Montenegro - Crna Gora

Európa legújabb állama az elmúlt napokban jött létre. Ez a hír bejárta az egész világot, ám az már kevéssé ismert, hogy Montenegro évszázadokon át küzdött függetlenségéért. Geopolitikai helyzetéből adódóan ez egyfajta történeti feladat volt számára.

A térség területei
A térség területei

A kezdetek

Ez az alig 14 ezer km2-nyi területű kis ország, melynek fővárosa Podgorica igen komoly és fordulatokban gazdag történelmi múltra tekint vissza, melyet főként geopolitikai helyzetének köszönhetett.
A kezdeti időkben területét illírek lakták, majd a rómaiak a harmadik macedoniai háború eredményeképpen beolvasztották Dalmatia provinciába. A III. sz-ban ez a tartomány két részre oszlott, Dalmatiára és Prevalis provinciára. A római uralmat követően először Justinianus császár foglalta el, ekkor Prevalis tartomány a Duklja (Dioclea) nevet kapta. Később, a VII. század folyamán szlávok települtek be erre a területre, s a X. századra Duklja néven (mely a Dioclea római városból ered) hoztak létre egy fejedelemséget, mely a 11. században már a Zeta nevet viselte. A X. század második feléig csak egyetlen fejedelem neve vált ismertté, Petar herceg nevét egy pecsét őrizte meg. Később a mecedónok, a bizánciak, majd a bolgárok tették rá kezüket Montenegro területére, de a bizánci bolgár ellentétnek köszönhetően sikerült kivívniuk az önállóságot. II. Bazileiosz bizánci császár halálát (1025) követően Vojislav herceg szabadította fel a térséget, amely Zeta néven vált önálló állammá. Fia, Mihály (1051-1082) 1077-ben már királyi koronát is kapott a pápától. Utóda, Bodin (1082 k.-1101 k.) pedig már expanzív külpolitikába is belekezdett, elfoglalta Bosznia és Hercegovina jelentős részét, illetve a középkori szerb állam központi területét, a Raskát is. Halála után azonban trónviszály tört ki, ennek eredményeképpen ismét Bizánc kerekedett felül, s Montenegro egy szűk tengerparti sávra szorult vissza, sőt a királyi címet sem viselhették a megfogyatkozott térség urai. Bizánc átmeneti fennhatósága után Nemanja István, szerb fejedelem foglalta el Montenegrót, s 1189-től a XIV. sz. közepéig Szerbia része volt, s a szerb királyi család valamelyik tagja, gyakran a trónörökös uralkodott Montenegróban. Ez alatt az időszak alatt az ortodox egyház hódított teret, s bár jelentős számban voltak még katolikusok, a számuk egyre jobban fogyatkozott.
1361-ben Dusan István szerb despota halálát követően Zeta a Balsicsok vezetésével újra függetlenedni tudott, de 1421-ben kihalt a dinasztia, emiatt újra Szerbia részévé vált.