"Fogságban, távol a hazától. Magyar hadifoglyok a keleti hadszíntéren"

A kiállítás az Oroszországi Állami Katonai Levéltár, az oroszországi "Vojennije Memoriali": Katonai Emlékmegőrző Nemzetközi Együttműködési Társaság és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiállítása, amely 2005. december elejéig lesz megtekinthető.

Elsősorban dokumentum-történeti kiállítás, amely egyedülálló módon, eddig sem Oroszországban, sem Magyarországon vagy más országokban nem publikált vagy megtekinthető orosz levéltári forrásokat mutat be a magyar hadifoglyokról és a hadifogság intézményéről az oroszországi hadifogoly táborokban a második világháború során (1941-től) illetve azt követően, egészen az 1952. évi repatriálásokig.

A kiállításra kerülő dokumentummásolatok, fotómásolatok első ízben nyújtanak betekintést a látogatóknak az oroszországi hadifogoly táborok intézményét szabályozó, eddig elzárt rendeletekbe, utasításokba, parancsokba, jelentésekbe. Felvázolja a hadifogság intézményét, a hadifoglyok státusáról és jogaikról szóló nemzetközi egyezmények vonatkozó részeit. Bemutatja az 1941-1945 között hadifogoly sorsra jutott magyar katonák fogságba esésének körülményeit, helyszíneit, áttekintést nyújt az 1941-1950 között Oroszországban működő táborokról, amelyekben magyarokat is fogva tartottak. Önálló kiállítási egység foglalkozik a hadifogoly táborokba szállításának körülményeivel; a táborokban folyó mindennapi élettel, a munkakörülményekkel, az ezt prezentáló dokumentumokkal, az élelmiszer fejadagokat, a ruházatot, az úgynevezett szabadidő eltöltésének módját és idejét elrendelő utasításokkal.

A kiállításra kerülő fotók például sajátos képet festenek a táborokban folyó életről, hiszen azok természetesen propaganda célokra készültek: sarkítva, nem egyszer olykor mintegy idilli, teljesen hamis képet festve a tábori életről, a háborús viszonyok közepette a totalitárius rendszer teljes abszurditását is prezentálva. E fotók markánsan állnak szemben például azzal az 1943. március 30-án íródott jelentéssel, amely a táborokban történt magas halálozási szám okairól szól. A kiállítás másik etapja a szülőfölddel való kapcsolattartás minimális lehetőségeit mutatja be. A tablók bepillantást engednek a hadifoglyok körében folyó kommunista ideológiai meggyőzésről, amely már 1944 tavaszától szervezetten folyt az orosz táborokban. A kiállítás a hadifogság végének, a hazajutás folyamatának bemutatásával zárul.

A kiállítás szervezői a dokumentáció bemutatásán kívül arra is törekedtek, hogy a magyar hadifoglyok sorsáról a leginkább beszédes emlékeket is megismertessék: a keleti hadszíntéren fogságba esett és szerencsésen hazajutott katonák emlékeit: személyes tárgyaikat is igyekeznek a látogatóknak bemutatni.
Végül szólni kell a tárlat harmadik nagy egységéről is, amely többek között a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egyik alapvető céljának, küldetésének jóvoltából készülhetett el. Bemutatja az oroszországi Rudkino településen 2003 májusában felavatott és felszentelt II. Magyar Központi Katonai Temetőt és emlékhelyet, amely Voronyezstől mintegy 20 kilométerre délre fekszik, s amely a Don-kanyarban elesett magyar katonák és munkaszolgálatosok hamvait tartalmazza és emlékét őrzi. A rudkinói magyar temetőben jelenleg több mint 17 ezer magyar katona és munkaszolgálatos nyugszik, s a tervek szerint itt helyezik majd örök nyugalomra a háború több tízezer magyar áldozatát.

A kiállítás első terme

Az első teremben a látogató egy hadifogoly-tábor kőkapujával találja szembe magát. A kapu előtt jobbra kegyeleti emléksarkot láthat, ahol megjelennek az 50 ezres rudkinói II. Magyar Központi Katonai Temető képei, a Don mentén hősi halált halt magyar katonák sírjaiból az exhumálás során előkerült személyes tárgyak és dokumentumok, s egy szabvány sírkereszt is, amelyet a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a különböző országok területén felállít, ahol magyar katonasírokat és temetőket állít helyre. A kereszt eredetije még az I. világháborúban keletkezett, a frontokon elesett honvédek sírjaira állították fejfa gyanánt. A kapu előtt balra Zichermann Sándor művész Oroszországban alkotott éremsorozatából tekinthető meg egy válogatás. A látogató a kőkapun belépve, szemben kivetítve láthatja azt a hadifogoly-listát, amelyet az orosz fél bocsátott az elmúlt években intézményünk rendelkezésére. Láthatja a rudkinói II. Magyar Központi Katonai Temetőben eltemetett, ismert magyar katonák és munkaszolgálatosok névsorát.A falakon kétoldalt egy 12 tablóból álló sorozat látható, amely a Magyar Királyi Honvédség részvételét mutatja be a II. világháborúban 1939-1945 között. A tablókat 3 térkép egészíti ki azokról a hadifogoly-táborokról, amelyekben magyar katonák és munkaszolgálatosok is raboskodtak.

A második terem

A második terem a kiállítás tulajdonképpeni "magja". Itt kerülnek elhelyezésre azok a tablók, amelyeket az orosz fél bocsátott a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum rendelkezésére, s amelyeken az Oroszországi Állami Katonai Levéltár és a "Vojennije Memoriali" Katonai Emlékmegőrző Nemzetközi Együttműködési Társaság szakemberei válogattak ki az intézményeikben őrzött dokumentumokból és fényképekből.

E tablósorral szemben két nagyméretű vitrinben láthatók a magyar hadifoglyok ruhái és felszerelései, illetve emléktárgyai. Ez utóbbiak közül külön kiemelendő Zágony Pál, Lakner Károly és Hídvégi Lajos hagyatéka, illetve az Orosházy Lajos és Maurer Klimes Ferenc által átadott kollekció. A terem beugró mélyedését a rendezők enteriőr gyanánt hadifogoly-barakknak rendezték be. A bal oldali rész egy hálótermet mutat be, priccsel és asztallal, amelyen tábori levelezőlapokat ír egy magyar hadifogoly. Az asztalon a lapokon kívül a hadifogságból hazahozott faragott tollszár, gyertya és feszület áll. A jobb oldali rész egy kihallgató-szobát vagy tábor-irodát jelenít meg, egy őrrel és egy hadifogollyal. A terem barakkal szemközti rövid falán egy óriásfotó látható, amelyen magyar hadifoglyok állnak egy barakk verandáján. A belső termet egy őrtorony uralja, amelyben egy golyószóró és egy reflektor áll.