Előzmények és előkészületek

A zarándoklat eredete minden valószínűség szerint az iszlám megjelenése előtti időkre vezethető vissza, ugyanis a Kaba-követ már jóval Mohamed próféta előtt zarándokok ezrei keresték fel - ez egy olyan ősi pogány hagyomány volt, melyet maga a próféta sem tudott s nem is mert megszüntetni. A zarándoklat ellen még Medinába történő átköltözése (a hidzsra) után sem emelte fel a szavát, sőt idővel az iszlám öt oszlopának egyikeként tartották számon a hitvallás, az ima, az alamizsna és a böjt mellett.
Maga Mohamed úgy tartotta, hogy a Kaba-követ Allah küldte az égből, s az ő parancsára Ábrahám szentélyt emelt körülötte. Amikor Mekka visszafogadta Mohamedet, a próféta a Kaba-kő tiszteletének új tartalmat is kölcsönzött, voltaképpen megreformálta a zarándoklatot - azóta Mekkában hitetlenek nem tartózkodhatnak.
Megkülönböztette az ún. kis és nagy zarándoklatot, az első esetben (umra) csak körbefutják a szentélyt.
A nagy zarándoklaton a Korán szerint minden olyan muszlimnak kötelessége életében egyszer részt vennie, aki épelméjű, egészséges, szabad, akinek nincs tartozása, aki képes biztosítani zarándoklatának költségeit, s egyúttal az otthonmaradottak ellátásáról is gondoskodni tud. A háddzs-ra a muszlim év tizenkettedik hónapjában kerül sor, magának a szónak az eredeti jelentése: elindulni egy bizonyos hely felé.
A zarándokok az út veszélyei miatt évszázadokkal korábban már fegyveresek által kísért karavánokban mertek csak vállalkozni, s Kairóban és Isztambulban álltak össze ezek a karavánok.
Mielőtt Mekka szent földjére (haram) lépnének, először is a zarándokoknak lelkileg meg kell tisztulniuk. A rituális előkészületek részeként leborotválják a fejüket, rituálisan megmosakodnak, majd egy varrótű által nem érintett lepelbe (ihrám) bújnak. (A nőknek ilyenkor nem kell fátylat hordaniuk.) Ezzel az egyforma öltözékkel a muszlim testvériséget fejezik ki, valamint azt, hogy megszűnnek a köztük lévő különbségek: a zarándoklaton részt vevők Allah elé járulván elfeledkeznek evilági létük minden eleméről, a vagyonukról, a rangjukról, a családjukról, hovatartozásukról. Egyúttal arra is utalnak, hogy az Ítélet Napján is egyforma öltözékben fognak megjelenni az Úr előtt. Egyszóval a teljes önmegtagadás jegyében zajlik maga a haddzs. A lelki felkészülés időszakában tartózkodniuk kell a nemi élettől, a szükségletek végzésétől és a vérontástól. Mielőtt a zarándoklatba kezdenének, ősi szavakat kiáltanak: Labbaika allahoma labbaika! (Ím itt vagyok, Istenem, itt vagyok, megjelentem a te színed előtt!)

A zarándoklat

Maga a zarándoklat két szakaszra különíthető el, az umrára, vagyis a körbefutásra, illetve magára a haddzsra. Az umra során a Kaba-szentélyt futják körül hétszer (tavaf), majd ugyancsak hétszer futják le a Szafa és a Marva domb közötti távolságot. Eredetileg a futásra csak a szent hónapban (radzsab) lehetett sort keríteni, ám a XII. századtól egész évben lehetősége nyílik erre minden muszlim hívőnek. Az umra mindig egyénileg végrehajtandó szertartás, míg a zarándoklat további elemei mindig csak csoportosan hajthatók végre, s csakis szigorúan meghatározott menetrend szerint, melyet még maga Mohamed alakított ki 632 márciusában, amikor nagy betegen elindult élete utolsó zarándoklatára. A zarándoklat a holdév utolsó hónapjának nyolcadik napján kezdődik:
7-én a Kaba-mecsetben imádkoznak; 8-án este indulnak Minába; 9-én az imádat napját az Arafat dombon töltik (Mozdalifa); 10-ére visszatérnek Minába, ahol a Mozdalifában gyűjtött kavicsokkal megdobálják az oszlopokat; 11-én, 12-én, 13-án újabb kövezés, illetve visszatérés Mekkába, a Kaba-szentély újbóli felkeresése.

A zarándoklat (haddzs) egyes szakaszai:

1. Először hétszer körbejárják a Kábát.

2. Hétszer oda-vissza futnak a két kis domb, az al-Szafa és az al-Marva között. (Ma sétaút köti össze a két dombot.) Annak a bibliai eseménynek az emlékét elevenítik fel, amikor Isten megparancsolta Ábrahámnak, hogy hagyja el feleségét, Hágárt, és kisfiúkat, Izmaelt. Hágár ekkor ugyanis kétségbeesetten szaladgált a dombon, hogy vizet találjon, és eközben rábukkant a Zemzen kútra.

3. Ezt követően a Minához vezető 5 mérföldes utat teszik meg.

4. Ezután az Arafat síksághoz vezető 10 mérföldes gyalogút következik. Itt a hívek egy napot elmélkedéssel töltenek, illetve 49 kavicsot gyűjtenek.

5. Másnap 5 mérföldet tesznek meg, így eljutnak Muzdalifába.

6. Majd újból Minába mennek, ahol az összegyűjtött kavicsokat ahhoz a három oszlophoz dobják, melyek azt a helyet jelölik, ahol a Sátán megkísértette Izmaelt, és rá akarta venni, hogy tagadja meg atyjának az engedelmességet.

7. Az utolsó állomás Mekka, ahol az Id al Adha ünnepségen áldozatot mutatnak be: kecskét tehenet vagy tevét áldoznak. Arra az eseményre emlékeznek, amikor Ábrahám isteni parancsra fel akarta áldozni fiát, Izsákot, de az utolsó pillanatban Isten Izsákot felcserélte egy báránnyal. (A muszlimok szerint nem Izsákot, hanem Izmaelt követelte az Úr áldozatként.)

A zarándoklatot elvégzők nevüket kiegészíthetik a Hádzsi előnévvel.

A zarándoklat állomásai

Név:

Jelszó: