel és a magyar címer domborművével lett díszítve. Az egymás mellett felsorakozó hengerkályhák magassága eléri a 180 centimétert, s az ilyen típusú alkalmatosságok 300-400 légköbméter befűtésére is alkalmas voltak.
Különlegesnek számítanak a főzőfülkés kályhák is, melyeknek mellmagasságban elhelyezkedő kis melegítőfülke ajtaját gyakran díszítették figurákkal. Ebben a fülkében akár vizet, akár ételt is lehetett melegen tartani. Az úgynevezett huzamkályhán pedig több polcot is kialakítottak erre a célra.
A különleges kastélykályhák mellett remekül elfér a sok helyen jó szolgálatot tett Jancsi kályha, valamint a máriaüveg borítású amerikai kokszkályha is.
A múzeum szerda kivételével minden hétköznap dél és este hat óra között, szombaton és vasárnap pedig délelőtt tíz és délután öt óra között ingyenesen látogatható.

A képek forrása:
http://search.marsfind.com/ufts.html?ver=100&uid=818fabfe49d14bf5b60baa39f8e97b0b&status=-2146697211&query=http%3A%2F%2Fwww.index.extra.hu%2F