A. Smith és Hegel gazdaságfilozófiája

A. Smith A nemzetek gazdagsága c. művében megalapozta a szabadversenyes kapitalizmust, amit Hegel filozófiai rendszerében is felhasznált, s kellő bírálattal látott el. Nyomon követhetjük azt a folyamatot, amikor gazdaságtanból gazdaságfilozófia lesz.

"Az önző cél a maga megvalósulásában, amelyet így az általánosság határoz meg, egy minden oldalú függés rendszerét alapozza meg, amelyben az egyes ember megélhetése, jóléte és jogi helyzete összeszövődik mindenkinek megélhetésével, jólétével és jogával, rajta alapszik, s csak ebben az összefüggésben valóságos és biztonságos. - Lehet ezt a rendszert elsősorban mint külső államot tekinteni, - mint szükségállapot és az értelem által elgondolt államot." (Hegel: A jogfilozófia alapvonalai, Bp. 1971. 184.o.)

David Ricardo
David Ricardo

Bevezetés

Adam Smith, és egyáltalán az újkori angolszász gazdaságfilozófia közvetlen hatással volt Hegelre. Adam Smith-en kívül David Ricardot említi többször Hegel, bár a legfontosabb mindenképpen Smith. A dolgozat főleg Hegel jénai korszakának írásaira és a Berlinben született Jogfilozófiára támaszkodik, míg Smith esetében "A nemzetek gazdagságára" és a "Vizsgálódás a nemzetek jólététének természetéről és okairól" című művekre. Smith munkássága mindenféleképpen egyfajta alapanyagnak tekinthető Hegel gazdaságfilozófiájához, mindez akkor is igaz, ha - mint majd arra kitérek - néhány dologban nem is ért egyet a gazdasági liberalizmussal.
Hegelnél a gazdaságtan, s még inkább a gazdaságfilozófia csak egy része, fejezete és összetevője egész filozófiai rendszerének, mely ugyan fontos, de nem elsőrendű probléma, míg Smith szinte csak ezzel foglalkozott.
Megkísérlem dolgozatomban a hegeli gazdaságelméletet interpretálni, egy folyamatot próbálok meg bemutatni, mely során a gazdaságtanból gazdaságfilozófia lesz. Természetesen nem szakíthatom ki a gazdaságról alkotott elképzeléseit egész rendszeréből, de mivel dolgozatom témája a gazdaság, nem térek ki ebből adódó más jellegű filozófiai gondolatokra. Dolgozatom nem teljes, s nem is lehet az, hisz hiányzik belőle annak tárgyalása, hogy Hegel mily hatással volt az utókorra, s ezen belül főleg Marxra, s Marx elgondolásainak ismertetésére sem teszem meg. Erre magyarázatul az szolgál, hogy Marx kívül esik a szigorlat által átfogott időtartamon, és ezzel a dolgozatom túl hosszúra nyúlt volna. Ezért ez az írás nem lehet befejezett, de nem is szántam annak, remélem a jövőben módomban áll majd pótolni hiányosságaimat, melyek e rész megírását meggátolták. Hegel gazdaságfilozófiájának interpretációit sem dolgozom fel hiánytalanul, hisz annak hatása oly nagy és szerteágazó, hogy ez meghaladná lehetőségeimet. Ehelyett Hegel és Smith szövegeinél próbáltam maradni és ezek egymás mellé állításával szándékozom valamiféle rendszert felépíteni.

Smith az angol polgári forradalom /1688/ után fellendülő angol gazdaság teoretikusa. Írásai nem születhettek volna másutt, kizárólag Angliában. Ez a kijelentés akkor is igaz, ha az ekkor igen fejlett holland gazdaságot is figyelembe vesszük. Ugyanis nem elég egy fellendülő gazdaság, ha nincs szerző, ki ezt elemezné. S Hollandiában nem voltak hagyományai a gazdaságfilozófiának. A filozófia élő, de inkább a teológiával foglalkozik. Ezzel szemben Angliában a gazdaság fellendülésének kezdetétől fellelhető az érdeklődés irányába, hisz már Locke is alkot egyfajta munkaelméletet.
Hegel korában a német gazdaság - ha egyáltalán beszélhetünk német gazdaságról ily átfogóan ebben az időben - legsúlyosabb válságát éli. Egyértelműnek kell venni az angolszász hatást, hisz átfogó következtetéseket a német gazdaság esetében még semmiféleképpen nem lehet levonni.

Németföldön domináns még a feudalizmus, mely minden eszközzel próbálja magát védeni a francia forradalom által felvetett gondolatoktól.