A redisztributív gazdaság

Mi a közös az ókori Egyiptom vagy Mezopotámia, a középkori Peru és a XX. századi diktatúrák vagy a fejlett Nyugat-Európai országok gazdasági mechanizmusai között? A megfejtés: redisztribúció! E kifejezés érdekes alakváltozásokat rejt. Olvass tovább!

A következőkben megismerkedhet az olvasó az egyik alapvető gazdasági sémával. Az órai feldolgozás támogatására tananyagszerűen mutatom be az ismereteket, de az iskolai feldolgozás iránt már nem igazán érdeklődő, ám a téma iránt fogékony olvasó is hasznosan töltheti az idejét az alábbiak tanulmányozásával.
A feldolgozott tananyagot két nagyobb részre bontva találja meg az olvasó. A felosztást az indokolja, hogy a redisztribúció jelenségét 9. osztályban ismerik meg a diákok - ez lesz a kiindulópont -, de a fogalom gazdasági és politikai összetevőinek komplexitását 12. évfolyamon tudják értelmezni. Az első egység tehát a kilencedikesekhez, illetve az őket oktató kollégákhoz szól, a második egység pedig tizenkettedikben alkalmas arra, hogy a nagy gazdasági folyamatok láncolatát, ezek érintkezését és működését a segítségével értelmezni lehessen. E második rész ad lehetőséget a témában való komolyabb elmélyedésre is. A mindkét részben megtalálható feladatok a fogalom értelmezését, a jelenség továbbgondolását hivatottak elősegíteni.

9. osztály

A fogalom meghatározása:
Redisztribúció: lat. 'újraelosztás': gazdasági és politikai elv, ill. gyakorlat; egy társadalmi csoport tagjai által megtermelt, ill. birtokolt javakat (v. azok meghatározott részét) egy közös alapba helyezik, ahonnan a későbbi szétosztás v. újraelosztás valamely központi döntés alapján történik. (Magyar Nagylexikon Bp. 2002.)

A redisztributív gazdaság működési modellje.

Feladatok

A fenti animáció és a meghatározás segítségével kövesd végig a folyamatot!

1. Miért feltétele a jelenség fennmaradásának a központi hatalom kiépülése?
2. Az elosztási rendszer működött olyan társadalmakban, amelyek ismerték a pénzt, de olyanokban is, ahol nem alakult ki ez a fajta értékmérő. Miért lehetséges ez a kettősség?
3. Szükség van-e egyáltalán bármilyen értékmérőre ahhoz, hogy az elosztás működjön?
4. Miért nem engedi meg ez a gazdasági szisztéma a külkereskedelem központi hatalomtól való függetlenedését?
5. Hogyan függhet össze a redisztribúció az írás kialakulásával?
6. Mi lehet az oka annak, hogy a vadászatra épülő társadalmak történelmi kortól függetlenül megőrizték ezt az elosztási rendszert?